<div dir="ltr">Kedves Egon! Honnét veszed, hogy az amerikai magaskultúrákban nem voltak járványok? Hogy nem tudunk róla? Persze, igen keveset tudunk ezeknek a kultúráknak a mindennnapi életéről. Ne volt idő megismerni őket. Az írásaik döntő többségét is megsemmisítették a spanyolok. A felfedezésük után egy pillanat alatt széthullottak ezek a társadalmak, illetve kiirtották őket az európai járványok. A maják társadalma már jóval az európaiak érkezése előtt széthullott. Netán valami járvány is közrejátszott ebben? Az, hogy az indiánok szervezete védtelen volt az európai kórokozókkal szemben az nem azt jelenti, hogy nekik nem volt sajátjuk, illetve nem alakítottak ki ellenük valamiféle rezisztenciát. Az évszázadok évezredek óta együtt élő emberek és a háziállataik többé kevésbé védettek lettek az egymás vírusaitól, baktériumaitól. Ilyen esetben akkor következhetett be fertőzés, ha a kórokozó valamilyen okból mutálódott, vagy külső forrásból egy új változat került be a közösségbe. Más: az avarok, a honfoglaló magyarok nagyállattartók voltak mégsem tudunk körükben egyetlen járványról sem. Sajnos sok megalapozatlan elméletet írtak már le, egyébként nagy tudású emberek is. A Vácon talált múmiák vizsgálatának pl volt egy nagy tanulsága. A múmiákban nagy arányban mutatták ki a tuberkulózis baktériumát, ám az emberek túlnyomó többsége nem halt bele a fertőzésbe. Valamiféle védettséget ellenállóképességet szereztek. </div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. nov. 14., Szo, 17:26):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Kedves Laci !</p>
<p>Ezzel foglalkozó biológusok, virológusok között illetve az ezzel
foglalkozó szaktörténészek között ez ma már közhely .Amelyet a
genetika tudománya is igazolt nem én találtam ki .</p>
<p> Többek között Jared Diamond "Háborúk Járványok technikák " című
könyvében részletesen kifejti ezt a folyamatot (11. fejezet A
JÓSZÁG VÉGZETES AJÁNDÉKA ) .A himlő a tüdőbaj és a influenza
esetében teljesen egyértelmű a helyzet.Természetesen létezhetnek
kifejezetten emberi betegségek is illetve az emberek természetesen
megkaphatnak közvetlenül vadállatoktól is betegségeket de főleg a
Dél-amerikai nagy civilizációk a példák arra hogy a fejlett
mezőgazdasággal de állat tartást nélkül nem voltak náluk nagy
járványok hiába éltek sűrűn lakot településekben.</p>
<p>A régészeti feltárások is azt bizonyítják hogy az állattartásra
átállt emberiség ebbe képletesen majdnem belehalt lecsökkent az
életkor amíg a népességénél nem jött létre némi védettség.</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<p><br>
</p>
<div>2020.11.14. 16:46 keltezéssel, László
Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Egon! Az elmélet a háziállatok és a
járványok összefüggéséről kicsit sántít. Egyáltalán nem
szükségesek ugyanis háziállatok az állatról emberre átterjedő
kórokozókhoz. A fertőzések vadállatokról ugyanolyan könnyen
átterjedhetnek az emberekre. Az emberek ugyanis vadászták és
elfogyasztották a vadállatokat. Más állatok pedig
hivatlanul éltek együtt az emberekkel, pl különböző élősködők és
rágcsálók. Afrikában a háziállatokat szintén nem tartó vadászó,
gyűjtögető őserdei bennszülöttek jellemző fertőző gócai a
legkülönbözőbb betegségeknek. Ezeket, pl ebola persze sokáig nem
ismerhettük meg mert miután kiirtotta a megfertőzött
kisközösséget a fertőzés az (emberek között) megszűnt, illetve a
túlélőkben védettség alakult ki. Majmokat denevéreket,
rágcsálókat, stb gyanúsítanak a vírushordozással. A
latin-Amerikéban élő vámpír denevérek ugyancsak súlyos fertőző
betegségeket terjesztenek. stb </div>
<div id="gmail-m_8182439548286009790DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. nov. 14., Szo, 10:16):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Az Andokban ,Mexikóban és a Mississippi völgyében milliós
indán civilizációk éltek Tenochtitlan több lakossal mint
a legtöbb európai város ,mégsem volt semmiféle járvány
arrafelé MERT NEM VOLTAK NAGY ÁLLATTARTÓK !</p>
<p>Az amerikai kontinensen csak ötféle házi állatot
tartottak:Mexikóban pulykát az Andokban lámát/alpakkát és
tengeri malacot a Trópusi övezetben pézsmarécét és egész
Amerika szerte kutyát .Azonban ezeket az állatokat sem
tartották nagy tömegben és ezek az állatok sem
