<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Tisztelet az "56"-s résztvevőknek de a tízezer tank költői túlzás
.</p>
<p>'956 október 24. a Budapest környékén állomásozó szovjet
különleges hadtest 290 harckocsival 120 lövéspáncélossal 156
löveggel és 6000 katonával kísérelte meg a forradalom levezését az
esztergomi páncélos hadosztály kb. 50 t 34/85-se érkezett meg
Budapestre de mint tudjuk ezek nagy része passzív volt vagy átállt
.</p>
<p>A november 4.-n a szovjet Kárpáti Katonai Körzet seregtestei
egész Magyarország megszállására 1130 harckocsit gyülekeztettek
összesen .</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2020.11.04. 20:08 keltezéssel, Emoke
Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CALP0BwM4+xoNyVzhtSN_TUVhckmpGmLy=gvMrO9i+Smafz4LQA@mail.gmail.com">
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
<div dir="ltr">
<div class="entry-heading gmail-cat-meta-line">
<h2 class="entry-title">Néhány perc alatt a poklok poklává
vált Budapest</h2>
<h3 class="entry-title">Ezernyi repülő bombája, tízezer tank
lövedéke hullott rá szinte egy időben a még alvó városra</h3>
</div>
<div class="entry-thumb"><img
src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/11/122026880_1262450914131871_5748336476767352423_n-1024x740.jpg"
class="gmail-attachment-large gmail-size-large
gmail-wp-post-image" alt="" style="margin-right: 0px;"
moz-do-not-send="true" width="198" height="143"></div>
<div class="gmail-cikk-lead">
<p>A ma Hartán élő <span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szekeres
János egyike azoknak a hősöknek, akik át- és túlélték</b></span><span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a
lehetetlent.</b></span> A valóság minden képzeletet
képes felülmúlni. 1956 októberében egy maroknyi nép
bátorsága megrengette a kommunizmus tartópilléreit. Az
akkori idők hősei közül még él néhány „hírmondó”, akik által
közeli képet kaphatunk a múlt eseményeiről. A Hartai
Hírmondóban megjelent visszaemlékezést szemléztük a november
negyedikei nemzeti gyáznap alkalmából.</p>
</div>
<div class="gmail-content">
<p>„Az én fiatalságom nem úgy telt, mint amiről általában
álmodozik az ember, de néhány mondatot elmondok fiatalkori
önmagamról, az akkori körülményekről, hogy mindenki jól
értse így meg azt a kort és azokat az eseményeket, amelyek
az ’56-os forradalomhoz vezettek” – kezdte visszaemlékezését
<em>Szekeres János</em>.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Egy
olyan korba születtem bele 1937-ben, amely lelkileg még
nyögte Trianont, még előtte állt a II. világháború
minden borzalma, valamint 1956 összes hősies és véres
küzdelme. Aki még most fiatal, az nem is ismeri, de ne
is élje át soha, azt a testet és lelket egyaránt
megnyomorító terrort, amit az oroszok által képviselt
kommunizmus tett az akkori magyar társadalomban”</b></span>
– tette hozzá a forradalom ma is élő hőse.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Az
akkori harcok a ruszkik ellen sikerekkel végződtek, ha
egyáltalán szabad ennyi emberi halott esetén sikerről
beszélni.</b></span> Pesten, sőt az országban több
helyen is harcok dúltak, és a forradalom eredményein
felbuzdult emberek sokasága állt a magyar hazafiak mellé. A
Corvin közben <em>Pongrátz Gergely </em>vezetésével
folytak a harcok, minket pedig <em>Király Béla</em>
hivatásos katonatiszt irányított. A Práter utcai iskola volt
berendezve számunkra ideiglenes laktanyaként, kaptunk
rendőri egyenruhát, szállást, étkezési ellátást. Harcok
voltak ekkor Pest egész területén, de az oroszok rohamai
rendre kudarcba fulladtak.<span
style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Az oroszok a
sok emberáldozat láttán, de főleg inkább taktikai
okokból megegyeztek az akkori magyar vezetéssel, hogy az
orosz katonai egységeket kivonják az országból. Ez meg
is történt 30-án és 31-én, és Magyarország lakossága
végre vehetett egy nagy lélegzetet a szabadság
levegőjéből.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Utóvédharcok
ekkor már csak a bújkáló, rejtőzködő magyar ávósok,
besúgók ellen folytak; ezek zöme rejtekhelyet keresett
magának, de voltak közöttük olyan elvetemült gyilkosok
is, akik lesből lövöldözve öltek meg utcán sétáló
