<div dir="ltr">Kedves Egon! Ferenc József 1867-ben kényszer hatása alatt kötötte meg a kiegyezést.A kompromisszummal megmentette a birodalmát. Becsületére legyen mondva ki is tartott a kompromisszum mellett a haláláig. A kiegyezés megkötésével a magyarok számára már nem volt létkérdés (legalábbis egyelőre) az önálló magyar hadsereg. (A magyar honvédség jelentősége csak szimbolikus a K u K hadsereggel szemben) 1848- 49-ben a Habsburg udvar még joggal gondolta úgy, hogy a birodalom fennmaradása érdekében nem kell ragaszkodnia a magyarokkal kötött kompromisszumokhoz. Úgy gondolták, hogy a magyaroknak tett engedmények csak átmeneti jellegűek, amelyeket a nemzetközi helyzet változásával azonnal vissza lehet vonni. Csak akkor lett volna esély egy 1848. évi kiegyezésre, ha az európai helyzet kedvezően alakul pl Franciaországban, Németor területeken vagy Itáliában. A többi csak részletkérdés vagy éppen ürügy, álca a valódi szándékok elfedésére.</div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. júl. 25., Szo, 10:41):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Nekem sincs időm ,Kedves Laci végeláthatatlan vitát folytatni bár
kedvem talán lenne. <br>
</p>
<p>Abban igazad van,hogy ha Bécs számára elfogadható államjogi
törvények születtek volna "48 tavaszán " a helyzetük
megszilárdulásával az udvari kamarilla még is dönthetett volna a
fegyveres erőszak alkalmazása mellett .</p>
<p>Azonban nem azt állítottam , hogy a magyar fél radikalizmusa
tolta el a helyzetet csak annyit hogy többé kevésbé egyeztetett
formában a forradalmak nyomása mellett egy olyan hadügyi
államjogi megállapodást kötöttek ami miatt már a Császári-Királyi
rendszert nem lehetett egységes birodalomnak tekinteni.</p>
<p>Mindebből egy olyan TANULSÁGOT SZERETNÉK LEVONNI , hogy a magyar
elit (már aki túl élte Haynaut ) tanult ebből és 1867 olyan
államjogi megállapodást tervezett ami már majdnem csont nélkül
elfogadható volt Ferenc Jóska számára.És Ferenc József akinek
(most leírom a forrást nehogy ebből is hosszú vita legyen :Herman
Róbert )döntő személyes szerepe volt fiatal kora ellenére abban
hogy véres megtorlás lett "49" -ben a kiegyezéshez szigorúan élete
végéig tartotta magát.</p>
<p>És mi volt a legnagyobb probléma hiszen az államadósságot
átvállalták elődeink :megint a MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG.Ferenc
József császárt határozott idegfrász járta át a honvédség nevének
említésére is .Végül ehhez a kérdéshez a magyar tárgyaló fél
mereven ragaszkodott .Így megalakult a honvédség és a népfelkelés
.de egyenlőre tüzérség nélkül .Először csak Gatling és francia
Montigny szóró lövegek (mechanikus géppuska )rendszeresítéséhez
járult hozzá Ferenc Jóska és kikötötte hogy nem kaphat beosztást
az új honvédségbe olyan "48" -s tiszt aki elérte a tábornoki
rendfokozatot a szabadságharc alatt.</p>
<p>Így aztán az örökös tartományokban is megalakult a paritás
kedvéért a honvédség mintájára Landwehr és népfelkelés mintájára
Landsturm.Ahogy Levente pontosan leírta a Landwehr csak alkalmilag
felállított katonai egység volt .Bár a napóleoni háborúkban egy
Landwher tiroli mesterlövész zászlóalj képes volt szétverni egy
teljes francia dandárt ,ha lesz időm ennek történetét egyszer majd
leírom .</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<p><br>
</p>
<div>2020.07.25. 10:04 keltezéssel, László
Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Egon! Sajnos nincs időm végeláthatatlan
vitákra, azt azonban szeretném leszögezni, hogy a bécsi udvar
kiegyezési hajlandóságát nem elsősorban a magyar politikai
lépések, hanem a nemzetközi erőviszonyok határozták meg. 1848
őszére számukra a helyzet javulni kezdett és ezzel párhuzamosan
csökkent az engedékenységük is. Az év végére már nem is a 48
előtti, de leginkább az abszolutizmust állították volna vissza.
Tehát szerintem szó sincs a magyar kormány túlzó, békebontó
(kiegyezést megakadályozó) radikalizmusáról, vagy ahogy írod
"túlnyerésről." A politikai koncepciók realitása mindig erősen
függ az erőviszonyoktól. A 67-es kiegyezés is elsősorban a
nemzetközi erőviszonyok miatt alakult úgy. Deák koncepciója csak
egy kompromisszumos mentőövet nyújtott a világpolitika tengerén
süllyedő birodalomnak.</div>
<div id="gmail-m_8469049301273332550DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. júl. 24., P, 8:36):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Kedves Laci ! <br>
</p>
<p>A következőre hívnám fel a figyelmedet :Amit alább leírsz
az már a helyzet éldurvulását ábrázolja ,ami egy
öngerjesztő folyamatként indult el azon az úton ami ahhoz
vezetett hogy a birodalom két fele háborút vívott
egymással.Ezt azért írom így mert a mértékadó politika
csináló magyar elit ahogy írod valóban nem akart
elszakadni a Habsburgoktól.Viszont az Ausztriától való
elszakadás államjogilag nem helyes szó:A Pragmatica
Sanctio szerint a Magyar Királyságot kizárólag az
uralkodó személye kötötte össze a birodalommal .</p>
<p>A Habsburg és Magyar királyság közötti kiegyezések
(együtt működési szerződések )mint az 1687 Pragmatica
Sanktio(a Magyar Királyságra vonatkozó része ) ,az 1711
szatmári béke és 1867 kiegyezés azért működtek hosszú
ideig mert mindkét fél számára elfogadhatóak voltak többek
között pont a hadügy megfelelő kezelése miatt .</p>
<p>A bécsi és a pesti forradalmak hatására az április
törvényekben a udvari kamarilla belegyezett olyan törvényi
megfogalmazásokba ami számára hosszú távon már
elfogadhatatlan volt,de ezt már később nem tárgyalásos
úton hanem erőből akarta felszámolni így a négy
megegyezésből a 48-s lett a legrövidebb.</p>
<p>Szeretném megjegyezni hogy a budai Helytartó Tanács a
Kancellária és a Kamara 48 ig is intézte a magyar
hadkiegészítésű sorezredek feltöltésének anyagi személyi
és pénzügy kérdését a hadműveleti vezénylésükbe
természetesen nem szólhatott bele.</p>
<p>A Habsburg kamarilla tehát megszokta hogy van egy
jelentős belpolitikai függetlenséggel rendelkező magyar
kormányzat (nem jogszerű Habsburg ellenőrzéssel lásd.
