<div dir="ltr">Kedves Egon! Tehát abban egyet érthetünk, hogy a konkvisztádorok korában az ősidőkben, (bizonyos állatok háziasításának korában létező fertőző állati betegségek) már nem túl fontosak. Addigra az eredetileg háziasított állatok betegségeinek egyike -másika már emberi betegséggé mutálódott és távolra került az eredetitől. Itt válik érvényessé az eredeti tételem,miszerint az immár emberivé vált betegségek a népsűrűség növekedésével, a nagyobb összetettebb társadalmak kialakulásával okozhattak csak járványt. Aki Amerikában elkapott valami fertőző betegséget az már aligha indult haza Európába, vagy ha mégis, akkor nem biztos, hogy haza is ért. (több heti út!) Ezzel szemben az európaiak enyhe tünetekkel vagy tünetmentes vírushordozóként szabadon fertőzhették az indiánokat.</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. nov. 14., Szo, 21:21):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Dehát Laci az általad leírtakban az a vicces hogy megközelítőleg
én is állítottam amit alább leírtál .</p>
<p>Tehát nem azt írtam hogy a házi állatok folyamatosan fertőznek
hanem azt hogy az alapvető járványokat a házi állatoktól kaptuk
7000 -11000 vagy kb. ennyi valamennyi évvel ez előtt és ezek a
betegségek emberi járvánnyá alakultak.Azzal együtt hogy persze az
állatokkal ma is vigyázni kell mert néhány fertőző betegségüket ma
is át tudják adni közvetlenül az embernek.</p>
<p>Azért a gyarmatok és a Spanyol és Portugál anyaországgal
folyamatos volt a kapcsolat sokan csak ideiglenesen szolgáltak
Amerikában a tengerészek meg folyamatosan jöttek mentek ,tehát
lehetőségük lett volna az amerikai fertőzések behozására ha lettek
<a href="http://volna.pl" target="_blank">volna.pl</a>. volt olyan év mikor 2 000 000 rajnai arany forintértékű
arany érkezett az újvilágból több menetben egyéb áruról már nem
is beszélve.<br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.11.14. 20:57 keltezéssel, László
Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Egon! Nem azt vontam kétségbe, hogy
háziállatok járványos fertőzéseket közvetíthetnek emberek felé.
Azt állítom, hogy az állattartás egy idő után önmagában már nem
okoz járványt, mivel mivel az állatok által hordozott kórokozók
ellen rezisztencia alakul ki. A járványhoz még általában szükség
van vagy nagyobb népességmozgásra, vagy nagyobb állatvándolásra
is. (a maláriát egyébként szúnyogok, a pestist bolhák terjesztik
stb.) A háziállat tartás tehát csak akkor okozhat járványt, ha
újabb virus vagy baktérium mutációkat hurcolnak be a közösségbe.
Modern kori példák alapján a folyton mutálódó influenza
járványokat D-K ázsia felől hurcolják be. (a madárinfluenzát pl.
vándormadarak) Gyakorlatilag minden nagyobb európai járvány
behurcolás miatt alakult ki(!) (kereskedelem, hódító hadjáratok)
Amerikában a kisszámú hódító érintkezése a
magaskultúrákkal (inka, azték) viszonylag csekély volt, és a
hódítók közül még kevesebben tértek vissza Európába. Ezek a
magaskultúrák jórészt magashegyi kultúrák voltak, ami nem kedvez
a járványos megbetegedések terjedésének. Ezek az összetett
társadalmak villámgyorsan szétestek kis közösségekké, ami
szintén nem kedvez a járványoknak.Az indián kultúrák már túl
voltak a bevándorlás, hódítás és behurcolás fázisán,
rezisztensek lettek a virusok, baktériumok ellen, és ennek
következtében ezek a kórokozók le is gyengültek.(Az is lehet,
hogy eleve kis számú hódítóval számolhatunk, amely nem hozott
komoly vírosokat az itteni népek közé, hiszen a kis létszám nem
kedvez a járványoknak.Az elit utóbb elkülönült a
meghódítottaktól azaz ő sem fertőződött a néptől, vagy ha mégis
úgy nyomtalanul el is tűnt, azaz új dinasztia alakult.)
