<div dir="ltr">Bocsánat, az utolsó mondat értelemszerűen "már nem tudtak nagyobb járványokat okozni"</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">László Baják <<a href="mailto:laszlo.bajak@gmail.com">laszlo.bajak@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2020. nov. 14., Szo, 20:57):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr">Kedves Egon! Nem azt vontam kétségbe, hogy háziállatok járványos fertőzéseket közvetíthetnek emberek felé. Azt állítom, hogy az állattartás egy idő után önmagában már nem okoz járványt, mivel mivel az állatok által hordozott kórokozók ellen rezisztencia alakul ki. A járványhoz még általában szükség van vagy nagyobb népességmozgásra, vagy nagyobb állatvándolásra is. (a maláriát egyébként szúnyogok, a pestist bolhák terjesztik stb.) A háziállat tartás tehát csak akkor okozhat járványt, ha újabb virus vagy baktérium mutációkat hurcolnak be a közösségbe. Modern kori példák alapján a folyton mutálódó influenza járványokat D-K ázsia felől hurcolják be. (a madárinfluenzát pl. vándormadarak) Gyakorlatilag minden nagyobb európai járvány behurcolás miatt alakult ki(!) (kereskedelem, hódító hadjáratok) Amerikában a kisszámú hódító érintkezése a magaskultúrákkal (inka, azték) viszonylag csekély volt, és a hódítók közül még kevesebben tértek vissza Európába. Ezek a magaskultúrák jórészt magashegyi kultúrák voltak, ami nem kedvez a járványos megbetegedések terjedésének. Ezek az összetett társadalmak villámgyorsan szétestek kis közösségekké, ami szintén nem kedvez a járványoknak.Az indián kultúrák már túl voltak a bevándorlás, hódítás és behurcolás fázisán, rezisztensek lettek a virusok, baktériumok ellen, és ennek következtében ezek a kórokozók le is gyengültek.(Az is lehet, hogy eleve kis számú hódítóval számolhatunk, amely nem hozott komoly vírosokat az itteni népek közé, hiszen a kis létszám nem kedvez a járványoknak.Az elit utóbb elkülönült a meghódítottaktól azaz ő sem fertőződött a néptől, vagy ha mégis úgy nyomtalanul el is tűnt, azaz új dinasztia alakult.) Európában viszont ez az időszak az árutermelés, a kezdődő népességrobbanás, kereskedelem, illetve a középkor válsága nyomán kirobbanó egyre kiterjedtebb háborúk időszaka, ami kedvezett a kórokozók mutálódásának és terjedésének. Egy merev statikus indián társadalom, (ahol a fertőző betegségek már tudtak nagyobb járványokat okozni) találkozott egy dinamikus és ezért virulens kórokozókkal rendelkező európaival. </div><div id="gmail-m_914724035176900361DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_914724035176900361_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. nov. 14., Szo, 20:00):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Kedves Laci ! <br>
</p>
<p>Felsorolom az alapvető nyavalyákat és az eredetüket amelyeket a
háziállatainktól kaptunk.<br>
</p>
<p>Alapvető tény hogy ezek a betegségeknek van már emberre veszélyes
mutálódott változata de az állatokban még meg van az eredeti.<br>
</p>
<p>Kanyaró-------------- szarvasmarha ( pl. keleti marhavész ez a
vírus ma is létezik de emberre jelenleg nem mutálódott)</p>
<p>Tuberkulózis--------- szarvasmarha ,teve ez általában ma is
fertőző képes emberre <br>
</p>
<p>Himlő-----------------szarvasmarha</p>
<p>Influenza-------------disznó,kacsa</p>
<p>szamárköhögés --disznó,kutya</p>
<p>Falcpiarum malária---madarak</p>
<p>Ezek a vírusok és baktériumok sok ezer évvel ezelőtt mutálódtak
emberre és azóta esetleg különváltak tehát a megmaradt emberi vagy
állati változat már nem fertőz a másik félre.Termesztésen vadászat
által elejtett állatok teteme is fertőzhet de itt nincs meg az
hosszú együttéléséllel kialakuló mutálódási lehetőség ami a
háziállatoknál lehetséges.Ezt mintha Te is pont leírtad volna az
alábbi szövegben .</p>
<p>Az avarok és magyarok már több ezer évvel a kezdeti át fertőzés
után jelentek meg tehát volt alapvédettségük és nyilván ismertek
néhány praktikát ezen fertőzések elkerülésére ,de a tüdőbaj ellen
és az anthrax vagy a lovak által terjesztett tetanusz ellen
gondolom nem volt védettségük de ezek nagy járványt nem okoztak.</p>
<p>Mind a tuberkulózis mind a szifilisz átalakult hosszú éveken át