terjesztettek járványos betegségeket.Így tehát hatalmas
ember tömeget is élhetnek együtt járvány nélkül ha nincs
köztük fertőző vírus és baktérium.</p>
<p>Amikor Cortez 600 katonával partra szállt nem csak a
lemezt vért az acél kard a muskéta és a lovasság miatt
volt fölényben az egyébként százezres haderővel rendelkező
azték birodalommal szemben hanem biológiai tömegpusztító
fegyverként hozták magukkal a himlőt.Mexico 20 milliós
indián lakossága egy 1618-s spanyol becslés szerint már
csak 1,6 millió volt.</p>
<p>Amikor Hernando de Soto spanyol konkvisztádor eljutott a
mai Egyesült Államok délkeleti részére olyan indián
városokat talált amelyek már temetőkké váltak és egy elő
ember nem volt bennük mert az eurázsiai vírusok és
baktériumok már mint egy előőrs megelőzték a spanyolokat.</p>
<p>Tehát nem csak az elszigeteltség hanem a háziállatok
hiánya is teljes járvány mentességet biztosított az
indiánoknak hiszen pl. a Mississippi völgyében vagy a
puebló indiánoknál 2000 -3000 létszámú falvak /városok is
voltak még sem volt semmilyen fertőző betegségük az ott
élőknek.Az indiánok Amerika szerte annyira járvány
mentesek voltak hogy semmiféle védettség nem alakult ki
bennük az európaiak által hozott betegségekkel szemben.A
spanyol vissza Európában nem is hoztak semmilyen fertőzést
az egy vitatott szifiliszt kivéve .Azonban manapság már
találtak ókori római szarkofágban szintaktikusan
elváltozott csontozatú ember maradványait tehát a
szifilisz is jel volt európában már régen.<br>
</p>
<p>Minden jelentősebb emberről emberre terjedő járványunkat
Eurázsiában a háziállatainktól kaptuk meg.A spanyolok
először bevitték az himlőt a kanyarót a tífuszt És AZ
INFLUENZÁT az amerikai kontinensre majd ezt követte a
torokgyík a pestis mumpsz a szamárköhögés és elsősorban a
tüdővész.A tüdővészt pl. a tehén és a teve tejtől lehet
megkapni ha valaki forralatlanul issza egészség ügyileg
nem ellenőrzött állattól mind a mai napig sok régióban.</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.11.13. 20:57 keltezéssel, László Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">A tétel egész pontosan úgy hangzik, hogy
amíg az emberiség egymástól elszigetelt
kisközösségekben élt, addig nem volt esélye annak, hogy
járványos mértékben terjedjenek a betegségek. </div>
<div id="gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. nov. 13., P, 20:18):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Kedves Lista !</p>
<p>A beszélgetés elején elhangzik.hogy a járványok
egyidősek az emberiséggel.</p>
<p>Ez kategorikusan nem így van.A járványok csak az
állattartó emberiséggel egyidősek még a
növénytermesztő emberiség sem volt túlzottan
átfertőzött járványokkal.</p>
<p>Erre ékes bizonyíték az helyzet amikor a
spanyolok partra szálltak Amerikában az
indiánoknak szinte semmilyen fertőző betegségük
nem volt mert a lámán és alpakkán és a kutyán
kívül nem volt házi állatuk.Amerikába későn
érkezett meg az ember a jégkorszakban aki az
óceáni tengeri jégtakaró határán ment át először (
a Bering szoroson később ) a mai Franciaország
térségéből.Az ott élő nagytestű állatokat így
például a lovat rövid időn belül kiirtotta mert az
állatok nem készültek fel az ember vadászatára
.Eurázsiában ahol az állatok együtt éltek a
vadászati technológia szempontjából felcseperedő
emberrel az állatok megtanulták félni az embert de
erre Amerikában és Ausztráliában nem volt
idejük.Így csak Eurázsiában maradtak befogható
tenyészthető állatok pl.szarvasmarha
,ló,disznó,kecske,juh,teve,bivaly hogy csak a
nagyobb testűeket írjam le.<br>
</p>
<p>Ez ugyan civilizációs előnyt jelentett számunkra
de az állattenyésztő ember majdnem kipusztult az
állatok okozta fertőzésektől de aztán valamennyi
védettséget felszedtek őseink.De az indiánok
számára a tüdőbaj,a fekete himlő de még a
bárányhimlő a kanyaró stb. is halálos veszélyt
jelentett.A szifiliszt sem Amerikából hozták be a
spanyolok mert már az ókori Rómában is jelen volt
csak akkor még egy gyerekbetegség volt (bármilyen
hihetetlen is ez ma már ).</p>
<p>A vadászó,halászó gyüjtögető emberiség csoportjai
ritkán találkoztak egy idő után elhagyták
szállásukat a saját szemetüket és nem tartottak
állatokat tehát nem alakulhatott ki járvány.
