<html>
  <head>

    <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
  </head>
  <body>
    <p style="margin: 0.5em 0px; color: rgb(32, 33, 34); font-family:
      sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal;
      font-variant-ligatures: normal; font-variant-caps: normal;
      font-weight: 400; letter-spacing: normal; orphans: 2; text-align:
      start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space:
      normal; widows: 2; word-spacing: 0px; -webkit-text-stroke-width:
      0px; background-color: rgb(255, 255, 255); text-decoration-style:
      initial; text-decoration-color: initial;">Kedves Lista !</p>
    <p style="margin: 0.5em 0px; color: rgb(32, 33, 34); font-family:
      sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal;
      font-variant-ligatures: normal; font-variant-caps: normal;
      font-weight: 400; letter-spacing: normal; orphans: 2; text-align:
      start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space:
      normal; widows: 2; word-spacing: 0px; -webkit-text-stroke-width:
      0px; background-color: rgb(255, 255, 255); text-decoration-style:
      initial; text-decoration-color: initial;"><br>
    </p>
    <p style="margin: 0.5em 0px; color: rgb(32, 33, 34); font-family:
      sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal;
      font-variant-ligatures: normal; font-variant-caps: normal;
      font-weight: 400; letter-spacing: normal; orphans: 2; text-align:
      start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space:
      normal; widows: 2; word-spacing: 0px; -webkit-text-stroke-width:
      0px; background-color: rgb(255, 255, 255); text-decoration-style:
      initial; text-decoration-color: initial;">Köszönjük Leventének
      ,hogy megemlítette Müteferika nevét.Én már nem emlékeztem rá de
      megnéztem az internetet és persze van egy szócikk Müteferikáról, ő
      azért is érdekes mert választ is ad arra   az 1700-s évek közepén
      miért maradt le mindenben a török birodalom ,holott 1526 a törökök
      a felvonuláskor a csatatéren és a várostromok alkalmával még
      majdnem  mindenben jobbak volt a magyaroknál és az európaiaknál a
      fegyverek minőségét leszámítva..Bár Európában a fejlődés
      folyamatos volt igen meglepő módon maga a "felvilágosodás " óriási
      mértékben megnövelte a  katonai potenciált :Nem érdekes ? ezt
      Bogár Laci bácsi nem szokta emlegetni .</p>
    <p style="margin: 0.5em 0px; color: rgb(32, 33, 34); font-family:
      sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal;
      font-variant-ligatures: normal; font-variant-caps: normal;
      font-weight: 400; letter-spacing: normal; orphans: 2; text-align:
      start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space:
      normal; widows: 2; word-spacing: 0px; -webkit-text-stroke-width:
      0px; background-color: rgb(255, 255, 255); text-decoration-style:
      initial; text-decoration-color: initial;">Tényleg kb. 100 -120
      éven múlott az hogy a törökök sikerrel benyomultak Magyarországra
      ha még ennyi ideig kitartunk és közben Magyarország fejlődése nem
      válik teljesen Kelet-európaivá ,akkor a törököknek mondjuk már
      1626 -ban  már nem lett volna esélyük.Erről még kéne írnom de most
      nincs időm.</p>
    <p style="margin: 0.5em 0px; color: rgb(32, 33, 34); font-family:
      sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal;
      font-variant-ligatures: normal; font-variant-caps: normal;
      font-weight: 400; letter-spacing: normal; orphans: 2; text-align:
      start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space:
      normal; widows: 2; word-spacing: 0px; -webkit-text-stroke-width:
      0px; background-color: rgb(255, 255, 255); text-decoration-style:
      initial; text-decoration-color: initial;">Üdv Egon<br>
    </p>
    <p style="margin: 0.5em 0px; color: rgb(32, 33, 34); font-family:
      sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal;
      font-variant-ligatures: normal; font-variant-caps: normal;
      font-weight: 400; letter-spacing: normal; orphans: 2; text-align:
      start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space:
      normal; widows: 2; word-spacing: 0px; -webkit-text-stroke-width:
      0px; background-color: rgb(255, 255, 255); text-decoration-style:
      initial; text-decoration-color: initial;">ÍME AZ IDÉZET A
      MÜTeFERRIKA SZÓCIKKBŐL:<br>
    </p>
    <p style="margin: 0.5em 0px; color: rgb(32, 33, 34); font-family:
      sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal;
      font-variant-ligatures: normal; font-variant-caps: normal;
      font-weight: 400; letter-spacing: normal; orphans: 2; text-align:
      start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space:
      normal; widows: 2; word-spacing: 0px; -webkit-text-stroke-width:
      0px; background-color: rgb(255, 255, 255); text-decoration-style:
      initial; text-decoration-color: initial;"><br>
    </p>
    <p style="margin: 0.5em 0px; color: rgb(32, 33, 34); font-family:
      sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal;
      font-variant-ligatures: normal; font-variant-caps: normal;
      font-weight: 400; letter-spacing: normal; orphans: 2; text-align:
      start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space:
      normal; widows: 2; word-spacing: 0px; -webkit-text-stroke-width:
      0px; background-color: rgb(255, 255, 255); text-decoration-style:
      initial; text-decoration-color: initial;">Az első török nyomdát
      Konstantinápolyban Müteferrika nyitotta meg<span> </span><a
        href="https://hu.wikipedia.org/wiki/1727" title="1727"
        style="text-decoration: none; color: rgb(11, 0, 128);
        background: none;">1727</a>-ben<span> </span><a
        href="https://hu.wikipedia.org/wiki/III._Ahmed"
        class="mw-redirect" title="III. Ahmed" style="text-decoration:
        none; color: rgb(11, 0, 128); background: none;">III. Ahmed</a><span> </span>szultán
