<div dir="ltr">
<span class="gmail-im"><span style="font-size:18px">
</span></span><h1 class="gmail-title">
<a href="https://szemlelek.net/2020/09/21/mta_fotitkar_interju">
MTA-főtitkár: Nyitott intézmény
szeretnénk lenni, szkanderezés nélkül
</a>
</h1>
<h2 class="gmail-subtitle">
</h2>
<div class="entry">
<p><strong><a href="https://szemlelek.net/2020/09/21/mta_fotitkar_interju">https://szemlelek.net/2020/09/21/mta_fotitkar_interju</a></strong></p><p><strong>Interjú Kollár
Lászlóval elutasított ebédmeghívásról, a bizalomvesztés miatt külföldre
távozó tehetségekről, a magyar társadalom sebzettségéről, partneri
törekvésekről.</strong></p>
<p><a id="gmail-more16206034" name="more16206034"></a></p>
<p><strong></strong></p>
<p><strong>– Külső szemlélőként olyan érzésem van, mintha egy ostromlott
várba érkeztem volna erre a beszélgetésre. Idebent is hasonló
gondolatok fogalmazódnak meg Önökben?</strong><br>– Nem örülünk, ha
viharok jelennek meg a Magyar Tudományos Akadémia környékén, de tesszük a
dolgunkat. Úgy próbálunk tevékenykedni, hogy mi magunk ne keltsünk
viharokat. Szakmai szempontok mentén munkálkodunk, igyekszünk haladni
előre.</p>
<p><strong>– Nehéz lehet úgy haladni előre – különösen ebben a viharos
időszakban, amikor például a minisztérium utólag néhány helyen
módosította, felülbírálta a tudományos bizottságok döntését –, hogy pár
napja kiderült: Palkovics László nem fogadta el az MTA elnöke, Freund
Tamás gesztus értékű, párbeszédre buzdító ebédmeghívását, helyette a
miniszter üzenetet küldött, amely nyilvánosan is megjelent.</strong><br>–
Az lenne a cél, hogy beszéljünk egymással, beszéljünk a kormányzat
képviselőivel. Fontos megjegyezni, hogy elnök úr nem a médián keresztül
üzent miniszter úrnak, hanem elküldött egy személyes levelet. Magam is
írtam az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) korábbi
elnökeként, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
(NKFIH) korábbi elnökével, az ERC korábbi alelnökével és az OTKA másik
korábbi elnökével közösen egy levelet miniszterelnök úrnak, amelyben
jeleztük, hogy szakmailag nem értünk egyet mindazzal, ami történt. Azt
gondoljuk, valódi megoldást kellene találnunk arra, hogy amit szakmailag
nem tartunk helyesnek, az garantáltan ne is történhessen meg. Ismétlem,
ezek nem nyílt levelek voltak. Nagyon kár, hogy ezek kiszivárogtak,
ahogy az is sajnálatos, hogy Palkovics miniszter úr levele is
nyilvánosságra került.</p>
<blockquote>
<p>Szükséges lenne beszélnünk egymással, hiszen az Akadémián hatalmas
szakmai tudás van, amire az ország érdekében építeni kellene. Nyilván
nem örülünk, ha ez nem jön létre. Tovább kell menni, folyamatosan
keressük a tárgyalás lehetőségét.</p>
</blockquote>
<p><strong>– Egyből aktualitásokkal indult a beszélgetésünk, de mielőtt
elmélyednénk a részletekben, kérem, fogalmazza meg, mi a Magyar
Tudományos Akadémia átfogó küldetése ma, 2020-ban!</strong><br>– A legfontosabb elveket már megfogalmazta az Akadémia előző vezetése, amelyet jóváhagyott az MTA közgyűlése.</p>
<p><strong>– Ez <a href="https://mta.hu/mta_hirei/az-akademia-megujult-kuldetese-az-mta-elnoksege-altal-elfogadott-valtozat-110232" target="_blank" rel="noopener noreferrer">az MTA honlapján is elérhető Küldetésnyilatkozat</a>?</strong><br>–
Így van. A tisztújításkor annak tartalmával az összes pályázó
egyetértett. Az Akadémia nem az akadémikusokból álló klub, hanem az
összes köztestületi tagot képviseli az intézmény. Ez nagyjából 17 ezer
embert jelent, akik valamennyien PhD-fokozattal rendelkeznek. Jóllehet,
az Akadémia nem értett avval egyet, hogy elvették az intézményhálózatát,
aminek többször erőteljesen hangot is adott, de az új helyzetben