Általában sokkal egészségesebbek és sokkal jobban
tápláltabbak voltak mint a magát agyon robotoló
egyoldalú táplálkozású letelepült ember.Aki még
meg is kapott egy csomó ragályt.A vándorló emberek
majdnem kétszer annyi ideig éltek mint a korai
állattartók.Bizony- bizony a letelepülés egy
veszélyes döntés volt !</p>
<p>Bár ezt a legtöbben másképp gondolják de ezt
igazolják a kutatások.<br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.11.13. 18:20 keltezéssel, Emoke Greschik
írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">
<div>
<h2>Így győzte le Európa a pestis harmadik
hullámát</h2>
</div>
<div>
<p><a href="https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/" target="_blank">https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/</a></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
pestis, vagyis a „fekete halál" óriási
emberveszteségeket okozott a középkori
Európában, de a fertőző betegség
harmadik hullámát az újkor derekán már
sikerült megakadályozni</b></span>. A
pestisről és a járványok történetéről <u><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>beszélgettünk Horányi
Ildikóval, a Magyar Nemzeti Múzeum
Semmelweis Orvostörténeti Múzeumának
főmuzeológusával.</b></span></u></p>
</div>
<div>
<p><strong>– A járványok története egyidős az
emberiséggel. Tudunk valamit a legelső
pandémiáról?</strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Járványok
mindig is voltak, de hogy melyik és
mikor lehetett az első, azt nem tudjuk</b></span>.
A történeti forrásokból ismert beszámolók
leírt tünetegyüttesei ellenére sem lehet
pontosan tudni, hogy milyen betegségeket
takarhattak. Korábban összefoglaló neveket
használtak a járványokra.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
A <em>pestis</em> szó </b></span>is <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>annyit
jelent latinul, hogy <em>fertőzés, </em>csak
később lett a konkrét betegség
megnevezése is.</b></span></p>
<blockquote>
<p>A forrásokból <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>annyi
bizonyos, hogy pestis-, himlő-,
valamint TBC-járvány már az ókorban is
megjelent, és megtizedelte az európai
népességet.</b></span></p>
</blockquote>
<div id="gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134730" style="width:807px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001-1024x779.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="495" height="377"></a>
<p id="gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134730">Id.
Pieter Brueghel: A halál diadala című
festménye, 1562, részlet (Forrás:
Wikipedia.hu)</p>
</div>
<p><strong>– Mikor jelent meg a pestisjárvány
Európában?<br>
</strong><br>
– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
pestisnek több hulláma volt, az első
hullám a 4-5. században jött létre, <em>Justinianus</em>
uralkodása alatt. A betegség végigsöpört
Itálián, de tovább nem jutott a
kontinensen. </b></span>Ez viszont nem
mondható el <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
második hullámról, mely 1348-ban tört
ki, és két év alatt egész Európában –
így Magyarországon is – nagy
emberveszteséget okozott</b></span>. A
járvány kiváltó oka hazánkban az volt, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
a keresztes hadjáratokból hazaérkező
katonák behurcolták a betegséget
otthonaikba, ott pedig gyorsan
elterjedt.</b></span></p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A
feudális európai államok hogyan
próbáltak megoldásokat találni a
pestisjárvány terjedése ellen?</span></strong></p>
<strong> </strong>
<p><strong></strong>– Az első nehézséget az
jelentette, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nem
tudták, mi okozhatja a betegséget. A
kórokozók, a mikroorganizmusok léte a
19. század utolsó harmadáig az emberiség
előtt rejtve maradt. Csak találgatni
tudtak</b></span>, többféle elmélet
született arról, hogy mi váltja ki ezeket a
megbetegedéseket.</p>
<div><a href="https://koronavirus.gov.hu/" target="_blank"><span></span></a><span></span></div>
<blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Abban
azonban mindenki egyetértett a
középkori Európában – még az orvosok
is –, hogy a járvány Isten büntetése</b></span>.</p>
</blockquote>
<p>Mindemellett racionális magyarázatok is
születtek, melyek főleg két elmélet köré
épültek.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Már
az ókorban is voltak olyan vélekedések,
melyek szerint valami apró, szabad
szemmel nem látható <em>miazma</em>
okozhatja a fertőzést</b></span>. Ezen
az úton haladt a járványtan nagy humanista
orvosa, <em>Girolamo Fracastoro</em> is. A
miazmatikusok úgy gondolták, a betegségek
okáért a megromló levegő, a környezeti