Európában viszont ez az időszak az árutermelés, a kezdődő
népességrobbanás, kereskedelem, illetve a középkor válsága
nyomán kirobbanó egyre kiterjedtebb háborúk időszaka, ami
kedvezett a kórokozók mutálódásának és terjedésének. Egy merev
statikus indián társadalom, (ahol a fertőző betegségek már
tudtak nagyobb járványokat okozni) találkozott egy dinamikus és
ezért virulens kórokozókkal rendelkező európaival. </div>
<div id="gmail-m_5485217325801484973DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. nov. 14., Szo, 20:00):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Kedves Laci ! <br>
</p>
<p>Felsorolom az alapvető nyavalyákat és az eredetüket
amelyeket a háziállatainktól kaptunk.<br>
</p>
<p>Alapvető tény hogy ezek a betegségeknek van már emberre
veszélyes mutálódott változata de az állatokban még meg
van az eredeti.<br>
</p>
<p>Kanyaró-------------- szarvasmarha ( pl. keleti marhavész
ez a vírus ma is létezik de emberre jelenleg nem
mutálódott)</p>
<p>Tuberkulózis--------- szarvasmarha ,teve ez általában ma
is fertőző képes emberre <br>
</p>
<p>Himlő-----------------szarvasmarha</p>
<p>Influenza-------------disznó,kacsa</p>
<p>szamárköhögés --disznó,kutya</p>
<p>Falcpiarum malária---madarak</p>
<p>Ezek a vírusok és baktériumok sok ezer évvel ezelőtt
mutálódtak emberre és azóta esetleg különváltak tehát a
megmaradt emberi vagy állati változat már nem fertőz a
másik félre.Termesztésen vadászat által elejtett állatok
teteme is fertőzhet de itt nincs meg az hosszú
együttéléséllel kialakuló mutálódási lehetőség ami a
háziállatoknál lehetséges.Ezt mintha Te is pont leírtad
volna az alábbi szövegben .</p>
<p>Az avarok és magyarok már több ezer évvel a kezdeti át
fertőzés után jelentek meg tehát volt alapvédettségük és
nyilván ismertek néhány praktikát ezen fertőzések
elkerülésére ,de a tüdőbaj ellen és az anthrax vagy a
lovak által terjesztett tetanusz ellen gondolom nem volt
védettségük de ezek nagy járványt nem okoztak.</p>
<p>Mind a tuberkulózis mind a szifilisz átalakult hosszú
éveken át hordható betegségre nyilván a ez a betegség
túlélési taktikája volt hiszen ha hamar meghal a fertőzött
kisebb a tovább fertőzésre az esély.</p>
<p>A spanyol kontra indián verzióban az is egy bizonyíték
arra ,hogy nem volt az indiánoknak látványosan veszélyes
járványuk hogy a spanyolok nem dőltek ágynak tömegesen
legfeljebb olyan trópusi betegségekben amelyek ma is
ismertek.És a spanyolok nem hoztak be Európába
tömegjárványokat mikor oda vissza hajóztak Európa és az
újvilág között.</p>
<p>Jenner egy (1796 ) angol orvos vette észre hogy a
fejőlányok akiket valószínűleg megfertőzött az eredeti
tehén himlő,ez nem volt vészes lefolyású, már immunisak a
fekete (emberi himlővel szemben ). Ezután minden (manapság
)létező etikai szabályt áthágva összevissza fertőzött egy
pásztor fiút és így rájött arra hogy lehet valakit
beoltani,immunissá tenni himlő ellen .Ez is mutatja a
himlő eredeti szarvasmarhától származó változatát.<br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.11.14. 18:14 keltezéssel, László Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Egon! Honnét veszed, hogy az
amerikai magaskultúrákban nem voltak járványok? Hogy nem
tudunk róla? Persze, igen keveset tudunk ezeknek a
kultúráknak a mindennnapi életéről. Ne volt idő
megismerni őket. Az írásaik döntő többségét is
megsemmisítették a spanyolok. A felfedezésük után egy
pillanat alatt széthullottak ezek a társadalmak, illetve
kiirtották őket az európai járványok. A maják társadalma
már jóval az európaiak érkezése előtt széthullott. Netán
valami járvány is közrejátszott ebben? Az, hogy az
indiánok szervezete védtelen volt az európai
kórokozókkal szemben az nem azt jelenti, hogy nekik nem
volt sajátjuk, illetve nem alakítottak ki ellenük
valamiféle rezisztenciát. Az évszázadok évezredek óta
együtt élő emberek és a háziállataik többé kevésbé
védettek lettek az egymás vírusaitól, baktériumaitól.
