<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">A testvériség törékeny, bármikor elveszíthető – Fókuszban a <i>Fratelli tutti</i> kezdetű enciklika</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont">Nézőpont</a> – 2020. október 14., szerda | 8:03<div class="gmail-ikonok"><br>  </div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g109253']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=109253&v=1&img=c_AE6A2282_3.jpg" style="margin-right: 0px;" width="389" height="259"><span class="gmail-galcount" title="2 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> 2</span></a></div><h3 class="gmail-lead">Október 3-án Assisiben, Szent Ferenc sírjánál mutatott be szentmisét Ferenc pápa. Ezt követően az oltáron aláírta a <i>Mindnyájan testvérek (Fratelli tutti)</i>
 kezdetű új enciklikáját, melyről Gájer László, a Pázmány Péter 
Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető tanára ismertetőjét
 adjuk közre.</h3><div class="gmail-contentsav"><p>Az október 3-án Assisiben 
aláírt harmadik enciklikájában Ferenc pápa egy széttöredezett világot 
hív meg arra, hogy újra befogadjon egy gondolkodásmódot, amit a 
testvériség és a társadalmi barátság megélése jelent. A pápa 
beszédmódját már jó ideje jellemezte az enciklikában kifejtett 
gondolatok hangvétele, a közelmúltban elmondott katekézisei 
emlékeztetnek bennünket a most átfogóan kidolgozott körlevél tónusára.</p>
<blockquote>
<p><i>Jóllehet, nem a Covid-19 járvány elemzésének szentelte a körlevelet, 
abban mégis megjelenik ez a téma, hiszen a járvány eloszlatta a hamis 
biztonságérzetünket, így még inkább megtapasztaltuk, hogy a világ, 
amelyben élünk, milyen törékeny.</i></p>
</blockquote>
<p>Ahogy a március 27-én a Szent Péter téren <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/senki-sem-menekulhet-meg-onmagaban-ferenc-papa-rendkivuli-urbi-et-orbi-aldasa-jarvany-idejen" target="_blank">egyedül végzett imádságában emlékeztetett</a>: „Úgy gondoltuk, örökre egészségesek maradunk egy beteg világban.” A most megjelent enciklikában a pápa számtalan olyan <em>betegséget</em> sorol fel, amitől ma szenved ez a világ. Alább ezekről, illetve a Szentatya által kínált megoldási javaslatokról lesz szó a <em>Fratelli tutti</em> alapján.</p>
<p><strong>A jelenleg zajló folyamatok</strong></p>
<p>A testvériség olyan vízió, amely mellett újra és újra el kell 
köteleződnünk, emlékeztetett Ferenc pápa. Nem magától adott, hanem egy 
döntés folytonos megújítását kívánja tőlünk. A testvériség melletti 
megújuló kiállásra figyelmeztetnek az elmúlt évtizedek eseményei is. 
