<div dir="ltr">
<div class="gmail-cim"><font size="4"><b>Fókuszban a teljes sztyepperégió</b></font></div><font size="4"><b>
</b></font><div class="gmail-lead"><font size="4"><b><span class="gmail-text">Helyes irányba kell terelni az őstörténeti kutatást, melyet az elmúlt évtizedek rossz irányba sodortak.</span></b></font></div>
<div class="gmail-utolsomod">
</div>
<div class="gmail-megjelenes">
2020. szeptember 21. 19:14 <br></div><div class="gmail-megjelenes"><a href="https://gondola.hu/cikkek/117533-Fokuszban_a_teljes_sztyepperegio.html">https://gondola.hu/cikkek/117533-Fokuszban_a_teljes_sztyepperegio.html</a></div>
<div class="gmail-szoveg">
<div class="gmail-ikonok">
<div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
<a class="gmail-addthis_button_email gmail-at300b" title="E-mail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/117533-Fokuszban_a_teljes_sztyepperegio.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a></div></div></div>
<a class="gmail-addthis_button_print gmail-at300b" title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/117533-Fokuszban_a_teljes_sztyepperegio.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_twitter gmail-at300b" title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/117533-Fokuszban_a_teljes_sztyepperegio.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_gmail gmail-at300b" title="Gmail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/117533-Fokuszban_a_teljes_sztyepperegio.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_google_plusone" title="Google+">
</a><a class="gmail-addthis_button_pinterest_share gmail-at300b" title="Pinterest" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/117533-Fokuszban_a_teljes_sztyepperegio.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_myspace gmail-at300b" title="MySpace" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/117533-Fokuszban_a_teljes_sztyepperegio.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_favorites gmail-at300b" title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/117533-Fokuszban_a_teljes_sztyepperegio.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_expanded gmail-at300m" title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/117533-Fokuszban_a_teljes_sztyepperegio.html#" target="_blank"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a><div id="gmail-content" class="gmail-ui-helper-clearfix"><div id="gmail-panel1"><div id="gmail-cikk" class="gmail-keyword-1230" name="117533"><div class="gmail-szoveg"><div class="gmail-ikonok"><div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
</div>
<div class="gmail-fb-share-button gmail-fb_iframe_widget" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:68px;height:20px"></span></div>
</div>
<div class="gmail-leadkepblokk"><img src="https://gondola.hu/kepek/nyitonagy/123821.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-leadkep" style="margin-right: 0px;" width="188" height="106"></div>
<p>
A magyar őstörténeti kutatás az elmúlt hetven évben leépült, elsorvadt,
illetve rossz irányt vett. A Magyar Tudományos Akadémia kutatói ki
merték mondani, hogy egyáltalán nem is érdemes kutatni a magyar
őstörténetet, mivel a saját álláspontjuk szerint azt sem lehet tudni,
hogy „kik voltunk a IX. században”, nemhogy azt, hogy hol alakult ki a
magyarság, milyen körülmények között és hogy hogyan fejlődött, kikkel
állt kapcsolatban.</p>
<div class="endless-shared-area">
<div id="et-boc">
<div class="et_pb_section et_pb_section_1 et_section_regular">
<div class="et_pb_row et_pb_row_1">
<div class="et_pb_column et_pb_column_4_4 et_pb_column_1 et_pb_css_mix_blend_mode_passthrough et-last-child">A 2020-as évek új irányt hoztak, megalakult a Magyarságkutató Intézet
2019-ben, és fennállásának eddigi egy éve alatt több eredményt mutatott
fel, több tabutémához mert hozzányúlni, mint az elmúlt évtizedekben a
többi hasonló kutatóintézet összesen.</div></div></div></div></div>
<p>
Vegyük hát sorra jelen írás keretében, hogy hol tart most a kutatás,
mit tudunk a magyarság kialakulásának körülményeiről és ezen régészeti
adatokból milyen következtetések vonhatók le. Hogy tisztán lássunk,
induljunk ki a honfoglaló magyarok Kárpát-medencei leletanyagából,
keressünk hasonlót keleten, és ne hagyjuk befolyásolni magunkat a
korábban axiómaként meghatározott elméletek által.</p><div id="gmail-billboardbanner"><span class="gmail-banner gmail-banner-">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
Az első és legfontosabb tény, amit le kell szögezzünk: a honfoglaló
magyarok a temetkezési mellékletek szerint egy lovas nép volt, ugyanis
sírjaikban gyakori mellékletek a lószerszámok és a ló. Továbbá egyik
legkedveltebb fegyverük az összetett reflexíj, másik nevén a visszacsapó
íj, melynek a vezéri sírokban kiemelkedő szerepük van. Ezt jól
példázza, hogy a Révész László által meghatározott legfontosabb
fejedelmi jelkép a tarsolylemez után a készenléti íjtartó tegez, melybe
