<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Bocsánat ,Laci feltett egy csomó kérdést amelyekre talán válaszol
Baják Laci is így Én egyenlőre csak a levéltári anyag létrejöttére
:Ha jól emlékszem a frissen megalakult Horthy kormányzat (Horthy
1920 március 1-n választották kormányzóvá ) a magyarországi
szabadkőműveseket vádolta meg az őszirózsás forradalomért és
tanácsköztársaságért így a páholyokat betiltották és az irat
anyagukat elkobozták de nem semmisítették meg hanem ez irattárba
került .1945 ujjá alakulhattak a páholyok de 48-ban ismét
betiltották őket de azt nem tudom ideiglenesen bármit visszakaptak
-e . Így a magyar szabadkőműves iratok az egyetlenek amik
kutathatók.</p>
<p>Egyedül a francia páholyok iratit láthatták idegenek egy ideig
mert ezeket 1940-ben a németek majd 1945 már Berlinben a szovjetek
zsákmányolták el de aztán a szovjetek visszaadták mindezt a
franciáknak.</p>
<p>Emiatt minden más szabadkőműves tevékenység többé kevésbe csak
találgatás tárgya vagy renegátok által kiszivárogtatott anyag.</p>
<p>Hogy Emőke megjegyzésére utaljak a Vatikán annyira biztos
információkkal rendelkezik a szabadkőművesek sátánizmusáról ,hogy
az egész valójában egy óriási átveréssel indult .Ez az átverés
egy Leo Taxil álnevű illető álnevéhez fűződik aki jelentkezett
XIII. Leó pápánál és azt mondta hogy szabadkőműves volt (ez igaz )
de megbánta és megtért és évekig traktálta Leó pápát hihetetlen
részletességgel és még rajzokkal is a sátánimádásról a pápa ha
jól emlékszem még kiadványok kiadását is támogatta ez ügyben .
Azonban több bíborosnak is féltünt,hogy túl szép az egész erre
Taxil megrendezett egy konferenciát ahol kitálalt és elmondta azt
hogy az egész egy merő kitaláció,elképesztő botrány lett. Taxil
(Marie Joseph Gabriel Antoine) egyébként átverő művész volt egyéb
csínyeket is csinált már több helyen . Hiába derült ki minden ezt
a sátánista legendát már nem lehetett megállítani .Taxil továbbá
több Biblia és vallásgyalázó könyvet is írt.<br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2020.07.15. 17:55 keltezéssel, Laszlo
Goczan írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CAG7O3ZG42-HegsueuGD_fiLXPeuhBuKqOKNxtmijCs0rB-0fUQ@mail.gmail.com">
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
<div dir="ltr">Kedves Egon, Levente!
<div><br>
</div>
<div>Köszönöm a tanácsokat!</div>
<div><br>
</div>
<div>Hatos Pálnak olvastam annak idején vitáját
Szakály Sándorral az Elátkozott történelem kapcsán Károlyi
szerepéről</div>
<div>és egészen új megvilágításba helyezte azt számomra. A
szabadkőművesség kérdésében valóban nem a jobboldalon</div>
<div>divatos narratívát képviseli, nekem személyesen nehéz
azonosulni az általa használt mítoszromboló értelmezéssel</div>
<div>akár Trianonnal, akár a Tanácsköztársasággal kapcsolatban,
de ő valóban beleásta magát a szabadkőműves jegyző-</div>
<div>könyvekbe a Nemzeti Levéltárban és így beszél és ír erről a
kérdésről ellentétben például Ungváry Krisztián SZDSZ-es</div>
<div>propagandistával. Hatos is beszél nemzetéhez inkább lojális
szabadkőművességről, de Ablonczy a Népszavában </div>
<div>egyenesen hazafias magyar szabadkőművességről írt
publicisztikájában a Trianon-évfordulón, az nekem már sok
volt.</div>
<div>Hatosnál nehéz szembesülni azzal, hogy a fehér nem teljesen
fehér, a fekete sem teljesen fekete, de nagyon hitelesnek</div>
<div>tűnik. Ő egyébként mennyire elfogadott a másik oldalon?</div>
<div><br>
</div>
<div>Egyébként szerintetek hogyan lehetséges, hogy ekkora anyag
maradhatott fenn a Levéltárban a szabadkőművesek</div>
<div>jegyzőkönyveiről? Van egyáltalán ennél bőségesebb hiteles
forrás máshol a világon? Ennek révén tökéletesen</div>
<div>bizonyítható, hogy azok a tervek, stratégiák, amit
akkoriban megfogalmaztak a szabadkőművesek, megvalósulnak-</div>
<div>megvalósultak-e azóta például az oktatás, a kultúra, a
katolicizmus háttérbe szorítása, a magyar történelem
újrafogal-</div>
<div>mazása / deheroizálás, identitástudat megtörése/
területén. Én nem olvastam a jegyzőkönyveket- ezek csak
mesék,</div>
<div>legendák, ahogy Romsics a baloldal megfellebbezhetetlen
doyenje sugallja?</div>
<div><br>
</div>
<div>Köszönöm, ha még ezekre a kérdésekre is válaszoltok.</div>
<div>Üdv: Góczán Laci</div>
<div><br>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Sziklay Levente <<a
href="mailto:lsziklay@freemail.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">lsziklay@freemail.hu</a>> ezt
írta (időpont: 2020. júl. 15., Sze, 15:41):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px
0.8ex;border-left:1px solid
rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<div>Kedves Egon, Laci többiek!</div>
<div> </div>
<div>Ulrich atyát említettem, ő inkább a nemzetközi
szabadkőművességnek a szakértője. A jelenlegi magyar
Nagypáholy vezetője egy Pók Attila nevű történész - bár
lehet, hogy ő tudja a legtöbbet, de objektivitás nem
várható el tőle...</div>
<div><br>
Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
írta:
<blockquote style="border-left:3px solid
lightgray;padding-left:3px"> </blockquote>
</div>
</div>
<p>Kedves Laci !</p>
<p>R.-nak a magyarországi szabadkőművesekről szóló könyveit
Pl.--Politizáló Szabadkőművesek-- című könyvét mindenki
számára javaslom elolvasni akinek ehhez kedve van mert
rengeteg eredeti forrást közöl és senki nem végzett el
tudomásom szerint ehhez hasonló munkát. Csak a összegzései
kicsit koncepciózusak.</p>
<p> </p>
<p>Hatos Pál vagy éppen Ablonczy Balázs írt kritikát Raffay
megállapításaihoz ,de ők a magyar szabadkőművesek iratait
tudomásom szerint nem dolgozták fel viszont a nemzetközi
szabadkőművesekkel kapcsolatban az kritikáik szerintem
helytállóak.Hatos Pál "Elátkozott Köztársaság " .Ablonczy
Balázs "Trianon legendák ".</p>
<p>Azt nem tudom Ungváry miért dumált bele az ügybe mert
tudomásom szerint ő nem foglalkozott a magyarországi
szabadkőművesekkel.</p>
<p>Romsics még nem szólalt meg az ügyben ha jól tudom
,pedig őt érték az eredeti kritikák.</p>
<p>Mindezekhez képest Én is meglepődtem R. tárgyi cikkén
mert az eddigi munkáival kapcsolatban R.-tól azért többet
vártam volna.</p>
<p>Tehát olyanról aki nagyon beledolgozta volna magát a
témába és igazán autentikus nem tudok .</p>
<p>Üdv. Egon</p>
<div>2020.07.15. 12:22 keltezéssel, Laszlo Goczan írta:</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Egon, Levente, többiek!
<div> </div>
<div>Nagy érdeklődéssel olvasom a
szabadkőművességről szóló diskurzust, valóban</div>
<div>nagyon imponáló az az ismeretanyag, amit itt
felvonultattok sok-sok számomra</div>
<div>új aspektussal. </div>
<div>Látom, hogy Raffay Ernő írásait számos kritika éri,
sőt ennél is erőteljesebben</div>
<div>fogalmazva: " Ő csak elvárásoknak próbál
megfelelni, mely konzervatív körökben</div>
<div>hiányos történelmi ismeretekből adódik az ő
cikkeinek is köszönhetően".</div>
<div>Mivel én is abba az eltévelyedett körbe tartozom,
aki elsősorban Raffay Ernő</div>
<div>írásaiból tájékozódott eddig ebben a témakörben ,
kérdezném, ki az az</div>
<div>autentikus szakértő, akinek könyveit olvasva
felnyílhat egy hozzám hasonló</div>
<div>amatőr érdeklődő szeme a szabadkőművesség
vonatkozásában? </div>
<div> </div>
<div>Köszönettel: Góczán Laci</div>
</div>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a
moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. júl. 15., Sze, 11:42):</div>
<blockquote style="margin:0px 0px 0px
0.8ex;border-left:1px solid
rgb(204,204,204);padding-left:1ex" class="gmail_quote">
<div>
<p>Kedves Levente !</p>
<p>Köszönöm ezt a precíz összeállítást nagy munkától
szabadítottál meg . Én már kezdek belefáradni
ebbe. Ezért írtam meg egy mondatban Emőkének azt
amit te ilyen hosszan adatolva megtettél :-----Az
alap cikk egyébként több helyen nincs szinkronban
a valóban megtörtént eseményekkel illetve fontos
események amik megmagyarázzák a történteket
kimaradtak belőle.------</p>
<p>Arról is írtam már hogy a francia forradalom
alatt a francia szabadkőművesek elsősorban
ellenforradalmárok voltak ezért a párizsi
nagypáholy vezetősége utasította tagjait hogy a
király pere során XVI. Lajos felmentésére
szavazzanak és mikor Phillipe-Égelité eredetileg
orleans-i herceg a király halálára szavazott a
páholy kizárta soraiból.</p>
<p>A cikk író nem történészi értekezést írt hanem
csak meg akart felelni a jelenlegi konzervatív
köreinkben meglévő elvárásoknak(amik sajnos
részben történelmi ismeret hiányból erednek
illetve az ilyen cikkek nyomán alakultak ki )
,ahogy ezt tette már 1984-ben is csak akkor más
elvárásoknak akart megfelelni.</p>
<p>A történelemből csak akkor tanulhatunk ha
megtudjuk azt, hogy őseink mikor és miért voltak
sikeresek vagy vallottak kudarcot mikor tudtak
megvalósítani emberi együttműködést ,ha
mítoszokkal helyettesítjük mindezt,akkor semmi
értelme nincs történelemmel foglalkozni.</p>
<p>E.</p>
<div>2020.07.15. 10:38 keltezéssel, Sziklay Levente
írta:</div>
<blockquote type="cite">
<div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">(Az
időrend kedvéért: okt. 31-én már
kivégezték a Gironde 222 képviselőjét, még
korábban a királyt és Mária Antoanette-et)</span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">HELYESEN:</span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">(Az
időrend kedvéért: okt. 31-én már
kivégezték a Gironde 22 képviselőjét, még
korábban a királyt és Mária Antoanette-et)</span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">BOCS
AZ ELÜTÉSÉRT</span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">UI.:Leegyszerüsítettem
az érthetőség kedvéért. 21 képviselő
került a guillotine alá élve, egy
öngyilkos lett, de a holttestét is
lefejezték</span></span></div>
<div><br>
Sziklay Levente <a moz-do-not-send="true"><lsziklay@freemail.hu></a>
írta:
<blockquote style="border-left:3px solid
lightgray;padding-left:3px">
<div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Kedves
Egon, Mőci, többiek!</span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Hemzseg
a hibáktól, a tények egyoldalú
beállításától. </span></span></div>
<div> </div>
<div><b><span style="font-size:18px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">1. Szabadkőművesek</span></span></b></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Franciaországban
kb. 700 pap volt szabadkőműves,
ebből Párizsban 300-an éltek.</span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Divat
volt az értelmiségiek körében
szabadkőművesnek lenni, ezért amikor
a francia forradalom különböző
szekciói és frakciói egymás ellen
harcoltak, mindegyikben lehetett
találni mind (volt) papot, mind
szabadkőművest.</span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">A
Grand Orient (Nagy Kelet) a legfőbb
szabadkőműves páholy feje Fülöp
orleans-i herceg volt, aki később
Egyenlőség Fülöp
(Phillipe-Égelité)-re változtatta a
nevét, a konvent tagja volt, a
király halálára szavazott, de őt is
lefejezték 1793 nov. 6-án - pedig
még a szabadkőművességet is
megtagadta - ekkor már a
szabadkőműves páholyokat is
betiltották..</span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">(Az
időrend kedvéért: okt. 31-én már
kivégezték a Gironde 222
képviselőjét, még korábban a királyt
és Mária Antoanette-et)</span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">A
Grand Orient második számú embere,
Luxemburg herceg emigrált és az
ellenforradalmat szervezte
Németországban (a legtöbb kis német
fejedelem és uralkodó szintén
szabadkőműves volt ekkor)</span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">1789-ben
kb. 1000 páholy működött
Franciaországban, amikor újra
engedélyezték 1800-ban, kb. 75
kezdett el működni megint.</span></span></div>
<div> </div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>"Az új francia forradalmi
vezetők nagy része szabadkőműves
volt, akik meg akarták teremteni
a laikus, világi ateista francia
államot, s ehhez bármilyen durva
módszert megengedhetőnek
tartottak." - írja Raffay.</b></span></span></span></div>
<div>
<div><br>
<span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Ez
baromság!</span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:18px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><b>2. Keresztényüldözés</b></span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">A Forradalom alatt volt
keresztényüldözés is - egy rövid
ideig - és sok papot is
meggyilkoltak, de nem szabad
elfelejteni, hogy két katolikus
egyház működött, az alkotmányos és
a rendszerre fel nem esküdött (ez
megint egy hosszú történet lenne).</span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">A terror alatt általában
azokat a szerzeteseket, apácákat,
papokat, laikus testvéreket ölték
meg, akik megtagadták az esküt az
Egyház Polgári Alkotmányára.</span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">A Meszlényi által leírt
események megtörténtek. De Raffay
állításával ellentétben sohasem
volt törvény, NEM IGAZ HOGY</span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1793.
november 7-én </b></span><span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kereszténységet s vele az
alkotmányos egyház<span
style="background-color:rgb(234,209,220)">at
</span></b></span><span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>törvénnyel
megszüntetve, az ész és a
természet új vallását vezették
be.</b></span></span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">1793-ban a terror káoszt
jelentett. Állandó harcok a
vidéken a helyi különböző
bizottságokban, egymás között és a
kiküldött konventbiztosokkal,
egymás kölcsönös vádolása és
feljelentése helyben és Párizsban,
a gyanúsak állandó feljelentése,
kivégzések, börtönök, képzelt és
valódi felkelések.</span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Sok helyen radikális
ateisták is hatalomba kerültek és
az alkotmányos egyház tagjai is
veszélybe kerültek, templomokat
zártak be, kezdtek el lebontani,
műkincseket pusztítottak el stb. -
miközben egymást is irtották.</span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">A később nagy szerepet
játszó <span><i>Joseph Fouché -
egykori oratoriánus szerzetes
- </i></span>
konventbiztosként leszedte a
temetőkről a <i>Feltámadunk </i>feliratot
és helyébe <i>A halál örök álom</i>
táblát tetette - amiért
Robespierre megvádolta.</span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Volt, ahol ez az üldözés
nem történt meg - minden a helyi
viszonyoktól függött.</span></span></div>
<div> </div>
<div> </div>
<div><b><span style="font-size:18px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Kis időrend:</span></span></b></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span>A konvent már 1793
április 21—24. </span><span>száműzetésre
ítélt minden eskümegtagadó
papot, </span></span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span>A konvent, mintha
egyházi konvent </span><span>volna,
megengedte a papok házasságát,
mely szabadsággal</span><span>
Grégoire</span><span> abbé és </span><span>Lindet</span><span>
püspök példájára körülbelül 2000
pap élt. </span></span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span><b>szept. 17.</b>
Elfogadják a gyanúsakról szóló
törvényt: bárki beleshetett</span></span></span></div>
<div> </div>
<div>
<p><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><b>október 5. </b>A <a
title="Francia forradalmi
naptár"
href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Francia_forradalmi_napt%C3%A1r"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">forradalmi
naptár</a> bevezetése. Az első
év szeptember 22-én, a
Köztársaság kikiáltásával
kezdődik</span></span></p>
<span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"> </span></span></div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span><b>okt. 28-án</b> a
konvent teljesen kizárta a
papokat az iskolák</span><span>ból
</span></span></span></div>
<div> </div>
<div>
<p><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><b>november 5.</b>
Polgári ünnepeket vezetnek be.</span></span></p>
<p> </p>
<p><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><b>november 6-án </b>a
Nemzeti Konvent engedélyezte,
hogy a községek megtagadják a
katolikus vallást </span></span></p>
<p> </p>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span><b>november 7-én</b>
pedig</span><span> Gobel</span><span>
párizsi érsek és több főpap —
fején </span><span>vörös
sapkával — lemondott
püspökségéről, mivel <i>"látja
a józan gondolkodás </i></span><i><span>nagy
előhaladását s úgy
tapasztalja, hogy hivatalára
sem kedve, sem szüksége </span></i><span><i>nincs
a népnek"</i>.</span><span>
Julien,</span><span> a
toulousei ref. pap, a
szószékről egy katolikus
püspökkel </span><span>kezet
fogva jelentette be
lemondását.</span></span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><b>November 10-én</b> az
Ész Temploma névre átkeresztelt
Notre-Dame-ban megrendezték a
Szabadság és az Ész ünnepét,
amely meglehetősen száraznak,
unalmasnak és lélektelennek
bizonyult. A szertartást úgy
lehet összefoglalni, hogy a
katedrálison belül
összeállítottak egy hevenyészett
görög–római stílusú templomot, a
fehér ruhás, frígiai sapkás,
kezében lándzsát tartó Szabadság
pedig meghajolt az Ész lángja
előtt, majd virágok és növények
közé telepedett. Maillard
kisasszonynak nevezett
Marie-Thérèse Davoux színésznő
alakította ezt a szerepet.</span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">De ezt nem a konvent
csinálta, hanem a <i>Községtanács
(Commune), Chaumette, Momoro -
Hébert</i> hívei -
vezetésével. Állandó hatalmi
harc volt ugyanis a Konventen
belül is, a Községtanácson belül
is, A Közjóléti Bizottságon és
Közbiztonsági Bizottságon belül
is, és egymás ellen is a
felhergelt utcai tömegekre
támaszkodva...</span></span></div>
</div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><i><b><span>Robespierre</span></b></i><span><b><i>
</i>nov. 21-én a
jakobinus-klubban, 28-án </b>pedig
a konventben is </span><span>föllépett
<i>Hébert, Clootz és Chaumette t</i>úlzásai
ellen. Szerinte az <b>ateizmus
arisztokrata j</b>ellegű - AMI
A GUILLOTINE -NAL való
fenyegetés volt</span></span></span></div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span><b>december 6-án</b>
</span><span><i>Robespierre</i>-nek
</span><span>indítványára a
konvent </span><span>kimondta,
hogy</span><span> mindenki
szabadon gyakorolhatja vallását.</span><span>
A katolikusok ettől a </span><span>pillanattól
fogva ismét nyíltan és
egyértelműen a törvény oltalma
alatt álltak. </span></span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span><b>1794 márc. 13 </b><i>:Hébert,
Chaumette, Momoro </i>és
veszettek letartóztatása, majd
kivégzése (ők vezettek a
keresztény -ellenes kampányt)</span></span></span></div>
<div> </div>
<div><span style="font-size:14px"><span
style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Függelék: A <span>gyanúsakról
szóló törvény</span></span></span></div>
<div> </div>
<div>1. Közvetlenül a jelen határozat
kiadása után a Köztársaság területén
valamennyi, még szabad [ilyen] egyént
őrizet alá kell helyezni.<br>
<br>
2. A következő személyek tekinthetők
gyanúsnak. Először azok, akik
viselkedésükkel, kapcsolataikkal,
beszédükkel vagy írásaikkal a
zsarnokság vagy föderalizmus híveinek
és a szabadság ellenségeinek
mutatkoznak. Másodszor azok, akik nem
képesek a március 21-ei határozatban
meghatározottak szerint igazolni
megélhetési módjukat és állampolgári
kötelezettségeik teljesítését.
