<div dir="ltr">
<div><h2>Lezsák: Antall József megkért, hogy erről senkinek se beszéljek</h2><div><a href="https://vasarnap.hu/2020/11/06/lezsak-sandor-antall-megkert-errol-senkinek-se-beszeljek/" target="_blank">https://vasarnap.hu/2020/11/06/lezsak-sandor-antall-megkert-errol-senkinek-se-beszeljek/</a>  <br></div>
                                            </div>
                                      
                <div>
                    <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>„Már a kormányalakításkor meg kellett értenünk,</b></span> 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy</b><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a</span> Nyugat ismét cserben hagyott minket, mint ’56-ban, vagy éppen a 
korábbi évszázadokban” </b></span>– nyilatkozta a Vasárnapnak Lezsák Sándor, az 
Országgyűlés alelnöke. A Magyar Demokrata Fórum egykori alapítójával <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a 
torkon vágott <span style="background-color:rgb(208,224,227)">rendszerváltásról</span>, az eurokommunisták rablásáról és a 
csapdába esett </span>Antall-kormányról beszélgettünk.</b></span></p>
                </div>       

                
                <div>
                                <p>– <b>1990 tavaszán a Magyar Demokrata Fórum megnyerte
 az országgyűlési választásokat. Kormányra kerülve mennyire tudta 
végigvinni a párt az elképzeléseit?</b></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Belül többen azt éreztük, hogy 1989-ben még túl korai volt a 
választás. ’87 szeptemberében volt az első lakiteleki találkozó, egy 
évvel később a második, ’90 tavaszán pedig már választott az ország. 
Kevés idő volt </b></span>arra, hogy megszervezzük a <i>Magyar Demokrata Fórum</i>ot<i>,</i> igaz, erre az építkezésre a többi pártnak sem volt több lehetősége.</p>
<p>1990. április 8-ának éjszakáján, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>annak ellenére, hogy megnyertük a 
választást, nagyon el voltam keseredve, mert hiába sikerült 146 embert 
bevinni az Országházba, ez a felhatalmazás<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> kevés lehetőséget adott</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">egy 
radikális rendszerváltoztató program</span> megvalósítására.</b></span></p>
<blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>El kellett dönteni, hogy vagy ki kell írni egy új választást, vagy a 
választóktól kapott felhatalmazással elvisszük a programunkat addig, 
ameddig lehet.</b></span></p>
</blockquote>
<p>Én is azon a véleményen voltam, hogy amit csak lehet, meg kell tenni,
 mert <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>esetleg olyan erők kerülhetnek hatalomra, akik egészen mást fognak
 csinálni,</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>mint amit mi. </b></span>Aggodalmunk nem volt alaptalan, hiszen <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1994-ben
 az MSZP-SZDSZ összefogás</b></span>ban ez az erő testesült meg.</p><div><a href="https://koronavirus.gov.hu/" target="_blank"><span></span></a><span></span></div>
<blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>1990-ben kétharmad híján </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>el kellett vetni </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a radikális programot, 
</b></span>melyek elsősorban a kárpótlás és az igazságtétel területén voltak a 
legfájóbbak, de a gazdaság területén is erősen érződött ennek hiánya.</p>
</blockquote>
<p><b>– Mennyire volt egységes az MDF? N</b><b>em nehezítették a belső ellentétek </b><b>a kormányzati működést?</b></p>
<p>–<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Voltak a párton belül is különbözőségek, de emlékeim szerint nem 
azok miatt lett néha zárlatos az MDF áramköre.</b></span> A pártszervezet 
alapvetően jól működött, de esetenként olyan megterheléseket kapott, 
amelyek nagyon megnehezítették a működést.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Olyan villámcsapások</b></span> voltak 
ezek, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>melyek belföldről és külföldről egyaránt érkeztek.</b></span></p>