hordható betegségre nyilván a ez a betegség túlélési taktikája
volt hiszen ha hamar meghal a fertőzött kisebb a tovább fertőzésre
az esély.</p>
<p>A spanyol kontra indián verzióban az is egy bizonyíték arra ,hogy
nem volt az indiánoknak látványosan veszélyes járványuk hogy a
spanyolok nem dőltek ágynak tömegesen legfeljebb olyan trópusi
betegségekben amelyek ma is ismertek.És a spanyolok nem hoztak be
Európába tömegjárványokat mikor oda vissza hajóztak Európa és az
újvilág között.</p>
<p>Jenner egy (1796 ) angol orvos vette észre hogy a fejőlányok
akiket valószínűleg megfertőzött az eredeti tehén himlő,ez nem
volt vészes lefolyású, már immunisak a fekete (emberi himlővel
szemben ). Ezután minden (manapság )létező etikai szabályt áthágva
összevissza fertőzött egy pásztor fiút és így rájött arra hogy
lehet valakit beoltani,immunissá tenni himlő ellen .Ez is mutatja
a himlő eredeti szarvasmarhától származó változatát.<br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.11.14. 18:14 keltezéssel, László
Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Egon! Honnét veszed, hogy az amerikai
magaskultúrákban nem voltak járványok? Hogy nem tudunk róla?
Persze, igen keveset tudunk ezeknek a kultúráknak a mindennnapi
életéről. Ne volt idő megismerni őket. Az írásaik döntő
többségét is megsemmisítették a spanyolok. A felfedezésük után
egy pillanat alatt széthullottak ezek a társadalmak, illetve
kiirtották őket az európai járványok. A maják társadalma már
jóval az európaiak érkezése előtt széthullott. Netán valami
járvány is közrejátszott ebben? Az, hogy az indiánok szervezete
védtelen volt az európai kórokozókkal szemben az nem azt
jelenti, hogy nekik nem volt sajátjuk, illetve nem alakítottak
ki ellenük valamiféle rezisztenciát. Az évszázadok évezredek
óta együtt élő emberek és a háziállataik többé kevésbé védettek
lettek az egymás vírusaitól, baktériumaitól. Ilyen esetben akkor
következhetett be fertőzés, ha a kórokozó valamilyen okból
mutálódott, vagy külső forrásból egy új változat került be a
közösségbe. Más: az avarok, a honfoglaló magyarok
nagyállattartók voltak mégsem tudunk körükben egyetlen
járványról sem. Sajnos sok megalapozatlan elméletet írtak már
le, egyébként nagy tudású emberek is. A Vácon talált múmiák
vizsgálatának pl volt egy nagy tanulsága. A múmiákban nagy
arányban mutatták ki a tuberkulózis baktériumát, ám az emberek
túlnyomó többsége nem halt bele a fertőzésbe. Valamiféle
védettséget ellenállóképességet szereztek. </div>
<div id="gmail-m_914724035176900361gmail-m_6413186710623797718DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. nov. 14., Szo, 17:26):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Kedves Laci !</p>
<p>Ezzel foglalkozó biológusok, virológusok között illetve
az ezzel foglalkozó szaktörténészek között ez ma már
közhely .Amelyet a genetika tudománya is igazolt nem én
találtam ki .</p>
<p> Többek között Jared Diamond "Háborúk Járványok
technikák " című könyvében részletesen kifejti ezt a
folyamatot (11. fejezet A JÓSZÁG VÉGZETES AJÁNDÉKA ) .A
himlő a tüdőbaj és a influenza esetében teljesen
egyértelmű a helyzet.Természetesen létezhetnek
kifejezetten emberi betegségek is illetve az emberek
természetesen megkaphatnak közvetlenül vadállatoktól is
betegségeket de főleg a Dél-amerikai nagy civilizációk a
példák arra hogy a fejlett mezőgazdasággal de állat
tartást nélkül nem voltak náluk nagy járványok hiába
éltek sűrűn lakot településekben.</p>
<p>A régészeti feltárások is azt bizonyítják hogy az
állattartásra átállt emberiség ebbe képletesen majdnem
belehalt lecsökkent az életkor amíg a népességénél nem
jött létre némi védettség.</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<p><br>
</p>
<div>2020.11.14. 16:46 keltezéssel, László Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Egon! Az elmélet a háziállatok és a
járványok összefüggéséről kicsit sántít. Egyáltalán nem
szükségesek ugyanis háziállatok az állatról emberre
átterjedő kórokozókhoz. A fertőzések vadállatokról
ugyanolyan könnyen átterjedhetnek az emberekre. Az
emberek ugyanis vadászták és elfogyasztották a
vadállatokat. Más állatok pedig hivatlanul éltek együtt
az emberekkel, pl különböző élősködők és rágcsálók.