Harmadszor azok, akiktől megtagadták
hazafiságuk igazolását. Negyedszer
azok a közhivatalnokok, akiket a
Konvent vagy megbízottai elbocsátottak
hivatalukból, ... nemesek és
emigránsok azon férjei és feleségei,
apjai, anyjai, fiai, leányai, fivérei,
nővérei és ügynökei, akik nem
nyilvánították ki a forradalomhoz való
ragaszkodásukat.<br>
<br>
10. Szükség esetén a polgári és
büntető bíróságok fogva tarthatnak és
a fent említett börtönökbe küldhetnek
olyan személyeket, akikről
megállapították, hogy nem lehet
vádiratot készíteni ellenük, vagy
akiket felmentettek az ellenük emelt
vád alól.</div>
<div> </div>
<div>Reinisch Egon <a
moz-do-not-send="true"><reinisch@t-online.hu></a>
írta:</div>
<blockquote style="border-left:3px solid
lightgray;padding-left:3px"> </blockquote>
</div>
</div>
<p>Kedves Emőke !</p>
<p>A cikk első mondata tévedés :a sátánista
szabadkőművesek elődei a fekete macskák
(és nem Néró ) ez Egyházunk hivatalos
álláspontja .</p>
<p>Üdv. Egon</p>
<div>2020.07.12. 10:30 keltezéssel, Emoke
Greschik írta:</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">
<div><span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><span
style="font-size:large"><b>Néró
késői utódai: a szabadkőművesek</b></span></span></div>
<div> </div>
<div><span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span>A
<span
style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztény</span>ellenes
ideológia francia gyökerei a
századfordulóra <span
style="background-color:rgb(255,242,204)">hazánkat
</span>is behálózták.</span></b></span></div>
<div> </div>
<div>2020. július 11. 10:51</div>
<div><a
href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html</a></div>
<div>
<div>
<div> </div>
</div>
</div>
<a title="Google+"
moz-do-not-send="true"> </a>
<div>
<div> </div>
<div style="float:right"> </div>
</div>
<div><img alt=""
style="margin-right:0px"
src="https://gondola.hu/kepek/nyitonagy/122666.jpg"
moz-do-not-send="true" width="180"
height="101"></div>
<p>Az elmúlt hónapokban az újra
fellángoló keresztényellenes
megnyilvánulások brutalitása sokakban
értetlenséget váltott ki. Vajon mi az
oka annak, hogy ismét a keresztény
jelképeket, a keresztény egyházakat
gyalázó baloldali-anarchista
megmozdulások még mindig ezt tartják
gyűlöletük tárgyának? Pedig van rá
magyarázat.</p>
<div>
<div
id="m_5801125361766955710gmail-m_-5109774330318257908gmail-m_5050518373787591469et-boc">
<div>
<div>
<div> A modern korunkra
hatással lévő
keresztényellenes ideológia a
felvilágosodás és a kultúra
sokak által nagyra tartott <span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Franciaországában alakult
ki az 1700-as évek második
felében. </b></span>Magára
talált akkor az Enciklopédia
köteteit megalkotó értelmiség
és az angol, keresztény
alapokon nyugvó
szabadkőművességtől az ateista
világfölfogás felé elmozduló,
<span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egyre
radikálisabban
materialista francia
(úgynevezett latin típusú)
szabadkőművesség, főleg a
Francia Nagyoriens
Nagypáholy.</b></span></div>
</div>
</div>
</div>
</div>
<div>Tapossátok el a gyalázatost!</div>
<p>1789 előtt és után is a keresztény
királyság elleni harc vezetője a
Kilenc Nővér (Les Neuf Soeurs) Páholy
volt, amelynek tagjai közé tartoztak a
francia „felvilágosodás” legnagyobb
nevei. Voltaire jelszava: <span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Tapossátok
el <span
style="background-color:rgb(255,242,204)">a
gyalázatost! (tudniillik az
egyházat).</span></b></span><span
style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span>A nagy francia
szabadkőműves forradalom során a
jakobinus diktatúra végéig a
legfontosabb stratégiai cselekedetek:
meggyilkolják a királyt és a
királysághű arisztokrácia legjobbjait
– „természetesen” feleségekkel és
gyerekekkel együtt. 1791
szeptemberében <span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kivégeznek
Párizsban <span
style="background-color:rgb(255,242,204)">1400
rabot,</span> köztük majdnem <span
style="background-color:rgb(255,242,204)">háromszáz papot és három
püspököt</span></b></span><span
style="background-color:rgb(255,242,204)">. </span>Európa történetében
ez volt az első (ha nem is az utolsó)
eset, amikor az állam elüldözi saját
papjait, kimondottan
politikai-ideológiai megfontolások
alapján<span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>.
Az új francia forradalmi vezetők
nagy része szabadkőműves volt,
akik meg akarták teremteni a
laikus, világi ateista francia
államot, s ehhez bármilyen durva
módszert megengedhetőnek
tartottak.</b></span></p>
<div
id="m_5801125361766955710gmail-m_-5109774330318257908gmail-m_5050518373787591469gmail-billboardbanner"> </div>
<p>Így aztán a későbbiekben Néró császár
korát idéző kegyetlenkedések kezdődtek<span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. 1793. november 7-én </b></span><span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kereszténységet s vele az
alkotmányos egyház<span
style="background-color:rgb(234,209,220)">at
</span></b></span><span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>törvénnyel
megszüntetve, az ész és a
természet új vallását vezették be.</b></span>
Sok templomból raktárt vagy istállót
csináltak. Az egyház szervezete
csaknem teljesen felbomlott. Meszlényi
Antal így mutatja be: „<span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Imakönyv,
rózsafüzér, szentkép, ereklye <span
style="background-color:rgb(234,209,220)">mind</span></b></span><span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
olyan tilos tárgy lett, <span
style="background-color:rgb(255,242,204)">amely
tulajdonosát</span> könnyen a
halálra juttatta. </b></span>Hitvány
élcelődést űztek a kereszténység szent
szertartásaiból: <span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mise,
áldozás, körmenet stb., mind</b></span>
. <span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>olcsó
élceknek lett a középpontja</b></span>.
<span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
Szamarakra<span
style="background-color:rgb(255,242,204)">
főpapi infulát</span> raktak, <span
style="background-color:rgb(255,242,204)">kazulába </span>öltöztették,
előttük <span
style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztet
és misekönyveket </span>vittek
s így jártak-keltek a maskarás
körmenetek.”</b></span></p>
<div>Mészárlás a nyílt tengeren</div>
<p>A csőcselék ezt nem merte volna
megtenni, ha a francia szabadkőműves
állam vezetői nem szorgalmazzák e
durva keresztényellenes támadásokat. A
bűnös fővárosból, Párizsból vidékre is
kiterjedt a keresztényellenesség
legdurvább formája: <span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nantes-ban
az egyik forradalmi biztos a
Washington nevű szállítóhajóra
rakatott<span
style="background-color:rgb(255,242,204)">
825 pap</span>ot, a
Deus-Associés nevűre pedig <span
style="background-color:rgb(255,242,204)">542 papot és szerzetes</span>t.
Kihajóztak velük a nyílt tengerre,
s elsüllyesztették a hajókat.<span
style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b><b>1795-ben pedig
törvényt alkottak<span
style="background-color:rgb(217,234,211)">
az állam </span>és <span
style="background-color:rgb(255,242,204)">
egyház </span>szétválasztásáról,
amit újabb kegyetlenkedések
követtek</b></span>. 1789 előtti
és utána következő években, Európában
először <span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>létrejött
a <span
style="background-color:rgb(255,242,204)">kereszténység</span>et
megszüntetni akaró értelmiségi és
politikusi populáció, amely a XIX.
század végére átvette a francia
állam vezetését,</b></span> mind a
parlamentben, a kormányokban, az
egyetemi- és tudományos életben, mind
a kultúra területén.</p>
<p>A kereszténység tragédiájának második
fölvonása a XX. század első évtizedére
esik. A francia kultúrharc ugyan már
1875 után újra megindult; <span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1880-ban
kizárták <span
style="background-color:rgb(255,242,204)">a
püspöki kar küldötteit</span> a
Legfelsőbb Közoktatási Tanácsból;
1882-ben megszüntették<span
style="background-color:rgb(255,242,204)">
a lelkészséget a középiskolákban</span></b></span>;
<span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1883-tól
</b></span><span
style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>katonai
egységek <span
style="background-color:rgb(234,209,220)">nem
vehettek részt</span> <span
style="background-color:rgb(255,242,204)">vallási
szertartáson</span>;</b></span>
1884-ben megszüntették a kórházak papi
állásait, valamint eltörölték a
francia parlamenti munka megkezdésekor
és befejezésekor mondott imákat.
1886-tól az egyházi iskolákban sem
taníthatott szerzetes stb.</p>
<p>Azonban a kultúrharc agresszíven
keresztényellenes éle a XX. század
első évtizedében zajlott. Ekkorra a
francia állam szabadkőműves béklyóba
kerül. A Magyar Országos Levéltár P
szekciójában, a Demokratia Páholy
iratai között olvasható: „A múlt
hónapban újjáalakult
Briand-kormányban, a France Chrétienne
szerint hét szabadkőműves foglal
helyet, és pedig Pichon testvér
külügyminiszter, Klotz testvér
pénzügyminiszter, Dupuy testvér
kereskedelmi, Puech testvér
közmunkaügyi, Faure testvér
közoktatásügyi, Lafferre testvér, a
Nagyoriens volt elnöke, munkaügyi
miniszter és Dujardin-Beaumetz
testvér, a szépművészetek minisztere.”
Fontos tudnunk, hogy Pichon testvér,
Georges Clemenceau fiatalkori barátja
és páholytársa majd 1919-ben, amikor
újra külügyminiszter, a magyar határok
tárgyalásakor <span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kijelenti,
hogy „<span
style="background-color:rgb(255,242,204)">magyar
nemzet </span>nem létezik, csak
15 ezer nagybirtokos”.</b></span></p>
<div>Émile Combes, az antihős</div>
<p>A magyarországi szabadkőművesség
központi hivatalos havi folyóirata
pedig ezt írja 1909-ben: „A francia
törvényhozás két házában a
szabadkőművesség tudvalevőleg fényesen
van képviselve.” Majd hosszasan
ismertetik a neveket. <span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
szabadkőműves francia
miniszterelnök, Émile Combes
(kormányfő 1902. június – 1905.
január között) lényegében
eltörölte<span
style="background-color:rgb(255,242,204)">
a francia katolikus egyház<span
style="background-color:rgb(234,209,220)">at</span></span><span
style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span>
</b></span>Szántó Konrád, a korszak
kutatója így összegez: „Az egyháztól
elvett vagyon 410 millió frank volt, a
püspököket, plébánosokat,
szemináriumokat kilakoltatták, a
templomok, plébániák mint az egyháznak
kölcsönadott épületek állagának
megőrzése a helyi községtanácsok
jóindulatától függött, s mivel azok
sokfelé egyházellenes beállítottságúak
voltak, ezrével mentek tönkre a
templomok.” Ezeken kívül már 1902-ben
betiltott a szabadkőműves kormány 12
ezer (!) egyházi iskolát, majd
1904-ben, ismét megvonva az összes
szerzetestől a tanítás jogát, bezárták
a maradék 2500 egyházi iskolát is.
Combes, tudva, hogy a szerzetesek
alkotják a katolikus egyház legnagyobb
szellemi erejét, a századelőn <span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
szerzetesrendek<span
style="background-color:rgb(234,209,220)">et
</span></b></span><span
style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>támadta
meg.</b></span> <span
style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Akkoriban
a magyar egyház sok <span
style="background-color:rgb(234,209,220)">elüldözött</span>
francia szerzetest és apácát
befogadott.</b></span></p>
<p>Mi volt a helyzet a Magyar
Királyságban?</p>
<p>A magyarországi értelmiség liberális
és szociáldemokrata tagjai hamar a
francia példa vonzása alá kerültek. A
magyarországi „harmadik liberális
nemzedék” (1890–1920) tagjai radikális
liberálisok és szabadkőművesek voltak.
A legismertebb személy Jászi Oszkár,
aki a Társadalomtudományi Társaság
elnöke, a Huszadik Század című
folyóirat szerkesztője, 1906-tól a
Demokratia, 1908-tól a Martinovics
Páholy alapítója és főmestere. A
századfordulótól először a nagyváradi
László Király Páholy, majd a
Martinovics Páholy vezetői (Jászi
mellett Várady Zsigmond) alakítják ki
a hazai radikális szabadkőművesség
társadalomátalakító célrendszerét.
Ennek lényegesebb elemei: először is
meg kell támadni, le kell járatni, s
ha lehet, meg kell semmisíteni
legerősebbnek tartott ellenségüket, a
katolikus egyházat. Másodszor: be kell
vezetni az általános, titkos,
községenkénti választójogot. Ezzel a
politikai főhatalom megszerzése volt a
céljuk, tekintet nélkül arra, hogy az
általános választójognak milyen hatása
lehetett volna a magyar képviselőház
etnikai összetételére. Harmadszor:
Jászi javaslatára újra kellett volna
írni a magyar történelmet.</p>
<p>A célok megvalósítására létrehoztak
jónéhány civil szervezetet, a
választójogi ligát, amely
nagygyűléseket rendezett az országban.
Ráadásul Jászi, aki tudta, hogy
nyugati szövetségesek nélkül semmi
esélyük kormányra kerülni, nemcsak a
magyargyűlölő Scotus Viatorral, a brit
külügy munkatársával vette föl a
kapcsolatot, hanem – s ez nincs benne
a hazai történetírásban – jelentős
nyugati, keresztényellenes
szabadkőműveseket hívott meg
Budapestre.</p>
<div>Importált felforgatók</div>
<p>Ennek a szellemében érkezett többször
is Budapestre az európai hírű belga
szabadkőműves, Léon Furnémont.
Furnémont először 1903 őszén járt
Budapesten, amikor szeptember 13-án
beszédet mondott egy budapesti
munkásgyűlésen, amit a
szociáldemokrata párt szervezett. A
nagyobb nyilvánosságot úgy érte el,
hogy saját kezdeményezésére cikket írt
a Budapesti Naplóba. A sajtó túlnyomó
része mindig a szabadkőművesek
rendelkezésére állt. Sokkal fontosabb
és széleskörűbb a következő, 1908.
szeptember végi budapesti látogatása.
Ekkor ugyanis legalább három különböző
programot bonyolított le: előadást
tartott a Szabadgondolkozás
Magyarországi Egyesülete rendezésében
a városháza nagytermében, több száz
fős közönség előtt; előadást tartott a
Társadalomtudományi Társaság
rendezésében, s végül, de nem
utolsósorban volt egy titkos
programja: megjelent a Demokratia
Páholyban, ahol szintén előadást
tartott. A Szabadgondolkozás
Magyarországi Egyesületében tartott
nagygyűlésnek négy szónoka volt:
először a liberális-marxizáló Jászi
Oszkár, a Martinovics Páholy
megalakítója; utána Furnémont, majd
Kunfi Zsigmond, a szociáldemokrata
párt és a Martinovics Páholy tagja,
végül a nagyváradi Várady Zsigmond, az
ottani László Király Páholy tagja és
egykori főmestere tartott beszédet.
Jászi megállapította, hogy „a harcos
klerikalizmus uralomra jutott
Magyarországon, mely lelketlen
izgatást folytat mindazon eszmék és
törekvések ellen, melyek modern
kultúránk érckészletéhez tartoznak.”</p>
<p>Furnémont kijelentette: „A római
egyház nem vallási, hanem szociális
intézmény, mely a múlt sötétségéért és
maradiságáért küzd a modern technika
fegyvereivel, bár a pápát a legjobb
akarattal sem mondhatjuk lángésznek.
Diadalra jutása egyértelmű a szabadság
és fejlődés elnyomásával. Ezért nem
tűri meg fölvilágosult ember vagy nép.
[…] Ez a sok körmenet és katolikus
demonstráció arra szolgál, hogy az
egyházat a nagy vereségekért
vigasztalja: 37 évvel ezelőtt Rómában
fegyveres erővel szüntették meg a pápa
fegyveres erőtől védett világi
hatalmát. Négy évvel ezelőtt pedig a
római világkongresszus egyhangú
lelkesedéssel határozta el, hogy a
pápának nemcsak világi, hanem szellemi
hatalmát is el kell törölni. E
kívánságot Franciaország már
teljesítette és ez a nemzetközi
szabadgondolkodó-szövetség nagy
diadala.”</p>
<p>A nagygyűlésen a szociáldemokrata
Kunfi Zsigmond (később Károlyi Mihály
kormányának minisztere, majd a
Tanácsköztársaság népbiztosa) beszélt:
„Az elmúlt vasárnapon [egy katolikus
nagygyűlésen] a középkori Magyarország
Budapest utcáin hadat üzent a modern
Magyarországnak. Tömjéntől és
pálinkától elbutított parasztok
százait hozták föl, hogy
megfenyegessék vele a főváros modern
gondolkozású népét. A katolikus
nagygyűlésen kibontakozott az új
klerikalizmus képe, amely a szociális
és demokratikus haladás jelszavait
hangoztatja, hogy annál biztosabban
meghamisíthassa őket. Ez a modern
fegyverkezés azért történik, hogy
meghiúsíthassa a klerikalizmus az
elkövetkező veszélyt, a két nagy
szekularizációt: a papi javaknak és a
gyermeki léleknek szekularizációját. A
klerikalizmus anyagi hatalmának a papi
birtokok, szellemi hatalmának a
gyermeki lélek birtoklása az alapja. A
katolikus nagygyűléstől mozgósított
barbarizmus a klerikális iskola
gyümölcse. Jól tudja a reakció, hogy a
francia szeparációt azoknak a
polgároknak a választójogosultak
sorába való lépése tette lehetővé, kik
1883-ban, vagyis akkor jártak
iskolába, amikor az állami,
felekezettől mentes és ingyenes
népoktatás megvalósult. Viszont mi is
tudjuk, hogy addigra, míg iskoláinkban
a lelkek megmérgezése tovább folyik,
gazdasági és politikai haladásra nem
számíthatunk. Nálunk 16 ezer népiskola
közül 12 ezer, 167 gimnázium közül 137
felekezeti. Ezekből az iskolákból
kerülnek ki a Szent Imre-kollégium
keresztesvitézei […]. A klerikálisok a
modern eszközök kihasználásában olyan
messzire mennek, hogy az egyházi
épületeket tűz, a termést jégkár ellen
csak olyan intézeteknél biztosítják,
amelyek a katolikus iskolák javára
províziót [közvetítői jutalékot]
adnak. Így a püspöki székben ülő
demagógok mellett megjelent a tiarás
és lilacsuhás biztosítási ügynök.”</p>
<div>Faber Oszkár, a likvidátor</div>
<p>Kunfi úgy látja, hogy a nyugati
kultúra akkor jön Magyarországra, ha a
katolikus egyháztól elveszik az
anyagi, valamint a lelkek fölötti
hatalmat. Kunfi vágyai közé tartozik,
hogy megtegye azt, amit a francia
szabadkőműves testvérei
Franciaországban már kiviteleztek. A
gyűlésen több hasonló beszéd is
elhangzott. Összességében pedig
kijelenthető, mert a források ezt
bizonyítják, hogy 1908 körüli évekre a
Magyar Királyságban is kialakult a
keresztényellenesség személyi
állománya. Jöhettek a székesfővárosba
a politikailag „nehéz súlyú” nyugati
szabadkőművesek, akik hazájukban már
bizonyítottak a királyság és a
kereszténység ellen. A cél a
keresztény magyar nemzetállam (nem
szétdarabolása, hanem) átalakítása,
francia minta szerinti szabadkőműves
köztársasággá.</p>
<p>Jásziban ekkoriban fogalmazódhatott
meg a titkos szabadkőműves politikai
párt megszervezése, ami
alkotmányellenes volt ugyan, de a
magyar liberális mintaállam vezetőitől
nem kellett félniük. A Martinovics
Páholy iratai szerint 1913 őszétől
kezdik szervezni az Országos Polgári
Radikális Pártot, amely 1918 október
végén Károlyi rózsaszín gróf hármas
kormánykoalíciójának egyik tagja lesz.</p>
<p>Az Országos Levéltár P szekciójában
sok ezer hivatalos, szabadkőművesek
által írt irat foglalkozik a római
katolikus egyház elleni támadások
terveivel. Ezeket már ismertettem a
Harcoló szabadkőművesség című
könyvemben. Kimondható, hogy a hazai
radikális páholyok, amelyek egyre
nagyobb hatást gyakoroltak a
Magyarországi Symbolikus Nagypáholy
egészére, megkísérelték átfordítani a
harcukat a kereszténység mint
főellenség ellen. Nem véletlen, hogy
létrejött Károlyi szabadkőműves
kormánya, a vörös diktatúra pedig
Faber Oszkár szabadkőműves vezetésével
úgynevezett likvidációs bizottságot
hoz létre. Ennek a keresztény egyházak
megszüntetése lett a feladata: íme,
beérett a francia egyházellenesség
Kárpát-medencei vetése.</p>
<p><i>Raffay Ernő</i></p>
<p><i>A szerző történész, egyetemi tanár</i></p>
<div>
<div><br>
</div>
</div>
<div>Magyar Nemzet</div>
</div>
<div
id="m_5801125361766955710gmail-m_-5109774330318257908gmail-m_5050518373787591469DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2">
<table style="border-top:1px solid
rgb(211,212,222)">
<tbody>
<tr>
<td
style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank"