feladata, hogy az összmagyar tudományosság képviselője legyen. A
köztestületi tagok kutatóintézetekben, múzeumokban, egyetemeken
dolgoznak – a többség utóbbi intézmények munkatársa. Az MTA 11 osztályán
belül számos bizottság működik, amelyek lefedik a teljes magyar
tudományosságot. Mivel a szakma krémje van jelen ezekben a
bizottságokban, valóban szakmai válaszokat tudunk adni szakmai
kérdésekre.</p>
<div class="gmail-popup_icon_container gmail-popup_icon_container_notext gmail-imgnotext" style="width:652px"><img src="https://m.blog.hu/sz/szemlelek/image/mta4.jpg" alt="mta4.jpg" class="gmail-imgnotext gmail-open-in-modal" style="margin-right: 0px;" width="158" height="188"><span class="gmail-popup_icon"></span></div>
<p><strong>– Az olvasók egy része velem együtt valószínűleg nem tartozik
ebbe a krémbe. Sokan nem értjük pontosan, mi a tétje, hogy ki felel a
kutatói hálózatért, mi az az OTKA, milyen mérhető eredménye van az
említett bizottságok létezésének. Bennük, bennünk jogosan merül fel a
praktikus kérdés, hogy miért hasznos az országnak, ha fenntartunk egy
tudományos akadémiát?</strong><br>– Sokan talán azt sem tudják pontosan,
mi az értelme, haszna a tudományos kutatásoknak. Mégis, nagyon sok
múlik azon, hogy egy országban a tudomány művelése kiemelkedő szinten
folyik-e. A kutatás közvetlen eredménye, hogy a tudományos kérdésekre
adott válaszokból cikkek, könyvek születnek, amelyekre épülve aztán
gyakran konkrét, az iparban hasznosítható, gazdasági előnyt jelentő,
vagy társadalmi hatást kiváltó, a kultúra megőrzését szolgáló további
eredmények is keletkezhetnek. De a tudományos kutatás nem csupán azért
fontos, mert erre épülhetnek alkalmazások, nem pusztán azért, mert nem
várt eredmények is születhetnek belőle, hanem azért is, mert a kutatás
kapcsán alakulnak ki olyan tudományos műhelyek, amelyekben a jövő
gondolkodó értelmisége nevelődhet ki. Nem kizárólag tudósok képződnek
ezekben a közösségekben, hanem nyitott gondolkodású, problémafelvető
személyiségek, akik meg merik kérdőjelezni a korábbi evidenciákat. Ebből
tud kinőni az innováció is.</p>
<blockquote>
<p>Nagyon fontos, hogy az egyetemeken, de már a középiskolákban is
nyitott gondolkodásra, érdeklődésre neveljük a fiatalokat. Csak így
tudunk ugyanis válaszolni az élet meglepő kérdéseire.</p>
</blockquote>
<p>Számos mérnöki képzést végző egyetem küldetésnyilatkozatában ott
szerepel, hogy arra kell a hallgatókat képezni, hogy a ma még nem ismert
problémákat meg tudják oldani. Negyven éve nem ezt mondták az
egyetemek, hanem azt, hogy tudjon például a mérnök a megszokott
gyakorlat szerint hidat tervezni. A valóban hasznosuló tudás nyitott
gondolkodás nélkül elsorvadna. A Magyar Tudományos Akadémia nevében az
első szó ugyanolyan fontos, mint a második: 2025-ben kétszáz éves
Akadémiánknak alapítása óta feladata a magyar nyelv és kultúra
megőrzése, ezt Magyarország helyett senki nem fogja elvégezni. Ahogyan a
magyar társadalommal kapcsolatos kutatásokat sem.</p>
<p><strong>– Idéznék az MTA elnökének székfoglaló beszédéből, amely még
konkrétabbá teheti, milyen gyakorlati haszna lehet a társadalom számára,
hogy van egy ilyen intézményünk. Freund Tamás ugyanis az áltudományok
elleni harcot is megjelölte fontos tevékenységként, amelynek
létjogosultsága a koronavírus járványa kapcsán felbukkanó sajátos
elméletek terjedése láttán igencsak szükségszerűnek tűnik.</strong><br>– Mindenképpen akad az Akadémiának tennivalója e téren. A honlapunkon <a href="https://tudomany.hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">egy külön csoportba rendezve olvashatóak</a>
a témával foglalkozó írások, amelyek a különböző áltudományos
elméleteket teszik helyre. Az Akadémiának nagyon komoly felelőssége van
