<div dir="ltr">
<div><a href="https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/lefureszelt-fejek-trianon-itthon-es-kulhonban-8750211/">https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/lefureszelt-fejek-trianon-itthon-es-kulhonban-8750211/</a></div><div>ÜdvözletteL.</div><div><br></div><div>
<div class="et_main_title">
<h1>Lefűrészelt fejek – Trianon itthon és külhonban</h1>
</div>
<div class="en-article-subtitle">
Trianon, 100 – A régi Magyarország megszállása az aradi vértanúk emlékhelyeit is elsodorta </div>
<div class="gmail-articleSourceAndAuthor">
<div class="gmail-authorContainer gmail-fullBox gmail-col-sm">
<div class="en-article-author">
Gurzó K. Enikő </div>
</div>
</div>
<div class="entry-content gmail-clearfix">
<div class="en-article-lead">
Október 6-án nemzeti lobogó leng az Országház előtt, az 1848-as
emlékhelyeknél koszorúkat helyeznek el. Az anyaországban egyre többen, a
határon túl egyre kevesebben. Néhányan emlékeznek, mások gyászolnak is.
</div>
<div class="en-article-fb-inline" id="gmail-fb-root">
<div class="gmail-fb-like gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:bottom;width:740px;height:28px"></span></div>
</div>
<p>Már a trianoni döntés évében, 1920-ban beárnyékolta az
impériumváltás az aradi vértanúk emléknapját. 1925-ben sem volt ez
másként: július elején az aradi Szabadság téren a román állam képviselői
megkezdték a tizenhárom vértanú szobrának lebontását. A szomorú tett
színhelyén katonai őrszem tartotta távol a meghökkent járókelőket. Az
emlékművet a tűzoltólaktanya udvarán felépített deszkaketrecben
helyezték el, majd átvitték a városi lovarda raktárába, végül a
várárokba. Mivel a beavatkozás nem történt kellő gonddal, műértéssel, a
mellékalakok megrongálódtak. Barabás Béla volt országgyűlési képviselő a
magyar kormányt tette felelőssé az incidensért, amiért nem akadályozta
meg ebben a román kormányt.</p>
<div class="endless-shared-area"><div id="et-boc"><div class="et_pb_section et_pb_section_1 et_section_regular">
<div class="et_pb_row et_pb_row_1">
<div class="et_pb_column et_pb_column_4_4 et_pb_column_1 et_pb_css_mix_blend_mode_passthrough et-last-child">
</div>
</div>
</div></div> </div>
<p>A városrendezésnek nevezett aradi garázdálkodás lavinát indított el.
Vele egy időben – vagy már korábban is – a többi magyar vonatkozású
erdélyi emlékmű pusztítása is megkezdődött. Az aradi Kossuth-szobor
mellékalakjait hat tüzérkocsihoz kötve rántották le, majd az egész
szobrot összetörték. A drámaíró Csiky Gergely térplasztikáját is
megcsonkították. Nagyszalontán kötelet erősítettek Kossuth Lajos
életnagyságú szobrának nyakához, majd lovakkal lerántották. Nagyváradon
Szigligeti Ede és Szent László szobrát rejtekhelyre szállították a
vandálok elől.</p>
<p>A két háború között módszeresen pusztították a magyar történelem
határon túlra szakadt emlékhelyeit, köztük előszeretettel a
szabadságharcot idézőket. Zsombolyán dinamittal robbantották fel a
Kossuthot ábrázoló alkotást. Nagyszentmiklóson Révai Miklós nyelvész
mellszobrát szerelték le, hogy helyette Mihai Eminescu moldvai költő
szobrát állítsák fel.</p>
<p>Déván a vértanúhalált halt első unitárius püspök, Dávid Ferenc
szobrát törték darabokra. Szinérváralján Kossuthot „támadták meg”,
Boksabányán a honvédemlék főalakjainak fejét csapták le. A hat méter
magas Kossuth-térplasztika Nagykárolyban is rendet bontott, ezért
nyakába hurkot kötöttek, aztán lovakkal lerántották. Szatmárnémetiben a
Kölcsey-szobrot és a humanista Kiss Gedeon emlékhelyét semmisítették
meg. Kolozsvárott a fából faragott Kárpátok őrét darabolták szét a
katonák. Egyedül Mátyás király szobrának kegyelmeztek meg azzal, hogy a
király román származású volt.</p>
<p>Nagyenyeden a labancok ellen harcoló tíz nagyenyedi diák
emlékoszlopát gyalázták meg. Marosvásárhelyen Kossuth Lajos, Bem
