<div><div>Kedves Laci!</div><div> </div><div>El kell ismerned, hogy a fosztogatás, az attól való félelem a levegőben volt...a románokat kihagytad..és korabeli rémhir "fake news":</div><div>  <span class="st"><i>Petőfi</i> Sándor, a „nagy nap” vezére <i>40000</i> kaszás <i>paraszt</i> élén tanyázik a Rákos mezején</span></div><div><br />"László Baják" <laszlo.bajak@gmail.com> írta:<blockquote style="border-left:3px solid lightGray;padding-left:3px;"><div dir="ltr">Kedves Egon! Az önálló magyar honvéd hadsereg szervezését már az új, törvényes magyar, Batthyány kormány indította el. Nem az udvarral történő konfrontáció szándékával, hanem az udvar által titokban támogatott szerb lázadás (majd horvát támadás) elfojtása érdekében. Az önálló pénzügyre (bankjegy kibocsátásra) a honvéd hadsereg finanszírozása miatt volt szükség. A külügy udvari (királyi) hatáskörbe tartozását nem vitatta senki. Esterházyt, mint király személye körüli minisztert a közvetítésre nevezték ki. A király szentesítette az áprilisi törvényeket, azaz, hogy Magyarország "túlgyőzte volna magát" a király felett az nem értelmezhető. (Az udvar a saját uralkodójával V. ferdinánddal szemben is fellépett!) Nem tudok népi fosztogatási hullámról, csak zsidó "kontárok" elleni céhes zavargásokról, pl. Pesten, Székesfehérváron és Pozsonyban. (A horvátok fosztogattak pl Somogy és Fejér megyében, és ettől megnőtt a nemzetőrséghez csatlakozók száma.) A rendcsinálásban sem császári sorezredek vettek részt, hanem a nemzetőrség.A Magyarországon állomásozó császári sorezredek legénysége amúgy jórészt idegen sorozású volt. Pesten, pl olasz katonák voltak, akiket csak némi nehézség árán sikerült lebeszélni a katonai beavatkozásról.        </div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"> <table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:18px"><a target="_blank" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"><img alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29" src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" /></a></td><td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a target="_blank" style="color:#4453ea" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail">www.avast.com</a></td></tr></tbody></table></div> <div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="javascript:fm.eMailClicked.raise('reinisch@t-online.hu');">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. júl. 21., K, 9:03):</div><blockquote style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex" class="gmail_quote">Kedves Laci és Lista !<br /><br />Kicsit belemerültünk a vármegye nemesi vonatkozásába Én azonban<br />elsősorban arra gondoltam ,hogy 48-ban jól működöt vidéken a vármegyei a<br />városokban a helyi  közigazgatás mert sikerült megszervezni a<br />nemzetőrséget majd elvégezni a sorozást a rendes honvéd zászlóaljak<br />felállításánál.Magyarországon is be-be indult egy-egy népi fosztogatási<br />hullám de ezt részben a nemzetőrség részben a megszűnt helytartó tanács<br />helyett kinevezett első felelős kormány által bevetett Császári és<br />Királyi sorezredbeli századok csírájukban elfojtották.<br /><br />Franciaországban mindez nem működött a parasztok  és a kóborló<br />nincstelenek vidéken óriási rumlit rendeztek több tucat kastélyt<br />fosztottak ki vagy égettek fel érdekes módon viszonylag kevés halálos<br />áldozattal.Franciaországban is kifejezetten békésen indult a rendi<br />országgyűlés de a labdaházi eskü után mind a király mind a megalakuló <br />nemzetgyűlés majd forradalmi kormányzat elkezdett rossznál rosszabb<br />döntéseket hozni és illuzórikusan új rendszert kívánt létrehozni.<br /><br />Az amerikai gyarmatokon kialakult forradalom és a magyar 48-s is abban<br />hasonlított hogy társadalmi szempontból elfogadható célokat tűzött ki<br />minkét forradalom részben ezért nem lett terror .A királyhoz való<br />viszonyban viszont túlgyőzték  magukat  ezért az uralkodók mindkét<br />helyzetben a háború mellett döntöttek.Ha 48-ban a magyar kormányzat nem<br />ragaszkodik a független hadügyhöz és a pénzügyhöz(a külügy teljesen<br />tisztázatlan volt ) talán létre jöhetett volna egy kiegyezés .Erre ha<br />jól emlékszem Batthány és Deák rá is jött és tárgyalásokat<br />kezdeményeztek de ekkor már késő volt.Ráadásul Batthány nem vállalta át<br />a Habsburg államadósság ránk eső részét mondván ezt nem mi halmoztuk fel<br />.Erre 67-ben már jó választ adtak elődeink :vállalták az államadósság 30<br />% -t így lett kiegyezés .