<div dir="ltr">
<div class="et_main_title">
<h1>Kígyóznak a történelem kígyói</h1>
</div>
<div class="gmail-articleSourceAndAuthor">
<div class="gmail-authorContainer gmail-fullBox gmail-col-sm">
</div>
</div>
<div class="entry-content gmail-clearfix">
<div class="en-article-fb-inline" id="gmail-fb-root">
<div class="gmail-fb-like gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:bottom;width:740px;height:28px"></span></div>
</div>
<p><a href="https://magyarnemzet.hu/velemeny/kigyoznak-a-tortenelem-kigyoi-8384820/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202007">https://magyarnemzet.hu/velemeny/kigyoznak-a-tortenelem-kigyoi-8384820/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202007</a></p><p>Sokan szándékosan egy torzító lencsén keresztül szemlélnek
mindent, ami Magyarországhoz kötődik – összegezhető Csoóri Sándor
Nappali Hold című esszéjének egyik gondolata. Rengetegen harminc éve is
ezen keresztül értelmezték a világot, múltat, a jelent. A próbálkozás
karikatúrába illő jeleneteket generál. Mi pedig udvariasan, kuncogva
figyeljük azt az erőlködést, amivel görcsösen ragaszkodnak a régi
módszer fenntartásához azok, akik elvesztették az időérzéküket. Mert ma
már senkit nem foglalkoztatnak sem a torzító lencsék, sem az a világ,
amiben sok mindennek az értelmezési kereteit valakik meghatározták.
Pont a mindent megkérdőjelező fundamentalista liberalizmus által
terjesztett hatás tette őket nevetségessé. Farkába harapott a kígyó –
tartja a mondás. Meg a kígyók kígyóznak – jelentette be egyszer az ősi
bölcsességet Gyurcsány Ferenc. És milyen igaza van! Először ez jutott
eszembe, amikor elolvastam Karsai László sziszegő és tekergőző
gondolatait.</p>
<div class="endless-shared-area"><div id="et-boc"><div class="et_pb_section et_pb_section_1 et_section_regular">
<div class="et_pb_row et_pb_row_1">
<div class="et_pb_column et_pb_column_4_4 et_pb_column_1 et_pb_css_mix_blend_mode_passthrough et-last-child">
</div>
</div>
</div></div> </div>
<p>Szóval nem értem a szabályokat, nem lehet leírni egyszerre ezt is,
azt is, pontosabban lehet, de akkor „független szakértők” összevonják a
szemöldöküket. Idézettséget sem lehet venni, meg a konferenciákon is
vannak ám „független bizottságok”, amelyek mint a réti sasok őrködnek a
tudomány hegyormain. Láthatjuk, ha netán valaki a bolsevizmus és a
szabadkőművesség kapcsolatrendszerét szeretné vizsgálni egy
konferencián, „akkor legfeljebb szánakozó mosolyt váltana ki az
illetékes szakértőkből, de hogy ezt az előadót meghívni nem fogják, az
biztos.” Hölgyeim és uraim! Ennyit a tudományos kutatás szabadságáról
2020-ban, aminek vannak ám további magaslatai is: nem kell ismerni a
szabadkőműves-dokumentumokat a történészeknek ahhoz, hogy elmondhassák,
Raffay Ernőnek nincs igaza. Viszont „Ablonczy Balázst is, Szabó Ervint
is előbb olvasni kellene, aztán bírálni”. Igen, ezt közölte Karsai
László professzor úr feketén, fehéren, tarkán. Tényleg fantasztikus
korban élünk, hogy láthatunk még a nyomtatott sajtóban ilyen mondatokat
leírva, és két olyan nevet egymás mellett, mint Ablonczy Balázs és Szabó
Ervin.</p>
<p>Ezt a mondatot pedig biztosan be fogom kereteztetni a szobám falára:
„Nagyon kérem Szakács Árpádot, hogy idézze azokat a Szabó
Ervin-írásokat, amelyekből kiderül, hogy szélsőbalos, magyargyűlölő
terrorista volt!”</p>
<div class="gmail-aframe gmail-aframe-half gmail-float-right gmail-clearfix">
<p><strong>Kígyóznak a történelem kígyói</strong></p>
<p>Karsai László írását <a href="https://magyarnemzet.hu/velemeny/a-torteneszek-es-a-propagandistak-8384490/">IDE</a> kattintva olvashatják!</p>
</div>
<p>Majdnem kivert a víz, de akkor lennék igazán bajban, ha olyan Szabó
Ervin-írásokat kellene idézzek, amelyek azt támasztják alá, hogy nem
volt szélsőbalos magyargyűlölő terrorista. „Nemcsak kommunista volt, de
az erőszakos forradalom eszközeinek igénybevételét ajánlotta volt a
proletariátusnak” – hangoztatta életművéről Jászi Oszkár, aki számára
többször is vállalhatatlan volt a szélsőséges Szabó Ervin. Ez döbbenetes
volt akkoriban is. Ma ez legalább akkora meghökkenést váltana ki,
mintha Gyurcsány Ferenc ráripakodna Dobrev Klára asszonyra, hogy most
már tényleg fejezze be a hungarofób politikáját.</p>
<p>Ma már közismert és forrásokkal alátámasztott, hogy Szabó Ervin az
egyik legszélsőségesebb magyargyűlölő kommunista mozgalmárként
tevékenykedett, vezető szerepe volt a világtörténelem leggyilkosabb
ideológiájának a magyarországi megjelenésében. Szabó
könyvtárigazgatóként terrorista merényletet szervezett Tisza István
miniszterelnök meggyilkolására, amit később az elvtársai sikeresen végre
is hajtottak. Az általa vezetett és a szabadkőműves-páholyok által
