<html>
  <head>
    <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
  </head>
  <body>
    <p>Kedves Lista !</p>
    <p>A szöveg szépen és népszerű szakaszerűséggel foglalja össze az
      eseményeket de a török haderő létszámát nagyon elírta.</p>
    <p>Százezres török  seregről ír a legnagyobb  becslések szerint is
      az irreguláris egységek kbv. 30 000 -n voltak és a regulárisak
      (janicsárok ,szpáhik,topcsik , lagumdzsik stb. )40 000 -n.Azonban
      Én azokkal a becslésekkel értek egyet amelyek a teljes török
      sereget 40-50 ezer főre teszik .</p>
    <p> Mohács idejében   a török birodalmi  sereg létszáma már elérte 
      a százezer főt de a helyőrségi feladatok miatt Magyarországra
      ekkor sem merték -tudták a törökök a teljes haderejüket
      felvonultatni.<br>
    </p>
    <p>Üdv. Egon<br>
    </p>
    <div class="moz-cite-prefix">2020.07.22. 18:36 keltezéssel, Emoke
      Greschik írta:<br>
    </div>
    <blockquote type="cite"
cite="mid:CALP0BwMw-xO=UczQs0w2AeO5driOdPzpKM49ycdeeK4-m5SWEA@mail.gmail.com">
      <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
      <div dir="ltr">
        <div class="gmail-img"> <img
            src="https://mandiner.hu/attachment/0389/388893_ndorfvar.jpg"
            title="" moz-do-not-send="true"> </div>
        <div class="gmail-articletext">
          <h1><a
href="https://mandiner.hu/cikk/20200722_ma_van_a_nandorfehervari_diadal_evforduloja"
              moz-do-not-send="true">Ma van a nándorfehérvári diadal
              évfordulója</a></h1>
          <div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2020. július
            22. 15:23</div>
          <div class="gmail-info" style="margin:10px 0px"><a
href="https://mandiner.hu/cikk/20200722_ma_van_a_nandorfehervari_diadal_evforduloja"
              moz-do-not-send="true">https://mandiner.hu/cikk/20200722_ma_van_a_nandorfehervari_diadal_evforduloja</a></div>
          <div> </div>
          <div class="gmail-info">
            <div> </div>
          </div>
          <div id="gmail-articlecontent">
            <div class="gmail-lead"> A mai Belgrádot védő magyar seregek
              564 éve megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török
              szultán hadaira. </div>
            <div class="gmail-text">
              <p>1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot
                védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II.
                Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555.
                évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2011. július 4-én
                július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává
                nyilvánította. Az MTVA Sajtóadatbankjának összeállítása:</p>
              <p><strong>Hunyadi, Kapisztrán, Szilágyi</strong></p>
              <p> A 13. század végén megszilárduló oszmán-török állam
                száz év alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, majd a
                Balkánon kezdett terjeszkedni. A törökök 1389-ben
                Rigómezőnél szétzúzták a szerbek vezette észak-balkáni
                szövetséget, majd 1396-ban Nikápolynál Zsigmond magyar
                király lovagi seregére mértek vereséget. Hódításukat
                mintegy fél évszázadra megakasztotta az utolsó nagy
                mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett
                vereség, de az újjászervezett birodalom a 15. század
                közepétől már a Magyar Királyságot is közvetlenül
                fenyegette.</p>
              <p>A déli vidékek védelmét az 1440-es években Hunyadi
                János szervezte meg, aki hadisikerei révén báró,
                szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán lett, s
                minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a török
                elleni harc szolgálatába állította. Az 1446-ban
                kormányzóvá választott Hunyadi az oligarchák támogatása
                híján 1448-ban Rigómezőnél súlyos vereséget szenvedett,
                s 1453-ban lemondott a kormányzóságról. Ugyanebben az
                évben II. Mehmed szultán bevette az ezeréves Bizánci
                Birodalom szívét, Konstantinápolyt, és Európa felé
                fordult. 1454-ben végleg annektálta Szerbiát, majd 1456
                májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság
                kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási
                útvonalat biztosító Nándorfehérvár ellen.</p>
              <div class="gmail-keretes">A Duna és a Száva
                összefolyásánál épült várat a török már 1440-ben
                megostromolta, de kudarcot vallott.</div>
              <p>A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek, de
                seregek nem érkeztek, jöttek viszont katonák és
                népfelkelők Cseh- és Lengyelországból, Moldvából,
                Szerbiából. Az olasz inkvizítor és hitszónok Kapisztrán
                János magyar földön szervezett keresztes sereget,
                Hunyadi pedig zsoldossereg élén sietett a várparancsnok
                Szilágyi Mihály megsegítésére. Így a törökkel csupán
                három erő tudott szembeszállni: Hunyadi saját költségen
                felszerelt hada, Kapisztrán János keresztesei és Kórógyi
                János macsói bán – Hunyadi szövetségesének – serege.</p>
              <p><strong>Dugovics és a déli harangszó</strong></p>
              <p>Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött. A törökök a
                félkörben körülvett várat a Duna és a Száva közti
                síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban, és
                kétszáz összeláncolt hajóval teljes szélességében
                lezárták a Dunát Zimony fölött. Július 14-én Kapisztrán
                és Hunyadi flottája áttörte a hajózárat, így megnyílt az
                út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi
                saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek
                a Száva bal partján ütöttek tábort. A törökök július
                21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen
                rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a
                külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták.</p>
              <p>A legenda szerint egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz
                életét feláldozva sodort a mélybe egy törököt, aki a vár
                falára ki akarta tűzni lófarkas zászlót. A közismert
                történetről ma már tudjuk, hogy nem igaz, mégis a
                hazaszeretet és az önfeláldozás jelképévé vált. Másnap a
                Száva bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a
                hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek, miközben
                Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el,
                majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A
                török sereg felszerelését hátrahagyva menekült, a
                szultán pedig egyes feljegyzések szerint a kudarc miatt
                véget akart vetni életének.</p>
              <div class="gmail-keretes">A győzelem után a török
                terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki
                erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán.</div>
              <p>A nándorfehérvári diadal emlékére vezette be 1457-ben
                III. Callixtus pápa az Úr színeváltozása ünnepet
                augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételének időpontjára. A
                közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást
                még az ütközet előtt rendelte el könyörgésként a török
                támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a
                hálaadás harangszavává. A katonai diadalt nem sikerült
                kiaknázni: a keresztes had felbomlott, a csata után
                kitört pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatául
                esett. A nándorfehérvári győzelem a magyar hadtörténet
                legfényesebb lapjaira kívánkozik.</p>
              <p>(MTI)</p>
            </div>
          </div>
        </div>
      </div>
      <div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
        <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
          <tbody>
            <tr>
              <td style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
                  target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png"
                    alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
                    moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
              <td
style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
                a vírusoktól. <a
href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
                  target="_blank" style="color:#4453ea"
                  moz-do-not-send="true">www.avg.com</a> </td>
            </tr>
          </tbody>
        </table>
      </div>
      <br>
      <fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
      <pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
    </blockquote>
  </body>
</html>