az íjat felajzott állapotában tudták elhelyezni – tehát használatra
készen. Mindebből levonhatjuk azt a tanulságot, hogy a honfoglaló magyar
egy lovasíjász harcmodort alkalmazó nép volt, amely különösen tisztelte
a lovat és az egyik legféltettebb fegyvere az íj volt.</p>
<p>
Miért fontos ez? Azért, mert a lovasíjász harcmodort alkalmazó népek
kizárólag az Eurázsiai sztyeppevidéken éltek – a magyarok őseit tehát
régészeti alapon, ezen népek között kell keresnünk. Kimondhatjuk: a
magyarok ősei már háromezer évvel ezelőtt megismerkedtek azzal a
harcmodorral, amit a Kárpát-medencébe érkezve is gyakoroltak.</p>
<p>
Sokkal nagyobb kérdés, hogy Kr. e. 1000 előtt hol éltek a magyarok
ősei? Az észak-uráli „finnugor területeken”? Kialakulhatott-e egy
„finnugor” nyelvcsalád az Észak-Urál vidékén, ahol a tundra
eltartóképessége olyan alacsony, hogy egy főre vetítve is több
négyzetkilométer vadászterület szükséges a megélhetéshez? Élhetett itt
olyan közösség a neolitikum előtt, amely nyelvcsaládot alapít?</p>
<p>
Talán nem logikusabb az a verzió, hogy a nyelvcsaládok a megélhetésre
sokkal optimálisabb sztyeppevidéken alakulnak ki és csak az megy északra
– a sokkal zordabb vidékre –, akit a többiek valami ellentét miatt
elűznek eredeti lakóhelyéről, a sztyeppéről? A régészeti és a néprajzi
kutatások is arra utalnak, hogy a ma a tundrán-tajgán élő finnugor népek
egykoron a sztyeppén éltek, lovat tartottak, délről vándoroltak
északra, nem pedig fordítva.</p>
<p>
Ezen okok miatt – és a régészeti leletek tanulsága szerint is – nagy a
valószínűsége annak, hogy a magyarság eleve a sztyeppezónában alakult
ki, és onnan tulajdonképpen ki se mozdult, egészen a Kárpát-medencébe
érkezéséig. Az eurázsiai füves sztyeppe egyébként több mint tízezer
kilométer hosszú, váltakozó, helyenként több száz kilométer széles,
tehát elég nagy terület ahhoz, hogy egy olyan lovasnép, mint a magyar,
akár több ezer évig éljen ezen a lótartásra kiválóan alkalmas területen,
mely a Koreai-félszigettől a Kárpát-medencéig tart. Nem meglepő tehát,
hogy a honfoglaló magyar leletanyaghoz hasonló tárgyakat is
leggyakrabban ebben a sztyeppezónában találunk.</p>
<p>
Vegyük hát sorra, hogy jelenleg hol ismerünk olyan területeket,
melyeken a Kárpát-medencei magyar honfoglalókhoz hasonló leletanyag
kerül elő! Mely területeket érdemes tehát kutatni? Ha nyugatról keletre
tartunk, akkor az első ilyen állomás Ukrajna területe, ahol a
Fekete-tenger északi partvidékén, a Kárpátok keleti előterében és Kijev
környékén számos olyan lelőhely található, ahol régebben és az elmúlt
években is magyar jellegű leletanyag került elő. Ez lehetett a
forrásokból ismert Etelköz, melyet a régészet Szubbotyici-horizontként
tart számon, egyik legszebb lelőhelyéről elnevezve.</p>
<p>
A második érdekes terület a Kaukázus északi előtere, a Kubán folyó
vidéke, ahonnan a magyarokéhoz nagyon hasonló tárgyak kerültek elő
nagyrészt szórványként, de az utóbbi évek feltárásainak köszönhetően már
„in situ” állapotban is. A kutatók egy része ide lokalizálja az írott
forrásokban Levédiaként említett területet.</p>
<p>
A harmadik és egyben talán legfontosabb körzet a Dél-Urál vidéke,
melynek nyugati (Volga–Káma vidéke) és keleti (Cseljabinszk,
Jekatyerinburg környéke) oldalán is olyan lelőhelyek sorakoznak, melyek
egyértelműen arra utalnak, hogy a magyarság több száz évig élt ezen a
területen. Fontos tudni, hogy a Dél-Urál egy ellaposodó, lankás hegység,
melynek völgyei gond nélkül járhatók lóval és kocsival, így az Urál
keleti és nyugati oldala között a füves sztyeppéhez szokott lovasíjász
népek számára is biztosított az átjárás.</p>
<p>
Ez a terület több szempontból érdekes. Egyrészt itt találhatók olyan
régészeti leletek, melyek modern, hiteles feltárásokból származnak
(például az Uelgi-tó) és a Kárpát-medencei leletanyagra megszólalásig
hasonlítanak, ráadásul nemcsak motívumkincsük, hanem technikai
kivitelezésük is azonos – tehát letagadhatatlanul a magyar néphez
köthetők. Másrészt az is látszik, hogy ebben a régióban a „magyar
jellegű leletanyaggal rendelkező nép” – mondjuk ki tehát: a magyar nép –
több száz évig élt. Ugyanis a tárgyak nagy része a honfoglalás előttre
vagy környékére keltezhető, de vannak olyan sírok is, melyek X., sőt
XI–XIII. századiak, tehát a magyar honfoglalás utániak. Ez azt
bizonyítja, hogy a több száz évig itt élő népnek csak egy része vonult
be a Kárpát-medencébe a magyar honfoglaláskor, de egy másik és elég
jelentős része itt maradt, és legalább a tatárjárásig itt is élt. Minden
bizonnyal velük találkozott Julianus barát, aki a tatárjárás előtt járt
keleten és találta meg az akkor még ott magyarul beszélő népet, és aki a
területet Magna Hungáriaként vagy a régi Magyarországként írja le. És
talán az sem véletlen, hogy a legújabb archeogenetikai kutatások a ma is
itt élő baskír népet kapcsolatba hozzák az Árpád-ház apai ágának
őseivel.<br>
Az újabb kutatások alapján viszont még keletebbre kell tekintenünk.
