<div dir="ltr"><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">---------- Forwarded message ---------<br>Subject: [vm-csaladok] Augusztus 24. – Szent Bertalan apostol<br></div><div dir="ltr"><span style="color:rgb(60,64,67);font-family:Roboto,Arial,sans-serif;font-size:14px;letter-spacing:0.2px;white-space:pre-wrap">
Testvéreim! Szent Bertalanról, augusztus hónap apostol-szentjéről nagyon kevés történeti adatot tudunk. Csak az apostol-névsorokban szerepel, s egyedül Szent János mondja el, hogyan találkozott először Jézussal.  Többet nem hallunk róla. A hagyomány viszont elmondja, hogy Tamásnak lett a társa, ő is Kelet felé indult, és eljutott a világ keleti végére, Indiába. Visszafelé jövet Örményországban lett vértanú: megnyúzták, azután lefejezték.
Épp azért, mert ilyen keveset tudunk róla, alkalmunk van egy kicsit magáról az apostol-mivoltról elmélkedni. Az apostolok ugyanis nagyjából ugyanazt a lelki utat járták végig, amit az apostoli Egyház is mindegyikünkben – valamilyen formában – végigjár. Ez az út a hit első eszmélésekor azzal kezdődött, hogy fölujjongott a lelkükben a fölismerés: „Mi megtaláltuk azt, akiről a próféták beszéltek. Konkréten. Nem valami ködös, távoli reménységben, hanem a József fiában. A Názáreti Jézusban!”
Innen indultak, és egyszer csak elkezdték tapasztalni azt, amit az Úr Krisztus mond is nekik: Nem ti választottatok engem és nem ti vagytok az okosak, meg az ügyesek, akik megtaláltatok engem, és én nem azért vagyok a Krisztus, mert ti engem megszavaztatok vagy megválasztottatok, hanem én választottalak titeket.
Nagy fordulat az apostoli életben, amikor egy apostol rájön, hogy a kezdeményezés nem tőlem eredt, és nem én vagyok a nagy, aki elhagytam a hajómat, apósomat, anyósomat, meg minden mást is Őérte, hanem a kezdeményezés Nála van, a Krisztusnál, az Isten Fiánál. Ő hívott meg, Ő a nagyobb. Mindig és mindenütt.
E nagy fordulat után következik az óriási lecke: a meghívott, kiválasztott és az Úr Krisztus mellett aránylag hosszú időt eltöltött apostol éppen úgy a bűnbocsánatnak köszönheti az életet, mint a többiek. Mert a Golgotán a Szűzanya mellett az apostolok közül nincs senki, csak János. Egyedül. És ez minden apostolban otthagyta azt a nyomot: „Uram, Jézusom! Ha te nem a megtestesült irgalom vagy, akkor engem el kellett volna kergetned. Húsvét vasárnap, az emberi igazságosság szerint Neked szét kellett volna kergetned a Tizenegyet. Jánost nem, de a másik tizet igen, mondván: Teljesen hiába töltöttem veletek az időt! Hol voltatok, amikor engem elfogtak? Hol voltatok, amikor engem megöltek?” – De nem ez történt, hanem a Feltámadott békességgel jön és azt mondja: „Vegyétek a Szentlelket, és hirdessétek a többieknek is, hogy van bűnbocsánat! Ez a bűnbocsánat a bűnbánó lelkek számára megnyitja az örök életbe vezető utat. És ezt az életet azok, akik hisznek, már itt a földön birtokolják. Menjetek és legyetek ennek a tanúi!”
Az apostolok ilyenek. Amint Szent Pál is elmondja, mert tőle meg lehet tudni lényeges dolgokat erről is: „Ne gondoljátok, hogy apostolnak lenni diadalmenet. Kívülről üldözések, belülről szorongás, félelem, megnemértések, de mindenekfölött ott van az Úr maga, aki magához ragadott engem.” Ezt minden apostol érzi. Az Úrnál a kezdeményezés, Őnála hatalom van, Ő isteni hatalom birtokában van, hiszen az Isten Fiáról van szó, és az én dolgom csak annyi, hogy ezt az örömhírt elmondjam a többieknek: „Halljátok meg a bűnbánat és a bűnbocsánat evangéliumát!”
Az apostolsághoz hozzátartozik az a nagyon megrendítő élmény is, hogy az evangélium halló fülű emberekre talál. Nem kergették el az apostolokat azzal, hogy: „Ha a tulajdon népe nem fogadta be a Messiást – és téged sem, ahogy látom, hiszen állandóan üldöznek, kilöktek a zsinagógából –, mit akarsz tulajdonképpen? Csak nem képzeled, hogy én, akinek semmi közöm hozzád, hiszek a szavadnak?” – Nem ezt mondták, hanem meghallgatták az apostolokat – és hittek!
Az apostolok ámulva látták, hogy az emberek megérzik azt az isteni vonzást, ami megszólítja őket. Ezt is Szent Pál mondja: Ne higgyétek, hogy én, az igehirdető, elszédültem a saját retorikai képességeimtől a hitetek láttán – íme, meghódítom a világot! –, ne higgyétek! Miközben hirdetem az igét, tapasztalom önmagamnak is, az igehirdetésnek is a korlátait, a végességét, oktalanságát. De azt is látom, hogy ez az oktalanság meghódítja az emberi szíveket. Mert Isten ereje hat általa. És ami az emberek szerint az Isten oktalansága, az bölcsebb minden embernél!
Ez élteti mindegyikünkben a reményt, hogy az üdvösségünk nem azért fog megvalósulni, mert mi csináltunk valamit, kezdeményeztünk valamit, végrehajtottunk valamit. – Nem azért! Hanem mert bennünket az Isten szeret. Hív. És szeretetének megvan a maga ereje, hogy mindegyikünket a saját utunkon végigvigyen és üdvözítsen. Amen.</span> <div><br></div><div>Dr. Diós István <br><div dir="ltr" data-smartmail="gmail_signature"><div dir="ltr"><div><div dir="ltr"><div><br></div><div><br><br></div></div></div></div></div></div></div>

<p></p>

-- <br>
Azért kapta ezt az üzenetet, mert feliratkozott a Google Csoportok „VM csaladok” csoportjára.<br>
Az erről a csoportról és az ahhoz kapcsolódó e-mailekről való leiratkozáshoz küldjön egy e-amailt a(z) <a href="mailto:vm-csaladok+unsubscribe@googlegroups.com" target="_blank">vm-csaladok+unsubscribe@googlegroups.com</a> címre.<br>
Ha szeretné megtekinteni ezt a beszélgetést az interneten, látogasson el ide: <a href="https://groups.google.com/d/msgid/vm-csaladok/CACnsuic7vU9-yNR50_h9HKNYyY2F6Rk9UM21woQ4tbpQRS2b2w%40mail.gmail.com?utm_medium=email&utm_source=footer" target="_blank">https://groups.google.com/d/msgid/vm-csaladok/CACnsuic7vU9-yNR50_h9HKNYyY2F6Rk9UM21woQ4tbpQRS2b2w%40mail.gmail.com</a>.<br>
</div></div>