<div id="m_-8208658156581230917gmail-attachment_133016" style="width:1010px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/D__TT20191103021-scaled.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/D__TT20191103021-1024x681.jpg" alt="" style="margin-right:0px" width="196" height="130"></a><p id="m_-8208658156581230917gmail-caption-attachment-133016">Lezsák
 Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető 
elnöke beszédet mond a Mindszenty-emlékérmek átadásán az Országház 
Vadásztermében 2019. november 3-án. MTI/Kovács Attila</p></div>
<p><b>– Európa nyugati részéről is jött ilyen?</b></p>
<p>– Természetesen. Lehetett érezni, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Németországnak csak addig 
voltunk érdekesek, amíg<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> a választások meg nem történtek</span></b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>utána már 
egészen másképpen gondolkodtak </b></span>rólunk. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Egy elképzelhetetlennek tűnő 
példá</b></span>t hadd említsek meg.</p>
<p>A választást követően <i>Antall József</i>et bízták meg 
kormányalakítással. Az MDF elnökségi ülésén vártuk Antallt, aki nem 
jött, pedig mindig pontos volt. Engem kértek meg, hogy nézzem meg, mi 
történt. Bementem az elnöki szobába, <i>Csóti György</i> és <i>Marinovich Endre</i> fogadott. Mondták, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Antall <i>Helmut Kohl </i>kancellár
 telefonját várja. </b></span>Ottmaradtam és vártam. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Megcsörrent a telefon, 
jókedvűen indult a tolmáccsal folytatott beszélgetés, majd hirtelen azt 
mondja Kohl kancellár, hogy</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><blockquote><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Nagyon örülök, hogy kormányt alakítasz, de remélem a külügyminisztered <i>Horn Gyula</i> lesz!”</b></span></p>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ledermedtem, de a döbbenet ült ki Antall arcára is</b></span>. Antall nem 
értette, ezért Kohl ismét elmondta, hogy Horn Gyulát elfogadnák 
külügyminiszternek. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Antall elmondta, hogy ne haragudjon, de Horn a 
kampányban ellenfelünk volt, szó sem lehet róla, hogy ilyen megbízást 
kapjon. Akkor Kohl nyomatékosan azt mondta, hogy „Nagyon határozottan 
kérlek, hogy Horn Gyula legyen a külügyminiszter!”. Antall erre 
elmondta, hogy ha ezt megteszi, akkor megbukik mint politikus – és 
tömegek lesznek az utcán.   Kohl erre csak annyit mondott, hogy „kezelni kell az ilyen helyzetet…”</b></span></p><blockquote>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Antall kijelentette, hogy ő ezt nem vállalja, nem lesz a 
külügyminiszter Horn Gyula. Utána igen fagyos hangulatban zajlott a 
beszélgetés. Amikor véget ért a hívás, Antall odajött hozzám és mondta, 
hogy erről senkinek se beszéljek.</b></span></p>
<blockquote>
<p>Már a kormányalakításkor meg kellett tehát értenünk, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a Nyugat 
ismét cserben hagyott minket, mint ’56-ban, vagy éppen a korábbi 
évszázadokban</b></span>.</p>
</blockquote>
<div id="m_-8208658156581230917gmail-attachment_132896" style="width:791px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/József_Antall_Jr._speech_1990.tif.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/József_Antall_Jr._speech_1990.tif-1024x718.jpg" alt="" style="margin-right:0px" width="196" height="137"></a><p id="m_-8208658156581230917gmail-caption-attachment-132896">Antall József beszédet tart 1990-ben (Forrás: Wikipedia.org)</p></div>
<p><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">– A kelet-európai politikai váltás is a nyugati érdekszerzés alapján történt meg?</span><br>
</b><br>
– Tulajdonképpen <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>erről szólt a történet. Már a ’80-as évek közepén 
megindult a rablóprivatizáció. Kezdetben csak tényleg fosztogató módon, 
’88-tól viszont már a meghozott jogszabályokkal együtt történt mindez.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A ’70-es években Nyugat-Európában megjelentek az eurokommunisták</b></span>, 
akikről az volt a köztudomás, hogy semmi közük nincs Moszkvához. 