Hiszen lehet, hogy kialakulni látszott egy részben politikai konszenzus a
 20. században – gondolhatunk itt az egyesült Európa víziójára, de a 
Dél-Amerikában születő integrációs folyamatokra is – a háborúk és a 
katasztrófák tapasztalatának következtében, ez a béke és emberi jogok 
mellett elkötelezett humanista konszenzus azonban, amely alapvetően 
integratív jellegű volt a világ különböző pontjain, mintha megroppanni 
látszana napjainkban. Ez is mutatja, hogy</p>
<blockquote>
<p><i>a testvériség nem készen áll előttünk, hanem ösvényt jelent, amin 
járnunk kell, és hogy a testvériség törékeny, bármikor elveszíthető.</i></p>
</blockquote>
<p>Manapság egyre gyakoribb ugyanis, hogy egy hamis identitáspolitika 
mentén kibontakozó, rövidlátó és szélsőséges nacionalizmus újra 
szembefordít bennünket egymással. Fontos látni, hogy</p>
<blockquote>
<p><i>nem a nemzeti érzés az, ami elválaszt, hanem az a hamis önértelmezés, amikor valaki a másikkal szemben határozza meg önmagát.</i></p>
</blockquote>
<p>Ez pedig éppúgy elválaszt bennünket egymástól, mint az öncélú 
gazdaságpolitika, amely nem az ember érdekében létezik, és nem az ember 
szolgálatában áll. A nyitottság víziójából – tette hozzá Ferenc pápa – 
mintha csak a szabadkereskedelem nyitottsága és a gazdasági érdekek 
mentén kialakított határok nélküliség maradt volna, amely végletesen 
előtérbe állította az egyént, elorozva annak minden közösségi 
dimenzióját. A kiselejtezés kultúrája idővel nemcsak a termékeket kezeli
 eldobhatóként (oggetto di scarto), hanem a személyt is: mindenki 
pótolhatóvá válik, a mechanizmus pedig már rég önműködő, melyben nézők 
maradunk csupán, és fogyasztók. Ebben a nagy rendszerben nem a személy 
az elsődleges érték többé. A szegények, a fogyatékkal élők vagy az 
idősek számára alig marad hely. Ferenc pápa ezzel kapcsolatban egy</p>
<blockquote>
<p><i>olyan kulturális kolonizációról is beszél, amelynek következtében elveszítjük a történelmi tudatunkat.</i></p>
</blockquote>
<p>Egy konzumvilágban ugyanis elvesznek a kapcsolatok, nemcsak a jelennel, hanem a múlttal is.</p><p>Az a közösség, amely a múlthoz kötne, elsorvad, az említett 
mechanizmusok pedig orvosolhatatlanul szakítanak el az egymást építő 
különbségek és a múlt gazdagsága befogadásának lehetőségétől. Helyette 
marad a személytelenség, amely az egyre erősödő digitális kommunikáció, 
ez mindannyiunkat érint. Dekonstruktív folyamat részei vagyunk, melynek 
során a komunitárius, közösségi szempont jelentősen sérül. 70 évvel 
ezelőtt ünnepélyes nyilatkozatban fogalmazták meg az ember alapvető 
jogait (<em>Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata,</em> 1948), melyet 
széles körű konszenzus övezett. Ma mégsem érvényesülnek ezek a jogok. A 
világ számtalan pontján még mindig tapasztalható a nők egyenjogúságának 
hiánya, minden korábbinál több embert üldöznek ma vallási okokból, az 
otthonaikból menekülni kényszerülők pedig nem egyszer teljes 
elutasítottságot kénytelenek megélni és azt, hogy a politikai retorika 
játékszerei lesznek.</p>
<div class="gmail-keretes">

</div>
<p></p>
<p><strong>Egy vízió</strong></p>
<p>Az a széttöredezettség, amelynek néhány jelét az imént ismertettem, 
enyhül, ha megújítjuk a testvéri elköteleződés magatartását. A <em>Fratelli tutti</em>
 által kínált egyik orvosság a nyitottság újrafelfedezése a nagy 
vallások és kultúrák találkozásakor. Az enciklika 3. pontjában 
megemlékeztetett a pápa Assisi Szent Ferenc életének egy fontos 