Afrikában a háziállatokat szintén nem tartó vadászó,
gyűjtögető őserdei bennszülöttek jellemző fertőző gócai
a legkülönbözőbb betegségeknek. Ezeket, pl ebola persze
sokáig nem ismerhettük meg mert miután kiirtotta a
megfertőzött kisközösséget a fertőzés az (emberek
között) megszűnt, illetve a túlélőkben védettség alakult
ki. Majmokat denevéreket, rágcsálókat, stb
gyanúsítanak a vírushordozással. A latin-Amerikéban élő
vámpír denevérek ugyancsak súlyos fertőző betegségeket
terjesztenek. stb </div>
<div id="gmail-m_914724035176900361gmail-m_6413186710623797718gmail-m_8182439548286009790DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. nov. 14., Szo, 10:16):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Az Andokban ,Mexikóban és a Mississippi völgyében
milliós indán civilizációk éltek Tenochtitlan több
lakossal mint a legtöbb európai város ,mégsem
volt semmiféle járvány arrafelé MERT NEM VOLTAK
NAGY ÁLLATTARTÓK !</p>
<p>Az amerikai kontinensen csak ötféle házi állatot
tartottak:Mexikóban pulykát az Andokban
lámát/alpakkát és tengeri malacot a Trópusi
övezetben pézsmarécét és egész Amerika szerte
kutyát .Azonban ezeket az állatokat sem tartották
nagy tömegben és ezek az állatok sem terjesztettek
járványos betegségeket.Így tehát hatalmas ember
tömeget is élhetnek együtt járvány nélkül ha nincs
köztük fertőző vírus és baktérium.</p>
<p>Amikor Cortez 600 katonával partra szállt nem
csak a lemezt vért az acél kard a muskéta és a
lovasság miatt volt fölényben az egyébként
százezres haderővel rendelkező azték birodalommal
szemben hanem biológiai tömegpusztító fegyverként
hozták magukkal a himlőt.Mexico 20 milliós indián
lakossága egy 1618-s spanyol becslés szerint már
csak 1,6 millió volt.</p>
<p>Amikor Hernando de Soto spanyol konkvisztádor
eljutott a mai Egyesült Államok délkeleti részére
olyan indián városokat talált amelyek már
temetőkké váltak és egy elő ember nem volt bennük
mert az eurázsiai vírusok és baktériumok már mint
egy előőrs megelőzték a spanyolokat.</p>
<p>Tehát nem csak az elszigeteltség hanem a
háziállatok hiánya is teljes járvány mentességet
biztosított az indiánoknak hiszen pl. a
Mississippi völgyében vagy a puebló indiánoknál
2000 -3000 létszámú falvak /városok is voltak még
sem volt semmilyen fertőző betegségük az ott
élőknek.Az indiánok Amerika szerte annyira járvány
mentesek voltak hogy semmiféle védettség nem
alakult ki bennük az európaiak által hozott
betegségekkel szemben.A spanyol vissza Európában
nem is hoztak semmilyen fertőzést az egy vitatott
szifiliszt kivéve .Azonban manapság már találtak
ókori római szarkofágban szintaktikusan
elváltozott csontozatú ember maradványait tehát a
szifilisz is jel volt európában már régen.<br>
</p>
<p>Minden jelentősebb emberről emberre terjedő
járványunkat Eurázsiában a háziállatainktól kaptuk
meg.A spanyolok először bevitték az himlőt a
kanyarót a tífuszt És AZ INFLUENZÁT az amerikai
kontinensre majd ezt követte a torokgyík a pestis
mumpsz a szamárköhögés és elsősorban a tüdővész.A
tüdővészt pl. a tehén és a teve tejtől lehet
megkapni ha valaki forralatlanul issza egészség
ügyileg nem ellenőrzött állattól mind a mai napig
sok régióban.</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.11.13. 20:57 keltezéssel, László Baják
írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">A tétel egész pontosan úgy hangzik,
hogy amíg az emberiség egymástól elszigetelt
kisközösségekben élt, addig nem volt esélye
annak, hogy járványos mértékben terjedjenek a
betegségek. </div>
<div id="gmail-m_914724035176900361gmail-m_6413186710623797718gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon
<<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. nov. 13., P, 20:18):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Kedves Lista !</p>
<p>A beszélgetés elején elhangzik.hogy a
járványok egyidősek az emberiséggel.</p>
<p>Ez kategorikusan nem így van.A járványok
csak az állattartó emberiséggel egyidősek
még a növénytermesztő emberiség sem volt
túlzottan átfertőzött járványokkal.</p>
<p>Erre ékes bizonyíték az helyzet amikor a
spanyolok partra szálltak Amerikában az
indiánoknak szinte semmilyen fertőző
betegségük nem volt mert a lámán és
alpakkán és a kutyán kívül nem volt házi
állatuk.Amerikába későn érkezett meg az
ember a jégkorszakban aki az óceáni
tengeri jégtakaró határán ment át először
( a Bering szoroson később ) a mai
Franciaország térségéből.Az ott élő
nagytestű állatokat így például a lovat
rövid időn belül kiirtotta mert az állatok
nem készültek fel az ember vadászatára
.Eurázsiában ahol az állatok együtt éltek
a vadászati technológia szempontjából
felcseperedő emberrel az állatok
megtanulták félni az embert de erre
Amerikában és Ausztráliában nem volt
idejük.Így csak Eurázsiában maradtak
befogható tenyészthető állatok
pl.szarvasmarha
,ló,disznó,kecske,juh,teve,bivaly hogy
csak a nagyobb testűeket írjam le.<br>
</p>
<p>Ez ugyan civilizációs előnyt jelentett
számunkra de az állattenyésztő ember
majdnem kipusztult az állatok okozta
fertőzésektől de aztán valamennyi
védettséget felszedtek őseink.De az
indiánok számára a tüdőbaj,a fekete
himlő de még a bárányhimlő a kanyaró stb.
is halálos veszélyt jelentett.A
szifiliszt sem Amerikából hozták be a
spanyolok mert már az ókori Rómában is
jelen volt csak akkor még egy
gyerekbetegség volt (bármilyen hihetetlen
is ez ma már ).</p>
<p>A vadászó,halászó gyüjtögető emberiség
csoportjai ritkán találkoztak egy idő
után elhagyták szállásukat a saját
szemetüket és nem tartottak állatokat
tehát nem alakulhatott ki járvány.
Általában sokkal egészségesebbek és sokkal
jobban tápláltabbak voltak mint a magát
agyon robotoló egyoldalú táplálkozású
letelepült ember.Aki még meg is kapott egy
csomó ragályt.A vándorló emberek majdnem
kétszer annyi ideig éltek mint a korai
állattartók.Bizony- bizony a letelepülés
egy veszélyes döntés volt !</p>
<p>Bár ezt a legtöbben másképp gondolják de
ezt igazolják a kutatások.<br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.11.13. 18:20 keltezéssel, Emoke
Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">
<div>
<h2>Így győzte le Európa a pestis
harmadik hullámát</h2>
</div>
<div>
<p><a href="https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/" target="_blank">https://vasarnap.hu/2020/11/13/igy-gyozte-le-europa-a-pestis-harmadik-hullamat/</a></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
pestis, vagyis a „fekete halál"
óriási emberveszteségeket
okozott a középkori Európában,
de a fertőző betegség harmadik
hullámát az újkor derekán már
sikerült megakadályozni</b></span>.