civileket, köztük kisgyerekeket is. Jól emlékszem arra
az esetre, amikor az utcán álló civilek közül fejbe
lőttek egy munkás ruhás embert valamelyik környékbeli
ablakból, pedig fegyvertelen volt, és csak ott
nézelődött. </b></span>Nagy nehezen, de megtaláltuk az
elkövetőt. (…)</p>
<p>Mi nem bántottuk őket, hanem bevittük mindegyiküket a
Práter utcai laktanyánkba, ahol fogságba kerültek, míg a
várható hivatalos bírósági döntés ideje el nem jön. Annak
ellenére, hogy megérdemelték volna, nem adtuk ki őket
azoknak, akik sokat szenvedtek ezek miatt a gonosztevők
miatt, és joggal kérték az azonnali elszámoltatást. Néhány
nyugodt nap jutott akkor a magyarnak, de feladat még azért
maradt. (…)</p>
<div class="gmail-banner-commercial"><a
href="https://koronavirus.gov.hu/" target="_blank"
moz-do-not-send="true"><span class="gmail-video-sound-on"></span></a><span
class="gmail-add-title"></span></div>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>November
4-én hajnalban megkezdődött az oroszok válaszcsapása,
elindult a „Forgószél-hadművelet”. Ezernyi repülő
bombája, tízezer tank lövedéke hullott rá szinte egy
időben a még alvó városra. Néhány perc alatt a poklok
poklává vált az egész város. </b></span>Azonnal
éreztem, hogy itt semmi esélyünk sincs a védekezésre, hanem
menekülni kell.<span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A házak
kártyavárként omlottak össze, maguk alá temetve mindent
és mindenkit. A rengeteg sérült halálhörgése még ma is
itt dörömböl a fülemben; de senkin nem segíthettem.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Akik ezt
az első támadást még túlélték</b></span>,<span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> kiszaladtak
az utcákra, egyenesen az ezrével érkező fegyveres orosz
gyalogság elé, akik mindenkit megöltek, aki csak az
útjukba került. Nem volt kegyelem senkinek.</b></span></p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span>
<blockquote><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span
style="background-color:rgb(255,242,204)">A
szabadságharc</span> egyértelműen elbukott.</b></span></p>
</blockquote>
<p>T<span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>alán
néhány tucatnyian mégis valahogy összeverődtünk, és úgy
menekültünk ki a városból. Valahol találtunk néhány
platós teherautót, de azokat</b></span> <span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>még a
környéken lévő repülőkről vették tűz alá. Az egyik
járművet tulajdonképpen szitává lőtték; emlékszem, hogy
a ponyvával fedett platóról úgy folyt le a vér, mint
amikor felborul egy vízzel teli hordó. Ez maga volt a
vég;</b></span> <span
style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>el sem
akartam hinni, hogy még élek és épségben vagyok.</b></span></p>
<blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
harcok elcsitultával Magyarországon újraszerveződött a
kommunista pártállam, amely még évtizedeken keresztül
folytatta a „tisztogatást”. Az Andrássy út pincéiben
még annyian haltak meg, hogy talán nincs is a világnak
annyi márványa, amire ráférne <span
style="background-color:rgb(255,242,204)">az
ártatlan áldozatok neve</span>.</b></span></p>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><em>Kádár
János</em> pribékjei kéjjel öltek.</b></span> <span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egy egész
ország</b></span><span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> fagyott bele
a félelembe</b></span>. <span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>De az a
néhány nap, amikor megérezhettük a szabadságot, úgy
megerősítette a magyar lelket, de úgy</b></span>… <span
style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Sokáig
kellett nekem is bujdokolni, de az már egy másik
történet.”</b></span></p>
<p><strong>Forrás: Hartai Hírmondó/Leitert András</strong></p>
<p><strong></strong></p>
</div>
</div>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png"
alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
<td
style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a
href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" style="color:#4453ea"
moz-do-not-send="true">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>