eseményéről, amikor az felkereste Malik-el-Kamil szultánt Egyiptomban. E
 gesztus értelmezése megadja a megoldókulcsot ahhoz, hogy Ferenc pápa 
miként határozza meg a találkozás és a testvériség lelkiségét. Anélkül, 
hogy a történész patikamérlegen vizsgált elemzését elvégeznénk ezen 
esemény történeti rekonstrukciója érdekében, egyszerűen követjük Ferenc 
pápa értelmezését, és mint a találkozás pillanatát értékeljük a 
jelenetet, a találkozásét egy egészen másként gondolkodó és más vallású 
uralkodóval. A pápa így ír erről a ferences regulát<em> (Regula non bullata)</em>
 idézve: „Ferenc hűsége az Úr iránt arányos volt a testvérei iránti 
szeretetével. Nem törődve az ezzel járó nehézségekkel és veszélyekkel, 
Ferenc ugyanazzal a hozzáállással ment találkozni a szultánnal, mint 
amit tanítványaiba oltott:</p>
<blockquote>
<p><i>ha a szaracénok és más nem hívők között találják magukat, anélkül, 
hogy lemondanának saját identitásukról, ne pereskedjenek és ne 
versengjenek, hanem Istenért legyenek alárendeltjei minden emberi 
teremtménynek”.</i></p>
</blockquote>
<p>Ferenc pápa az azok iránt tanúsított „testvéri alávetettségről” 
(fraterna sottomissione) beszél, akik nem osztoznak a mi keresztény 
hitünkben.</p>
<p>Szavai a 2019. február 4-én Abu Dzabiban aláírt <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/exkluziv-az-emberi-testverisegrol-szolo-abu-dzabiban-alairt-tortenelmi-jelentosegu-dokumentum" target="_blank"><em>Dokumentum az emberi testvériségről a világbéke és a békés együttélés érdekében</em></a>
 című közös nyilatkozatot idézik, amint meg is emlékezik a pápa az Ahmad
 Al-Tayyeb nagy imámmal aláírt dokumentumról, mint a jelen enciklika 
elsődleges forrásáról, idézve annak kezdő sorait: „Isten minden embert 
egyenlő jogokkal, kötelességekkel és méltósággal teremtett, és meghívta 
őket, hogy testvérként éljenek.”</p>
<blockquote>
<p><i>Az Abu Dzabiban aláírt dokumentum nem csupán a diplomáciai 
udvariasság jegyében született, hanem az aláíró felek kölcsönös 
elkötelezettségének jeleként.</i></p>
</blockquote>
<p>E testvériség jegyében utal a <em>Fratelli tutti</em> elején Ferenc 
pápa a Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkával 
folytatott közös munkájára is, melynek gyümölcse az előző enciklikája, a
 <em>Laudato Si’</em> kezdetű dokumentum. A másik általi érintettségnek 
ezen a horizontján nem a hitvédelem, nem az öngazolás, nem önmagam és 
identitásom féltő védelme motivál. Nem mintha mindezek nem volnának 
fontosak, hiszen Ferenc pápa is hangsúlyozza – úgy, ahogy tette ezt 
2019. november 8-án a Vallásközi Párbeszéd Intézete kongresszusának 
résztvevőihez szólva –, hogy a valós párbeszéd csak az identitásunk 
birtokában lehetséges. Alkalmaznunk kell „a párbeszéd kultúráját mint 
utat, a közös együttműködést mint alapmagatartást, a kölcsönös 
megismerést mint módszert és kritériumot. Mostantól megerősíthetjük, 
hogy</p>
<blockquote>
<p><i>a vallások nem jelentenek zárt rendszereket, amelyeken nem lehet 
változtatni, de ez csak a saját identitásuk őrzésével együtt igaz.</i></p>
</blockquote>
<p>És ez alapvető: az önazonosságot nem lehet kiárusítani, mert ha ezt 
teszed, akkor nincs többé párbeszéd sem, csak alávetettség” 
(assoggettamento). Ez az alávetettség más, mint a testvéri 
alárendeltség. Mert míg az utóbbi által kiszolgáltatod magad a másiknak a
 szeretet bizalma által, addig ez előbbiben már nincsenek a 
szeretetkapcsolatra jellemző egyenrangú felek, hanem az egyik uralkodik a