Ilyen esetben akkor következhetett be fertőzés, ha a
kórokozó valamilyen okból mutálódott, vagy külső
forrásból egy új változat került be a közösségbe. Más:
az avarok, a honfoglaló magyarok nagyállattartók voltak
mégsem tudunk körükben egyetlen járványról sem. Sajnos
sok megalapozatlan elméletet írtak már le, egyébként
nagy tudású emberek is. A Vácon talált múmiák
vizsgálatának pl volt egy nagy tanulsága. A múmiákban
nagy arányban mutatták ki a tuberkulózis baktériumát, ám
az emberek túlnyomó többsége nem halt bele a fertőzésbe.
Valamiféle védettséget ellenállóképességet szereztek. </div>
<div id="gmail-m_5485217325801484973gmail-m_6413186710623797718DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. nov. 14., Szo, 17:26):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Kedves Laci !</p>
<p>Ezzel foglalkozó biológusok, virológusok között
illetve az ezzel foglalkozó szaktörténészek között
ez ma már közhely .Amelyet a genetika tudománya is
igazolt nem én találtam ki .</p>
<p> Többek között Jared Diamond "Háborúk Járványok
technikák " című könyvében részletesen kifejti ezt
a folyamatot (11. fejezet A JÓSZÁG VÉGZETES
AJÁNDÉKA ) .A himlő a tüdőbaj és a influenza
esetében teljesen egyértelmű a
helyzet.Természetesen létezhetnek kifejezetten
emberi betegségek is illetve az emberek
természetesen megkaphatnak közvetlenül
vadállatoktól is betegségeket de főleg a
Dél-amerikai nagy civilizációk a példák arra hogy
a fejlett mezőgazdasággal de állat tartást nélkül
nem voltak náluk nagy járványok hiába éltek sűrűn
lakot településekben.</p>
<p>A régészeti feltárások is azt bizonyítják hogy az
állattartásra átállt emberiség ebbe képletesen
majdnem belehalt lecsökkent az életkor amíg a
népességénél nem jött létre némi védettség.</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<p><br>
</p>
<div>2020.11.14. 16:46 keltezéssel, László Baják
írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Egon! Az elmélet a
háziállatok és a járványok összefüggéséről
kicsit sántít. Egyáltalán nem szükségesek
ugyanis háziállatok az állatról emberre
átterjedő kórokozókhoz. A fertőzések
vadállatokról ugyanolyan könnyen átterjedhetnek
az emberekre. Az emberek ugyanis vadászták és
elfogyasztották a vadállatokat. Más állatok
pedig hivatlanul éltek együtt az emberekkel, pl
különböző élősködők és rágcsálók. Afrikában a
háziállatokat szintén nem tartó vadászó,
gyűjtögető őserdei bennszülöttek jellemző
fertőző gócai a legkülönbözőbb betegségeknek.