létrehozott könyvtárhálózat kiemelt szerepet játszott a bolsevizmus
terjesztésében. A hatalomra jutott kommunizmus egyik első döntése az
volt, hogy róla nevezze el a budapesti könyvtárhálózatot.</p>
<p>Idézem a bolsevizmus korabeli (és jelenlegi) lapjának, a Népszavának
az 1919. március 29-i írását: „Testben törékeny, lélekben egyik
legvértezettebb harcosa a magyar proletáruralomnak: ez volt néhai Szabó
Ervin, aki előtt íme meghajtja vörös zászlaját a magyar
Tanácsköztársaság. A Forradalmi Kormányzótanács elhatározta, hogy az
érdemek elismeréséül, amelyeket Szabó Ervin a marxizmus tudományos
művelésén a magyar proletariátus szocialista öntudatának nevelése körül
szerzett, megbízta a közoktatásügyi népbiztosságot azzal, hogy Szabó
Ervin hátrahagyott műveinek kiadásáról, valamint munkái összegyűjtéséről
és kiadásáról minél előbb gondoskodjék. A Kormányzótanács Szabó Ervin
munkáit a proletárállam tulajdonának tekinti és emlékét művészi
alkotással örökíti meg. A Tanács Szabó Ervin elaggott és özvegy anyjának
1500 korona járadékot állapít meg.<br>
– Itt említjük meg, hogy a főváros népbiztossága a fővárosi nyilvános
könyvtárt a budapesti könyvtárügy szervezőjének emlékére Szabó
Ervin-Könyvtárnak nevezte el.”</p>
<p>Vajon a Tanácsköztársaság gyilkosai miért tanúsíthattak ilyen ájult
tiszteletet a bolsevizmus hazai szálláscsinálója előtt? Amíg
megpróbálják kibogozni a gordiuszi csomót, kiemelnék még egy lényeges
szempontot Karsai írásával kapcsolatban.</p>
<p>Fel lehet-e tenni kérdéseket a különböző események közötti
összefüggésekkel kapcsolatban, konkrétabban: lehet-e összefüggéseiben
láttatni a magyar történelmet? Vagyis tekinthetünk-e úgy az eseményekre,
mint amelyekben nincs ok-okozati összefüggés, minden véletlenszerű,
esetleges, vagy a történelem egymásra épülő folyamatok láncolata,
mindennek van előzménye és következménye, így felelőse is? Olyan, mint
egy hajó, amely kifut a tengerre, viharba kerül, a legénység megpróbálja
az adott helyzetből a lehető legjobbat kihozni, megmenteni a rakományt
és az utasokat. Esetleg, a példánál maradva, olyan a történelem, mint az
a hajó, amelyen a legénység, látva a vihart, félrevonul, és a
fergetegre bízza saját életét, a rakományt és az utasokat. Majd lesz,
ami lesz. Karsai László az utóbbi változat hirdetője, valahogy volt egy
világháború, valahogy felbomlott a hadsereg, aztán lett, ami lett. Nincs
köze semminek semmihez, felelőse pedig végképp nincs semminek.</p>
<p>Ma már lehet választani, ki mit tart elfogadhatónak. Hitelesnek. Nem
kell hozzá semmilyen segítő útmutatás. Az alternatíváknak pedig egyre
nagyobb a közönsége, és az már rég kevés, ahogy az akadémiai vonal
lenézően azt mondja, a másik oldalon a hülyék vannak. Közben romokban a
szakmai hitelességük, tele vannak látványos önellentmondással, kettős
mércével, pont mint az egykori nácikkal együttműködő mai balliberális
politika. Csakhogy a hiteltelenségből szőtt ruhán bizony áthatol a fény.</p>
<p>A pesti liberális történészi szakmai világba bőven belefér, ha
Ungváry Krisztián náci relikviákkal seftel, ha pedig valaki ilyenben
méri a gulyást egy katonai hagyományőrző rendezvényen, annak minimum
pusztulnia kell. Az üzlet az más, ugye? És még én vagyok a pénzéhes
könyvkiadó és Raffay Ernő a náci ideológia terjesztője.</p>
<p>Ha már Karsai felvetette a tudományos kutatásait, biztosan nem volt
még ideje a sok millió irat tanulmányozása közben elolvasni Ungváry
Krisztián legújabb könyvét Horthy Miklósról. Ebben egészen megdöbbentő,
ahogy a náci relikviákkal seftelő történész a romániai holokausztról
fogalmaz: „Leszámítva a Bulgáriához csatolt területeket, ahonnan
történtek deportálások, Romániának az 1940-es határokon belüli
területeiről szintén nem deportáltak senkit, viszont Moldáviában,
illetve Transznyisztriában radikális antiszemita intézkedésekre került
sor – de ott is csak 1942-ig.” (150. o. 52. sz. lábjegyzet.) Mindezek
alapján tehát például az 1941. októberi ogyesszai vérfürdőt csupán
„radikális antiszemita intézkedéseknek” vélelmezi Ungváry. A románok
akkor megközelítően 25 ezer zsidóval végeztek. Én nem vagyok ennek a
kérdésnek a szakembere, de erősen úgy tűnik, ez a totalitárius bűnök
tagadásának alapesete, amitől mindenkinek el kell határolódnia. Én most
megtettem, várom, hogy Karsai László is csatlakozzon!</p>
<p><em>Szakács Árpád</em><br>
<em>Lovas István-sajtódíjas újságíró</em><br>
</p><div class="enews-article-offerer enews-article-offerer-layout-vertical gmail-dossier">
<div class="enews-article-offerer-content-container">
<div class="gmail-dossierTextWrapper">
<span class="gmail-dossierText"></span></div></div></div></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>