<div dir="ltr">
<div><h2>Százéves Boross Marietta, Szántódpuszta megmentője</h2><div><a href="https://vasarnap.hu/2020/08/21/szazeves-boross-marietta-szantodpuszta-megmentoje/" target="_blank">https://vasarnap.hu/2020/08/21/szazeves-boross-marietta-szantodpuszta-megmentoje/</a></div>
</div>
<div>
<p>„Nem gondoltam volna, hogy a magyar parasztság
megszűnését meg fogom érni, de ez a folyamat nagyon gyorsan megtörtént a
háború utáni évtizedekben. Mára már nem beszélhetünk parasztságról,
csak agráriparosokról. Úgy, ahogyan nyugaton, mindez pusztán egy szakma
lett, már nem egy életforma, ahogy korábban a parasztság esetében volt” -
mondta a Vasárnapnak Boross Marietta néprajzkutató, aki ezen a napon
ünnepli 100. születésnapját. Magyarország legidősebb néprajzkutatójával
munkásságáról, a szántódpusztai uradalom épületeinek felújításáról és
idegenforgalmi hasznosításáról is beszélgettünk. </p>
</div>
<div>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az ön századik születésnapját ünnepli az egész néprajzos szakma. </span>Árulja el, <span style="background-color:rgb(208,224,227)">mi a hosszú élet és a jó egészség titka? <br>
</span></b><br>
– Sajnos erre a kérdésre nem tudom a választ, de talán az<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> sokat
számított, hogy mindig azt csináltam, amit szerettem. A néprajzon belül a
földműveléssel foglalkoztam, amit már gyermekkoromban megszerettem.
</b></span>Hiába a kerek évforduló, sem szakmai, sem magánéleti ünneplést nem
tartok a koronavírus-járvány miatt. A legközelebbi rokonaim Amerikában
élnek – megkértem őket is, hogy ne látogassanak haza, hiszen odakint
most is tombol a vírus. Nincs értelme kockáztatni. Majd ha vége lesz a
járványnak, akkor rendezek egy nagy összejövetelt, addig is van telefon,
használja mindenki azt, aki gondol rám – ott a vírus nem terjed.</p>
<div id="m_7492988001503524922gmail-attachment_122256" style="width:428px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/08/Boross-Marietta2-scaled.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/08/Boross-Marietta2-700x1024.jpg" alt="" width="418" height="611"></a><p id="m_7492988001503524922gmail-caption-attachment-122256">Boross Marietta néprajzkutató (Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu)</p></div>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Honnan van meg önben <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a termőföld szeretete</span>?</span></b></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><i>Szántódpusztán</i>, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">egy nagybirtokon </span>nőttem fel, ami akkor a <i>Tihanyi Apátsághoz</i> tartozott. Az apátságnak jelentős földbirtokai voltak Somogy megyében is, Szántódpuszta mellett ott volt <i>Tóköz-puszta, Jabapuszta, Kapolypuszta, Zsigmond-major..</i>. Mindez egy többezer holdas birtokegyüttes része volt, melynek édesapám, <i>Boross Jenő</i>
volt a vezetője. Az uradalomban nevelkedtem fel, ami később nagyon jó
előtanulmánynak bizonyult, hiszen a föld művelését gyermekkoromtól
testközelből láttam, és olyannyira meg is szerettem a gazdálkodást, hogy
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">az agrárpályán</span> képzeltem el a jövőmet. Elkezdtem tanulni a <i>Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián</i>, a tanulmányaimat</span> </b><b>azonban <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a háború </span>miatt nem tudtam befejezni.</b></span></p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Hogyan lett az agrárium szerelmeséből néprajzkutató?</span></b></p>
<p>–<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A háború után</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>először még művészettörténész szerettem volna lenni.