Franciaországban, Olaszországban és Németországban is megalakultak és 
egyre nagyobb népszerűségnek örvendtek. Volt, ahol még kormányra is 
kerültek.</p>
<blockquote>
<p>Ezek az eurokommunisták<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> felvették a kapcsolatot <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Magyarország</span>on a Kádár utáni, fiatalabb nemzedékkel.</b></span></p>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Számukra rendkívül előnyös gazdasági együttműködést sürgettek, a 
magyarországi kommunisták számára pedig ez egy kicsit kitörési 
lehetőségnek is tűnt. </b></span>Egyesek reménykedtek abban, hogy ők mások lesznek,
 mint a szovjetek, de kiderült, hogy szó sincs erről, ők is moszkvai 
gyökérzetűek.</p>
<blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Amikor ezek az eurokommunisták megbuktak Nyugat-Európában, akkor a 
megmaradt kelet-európai párt összeköttetéseket felhasználták arra, hogy a
 gazdasági életben a leggazemberebb módon rabolják ki<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Magyarország</span>ot.</b></span></p>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ebben pedig az akkori magyar pártvezetők mindvégig partnerek voltak.</b></span></p>
<blockquote>
<p>Ennek hatására 1990-re olyan gazdasági, törvényhozási és morálisan is
 súlyos helyzet alakult ki hazánkban, melyet már nagyon nehéz volt 
feszültségmentesen kezelni.</p>
</blockquote>
<div id="m_-8208658156581230917gmail-attachment_132897" style="width:665px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/54.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/54.jpg" alt="" style="margin-right:0px" width="150" height="104"></a><p id="m_-8208658156581230917gmail-caption-attachment-132897">Lezsák Sándor az Az MDF első országos gyűlésén, 1989. március 11-én (Forrás: <a href="http://www.lezsaksandor.hu" target="_blank">www.lezsaksandor.hu</a>)</p></div>
<p><b>– Ezek a háttéresemények akkor mennyire voltak ismertek önök előtt? </b></p><b>
</b><p>– A többségük ismert volt, de n<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>em volt más 
lehetőség, mint <span style="background-color:rgb(234,209,220)">gúzsba kötve</span> táncolni. Nem volt könnyű, főleg, hogy 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">olyan kényszerhelyzetek elé voltunk állítva, ahol csak a kisebbik 
rosszat lehetett választani.</span></b></span></p>
<p>Az elmúlt évtizedekben sokan bírálták Antall Józsefet és a politikáját.<a href="https://vasarnap.hu/2020/09/04/andrasfalvy-megmaradasunk-a-szereteten-mulik/" rel="noopener noreferrer" target="_blank"> Nekem is voltak ellenérzéseim, hasonlóak, mint Andrásfalvy Bertalannak,</a>
 de voltak olyan ismereteim, amik a feszültséget oldották bennem. Azt is
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> sokan mondják, hogy az Antall-kormány miért nem csinált rendet</b></span>? Erre 
nagyon egyszerű választ tudok adni. Németország 1990 előtt két részből 
állt: Kelet- és Nyugat-Németországból. Nyugat-Németország mindent tudott
 Kelet-Németországról. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az egyesülés után napokon belül átvette 
Nyugat-Németország a keleti titkosszolgálatokat.</b></span></p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><blockquote><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Tudták, hogy kit és hogyan kell értékelni, kivel mit kell csinálni.</b></span></p>
</blockquote>
<p>Nekünk a háború után nem volt egy szabad Nyugat-Magyarországunk, ami 
ezt a több évtizedes munkát elvégezhette volna és a változáskor tiszta 
vizet önthetett volna a pohárba.</p>
<div id="m_-8208658156581230917gmail-attachment_132898" style="width:426px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/60.jpg" target="_blank"></a><p id="m_-8208658156581230917gmail-caption-attachment-132898"></p></div>
<p>
Egy példát hadd hozzak erre is! <i>Horváth Balázs</i> amikor letette a
 miniszteri esküt, bement a Belügyminisztériumba. A portás kedélyesen 
megmutatta neki, hogy hol van a szobája. Bement és körbe nézett, azonnal
 felmerült benne a kérdés, hogy mennyire bízzon meg az ottani – korábbi 
rendszert is kiszolgáló – munkatársakban? Honnan hozzon szavahihető 
szakembereket?</p>
<blockquote>
<p>Volt egy páncélszekrény a szobájában, melyet a következő hét elején 
már feltörve talált! Kit jelentsen fel ilyen helyzetben egy 
belügyminiszter?</p>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kormányzat minden területen csapdába került, nem lehetett tudni, 
hogy kiben bízhat meg és kiben nem</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A régi rend hívei mosolyogva úgy 
vitték jégre <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a kormány tagjait</span>, ahogy csak akarták. </b></span></p>
<p><b>– A különböző belügyi, államvédelmi szervek működése átnyúlt a
 rendszerváltozáson. Milyen szerepük volt a magyar politikai élet 
alakulásában?</b></p>
<p>– 1995 óta vagyok a <i>Nemzetbiztonsági bizottság</i>nak a tagja. 