A pestisről és a járványok
történetéről <u><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>beszélgettünk
Horányi Ildikóval, a Magyar
Nemzeti Múzeum Semmelweis
Orvostörténeti Múzeumának
főmuzeológusával.</b></span></u></p>
</div>
<div>
<p><strong>– A járványok története
egyidős az emberiséggel. Tudunk
valamit a legelső pandémiáról?</strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Járványok
mindig is voltak, de hogy melyik
és mikor lehetett az első, azt
nem tudjuk</b></span>. A
történeti forrásokból ismert
beszámolók leírt tünetegyüttesei
ellenére sem lehet pontosan tudni,
hogy milyen betegségeket
takarhattak. Korábban összefoglaló
neveket használtak a járványokra.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A <em>pestis</em> szó </b></span>is
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>annyit
jelent latinul, hogy <em>fertőzés,
</em>csak később lett a konkrét
betegség megnevezése is.</b></span></p>
<blockquote>
<p>A forrásokból <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>annyi
bizonyos, hogy pestis-,
himlő-, valamint TBC-járvány
már az ókorban is megjelent,
és megtizedelte az európai
népességet.</b></span></p>
</blockquote>
<div id="gmail-m_914724035176900361gmail-m_6413186710623797718gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134730" style="width:807px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/001-1024x779.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="495" height="377"></a>
<p id="gmail-m_914724035176900361gmail-m_6413186710623797718gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134730">Id.
Pieter Brueghel: A halál diadala
című festménye, 1562, részlet
(Forrás: Wikipedia.hu)</p>
</div>
<p><strong>– Mikor jelent meg a
pestisjárvány Európában?<br>
</strong><br>
– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
pestisnek több hulláma volt, az
első hullám a 4-5. században
jött létre, <em>Justinianus</em>
uralkodása alatt. A betegség
végigsöpört Itálián, de tovább
nem jutott a kontinensen. </b></span>Ez
viszont nem mondható el <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
második hullámról, mely 1348-ban
tört ki, és két év alatt egész
Európában – így Magyarországon
is – nagy emberveszteséget
okozott</b></span>. A járvány
kiváltó oka hazánkban az volt, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a keresztes hadjáratokból
hazaérkező katonák behurcolták a
betegséget otthonaikba, ott
pedig gyorsan elterjedt.</b></span></p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A
feudális európai államok hogyan
próbáltak megoldásokat találni a
pestisjárvány terjedése ellen?</span></strong></p>
<strong> </strong>
<p><strong></strong>– Az első
nehézséget az jelentette, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nem tudták, mi okozhatja a
betegséget. A kórokozók, a
mikroorganizmusok léte a 19.
század utolsó harmadáig az
emberiség előtt rejtve maradt.
Csak találgatni tudtak</b></span>,
többféle elmélet született arról,
hogy mi váltja ki ezeket a
megbetegedéseket.</p>
<div><a href="https://koronavirus.gov.hu/" target="_blank"><span></span></a><span></span></div>
<blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Abban
azonban mindenki egyetértett a
középkori Európában – még az
orvosok is –, hogy a járvány
Isten büntetése</b></span>.</p>
</blockquote>
<p>Mindemellett racionális
magyarázatok is születtek, melyek
főleg két elmélet köré épültek.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Már
az ókorban is voltak olyan
vélekedések, melyek szerint
valami apró, szabad szemmel nem
látható <em>miazma</em>
okozhatja a fertőzést</b></span>.
Ezen az úton haladt a járványtan
nagy humanista orvosa, <em>Girolamo
Fracastoro</em> is. A
miazmatikusok úgy gondolták, a
betegségek okáért a megromló levegő,
a környezeti hatások a felelősek. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Úgy vélték, hogy a föld
kipárolgása, a rossz,
szennyezett levegő okozhatja a
betegséget, ezért úgy is hívták,
mefitikus, azaz <em>ördögi pára</em>.</b></span></p>
<div id="gmail-m_914724035176900361gmail-m_6413186710623797718gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134731" style="width:1010px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/002-1024x872.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="495" height="422"></a>
<p id="gmail-m_914724035176900361gmail-m_6413186710623797718gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134731">Arat
a halál. Részlet id. Pieter
Brueghel: A halál diadala című
festményéből (Forrás:
Wikipedia.hu)</p>
</div>
<p>Az elmélet hívei védekezési módokat
is kidolgoztak; <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
betegséget a levegő tisztán
tartásával kívánták megelőzni.