 másik felett. Márpedig ahogy Ferenc pápa a 8. pontban fogalmazott: „Az a
 vágyam, hogy minden ember egyenlő méltóságának elismerésével 
hozzájárulhassunk a testvériségre való egyetemes törekvés 
újjászületéséhez.” A másik, a más identitású, más vallási, kulturális, 
társadalmi vagy történelmi háttérrel rendelkező emberekkel való 
találkozás lelkületét felfedezve enyhülnek az elidegenedés és a 
széttöredezettség kultúrájának hatásai. </p>
<p><strong>Fotó: Vatican News; Merényi Zita</strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>

</div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com">greschem@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2020. okt. 13., K, 20:15):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr">
<h1>Isten álma a világunkról – Székely János ismertetője a <i>Fratelli tutti</i> kezdetű enciklikáról</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont" target="_blank">Nézőpont</a> – 2020. október 13., kedd | 8:01</div><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/isten-alma-vilagunkrol-szekely-janos-ismertetoje-i-fratelli-tutti-i-kezdetu-enciklikarol" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/isten-alma-vilagunkrol-szekely-janos-ismertetoje-i-fratelli-tutti-i-kezdetu-enciklikarol</a><div> <br></div></div><div><a rel="lightbox['g109218']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=109218&v=1&img=c_398A2022.jpg" style="margin-right: 0px;" width="196" height="130"><span title="2 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> 2</span></a></div><h3>Október 3-án Assisiben, Szent Ferenc sírjánál mutatott be szentmisét Ferenc pápa. Ezt követően az oltáron aláírta a <i>Mindnyájan testvérek (Fratelli tutti)</i>
 kezdetű új enciklikáját, melyről Székely János szombathelyi 
megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in 
Veritate Bizottsága elnökének ismertetőjét adjuk közre.</h3><div><p>Jézus
 azt mondta tanítványainak: „Ti mindannyian testvérek vagytok” (Mt 
23,8). Szent Pál apostol pedig így tanított: „Mindannyian az Ő 
nemzetsége… Isten fiai vagyunk” (ApCsel 17,28–29).</p>
<blockquote>
<p>Minden ember a Teremtő Isten képmása, és ezért a felebaráti szeretet parancsa egyetemes, minden emberre kiterjed.</p>
</blockquote>
<p>Ferenc pápa körlevele ennek az egyetemes testvériségnek különböző dimenzióit fejti ki. A dokumentum elején <em>társadalmunk jelen állapotát</em>,
 annak árnyoldalait vizsgálja. Megállapítja, hogy bár az emberiség 
egyetlen nagy családdá válása irányában sok pozitív lépés történt az 
utóbbi évtizedekben, ám ezek mögött nemritkán a gazdasági érdekcsoportok
 szabad befektetési szándéka húzódott (12), vagy pedig a dekonstrukció 
ideológiája, amely az emberi identitást, múltat, kultúrát teljesen 
lebontva nulláról akarja felépíteni az embert a maga elképzelései és 
ideológiája szerint (13). A globalizáció sok esetben olyan kulturális 
gyarmatosításként jelent meg, amely elpusztítja az egyes kultúrák 
sajátos arculatát és értékeit (14).</p>
<blockquote>
<p>Sokak szemében a meg nem születettek és az idősek leselejtezhetőnek 
látszanak (18), a gyermekáldás visszautasítása mögött pedig gyakran az a
 mentalitás húzódik meg, hogy minden velünk végződik, egyedül a mi 
individuális érdekeink számítanak (19).</p>
</blockquote>
<p>Az ember azt gondolta, hogy abszolút ura az életének, ám a valóság, a
 teremtett világ felnyög és lázad ez ellen az önkényuralom ellen (34). 