Azt kell mondanom, minél tovább vagyok ott, annál kevesebbet tudok arról
 a világról – azt viszont tudom, hogy sok minden ott dől el, hogy egy 
országnak milyen a titkosszolgálata. Mennyire képes értékeit megvédeni, 
és távol tartani azokat, akik a vagyonszerzés reményével, a nemzet 
kárára akarnak érdeket érvényesíteni. </p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mára már eljutottunk oda, hogy végre nyugodtak lehetünk ezen a 
területen is, alapjaink stabilak. Az ország belső állapota is rendezett<span style="background-color:rgb(234,209,220)">,
 bármennyire próbálják <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ezt </span>külföldön – főleg, akik az<i> Európai Egyesült Államok</i> hívei – tudatosan is szétverni.</span> Mindez a háttér<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> 1990-ben még nem volt adott.</span></b></span></p>
<p><b>– Mikor fejeződött be ön szerint a rendszerváltás?</b></p>
<p>– 1987-ben a lakiteleki megnyitó beszédemben <i>Nagy László</i>t idéztem: <i>„A torkon vágott forradalmak pirosát és gyászát viseljük belül”</i>. Egyértelmű volt az utalás ’56-ra. 2008-ban ezt úgy fogalmaztam meg, hogy <i>„a torkon vágott rendszerváltás pirosát és gyászát viseljük belül”.</i></p><blockquote>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1990-ben nem sikerült sok minden. Nem volt meg az a kétharmados felhatalmazás, ami a nagy változásokhoz szükséges lett volna</b></span>.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>2010-ben végre egy olyan időszak kezdődött, aminek az lett a 
következménye, hogy 2011-ben az új Alaptörvény megszavazásra került.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><blockquote><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Amikor erről szavaztunk és megnyomtam az <i>„igen”</i> gombot, akkor azt éreztem, hogy most végre befejeződött a rendszerváltás és elkezdődhet egy új folyamat.</b></span></p>
</blockquote>
<div id="m_-8208658156581230917gmail-attachment_126609" style="width:1010px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/09/DSC01484-scaled.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/09/DSC01484-1024x682.jpg" alt="" style="margin-right:0px" width="196" height="130"></a><p id="m_-8208658156581230917gmail-caption-attachment-126609">Lezsák Sándor a lakiteleki Hungarikum Ligetben (Forrás: <a href="http://www.lezsaksandor.hu" target="_blank">www.lezsaksandor.hu</a>)</p></div>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ekkor vágta szét a híres lakiteleki sátrat?</span><br>
</b><br>
– Igen. Korábban különböző társadalmi események hatására sokszor kaptam 
megkereséseket, hogy állítsam fel ismét a sátrat, mert baj van! Ők majd 
eljönnek… Nemet mondtam ezekre a megkeresésekre, mert azt csak egyszer 
lehetett megtenni. Akkor egy olyan történelmi helyzet alakult ki, amit 
talán jó politikai-történelmi ritmusérzékkel szerveztünk meg.</p>
<blockquote>
<p>Részben, hogy kísértésbe ne essek, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kis darabokra szétvagdostam a sátrat.</b></span></p>
</blockquote>
<p>Részint pedig úgy éreztem, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a darabjai azokat illeti meg, akik 
régen ott voltak a sátor felállításánál, valamint azokat, akik 
megszavazták az Alaptörvényt. Ekkor fejeződött be a rendszerváltás. 
Legbelül azt is éreztem, hogy most már visszatérhetek az íráshoz, az 
irodalomhoz.</span></b></span></p>
<p><b><br>
Tóth Gábor</b></p></div>

<div id="m_-8208658156581230917DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
        <tbody><tr>
      <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
                <td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a>               </td>
        </tr>
</tbody></table>
<a href="#m_-8208658156581230917_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>