tábornok és II. Rákóczi Ferenc szobrának mentek neki. A kultúrpalota
remek mozaikjait – magyar tárgyuk miatt – kikaparták. Az 1848-as
hazafiak emlékét megcsonkították. Nyárádszeredán a Bocskai-szobrot
döntötték le. A fehéregyházi csatatér honvédemlékét, amely alatt másfél
százan alusszák örök álmukat, talán köztük Petőfi is, szintén
megnyomorították.</p>
<div id="gmail-attachment_8744880" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter gmail-size-medium gmail-wp-image-8744880 ewebResponsiveImage ewebCol-xs-12 ewebCol-sm-12 ewebCol-md-12 ewebCol-lg-12"><img class="gmail-size-medium gmail-wp-image-8744880 ewebResponsiveImage ewebCol-xs-12 ewebCol-sm-12 ewebCol-md-12 ewebCol-lg-12" alt=""><p id="gmail-caption-attachment-8744880" class="gmail-wp-caption-text">Megkezdik az 1925-ben lebontott emlékmű restaurálását az aradi minorita rendház udvarán 2003-ban. Fotó: Oláh Tibor / MTI</p></div>
<p>Szilágysomlyón a hősök emlékoszlopáról lökték le a turulmadarat,
helyére kitűzték a román lobogót. Nagykárolyban a Kölcsey-szobor fejét
fűrészelték le. A csonkra zöld ágakat helyeztek. A turulemléket Désen is
lerombolták, a talapzatát is elpusztították. Ez már 1934 augusztusában
történt. De a felsorolást sajnos folytathatjuk…</p>
<p>Erdélynél ugyanis a Felvidék sem járt jobban. Csehszlovákia 1918-as
megalakulása után szinte azonnal hatályba léptek azok az intézkedések,
amelyek meg akarták fosztani a régiót a magyar jellegétől. Hogy csak a
legfájóbb pusztításokat említsük: 1921. január 12-én cseh legionáriusok
felrobbantották az 1896-ban leleplezett dévényi millenniumi emlékművet, a
21 méter magas oszlopon őrt álló Árpád szobrát. Pozsonyban Batka János
városi levéltáros és zenekritikus mellszobrát döntötték le elsőként,
majd a Petőfi-szobrot is „elrejtették”. Évtizedek múlva
Pozsonyligetfalura száműzték, ahol a szlovákok rendszeresen
megcsonkították. Érsekújvárott összezúzták Kossuth Lajos bronzszobrát,
és elcsúfították Czuczor Gergely büsztjét, II. Rákóczi Ferenc, Bottyán
János és Bercsényi Miklós kuruc tábornokok emlékművét. Nyitrán
elpusztították a várhídon álló Szűz Mária-szobrot, szétzúzták a
Zobor-hegyi millenniumi emlékművet.</p>
<p>Necpálon megrongálták Lahner György aradi vértanú emlékoszlopát.
Losoncon a cseh megszállás éjjelén, 1919 januárjában ledöntötték Kossuth
szobrát, Rimaszombatban Széchenyi István mellszobrát tüntették el.
Rozsnyón autókkal húzták le talapzatáról a Kossuth-szobrot, Dobsinán
bedobták a patakba. Zborón feltörték a várkastély kápolnáját és Rákóczi
sírboltjának koporsóit, a csontokat szétszórták. Lőcsén a lakosság
kétszer akadályozta meg a honvédemlékmű eltávolítását. Kassán a csehek
elkobozták a Rákóczi fejedelem térplasztikájára összegyűjtött egymillió
aranykoronát, 1919 márciusában lerombolták a honvédszobrot. Munkácson
leszerelték a vár sarkában álló millenniumi emlékművet. A
Vereckei-szorosban, Vezérszállásnál az 1896-ban leleplezett emléktáblát
távolították el 1920-ban. A délvidéki Nagybecskereken Kiss Ernő honvéd
altábornagy szobrát robbantották fel Trianon után, Alsóittebén a
Kossuth-szobrot. Törökbecsén Leiningen-Westerburg Károly aradi vértanú
ércszobrát húzatták le bivalyokkal, a turulos honvédoszlopot
lebontották. A szabadkai emlékoszlopról csak a bronzturult verték le, és
kivésték a magyar feliratokat. Zomborban a város szülötte, Schweidel
József tábornok és II. Rákóczi Ferenc fejedelem szobrát döntötték le,
darabjait beolvasztották.</p>
<p>A megbecstelenített műalkotások többsége sosem került vissza eredeti
helyére, nem rekonstruálták, nem újították fel. Megmaradt viszont
néhány, amely túlélt minden dühöt és haragot. Zala György
Szabadság-szobra 2004 óta áll újra Aradon, gondozott park veszi körül a
Tűzoltó téren. Itt szemez a fegyelmezésére odaépített bizánci stílusú
diadalívvel. Hungária nem adta fel, koszorúját büszkén emeli a magasba.</p></div>
</div></div>