Ezeket, pl ebola persze sokáig nem ismerhettük
meg mert miután kiirtotta a megfertőzött
kisközösséget a fertőzés az (emberek között)
megszűnt, illetve a túlélőkben védettség alakult
ki. Majmokat denevéreket, rágcsálókat, stb
gyanúsítanak a vírushordozással. A
latin-Amerikéban élő vámpír denevérek ugyancsak
súlyos fertőző betegségeket terjesztenek. stb
</div>
<div id="gmail-m_5485217325801484973gmail-m_6413186710623797718gmail-m_8182439548286009790DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon
<<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. nov. 14., Szo,
10:16):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Az Andokban ,Mexikóban és a Mississippi
völgyében milliós indán civilizációk éltek
Tenochtitlan több lakossal mint a legtöbb
európai város ,mégsem volt semmiféle
járvány arrafelé MERT NEM VOLTAK NAGY
ÁLLATTARTÓK !</p>
<p>Az amerikai kontinensen csak ötféle házi
állatot tartottak:Mexikóban pulykát az
Andokban lámát/alpakkát és tengeri malacot
a Trópusi övezetben pézsmarécét és egész
Amerika szerte kutyát .Azonban ezeket az
állatokat sem tartották nagy tömegben és
ezek az állatok sem terjesztettek
járványos betegségeket.Így tehát hatalmas
ember tömeget is élhetnek együtt járvány
nélkül ha nincs köztük fertőző vírus és
baktérium.</p>
<p>Amikor Cortez 600 katonával partra szállt
nem csak a lemezt vért az acél kard a
muskéta és a lovasság miatt volt fölényben
az egyébként százezres haderővel
rendelkező azték birodalommal szemben
hanem biológiai tömegpusztító fegyverként
hozták magukkal a himlőt.Mexico 20
milliós indián lakossága egy 1618-s
spanyol becslés szerint már csak 1,6
millió volt.</p>
<p>Amikor Hernando de Soto spanyol
konkvisztádor eljutott a mai Egyesült
Államok délkeleti részére olyan indián
városokat talált amelyek már temetőkké
váltak és egy elő ember nem volt bennük
mert az eurázsiai vírusok és baktériumok
már mint egy előőrs megelőzték a
spanyolokat.</p>
<p>Tehát nem csak az elszigeteltség hanem a
háziállatok hiánya is teljes járvány
mentességet biztosított az indiánoknak
hiszen pl. a Mississippi völgyében vagy a
puebló indiánoknál 2000 -3000 létszámú
falvak /városok is voltak még sem volt
semmilyen fertőző betegségük az ott
élőknek.Az indiánok Amerika szerte annyira
járvány mentesek voltak hogy semmiféle
védettség nem alakult ki bennük az
európaiak által hozott betegségekkel
szemben.A spanyol vissza Európában nem is
hoztak semmilyen fertőzést az egy vitatott
szifiliszt kivéve .Azonban manapság már
találtak ókori római szarkofágban
szintaktikusan elváltozott csontozatú
ember maradványait tehát a szifilisz is
jel volt európában már régen.<br>
</p>
<p>Minden jelentősebb emberről emberre
terjedő járványunkat Eurázsiában a
háziállatainktól kaptuk meg.A spanyolok
először bevitték az himlőt a kanyarót a
tífuszt És AZ INFLUENZÁT az amerikai
kontinensre majd ezt követte a torokgyík a
pestis mumpsz a szamárköhögés és
elsősorban a tüdővész.A tüdővészt pl. a
tehén és a teve tejtől lehet megkapni ha
valaki forralatlanul issza egészség
ügyileg nem ellenőrzött állattól mind a
mai napig sok régióban.</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.11.13. 20:57 keltezéssel, László
Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">A tétel egész pontosan úgy
hangzik, hogy amíg az emberiség
egymástól elszigetelt
kisközösségekben élt, addig nem volt
esélye annak, hogy járványos mértékben
terjedjenek a betegségek. </div>
<div id="gmail-m_5485217325801484973gmail-m_6413186710623797718gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch
Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. nov. 13., P,
20:18):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Kedves Lista !</p>
<p>A beszélgetés elején
elhangzik.hogy a járványok
egyidősek az emberiséggel.</p>
<p>Ez kategorikusan nem így van.A
járványok csak az állattartó
emberiséggel egyidősek még a
növénytermesztő emberiség sem volt
túlzottan átfertőzött
járványokkal.</p>
<p>Erre ékes bizonyíték az helyzet
amikor a spanyolok partra szálltak
Amerikában az indiánoknak szinte