vármegyei adminisztrátorok )és ez nyilván meglepő a
Habsburg kamarillának a polgári átalakulással sem volt
semmi baja.Hiszen ezt 1812 óta a saját térfelén megkezdte
(O.P.T.)</p>
<p>Tehát 48-ban pont a hadügy okozta a bajt ami egyben
külügy is hiszen a haderű a külügyi politika legfőbb
támasza.</p>
<p>Csak példaként az USA sem lehetett volna eddig
nagyhatalom (hogy most hova jut az egy másik kérdés ) ha a
csak a tagállamoknak lenne Nemzeti Gárdájuk és nem lenne
központi vezénylésű szövetségi haderő .<br>
</p>
<p>1867 után érdekes módon semmilyen problémát nem jelentett
az államadósság 30 % -s átvállalása miközben politikai
szempontból 50 %-s jogosultsággal szólhattunk bele a
birodalom sorsába.</p>
<p>Kedves Laci a Habsburg contra Magyar Királyság államjogi
kérdései és 48 s szabadságharc a kedvenc témáim közé
tartózik tehát ezt az eszmecserét még hosszan
folytathatjuk.</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.07.23. 23:17 keltezéssel, László Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Egon! Alapvető szemléleti különbség
áll fenn köztünk. Szerintem a 48-as magyar kormány
egyáltalán nem törekedett az Ausztriától való
elszakadásra. A lépéseit a kényszer és a polgári
átalakulás elemi érdekei határozták meg. Az udvar
szemforgató módon túlzott önállósággal vádolta meg a
magyar kormányt, hogy ezzel gyengítse a magyar kormány
önvédelmi lehetőségeit. Az udvar titokban a szerb, román
és horvát határőrezredeket és lázadókat támogatta és
minden módon akadályozni igyekezett, hogy Magyarország
védekezzen ellenük. Az udvar érdeke a feszültség élezése
volt míg a magyar kormányé a békés állapotok
fenntartása. A magyar kormány csak
önfelszámolással tehetett volna eleget az egyre
erőteljesebb udvari elvárásoknak.(Röviden a magyar
engedmények a követelések fokozásához vezettek volna.) A
honvédhadsereg nélkül az ország darabokra szakad és a
forradalom összeomlik, a bankjegykibocsátás nélkül
nincs honvédhadsereg, az államadósság átvállalása
gazdasági ellehetetlenüléssel, az olasz felkelés elleni
túlzott fellépés pedig nemzetközi
elszigetelődéssel fenyegetett. (Később persze, az
európai forradalmi mozgalmak elbukásával ez így is
bekövetkezett) Ez helyzet aligha tekinthető bármiféle
túlnyerésnek. </div>
<div id="gmail-m_8469049301273332550gmail-m_4907213510240835898DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. júl. 23., Cs, 10:03):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">Kedves Laci és
Lista!<br>
<br>
Megtaláltam azt a pillanatot is amikor az uralkodó
közölte a <br>
Magyarország Nádorához intézett leiratban "48"
augusztus 31.-n a <br>
túlzott függetlenség tényét amit Én "túlgyőzés "-nek
neveztem el,a <br>
leírat így szól:"az Ausztriai Császárságtól különállt
Magyar Királyság <br>
-nak a fennállása politikai lehetetlenségnek
tekintendő "<br>
<br>
Ezt a leíratott ahogy már írtam róla elsősorban az
önállósodó magyar <br>
hadügy (másodsorban az államadósság kérdése )váltotta
ki mert szintén <br>
augusztus 31.n az legújabb honvéd zászlóaljak
fellátására 26. n a <br>
magyar törvényhozás törvényjavaslatát az uralkodó már
nem szentesítette <br>
,ez a Habsburg kamarilla hivatalos szembe fordulása az
addig elismert <br>
magyar felelős kormánnyal.<br>
<br>
Ezután a magyar kormány hajlandó lett volna újra
tárgyalni az ügyet de a <br>
kamarilla mint tudjuk igen álnok módon elzárkózott a
tárgyalástól és <br>
megkezdte az erőgyűjtést a magyar kormány
felszámolására.<br>
<br>
Tehát a túlzott függetlenség vagy ahogy én hívtam a
túlgyőzés a 48-s <br>
időszak legfontosabb államjogi problémája ez az amit
körültekintő <br>
tárgyalásokkal 1867-ben már sikerült elkerülni.<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
-- <br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver
átvizsgálta.<br>
<a href="https://www.avast.com/antivirus" rel="noreferrer" target="_blank">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>