moz-do-not-send="true"><img
alt=""
style="width:46px;height:29px"
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png"
moz-do-not-send="true"
width="46" height="29"></a></td>
<td
style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a
style="color:rgb(68,83,234)"
href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">www.avg.com</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<div>_______________________________________________
Grem mailing list <a
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
</blockquote>
<div><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Emőke !<br>
A cikk első mondata tévedés :a sátánista szabadkőművesek elődei<br>
a fekete macskák (és nem Néró ) ez Egyházunk hivatalos<br>
álláspontja .<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
2020.07.12. 10:30 keltezéssel, Emoke<br>
Greschik írta:<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Néró<br>
késői utódai: a szabadkőművesek<br>
<br>
<br>
A keresztényellenes<br>
ideológia francia gyökerei a századfordulóra hazánkat is<br>
behálózták.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
2020.<br>
július 11. 10:51 <br>
<br>
<a
href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Az elmúlt hónapokban az újra fellángoló keresztényellenes<br>
megnyilvánulások brutalitása sokakban értetlenséget váltott<br>
ki. Vajon mi az oka annak, hogy ismét a keresztény jelképeket,<br>
a keresztény egyházakat gyalázó baloldali-anarchista<br>
megmozdulások még mindig ezt tartják gyűlöletük tárgyának?<br>
Pedig van rá magyarázat.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
A modern korunkra hatással lévő keresztényellenes<br>
ideológia a felvilágosodás és a kultúra sokak által<br>
nagyra tartott Franciaországában<br>
alakult ki az 1700-as évek második felében. Magára<br>
talált akkor az Enciklopédia köteteit megalkotó<br>
értelmiség és az angol, keresztény alapokon nyugvó<br>
szabadkőművességtől az ateista világfölfogás felé<br>
elmozduló, egyre<br>
radikálisabban materialista francia (úgynevezett<br>
latin típusú) szabadkőművesség, főleg a Francia<br>
Nagyoriens Nagypáholy.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Tapossátok el a gyalázatost!<br>
1789 előtt és után is a keresztény királyság elleni harc<br>
vezetője a Kilenc Nővér (Les Neuf Soeurs) Páholy volt,<br>
amelynek tagjai közé tartoztak a francia „felvilágosodás”<br>
legnagyobb nevei. Voltaire jelszava: Tapossátok el a gyalázatost!<br>
(tudniillik az egyházat). A nagy<br>
francia szabadkőműves forradalom során a jakobinus diktatúra<br>
végéig a legfontosabb stratégiai cselekedetek: meggyilkolják a<br>
királyt és a királysághű arisztokrácia legjobbjait –<br>
„természetesen” feleségekkel és gyerekekkel együtt. 1791<br>
szeptemberében kivégeznek<br>
Párizsban 1400<br>
rabot, köztük majdnem háromszáz<br>
papot és három püspököt. Európa<br>
történetében ez volt az első (ha nem is az utolsó) eset,<br>
amikor az állam elüldözi saját papjait, kimondottan<br>
politikai-ideológiai megfontolások alapján. Az új francia<br>
forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg<br>
akarták teremteni a laikus, világi ateista francia<br>
államot, s ehhez bármilyen durva módszert megengedhetőnek<br>
tartottak.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Így aztán a későbbiekben Néró császár korát idéző<br>
kegyetlenkedések kezdődtek. 1793.<br>
november 7-én a<br>
kereszténységet s vele az alkotmányos egyházat törvénnyel<br>
megszüntetve, az ész és a természet új vallását vezették<br>
be. Sok templomból raktárt vagy istállót<br>
csináltak. Az egyház szervezete csaknem teljesen felbomlott.<br>
Meszlényi Antal így mutatja be: „Imakönyv,<br>
rózsafüzér, szentkép, ereklye mind olyan tilos<br>
tárgy lett, amely<br>
tulajdonosát könnyen a halálra juttatta. Hitvány<br>
élcelődést űztek a kereszténység szent szertartásaiból: mise, áldozás,<br>
körmenet stb., mind . olcsó élceknek<br>
lett a középpontja. <br>
<br>
Szamarakra<br>
főpapi infulát raktak, kazulába öltöztették,<br>
előttük keresztet<br>
és misekönyveket vittek s így jártak-keltek a<br>
maskarás körmenetek.”<br>
Mészárlás a nyílt tengeren<br>
A csőcselék ezt nem merte volna megtenni, ha a francia<br>
szabadkőműves állam vezetői nem szorgalmazzák e durva<br>
keresztényellenes támadásokat. A bűnös fővárosból, Párizsból<br>
vidékre is kiterjedt a keresztényellenesség legdurvább<br>
formája: Nantes-ban<br>
az egyik forradalmi biztos a Washington nevű<br>
szállítóhajóra rakatott 825 papot,<br>
a Deus-Associés nevűre pedig 542 papot és<br>
szerzetest. Kihajóztak velük a nyílt tengerre, s<br>
elsüllyesztették a hajókat. 1795-ben<br>
pedig törvényt alkottak az állam és<br>
egyház szétválasztásáról,<br>
amit újabb kegyetlenkedések követtek. 1789<br>
előtti és utána következő években, Európában először létrejött a kereszténységet<br>
megszüntetni akaró értelmiségi és politikusi populáció,<br>
amely a XIX. század végére átvette a francia állam<br>
vezetését, mind a parlamentben, a kormányokban,<br>
az egyetemi- és tudományos életben, mind a kultúra területén.<br>
A kereszténység tragédiájának második fölvonása a XX. század<br>
első évtizedére esik. A francia kultúrharc ugyan már 1875 után<br>
újra megindult; 1880-ban<br>
kizárták a<br>
püspöki kar küldötteit a Legfelsőbb Közoktatási<br>
Tanácsból; 1882-ben megszüntették a<br>
lelkészséget a középiskolákban; 1883-tól katonai<br>
egységek nem<br>
vehettek részt vallási<br>
szertartáson; 1884-ben megszüntették a<br>
kórházak papi állásait, valamint eltörölték a francia<br>
parlamenti munka megkezdésekor és befejezésekor mondott<br>
imákat. 1886-tól az egyházi iskolákban sem taníthatott<br>
szerzetes stb.<br>
Azonban a kultúrharc agresszíven keresztényellenes éle a XX.<br>
század első évtizedében zajlott. Ekkorra a francia állam<br>
szabadkőműves béklyóba kerül. A Magyar Országos Levéltár P<br>
szekciójában, a Demokratia Páholy iratai között olvasható: „A<br>
múlt hónapban újjáalakult Briand-kormányban, a France<br>
Chrétienne szerint hét szabadkőműves foglal helyet, és pedig<br>
Pichon testvér külügyminiszter, Klotz testvér<br>
pénzügyminiszter, Dupuy testvér kereskedelmi, Puech testvér<br>
közmunkaügyi, Faure testvér közoktatásügyi, Lafferre testvér,<br>
a Nagyoriens volt elnöke, munkaügyi miniszter és<br>
Dujardin-Beaumetz testvér, a szépművészetek minisztere.”<br>
Fontos tudnunk, hogy Pichon testvér, Georges Clemenceau<br>
fiatalkori barátja és páholytársa majd 1919-ben, amikor újra<br>
külügyminiszter, a magyar határok tárgyalásakor kijelenti, hogy<br>
„magyar<br>
nemzet nem létezik, csak 15 ezer nagybirtokos”.<br>
Émile Combes, az antihős<br>
A magyarországi szabadkőművesség központi hivatalos havi<br>
folyóirata pedig ezt írja 1909-ben: „A francia törvényhozás<br>
két házában a szabadkőművesség tudvalevőleg fényesen van<br>
képviselve.” Majd hosszasan ismertetik a neveket. A szabadkőműves<br>
francia miniszterelnök, Émile Combes (kormányfő 1902.<br>
június – 1905. január között) lényegében eltörölte a francia<br>
katolikus egyházat. Szántó<br>
Konrád, a korszak kutatója így összegez: „Az egyháztól elvett<br>
vagyon 410 millió frank volt, a püspököket, plébánosokat,<br>
szemináriumokat kilakoltatták, a templomok, plébániák mint az<br>
egyháznak kölcsönadott épületek állagának megőrzése a helyi<br>
községtanácsok jóindulatától függött, s mivel azok sokfelé<br>
egyházellenes beállítottságúak voltak, ezrével mentek tönkre a<br>
templomok.” Ezeken kívül már 1902-ben betiltott a<br>
szabadkőműves kormány 12 ezer (!) egyházi iskolát, majd<br>
1904-ben, ismét megvonva az összes szerzetestől a tanítás<br>
jogát, bezárták a maradék 2500 egyházi iskolát is. Combes,<br>
tudva, hogy a szerzetesek alkotják a katolikus egyház<br>
legnagyobb szellemi erejét, a századelőn a<br>
szerzetesrendeket támadta meg.<br>
Akkoriban a<br>
magyar egyház sok elüldözött<br>
francia szerzetest és apácát befogadott.<br>
Mi volt a helyzet a Magyar Királyságban?<br>
A magyarországi értelmiség liberális és szociáldemokrata<br>
tagjai hamar a francia példa vonzása alá kerültek. A<br>
magyarországi „harmadik liberális nemzedék” (1890–1920) tagjai<br>
radikális liberálisok és szabadkőművesek voltak. A<br>
legismertebb személy Jászi Oszkár, aki a Társadalomtudományi<br>
Társaság elnöke, a Huszadik Század című folyóirat<br>
szerkesztője, 1906-tól a Demokratia, 1908-tól a Martinovics<br>
Páholy alapítója és főmestere. A századfordulótól először a<br>
nagyváradi László Király Páholy, majd a Martinovics Páholy<br>
vezetői (Jászi mellett Várady Zsigmond) alakítják ki a hazai<br>
radikális szabadkőművesség társadalomátalakító célrendszerét.<br>
Ennek lényegesebb elemei: először is meg kell támadni, le kell<br>
járatni, s ha lehet, meg kell semmisíteni legerősebbnek<br>
tartott ellenségüket, a katolikus egyházat. Másodszor: be kell<br>
vezetni az általános, titkos, községenkénti választójogot.<br>
Ezzel a politikai főhatalom megszerzése volt a céljuk,<br>
tekintet nélkül arra, hogy az általános választójognak milyen<br>
hatása lehetett volna a magyar képviselőház etnikai<br>
összetételére. Harmadszor: Jászi javaslatára újra kellett<br>
volna írni a magyar történelmet.<br>
A célok megvalósítására létrehoztak jónéhány civil<br>
szervezetet, a választójogi ligát, amely nagygyűléseket<br>
rendezett az országban. Ráadásul Jászi, aki tudta, hogy<br>
nyugati szövetségesek nélkül semmi esélyük kormányra kerülni,<br>
nemcsak a magyargyűlölő Scotus Viatorral, a brit külügy<br>
munkatársával vette föl a kapcsolatot, hanem – s ez nincs<br>
benne a hazai történetírásban – jelentős nyugati,<br>
keresztényellenes szabadkőműveseket hívott meg Budapestre.<br>
Importált felforgatók<br>
Ennek a szellemében érkezett többször is Budapestre az<br>
európai hírű belga szabadkőműves, Léon Furnémont. Furnémont<br>
először 1903 őszén járt Budapesten, amikor szeptember 13-án<br>
beszédet mondott egy budapesti munkásgyűlésen, amit a<br>
szociáldemokrata párt szervezett. A nagyobb nyilvánosságot úgy<br>
érte el, hogy saját kezdeményezésére cikket írt a Budapesti<br>
Naplóba. A sajtó túlnyomó része mindig a szabadkőművesek<br>
rendelkezésére állt. Sokkal fontosabb és széleskörűbb a<br>
következő, 1908. szeptember végi budapesti látogatása. Ekkor<br>
ugyanis legalább három különböző programot bonyolított le:<br>
előadást tartott a Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete<br>
rendezésében a városháza nagytermében, több száz fős közönség<br>
előtt; előadást tartott a Társadalomtudományi Társaság<br>
rendezésében, s végül, de nem utolsósorban volt egy titkos<br>
programja: megjelent a Demokratia Páholyban, ahol szintén<br>
előadást tartott. A Szabadgondolkozás Magyarországi<br>
Egyesületében tartott nagygyűlésnek négy szónoka volt: először<br>
a liberális-marxizáló Jászi Oszkár, a Martinovics Páholy<br>
megalakítója; utána Furnémont, majd Kunfi Zsigmond, a<br>
szociáldemokrata párt és a Martinovics Páholy tagja, végül a<br>
nagyváradi Várady Zsigmond, az ottani László Király Páholy<br>
tagja és egykori főmestere tartott beszédet. Jászi<br>
megállapította, hogy „a harcos klerikalizmus uralomra jutott<br>
Magyarországon, mely lelketlen izgatást folytat mindazon<br>
eszmék és törekvések ellen, melyek modern kultúránk<br>
érckészletéhez tartoznak.”<br>
Furnémont kijelentette: „A római egyház nem vallási, hanem<br>
szociális intézmény, mely a múlt sötétségéért és maradiságáért<br>
küzd a modern technika fegyvereivel, bár a pápát a legjobb<br>
akarattal sem mondhatjuk lángésznek. Diadalra jutása<br>
egyértelmű a szabadság és fejlődés elnyomásával. Ezért nem<br>
tűri meg fölvilágosult ember vagy nép. […] Ez a sok körmenet<br>
és katolikus demonstráció arra szolgál, hogy az egyházat a<br>
nagy vereségekért vigasztalja: 37 évvel ezelőtt Rómában<br>
fegyveres erővel szüntették meg a pápa fegyveres erőtől védett<br>
világi hatalmát. Négy évvel ezelőtt pedig a római<br>
világkongresszus egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy a<br>
pápának nemcsak világi, hanem szellemi hatalmát is el kell<br>
törölni. E kívánságot Franciaország már teljesítette és ez a<br>
nemzetközi szabadgondolkodó-szövetség nagy diadala.”<br>
A nagygyűlésen a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond (később<br>
Károlyi Mihály kormányának minisztere, majd a<br>
Tanácsköztársaság népbiztosa) beszélt: „Az elmúlt vasárnapon<br>
[egy katolikus nagygyűlésen] a középkori Magyarország Budapest<br>
utcáin hadat üzent a modern Magyarországnak. Tömjéntől és<br>
pálinkától elbutított parasztok százait hozták föl, hogy<br>
megfenyegessék vele a főváros modern gondolkozású népét. A<br>
katolikus nagygyűlésen kibontakozott az új klerikalizmus képe,<br>
amely a szociális és demokratikus haladás jelszavait<br>
hangoztatja, hogy annál biztosabban meghamisíthassa őket. Ez a<br>
modern fegyverkezés azért történik, hogy meghiúsíthassa a<br>
klerikalizmus az elkövetkező veszélyt, a két nagy<br>
szekularizációt: a papi javaknak és a gyermeki léleknek<br>
szekularizációját. A klerikalizmus anyagi hatalmának a papi<br>
birtokok, szellemi hatalmának a gyermeki lélek birtoklása az<br>
alapja. A katolikus nagygyűléstől mozgósított barbarizmus a<br>
klerikális iskola gyümölcse. Jól tudja a reakció, hogy a<br>
francia szeparációt azoknak a polgároknak a választójogosultak<br>
sorába való lépése tette lehetővé, kik 1883-ban, vagyis akkor<br>
jártak iskolába, amikor az állami, felekezettől mentes és<br>
ingyenes népoktatás megvalósult. Viszont mi is tudjuk, hogy<br>
addigra, míg iskoláinkban a lelkek megmérgezése tovább folyik,<br>
gazdasági és politikai haladásra nem számíthatunk. Nálunk 16<br>
ezer népiskola közül 12 ezer, 167 gimnázium közül 137<br>
felekezeti. Ezekből az iskolákból kerülnek ki a Szent<br>
Imre-kollégium keresztesvitézei […]. A klerikálisok a modern<br>
eszközök kihasználásában olyan messzire mennek, hogy az<br>
egyházi épületeket tűz, a termést jégkár ellen csak olyan<br>
intézeteknél biztosítják, amelyek a katolikus iskolák javára<br>
províziót [közvetítői jutalékot] adnak. Így a püspöki székben<br>
ülő demagógok mellett megjelent a tiarás és lilacsuhás<br>
biztosítási ügynök.”<br>
Faber Oszkár, a likvidátor<br>
Kunfi úgy látja, hogy a nyugati kultúra akkor jön<br>
Magyarországra, ha a katolikus egyháztól elveszik az anyagi,<br>
valamint a lelkek fölötti hatalmat. Kunfi vágyai közé<br>
tartozik, hogy megtegye azt, amit a francia szabadkőműves<br>
testvérei Franciaországban már kiviteleztek. A gyűlésen több<br>
hasonló beszéd is elhangzott. Összességében pedig<br>
kijelenthető, mert a források ezt bizonyítják, hogy 1908<br>
körüli évekre a Magyar Királyságban is kialakult a<br>
keresztényellenesség személyi állománya. Jöhettek a<br>
székesfővárosba a politikailag „nehéz súlyú” nyugati<br>
szabadkőművesek, akik hazájukban már bizonyítottak a királyság<br>
és a kereszténység ellen. A cél a keresztény magyar<br>
nemzetállam (nem szétdarabolása, hanem) átalakítása, francia<br>
minta szerinti szabadkőműves köztársasággá.<br>
Jásziban ekkoriban fogalmazódhatott meg a titkos<br>
szabadkőműves politikai párt megszervezése, ami<br>
alkotmányellenes volt ugyan, de a magyar liberális mintaállam<br>
�� vezetőitől nem kellett félniük. A Martinovics Páholy iratai<br>
szerint 1913 őszétől kezdik szervezni az Országos Polgári<br>
Radikális Pártot, amely 1918 október végén Károlyi rózsaszín<br>
gróf hármas kormánykoalíciójának egyik tagja lesz.<br>
Az Országos Levéltár P szekciójában sok ezer hivatalos,<br>
szabadkőművesek által írt irat foglalkozik a római katolikus<br>
egyház elleni támadások terveivel. Ezeket már ismertettem a<br>
Harcoló szabadkőművesség című könyvemben. Kimondható, hogy a<br>
hazai radikális páholyok, amelyek egyre nagyobb hatást<br>
gyakoroltak a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy egészére,<br>
megkísérelték átfordítani a harcukat a kereszténység mint<br>
főellenség ellen. Nem véletlen, hogy létrejött Károlyi<br>
szabadkőműves kormánya, a vörös diktatúra pedig Faber Oszkár<br>
szabadkőműves vezetésével úgynevezett likvidációs bizottságot<br>
hoz létre. Ennek a keresztény egyházak megszüntetése lett a<br>
feladata: íme, beérett a francia egyházellenesség<br>
Kárpát-medencei vetése.<br>
Raffay Ernő<br>
A szerző történész, egyetemi tanár<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Magyar Nemzet<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Mentes<br>
a vírusoktól. <a
href="http://www.avg.com"
target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avg.com</a> <br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
Kedves Egon, Mőci, többiek! Hemzseg a hibáktól, a tények egyoldalú beállításától. 1. Szabadkőművesek Franciaországban kb. 700 pap volt szabadkőműves, ebből Párizsban 300-an éltek. Divat volt az értelmiségiek körében szabadkőművesnek lenni, ezért amikor a francia forradalom különböző szekciói és frakciói egymás ellen harcoltak, mindegyikben lehetett találni mind (volt) papot, mind szabadkőművest. A Grand Orient (Nagy Kelet) a legfőbb szabadkőműves páholy feje Fülöp orleans-i herceg volt, aki később Egyenlőség Fülöp (Phillipe-Égelité)-re változtatta a nevét, a konvent tagja volt, a király halálára szavazott, de őt is lefejezték 1793 nov. 6-án - pedig még a szabadkőművességet is megtagadta - ekkor már a szabadkőműves páholyokat is betiltották.. (Az időrend kedvéért: okt. 31-én már kivégezték a Gironde 222 képviselőjét, még korábban a királyt és Mária Antoanette-et) A Grand Orient második számú embere, Luxemburg herceg emigrált és az ellenforradalmat szervezte Németországban (a legtöbb kis német fejedelem és uralkodó szintén szabadkőműves volt ekkor) 1789-ben kb. 1000 páholy működött Franciaországban, amikor újra engedélyezték 1800-ban, kb. 75 kezdett el működni megint. "Az új francia forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg akarták teremteni a laikus, világi ateista francia államot, s ehhez bármilyen durva módszert megengedhetőnek tartottak." - írja Raffay.Ez baromság! 2. Keresztényüldözés A Forradalom alatt volt keresztényüldözés is - egy rövid ideig - és sok papot is meggyilkoltak, de nem szabad elfelejteni, hogy két katolikus egyház működött, az alkotmányos és a rendszerre fel nem esküdött (ez megint egy hosszú történet lenne). A terror alatt általában azokat a szerzeteseket, apácákat, papokat, laikus testvéreket ölték meg, akik megtagadták az esküt az Egyház Polgári Alkotmányára. A Meszlényi által leírt események megtörténtek. De Raffay állításával ellentétben sohasem volt törvény, NEM IGAZ HOGY 1793. november 7-én a kereszténységet s vele az alkotmányos egyházat törvénnyel megszüntetve, az ész és a természet új vallását vezették be. 1793-ban a terror káoszt jelentett. Állandó harcok a vidéken a helyi különböző bizottságokban, egymás között és a kiküldött konventbiztosokkal, egymás kölcsönös vádolása és feljelentése helyben és Párizsban, a gyanúsak állandó feljelentése, kivégzések, börtönök, képzelt és valódi felkelések. Sok helyen radikális ateisták is hatalomba kerültek és az alkotmányos egyház tagjai is veszélybe kerültek, templomokat zártak be, kezdtek el lebontani, műkincseket pusztítottak el stb. - miközben egymást is irtották. A később nagy szerepet játszó Joseph Fouché - egykori oratoriánus szerzetes - konventbiztosként leszedte a temetőkről a Feltámadunk feliratot és helyébe A halál örök álom táblát tetette - amiért Robespierre megvádolta. Volt, ahol ez az üldözés nem történt meg - minden a helyi viszonyoktól függött. Kis időrend: A konvent már 1793 április 21—24. száműzetésre ítélt minden eskümegtagadó papot, A konvent, mintha egyházi konvent volna, megengedte a papok házasságát, mely szabadsággal Grégoire abbé és Lindet püspök példájára körülbelül 2000 pap élt. szept. 