<div dir="ltr">Kedves Lista!<div><br></div><div> A "Dugovics -történet" igaz. A névben van tévedés.</div><div>Bonfíni, egy "magyar vitézről" beszél, aki nem tudván legyőzni a török zászlótartót, magával rántotta a mélybe </div><div>véget vetve mindkettőjük életének és a törökök harci kedvének is.</div><div>Jajca ostrománál Bonfini újra hasonló történetet mesél el.</div><div> A XVIII. sz.-ban a Dugovics-család hamisított egy nemeslevelet magának, és ez túl jól sikerült.</div><div><br></div><div>Tisztelettel:</div><div> CzBence</div><div><br></div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. júl. 25., Szo, 9:43):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Kedves Lista !</p>
<p>A szöveg szépen és népszerű szakaszerűséggel foglalja össze az
eseményeket de a török haderő létszámát nagyon elírta.</p>
<p>Százezres török seregről ír a legnagyobb becslések szerint is
az irreguláris egységek kbv. 30 000 -n voltak és a regulárisak
(janicsárok ,szpáhik,topcsik , lagumdzsik stb. )40 000 -n.Azonban
Én azokkal a becslésekkel értek egyet amelyek a teljes török
sereget 40-50 ezer főre teszik .</p>
<p> Mohács idejében a török birodalmi sereg létszáma már elérte
a százezer főt de a helyőrségi feladatok miatt Magyarországra
ekkor sem merték -tudták a törökök a teljes haderejüket
felvonultatni.<br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.07.22. 18:36 keltezéssel, Emoke
Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">
<div> <img src="https://mandiner.hu/attachment/0389/388893_ndorfvar.jpg" title=""> </div>
<div>
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200722_ma_van_a_nandorfehervari_diadal_evforduloja" target="_blank">Ma van a nándorfehérvári diadal
évfordulója</a></h1>
<div style="margin:10px 0px">2020. július
22. 15:23</div>
<div style="margin:10px 0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200722_ma_van_a_nandorfehervari_diadal_evforduloja" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20200722_ma_van_a_nandorfehervari_diadal_evforduloja</a></div>
<div> </div>
<div>
<div> </div>
</div>
<div id="gmail-m_-8365771051413664379gmail-articlecontent">
<div> A mai Belgrádot védő magyar seregek
564 éve megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török
szultán hadaira. </div>
<div>
<p>1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot
védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II.
Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555.
évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2011. július 4-én
július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává
nyilvánította. Az MTVA Sajtóadatbankjának összeállítása:</p>
<p><strong>Hunyadi, Kapisztrán, Szilágyi</strong></p>
<p> A 13. század végén megszilárduló oszmán-török állam
száz év alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, majd a
Balkánon kezdett terjeszkedni. A törökök 1389-ben
Rigómezőnél szétzúzták a szerbek vezette észak-balkáni
szövetséget, majd 1396-ban Nikápolynál Zsigmond magyar
király lovagi seregére mértek vereséget. Hódításukat
mintegy fél évszázadra megakasztotta az utolsó nagy
mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett
vereség, de az újjászervezett birodalom a 15. század
közepétől már a Magyar Királyságot is közvetlenül
fenyegette.</p>
<p>A déli vidékek védelmét az 1440-es években Hunyadi
János szervezte meg, aki hadisikerei révén báró,
szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán lett, s
minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a török
elleni harc szolgálatába állította. Az 1446-ban
kormányzóvá választott Hunyadi az oligarchák támogatása
híján 1448-ban Rigómezőnél súlyos vereséget szenvedett,
s 1453-ban lemondott a kormányzóságról. Ugyanebben az
évben II. Mehmed szultán bevette az ezeréves Bizánci
Birodalom szívét, Konstantinápolyt, és Európa felé
fordult. 1454-ben végleg annektálta Szerbiát, majd 1456
májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság
kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási
útvonalat biztosító Nándorfehérvár ellen.</p>
<div>A Duna és a Száva
összefolyásánál épült várat a török már 1440-ben
megostromolta, de kudarcot vallott.</div>
<p>A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek, de
seregek nem érkeztek, jöttek viszont katonák és
népfelkelők Cseh- és Lengyelországból, Moldvából,
Szerbiából. Az olasz inkvizítor és hitszónok Kapisztrán
János magyar földön szervezett keresztes sereget,
Hunyadi pedig zsoldossereg élén sietett a várparancsnok
Szilágyi Mihály megsegítésére. Így a törökkel csupán
három erő tudott szembeszállni: Hunyadi saját költségen
felszerelt hada, Kapisztrán János keresztesei és Kórógyi
János macsói bán – Hunyadi szövetségesének – serege.</p>
<p><strong>Dugovics és a déli harangszó</strong></p>
<p>Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött. A törökök a
félkörben körülvett várat a Duna és a Száva közti
síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban, és
kétszáz összeláncolt hajóval teljes szélességében
lezárták a Dunát Zimony fölött. Július 14-én Kapisztrán
és Hunyadi flottája áttörte a hajózárat, így megnyílt az
út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi
saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek
a Száva bal partján ütöttek tábort. A törökök július
21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen
rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a
külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták.</p>
<p>A legenda szerint egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz
életét feláldozva sodort a mélybe egy törököt, aki a vár
falára ki akarta tűzni lófarkas zászlót. A közismert
történetről ma már tudjuk, hogy nem igaz, mégis a
hazaszeretet és az önfeláldozás jelképévé vált. Másnap a
Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a
hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek, miközben
Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el,
majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A
török sereg felszerelését hátrahagyva menekült, a
szultán pedig egyes feljegyzések szerint a kudarc miatt
véget akart vetni életének.</p>
<div>A győzelem után a török
terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki
erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán.</div>
<p>A nándorfehérvári diadal emlékére vezette be 1457-ben
III. Callixtus pápa az Úr színeváltozása ünnepet
augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételének időpontjára. A
közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást
még az ütközet előtt rendelte el könyörgésként a török
támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a
hálaadás harangszavává. A katonai diadalt nem sikerült
kiaknázni: a keresztes had felbomlott, a csata után
kitört pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatául
esett. A nándorfehérvári győzelem a magyar hadtörténet
legfényesebb lapjaira kívánkozik.</p>
<p>(MTI)</p>
</div>
</div>
</div>
</div>
<div id="gmail-m_-8365771051413664379DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>