hatások a felelősek. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Úgy
vélték, hogy a föld kipárolgása, a
rossz, szennyezett levegő okozhatja a
betegséget, ezért úgy is hívták,
mefitikus, azaz <em>ördögi pára</em>.</b></span></p>
<div id="gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134731" style="width:1010px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002-1024x872.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="495" height="422"></a>
<p id="gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134731">Arat
a halál. Részlet id. Pieter Brueghel: A
halál diadala című festményéből (Forrás:
Wikipedia.hu)</p>
</div>
<p>Az elmélet hívei védekezési módokat is
kidolgoztak; <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
betegséget a levegő tisztán tartásával
kívánták megelőzni. Ezért járványos
időben a levegő tisztítására illatos
anyagok égetését és párologtatását írták
elő. Hitték, hogy a rossz szagok
egyben ártalmasak is, melyeket
illatokkal, füstöléssel tudnak
hatástalanítani.</b></span></p>
<blockquote> </blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
miazmatikusok nagy gondot fordítottak a
holtak eltemetésére, mert úgy vélték, a
holttestek „kigőzölgése” is okozhat
fertőzést, ezért hamar meghatározták a
szükségtemetések módját is. A templomi
ravatalozások járvány idején elmaradtak,
gyorsítva temették el az elhunytakat. A
későbbiekben pedig a temetőket higiénés
és járványügyi okokból a települések
határain kívülre száműzték.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>–
Milyen szerepe volt a középkorban a
pestisdoktorok által viselt különös,
mindenki által ismert csőrös álarcoknak?</strong></span></p>
<strong> </strong>
<p><strong></strong>– A miazmatikusok
elképzelései alapján<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
azt a cél szolgálták, hogy a megromlott
levegő ne érintkezzen az orvos testével.
A maszk csőrébe illatos anyagokat
tettek, melyek „fertőtlenítették” és
megszűrték a levegőt.</b></span></p>
<p>Így ezek nem is maszkoknak, hanem inkább<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
a gázálarc elődeinek tekinthetőek.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az
orvosok másik fontos védőeszköze a
ruhájuk volt, mely olyan anyagból –
általában marhabőrből – készült, melyen
nem hatolt át a levegő. A ruhavégeket is
szorosan elkötötték.</b></span></p>
<div id="gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134733" style="width:790px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003-1024x638.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="198" height="123"></a>
<p id="gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134733">Pestis
doktor Paul Fürst metszetén, részlet.
(Forrás: Wikipedia.com)</p>
</div>
<p><strong>– A védekezés mellett <span style="background-color:rgb(217,234,211)">milyen
gyógymódokat javasoltak a miazmatikusok
a betegeknek</span>?</strong></p>
<p>– Tudni kell, hogy abban a korban az antik
humorálpatológia elmélete szerint
rendszerezték a betegségeket. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Azt
hangsúlyozták, hogy az egyensúlyt kell
fenntartani az emberekben. Járvány
idején is azt javasolták, hogy
egészséges életmódot folytassanak az
emberek. Nemcsak a testi, hanem egyben a
lelki, pszichés egészségre is
törekedtek. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A
</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">g</span>yógymódjaikkal,
kezeléseikkel a harmóniát akarták megőrizni.
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><em>Giovanni
Boccaccio</em> <em>Dekameron</em>jában
egyesek tréfás történetek mesélésével
várják ki a járvány végét, mellyel
egyben a lelki egészséget, a vitalitás
megőrzését is el kívánták érni.</b></span></p>
<p><strong>– Említette, hogy volt egy másik
elképzelés is, amellyel a megbetegedéseket
kívánták magyarázni.</strong></p>
<p>– Igen, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egy
másik elmélet képviselői szerint</b></span>
nem megromlott környezeti hatások <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>okozzák
a járványokat,</b></span> hanem <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>maguk
az emberi kontaktusok. Ők voltak az
úgynevezett <em>kontagionisták,</em>
akiknek köszönhetjük a karantén és a
vesztegzár intézményeit.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ők
elsősorban a betegek elkülönítését
szorgalmazták. Eleinte mindezt úgy
oldották meg, hogy bezárták őket a saját
házaikba – az egészséges
családtagjaikkal együtt. Ez nem igazán
volt egy jó megoldás, hiszen az
egészségesek is megbetegedtek, másrészt
sok családtag félelmében elmenekült,
magára hagyta a betegeket… </b><b>A 17.