Geológus nagybátyám segítségével bekerültem a Nemzeti Múzeumba, ahol a <i>Közgyűjtemények</i> <i>Országos Felügyelőségénél</i> kezdtem el dolgozni mint adminisztrátor.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Ott találkoztam <i>Palotay Gertrúd</i>
néprajzkutatóval,</span> a dolgozatait gépeltem. Egyszer az egyik kéziratnál
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">szóltam neki, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">hogy amit ír a gazdálkodásról, az nem helyes, az másképpen
van</span></span></b><b>…</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><blockquote><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Megköszönte az észrevételemet, majd megkérdezte,</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> hogy miért akarok
művészettörténész lenni</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>amikor ennyire ismerem a magyar vidéket és a
gazdálkodást?</b></span></p>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az ő bátorítására adtam be a jelentkezésemet a <i>Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem</i> <u>néprajz szakára</u>, melyet 1948-ban el is végeztem. Az évfolyamban olyan kiváló emberek diáktársa lehettem</b></span>, mint <i>Bodrogi Tibor, Solymos Ede, Szentmihályi Imre, Igaz Mária</i>, vagy éppen <i>Nagy Piroska.</i> Nagy előnyt jelentett számunkra, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>zömében vidékiek voltunk, így nem volt idegen a számunkra a paraszti életforma</b></span>.</p>
<div id="m_7492988001503524922gmail-attachment_122347" style="width:927px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/08/43691-1950.-MagyarországGyőr-Széchenyi-tér-piac..jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/08/43691-1950.-MagyarországGyőr-Széchenyi-tér-piac..jpg" alt="" style="margin-right:0px" width="471" height="339"></a><p id="m_7492988001503524922gmail-caption-attachment-122347">Győr Széchenyi téri piac, 1950. Képünk illusztráció. (Forrás: Fortepan.hu)</p></div>
<p>Az egyetemen <i>Tálasi István</i> professzor úr az érdeklődésemnek megfelelően alakította ki <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a kutatási témám</b>at</span>, mely <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">a <i>Pest környéki növénykultúrák </i>feldolgozása</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> lett.</span></b> </span>Végül ebből a témából írtam a doktori disszertációmat is.</p>
<blockquote>
<p>Kevésbé ismert, de<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a magyarországi parasztság egy rendkívül magas technikai színvonalra hozta egyes tájkultúra növényeit.</b></span></span></p>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ilyen volt többek között a Pest környéki homoki paradicsom, valóban a
legmagasabb fokon művelték a termelését.</b> </span>A tájkultúra az egész
parasztságnak az életmódját és kultúráját is meghatározta. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
növénytermesztés kihatott a viseletre is</b></span> – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>noha az első világháború után
megindult <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a népviselet </span>elhagyása</b></span> –, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>de<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a Pest környéki mezőgazdasági
falvak jobban megtartották ezen jegyeiket, öltözetüket,</span> mert a piacon jó
reklámnak minősült.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Így például a fótiak sokáig a saját népviseletükben
árulták a paradicsomot. A vevők pedig így találtak rájuk és a megfelelő
árura!</b></span></p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(255,255,255)">Egyetlen munkahelye volt egész életében</span>, ez nem túl gyakori. Ez is a hivatás szeretetének köszönhető?</b></p>
<p>–<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> 1950-ben kerültem a budapesti Néprajzi Múzeumba és onnan is mentem
nyugdíjba 1979-ben. Így valóban elmondhatom, hogy ez volt az első és
utolsó munkahelyem is egyben</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">. E</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">zen</span> a helyen adódott egy nagyon vonzó
lehetőség számomra: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>annak az uradalomnak, ahol születtem –
Szántódpusztának – a rekonstrukciójában részt vehettem.</b></span></p>
<blockquote>
<p>Nagyon örültem ennek, igazán magaménak éreztem a feladatot és nagy
lelkesedéssel kezdtünk neki az egykori uradalom helyreállításának.</p>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A ’70-es évek végére <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a nagybirtokok gazdasági központjai </span>már mind
romokban hevertek</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az egyetlen kivétel Szántódpuszta lett, amit
szakszerűen sikerült felújítanunk és megmenteni<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a pusztulás</span>tól. </b><b>A cél az
volt, hogy bemutassuk<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a nagybirtok gazdasági központját a
cselédlakásokkal, a mesteremberek műhelyeivel együtt. Azt az életmódot
és kultúrát </span>kívántuk bemutatni, amelyet <i>Illyés Gyula</i> is a maga szemszögéből – egy dél-somogyi uradalomban – megtapasztalt, és amit a <i>Puszták népében</i> meg is írt.</b></span></p>
<div id="m_7492988001503524922gmail-attachment_122343" style="width:867px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/08/30993.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/08/30993.jpg" alt="" width="857" height="573"></a><p id="m_7492988001503524922gmail-caption-attachment-122343">Szántódpuszta, Ménes csárda, 1979. (Forrás: Fortepan.hu)</p></div>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(207,226,243)">A megyei <span style="background-color:rgb(234,209,220)">pártbizottságnál </span>mennyire volt nehéz átvinni az ötletet, hogy egy a háború előtti nagybirtokot kívánnak felújítani?</span><br>
</b><br>
– Nem volt semmi probléma,<b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a megyei pártbizottság teljes mértékben
támogatta Szántódpuszta helyreállítását, mert a nagybirtok bemutatásával
egyúttal a cselédség életét is bemutathattuk. </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A felújítás során
létrehoztunk két, közös konyhás cselédlakást is –</span></b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mely a 20. század
elejére Szántódpusztán már megszűnt. Addigra már minden cselédcsaládnak
külön szoba-konyha-kamra jutott. A mesterembereknek, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">pusztagazdá</span>nak
pedig ekkor már kétszobás lakásuk volt, melyek vendégapartmanokként
kerültek felújításra a ’80-as évek elején.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> A régi pusztai kocsma és
pince</span> ugyancsak az idegenforgalomé lett,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>de helyreállítottuk a
lovascsárdát, az öregcsárdát és a kilencszobás kúriát is, ahol állandó
tárlatot rendeztünk be</b><b>. A pincétől a magtárig mindent meg lehetett
nézni, nívós néprajzi és művészeti kiállítások kerültek a látogatók elé
az egykori uradalom területén.</b></span></p>
<blockquote>
<p>Bizton mondhatom, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szántódpuszta akkor lett a Balaton déli partjának egyik legfőbb kulturális központja.</b></span></p>
</blockquote>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Mennyire segítették gyermekkori élményei a rekonstrukció során?</span><br>
</b><br>
– Természetesen<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> előnyt jelentettek az ifjúkori tapasztalatok, de a
helyreállítás levéltári források alapján történt meg. Szerencsére nagyon
gazdag iratanyag állt a rendelkezésünkre: a puszták épületeinek
alaprajzain, tervein túl még az akkori költségvetések is fennmaradtak.
