<div dir="ltr"><br> <br> <br> <br><font size="4"><b>Mohácson a korabeli legkomolyabb haderő vonult harcba</b></font><div><a href="https://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/">https://vasarnap.hu/2020/08/30/mohacson-a-korabeli-legnagyobb-kereszteny-hadero-vonult-harcba/</a></div><div>
Trombitás Kristóf / 2020. 08. 30.
</div>A magyar történelemben <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egyik legeklatánsabb példa a kulturális marxizmussal való fertőzöttségre </span>az, ahogy a mohácsi csatával kapcsolatban a vereség okait elemezve rendszeresen felmerül az elit saját magával folytatott küzdelme, a csatavesztésre adott ultima ratióként.</b></span><br><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az igazság </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ezzel </span>szemben az, hogy Mohácson a korabeli Európa legnagyobb keresztény hadserege sorakozott fel. B. Szabó János írja, hogy 1525-ben Páviában sem a francia király, sem V. Károly nem tudott ennél nagyobb sereget felvonultatni</b></span>, Mohácson pedig a teljesség igénye nélkül <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>magyarokon kívül volt a tömegben osztrák, német, cseh, lengyel, horvát és szerb katona is</b></span>. [1]<br><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Magyar Királyság</span> eljutott teljesítőképessége határára. Ennyire volt képes, és ez nagyon sok volt. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">A dzsihád pedig így is kétszeres, de inkább háromszoros túlerővel érkezett.</span></b></span><br>II. Lajos király holttestét megtalálják a mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye)<br>Nem volt reális esély az ütközet elhalasztására és értelme sem lett volna. A királyság ennél csak gyengébb véderőt remélhetett összeállítani, a törökök pedig erősebben tértek volna vissza. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A helyzetből az egyetlen reális menekülés az lehetett volna, ha már ekkor a Habsburgoké a magyar korona, mert erőforrásaik összehasonlíthatatlanul nagyobbak voltak.</b></span> Egyébként az arisztokráciának sem volt kérdés, hogy dinasztikus módon kell cselekedni, mert kizárólag ez a túlélés és fejlődés záloga.<br>Gondoljunk csak arra, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a Jagelló-korszak idején – amelyről <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szintén óriási hazugságok terjednek</span> a történelemoktatásban, pedig minden volt, csak erjedés nem –, amely olyan sikeres volt, hogy még belső ellenzéke sem akadt, Ulászló betegen el tudta még intézni fia zökkenőmentes trónutódlását. </b></span>(Ezzel szemben a legendás utóéletű Mátyásnak hatalma teljében sem sikerült biztosítania Corvin János elfogadását, és nem utóbbi fattyú mivolta miatt. A korabeli Európában – ha nem is nagy számban – de találunk sikeres törvényesítési eljárásokat.)<br>Minden akkor dőlt el, mikor Albert nagyon korán meghalt és így nem volt lehetőség arra, hogy korabeli <span style="background-color:rgb(255,255,255)">monarchiaként megszilárduljon egy német-cseh-magyar államszövetség. </span>[2]<br><br>Amit viszont nem feledhetünk el, az az, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Szulejmán minden ereje</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> ellenére sem szűnt meg <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a magyar államiság.</span></b></span><br><br>Mohács után királyt koronáztak – igaz, hogy egyszerre kettőt is –, de <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a törökök nem tudták megtartani <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Budát</span> és a Szerémség kivételével kivonultak az országból. Elég sajátos győzelem.</b><b> És bár a későbbiekben sikerült elfoglalni tartósan Budát is, de még az elvileg hódoltság alatt lévő részeken sem – lásd Szigetvárt – volt nyugalom.</b></span> [3]<br><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Történelmileg minden lehetőség megvolt rá, hogy Magyarország is hasonlóvá válik Albániához vagy Szerbiához.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az, hogy ez nem történt meg, csak annak volt köszönhető, hogy a magyar államszervezet a legsúlyosabb időkben sem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">omlott össze</span>, és ezért<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> teljes sikert aratni a törökök egyszer <span style="background-color:rgb(255,242,204)">sem</span> tudtak.</span></b></span><br>[1] B. Szabó János: A mohácsi csata<br><br>[2] R. J. W. Evans: The making of the Habsburg monarchy 1550-1700<br><br>[3] Jászay Pál: S magyar nemzet napjai a mohácsi vész után</div>