      engedélyével. 1732-ben átadta<span> </span><a
        href="https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Mahmud_oszm%C3%A1n_szult%C3%A1n"
        title="I. Mahmud oszmán szultán" style="text-decoration: none;
        color: rgb(11, 0, 128); background: none;">I. Mahmud</a><span> </span>szultánnak<span> </span><i>Az
        ész érvei a Nemzetek Politikája részére</i><sup id="cite_ref-3"
        class="reference" style="line-height: 1; unicode-bidi: isolate;
        white-space: nowrap; font-weight: normal; font-style: normal;
        vertical-align: baseline; position: relative; bottom: 1ex;"><a
href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Ibrahim_M%C3%BCteferrika#cite_note-3"
          style="text-decoration: none; color: rgb(11, 0, 128);
          background: none;">[3]</a></sup><span> </span>című könyvét. Ez
      a könyv a muszlimokat azóta is foglalkoztató kérdést teszi fel:
      hogy lehet az, hogy az európai nemzetek, melyek olyan gyengék
      voltak a muszlimokhoz képest a múltban, a modern időkben akkora
      területekre terjesztik ki hatalmukat, még az egykor győzelmes
      oszmán hadseregeket is legyőzve? Müteferrika széles körű választ
      adott erre a kérdésre. Anglia és Hollandia parlamentáris
      rendszerére, az európaiak amerikai és távol-keleti terjeszkedésére
      utalt. Megemlítette azt is, hogy az<span> </span><a
        href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Oszm%C3%A1n_Birodalom"
        title="Oszmán Birodalom" style="text-decoration: none; color:
        rgb(11, 0, 128); background: none;">Oszmán Birodalomban</a><span> </span>a<span> </span><a
        href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sar%C3%ADa" title="Saría"
        style="text-decoration: none; color: rgb(11, 0, 128);
        background: none;">saría</a><span> </span>(az egyházi jog), míg
      az európaiak számára a racionális alapokon nyugvó törvények és
      szabályok voltak irányadóak. A legfontosabbnak azonban a török
      katonai fejlesztések elmaradását tartotta. Müteferrika ily módon
      próbálta meggyőzni a szultánt arról, hogy az Oszmán Birodalomnak
      alkalmaznia kell az európai tudományos forradalom és a
      felvilágosodás eredményeit. Így történhetett az is, hogy 1727-ben
      Müteferrika alapíthatta az Oszmán Birodalom első könyvnyomdáját,
      majd egy évre rá, 1728-ban kiadhatta első – mozgatható arab
      betűkkel készült – könyvét, a<span> </span><i>Van Kulu</i><span> </span>szótárt.
      1732-ben kiadta a számos angol és latin munkát tartalmazó
      gyűjteményes munkát a<span> </span><i>Fuyuzat-i miknatisiye</i>t.<sup
        id="cite_ref-4" class="reference" style="line-height: 1;
        unicode-bidi: isolate; white-space: nowrap; font-weight: normal;
        font-style: normal; vertical-align: baseline; position:
        relative; bottom: 1ex;"><a
href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Ibrahim_M%C3%BCteferrika#cite_note-4"
          style="text-decoration: none; color: rgb(11, 0, 128);
          background: none;">[4]</a></sup><span> </span>1726-27-ben
      kapta a Baszmadzsi (Nyomdász) Ibrahim nevet. Betűmetszőket,
      öntőket és nyomdászokat<span> </span><a
        href="https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9cs" title="Bécs"
        style="text-decoration: none; color: rgb(11, 0, 128);
        background: none;">Bécsből</a><span> </span>hozattak a
      birodalomba.<span> </span><a
        href="https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Bajazid"
        class="mw-redirect" title="II. Bajazid" style="text-decoration:
        none; color: rgb(11, 0, 128); background: none;">II. Bajazid</a><span> </span>1483-ban
      megtiltotta az arab nyelvű nyomdászatot az<span> </span><a
        href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Oszm%C3%A1n_Birodalom"
        title="Oszmán Birodalom" style="text-decoration: none; color:
        rgb(11, 0, 128); background: none;">Oszmán Birodalom</a><span> </span>egész
      területén, majd 1515-ben<span> </span><a
        href="https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Szelim"
        class="mw-redirect" title="I. Szelim" style="text-decoration:
        none; color: rgb(11, 0, 128); background: none;">I. Szelim</a><span> </span>megerősítette
      a tilalmat. A 16-17. században már működtek nyomdák<span> </span><a
        href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Isztambul" title="Isztambul"
        style="text-decoration: none; color: rgb(11, 0, 128);
        background: none;">Isztambulban</a>, de ezekben héber, örmény és
      görög munkákat jelentettek meg. A nyomda eleinte Müteferrika
      házában működött, majd egy lázadás után áttelepítették a nagyvezír
      házába. A nyomda 1732-ig volt üzemben.</p>
    <p style="margin: 0.5em 0px; color: rgb(32, 33, 34); font-family:
      sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal;
      font-variant-ligatures: normal; font-variant-caps: normal;
      font-weight: 400; letter-spacing: normal; orphans: 2; text-align:
      start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space:
      normal; widows: 2; word-spacing: 0px; -webkit-text-stroke-width:
      0px; background-color: rgb(255, 255, 255); text-decoration-style:
      initial; text-decoration-color: initial;"><br>
    </p>
  <div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br /> <table style="border-top: 1px solid #D3D4DE;">
        <tr>
      <td style="width: 55px; padding-top: 18px;"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;" /></a></td>
                <td style="width: 470px; padding-top: 17px; color: #41424e; font-size: 13px; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 18px;">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank" style="color: #4453ea;">www.avast.com</a>            </td>
        </tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div></body>
</html>