Mindent közszemlére tesznek ki, mindent megfigyelnek, és így sok esetben
 eltűnik az intimitás védelméhez való jog (42).</p>
<p>A világ jelen állapotának elemzése után Ferenc pápa az <em>irgalmas szamaritánus</em> példabeszédét állítja elénk. Kiemeli, hogy</p>
<blockquote>
<p>minden műveltségünk ellenére hányszor analfabéták maradtunk a szeretet gyakorlásában, a rászoruló támogatásában (64).</p>
</blockquote>
<p>Hányszor egyesek, sőt néha szinte egész népek csak a gazdagabb 
világot látják, arra vágynak, és nem veszik észre a maguknál is 
szegényebbeket (73). Ha nem vagyunk sem irgalmas szamaritánusok, sem az 
útszélen hagyott véresre vert emberhez hasonlók, akkor vagy rablók 
vagyunk, vagy a véresre vert ember mellett közömbösen elhaladók (67.; 
70).</p>
<p>Ferenc pápa ezután egy <em>nyitott világ</em> elgondolásáról és létrehozásáról beszél.</p>
<blockquote>
<p>Ez a nyitott világ nem a társadalmak homogenizálását és kirablását 
jelenti (100). Nem is az individuális szabadságjogok korlátlan kiélését.</p>
</blockquote>
<p>Az individuális érdekek összességéből nem fog megszületni egy 
emberibb világ (105). Ezzel szemben a nyitott szívű világ azt jelenti, 
hogy felismerjük, bárhol is született valaki, joga van az emberhez méltó
 életre és kibontakozásra (106–107). A nyitott szívű világ 
megszületéséhez elengedhetetlen a gyermekek erkölcsi és spirituális 
értékekre való nevelése (114). Nélkülözhetetlen annak elismerése, hogy</p>
<blockquote>
<p>a magántulajdonhoz való jog nem mindenek feletti. A Földet a Teremtő 
az egész emberi nemnek adta. A javak egyetemes rendeltetése megelőzi a 
magántulajdonhoz való jogot (119–120).</p>
</blockquote>
<p>Minden ország és nép köteles segíteni a szegényt, az életlehetőségeit
 elveszített embert. Elsősorban a rászoruló saját földjén, de szükség 
esetén az ő befogadásával is (124–125). Ugyanakkor minden népnek 
erkölcsi kötelessége a saját polgárai jogainak védelme is (40). Anélkül,
 hogy a Földet egy olyan hellyé alakítanánk, amely otthont és 
megélhetést biztosít minden ember számára, nem felépíthető a maradandó 
béke (127).</p>
<p>Ezután a körlevél az <em>egész világra nyitott szívről</em> beszél. 
Ideális lenne a szükségtelen elvándorlást elkerülni, és a saját 
szülőföldön biztosítani mindenkinek az emberi kibontakozás lehetőségét. 
Ám amíg ez nem valósul meg teljes mértékben, addig kötelességünk 
tiszteletben tartani minden ember jogát arra, hogy olyan helyet találjon
 a maga és családja számára, ahol emberi kibontakozásuk lehetővé válik 
(129).</p>
<blockquote>
<p>A rászoruló országoknak nyújtott segélyeket soha ne kössék olyan 
ideológiai feltételekhez és elvárásokhoz, amelyek az adott nép 
kultúrájától idegenek (132).</p>
</blockquote>
<p>A különböző kultúrákat meg kell őrizni, hiszen ezek gazdagítják a 
világot, ám fontos ápolni ezeknek a kultúráknak a nyitottságát is (134).