az élet minden területén. Ez néha hálátlan feladat, de meg kell
szólalnunk, ha egy-egy áltudományos dolog terjedni kezd. Koronavírus
esetén emberek halhatnak bele, ha azt hiszik némelyek, hogy veszélytelen
dologról van szó, vagy bizonyos gyógyszernek hitt szereknek lenne
gyógyító hatásuk. Ilyenkor erkölcsi kötelességünk megszólalni, ahogy ezt
<a href="https://mta.hu/mta_hirei/az-mtahu-osszeallitasai-a-koronavirus-helyzetrol-110465" target="_blank" rel="noopener noreferrer">sok esetben meg is tettük</a>.</p>
<p><strong>– A közvélemény leggyakrabban az MTA elnökével, szavaival,
tevékenységével találkozik. Adódik a kérdés, hogy mi a feladata a
főtitkárnak azon túl, hogy az elnök közvetlen helyettese.</strong><br>–
Talán kezdhetnénk azzal, hogy Arany János volt az MTA egyik legismertebb
főtitkára. Eredetileg a főtitkárhoz tartoztak a kutatóhálózattal és
annak mintegy 5000 dolgozójával kapcsolatos ügyek. Ez jelenleg nyilván
nem így van. Az intézményhálózat leválasztása előtt 168 főállású
munkatárs tartozott az Akadémiához, jelenleg ez a létszám 100 körüli.
Közülük mindössze 3 választott vezető – az elnök, a főtitkár és a
főtitkár-helyettes – tevékenykedik itt főállásban. Nagyon jó a
munkamegosztás közöttünk, sokat beszélünk, közösen hozunk döntéseket,
szétosztjuk egymás között a feladatokat. Saját hátterem miatt a kutatási
pályázatok kezelésében várhatóan kiemelt szerepem lesz, amely fontos
részét képezi az életpályamodellnek.</p>
<div class="gmail-popup_icon_container gmail-popup_icon_container_notext gmail-imgnotext" style="width:652px"><img src="https://m.blog.hu/sz/szemlelek/image/mta3.jpg" alt="mta3.jpg" class="gmail-imgnotext gmail-open-in-modal" style="margin-right: 0px;" width="188" height="129"><span class="gmail-popup_icon"></span></div>
<p><strong>– Amint utalt rá, nem örülnek, hogy a kutatóhálózat elkerült
Önöktől, így bizonyos értelemben kevesebb feladaton kell osztozniuk a
vezetőknek. De mi múlik azon, hogy egy Maróth Miklós által vezetett
külön szervezet, vagy az MTA irányítja ezeket a tudományos intézeteket?</strong><br>–
Nem az a legnagyobb baj, hogy elvált az Akadémiától a kutatóhálózat,
hanem az a kérdés, hogy kellő tudományos szabadsága lesz-e, kellő
távolságban lesz-e a politikától – ezért küzdöttünk a tárgyalások során.
A kérdésre előbb-utóbb az idő választ fog adni. Az új vezetés
tagjaiként azt fogalmaztuk meg jelen helyzetben, hogy mint MTA előre
kívánunk nézni. Az a célunk, hogy a kialakult körülményeket tudomásul
véve – függetlenül attól, hogy az intézethálózat leválasztásával nem
értettünk egyet – megvalósítsuk az Akadémia küldetését.</p>
<p><strong>– Ami nem lesz könnyű, amennyiben tényleg igaz, hogy sok
független kutató elvesztette a bizalmát a kormányzatban az elmúlt
hónapokban tapasztaltak miatt.</strong><br>– Így van, és ez nagy károkat
okoz. Egy nemzetközileg jegyzett tudósnak nagy a mobilitása. Ha nincs
bizalom, könnyen vált országot, hagy itt bennünket.</p>
<p><strong>– A lábával szavaz?</strong><br>– Igen, szavazhat. Egy 35
éves eredményes kutatót tárt karokkal fogadnak a világon mindenhol.
Emiatt a kiszámíthatóság, az életpályamodell borzasztóan fontos,
különben elveszítjük a legjobb embereinket, az iskolateremtőket. Ez nem
csupán arról szól, hogy a jövőben nem itt születik majd meg egy
tudományos eredmény, hanem az a közeg sérül, ahol a gondolkodó
értelmiség létrejön.</p>
<blockquote>
<p>Nem az eredmény hiánya a legnagyobb probléma, hanem az az űr, ami a tehetséges tudós után marad.</p>
</blockquote>
<p><strong>– Létezik egy olyan feltételezés a mindenkori – tehát nem
kifejezetten a mostani – kormányzat kapcsán, hogy kevesebb önállóan
gondolkodó emberre és minél több irányítható állampolgárra van szüksége.