századtól már a betegek elkülönítését
tanácsolták, ekkor hozták létre az első
járványkórházakat</b></span>. Ezek nem
hasonlíthatóak össze a mai kórházainkkal,
inkább ispotályok, betegmegőrzők voltak,
ahol orvos is alig akadt. A híresen rossz
körülmények miatt sokan nem merték kiadni
saját betegeiket.</p>
<div id="gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134735" style="width:958px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="495" height="401"></a>
<p id="gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134735">Pestis
lazarett Bécsben, 1709 novemberében
(Forrás: Wikipedia.com)</p>
</div>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A
karantént mikor alkalmazták először?</span></strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1348-49-es
pestisjárvány idején már születtek olyan
szabályozások, melyek harminc napra
megtiltották a hajók itáliai kikötését</b></span>.
Velence hatására ezt szigorították negyven
napra, í<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>gy
jött létre a karantén (negyven)
kifejezésünk, melyet a mai napig
használunk.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
városokra alkalmazott karanténok mindig
sok gazdasági és társadalmi problémát
okoztak, hiszen a földművesek nem
jutottak ki a földjeikre, így az
élelmiszerellátásban is komoly problémák
keletkeztek.</b></span> </p>
<p>A védekező intézkedésekről eleinte a helyi
település vezetői döntöttek. Később, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
felvilágosult abszolutizmus korában már
tudtak olyan központi rendelkezéseket
hozni, amelyekkel nagyobb területeket
tudtak szabályozni. Ekkor jött létre a
határzár intézménye, a <em>cordon
sanitaire</em>, amit egészségügyi
kordonnak is nevezünk.</b></span><b> </b>Ezek
már jóval nagyobb területeket, akár
tartományi területeket is elzárhattak.</p>
<blockquote> </blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Magyarországnak
– az ezeréves határ mellett – ugyancsak
megvoltak ezek a cordon sanitaire-jei.
Aki bebocsátást akart nyerni az
országba, annak egészségügyi útlevelet
kellett felmutatnia, vagy 40 napot
kellett eltöltenie ezekben a veszteglő
intézményekben</b></span>. Külön házakat
és szobákat is kaptak, hogy az utazók ne
keveredjenek, ne adják át egymásnak a
fertőzést. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Külön
kocsmájuk, éttermük, kórházuk és papjuk
is volt. A létesítményeket pedig a
katonaság őrizte. </b></span></p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A
18. századra ezek az intézkedések
megakadályozták, hogy a pestis
visszatérjen?</span><br>
</strong><br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>–
Igen, ez volt az a kor, amikor a pestis
el is tűnt Európából. A harmadik hullám
</b></span>még megjelent, de <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>már
csak Ázsiában pusztított.</b></span></p>
<blockquote>
<p>Fontos megemlíteni, hogy nem feltétlenül
csak a kiépült vesztegzár intézményének
volt köszönhető az, hogy Európa
megmenekült.</p>
</blockquote>
<p>Furcsa módon a vándorpatkány és a
házipatkány megváltozott szerepe is
közrejátszhatott ebben a folyamatban. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
pestis kórokozója, a bolhának az egyik
parazitája, mely előszeretettel élt a
házi patkány bundájában. A harmincéves
háború alatt azonban a déli irányban
vonuló svéd-norvég seregek
elterjesztették a kontinensen az
úgynevezett norvég patkányt, a
vándorpatkányt. A nagyobb testű,
agresszív rágcsáló kiszorította a
házipatkányt az ember környezetéből. A
behurcolt vándorpatkányon viszont
valamiért nem jelent meg a bolha, ezért
– a 14. századdal ellentétben – nem
terjesztették a pestist a rágcsálók. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Természetesen
</b><b>a pestis megszűnéséhez
hozzájárultak a közegészségügyi
rendelkezések, akkori szóhasználattal:
az <em>Orvosi Rendészet</em> szabályai
is, melyeket mindenkinek be kellett
tartania.</b></span></p>
<p> </p>
<p><em>Horányi Ildikóval, a Magyar Nemzeti
Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeumána</em></p>
</div>
</div>
<div id="gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avg.com</a>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>