2016-ban Kínában volt szerencsém a Belső-Mongólia Autonóm terület több
múzeumát is megtekinteni, melyek közül kiemelném a hahhoti (ejtsd:
höhhot) és az ordoszi múzeumokat, melyekben világszínvonalú és az új
régészeti anyagokat is bemutató kiállítások vannak. A legtöbb lelet az
ázsiai hun korszakból és a szkíták időszakából való, illetve Dzsingisz
kán idejéből, de azért elvétve találunk a hunok és a középkor közötti
időszakból, a VI–XI. századból származó leleteket is, melyek között
meglepő, de akadnak magyar jellegű tárgyak is: például övdíszek,
nyeregveretek, lószerszámok, palmettás díszű fémedények. Sőt olyan X–XI.
századi freskók is vannak Kínában, melyek zenére táncoló „nomádokat”
ábrázolnak, akiken sztyeppei nadrág, ing, csizma látható, övükről pedig a
magyar tarsolylemezek formájával azonos bőrtarsoly lóg. Lovaik is rajta
vannak az ábrázoláson, melyek szerszámzata olyan, mintha csak egy
VIII–IX. századi csótáros késő avar sírt néznénk a magyar múzeumok
kiállításaiban.<br>
A kínai leletek arra hívják fel a figyelmet, hogy a sztyeppe két
végpontja között nemcsak a szkíta vagy a hun korban közlekedtek a
lovasok, hanem később is, a magyar honfoglalás korában is. Érdemes tehát
teljesen Kínáig, sőt akár Koreáig vizsgálódnunk, mert például Koreában a
kora avar VI. századi gyűrűs markolatú kardoknak vannak kiváló
analógiái.</p>
<p>
Természetesen vizsgálnunk kell a Kína és az Urál közti sztyeppei
térséget is, Dél-Oroszországot, Kazahsztánt és Mongóliát is. Nem
véletlenül figyelt már fel a kutatás a Minuszinszki-medencében található
leletekre korábban, amelyek akár magyarok is lehetnek – érdemes lenne
azokat is tovább kutatni, több évtized kihagyás után.</p>
<p>
Az előbbiekben leírtak alapján látható, hogy a magyar jellegű
tárgytípusok lényegében az egész sztyepperégióban elterjedtek, ami arra
utal, hogy a szkíták korában (Kr. e. V. sz.) fénykorát élő sztyeppei
civilizáció még a X. században is működött, és az Urál menti magyarok
nemcsak nyugat felé indítottak katonai vagy kereskedelmi célú akciókat,
hanem kelet felé is ugyanúgy jártak.</p>
<p>
Összegzésképpen megállapíthatjuk tehát, hogy a honfoglaló magyar nép és
a rájuk jellemző anyagi kultúra kialakulását érdemes kutatni a teljes
sztyepperégióban, a Kárpát-medencétől Koreáig. Nem szabad csak az
ukrajnai, kaukázusi vagy csak a dél-uráli lelőhelyekre koncentrálni –
minden olyan területet vizsgálni kell, ahol magyar jellegű tárgyak
előkerültek. Tehát tanulmányozni kell a teljes sztyepperégiót, ahol nem
mellesleg a lovaskultúrának több ezer éves hagyománya van.</p>
<p>
A magyarságkutatásnak ez kell legyen a célja, a feladata és a küldetése
is! Helyes irányba kell terelni végre a magyar őstörténeti kutatást,
melyet az elmúlt évtizedek munkája rossz irányba vitt el. Igenis tudjuk
meg – Bakay Kornél régészkutatónk szavaival élve –, hogy kik vagyunk,
honnan jöttünk! Azért, hogy megtudhassuk, hová tartunk, mivé leszünk!
Múltját ismerő, büszke magyar vagy globalista világpolgár, akit csak a
tőzsdeindex érdekel. Tisztelt hölgyeim, uraim, önök mit választanának?</p>
<p>
<em>Makoldi Miklós</em></p>
<p>
<em>A szerző igazgató, Magyarságkutató Intézet, Régészeti Kutatóközpont</em></p><span class="gmail-banner gmail-banner-750x100"><ins></ins>
</span>
</div></div></div></div>
<div><ul><li><br></li></ul></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>