semmilyen fertőző betegségük nem
volt mert a lámán és alpakkán és a
kutyán kívül nem volt házi
állatuk.Amerikába későn érkezett
meg az ember a jégkorszakban aki
az óceáni tengeri jégtakaró
határán ment át először ( a Bering
szoroson később ) a mai
Franciaország térségéből.Az ott
élő nagytestű állatokat így
például a lovat rövid időn belül
kiirtotta mert az állatok nem
készültek fel az ember vadászatára
.Eurázsiában ahol az állatok
együtt éltek a vadászati
technológia szempontjából
felcseperedő emberrel az állatok
megtanulták félni az embert de
erre Amerikában és Ausztráliában
nem volt idejük.Így csak
Eurázsiában maradtak befogható
tenyészthető állatok
pl.szarvasmarha
,ló,disznó,kecske,juh,teve,bivaly
hogy csak a nagyobb testűeket
írjam le.<br>
</p>
<p>Ez ugyan civilizációs előnyt
jelentett számunkra de az
állattenyésztő ember majdnem
kipusztult az állatok okozta
fertőzésektől de aztán valamennyi
védettséget felszedtek őseink.De
az indiánok számára a tüdőbaj,a
fekete himlő de még a bárányhimlő
a kanyaró stb. is halálos
veszélyt jelentett.A szifiliszt
sem Amerikából hozták be a
spanyolok mert már az ókori
Rómában is jelen volt csak akkor
még egy gyerekbetegség volt
(bármilyen hihetetlen is ez ma már
).</p>
<p>A vadászó,halászó gyüjtögető
emberiség csoportjai ritkán
találkoztak egy idő után
elhagyták szállásukat a saját
szemetüket és nem tartottak
állatokat tehát nem alakulhatott
ki járvány. Általában sokkal
egészségesebbek és sokkal jobban
tápláltabbak voltak mint a magát
agyon robotoló egyoldalú
táplálkozású letelepült ember.Aki
még meg is kapott egy csomó
ragályt.A vándorló emberek majdnem
kétszer annyi ideig éltek mint a
korai állattartók.Bizony- bizony a
letelepülés egy veszélyes döntés
volt !</p>
<p>Bár ezt a legtöbben másképp
gondolják de ezt igazolják a
kutatások.<br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.11.13. 18:20 keltezéssel,
Emoke Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">
<div>
<h2>Így győzte le Európa a
pestis harmadik hullámát</h2>
</div>
<div>
<p><a href="https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/" target="_blank">https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/</a></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
pestis, vagyis a „fekete
halál" óriási
emberveszteségeket
okozott a középkori
Európában, de a fertőző
betegség harmadik
hullámát az újkor
derekán már sikerült
megakadályozni</b></span>.
A pestisről és a járványok
történetéről <u><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>beszélgettünk
Horányi Ildikóval, a
Magyar Nemzeti Múzeum
Semmelweis
Orvostörténeti
Múzeumának
főmuzeológusával.</b></span></u></p>
</div>
<div>
<p><strong>– A járványok
története egyidős az
emberiséggel. Tudunk
valamit a legelső
pandémiáról?</strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Járványok
mindig is voltak, de
hogy melyik és mikor
lehetett az első, azt
nem tudjuk</b></span>. A
történeti forrásokból ismert
beszámolók leírt
tünetegyüttesei ellenére sem
lehet pontosan tudni, hogy
milyen betegségeket
takarhattak. Korábban
összefoglaló neveket
használtak a járványokra.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A <em>pestis</em> szó </b></span>is
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>annyit
jelent latinul, hogy <em>fertőzés,
</em>csak később lett a
konkrét betegség
megnevezése is.</b></span></p>
<blockquote>
<p>A forrásokból <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>annyi
bizonyos, hogy
pestis-, himlő-,
valamint TBC-járvány
már az ókorban is
megjelent, és
megtizedelte az
európai népességet.</b></span></p>
</blockquote>
<div id="gmail-m_5485217325801484973gmail-m_6413186710623797718gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134730" style="width:807px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001-1024x779.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="495" height="377"></a>
<p id="gmail-m_5485217325801484973gmail-m_6413186710623797718gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134730">Id.