17. Elfogadják a gyanúsakról szóló törvényt: bárki beleshetett október 5. A forradalmi naptár bevezetése. Az első év szeptember 22-én, a Köztársaság kikiáltásával kezdődik okt. 28-án a konvent teljesen kizárta a papokat az iskolák­ból november 5. Polgári ünnepeket vezetnek be. november 6-án a Nemzeti Konvent engedélyezte, hogy a községek megtagadják a katolikus vallást november 7-én pedig Gobel párizsi érsek és több főpap — fején vörös sapkával — lemondott püspökségéről, mivel "látja a józan gondolkodás nagy előhaladását s úgy tapasztalja, hogy hivatalára sem kedve, sem szüksége nincs a népnek". Julien, a toulousei ref. pap, a szószékről egy katolikus püspökkel kezet fogva jelentette be lemondását. November 10-én az Ész Temploma névre átkeresztelt Notre-Dame-ban megrendezték a Szabadság és az Ész ünnepét, amely meglehetősen száraznak, unalmasnak és lélektelennek bizonyult. A szertartást úgy lehet összefoglalni, hogy a katedrálison belül összeállítottak egy hevenyészett görög–római stílusú templomot, a fehér ruhás, frígiai sapkás, kezében lándzsát tartó Szabadság pedig meghajolt az Ész lángja előtt, majd virágok és növények közé telepedett. Maillard kisasszonynak nevezett Marie-Thérèse Davoux színésznő alakította ezt a szerepet. De ezt nem a konvent csinálta, hanem a Községtanács (Commune), Chaumette, Momoro - Hébert hívei - vezetésével. Állandó hatalmi harc volt ugyanis a Konventen belül is, a Községtanácson belül is, A Közjóléti Bizottságon és Közbiztonsági Bizottságon belül is, és egymás ellen is a felhergelt utcai tömegekre támaszkodva... Robespierre nov. 21-én a jakobinus-klubban, 28-án pedig a konventben is föllépett Hébert, Clootz és Chaumette túlzásai ellen. Szerinte az ateizmus arisztokrata jellegű - AMI A GUILLOTINE -NAL való fenyegetés volt december 6-án Robespierre-nek indítványára a konvent kimondta, hogy mindenki szabadon gyakorolhatja vallását. A katolikusok ettől a pillanattól fogva ismét nyíltan és egyértelműen a törvény oltalma alatt álltak. 1794 márc. 13 :Hébert, Chaumette, Momoro és veszettek letartóztatása, majd kivégzése (ők vezettek a keresztény -ellenes kampányt) Függelék: A gyanúsakról szóló törvény 1. Közvetlenül a jelen határozat kiadása után a Köztársaság területén valamennyi, még szabad [ilyen] egyént őrizet alá kell helyezni.2. A következő személyek tekinthetők gyanúsnak. Először azok, akik viselkedésükkel, kapcsolataikkal, beszédükkel vagy írásaikkal a zsarnokság vagy föderalizmus híveinek és a szabadság ellenségeinek mutatkoznak. Másodszor azok, akik nem képesek a március 21-ei határozatban meghatározottak szerint igazolni megélhetési módjukat és állampolgári kötelezettségeik teljesítését. Harmadszor azok, akiktől megtagadták hazafiságuk igazolását. Negyedszer azok a közhivatalnokok, akiket a Konvent vagy megbízottai elbocsátottak hivatalukból, ... nemesek és emigránsok azon férjei és feleségei, apjai, anyjai, fiai, leányai, fivérei, nővérei és ügynökei, akik nem nyilvánították ki a forradalomhoz való ragaszkodásukat.10. Szükség esetén a polgári és büntető bíróságok fogva tarthatnak és a fent említett börtönökbe küldhetnek olyan személyeket, akikről megállapították, hogy nem lehet vádiratot készíteni ellenük, vagy akiket felmentettek az ellenük emelt vád alól. Reinisch Egon írta: Kedves Emőke !A cikk első mondata tévedés :a sátánista szabadkőművesek elődei a fekete macskák (és nem Néró ) ez Egyházunk hivatalos álláspontja .Üdv. Egon2020.07.12. 10:30 keltezéssel, Emoke Greschik írta:Néró késői utódai: a szabadkőművesek A keresztényellenes ideológia francia gyökerei a századfordulóra hazánkat is behálózták. 2020. július 11. 10:51<a
href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html "
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html </a>; Az elmúlt hónapokban az újra fellángoló keresztényellenes megnyilvánulások brutalitása sokakban értetlenséget váltott ki. Vajon mi az oka annak, hogy ismét a keresztény jelképeket, a keresztény egyházakat gyalázó baloldali-anarchista megmozdulások még mindig ezt tartják gyűlöletük tárgyának? Pedig van rá magyarázat. A modern korunkra hatással lévő keresztényellenes ideológia a felvilágosodás és a kultúra sokak által nagyra tartott Franciaországában alakult ki az 1700-as évek második felében. Magára talált akkor az Enciklopédia köteteit megalkotó értelmiség és az angol, keresztény alapokon nyugvó szabadkőművességtől az ateista világfölfogás felé elmozduló, egyre radikálisabban materialista francia (úgynevezett latin típusú) szabadkőművesség, főleg a Francia Nagyoriens Nagypáholy.Tapossátok el a gyalázatost!1789 előtt és után is a keresztény királyság elleni harc vezetője a Kilenc Nővér (Les Neuf Soeurs) Páholy volt, amelynek tagjai közé tartoztak a francia „felvilágosodás” legnagyobb nevei. Voltaire jelszava: Tapossátok el a gyalázatost! (tudniillik az egyházat). A nagy francia szabadkőműves forradalom során a jakobinus diktatúra végéig a legfontosabb stratégiai cselekedetek: meggyilkolják a királyt és a királysághű arisztokrácia legjobbjait – „természetesen” feleségekkel és gyerekekkel együtt. 1791 szeptemberében kivégeznek Párizsban 1400 rabot, köztük majdnem háromszáz papot és három püspököt. Európa történetében ez volt az első (ha nem is az utolsó) eset, amikor az állam elüldözi saját papjait, kimondottan politikai-ideológiai megfontolások alapján. Az új francia forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg akarták teremteni a laikus, világi ateista francia államot, s ehhez bármilyen durva módszert megengedhetőnek tartottak. Így aztán a későbbiekben Néró császár korát idéző kegyetlenkedések kezdődtek. 1793. november 7-én a kereszténységet s vele az alkotmányos egyházat törvénnyel megszüntetve, az ész és a természet új vallását vezették be. Sok templomból raktárt vagy istállót csináltak. Az egyház szervezete csaknem teljesen felbomlott. Meszlényi Antal így mutatja be: „Imakönyv, rózsafüzér, szentkép, ereklye mind olyan tilos tárgy lett, amely tulajdonosát könnyen a halálra juttatta. Hitvány élcelődést űztek a kereszténység szent szertartásaiból: mise, áldozás, körmenet stb., mind . olcsó élceknek lett a középpontja. Szamarakra főpapi infulát raktak, kazulába öltöztették, előttük keresztet és misekönyveket vittek s így jártak-keltek a maskarás körmenetek.”Mészárlás a nyílt tengerenA csőcselék ezt nem merte volna megtenni, ha a francia szabadkőműves állam vezetői nem szorgalmazzák e durva keresztényellenes támadásokat. A bűnös fővárosból, Párizsból vidékre is kiterjedt a keresztényellenesség legdurvább formája: Nantes-ban az egyik forradalmi biztos a Washington nevű szállítóhajóra rakatott 825 papot, a Deus-Associés nevűre pedig 542 papot és szerzetest. Kihajóztak velük a nyílt tengerre, s elsüllyesztették a hajókat. 1795-ben pedig törvényt alkottak az állam és egyház szétválasztásáról, amit újabb kegyetlenkedések követtek. 1789 előtti és utána következő években, Európában először létrejött a kereszténységet megszüntetni akaró értelmiségi és politikusi populáció, amely a XIX. század végére átvette a francia állam vezetését, mind a parlamentben, a kormányokban, az egyetemi- és tudományos életben, mind a kultúra területén.A kereszténység tragédiájának második fölvonása a XX. század első évtizedére esik. A francia kultúrharc ugyan már 1875 után újra megindult; 1880-ban kizárták a püspöki kar küldötteit a Legfelsőbb Közoktatási Tanácsból; 1882-ben megszüntették a lelkészséget a középiskolákban; 1883-tól katonai egységek nem vehettek részt vallási szertartáson; 1884-ben megszüntették a kórházak papi állásait, valamint eltörölték a francia parlamenti munka megkezdésekor és befejezésekor mondott imákat. 1886-tól az egyházi iskolákban sem taníthatott szerzetes stb.Azonban a kultúrharc agresszíven keresztényellenes éle a XX. század első évtizedében zajlott. Ekkorra a francia állam szabadkőműves béklyóba kerül. A Magyar Országos Levéltár P szekciójában, a Demokratia Páholy iratai között olvasható: „A múlt hónapban újjáalakult Briand-kormányban, a France Chrétienne szerint hét szabadkőműves foglal helyet, és pedig Pichon testvér külügyminiszter, Klotz testvér pénzügyminiszter, Dupuy testvér kereskedelmi, Puech testvér közmunkaügyi, Faure testvér közoktatásügyi, Lafferre testvér, a Nagyoriens volt elnöke, munkaügyi miniszter és Dujardin-Beaumetz testvér, a szépművészetek minisztere.” Fontos tudnunk, hogy Pichon testvér, Georges Clemenceau fiatalkori barátja és páholytársa majd 1919-ben, amikor újra külügyminiszter, a magyar határok tárgyalásakor kijelenti, hogy „magyar nemzet nem létezik, csak 15 ezer nagybirtokos”.Émile Combes, az antihősA magyarországi szabadkőművesség központi hivatalos havi folyóirata pedig ezt írja 1909-ben: „A francia törvényhozás két házában a szabadkőművesség tudvalevőleg fényesen van képviselve.” Majd hosszasan ismertetik a neveket. A szabadkőműves francia miniszterelnök, Émile Combes (kormányfő 1902. június – 1905. január között) lényegében eltörölte a francia katolikus egyházat. Szántó Konrád, a korszak kutatója így összegez: „Az egyháztól elvett vagyon 410 millió frank volt, a püspököket, plébánosokat, szemináriumokat kilakoltatták, a templomok, plébániák mint az egyháznak kölcsönadott épületek állagának megőrzése a helyi községtanácsok jóindulatától függött, s mivel azok sokfelé egyházellenes beállítottságúak voltak, ezrével mentek tönkre a templomok.” Ezeken kívül már 1902-ben betiltott a szabadkőműves kormány 12 ezer (!) egyházi iskolát, majd 1904-ben, ismét megvonva az összes szerzetestől a tanítás jogát, bezárták a maradék 2500 egyházi iskolát is. Combes, tudva, hogy a szerzetesek alkotják a katolikus egyház legnagyobb szellemi erejét, a századelőn a szerzetesrendeket támadta meg. Akkoriban a magyar egyház sok elüldözött francia szerzetest és apácát befogadott.Mi volt a helyzet a Magyar Királyságban?A magyarországi értelmiség liberális és szociáldemokrata tagjai hamar a francia példa vonzása alá kerültek. A magyarországi „harmadik liberális nemzedék” (1890–1920) tagjai radikális liberálisok és szabadkőművesek voltak. A legismertebb személy Jászi Oszkár, aki a Társadalomtudományi Társaság elnöke, a Huszadik Század című folyóirat szerkesztője, 1906-tól a Demokratia, 1908-tól a Martinovics Páholy alapítója és főmestere. A századfordulótól először a nagyváradi László Király Páholy, majd a Martinovics Páholy vezetői (Jászi mellett Várady Zsigmond) alakítják ki a hazai radikális szabadkőművesség társadalomátalakító célrendszerét. Ennek lényegesebb elemei: először is meg kell támadni, le kell járatni, s ha lehet, meg kell semmisíteni legerősebbnek tartott ellenségüket, a katolikus egyházat. Másodszor: be kell vezetni az általános, titkos, községenkénti választójogot. Ezzel a politikai főhatalom megszerzése volt a céljuk, tekintet nélkül arra, hogy az általános választójognak milyen hatása lehetett volna a magyar képviselőház etnikai összetételére. Harmadszor: Jászi javaslatára újra kellett volna írni a magyar történelmet.A célok megvalósítására létrehoztak jónéhány civil szervezetet, a választójogi ligát, amely nagygyűléseket rendezett az országban. Ráadásul Jászi, aki tudta, hogy nyugati szövetségesek nélkül semmi esélyük kormányra kerülni, nemcsak a magyargyűlölő Scotus Viatorral, a brit külügy munkatársával vette föl a kapcsolatot, hanem – s ez nincs benne a hazai történetírásban – jelentős nyugati, keresztényellenes szabadkőműveseket hívott meg Budapestre.Importált felforgatókEnnek a szellemében érkezett többször is Budapestre az európai hírű belga szabadkőműves, Léon Furnémont. Furnémont először 1903 őszén járt Budapesten, amikor szeptember 13-án beszédet mondott egy budapesti munkásgyűlésen, amit a szociáldemokrata párt szervezett. A nagyobb nyilvánosságot úgy érte el, hogy saját kezdeményezésére cikket írt a Budapesti Naplóba. A sajtó túlnyomó része mindig a szabadkőművesek rendelkezésére állt. Sokkal fontosabb és széleskörűbb a következő, 1908. szeptember végi budapesti látogatása. Ekkor ugyanis legalább három különböző programot bonyolított le: előadást tartott a Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete rendezésében a városháza nagytermében, több száz fős közönség előtt; előadást tartott a Társadalomtudományi Társaság rendezésében, s végül, de nem utolsósorban volt egy titkos programja: megjelent a Demokratia Páholyban, ahol szintén előadást tartott. A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületében tartott nagygyűlésnek négy szónoka volt: először a liberális-marxizáló Jászi Oszkár, a Martinovics Páholy megalakítója; utána Furnémont, majd Kunfi Zsigmond, a szociáldemokrata párt és a Martinovics Páholy tagja, végül a nagyváradi Várady Zsigmond, az ottani László Király Páholy tagja és egykori főmestere tartott beszédet. Jászi megállapította, hogy „a harcos klerikalizmus uralomra jutott Magyarországon, mely lelketlen izgatást folytat mindazon eszmék és törekvések ellen, melyek modern kultúránk érckészletéhez tartoznak.”Furnémont kijelentette: „A római egyház nem vallási, hanem szociális intézmény, mely a múlt sötétségéért és maradiságáért küzd a modern technika fegyvereivel, bár a pápát a legjobb akarattal sem mondhatjuk lángésznek. Diadalra jutása egyértelmű a szabadság és fejlődés elnyomásával. Ezért nem tűri meg fölvilágosult ember vagy nép. […] Ez a sok körmenet és katolikus demonstráció arra szolgál, hogy az egyházat a nagy vereségekért vigasztalja: 37 évvel ezelőtt Rómában fegyveres erővel szüntették meg a pápa fegyveres erőtől védett világi hatalmát. Négy évvel ezelőtt pedig a római világkongresszus egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy a pápának nemcsak világi, hanem szellemi hatalmát is el kell törölni. E kívánságot Franciaország már teljesítette és ez a nemzetközi szabadgondolkodó-szövetség nagy diadala.”A nagygyűlésen a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond (később Károlyi Mihály kormányának minisztere, majd a Tanácsköztársaság népbiztosa) beszélt: „Az elmúlt vasárnapon [egy katolikus nagygyűlésen] a középkori Magyarország Budapest utcáin hadat üzent a modern Magyarországnak. Tömjéntől és pálinkától elbutított parasztok százait hozták föl, hogy megfenyegessék vele a főváros modern gondolkozású népét. A katolikus nagygyűlésen kibontakozott az új klerikalizmus képe, amely a szociális és demokratikus haladás jelszavait hangoztatja, hogy annál biztosabban meghamisíthassa őket. Ez a modern fegyverkezés azért történik, hogy meghiúsíthassa a klerikalizmus az elkövetkező veszélyt, a két nagy szekularizációt: a papi javaknak és a gyermeki léleknek szekularizációját. A klerikalizmus anyagi hatalmának a papi birtokok, szellemi hatalmának a gyermeki lélek birtoklása az alapja. A katolikus nagygyűléstől mozgósított barbarizmus a klerikális iskola gyümölcse. Jól tudja a reakció, hogy a francia szeparációt azoknak a polgároknak a választójogosultak sorába való lépése tette lehetővé, kik 1883-ban, vagyis akkor jártak iskolába, amikor az állami, felekezettől mentes és ingyenes népoktatás megvalósult. Viszont mi is tudjuk, hogy addigra, míg iskoláinkban a lelkek megmérgezése tovább folyik, gazdasági és politikai haladásra nem számíthatunk. Nálunk 16 ezer népiskola közül 12 ezer, 167 gimnázium közül 137 felekezeti. Ezekből az iskolákból kerülnek ki a Szent Imre-kollégium keresztesvitézei […]. A klerikálisok a modern eszközök kihasználásában olyan messzire mennek, hogy az egyházi épületeket tűz, a termést jégkár ellen csak olyan intézeteknél biztosítják, amelyek a katolikus iskolák javára províziót [közvetítői jutalékot] adnak. Így a püspöki székben ülő demagógok mellett megjelent a tiarás és lilacsuhás biztosítási ügynök.”Faber Oszkár, a likvidátorKunfi úgy látja, hogy a nyugati kultúra akkor jön Magyarországra, ha a katolikus egyháztól elveszik az anyagi, valamint a lelkek fölötti hatalmat. Kunfi vágyai közé tartozik, hogy megtegye azt, amit a francia szabadkőműves testvérei Franciaországban már kiviteleztek. A gyűlésen több hasonló beszéd is elhangzott. Összességében pedig kijelenthető, mert a források ezt bizonyítják, hogy 1908 körüli évekre a Magyar Királyságban is kialakult a keresztényellenesség személyi állománya. Jöhettek a székesfővárosba a politikailag „nehéz súlyú” nyugati szabadkőművesek, akik hazájukban már bizonyítottak a királyság és a kereszténység ellen. A cél a keresztény magyar nemzetállam (nem szétdarabolása, hanem) átalakítása, francia minta szerinti szabadkőműves köztársasággá.Jásziban ekkoriban fogalmazódhatott meg a titkos szabadkőműves politikai párt megszervezése, ami alkotmányellenes volt ugyan, de a magyar liberális mintaállam vezetőitől nem kellett félniük. A Martinovics Páholy iratai szerint 1913 őszétől kezdik szervezni az Országos Polgári Radikális Pártot, amely 1918 október végén Károlyi rózsaszín gróf hármas kormánykoalíciójának egyik tagja lesz.Az Országos Levéltár P szekciójában sok ezer hivatalos, szabadkőművesek által írt irat foglalkozik a római katolikus egyház elleni támadások terveivel. Ezeket már ismertettem a Harcoló szabadkőművesség című könyvemben. Kimondható, hogy a hazai radikális páholyok, amelyek egyre nagyobb hatást gyakoroltak a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy egészére, megkísérelték átfordítani a harcukat a kereszténység mint főellenség ellen. Nem véletlen, hogy létrejött Károlyi szabadkőműves kormánya, a vörös diktatúra pedig Faber Oszkár szabadkőműves vezetésével úgynevezett likvidációs bizottságot hoz létre. Ennek a keresztény egyházak megszüntetése lett a feladata: íme, beérett a francia egyházellenesség Kárpát-medencei vetése.Raffay ErnőA szerző történész, egyetemi tanár Magyar Nemzet Mentes a vírusoktól. <a
href="http://www.avg.com _______________________________________________"
target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avg.com _______________________________________________</a> Grem mailing list <a