 Minden egészséges kultúra nyitott az egyetemesség, a tágabb valóság 
felé. Egy egyetemes értékek nélküli kultúra valójában nem is kultúra 
(146). A testvéri világ nem egy minden népet összekeverő és azonossá 
tevő globalizmus, nem a bábeli torony történetében olvasható nyelveket 
összekeverő egységesítés. A hiteles egység sokkal inkább a poliéderhez 
hasonlít, amely az az egyes népek sajátosságait és identitását megőrzi 
(144). A befogadás és a nyitottság azt jelenti, hogy minden egyes nép a 
maga módja szerint fogadja be az új valóságokat (148).</p>
<blockquote>
<p>A testvériséget minden népnek elsősorban a vele szomszédos népekkel kell keresnie és felépítenie (152).</p>
</blockquote>
<p>A következő fejezetben a <em>jobb politikáról</em> szól a körlevél.</p>
<blockquote>
<p>Elítéli azt a populizmust, amely a hatalom megszerzése céljából 
manipulálja és használja fel egy nép érzéseit és vágyait, és elítéli a 
liberalizmust, amely a hatalmasok anyagi érdekeinek szolgáltatja ki a 
társadalmat (155).</p>
</blockquote>
<p>Természetesen nem tekinthető negatív értelemben vett populizmusnak 
az, ha egy politikus a népe távlati érdekeinek elérését, a népe 
fejlődését tűzi ki célul (159). A politika egyik legfőbb célkitűzése 
kell hogy legyen, hogy mindenki számára biztosítsa a munka lehetőségét 
(162). A helyes politika célja a hosszú távú közjó (178). Minden 
embernek elemi joga van az élelemre. Elfogadhatatlan botrány, hogy 
milliók éheznek Földünkön (189). A szabad piac nem oldja meg önmagádban a
 gazdasági élet jó működését, szükség van egy aktív gazdaságpolitikára 
az államok részéről (168). Mindehhez</p>
<blockquote>
<p>szükséges egy nemzetek feletti tekintély, amelyet nem csak az erős 
országok irányítanak, és amely biztosítani tudja a jog erejét ez erősek 
joga helyett (172–174).</p>
</blockquote>
<p><a title="" rel="lightbox['g109218']"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=109218&v=1&p=1&img=c_4.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>A helyes társadalmi-politikai rend lelke a társadalmi szeretet (166).
 A társadalmi szeretetnek nem érzelmeken és esetleges véleményeken, 
hanem az igazságon kell alapulnia (184). A szeretnek szüksége van az 
értelem és a hit fényére (185).</p>
<p>Ferenc pápa ezután a <em>párbeszéd </em>fontosságáról ír. Egy ország 
akkor növekszik és fejlődik, ha párbeszéd alakul ki a népi kultúra, az 
egyetemi kultúra, a fiatalok, a művészek, a gazdasági szakemberek, a 
családok és a média világának kultúrája között (199).</p>
<blockquote>
<p>A mai társadalmi viták igen gyakran a másik lejáratásában merülnek ki
 (201). A jövő hősei azok lesznek, akik ezt a hamis logikát meg tudják 
törni, és képesek lesznek a másik iránti tisztelettel igaz szavakat 
kimondani (202).</p>
</blockquote>
<p>A média világának óriási bűne, hogy kihasználva az emberek 
gyengeségeit, sokszor a legrosszabbat hozza ki belőlük (205). A 
párbeszéd kultúrája nem relativizmust jelent. Ha nincsenek objektív 
igazságok és értékek, akkor helyettük csak az érdekek és a pillanatnyi 
szeszély maradnak (206). Egy társadalom akkor nemes és tiszteletre 
méltó, ha őszintén keresi az igazságot, és ragaszkodik az alapvető 
értékekhez (207). Léteznek olyan értékek, amelyek megelőznek minket, és 
amelyek meglesznek miutánunk is (208). Egy pluralista társadalomban a 
párbeszéd az az út, amelyen keresztül a társadalom újra és újra 
felismeri és elismeri a maradandó értékeket (211). Az objektív igazság 
egyben hasznos a társadalom számára és konszenzus is képezhető vele 
kapcsolatban (212).</p>
<blockquote>
<p>Fegyverezzük fel gyermekeinket a párbeszéd fegyvereivel! (217) 
Krízisek idején különösen is fontos megőrizni a társadalmi párbeszédben 
az udvariasságot és a tiszteletet (222).</p>
</blockquote>
<p>A dokumentum hetedik fejezete az <em>újfajta találkozás</em> <em>útjairól</em>
 szól. A béke útjai az igazságból kell hogy elinduljanak. Szükség van a 
múltbeli igazságtalanságok, szörnyűségek nyílt kimondására (226–227., 
246–249). A múlt sebeiről való megemlékezés során fontos, hogy minden 
oldal sebeiről megemlékezzünk (253). Az igazság azonban 
elválaszthatatlan az irgalomtól. Erősebb egy nép történetében az, ami 
összeköt, mint a múlt konfliktusai (230). Meg kell érteni a 
legszegényebbek néha antiszociális reakcióit, és gyakorolni kell irántuk
 a kivételezett szeretetet és barátságot (234).</p>
<blockquote>
<p>A megbocsátás és az irgalom útja nem zárja ki azt, hogy az elnyomótól
 el kell venni azt a hatalmat, amelynek segítségével az elnyomást 
gyakorolni tudja (241).</p>
</blockquote>
<p>A megbocsátás az isteni, végtelen irgalom megjelenése itt a világban,
 akkor is meg kell tenni, ha a vétkes nem bánja meg a tettét, és nem 
képes bocsánatot kérni (250). Ferenc pápa felszólítja a világot a háború
 elutasítására (258), és az atomfegyverek teljes leszerelésére (262). 