Pieter Brueghel: A halál
diadala című festménye,
1562, részlet (Forrás:
Wikipedia.hu)</p>
</div>
<p><strong>– Mikor jelent meg
a pestisjárvány Európában?<br>
</strong><br>
– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
pestisnek több hulláma
volt, az első hullám a
4-5. században jött
létre, <em>Justinianus</em>
uralkodása alatt. A
betegség végigsöpört
Itálián, de tovább nem
jutott a kontinensen. </b></span>Ez
viszont nem mondható el <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a második hullámról, mely
1348-ban tört ki, és két
év alatt egész Európában
– így Magyarországon is
– nagy emberveszteséget
okozott</b></span>. A
járvány kiváltó oka
hazánkban az volt, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a keresztes hadjáratokból
hazaérkező katonák
behurcolták a betegséget
otthonaikba, ott pedig
gyorsan elterjedt.</b></span></p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A
feudális európai államok
hogyan próbáltak
megoldásokat találni a
pestisjárvány terjedése
ellen?</span></strong></p>
<strong> </strong>
<p><strong></strong>– Az első
nehézséget az jelentette,
hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nem
tudták, mi okozhatja a
betegséget. A kórokozók,
a mikroorganizmusok léte
a 19. század utolsó
harmadáig az emberiség
előtt rejtve maradt.
Csak találgatni tudtak</b></span>,
többféle elmélet született
arról, hogy mi váltja ki
ezeket a megbetegedéseket.</p>
<div><a href="https://koronavirus.gov.hu/" target="_blank"><span></span></a><span></span></div>
<blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Abban
azonban mindenki
egyetértett a
középkori Európában –
még az orvosok is –,
hogy a járvány Isten
büntetése</b></span>.</p>
</blockquote>
<p>Mindemellett racionális
magyarázatok is születtek,
melyek főleg két elmélet
köré épültek.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Már
az ókorban is voltak
olyan vélekedések,
melyek szerint valami
apró, szabad szemmel nem
látható <em>miazma</em>
okozhatja a fertőzést</b></span>.
Ezen az úton haladt a
járványtan nagy humanista
orvosa, <em>Girolamo
Fracastoro</em> is. A
miazmatikusok úgy gondolták,
a betegségek okáért a
megromló levegő, a
környezeti hatások a
felelősek. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Úgy
vélték, hogy a föld
kipárolgása, a rossz,
szennyezett levegő
okozhatja a betegséget,
ezért úgy is hívták,
mefitikus, azaz <em>ördögi
pára</em>.</b></span></p>
<div id="gmail-m_5485217325801484973gmail-m_6413186710623797718gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134731" style="width:1010px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002-1024x872.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="495" height="422"></a>
<p id="gmail-m_5485217325801484973gmail-m_6413186710623797718gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134731">Arat
a halál. Részlet id.
Pieter Brueghel: A halál
diadala című festményéből
(Forrás: Wikipedia.hu)</p>
</div>
<p>Az elmélet hívei védekezési
módokat is kidolgoztak; <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a betegséget a levegő
tisztán tartásával
kívánták megelőzni.