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> <a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem Kedves Emőke ! A cikk első mondata tévedés :a sátánista szabadkőművesek elődei a fekete macskák (és nem Néró ) ez Egyházunk hivatalos álláspontja . Üdv. Egon 2020.07.12. 10:30 keltezéssel, Emoke Greschik írta: Néró késői utódai: a szabadkőművesek A keresztényellenes ideológia francia gyökerei a századfordulóra hazánkat is behálózták. 2020. július 11. 10:51 https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html Az elmúlt hónapokban az újra fellángoló keresztényellenes megnyilvánulások brutalitása sokakban értetlenséget váltott ki. Vajon mi az oka annak, hogy ismét a keresztény jelképeket, a keresztény egyházakat gyalázó baloldali-anarchista megmozdulások még mindig ezt tartják gyűlöletük tárgyának? Pedig van rá magyarázat. A modern korunkra hatással lévő keresztényellenes ideológia a felvilágosodás és a kultúra sokak által nagyra tartott Franciaországában alakult ki az 1700-as évek második felében. Magára talált akkor az Enciklopédia köteteit megalkotó értelmiség és az angol, keresztény alapokon nyugvó szabadkőművességtől az ateista világfölfogás felé elmozduló, egyre radikálisabban materialista francia (úgynevezett latin típusú) szabadkőművesség, főleg a Francia Nagyoriens Nagypáholy. Tapossátok el a gyalázatost! 1789 előtt és után is a keresztény királyság elleni harc vezetője a Kilenc Nővér (Les Neuf Soeurs) Páholy volt, amelynek tagjai közé tartoztak a francia „felvilágosodás” legnagyobb nevei. Voltaire jelszava: Tapossátok el a gyalázatost! (tudniillik az egyházat). A nagy francia szabadkőműves forradalom során a jakobinus diktatúra végéig a legfontosabb stratégiai cselekedetek: meggyilkolják a királyt és a királysághű arisztokrácia legjobbjait – „természetesen” feleségekkel és gyerekekkel együtt. 1791 szeptemberében kivégeznek Párizsban 1400 rabot, köztük majdnem háromszáz papot és három püspököt. Európa történetében ez volt az első (ha nem is az utolsó) eset, amikor az állam elüldözi saját papjait, kimondottan politikai-ideológiai megfontolások alapján. Az új francia forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg akarták teremteni a laikus, világi ateista francia államot, s ehhez bármilyen durva módszert megengedhetőnek tartottak. Így aztán a későbbiekben Néró császár korát idéző kegyetlenkedések kezdődtek. 1793. november 7-én a kereszténységet s vele az alkotmányos egyházat törvénnyel megszüntetve, az ész és a természet új vallását vezették be. Sok templomból raktárt vagy istállót csináltak. Az egyház szervezete csaknem teljesen felbomlott. Meszlényi Antal így mutatja be: „Imakönyv, rózsafüzér, szentkép, ereklye mind olyan tilos tárgy lett, amely tulajdonosát könnyen a halálra juttatta. Hitvány élcelődést űztek a kereszténység szent szertartásaiból: mise, áldozás, körmenet stb., mind . olcsó élceknek lett a középpontja. Szamarakra főpapi infulát raktak, kazulába öltöztették, előttük keresztet és misekönyveket vittek s így jártak-keltek a maskarás körmenetek.” Mészárlás a nyílt tengeren A csőcselék ezt nem merte volna megtenni, ha a francia szabadkőműves állam vezetői nem szorgalmazzák e durva keresztényellenes támadásokat. A bűnös fővárosból, Párizsból vidékre is kiterjedt a keresztényellenesség legdurvább formája: Nantes-ban az egyik forradalmi biztos a Washington nevű szállítóhajóra rakatott 825 papot, a Deus-Associés nevűre pedig 542 papot és szerzetest. Kihajóztak velük a nyílt tengerre, s elsüllyesztették a hajókat. 1795-ben pedig törvényt alkottak az állam és egyház szétválasztásáról, amit újabb kegyetlenkedések követtek. 1789 előtti és utána következő években, Európában először létrejött a kereszténységet megszüntetni akaró értelmiségi és politikusi populáció, amely a XIX. század végére átvette a francia állam vezetését, mind a parlamentben, a kormányokban, az egyetemi- és tudományos életben, mind a kultúra területén. A kereszténység tragédiájának második fölvonása a XX. század első évtizedére esik. A francia kultúrharc ugyan már 1875 után újra megindult; 1880-ban kizárták a püspöki kar küldötteit a Legfelsőbb Közoktatási Tanácsból; 1882-ben megszüntették a lelkészséget a középiskolákban; 1883-tól katonai egységek nem vehettek részt vallási szertartáson; 1884-ben megszüntették a kórházak papi állásait, valamint eltörölték a francia parlamenti munka megkezdésekor és befejezésekor mondott imákat. 1886-tól az egyházi iskolákban sem taníthatott szerzetes stb. Azonban a kultúrharc agresszíven keresztényellenes éle a XX. század első évtizedében zajlott. Ekkorra a francia állam szabadkőműves béklyóba kerül. A Magyar Országos Levéltár P szekciójában, a Demokratia Páholy iratai között olvasható: „A múlt hónapban újjáalakult Briand-kormányban, a France Chrétienne szerint hét szabadkőműves foglal helyet, és pedig Pichon testvér külügyminiszter, Klotz testvér pénzügyminiszter, Dupuy testvér kereskedelmi, Puech testvér közmunkaügyi, Faure testvér közoktatásügyi, Lafferre testvér, a Nagyoriens volt elnöke, munkaügyi miniszter és Dujardin-Beaumetz testvér, a szépművészetek minisztere.” Fontos tudnunk, hogy Pichon testvér, Georges Clemenceau fiatalkori barátja és páholytársa majd 1919-ben, amikor újra külügyminiszter, a magyar határok tárgyalásakor kijelenti, hogy „magyar nemzet nem létezik, csak 15 ezer nagybirtokos”. Émile Combes, az antihős A magyarországi szabadkőművesség központi hivatalos havi folyóirata pedig ezt írja 1909-ben: „A francia törvényhozás két házában a szabadkőművesség tudvalevőleg fényesen van képviselve.” Majd hosszasan ismertetik a neveket. A szabadkőműves francia miniszterelnök, Émile Combes (kormányfő 1902. június – 1905. január között) lényegében eltörölte a francia katolikus egyházat. Szántó Konrád, a korszak kutatója így összegez: „Az egyháztól elvett vagyon 410 millió frank volt, a püspököket, plébánosokat, szemináriumokat kilakoltatták, a templomok, plébániák mint az egyháznak kölcsönadott épületek állagának megőrzése a helyi községtanácsok jóindulatától függött, s mivel azok sokfelé egyházellenes beállítottságúak voltak, ezrével mentek tönkre a templomok.” Ezeken kívül már 1902-ben betiltott a szabadkőműves kormány 12 ezer (!) egyházi iskolát, majd 1904-ben, ismét megvonva az összes szerzetestől a tanítás jogát, bezárták a maradék 2500 egyházi iskolát is. Combes, tudva, hogy a szerzetesek alkotják a katolikus egyház legnagyobb szellemi erejét, a századelőn a szerzetesrendeket támadta meg. Akkoriban a magyar egyház sok elüldözött francia szerzetest és apácát befogadott. Mi volt a helyzet a Magyar Királyságban? A magyarországi értelmiség liberális és szociáldemokrata tagjai hamar a francia példa vonzása alá kerültek. A magyarországi „harmadik liberális nemzedék” (1890–1920) tagjai radikális liberálisok és szabadkőművesek voltak. A legismertebb személy Jászi Oszkár, aki a Társadalomtudományi Társaság elnöke, a Huszadik Század című folyóirat szerkesztője, 1906-tól a Demokratia, 1908-tól a Martinovics Páholy alapítója és főmestere. A századfordulótól először a nagyváradi László Király Páholy, majd a Martinovics Páholy vezetői (Jászi mellett Várady Zsigmond) alakítják ki a hazai radikális szabadkőművesség társadalomátalakító célrendszerét. Ennek lényegesebb elemei: először is meg kell támadni, le kell járatni, s ha lehet, meg kell semmisíteni legerősebbnek tartott ellenségüket, a katolikus egyházat. Másodszor: be kell vezetni az általános, titkos, községenkénti választójogot. Ezzel a politikai főhatalom megszerzése volt a céljuk, tekintet nélkül arra, hogy az általános választójognak milyen hatása lehetett volna a magyar képviselőház etnikai összetételére. Harmadszor: Jászi javaslatára újra kellett volna írni a magyar történelmet. A célok megvalósítására létrehoztak jónéhány civil szervezetet, a választójogi ligát, amely nagygyűléseket rendezett az országban. Ráadásul Jászi, aki tudta, hogy nyugati szövetségesek nélkül semmi esélyük kormányra kerülni, nemcsak a magyargyűlölő Scotus Viatorral, a brit külügy munkatársával vette föl a kapcsolatot, hanem – s ez nincs benne a hazai történetírásban – jelentős nyugati, keresztényellenes szabadkőműveseket hívott meg Budapestre. Importált felforgatók Ennek a szellemében érkezett többször is Budapestre az európai hírű belga szabadkőműves, Léon Furnémont. Furnémont először 1903 őszén járt Budapesten, amikor szeptember 13-án beszédet mondott egy budapesti munkásgyűlésen, amit a szociáldemokrata párt szervezett. A nagyobb nyilvánosságot úgy érte el, hogy saját kezdeményezésére cikket írt a Budapesti Naplóba. A sajtó túlnyomó része mindig a szabadkőművesek rendelkezésére állt. Sokkal fontosabb és széleskörűbb a következő, 1908. szeptember végi budapesti látogatása. Ekkor ugyanis legalább három különböző programot bonyolított le: előadást tartott a Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete rendezésében a városháza nagytermében, több száz fős közönség előtt; előadást tartott a Társadalomtudományi Társaság rendezésében, s végül, de nem utolsósorban volt egy titkos programja: megjelent a Demokratia Páholyban, ahol szintén előadást tartott. A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületében tartott nagygyűlésnek négy szónoka volt: először a liberális-marxizáló Jászi Oszkár, a Martinovics Páholy megalakítója; utána Furnémont, majd Kunfi Zsigmond, a szociáldemokrata párt és a Martinovics Páholy tagja, végül a nagyváradi Várady Zsigmond, az ottani László Király Páholy tagja és egykori főmestere tartott beszédet. Jászi megállapította, hogy „a harcos klerikalizmus uralomra jutott Magyarországon, mely lelketlen izgatást folytat mindazon eszmék és törekvések ellen, melyek modern kultúránk érckészletéhez tartoznak.” Furnémont kijelentette: „A római egyház nem vallási, hanem szociális intézmény, mely a múlt sötétségéért és maradiságáért küzd a modern technika fegyvereivel, bár a pápát a legjobb akarattal sem mondhatjuk lángésznek. Diadalra jutása egyértelmű a szabadság és fejlődés elnyomásával. Ezért nem tűri meg fölvilágosult ember vagy nép. "
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem Kedves Emőke ! A cikk első mondata tévedés :a sátánista szabadkőművesek elődei a fekete macskák (és nem Néró ) ez Egyházunk hivatalos álláspontja . Üdv. Egon 2020.07.12. 10:30 keltezéssel, Emoke Greschik írta: Néró késői utódai: a szabadkőművesek A keresztényellenes ideológia francia gyökerei a századfordulóra hazánkat is behálózták. 2020. július 11. 10:51 https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html Az elmúlt hónapokban az újra fellángoló keresztényellenes megnyilvánulások brutalitása sokakban értetlenséget váltott ki. Vajon mi az oka annak, hogy ismét a keresztény jelképeket, a keresztény egyházakat gyalázó baloldali-anarchista megmozdulások még mindig ezt tartják gyűlöletük tárgyának? Pedig van rá magyarázat. A modern korunkra hatással lévő keresztényellenes ideológia a felvilágosodás és a kultúra sokak által nagyra tartott Franciaországában alakult ki az 1700-as évek második felében. Magára talált akkor az Enciklopédia köteteit megalkotó értelmiség és az angol, keresztény alapokon nyugvó szabadkőművességtől az ateista világfölfogás felé elmozduló, egyre radikálisabban materialista francia (úgynevezett latin típusú) szabadkőművesség, főleg a Francia Nagyoriens Nagypáholy. Tapossátok el a gyalázatost! 1789 előtt és után is a keresztény királyság elleni harc vezetője a Kilenc Nővér (Les Neuf Soeurs) Páholy volt, amelynek tagjai közé tartoztak a francia „felvilágosodás” legnagyobb nevei. Voltaire jelszava: Tapossátok el a gyalázatost! (tudniillik az egyházat). A nagy francia szabadkőműves forradalom során a jakobinus diktatúra végéig a legfontosabb stratégiai cselekedetek: meggyilkolják a királyt és a királysághű arisztokrácia legjobbjait – „természetesen” feleségekkel és gyerekekkel együtt. 1791 szeptemberében kivégeznek Párizsban 1400 rabot, köztük majdnem háromszáz papot és három püspököt. Európa történetében ez volt az első (ha nem is az utolsó) eset, amikor az állam elüldözi saját papjait, kimondottan politikai-ideológiai megfontolások alapján. Az új francia forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg akarták teremteni a laikus, világi ateista francia államot, s ehhez bármilyen durva módszert megengedhetőnek tartottak. Így aztán a későbbiekben Néró császár korát idéző kegyetlenkedések kezdődtek. 1793. november 7-én a kereszténységet s vele az alkotmányos egyházat törvénnyel megszüntetve, az ész és a természet új vallását vezették be. Sok templomból raktárt vagy istállót csináltak. Az egyház szervezete csaknem teljesen felbomlott. Meszlényi Antal így mutatja be: „Imakönyv, rózsafüzér, szentkép, ereklye mind olyan tilos tárgy lett, amely tulajdonosát könnyen a halálra juttatta. Hitvány élcelődést űztek a kereszténység szent szertartásaiból: mise, áldozás, körmenet stb., mind . olcsó élceknek lett a középpontja. Szamarakra főpapi infulát raktak, kazulába öltöztették, előttük keresztet és misekönyveket vittek s így jártak-keltek a maskarás körmenetek.” Mészárlás a nyílt tengeren A csőcselék ezt nem merte volna megtenni, ha a francia szabadkőműves állam vezetői nem szorgalmazzák e durva keresztényellenes támadásokat. A bűnös fővárosból, Párizsból vidékre is kiterjedt a keresztényellenesség legdurvább formája: Nantes-ban az egyik forradalmi biztos a Washington nevű szállítóhajóra rakatott 825 papot, a Deus-Associés nevűre pedig 542 papot és szerzetest. Kihajóztak velük a nyílt tengerre, s elsüllyesztették a hajókat. 1795-ben pedig törvényt alkottak az állam és egyház szétválasztásáról, amit újabb kegyetlenkedések követtek. 1789 előtti és utána következő években, Európában először létrejött a kereszténységet megszüntetni akaró értelmiségi és politikusi populáció, amely a XIX. század végére átvette a francia állam vezetését, mind a parlamentben, a kormányokban, az egyetemi- és tudományos életben, mind a kultúra területén. A kereszténység tragédiájának második fölvonása a XX. század első évtizedére esik. A francia kultúrharc ugyan már 1875 után újra megindult; 1880-ban kizárták a püspöki kar küldötteit a Legfelsőbb Közoktatási Tanácsból; 1882-ben megszüntették a lelkészséget a középiskolákban; 1883-tól katonai egységek nem vehettek részt vallási szertartáson; 1884-ben megszüntették a kórházak papi állásait, valamint eltörölték a francia parlamenti munka megkezdésekor és befejezésekor mondott imákat. 1886-tól az egyházi iskolákban sem taníthatott szerzetes stb. Azonban a kultúrharc agresszíven keresztényellenes éle a XX. század első évtizedében zajlott. Ekkorra a francia állam szabadkőműves béklyóba kerül. A Magyar Országos Levéltár P szekciójában, a Demokratia Páholy iratai között olvasható: „A múlt hónapban újjáalakult Briand-kormányban, a France Chrétienne szerint hét szabadkőműves foglal helyet, és pedig Pichon testvér külügyminiszter, Klotz testvér pénzügyminiszter, Dupuy testvér kereskedelmi, Puech testvér közmunkaügyi, Faure testvér közoktatásügyi, Lafferre testvér, a Nagyoriens volt elnöke, munkaügyi miniszter és Dujardin-Beaumetz testvér, a szépművészetek minisztere.” Fontos tudnunk, hogy Pichon testvér, Georges Clemenceau fiatalkori barátja és páholytársa majd 1919-ben, amikor újra külügyminiszter, a magyar határok tárgyalásakor kijelenti, hogy „magyar nemzet nem létezik, csak 15 ezer nagybirtokos”. Émile Combes, az antihős A magyarországi szabadkőművesség központi hivatalos havi folyóirata pedig ezt írja 1909-ben: „A francia törvényhozás két házában a szabadkőművesség tudvalevőleg fényesen van képviselve.” Majd hosszasan ismertetik a neveket. A szabadkőműves francia miniszterelnök, Émile Combes (kormányfő 1902. június – 1905. január között) lényegében eltörölte a francia katolikus egyházat. Szántó Konrád, a korszak kutatója így összegez: „Az egyháztól elvett vagyon 410 millió frank volt, a püspököket, plébánosokat, szemináriumokat kilakoltatták, a templomok, plébániák mint az egyháznak kölcsönadott épületek állagának megőrzése a helyi községtanácsok jóindulatától függött, s mivel azok sokfelé egyházellenes beállítottságúak voltak, ezrével mentek tönkre a templomok.” Ezeken kívül már 1902-ben betiltott a szabadkőműves kormány 12 ezer (!) egyházi iskolát, majd 1904-ben, ismét megvonva az összes szerzetestől a tanítás jogát, bezárták a maradék 2500 egyházi iskolát is. Combes, tudva, hogy a szerzetesek alkotják a katolikus egyház legnagyobb szellemi erejét, a századelőn a szerzetesrendeket támadta meg. Akkoriban a magyar egyház sok elüldözött francia szerzetest és apácát befogadott. Mi volt a helyzet a Magyar Királyságban? A magyarországi értelmiség liberális és szociáldemokrata tagjai hamar a francia példa vonzása alá kerültek. A magyarországi „harmadik liberális nemzedék” (1890–1920) tagjai radikális liberálisok és szabadkőművesek voltak. A legismertebb személy Jászi Oszkár, aki a Társadalomtudományi Társaság elnöke, a Huszadik Század című folyóirat szerkesztője, 1906-tól a Demokratia, 1908-tól a Martinovics Páholy alapítója és főmestere. A századfordulótól először a nagyváradi László Király Páholy, majd a Martinovics Páholy vezetői (Jászi mellett Várady Zsigmond) alakítják ki a hazai radikális szabadkőművesség társadalomátalakító célrendszerét. Ennek lényegesebb elemei: először is meg kell támadni, le kell járatni, s ha lehet, meg kell semmisíteni legerősebbnek tartott ellenségüket, a katolikus egyházat. Másodszor: be kell vezetni az általános, titkos, községenkénti választójogot. Ezzel a politikai főhatalom megszerzése volt a céljuk, tekintet nélkül arra, hogy az általános választójognak milyen hatása lehetett volna a magyar képviselőház etnikai összetételére. Harmadszor: Jászi javaslatára újra kellett volna írni a magyar történelmet. A célok megvalósítására létrehoztak jónéhány civil szervezetet, a választójogi ligát, amely nagygyűléseket rendezett az országban. Ráadásul Jászi, aki tudta, hogy nyugati szövetségesek nélkül semmi esélyük kormányra kerülni, nemcsak a magyargyűlölő Scotus Viatorral, a brit külügy munkatársával vette föl a kapcsolatot, hanem – s ez nincs benne a hazai történetírásban – jelentős nyugati, keresztényellenes szabadkőműveseket hívott meg Budapestre. Importált felforgatók Ennek a szellemében érkezett többször is Budapestre az európai hírű belga szabadkőműves, Léon Furnémont. Furnémont először 1903 őszén járt Budapesten, amikor szeptember 13-án beszédet mondott egy budapesti munkásgyűlésen, amit a szociáldemokrata párt szervezett. A nagyobb nyilvánosságot úgy érte el, hogy saját kezdeményezésére cikket írt a Budapesti Naplóba. A sajtó túlnyomó része mindig a szabadkőművesek rendelkezésére állt. Sokkal fontosabb és széleskörűbb a következő, 1908. szeptember végi budapesti látogatása. Ekkor ugyanis legalább három különböző programot bonyolított le: előadást tartott a Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete rendezésében a városháza nagytermében, több száz fős közönség előtt; előadást tartott a Társadalomtudományi Társaság rendezésében, s végül, de nem utolsósorban volt egy titkos programja: megjelent a Demokratia Páholyban, ahol szintén előadást tartott. A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületében tartott nagygyűlésnek négy szónoka volt: először a liberális-marxizáló Jászi Oszkár, a Martinovics Páholy megalakítója; utána Furnémont, majd Kunfi Zsigmond, a szociáldemokrata párt és a Martinovics Páholy tagja, végül a nagyváradi Várady Zsigmond, az ottani László Király Páholy tagja és egykori főmestere tartott beszédet. Jászi megállapította, hogy „a harcos klerikalizmus uralomra jutott Magyarországon, mely lelketlen izgatást folytat mindazon eszmék és törekvések ellen, melyek modern kultúránk érckészletéhez tartoznak.” Furnémont kijelentette: „A római egyház nem vallási, hanem szociális intézmény, mely a múlt sötétségéért és maradiságáért küzd a modern technika fegyvereivel, bár a pápát a legjobb akarattal sem mondhatjuk lángésznek. Diadalra jutása egyértelmű a szabadság és fejlődés elnyomásával. Ezért nem tűri meg fölvilágosult ember vagy nép. </a>;[…] Ez a sok körmenet és katolikus demonstráció arra szolgál, hogy az egyházat a nagy vereségekért vigasztalja: 37 évvel ezelőtt Rómában fegyveres erővel szüntették meg a pápa fegyveres erőtől védett világi hatalmát. Négy évvel ezelőtt pedig a római világkongresszus egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy a pápának nemcsak világi, hanem szellemi hatalmát is el kell törölni. E kívánságot Franciaország már teljesítette és ez a nemzetközi szabadgondolkodó-szövetség nagy diadala.” A nagygyűlésen a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond (később Károlyi Mihály kormányának minisztere, majd a Tanácsköztársaság népbiztosa) beszélt: „Az elmúlt vasárnapon [egy katolikus nagygyűlésen] a középkori Magyarország Budapest utcáin hadat üzent a modern Magyarországnak. Tömjéntől és pálinkától elbutított parasztok százait hozták föl, hogy megfenyegessék vele a főváros modern gondolkozású népét. A katolikus nagygyűlésen kibontakozott az új klerikalizmus képe, amely a szociális és demokratikus haladás jelszavait hangoztatja, hogy annál biztosabban meghamisíthassa őket. Ez a modern fegyverkezés azért történik, hogy meghiúsíthassa a klerikalizmus az elkövetkező veszélyt, a két nagy szekularizációt: a papi javaknak és a gyermeki léleknek szekularizációját. A klerikalizmus anyagi hatalmának a papi birtokok, szellemi hatalmának a gyermeki lélek birtoklása az alapja. A katolikus nagygyűléstől mozgósított barbarizmus a klerikális iskola gyümölcse. Jól tudja a reakció, hogy a francia szeparációt azoknak a polgároknak a választójogosultak sorába való lépése tette lehetővé, kik 1883-ban, vagyis akkor jártak iskolába, amikor az állami, felekezettől mentes és ingyenes népoktatás megvalósult. Viszont mi is tudjuk, hogy addigra, míg iskoláinkban a lelkek megmérgezése tovább folyik, gazdasági és politikai haladásra nem számíthatunk. Nálunk 16 ezer népiskola közül 12 ezer, 167 gimnázium közül 137 felekezeti. Ezekből az iskolákból kerülnek ki a Szent Imre-kollégium keresztesvitézei […]. A klerikálisok a modern eszközök kihasználásában olyan messzire mennek, hogy az egyházi épületeket tűz, a termést jégkár ellen csak olyan intézeteknél biztosítják, amelyek a katolikus iskolák javára províziót [közvetítői jutalékot] adnak. Így a püspöki székben ülő demagógok mellett megjelent a tiarás és lilacsuhás biztosítási ügynök.” Faber Oszkár, a likvidátor Kunfi úgy látja, hogy a nyugati kultúra akkor jön Magyarországra, ha a katolikus egyháztól elveszik az anyagi, valamint a lelkek fölötti hatalmat. Kunfi vágyai közé tartozik, hogy megtegye azt, amit a francia szabadkőműves testvérei Franciaországban már kiviteleztek. A gyűlésen több hasonló beszéd is elhangzott. Összességében pedig kijelenthető, mert a források ezt bizonyítják, hogy 1908 körüli évekre a Magyar Királyságban is kialakult a keresztényellenesség személyi állománya. Jöhettek a székesfővárosba a politikailag „nehéz súlyú” nyugati szabadkőművesek, akik hazájukban már bizonyítottak a királyság és a kereszténység ellen. A cél a keresztény magyar nemzetállam (nem szétdarabolása, hanem) átalakítása, francia minta szerinti szabadkőműves köztársasággá. Jásziban ekkoriban fogalmazódhatott meg a titkos szabadkőműves politikai párt megszervezése, ami alkotmányellenes volt ugyan, de a magyar liberális mintaállam vezetőitől nem kellett félniük. A Martinovics Páholy iratai szerint 1913 őszétől kezdik szervezni az Országos Polgári Radikális Pártot, amely 1918 október végén Károlyi rózsaszín gróf hármas kormánykoalíciójának egyik tagja lesz. Az Országos Levéltár P szekciójában sok ezer hivatalos, szabadkőművesek által írt irat foglalkozik a római katolikus egyház elleni támadások terveivel. Ezeket már ismertettem a Harcoló szabadkőművesség című könyvemben. Kimondható, hogy a hazai radikális páholyok, amelyek egyre nagyobb hatást gyakoroltak a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy egészére, megkísérelték átfordítani a harcukat a kereszténység mint főellenség ellen. Nem véletlen, hogy létrejött Károlyi szabadkőműves kormánya, a vörös diktatúra pedig Faber Oszkár szabadkőműves vezetésével úgynevezett likvidációs bizottságot hoz létre. Ennek a keresztény egyházak megszüntetése lett a feladata: íme, beérett a francia egyházellenesség Kárpát-medencei vetése. Raffay Ernő A szerző történész, egyetemi tanár Magyar Nemzet Mentes a vírusoktó<a