Szól a halálbüntetés eltörlése érdekében, mert a halálbüntetés 
kiszabásakor elkerülhetetlenek a bírói tévedések, valamint azért is, 
mert a diktatúrák egyik gyakori és kegyetlen fegyvere a kivégzés 
(267–268).</p>
<p>Az utolsó fejezet a <em>vallások szerepéről</em> szól az emberi 
testvériség szolgálatában. Isten nélkül az emberiség radikálisan 
elszegényedik, elveszíti reményét és távlatát (274). A társadalmi 
párbeszédben a hatalmasok és a tudósok mellett újra szót kell adni a 
vallások hangjának, az emberiség évszázados tapasztalatának (275).</p>
<blockquote>
<p>Az Egyház elismeri, hogy Isten kegyelme más vallásokban is jelen van,
 és működik, ugyanakkor vallja, hogy az igazság és kegyelem teljessége 
Krisztusban van, az evangélium csodálatos muzsikájában jelent meg a 
számunkra (277).</p>
</blockquote>
<p>A hiteles vallásosság soha nem vezet erőszakhoz, ellenkezőleg, minden
 ember megbecsüléséhez és szeretetéhez. El kell ítélni a terrorizmus 
minden formáját, amelyek hamisan hivatkoznak vallásos szövegekre – idézi
 Ferenc pápa az iszlám egyik legfőbb vallási tekintélyével, az Egyiptomi
 al-Azhar Egyetem nagyimámjával közösen kiadott nyilatkozatot (283). A 
körlevél két imádásággal zárul a testvéri szeretet megvalósulásáért.</p>
<blockquote>
<p>Ferenc pápa körlevele <em>Isten álmát</em> fogalmazza meg a világunkról.</p>
</blockquote>
<p>Azt az álmot, amelyről Jézus beszélt a boldogságmondásokban. Isten 
Országát, ahol boldog lehet a szegény, ahol ujjonghat az éhező, mert 
jóllakik, ahol örülhet az, aki sírt, mert vigasztalást talál. A 
szelídek, az irgalmasok, a békességszerzők Országát (vö. Mt 5,3–12).</p>
<blockquote>
<p>Tegyünk meg mindent azért, hogy ez az Ország növekedjen bennünk, családjainkban, egyházunkban, hazánkban és az egész világon.</p>
</blockquote>
<p>Készítsük elő az útját a beteljesedésnek, siettessük eljövetelét 
annak a Mennyei Városnak, ahol „nemzet nemzet ellen kardot nem emel, és 
nem készülnek többé háborúra. Kardjaikból ekevasat kovácsolnak, 
lándzsáikból pedig szőlőmetsző késeket.” Akkor majd „sehol sem ártanak, 
és nem pusztítanak” az Ő Szent Hegyén. (vö. Iz 2,4; 65,25)</p>
<p><strong>Fotó: Va</strong></p></div>

</div><div id="gmail-m_5170252250759616882DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
        <tbody><tr>
      <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
                <td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avg.com</a>          </td>
        </tr>
</tbody></table>
<a href="#m_5170252250759616882_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>