Ezért járványos időben a
levegő tisztítására
illatos anyagok égetését
és párologtatását írták
elő. Hitték, hogy a
rossz szagok egyben
ártalmasak is, melyeket
illatokkal, füstöléssel
tudnak hatástalanítani.</b></span></p>
<blockquote> </blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
miazmatikusok nagy
gondot fordítottak a
holtak eltemetésére,
mert úgy vélték, a
holttestek „kigőzölgése”
is okozhat fertőzést,
ezért hamar
meghatározták a
szükségtemetések módját
is. A templomi
ravatalozások járvány
idején elmaradtak,
gyorsítva temették el az
elhunytakat. A
későbbiekben pedig a
temetőket higiénés és
járványügyi okokból a
települések határain
kívülre száműzték.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>–
Milyen szerepe volt a
középkorban a
pestisdoktorok által
viselt különös, mindenki
által ismert csőrös
álarcoknak?</strong></span></p>
<strong> </strong>
<p><strong></strong>– A
miazmatikusok elképzelései
alapján<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
azt a cél szolgálták,
hogy a megromlott levegő
ne érintkezzen az orvos
testével. A maszk
csőrébe illatos
anyagokat tettek, melyek
„fertőtlenítették” és
megszűrték a levegőt.</b></span></p>
<p>Így ezek nem is maszkoknak,
hanem inkább<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
a gázálarc elődeinek
tekinthetőek.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az
orvosok másik fontos
védőeszköze a ruhájuk
volt, mely olyan
anyagból – általában
marhabőrből – készült,
melyen nem hatolt át a
levegő. A ruhavégeket is
szorosan elkötötték.</b></span></p>
<div id="gmail-m_5485217325801484973gmail-m_6413186710623797718gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134733" style="width:790px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003-1024x638.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="198" height="123"></a>
<p id="gmail-m_5485217325801484973gmail-m_6413186710623797718gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134733">Pestis
doktor Paul Fürst
metszetén, részlet.
(Forrás: Wikipedia.com)</p>
</div>
<p><strong>– A védekezés
mellett <span style="background-color:rgb(217,234,211)">milyen
gyógymódokat javasoltak
a miazmatikusok a
betegeknek</span>?</strong></p>
<p>– Tudni kell, hogy abban a
korban az antik
humorálpatológia elmélete
szerint rendszerezték a
betegségeket. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Azt
hangsúlyozták, hogy az
egyensúlyt kell
fenntartani az
emberekben. Járvány
idején is azt
javasolták, hogy
egészséges életmódot
folytassanak az emberek.
Nemcsak a testi, hanem
egyben a lelki, pszichés
egészségre is
törekedtek. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A
</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">g</span>yógymódjaikkal,
kezeléseikkel a harmóniát
akarták megőrizni. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><em>Giovanni
Boccaccio</em> <em>Dekameron</em>jában
egyesek tréfás
történetek mesélésével
várják ki a járvány
végét, mellyel egyben a
lelki egészséget, a
vitalitás megőrzését is
el kívánták érni.</b></span></p>
<p><strong>– Említette, hogy
volt egy másik elképzelés
is, amellyel a
megbetegedéseket kívánták
magyarázni.</strong></p>
<p>– Igen, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egy
másik elmélet képviselői
szerint</b></span> nem
megromlott környezeti
hatások <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>okozzák
a járványokat,</b></span>
hanem <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>maguk
az emberi kontaktusok.
Ők voltak az úgynevezett
<em>kontagionisták,</em>
akiknek köszönhetjük a
karantén és a vesztegzár
intézményeit.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ők
elsősorban a betegek
elkülönítését
szorgalmazták. Eleinte
mindezt úgy oldották
meg, hogy bezárták őket
a saját házaikba – az
egészséges
családtagjaikkal együtt.
Ez nem igazán volt egy
jó megoldás, hiszen az
egészségesek is
megbetegedtek, másrészt
sok családtag félelmében
elmenekült, magára
hagyta a betegeket… </b><b>A
17. századtól már a
betegek elkülönítését
tanácsolták, ekkor
hozták létre az első
járványkórházakat</b></span>.