moz-do-not-send="true">l. www.avg.com _______________________________________________Grem mailing listGrem@turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem _______________________________________________Grem mailing listGrem@turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem_______________________________________________</a><br>
Grem mailing list<br>
<a moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
</div>
<div>_______________________________________________
Grem mailing list <a moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noreferrer"
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
<div>_______________________________________________ Grem
mailing list <a moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
</blockquote>
<div><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Laci !<br>
R.-nak a magyarországi szabadkőművesekről szóló könyveit<br>
Pl.--Politizáló Szabadkőművesek-- című könyvét mindenki számára<br>
javaslom elolvasni akinek ehhez kedve van mert rengeteg eredeti<br>
forrást közöl és senki nem végzett el tudomásom szerint ehhez<br>
hasonló munkát. Csak a összegzései kicsit koncepciózusak.<br>
<br>
<br>
Hatos Pál vagy éppen Ablonczy Balázs írt kritikát Raffay<br>
megállapításaihoz ,de ők a magyar szabadkőművesek iratait<br>
tudomásom szerint nem dolgozták fel viszont a nemzetközi<br>
szabadkőművesekkel kapcsolatban az kritikáik szerintem<br>
helytállóak.Hatos Pál "Elátkozott Köztársaság " .Ablonczy Balázs<br>
"Trianon legendák ".<br>
Azt nem tudom Ungváry miért dumált bele az ügybe mert tudomásom<br>
szerint ő nem foglalkozott a magyarországi szabadkőművesekkel.<br>
Romsics még nem szólalt meg az ügyben ha jól tudom ,pedig őt<br>
érték az eredeti kritikák.<br>
<br>
Mindezekhez képest Én is meglepődtem R. tárgyi cikkén mert az<br>
eddigi munkáival kapcsolatban R.-tól azért többet vártam volna.<br>
Tehát olyanról aki nagyon beledolgozta volna magát a témába és<br>
igazán autentikus nem tudok .<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
2020.07.15. 12:22 keltezéssel, Laszlo<br>
Goczan írta:<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Egon, Levente, többiek!<br>
<br>
<br>
Nagy érdeklődéssel olvasom a szabadkőművességről szóló<br>
diskurzust, valóban<br>
nagyon imponáló az az ismeretanyag, amit itt felvonultattok<br>
sok-sok számomra<br>
új aspektussal. <br>
Látom, hogy Raffay Ernő írásait számos kritika éri, sőt<br>
ennél is erőteljesebben<br>
fogalmazva: " Ő csak elvárásoknak próbál megfelelni, mely<br>
konzervatív körökben<br>
hiányos történelmi ismeretekből adódik az ő cikkeinek is<br>
köszönhetően".<br>
Mivel én is abba az eltévelyedett körbe tartozom, aki<br>
elsősorban Raffay Ernő<br>
írásaiból tájékozódott eddig ebben a témakörben ,<br>
kérdezném, ki az az<br>
autentikus szakértő, akinek könyveit olvasva felnyílhat egy<br>
hozzám hasonló<br>
amatőr érdeklődő szeme a szabadkőművesség vonatkozásában? <br>
<br>
<br>
Köszönettel: Góczán Laci<br>
<br>
<br>
<br>
Reinisch Egon <a
href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>><br>
ezt írta (időpont: 2020. júl. 15., Sze, 11:42):<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Levente !<br>
Köszönöm ezt a precíz összeállítást nagy munkától<br>
szabadítottál meg . Én már kezdek belefáradni ebbe. Ezért<br>
írtam meg egy mondatban Emőkének azt amit te ilyen hosszan<br>
adatolva megtettél :-----Az alap cikk egyébként több<br>
helyen nincs szinkronban a valóban megtörtént eseményekkel<br>
illetve fontos események amik megmagyarázzák a történteket<br>
kimaradtak belőle.------<br>
Arról is írtam már hogy a francia forradalom alatt a<br>
francia szabadkőművesek elsősorban ellenforradalmárok<br>
voltak ezért a párizsi nagypáholy vezetősége utasította<br>
tagjait hogy a király pere során XVI. Lajos felmentésére<br>
szavazzanak és mikor Phillipe-Égelité eredetileg orleans-i<br>
herceg a király halálára szavazott a páholy kizárta<br>
soraiból.<br>
A cikk író nem történészi értekezést írt hanem csak meg<br>
akart felelni a jelenlegi konzervatív köreinkben meglévő<br>
elvárásoknak(amik sajnos részben történelmi ismeret<br>
hiányból erednek illetve az ilyen cikkek nyomán alakultak<br>
ki ) ,ahogy ezt tette már 1984-ben is csak akkor más<br>
elvárásoknak akart megfelelni.<br>
A történelemből csak akkor tanulhatunk ha megtudjuk azt,<br>
hogy őseink mikor és miért voltak sikeresek vagy vallottak<br>
kudarcot mikor tudtak megvalósítani emberi együttműködést<br>
,ha mítoszokkal helyettesítjük mindezt,akkor semmi értelme<br>
nincs történelemmel foglalkozni.<br>
<br>
E.<br>
<br>
2020.07.15. 10:38 keltezéssel, Sziklay Levente írta:<br>
<br>
<br>
<br>
(Az<br>
időrend kedvéért: okt. 31-én már kivégezték a<br>
Gironde 222 képviselőjét, még korábban a királyt<br>
és Mária Antoanette-et)<br>
<br>
HELYESEN:<br>
<br>
(Az<br>
időrend kedvéért: okt. 31-én már kivégezték a<br>
Gironde 22 képviselőjét, még korábban a királyt és<br>
Mária Antoanette-et)<br>
<br>
BOCS<br>
AZ ELÜTÉSÉRT<br>
<br>
UI.:Leegyszerüsítettem<br>
az érthetőség kedvéért. 21 képviselő került a<br>
guillotine alá élve, egy öngyilkos lett, de a<br>
holttestét is lefejezték<br>
<br>
Sziklay Levente <br>
írta:<br>
<br>
<br>
Kedves<br>
Egon, Mőci, többiek!<br>
<br>
Hemzseg<br>
a hibáktól, a tények egyoldalú<br>
beállításától. <br>
<br>
1.<br>
Szabadkőművesek<br>
<br>
Franciaországban<br>
kb. 700 pap volt szabadkőműves, ebből<br>
Párizsban 300-an éltek.<br>
<br>
Divat<br>
volt az értelmiségiek körében<br>
szabadkőművesnek lenni, ezért amikor a<br>
francia forradalom különböző szekciói és<br>
frakciói egymás ellen harcoltak,<br>
mindegyikben lehetett találni mind (volt)<br>
papot, mind szabadkőművest.<br>
<br>
A<br>
Grand Orient (Nagy Kelet) a legfőbb<br>
szabadkőműves páholy feje Fülöp orleans-i<br>
herceg volt, aki később Egyenlőség Fülöp<br>
(Phillipe-Égelité)-re változtatta a nevét, a<br>
konvent tagja volt, a király halálára<br>
szavazott, de őt is lefejezték 1793 nov.<br>
6-án - pedig még a szabadkőművességet is<br>
megtagadta - ekkor már a szabadkőműves<br>
páholyokat is betiltották..<br>
<br>
(Az<br>
időrend kedvéért: okt. 31-én már kivégezték<br>
a Gironde 222 képviselőjét, még korábban a<br>
királyt és Mária Antoanette-et)<br>
<br>
A<br>
Grand Orient második számú embere, Luxemburg<br>
herceg emigrált és az ellenforradalmat<br>
szervezte Németországban (a legtöbb kis<br>
német fejedelem és uralkodó szintén<br>
szabadkőműves volt ekkor)<br>
<br>
1789-ben<br>
kb. 1000 páholy működött Franciaországban,<br>
amikor újra engedélyezték 1800-ban, kb. 75<br>
kezdett el működni megint.<br>
<br>
<br>
"Az<br>
új francia forradalmi vezetők nagy része<br>
szabadkőműves volt, akik meg akarták<br>
teremteni a laikus, világi ateista<br>
francia államot, s ehhez bármilyen durva<br>
módszert megengedhetőnek tartottak." -<br>
írja Raffay.<br>
<br>
<br>
Ez<br>
baromság!<br>
<br>
2.<br>
Keresztényüldözés<br>
<br>
A<br>
Forradalom alatt volt keresztényüldözés is<br>
- egy rövid ideig - és sok papot is<br>
meggyilkoltak, de nem szabad elfelejteni,<br>
hogy két katolikus egyház működött, az<br>
alkotmányos és a rendszerre fel nem<br>
esküdött (ez megint egy hosszú történet<br>
lenne).<br>
<br>
A<br>
terror alatt általában azokat a<br>
szerzeteseket, apácákat, papokat, laikus<br>
testvéreket ölték meg, akik megtagadták az<br>
esküt az Egyház Polgári Alkotmányára.<br>
<br>
A<br>
Meszlényi által leírt események<br>
megtörténtek. De Raffay állításával<br>
ellentétben sohasem volt törvény, NEM IGAZ<br>
HOGY<br>
<br>
1793. november 7-én a kereszténységet s vele az<br>
alkotmányos egyházat<br>
törvénnyel<br>
megszüntetve, az ész és a természet új<br>
vallását vezették be.<br>
<br>
1793-ban<br>
a terror káoszt jelentett. Állandó harcok<br>
a vidéken a helyi különböző<br>
bizottságokban, egymás között és a<br>
kiküldött konventbiztosokkal, egymás<br>
kölcsönös vádolása és feljelentése helyben<br>
és Párizsban, a gyanúsak állandó<br>
feljelentése, kivégzések, börtönök,<br>
képzelt és valódi felkelések.<br>
<br>
Sok<br>
helyen radikális ateisták is hatalomba<br>
kerültek és az alkotmányos egyház tagjai<br>
is veszélybe kerültek, templomokat zártak<br>
be, kezdtek el lebontani, műkincseket<br>
pusztítottak el stb. - miközben egymást is<br>
irtották.<br>
<br>
A<br>
később nagy szerepet játszó Joseph<br>
Fouché - egykori oratoriánus szerzetes<br>
- konventbiztosként<br>
leszedte a temetőkről a Feltámadunk feliratot<br>
és helyébe A halál örök álom<br>
táblát tetette - amiért Robespierre<br>
megvádolta.<br>
<br>
Volt,<br>
ahol ez az üldözés nem történt meg -<br>
minden a helyi viszonyoktól függött.<br>
<br>
<br>
Kis<br>
�� időrend:<br>
<br>
A<br>
konvent már 1793 április 21—24. száműzetésre<br>
ítélt minden eskümegtagadó papot, <br>
<br>
A<br>
konvent, mintha egyházi konvent volna,<br>
megengedte a papok házasságát, mely<br>
szabadsággal Grégoire<br>
abbé és Lindet<br>
püspök példájára körülbelül 2000 pap<br>
élt. <br>
<br>
szept.<br>
17. Elfogadják a gyanúsakról szóló<br>
törvényt: bárki beleshetett<br>
<br>
<br>
október<br>
5. A forradalmi<br>
naptár bevezetése. Az első év<br>
szeptember 22-én, a Köztársaság<br>
kikiáltásával kezdődik<br>
<br>
okt.<br>
28-án a konvent teljesen kizárta a<br>
papokat az iskolákból <br>
<br>
<br>
november<br>
5. Polgári ünnepeket vezetnek be.<br>
<br>
november<br>
6-án a Nemzeti Konvent<br>
engedélyezte, hogy a községek<br>
megtagadják a katolikus vallást <br>
<br>
november<br>
7-én pedig Gobel<br>
párizsi érsek és több főpap — fején vörös<br>
sapkával — lemondott püspökségéről,<br>
mivel "látja a józan gondolkodás nagy<br>
előhaladását s úgy tapasztalja, hogy<br>
hivatalára sem kedve, sem szüksége nincs<br>
a népnek". Julien,<br>
a toulousei ref. pap, a szószékről egy<br>
katolikus püspökkel kezet<br>
fogva jelentette be lemondását.<br>
<br>
November<br>
10-én az Ész Temploma névre<br>
átkeresztelt Notre-Dame-ban megrendezték<br>
a Szabadság és az Ész ünnepét, amely<br>
meglehetősen száraznak, unalmasnak és<br>
lélektelennek bizonyult. A szertartást<br>
úgy lehet összefoglalni, hogy a<br>
katedrálison belül összeállítottak egy<br>
hevenyészett görög–római stílusú<br>
templomot, a fehér ruhás, frígiai<br>
sapkás, kezében lándzsát tartó Szabadság<br>
pedig meghajolt az Ész lángja előtt,<br>
majd virágok és növények közé<br>
telepedett. Maillard kisasszonynak<br>
nevezett Marie-Thérèse Davoux színésznő<br>
alakította ezt a szerepet.<br>
<br>
De<br>
ezt nem a konvent csinálta, hanem a Községtanács<br>
(Commune), Chaumette, Momoro - Hébert<br>
hívei - vezetésével. Állandó hatalmi<br>
harc volt ugyanis a Konventen belül is,<br>
a Községtanácson belül is, A Közjóléti<br>
Bizottságon és Közbiztonsági Bizottságon<br>
belül is, és egymás ellen is a<br>
felhergelt utcai tömegekre<br>
támaszkodva...<br>
<br>
<br>
Robespierre<br>
nov. 21-én a jakobinus-klubban,<br>
28-án pedig a konventben is föllépett<br>
Hébert, Clootz és Chaumette túlzásai<br>
ellen. Szerinte az ateizmus<br>
arisztokrata jellegű - AMI A<br>
GUILLOTINE -NAL való fenyegetés volt<br>
<br>
december<br>
6-án Robespierre-nek<br>
indítványára a konvent kimondta,<br>
hogy mindenki szabadon<br>
gyakorolhatja vallását. A<br>
katolikusok ettől a pillanattól<br>
fogva ismét nyíltan és egyértelműen a<br>
törvény oltalma alatt álltak. <br>
<br>
1794<br>
márc. 13 :Hébert, Chaumette,<br>
Momoro és veszettek<br>
letartóztatása, majd kivégzése (ők<br>
vezettek a keresztény -ellenes kampányt)<br>
<br>
Függelék:<br>
A gyanúsakról szóló törvény<br>
<br>
1. Közvetlenül a jelen határozat kiadása<br>
után a Köztársaság területén valamennyi, még<br>
szabad [ilyen] egyént őrizet alá kell<br>
helyezni.<br>
<br>
2. A következő személyek tekinthetők<br>
gyanúsnak. Először azok, akik viselkedésükkel,<br>
kapcsolataikkal, beszédükkel vagy írásaikkal a<br>
zsarnokság vagy föderalizmus híveinek és a<br>
szabadság ellenségeinek mutatkoznak. Másodszor<br>
azok, akik nem képesek a március 21-ei<br>
határozatban meghatározottak szerint igazolni<br>
megélhetési módjukat és állampolgári<br>
kötelezettségeik teljesítését. Harmadszor<br>
azok, akiktől megtagadták hazafiságuk<br>
igazolását. Negyedszer azok a közhivatalnokok,<br>
akiket a Konvent vagy megbízottai<br>
elbocsátottak hivatalukból, ... nemesek és<br>
emigránsok azon férjei és feleségei, apjai,<br>
anyjai, fiai, leányai, fivérei, nővérei és<br>
ügynökei, akik nem nyilvánították ki a<br>
forradalomhoz való ragaszkodásukat.<br>
<br>
10. Szükség esetén a polgári és büntető<br>
bíróságok fogva tarthatnak és a fent említett<br>
börtönökbe küldhetnek olyan személyeket,<br>
akikről megállapították, hogy nem lehet<br>
vádiratot készíteni ellenük, vagy akiket<br>
felmentettek az ellenük emelt vád alól.<br>
<br>
Reinisch Egon <br>
írta:<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Emőke !<br>
A cikk első mondata tévedés :a sátánista<br>
szabadkőművesek elődei a fekete macskák (és nem<br>
Néró ) ez Egyházunk hivatalos álláspontja .<br>
Üdv. Egon<br>
2020.07.12. 10:30 keltezéssel, Emoke Greschik<br>
írta:<br>
<br>
<br>
Néró késői<br>
utódai: a szabadkőművesek<br>
<br>
A<br>
keresztényellenes<br>
ideológia francia gyökerei a<br>
századfordulóra hazánkat<br>
is behálózták.<br>
<br>
2020. július 11. 10:51<br>
<a
href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Az elmúlt hónapokban az újra fellángoló<br>
keresztényellenes megnyilvánulások brutalitása<br>
sokakban értetlenséget váltott ki. Vajon mi az<br>
oka annak, hogy ismét a keresztény jelképeket,<br>
a keresztény egyházakat gyalázó<br>
baloldali-anarchista megmozdulások még mindig<br>
ezt tartják gyűlöletük tárgyának? Pedig van rá<br>
magyarázat.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
A modern korunkra hatással lévő<br>
keresztényellenes ideológia a<br>
felvilágosodás és a kultúra sokak<br>
által nagyra tartott Franciaországában<br>
alakult ki az 1700-as évek második<br>
felében. Magára talált<br>
akkor az Enciklopédia köteteit<br>
megalkotó értelmiség és az angol,<br>
keresztény alapokon nyugvó<br>
szabadkőművességtől az ateista<br>
világfölfogás felé elmozduló, egyre<br>
radikálisabban materialista<br>
francia (úgynevezett latin típusú)<br>
szabadkőművesség, főleg a Francia<br>
Nagyoriens Nagypáholy.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Tapossátok el a gyalázatost!<br>
1789 előtt és után is a keresztény királyság<br>
elleni harc vezetője a Kilenc Nővér (Les Neuf<br>
Soeurs) Páholy volt, amelynek tagjai közé<br>
tartoztak a francia „felvilágosodás”<br>
legnagyobb nevei. Voltaire jelszava: Tapossátok<br>
el a<br>
gyalázatost! (tudniillik az egyházat). A<br>
nagy francia szabadkőműves forradalom során a<br>
jakobinus diktatúra végéig a legfontosabb<br>
stratégiai cselekedetek: meggyilkolják a<br>
királyt és a királysághű arisztokrácia<br>
legjobbjait – „természetesen” feleségekkel és<br>
gyerekekkel együtt. 1791 szeptemberében kivégeznek<br>
Párizsban 1400<br>
rabot, köztük majdnem háromszáz<br>
papot és három püspököt.<br>
Európa történetében ez volt az első (ha<br>
nem is az utolsó) eset, amikor az állam<br>
elüldözi saját papjait, kimondottan<br>
politikai-ideológiai megfontolások alapján.<br>
Az új francia forradalmi vezetők nagy<br>
része szabadkőműves volt, akik meg akarták<br>
teremteni a laikus, világi ateista francia<br>
államot, s ehhez bármilyen durva módszert<br>
megengedhetőnek tartottak.<br>
<br>
Így aztán a későbbiekben Néró császár korát<br>
idéző kegyetlenkedések kezdődtek.<br>
1793. november 7-én a<br>
kereszténységet s vele az alkotmányos<br>
egyházat<br>
törvénnyel<br>
megszüntetve, az ész és a természet új<br>
vallását vezették be. Sok<br>
templomból raktárt vagy istállót csináltak. Az<br>
egyház szervezete csaknem teljesen felbomlott.<br>
Meszlényi Antal így mutatja be: „Imakönyv,<br>
rózsafüzér, szentkép, ereklye mind<br>
olyan tilos tárgy lett, amely<br>
tulajdonosát könnyen a halálra<br>
juttatta. Hitvány élcelődést<br>
űztek a kereszténység szent szertartásaiból: mise,<br>
áldozás, körmenet stb., mind .<br>
olcsó<br>
élceknek lett a középpontja. <br>
Szamarakra<br>
főpapi infulát raktak, kazulába<br>
öltöztették, előttük keresztet<br>
és misekönyveket vittek s így<br>
jártak-keltek a maskarás körmenetek.”<br>
Mészárlás a nyílt tengeren<br>
A csőcselék ezt nem merte volna megtenni, ha<br>
a francia szabadkőműves állam vezetői nem<br>
szorgalmazzák e durva keresztényellenes<br>
támadásokat. A bűnös fővárosból, Párizsból<br>
vidékre is kiterjedt a keresztényellenesség<br>
legdurvább formája: Nantes-ban<br>
az egyik forradalmi biztos a Washington<br>
nevű szállítóhajóra rakatott<br>
825 papot, a Deus-Associés nevűre<br>
pedig 542<br>
papot és szerzetest. Kihajóztak<br>
velük a nyílt tengerre, s elsüllyesztették<br>
a hajókat.<br>
1795-ben pedig törvényt<br>
alkottak<br>
az állam és <br>
egyház szétválasztásáról, amit<br>
újabb kegyetlenkedések követtek.<br>