Bízom benne, hogy az előbb Ön által elmondottak kapcsán meg tudja
cáfolni ezt a véleményt a mostani kormányzatra vonatkozóan.</strong><br>–
Ha létezne ilyesféle tudatosság a kormány részéről, az ördögi lenne.
Ennek nyilvánvalóan az ellentettje igaz, gazdasági oldalról is. Ha
valaki kíváncsi, kételkedő, ez nem azt jelenti, hogy az illető nem tud
együttműködni, hanem nem amiatt fogad el valamit, mert például egy
fontos pozíciót betöltő személy mondja, hanem mert megérti a döntés okát
is. Ez nem csupán a tudományos kérdésekre, hanem az élet minden
területére igaz. Nagyon gyorsan változó világunk van, ezért olyan
emberekre van szükség, akik képesek az új kihívásokat felismerni,
képesek alkalmazkodni, változtatni, innovatívan cselekedni. Ha hiányozna
ez a gondolkodásmód, előbb-utóbb a legvacakabb beszállítói tevékenység
felé tolnánk el az iparunkat is, amitől rendkívül kiszolgáltatottá
válnánk. Azt gondolom, ez egyetlen kormánynak sem lehet érdeke.</p>
<p><strong>– Ha tehát ugyanaz a célja a Magyar Tudományos Akadémiának és
Magyarország Kormányának, akkor mégis mi ez a feszültség Önök között?</strong><br>–
Mi nem szeretnénk összefeszülni, együtt akarunk dolgozni. Ezt többször
is hangsúlyozta az elnökünk. Bármilyen értelmiségi számára komoly
kérdés, hogy mikor és hogyan kell megszólalnia. Ez nem triviális dolog.
Az Akadémiának az az alapvető attitűdje – az előző vezetésnek is az volt
–, hogy együtt kívánunk működni a mindenkori kormányzattal.
Felelősséget érezve az egész magyar társadalomért a kormányzat
természetes partnereinek kell lennünk. Előfordulhat ugyanakkor, hogy
megszólalási kényszerbe kerülünk. Ilyen volt az OTKA-pályázatok ügye,
amelyek kapcsán nem tehette meg az MTA elnöke, hogy nem fejti ki a
véleményét. De az Akadémia nem szeretne szkanderezni. Ha mégis, akkor
„muszáj-Herkulesek” leszünk, de ezt el szeretnénk kerülni. Dolgozni
kívánunk, a tudományosság és az ország érdekében.</p>
<div class="gmail-popup_icon_container gmail-popup_icon_container_notext gmail-imgnotext" style="width:652px"><img src="https://m.blog.hu/sz/szemlelek/image/mta02.jpg" alt="mta02.jpg" class="gmail-imgnotext gmail-open-in-modal" style="margin-right: 0px;" width="188" height="114"><span class="gmail-popup_icon"></span></div>
<p><strong>– Számomra még mindig a bizalomhiány tűnik a központi problémának, ami olyan sebzettséget okoz, ami gátolja a kibontakozást.</strong><br>–
Ez egy sebzett ország. Sokkoló élményt jelentett számomra, hogy amikor
30 éve Amerikában visszavittem a könyveket a könyvtárba, csak beraktam a
köteteket egy tárolóba. Nem kaptam pecsétet, nem ellenőrizte senki,
hogy nem loptam-e el egy kiadványt. Ott és akkor ez fel sem merült. Úgy
tudtam onnan telefonvonalat kapni, hogy felhívtam a társaságot és azt
mondták, egy óra múlva élni fog a vonalam, majd a hónap végén fizetek.