<br /><br />Üdv. Egon<br /><br /><br />--<br />Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br /><a target="_blank" rel="noreferrer" href="https://www.avast.com/antivirus">https://www.avast.com/antivirus</a><br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br /><a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br /><a target="_blank" rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote></div>Kedves Egon! Az önálló magyar honvéd hadsereg szervezését már az új, törvényes magyar, Batthyány kormány indította el. Nem az udvarral történő konfrontáció szándékával, hanem az udvar által titokban támogatott szerb lázadás (majd horvát támadás) elfojtása érdekében. Az önálló pénzügyre (bankjegy kibocsátásra) a honvéd hadsereg finanszírozása miatt volt szükség. A külügy udvari (királyi) hatáskörbe tartozását nem vitatta senki. Esterházyt, mint király személye körüli minisztert a közvetítésre nevezték ki. A király szentesítette az áprilisi törvényeket, azaz, hogy Magyarország &quot;túlgyőzte volna magát&quot; a király felett az nem értelmezhető. (Az udvar a saját uralkodójával V. ferdinánddal szemben is fellépett!) Nem tudok népi fosztogatási hullámról, csak zsidó &quot;kontárok&quot; elleni céhes zavargásokról, pl. Pesten, Székesfehérváron és Pozsonyban. (A horvátok fosztogattak pl Somogy és Fejér megyében, és ettől megnőtt a nemzetőrséghez csatlakozók száma.) A rendcsinálásban sem császári sorezredek vettek részt, hanem a nemzetőrség.A Magyarországon állomásozó császári sorezredek legénysége amúgy jórészt idegen sorozású volt. Pesten, pl olasz katonák voltak, akiket csak némi nehézség árán sikerült lebeszélni a katonai beavatkozásról.         <br /><br />      <br />Mentes a vírusoktól. www.avast.com <br /><br /><br />Reinisch Egon reinisch@t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. júl. 21., K, 9:03):Kedves Laci és Lista !<br /><br />Kicsit belemerültünk a vármegye nemesi vonatkozásába Én azonban <br />elsősorban arra gondoltam ,hogy 48-ban jól működöt vidéken a vármegyei a <br />városokban a helyi  közigazgatás mert sikerült megszervezni a <br />nemzetőrséget majd elvégezni a sorozást a rendes honvéd zászlóaljak <br />felállításánál.Magyarországon is be-be indult egy-egy népi fosztogatási <br />hullám de ezt részben a nemzetőrség részben a megszűnt helytartó tanács <br />helyett kinevezett első felelős kormány által bevetett Császári és <br />Királyi sorezredbeli századok csírájukban elfojtották.<br /><br />Franciaországban mindez nem működött a parasztok  és a kóborló <br />nincstelenek vidéken óriási rumlit rendeztek több tucat kastélyt <br />fosztottak ki vagy égettek fel érdekes módon viszonylag kevés halálos <br />áldozattal.Franciaországban is kifejezetten békésen indult a rendi <br />országgyűlés de a labdaházi eskü után mind a király mind a megalakuló  <br />nemzetgyűlés majd forradalmi kormányzat elkezdett rossznál rosszabb <br />döntéseket hozni és illuzórikusan új rendszert kívánt létrehozni.<br /><br />Az amerikai gyarmatokon kialakult forradalom és a magyar 48-s is abban <br />hasonlított hogy társadalmi szempontból elfogadható célokat tűzött ki <br />minkét forradalom részben ezért nem lett terror .A királyhoz való <br />viszonyban viszont túlgyőzték  magukat  ezért az uralkodók mindkét <br />helyzetben a háború mellett döntöttek.Ha 48-ban a magyar kormányzat nem <br />ragaszkodik a független hadügyhöz és a pénzügyhöz(a külügy teljesen <br />tisztázatlan volt ) talán létre jöhetett volna egy kiegyezés .Erre ha <br />jól emlékszem Batthány és Deák rá is jött és tárgyalásokat <br />kezdeményeztek de ekkor már késő volt.Ráadásul Batthány nem vállalta át <br />a Habsburg államadósság ránk eső részét mondván ezt nem mi halmoztuk fel <br />.Erre 67-ben már jó választ adtak elődeink :vállalták az államadósság 30 <br />% -t így lett kiegyezés .<br /><br />Üdv. Egon<br /><br /><br />-- <br />Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br />https://www.avast.com/antivirus<br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</blockquote></div></div>