Ezért járványos időben a levegő
tisztítására illatos anyagok
égetését és párologtatását írták
elő. Hitték, hogy a rossz
szagok egyben ártalmasak is,
melyeket illatokkal, füstöléssel
tudnak hatástalanítani.</b></span></p>
<blockquote> </blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
miazmatikusok nagy gondot
fordítottak a holtak
eltemetésére, mert úgy vélték, a
holttestek „kigőzölgése” is
okozhat fertőzést, ezért hamar
meghatározták a szükségtemetések
módját is. A templomi
ravatalozások járvány idején
elmaradtak, gyorsítva temették
el az elhunytakat. A
későbbiekben pedig a temetőket
higiénés és járványügyi okokból
a települések határain kívülre
száműzték.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>–
Milyen szerepe volt a
középkorban a pestisdoktorok
által viselt különös, mindenki
által ismert csőrös álarcoknak?</strong></span></p>
<strong> </strong>
<p><strong></strong>– A miazmatikusok
elképzelései alapján<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
azt a cél szolgálták, hogy a
megromlott levegő ne érintkezzen
az orvos testével. A maszk
csőrébe illatos anyagokat
tettek, melyek
„fertőtlenítették” és megszűrték
a levegőt.</b></span></p>
<p>Így ezek nem is maszkoknak, hanem
inkább<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
a gázálarc elődeinek
tekinthetőek.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az
orvosok másik fontos védőeszköze
a ruhájuk volt, mely olyan
anyagból – általában marhabőrből
– készült, melyen nem hatolt át
a levegő. A ruhavégeket is
szorosan elkötötték.</b></span></p>
<div id="gmail-m_914724035176900361gmail-m_6413186710623797718gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134733" style="width:790px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/0003-1024x638.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="198" height="123"></a>
<p id="gmail-m_914724035176900361gmail-m_6413186710623797718gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134733">Pestis
doktor Paul Fürst metszetén,
részlet. (Forrás: Wikipedia.com)</p>
</div>
<p><strong>– A védekezés mellett <span style="background-color:rgb(217,234,211)">milyen gyógymódokat javasoltak
a miazmatikusok a betegeknek</span>?</strong></p>
<p>– Tudni kell, hogy abban a korban
az antik humorálpatológia elmélete
szerint rendszerezték a
betegségeket. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Azt
hangsúlyozták, hogy az
egyensúlyt kell fenntartani az
emberekben. Járvány idején is
azt javasolták, hogy egészséges
életmódot folytassanak az
emberek. Nemcsak a testi, hanem
egyben a lelki, pszichés
egészségre is törekedtek. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A </span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">g</span>yógymódjaikkal,
kezeléseikkel a harmóniát akarták
megőrizni. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><em>Giovanni
Boccaccio</em> <em>Dekameron</em>jában
egyesek tréfás történetek
mesélésével várják ki a járvány
végét, mellyel egyben a lelki
egészséget, a vitalitás
megőrzését is el kívánták érni.</b></span></p>
<p><strong>– Említette, hogy volt egy
másik elképzelés is, amellyel a
megbetegedéseket kívánták
magyarázni.</strong></p>
<p>– Igen, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egy
másik elmélet képviselői szerint</b></span>
nem megromlott környezeti hatások <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>okozzák a járványokat,</b></span>
hanem <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>maguk
az emberi kontaktusok. Ők voltak
az úgynevezett <em>kontagionisták,</em>
akiknek köszönhetjük a karantén
és a vesztegzár intézményeit.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ők
elsősorban a betegek
elkülönítését szorgalmazták.
Eleinte mindezt úgy oldották
meg, hogy bezárták őket a saját
házaikba – az egészséges
családtagjaikkal együtt. Ez nem
igazán volt egy jó megoldás,
hiszen az egészségesek is
megbetegedtek, másrészt sok
családtag félelmében elmenekült,
magára hagyta a betegeket… </b><b>A
17. századtól már a betegek
elkülönítését tanácsolták, ekkor
hozták létre az első
járványkórházakat</b></span>.