Nem kellett semmit aláírni, sem előre rendezni a számlát.</p>
<blockquote>
<p>A bizalmatlanság árát sokféleképpen szenvedjük meg idehaza, amikor
bürokratikus béklyókat rakunk a kutatóinkra, a tanárainkra, mindenkire.</p>
</blockquote>
<p>Nagy baj, hogy ez így van, de persze oka is van annak, hogy így
alakult, rengetegen sajnos visszaélnek az esetleges bizalommal. Alapvető
lenne, hogy tudjunk bizalomra építeni, és tudjuk így a sebeinket is
gyógyítani, miközben persze ostobának sem kell lenni, nem szabad
elfogadni a visszaéléseket. De ez jelen van az iskolákban is. A tudomány
területén különösen nem kéne jelen lennie a bizalmatlanságnak. Az
Akadémia elnöke határozottan dolgozik azoknak a csatornáknak a
kialakításán a kormányzat képviselői felé, amelyeken beszélni tudunk
egymással, s amely segíthet észrevenni, hogy – amint Ön is említette –
valójában közösek a céljaink.</p>
<p><strong>– Palkovics László, akit régebb óta, a járműipar világából
ismerek, meg is említi a nyilvánosságra került levelében, hogy ő nem
csupán miniszter, hanem a tudomány embere is. Ő is az MTA tagja, így még
kevésbé érthető, hogy miért nehéz szót értenie a két félnek egymással.</strong><br>–
A maga területén Palkovics László kiváló kutató – a mi osztályunkon
lett akadémikus. Nem szívesen kommentálom a levelét, remélem, hogy a
kérdésről előbb-utóbb lesz párbeszéd. Mégsem kerülöm meg a kérdést, hisz
a szintén kiszivárgott, általunk írt levél úgyis világosan tartalmazza a
véleményemet: a miniszter úrtól idézett mondatot nagyon
szerencsétlennek tartom. A tudomány finanszírozásánál rendkívül fontos,
hogy a döntéseket az erre delegált közösségek hozzák meg. Ezek a
csapatok nagyon sok szempontot végigbeszélve, végigvitázva meghatározzák
a pályázatok sorrendjét. Ha abba szólna bele a forrás biztosítója, hogy
több pénzt ad, így a meghatározott sorrendben többen kapnak támogatást,
azzal nem lenne gond. Azzal sem lenne probléma, ha eljárási hiba vagy
etikai vétség miatt avatkoznának be. De az átfogó szakmai tudás a
bizottságban van meg, egy grémium átgondolt döntését a legkiválóbb
képességű személy sem szabad, hogy szakmailag felülbírálja.</p>
<p><strong>– Vannak olyan kérdések, amelyeket ennél az asztalnál most
nem fogunk válaszolt találni. Az viszont nem másokon múlik, hogy milyen
tervek vannak az Önök asztalán az MTA következő évekre vonatkozó
tevékenységét illetően.</strong><br>– Sok konkrét lépést szeretnénk
megtenni, ez elnök úr programjából is kiderül. Sok olyan terv van, amit
saját magunk is meg tudunk tenni, van, amihez kellene külső támogatás.
Mindenképpen nyitni szeretnénk a társadalom felé, kiemelten a
középiskolák felé. Fontosnak tartjuk, hogy megismertessük minél több
emberrel a tudás világát. El fog indulni az MTA Székház rekonstrukciója,
itt is fontos szempont a tudomány népszerűsítésének funkciója.</p>
<blockquote>
<p>Szándékunkban áll a Mindentudás Egyetemének újraindítása.</p>
</blockquote>
<p>A Magyar Tudomány Ünnepébe is szeretnénk sokkal szélesebb érdeklődő
kört bevonni. Törekedni fogunk rá, hogy a szakmai rendezvényeink
könnyebben befogadhatóak legyenek a nagyközönség számára. Fel kívánjuk
ajánlani a kormányzatnak, hogy jelentős tudásbázisunkra építve szakmai
kérdésekben szívesen állunk a döntéshozók rendelkezésére. Nyitnunk kell
az egyetemek és általában a kutatóhelyek felé, ezt egyetemi oktatóként
is fontosnak tartom.</p>
<div class="gmail-popup_icon_container gmail-popup_icon_container_notext gmail-imgnotext" style="width:652px"><img src="https://m.blog.hu/sz/szemlelek/image/mta5.jpg" alt="mta5.jpg" class="gmail-imgnotext gmail-open-in-modal" style="margin-right: 0px;" width="188" height="126"><span class="gmail-popup_icon"></span></div>
<p><strong>– Hiszen főként ott termelődnek ki a jövő akadémikusai.</strong><br>–
Abszolút így van. A legtöbb kutatóintézetnek van szerződése valamelyik
egyetemmel, ott jönnek létre azok a szakmai műhelyek, ahol a jövő
kutatói már jelen vannak. Nem lesz minden PhD-fokozatot szerzett
személyből kutató, de ők lesznek a társadalom, az ipar, a gazdaság
meghatározó, vezető személyiségei.</p>
<p><em>Beszélgetőtárs: Gégény István</em></p>
</div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>