Kiderült, hogy a kitűnő kőműves,<i> Riegler József </i>volt az, aki
Szántópuszta épületegyüttesét megtervezte és építette. Riegler</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nem volt
építészmérnök, hanem</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egy pallér,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>de a tervei és a kivitelezései
kimagaslóak voltak. Ő építette többek között a balatonfüredi
kerektemplomot is.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szántódpuszta épületei, mivel téglából voltak, megmaradtak</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>igaz,
hogy rettenetesen leromlott állapotban</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Így kezdtünk neki a
felújításnak, amelyen a kor legjobb műemlékvédelmi szakemberei
dolgoztak. <i>Ágostházi Lászlóval</i> – a<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> VÁTI</span>-nak a mérnökével – együtt is írtuk meg <i>Szántódpuszta építéstörténete</i> című kötetünket, melyben részletesen beszámoltunk a puszta épített örökségéről.</b></span></p>
<blockquote>
<p>Szerencsések voltunk, mert <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>minden adva volt ahhoz, hogy a munkát elvégezhessük.</b></span></p>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szántódpuszta ekkor sikeresen bekapcsolódhatott az idegenforgalomb</b><b>a</b></span>,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sajnos azonban mára az épületek állapota ismét megromlott</b></span> és nem jelent
vonzó turisztikai célpontot.</p>
<div id="m_7492988001503524922gmail-attachment_122344" style="width:874px"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/08/Szántódpuszta7_kukoricagóré.jpg" target="_blank"><img src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/08/Szántódpuszta7_kukoricagóré-1024x690.jpg" alt="" width="864" height="582"></a><p id="m_7492988001503524922gmail-caption-attachment-122344">Szántódpuszta, kukoricagóré (Forrás: Wikipedia.hu)</p></div>
<p> </p>
<p><b>–<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Hogyan látja ma <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a magyar vidéket?</span> Milyen lehetőségeket rejt?</span></b></p><b>
</b><p><b></b>– Habár komoly előjelek voltak, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>eleinte nem
gondoltam volna</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>, hogy</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a magyar parasztság<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>megszűnését </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>meg fogom érni, </b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>de ez a folyamat nagyon gyorsan megtörtént a háború utáni évtizedekben.
Mára már nem beszélhetünk</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>parasztsá<span style="background-color:rgb(255,242,204)">g</span></b><b>ról</b>, </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>csak agráriparosokról.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b><b>Úgy,
ahogyan Nyugaton, mindez pusztán egy szakma lett, és</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>életforma</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
ahogy korábban, a parasztság esetében volt.</b></span></p>
<blockquote>
<p>Mindezek ellenére örömmel tölt el, hogy néprajzosként ezt az egykor sokszínű, értékekkel teli világot megismerhettem.</p>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mára a legkisebb tanyán is jelen van a tévé, a rádió, az internet.
Nincs már <span style="background-color:rgb(234,209,220)">elmaradott</span> vidék <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Magyarországon, és ez fontos eredmény</span></b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Éppen a
múlt héten voltam<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az ország egyik legkeletibb részén, <i>Sonkádon</i>,
ahol örült a szívem, mert a református templom rendben áll, a lakóházak
gyönyörűek, a földek is mind megművelve.</b></span> Ha az ország keleti részén
ilyen magas az agrárkultúra, akkor annak csak örülni lehet.</p>
<p><b>Tóth Gábor</b></p>
</div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>