Ezek nem hasonlíthatóak össze a mai
kórházainkkal, inkább ispotályok,
betegmegőrzők voltak, ahol orvos is
alig akadt. A híresen rossz
körülmények miatt sokan nem merték
kiadni saját betegeiket.</p>
<div id="gmail-m_914724035176900361gmail-m_6413186710623797718gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-attachment_134735" style="width:958px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/Pestis-lazarett-Bécsben-az-1709.-november-23-án-kelt-királyi-rendelet-hosszú-sorát-közli-azoknak-a-városoknak-ahol-veszteglőintézetek-és-lazarettek-állítandók-fe-WIKIPEDIA.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="495" height="401"></a>
<p id="gmail-m_914724035176900361gmail-m_6413186710623797718gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383gmail-m_-3816258938552004069gmail-caption-attachment-134735">Pestis
lazarett Bécsben, 1709
novemberében (Forrás:
Wikipedia.com)</p>
</div>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A
karantént mikor alkalmazták
először?</span></strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1348-49-es
pestisjárvány idején már
születtek olyan szabályozások,
melyek harminc napra
megtiltották a hajók itáliai
kikötését</b></span>. Velence
hatására ezt szigorították negyven
napra, í<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>gy
jött létre a karantén (negyven)
kifejezésünk, melyet a mai napig
használunk.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
városokra alkalmazott karanténok
mindig sok gazdasági és
társadalmi problémát okoztak,
hiszen a földművesek nem
jutottak ki a földjeikre, így az
élelmiszerellátásban is komoly
problémák keletkeztek.</b></span>
</p>
<p>A védekező intézkedésekről eleinte
a helyi település vezetői döntöttek.
Később, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
felvilágosult abszolutizmus
korában már tudtak olyan
központi rendelkezéseket hozni,
amelyekkel nagyobb területeket
tudtak szabályozni. Ekkor jött
létre a határzár intézménye, a <em>cordon
sanitaire</em>, amit
egészségügyi kordonnak is
nevezünk.</b></span><b> </b>Ezek
már jóval nagyobb területeket, akár
tartományi területeket is
elzárhattak.</p>
<blockquote> </blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Magyarországnak
– az ezeréves határ mellett –
ugyancsak megvoltak ezek a
cordon sanitaire-jei. Aki
bebocsátást akart nyerni az
országba, annak egészségügyi
útlevelet kellett felmutatnia,
vagy 40 napot kellett eltöltenie
ezekben a veszteglő
intézményekben</b></span>. Külön
házakat és szobákat is kaptak, hogy
az utazók ne keveredjenek, ne adják
át egymásnak a fertőzést. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Külön
kocsmájuk, éttermük, kórházuk és
papjuk is volt. A
létesítményeket pedig a
katonaság őrizte. </b></span></p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A
18. századra ezek az
intézkedések megakadályozták,
hogy a pestis visszatérjen?</span><br>
</strong><br>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>–
Igen, ez volt az a kor, amikor a
pestis el is tűnt Európából. A
harmadik hullám </b></span>még
megjelent, de <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>már
csak Ázsiában pusztított.</b></span></p>
<blockquote>
<p>Fontos megemlíteni, hogy nem
feltétlenül csak a kiépült
vesztegzár intézményének volt
köszönhető az, hogy Európa
megmenekült.</p>
</blockquote>
<p>Furcsa módon a vándorpatkány és a
házipatkány megváltozott szerepe is
közrejátszhatott ebben a
folyamatban. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
pestis kórokozója, a bolhának az
egyik parazitája, mely
előszeretettel élt a házi
patkány bundájában. A
harmincéves háború alatt azonban
a déli irányban vonuló
svéd-norvég seregek
elterjesztették a kontinensen az
úgynevezett norvég patkányt, a
vándorpatkányt. A nagyobb testű,
agresszív rágcsáló kiszorította
a házipatkányt az ember
környezetéből. A behurcolt
vándorpatkányon viszont
valamiért nem jelent meg a
bolha, ezért – a 14. századdal
ellentétben – nem terjesztették
a pestist a rágcsálók. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Természetesen
</b><b>a pestis megszűnéséhez
hozzájárultak a közegészségügyi
rendelkezések, akkori
szóhasználattal: az <em>Orvosi
Rendészet</em> szabályai is,
melyeket mindenkinek be kellett
tartania.</b></span></p>
<p> </p>
<p><em>Horányi Ildikóval, a Magyar
Nemzeti Múzeum Semmelweis
Orvostörténeti Múzeumána</em></p>
</div>
</div>
<div id="gmail-m_914724035176900361gmail-m_6413186710623797718gmail-m_8182439548286009790gmail-m_-110883156645588460gmail-m_-993659252350421383DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avg.com</a>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>
</blockquote></div>