1789 előtti és utána következő években,<br>
Európában először létrejött<br>
a kereszténységet<br>
megszüntetni akaró értelmiségi és<br>
politikusi populáció, amely a XIX. század<br>
végére átvette a francia állam vezetését,<br>
mind a parlamentben, a kormányokban, az<br>
egyetemi- és tudományos életben, mind a<br>
kultúra területén.<br>
A kereszténység tragédiájának második<br>
fölvonása a XX. század első évtizedére esik. A<br>
francia kultúrharc ugyan már 1875 után újra<br>
megindult; 1880-ban<br>
kizárták a<br>
püspöki kar küldötteit a<br>
Legfelsőbb Közoktatási Tanácsból; 1882-ben<br>
megszüntették<br>
a lelkészséget a középiskolákban;<br>
1883-tól<br>
katonai<br>
egységek nem<br>
vehettek részt vallási<br>
szertartáson; 1884-ben<br>
megszüntették a kórházak papi állásait,<br>
valamint eltörölték a francia parlamenti munka<br>
megkezdésekor és befejezésekor mondott imákat.<br>
1886-tól az egyházi iskolákban sem taníthatott<br>
szerzetes stb.<br>
Azonban a kultúrharc agresszíven<br>
keresztényellenes éle a XX. század első<br>
évtizedében zajlott. Ekkorra a francia állam<br>
szabadkőműves béklyóba kerül. A Magyar<br>
Országos Levéltár P szekciójában, a Demokratia<br>
Páholy iratai között olvasható: „A múlt<br>
hónapban újjáalakult Briand-kormányban, a<br>
France Chrétienne szerint hét szabadkőműves<br>
foglal helyet, és pedig Pichon testvér<br>
külügyminiszter, Klotz testvér<br>
pénzügyminiszter, Dupuy testvér kereskedelmi,<br>
Puech testvér közmunkaügyi, Faure testvér<br>
közoktatásügyi, Lafferre testvér, a Nagyoriens<br>
volt elnöke, munkaügyi miniszter és<br>
Dujardin-Beaumetz testvér, a szépművészetek<br>
minisztere.” Fontos tudnunk, hogy Pichon<br>
testvér, Georges Clemenceau fiatalkori barátja<br>
és páholytársa majd 1919-ben, amikor újra<br>
külügyminiszter, a magyar határok<br>
tárgyalásakor kijelenti,<br>
hogy „magyar<br>
nemzet nem létezik, csak 15 ezer<br>
nagybirtokos”.<br>
Émile Combes, az antihős<br>
A magyarországi szabadkőművesség központi<br>
hivatalos havi folyóirata pedig ezt írja<br>
1909-ben: „A francia törvényhozás két házában<br>
a szabadkőművesség tudvalevőleg fényesen van<br>
képviselve.” Majd hosszasan ismertetik a<br>
neveket. A<br>
szabadkőműves francia miniszterelnök,<br>
Émile Combes (kormányfő 1902. június –<br>
1905. január között) lényegében eltörölte a francia katolikus egyházat.<br>
Szántó Konrád, a korszak kutatója<br>
így összegez: „Az egyháztól elvett vagyon 410<br>
millió frank volt, a püspököket, plébánosokat,<br>
szemináriumokat kilakoltatták, a templomok,<br>
plébániák mint az egyháznak kölcsönadott<br>
épületek állagának megőrzése a helyi<br>
községtanácsok jóindulatától függött, s mivel<br>
azok sokfelé egyházellenes beállítottságúak<br>
voltak, ezrével mentek tönkre a templomok.”<br>
Ezeken kívül már 1902-ben betiltott a<br>
szabadkőműves kormány 12 ezer (!) egyházi<br>
iskolát, majd 1904-ben, ismét megvonva az<br>
összes szerzetestől a tanítás jogát, bezárták<br>
a maradék 2500 egyházi iskolát is. Combes,<br>
tudva, hogy a szerzetesek alkotják a katolikus<br>
egyház legnagyobb szellemi erejét, a<br>
századelőn a<br>
szerzetesrendeket<br>
támadta<br>
meg. Akkoriban<br>
a magyar egyház sok elüldözött<br>
francia szerzetest és apácát befogadott.<br>
Mi volt a helyzet a Magyar Királyságban?<br>
A magyarországi értelmiség liberális és<br>
szociáldemokrata tagjai hamar a francia példa<br>
vonzása alá kerültek. A magyarországi<br>
„harmadik liberális nemzedék” (1890–1920)<br>
tagjai radikális liberálisok és<br>
szabadkőművesek voltak. A legismertebb személy<br>
Jászi Oszkár, aki a Társadalomtudományi<br>
Társaság elnöke, a Huszadik Század című<br>
folyóirat szerkesztője, 1906-tól a Demokratia,<br>
1908-tól a Martinovics Páholy alapítója és<br>
főmestere. A századfordulótól először a<br>
nagyváradi László Király Páholy, majd a<br>
Martinovics Páholy vezetői (Jászi mellett<br>
Várady Zsigmond) alakítják ki a hazai<br>
radikális szabadkőművesség társadalomátalakító<br>
célrendszerét. Ennek lényegesebb elemei:<br>
először is meg kell támadni, le kell járatni,<br>
s ha lehet, meg kell semmisíteni legerősebbnek<br>
tartott ellenségüket, a katolikus egyházat.<br>
Másodszor: be kell vezetni az általános,<br>
titkos, községenkénti választójogot. Ezzel a<br>
politikai főhatalom megszerzése volt a céljuk,<br>
tekintet nélkül arra, hogy az általános<br>
választójognak milyen hatása lehetett volna a<br>
magyar képviselőház etnikai összetételére.<br>
Harmadszor: Jászi javaslatára újra kellett<br>
volna írni a magyar történelmet.<br>
A célok megvalósítására létrehoztak jónéhány<br>
civil szervezetet, a választójogi ligát, amely<br>
nagygyűléseket rendezett az országban.<br>
Ráadásul Jászi, aki tudta, hogy nyugati<br>
szövetségesek nélkül semmi esélyük kormányra<br>
kerülni, nemcsak a magyargyűlölő Scotus<br>
Viatorral, a brit külügy munkatársával vette<br>
föl a kapcsolatot, hanem – s ez nincs benne a<br>
hazai történetírásban – jelentős nyugati,<br>
keresztényellenes szabadkőműveseket hívott meg<br>
Budapestre.<br>
Importált felforgatók<br>
Ennek a szellemében érkezett többször is<br>
Budapestre az európai hírű belga<br>
szabadkőműves, Léon Furnémont. Furnémont<br>
először 1903 őszén járt Budapesten, amikor<br>
szeptember 13-án beszédet mondott egy<br>
budapesti munkásgyűlésen, amit a<br>
szociáldemokrata párt szervezett. A nagyobb<br>
nyilvánosságot úgy érte el, hogy saját<br>
kezdeményezésére cikket írt a Budapesti<br>
Naplóba. A sajtó túlnyomó része mindig a<br>
szabadkőművesek rendelkezésére állt. Sokkal<br>
fontosabb és széleskörűbb a következő, 1908.<br>
szeptember végi budapesti látogatása. Ekkor<br>
ugyanis legalább három különböző programot<br>
bonyolított le: előadást tartott a<br>
Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete<br>
rendezésében a városháza nagytermében, több<br>
száz fős közönség előtt; előadást tartott a<br>
Társadalomtudományi Társaság rendezésében, s<br>
végül, de nem utolsósorban volt egy titkos<br>
programja: megjelent a Demokratia Páholyban,<br>
ahol szintén előadást tartott. A<br>
Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületében<br>
tartott nagygyűlésnek négy szónoka volt:<br>
először a liberális-marxizáló Jászi Oszkár, a<br>
Martinovics Páholy megalakítója; utána<br>
Furnémont, majd Kunfi Zsigmond, a<br>
szociáldemokrata párt és a Martinovics Páholy<br>
tagja, végül a nagyváradi Várady Zsigmond, az<br>
ottani László Király Páholy tagja és egykori<br>
főmestere tartott beszédet. Jászi<br>
megállapította, hogy „a harcos klerikalizmus<br>
uralomra jutott Magyarországon, mely lelketlen<br>
izgatást folytat mindazon eszmék és törekvések<br>
ellen, melyek modern kultúránk érckészletéhez<br>
tartoznak.”<br>
Furnémont kijelentette: „A római egyház nem<br>
vallási, hanem szociális intézmény, mely a<br>
múlt sötétségéért és maradiságáért küzd a<br>
modern technika fegyvereivel, bár a pápát a<br>
legjobb akarattal sem mondhatjuk lángésznek.<br>
Diadalra jutása egyértelmű a szabadság és<br>
fejlődés elnyomásával. Ezért nem tűri meg<br>
fölvilágosult ember vagy nép. […] Ez a sok<br>
körmenet és katolikus demonstráció arra<br>
szolgál, hogy az egyházat a nagy vereségekért<br>
vigasztalja: 37 évvel ezelőtt Rómában<br>
fegyveres erővel szüntették meg a pápa<br>
fegyveres erőtől védett világi hatalmát. Négy<br>
évvel ezelőtt pedig a római világkongresszus<br>
egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy a<br>
pápának nemcsak világi, hanem szellemi<br>
hatalmát is el kell törölni. E kívánságot<br>
Franciaország már teljesítette és ez a<br>
nemzetközi szabadgondolkodó-szövetség nagy<br>
diadala.”<br>
A nagygyűlésen a szociáldemokrata Kunfi<br>
Zsigmond (később Károlyi Mihály kormányának<br>
minisztere, majd a Tanácsköztársaság<br>
népbiztosa) beszélt: „Az elmúlt vasárnapon<br>
[egy katolikus nagygyűlésen] a középkori<br>
Magyarország Budapest utcáin hadat üzent a<br>
modern Magyarországnak. Tömjéntől és<br>
pálinkától elbutított parasztok százait hozták<br>
föl, hogy megfenyegessék vele a főváros modern<br>
gondolkozású népét. A katolikus nagygyűlésen<br>
kibontakozott az új klerikalizmus képe, amely<br>
a szociális és demokratikus haladás jelszavait<br>
hangoztatja, hogy annál biztosabban<br>
meghamisíthassa őket. Ez a modern fegyverkezés<br>
azért történik, hogy meghiúsíthassa a<br>
klerikalizmus az elkövetkező veszélyt, a két<br>
nagy szekularizációt: a papi javaknak és a<br>
gyermeki léleknek szekularizációját. A<br>
klerikalizmus anyagi hatalmának a papi<br>
birtokok, szellemi hatalmának a gyermeki lélek<br>
birtoklása az alapja. A katolikus<br>
nagygyűléstől mozgósított barbarizmus a<br>
klerikális iskola gyümölcse. Jól tudja a<br>
reakció, hogy a francia szeparációt azoknak a<br>
polgároknak a választójogosultak sorába való<br>
lépése tette lehetővé, kik 1883-ban, vagyis<br>
akkor jártak iskolába, amikor az állami,<br>
felekezettől mentes és ingyenes népoktatás<br>
megvalósult. Viszont mi is tudjuk, hogy<br>
addigra, míg iskoláinkban a lelkek<br>
megmérgezése tovább folyik, gazdasági és<br>
politikai haladásra nem számíthatunk. Nálunk<br>
16 ezer népiskola közül 12 ezer, 167 gimnázium<br>
közül 137 felekezeti. Ezekből az iskolákból<br>
kerülnek ki a Szent Imre-kollégium<br>
keresztesvitézei […]. A klerikálisok a modern<br>
eszközök kihasználásában olyan messzire<br>
mennek, hogy az egyházi épületeket tűz, a<br>
termést jégkár ellen csak olyan intézeteknél<br>
biztosítják, amelyek a katolikus iskolák<br>
javára províziót [közvetítői jutalékot] adnak.<br>
Így a püspöki székben ülő demagógok mellett<br>
megjelent a tiarás és lilacsuhás biztosítási<br>
ügynök.”<br>
Faber Oszkár, a likvidátor<br>
Kunfi úgy látja, hogy a nyugati kultúra akkor<br>
jön Magyarországra, ha a katolikus egyháztól<br>
elveszik az anyagi, valamint a lelkek fölötti<br>
hatalmat. Kunfi vágyai közé tartozik, hogy<br>
megtegye azt, amit a francia szabadkőműves<br>
testvérei Franciaországban már kiviteleztek. A<br>
gyűlésen több hasonló beszéd is elhangzott.<br>
Összességében pedig kijelenthető, mert a<br>
források ezt bizonyítják, hogy 1908 körüli<br>
évekre a Magyar Királyságban is kialakult a<br>
keresztényellenesség személyi állománya.<br>
Jöhettek a székesfővárosba a politikailag<br>
„nehéz súlyú” nyugati szabadkőművesek, akik<br>
hazájukban már bizonyítottak a királyság és a<br>
kereszténység ellen. A cél a keresztény magyar<br>
nemzetállam (nem szétdarabolása, hanem)<br>
átalakítása, francia minta szerinti<br>
szabadkőműves köztársasággá.<br>
Jásziban ekkoriban fogalmazódhatott meg a<br>
titkos szabadkőműves politikai párt<br>
megszervezése, ami alkotmányellenes volt<br>
ugyan, de a magyar liberális mintaállam<br>
vezetőitől nem kellett félniük. A Martinovics<br>
Páholy iratai szerint 1913 őszétől kezdik<br>
szervezni az Országos Polgári Radikális<br>
Pártot, amely 1918 október végén Károlyi<br>
rózsaszín gróf hármas kormánykoalíciójának<br>
egyik tagja lesz.<br>
Az Országos Levéltár P szekciójában sok ezer<br>
hivatalos, szabadkőművesek által írt irat<br>
foglalkozik a római katolikus egyház elleni<br>
támadások terveivel. Ezeket már ismertettem a<br>
Harcoló szabadkőművesség című könyvemben.<br>
Kimondható, hogy a hazai radikális páholyok,<br>
amelyek egyre nagyobb hatást gyakoroltak a<br>
Magyarországi Symbolikus Nagypáholy egészére,<br>
megkísérelték átfordítani a harcukat a<br>
kereszténység mint főellenség ellen. Nem<br>
véletlen, hogy létrejött Károlyi szabadkőműves<br>
kormánya, a vörös diktatúra pedig Faber Oszkár<br>
szabadkőműves vezetésével úgynevezett<br>
likvidációs bizottságot hoz létre. Ennek a<br>
keresztény egyházak megszüntetése lett a<br>
feladata: íme, beérett a francia<br>
egyházellenesség Kárpát-medencei vetése.<br>
Raffay Ernő<br>
A szerző történész, egyetemi tanár<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Magyar Nemzet<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Mentes<br>
a vírusoktól. <a
href="http://www.avg.com" target="_blank"
moz-do-not-send="true">www.avg.com</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list <a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Emőke !<br>
A cikk első mondata tévedés :a sátánista szabadkőművesek elődei<br>
a fekete macskák (és nem Néró ) ez Egyházunk hivatalos<br>
álláspontja .<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
2020.07.12. 10:30 keltezéssel, Emoke<br>
Greschik írta:<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Néró<br>
késői utódai: a szabadkőművesek<br>
<br>
<br>
A keresztényellenes<br>
ideológia francia gyökerei a századfordulóra hazánkat is<br>
behálózták.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
2020.<br>
július 11. 10:51 <br>
<br>
<a
href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Az elmúlt hónapokban az újra fellángoló keresztényellenes<br>
megnyilvánulások brutalitása sokakban értetlenséget váltott<br>
ki. Vajon mi az oka annak, hogy ismét a keresztény jelképeket,<br>
a keresztény egyházakat gyalázó baloldali-anarchista<br>
megmozdulások még mindig ezt tartják gyűlöletük tárgyának?<br>
Pedig van rá magyarázat.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
A modern korunkra hatással lévő keresztényellenes<br>
ideológia a felvilágosodás és a kultúra sokak által<br>
nagyra tartott Franciaországában<br>
alakult ki az 1700-as évek második felében. Magára<br>
talált akkor az Enciklopédia köteteit megalkotó<br>
értelmiség és az angol, keresztény alapokon nyugvó<br>
szabadkőművességtől az ateista világfölfogás felé<br>
elmozduló, egyre<br>
radikálisabban materialista francia (úgynevezett<br>
latin típusú) szabadkőművesség, főleg a Francia<br>
Nagyoriens Nagypáholy.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Tapossátok el a gyalázatost!<br>
1789 előtt és után is a keresztény királyság elleni harc<br>
vezetője a Kilenc Nővér (Les Neuf Soeurs) Páholy volt,<br>
amelynek tagjai közé tartoztak a francia „felvilágosodás”<br>
legnagyobb nevei. Voltaire jelszava: Tapossátok el a gyalázatost!<br>
(tudniillik az egyházat). A nagy<br>
francia szabadkőműves forradalom során a jakobinus diktatúra<br>
végéig a legfontosabb stratégiai cselekedetek: meggyilkolják a<br>
királyt és a királysághű arisztokrácia legjobbjait –<br>
„természetesen” feleségekkel és gyerekekkel együtt. 1791<br>
szeptemberében kivégeznek<br>
Párizsban 1400<br>
rabot, köztük majdnem háromszáz<br>
papot és három püspököt. Európa<br>
történetében ez volt az első (ha nem is az utolsó) eset,<br>
amikor az állam elüldözi saját papjait, kimondottan<br>
politikai-ideológiai megfontolások alapján. Az új francia<br>
forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg<br>
akarták teremteni a laikus, világi ateista francia<br>
államot, s ehhez bármilyen durva módszert megengedhetőnek<br>
tartottak.<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Így aztán a későbbiekben Néró császár korát idéző<br>
kegyetlenkedések kezdődtek. 1793.<br>
november 7-én a<br>
kereszténységet s vele az alkotmányos egyházat törvénnyel<br>
megszüntetve, az ész és a természet új vallását vezették<br>
be. Sok templomból raktárt vagy istállót<br>
csináltak. Az egyház szervezete csaknem teljesen felbomlott.<br>
Meszlényi Antal így mutatja be: „Imakönyv,<br>
rózsafüzér, szentkép, ereklye mind olyan tilos<br>
tárgy lett, amely<br>
tulajdonosát könnyen a halálra juttatta. Hitvány<br>
élcelődést űztek a kereszténység szent szertartásaiból: mise, áldozás,<br>
körmenet stb., mind . olcsó élceknek<br>
lett a középpontja. <br>
<br>
Szamarakra<br>
főpapi infulát raktak, kazulába öltöztették,<br>
előttük keresztet<br>
és misekönyveket vittek s így jártak-keltek a<br>
maskarás körmenetek.”<br>
Mészárlás a nyílt tengeren<br>
A csőcselék ezt nem merte volna megtenni, ha a francia<br>
szabadkőműves állam vezetői nem szorgalmazzák e durva<br>
keresztényellenes támadásokat. A bűnös fővárosból, Párizsból<br>
vidékre is kiterjedt a keresztényellenesség legdurvább<br>
formája: Nantes-ban<br>
az egyik forradalmi biztos a Washington nevű<br>
szállítóhajóra rakatott 825 papot,<br>
a Deus-Associés nevűre pedig 542 papot és<br>
�� szerzetest. Kihajóztak velük a nyílt tengerre, s<br>
elsüllyesztették a hajókat. 1795-ben<br>
pedig törvényt alkottak az állam és<br>
egyház szétválasztásáról,<br>
amit újabb kegyetlenkedések követtek. 1789<br>
előtti és utána következő években, Európában először létrejött a kereszténységet<br>
megszüntetni akaró értelmiségi és politikusi populáció,<br>
amely a XIX. század végére átvette a francia állam<br>
vezetését, mind a parlamentben, a kormányokban,<br>
az egyetemi- és tudományos életben, mind a kultúra területén.<br>
A kereszténység tragédiájának második fölvonása a XX. század<br>
első évtizedére esik. A francia kultúrharc ugyan már 1875 után<br>
újra megindult; 1880-ban<br>
kizárták a<br>
püspöki kar küldötteit a Legfelsőbb Közoktatási<br>
Tanácsból; 1882-ben megszüntették a<br>
lelkészséget a középiskolákban; 1883-tól katonai<br>
egységek nem<br>
vehettek részt vallási<br>
szertartáson; 1884-ben megszüntették a<br>
kórházak papi állásait, valamint eltörölték a francia<br>
parlamenti munka megkezdésekor és befejezésekor mondott<br>
imákat. 1886-tól az egyházi iskolákban sem taníthatott<br>
szerzetes stb.<br>
Azonban a kultúrharc agresszíven keresztényellenes éle a XX.<br>
század első évtizedében zajlott. Ekkorra a francia állam<br>
szabadkőműves béklyóba kerül. A Magyar Országos Levéltár P<br>
szekciójában, a Demokratia Páholy iratai között olvasható: „A<br>
múlt hónapban újjáalakult Briand-kormányban, a France<br>
Chrétienne szerint hét szabadkőműves foglal helyet, és pedig<br>
Pichon testvér külügyminiszter, Klotz testvér<br>
pénzügyminiszter, Dupuy testvér kereskedelmi, Puech testvér<br>
közmunkaügyi, Faure testvér közoktatásügyi, Lafferre testvér,<br>
a Nagyoriens volt elnöke, munkaügyi miniszter és<br>
Dujardin-Beaumetz testvér, a szépművészetek minisztere.”<br>
Fontos tudnunk, hogy Pichon testvér, Georges Clemenceau<br>
fiatalkori barátja és páholytársa majd 1919-ben, amikor újra<br>
külügyminiszter, a magyar határok tárgyalásakor kijelenti, hogy<br>
„magyar<br>
nemzet nem létezik, csak 15 ezer nagybirtokos”.<br>
Émile Combes, az antihős<br>
A magyarországi szabadkőművesség központi hivatalos havi<br>
folyóirata pedig ezt írja 1909-ben: „A francia törvényhozás<br>
két házában a szabadkőművesség tudvalevőleg fényesen van<br>
képviselve.” Majd hosszasan ismertetik a neveket. A szabadkőműves<br>
francia miniszterelnök, Émile Combes (kormányfő 1902.<br>
június – 1905. január között) lényegében eltörölte a francia<br>
katolikus egyházat. Szántó<br>
Konrád, a korszak kutatója így összegez: „Az egyháztól elvett<br>
vagyon 410 millió frank volt, a püspököket, plébánosokat,<br>
szemináriumokat kilakoltatták, a templomok, plébániák mint az<br>
egyháznak kölcsönadott épületek állagának megőrzése a helyi<br>
községtanácsok jóindulatától függött, s mivel azok sokfelé<br>
egyházellenes beállítottságúak voltak, ezrével mentek tönkre a<br>
templomok.” Ezeken kívül már 1902-ben betiltott a<br>
szabadkőműves kormány 12 ezer (!) egyházi iskolát, majd<br>
1904-ben, ismét megvonva az összes szerzetestől a tanítás<br>
jogát, bezárták a maradék 2500 egyházi iskolát is. Combes,<br>
tudva, hogy a szerzetesek alkotják a katolikus egyház<br>
legnagyobb szellemi erejét, a századelőn a<br>
szerzetesrendeket támadta meg.<br>
Akkoriban a<br>
magyar egyház sok elüldözött<br>
francia szerzetest és apácát befogadott.<br>
Mi volt a helyzet a Magyar Királyságban?<br>
A magyarországi értelmiség liberális és szociáldemokrata<br>
tagjai hamar a francia példa vonzása alá kerültek. A<br>
magyarországi „harmadik liberális nemzedék” (1890–1920) tagjai<br>