Ezek nem hasonlíthatóak
össze a mai kórházainkkal,
inkább ispotályok,
betegmegőrzők voltak, ahol
orvos is alig akadt. A
híresen rossz körülmények
miatt sokan nem merték
kiadni saját betegeiket.</p>
<div id="gmail-m_5485217325801484973gmail-m_6413186710623797718gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134735" style="width:958px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="495" height="401"></a>
<p id="gmail-m_5485217325801484973gmail-m_6413186710623797718gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134735">Pestis
lazarett Bécsben, 1709
novemberében (Forrás:
Wikipedia.com)</p>
</div>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A
karantént mikor
alkalmazták először?</span></strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1348-49-es
pestisjárvány idején már
születtek olyan
szabályozások, melyek
harminc napra
megtiltották a hajók
itáliai kikötését</b></span>.
Velence hatására ezt
szigorították negyven napra,
í<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>gy
jött létre a karantén
(negyven) kifejezésünk,
melyet a mai napig
használunk.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
városokra alkalmazott
karanténok mindig sok
gazdasági és társadalmi
problémát okoztak,
hiszen a földművesek nem
jutottak ki a
földjeikre, így az
élelmiszerellátásban is
komoly problémák
keletkeztek.</b></span>
</p>
<p>A védekező intézkedésekről
eleinte a helyi település
vezetői döntöttek. Később, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a felvilágosult
abszolutizmus korában
már tudtak olyan
központi rendelkezéseket
hozni, amelyekkel
nagyobb területeket
tudtak szabályozni.
Ekkor jött létre a
határzár intézménye, a <em>cordon
sanitaire</em>, amit
egészségügyi kordonnak
is nevezünk.</b></span><b>
</b>Ezek már jóval nagyobb
területeket, akár tartományi
területeket is elzárhattak.</p>
<blockquote> </blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Magyarországnak
– az ezeréves határ
mellett – ugyancsak
megvoltak ezek a cordon
sanitaire-jei. Aki
bebocsátást akart nyerni
az országba, annak
egészségügyi útlevelet
kellett felmutatnia,
vagy 40 napot kellett
eltöltenie ezekben a
veszteglő intézményekben</b></span>.
Külön házakat és szobákat is
kaptak, hogy az utazók ne
keveredjenek, ne adják át
egymásnak a fertőzést. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Külön kocsmájuk, éttermük,
kórházuk és papjuk is
volt. A létesítményeket
pedig a katonaság
őrizte. </b></span></p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A
18. századra ezek az
intézkedések
megakadályozták, hogy a
pestis visszatérjen?</span><br>
</strong><br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>–
Igen, ez volt az a kor,
amikor a pestis el is
tűnt Európából. A
harmadik hullám </b></span>még
megjelent, de <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>már
csak Ázsiában
pusztított.</b></span></p>
<blockquote>
<p>Fontos megemlíteni, hogy
nem feltétlenül csak a
kiépült vesztegzár
intézményének volt
köszönhető az, hogy Európa
megmenekült.</p>
</blockquote>
<p>Furcsa módon a
vándorpatkány és a
házipatkány megváltozott
szerepe is közrejátszhatott
ebben a folyamatban. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A pestis kórokozója, a
bolhának az egyik
parazitája, mely
előszeretettel élt a
házi patkány bundájában.
A harmincéves háború
alatt azonban a déli
irányban vonuló
svéd-norvég seregek
elterjesztették a
kontinensen az
úgynevezett norvég
patkányt, a
vándorpatkányt. A
nagyobb testű, agresszív
rágcsáló kiszorította a
házipatkányt az ember
környezetéből. A
behurcolt
vándorpatkányon viszont
valamiért nem jelent meg
a bolha, ezért – a 14.
századdal ellentétben –
nem terjesztették a
pestist a rágcsálók. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Természetesen
</b><b>a pestis
megszűnéséhez
hozzájárultak a
közegészségügyi
rendelkezések, akkori
szóhasználattal: az <em>Orvosi
Rendészet</em>
szabályai is, melyeket
mindenkinek be kellett
tartania.</b></span></p>
<p> </p>
<p><em>Horányi Ildikóval, a
Magyar Nemzeti Múzeum
Semmelweis Orvostörténeti
Múzeumána</em></p>
</div>
</div>
<div id="gmail-m_5485217325801484973gmail-m_6413186710623797718gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avg.com</a>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>