radikális liberálisok és szabadkőművesek voltak. A<br>
legismertebb személy Jászi Oszkár, aki a Társadalomtudományi<br>
Társaság elnöke, a Huszadik Század című folyóirat<br>
szerkesztője, 1906-tól a Demokratia, 1908-tól a Martinovics<br>
Páholy alapítója és főmestere. A századfordulótól először a<br>
nagyváradi László Király Páholy, majd a Martinovics Páholy<br>
vezetői (Jászi mellett Várady Zsigmond) alakítják ki a hazai<br>
radikális szabadkőművesség társadalomátalakító célrendszerét.<br>
Ennek lényegesebb elemei: először is meg kell támadni, le kell<br>
járatni, s ha lehet, meg kell semmisíteni legerősebbnek<br>
tartott ellenségüket, a katolikus egyházat. Másodszor: be kell<br>
vezetni az általános, titkos, községenkénti választójogot.<br>
Ezzel a politikai főhatalom megszerzése volt a céljuk,<br>
tekintet nélkül arra, hogy az általános választójognak milyen<br>
hatása lehetett volna a magyar képviselőház etnikai<br>
összetételére. Harmadszor: Jászi javaslatára újra kellett<br>
volna írni a magyar történelmet.<br>
A célok megvalósítására létrehoztak jónéhány civil<br>
szervezetet, a választójogi ligát, amely nagygyűléseket<br>
rendezett az országban. Ráadásul Jászi, aki tudta, hogy<br>
nyugati szövetségesek nélkül semmi esélyük kormányra kerülni,<br>
nemcsak a magyargyűlölő Scotus Viatorral, a brit külügy<br>
munkatársával vette föl a kapcsolatot, hanem – s ez nincs<br>
benne a hazai történetírásban – jelentős nyugati,<br>
keresztényellenes szabadkőműveseket hívott meg Budapestre.<br>
Importált felforgatók<br>
Ennek a szellemében érkezett többször is Budapestre az<br>
európai hírű belga szabadkőműves, Léon Furnémont. Furnémont<br>
először 1903 őszén járt Budapesten, amikor szeptember 13-án<br>
beszédet mondott egy budapesti munkásgyűlésen, amit a<br>
szociáldemokrata párt szervezett. A nagyobb nyilvánosságot úgy<br>
érte el, hogy saját kezdeményezésére cikket írt a Budapesti<br>
Naplóba. A sajtó túlnyomó része mindig a szabadkőművesek<br>
rendelkezésére állt. Sokkal fontosabb és széleskörűbb a<br>
következő, 1908. szeptember végi budapesti látogatása. Ekkor<br>
ugyanis legalább három különböző programot bonyolított le:<br>
előadást tartott a Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete<br>
rendezésében a városháza nagytermében, több száz fős közönség<br>
előtt; előadást tartott a Társadalomtudományi Társaság<br>
rendezésében, s végül, de nem utolsósorban volt egy titkos<br>
programja: megjelent a Demokratia Páholyban, ahol szintén<br>
előadást tartott. A Szabadgondolkozás Magyarországi<br>
Egyesületében tartott nagygyűlésnek négy szónoka volt: először<br>
a liberális-marxizáló Jászi Oszkár, a Martinovics Páholy<br>
megalakítója; utána Furnémont, majd Kunfi Zsigmond, a<br>
szociáldemokrata párt és a Martinovics Páholy tagja, végül a<br>
nagyváradi Várady Zsigmond, az ottani László Király Páholy<br>
tagja és egykori főmestere tartott beszédet. Jászi<br>
megállapította, hogy „a harcos klerikalizmus uralomra jutott<br>
Magyarországon, mely lelketlen izgatást folytat mindazon<br>
eszmék és törekvések ellen, melyek modern kultúránk<br>
érckészletéhez tartoznak.”<br>
Furnémont kijelentette: „A római egyház nem vallási, hanem<br>
szociális intézmény, mely a múlt sötétségéért és maradiságáért<br>
küzd a modern technika fegyvereivel, bár a pápát a legjobb<br>
akarattal sem mondhatjuk lángésznek. Diadalra jutása<br>
egyértelmű a szabadság és fejlődés elnyomásával. Ezért nem<br>
tűri meg fölvilágosult ember vagy nép. […] Ez a sok körmenet<br>
és katolikus demonstráció arra szolgál, hogy az egyházat a<br>
nagy vereségekért vigasztalja: 37 évvel ezelőtt Rómában<br>
fegyveres erővel szüntették meg a pápa fegyveres erőtől védett<br>
világi hatalmát. Négy évvel ezelőtt pedig a római<br>
világkongresszus egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy a<br>
pápának nemcsak világi, hanem szellemi hatalmát is el kell<br>
törölni. E kívánságot Franciaország már teljesítette és ez a<br>
nemzetközi szabadgondolkodó-szövetség nagy diadala.”<br>
A nagygyűlésen a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond (később<br>
Károlyi Mihály kormányának minisztere, majd a<br>
Tanácsköztársaság népbiztosa) beszélt: „Az elmúlt vasárnapon<br>
[egy katolikus nagygyűlésen] a középkori Magyarország Budapest<br>
utcáin hadat üzent a modern Magyarországnak. Tömjéntől és<br>
pálinkától elbutított parasztok százait hozták föl, hogy<br>
megfenyegessék vele a főváros modern gondolkozású népét. A<br>
katolikus nagygyűlésen kibontakozott az új klerikalizmus képe,<br>
amely a szociális és demokratikus haladás jelszavait<br>
hangoztatja, hogy annál biztosabban meghamisíthassa őket. Ez a<br>
modern fegyverkezés azért történik, hogy meghiúsíthassa a<br>
klerikalizmus az elkövetkező veszélyt, a két nagy<br>
szekularizációt: a papi javaknak és a gyermeki léleknek<br>
szekularizációját. A klerikalizmus anyagi hatalmának a papi<br>
birtokok, szellemi hatalmának a gyermeki lélek birtoklása az<br>
alapja. A katolikus nagygyűléstől mozgósított barbarizmus a<br>
klerikális iskola gyümölcse. Jól tudja a reakció, hogy a<br>
francia szeparációt azoknak a polgároknak a választójogosultak<br>
sorába való lépése tette lehetővé, kik 1883-ban, vagyis akkor<br>
jártak iskolába, amikor az állami, felekezettől mentes és<br>
ingyenes népoktatás megvalósult. Viszont mi is tudjuk, hogy<br>
addigra, míg iskoláinkban a lelkek megmérgezése tovább folyik,<br>
gazdasági és politikai haladásra nem számíthatunk. Nálunk 16<br>
ezer népiskola közül 12 ezer, 167 gimnázium közül 137<br>
felekezeti. Ezekből az iskolákból kerülnek ki a Szent<br>
Imre-kollégium keresztesvitézei […]. A klerikálisok a modern<br>
eszközök kihasználásában olyan messzire mennek, hogy az<br>
egyházi épületeket tűz, a termést jégkár ellen csak olyan<br>
intézeteknél biztosítják, amelyek a katolikus iskolák javára<br>
províziót [közvetítői jutalékot] adnak. Így a püspöki székben<br>
ülő demagógok mellett megjelent a tiarás és lilacsuhás<br>
biztosítási ügynök.”<br>
Faber Oszkár, a likvidátor<br>
Kunfi úgy látja, hogy a nyugati kultúra akkor jön<br>
Magyarországra, ha a katolikus egyháztól elveszik az anyagi,<br>
valamint a lelkek fölötti hatalmat. Kunfi vágyai közé<br>
tartozik, hogy megtegye azt, amit a francia szabadkőműves<br>
testvérei Franciaországban már kiviteleztek. A gyűlésen több<br>
hasonló beszéd is elhangzott. Összességében pedig<br>
kijelenthető, mert a források ezt bizonyítják, hogy 1908<br>
körüli évekre a Magyar Királyságban is kialakult a<br>
keresztényellenesség személyi állománya. Jöhettek a<br>
székesfővárosba a politikailag „nehéz súlyú” nyugati<br>
szabadkőművesek, akik hazájukban már bizonyítottak a királyság<br>
és a kereszténység ellen. A cél a keresztény magyar<br>
nemzetállam (nem szétdarabolása, hanem) átalakítása, francia<br>
minta szerinti szabadkőműves köztársasággá.<br>
Jásziban ekkoriban fogalmazódhatott meg a titkos<br>
szabadkőműves politikai párt megszervezése, ami<br>
alkotmányellenes volt ugyan, de a magyar liberális mintaállam<br>
vezetőitől nem kellett félniük. A Martinovics Páholy iratai<br>
szerint 1913 őszétől kezdik szervezni az Országos Polgári<br>
Radikális Pártot, amely 1918 október végén Károlyi rózsaszín<br>
gróf hármas kormánykoalíciójának egyik tagja lesz.<br>
Az Országos Levéltár P szekciójában sok ezer hivatalos,<br>
szabadkőművesek által írt irat foglalkozik a római katolikus<br>
egyház elleni támadások terveivel. Ezeket már ismertettem a<br>
Harcoló szabadkőművesség című könyvemben. Kimondható, hogy a<br>
hazai radikális páholyok, amelyek egyre nagyobb hatást<br>
gyakoroltak a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy egészére,<br>
megkísérelték átfordítani a harcukat a kereszténység mint<br>
főellenség ellen. Nem véletlen, hogy létrejött Károlyi<br>
szabadkőműves kormánya, a vörös diktatúra pedig Faber Oszkár<br>
szabadkőműves vezetésével úgynevezett likvidációs bizottságot<br>
hoz létre. Ennek a keresztény egyházak megszüntetése lett a<br>
feladata: íme, beérett a francia egyházellenesség<br>
Kárpát-medencei vetése.<br>
Raffay Ernő<br>
A szerző történész, egyetemi tanár<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Magyar Nemzet<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
Mentes<br>
a vírusoktól. <a
href="http://www.avg.com" target="_blank"
moz-do-not-send="true">www.avg.com</a> <br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
Kedves Egon, Mőci, többiek!&nbsp;Hemzseg a hibáktól, a tények egyoldalú beállításától. &nbsp;1. Szabadkőművesek&nbsp;Franciaországban kb. 700 pap volt szabadkőműves, ebből Párizsban 300-an éltek.&nbsp;Divat volt az értelmiségiek körében szabadkőművesnek lenni, ezért amikor a francia forradalom különböző szekciói és frakciói egymás ellen harcoltak, mindegyikben lehetett találni mind (volt) papot, mind szabadkőművest.&nbsp;A Grand Orient (Nagy Kelet) a legfőbb szabadkőműves páholy feje Fülöp orleans-i herceg volt, aki később Egyenlőség Fülöp (Phillipe-Égelité)-re változtatta a nevét, a konvent tagja volt, a király halálára szavazott, de őt is lefejezték 1793 nov. 6-án - pedig még a szabadkőművességet is megtagadta - ekkor már a szabadkőműves páholyokat is betiltották..&nbsp;(Az időrend kedvéért: okt. 31-én már kivégezték a Gironde 222 képviselőjét, még korábban a királyt és Mária Antoanette-et)&nbsp;A Grand Orient második számú embere, Luxemburg herceg emigrált és az ellenforradalmat szervezte Németországban (a legtöbb kis német fejedelem és uralkodó szintén szabadkőműves volt ekkor)&nbsp;1789-ben kb. 1000 páholy működött Franciaországban, amikor újra engedélyezték 1800-ban, kb. 75 kezdett el működni megint.&nbsp;&nbsp;&quot;Az új francia forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg akarták teremteni a laikus, világi ateista francia államot, s ehhez bármilyen durva módszert megengedhetőnek tartottak.&quot; - írja Raffay.Ez baromság!&nbsp;2. Keresztényüldözés&nbsp;A Forradalom alatt volt keresztényüldözés is - egy rövid ideig - és sok papot is meggyilkoltak, de nem szabad elfelejteni, hogy két katolikus egyház működött, az alkotmányos és a rendszerre fel nem esküdött (ez megint egy hosszú történet lenne).&nbsp;A terror alatt általában azokat a szerzeteseket, apácákat, papokat, laikus testvéreket ölték meg, akik megtagadták az esküt az Egyház Polgári Alkotmányára.&nbsp;A Meszlényi által leírt események megtörténtek. De Raffay állításával ellentétben sohasem volt törvény, NEM IGAZ HOGY&nbsp;1793. november 7-én a kereszténységet s vele az alkotmányos egyházat törvénnyel megszüntetve, az ész és a természet új vallását vezették be.&nbsp;1793-ban a terror káoszt jelentett. Állandó harcok a vidéken a helyi különböző bizottságokban, egymás között és a kiküldött konventbiztosokkal, egymás kölcsönös vádolása és feljelentése helyben és Párizsban, a gyanúsak állandó feljelentése, kivégzések, börtönök, képzelt és valódi felkelések.&nbsp;Sok helyen radikális ateisták is hatalomba kerültek és az alkotmányos egyház tagjai is veszélybe kerültek, templomokat zártak be, kezdtek el lebontani, műkincseket pusztítottak el stb. - miközben egymást is irtották.&nbsp;A később nagy szerepet játszó Joseph Fouché - egykori oratoriánus szerzetes -&nbsp; konventbiztosként leszedte a temetőkről a Feltámadunk feliratot és helyébe A halál örök álom táblát tetette - amiért Robespierre megvádolta.&nbsp;Volt, ahol ez az üldözés nem történt&nbsp; meg - minden a helyi viszonyoktól függött.&nbsp;&nbsp;Kis időrend:&nbsp;A konvent már 1793 április 21&mdash;24. száműzetésre ítélt minden eskümegtagadó papot,&nbsp;&nbsp;A konvent, mintha egyházi konvent volna, megengedte a papok házasságát, mely szabadsággal Grégoire abbé és Lindet püspök példájára körülbelül 2000 pap élt. &nbsp;szept. 17. Elfogadják a gyanúsakról szóló törvényt: bárki beleshetett&nbsp;október 5. A forradalmi naptár bevezetése. Az első év szeptember 22-én, a Köztársaság kikiáltásával kezdődik&nbsp;okt. 28-án a konvent teljesen kizárta a papokat az iskolák&shy;ból &nbsp;november 5. Polgári ünnepeket vezetnek be.&nbsp;november 6-án a Nemzeti Konvent engedélyezte, hogy a községek megtagadják a katolikus vallást &nbsp;november 7-én pedig Gobel párizsi érsek és több főpap &mdash; fején vörös sapkával &mdash; lemondott püspökségéről, mivel &quot;látja a józan gondolkodás nagy előhaladását s úgy tapasztalja, hogy hivatalára sem kedve, sem szüksége nincs a népnek&quot;. Julien, a toulousei ref. pap, a szószékről egy katolikus püspökkel kezet fogva jelentette be lemondását.&nbsp;November 10-én az Ész Temploma névre átkeresztelt Notre-Dame-ban megrendezték a Szabadság és az Ész ünnepét, amely meglehetősen száraznak, unalmasnak és lélektelennek bizonyult. A szertartást úgy lehet összefoglalni, hogy a katedrálison belül összeállítottak egy hevenyészett görög&ndash;római stílusú templomot, a fehér ruhás, frígiai sapkás, kezében lándzsát tartó Szabadság pedig meghajolt az Ész lángja előtt, majd virágok és növények közé telepedett. Maillard kisasszonynak nevezett Marie-Thérèse Davoux színésznő alakította ezt a szerepet.&nbsp;De ezt nem a konvent csinálta, hanem a Községtanács (Commune), Chaumette, Momoro - Hébert hívei - vezetésével. Állandó hatalmi harc volt ugyanis a Konventen belül is, a Községtanácson belül is, A Közjóléti Bizottságon és Közbiztonsági Bizottságon belül is, és egymás ellen is a felhergelt utcai tömegekre támaszkodva...&nbsp;Robespierre nov. 21-én a jakobinus-klubban, 28-án pedig a konventben is föllépett Hébert, Clootz és Chaumette túlzásai ellen. Szerinte az ateizmus arisztokrata jellegű - AMI A GUILLOTINE -NAL való fenyegetés volt&nbsp;december 6-án Robespierre-nek indítványára a konvent kimondta, hogy mindenki szabadon gyakorolhatja vallását. A katolikusok ettől a pillanattól fogva ismét nyíltan és egyértelműen a törvény oltalma alatt álltak. &nbsp;1794 márc. 13 :Hébert, Chaumette, Momoro és veszettek letartóztatása, majd kivégzése (ők vezettek a keresztény -ellenes kampányt)&nbsp;Függelék: A gyanúsakról szóló törvény&nbsp;1. Közvetlenül a jelen határozat kiadása után a Köztársaság területén valamennyi, még szabad [ilyen] egyént őrizet alá kell helyezni.2. A következő személyek tekinthetők gyanúsnak. Először azok, akik viselkedésükkel, kapcsolataikkal, beszédükkel vagy írásaikkal a zsarnokság vagy föderalizmus híveinek és a szabadság ellenségeinek mutatkoznak. Másodszor azok, akik nem képesek a március 21-ei határozatban meghatározottak szerint igazolni megélhetési módjukat és állampolgári kötelezettségeik teljesítését. Harmadszor azok, akiktől megtagadták hazafiságuk igazolását. Negyedszer azok a közhivatalnokok, akiket a Konvent vagy megbízottai elbocsátottak hivatalukból, ... nemesek és emigránsok azon férjei és feleségei, apjai, anyjai, fiai, leányai, fivérei, nővérei és ügynökei, akik nem nyilvánították ki a forradalomhoz való ragaszkodásukat.10. Szükség esetén a polgári és büntető bíróságok fogva tarthatnak és a fent említett börtönökbe küldhetnek olyan személyeket, akikről megállapították, hogy nem lehet vádiratot készíteni ellenük, vagy akiket felmentettek az ellenük emelt vád alól.&nbsp;Reinisch Egon írta:&nbsp;Kedves Emőke !A cikk első mondata tévedés :a sátánista szabadkőművesek elődei a&nbsp; fekete macskák (és nem Néró ) ez Egyházunk hivatalos álláspontja .Üdv. Egon2020.07.12. 10:30 keltezéssel, Emoke Greschik írta:Néró késői utódai: a szabadkőművesek&nbsp;A keresztényellenes ideológia francia gyökerei a századfordulóra hazánkat is behálózták.&nbsp;2020. július 11. 10:51<a
href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html&nbsp"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html&nbsp</a>; &nbsp;&nbsp;Az elmúlt hónapokban az újra fellángoló keresztényellenes megnyilvánulások brutalitása sokakban értetlenséget váltott ki. Vajon mi az oka annak, hogy ismét a keresztény jelképeket, a keresztény egyházakat gyalázó baloldali-anarchista megmozdulások még mindig ezt tartják gyűlöletük tárgyának? Pedig van rá magyarázat.&nbsp; A modern korunkra hatással lévő keresztényellenes ideológia a felvilágosodás és a kultúra sokak által nagyra tartott Franciaországában alakult ki az 1700-as évek második felében. Magára talált akkor az Enciklopédia köteteit megalkotó értelmiség és az angol, keresztény alapokon nyugvó szabadkőművességtől az ateista világfölfogás felé elmozduló, egyre radikálisabban materialista francia (úgynevezett latin típusú) szabadkőművesség, főleg a Francia Nagyoriens Nagypáholy.Tapossátok el a gyalázatost!1789 előtt és után is a keresztény királyság elleni harc vezetője a Kilenc Nővér (Les Neuf Soeurs) Páholy volt, amelynek tagjai közé tartoztak a francia &bdquo;felvilágosodás&rdquo; legnagyobb nevei. Voltaire jelszava: Tapossátok el a gyalázatost! (tudniillik az egyházat). A nagy francia szabadkőműves forradalom során a jakobinus diktatúra végéig a legfontosabb stratégiai cselekedetek: meggyilkolják a királyt és a királysághű arisztokrácia legjobbjait &ndash; &bdquo;természetesen&rdquo; feleségekkel és gyerekekkel együtt. 1791 szeptemberében kivégeznek Párizsban 1400 rabot, köztük majdnem háromszáz papot és három püspököt. Európa történetében ez volt az első (ha nem is az utolsó) eset, amikor az állam elüldözi saját papjait, kimondottan politikai-ideológiai megfontolások alapján. Az új francia forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg akarták teremteni a laikus, világi ateista francia államot, s ehhez bármilyen durva módszert megengedhetőnek tartottak.&nbsp;Így aztán a későbbiekben Néró császár korát idéző kegyetlenkedések kezdődtek. 1793. november 7-én a kereszténységet s vele az alkotmányos egyházat törvénnyel megszüntetve, az ész és a természet új vallását vezették be. Sok templomból raktárt vagy istállót csináltak. Az egyház szervezete csaknem teljesen felbomlott. Meszlényi Antal így mutatja be: &bdquo;Imakönyv, rózsafüzér, szentkép, ereklye mind olyan tilos tárgy lett, amely tulajdonosát könnyen a halálra juttatta. Hitvány élcelődést űztek a kereszténység szent szertartásaiból: mise, áldozás, körmenet stb., mind . olcsó élceknek lett a középpontja.&nbsp; Szamarakra főpapi infulát raktak, kazulába öltöztették, előttük keresztet és misekönyveket vittek s így jártak-keltek a maskarás körmenetek.&rdquo;Mészárlás a nyílt tengerenA csőcselék ezt nem merte volna megtenni, ha a francia szabadkőműves állam vezetői nem szorgalmazzák e durva keresztényellenes támadásokat. A bűnös fővárosból, Párizsból vidékre is kiterjedt a keresztényellenesség legdurvább formája: Nantes-ban az egyik forradalmi biztos a Washington nevű szállítóhajóra rakatott 825 papot, a Deus-Associés nevűre pedig 542 papot és szerzetest. Kihajóztak velük a nyílt tengerre, s elsüllyesztették a hajókat. 1795-ben pedig törvényt alkottak az állam és egyház szétválasztásáról, amit újabb kegyetlenkedések követtek. 1789 előtti és utána következő években, Európában először létrejött a kereszténységet megszüntetni akaró értelmiségi és politikusi populáció, amely a XIX. század végére átvette a francia állam vezetését, mind a parlamentben, a kormányokban, az egyetemi- és tudományos életben, mind a kultúra területén.A kereszténység tragédiájának második fölvonása a XX. század első évtizedére esik. A francia kultúrharc ugyan már 1875 után újra megindult; 1880-ban kizárták a püspöki kar küldötteit a Legfelsőbb Közoktatási Tanácsból; 1882-ben megszüntették a lelkészséget a középiskolákban; 1883-tól katonai egységek nem vehettek részt vallási szertartáson; 1884-ben megszüntették a kórházak papi állásait, valamint eltörölték a francia parlamenti munka megkezdésekor és befejezésekor mondott imákat. 1886-tól az egyházi iskolákban sem taníthatott szerzetes stb.Azonban a kultúrharc agresszíven keresztényellenes éle a XX. század első évtizedében zajlott. Ekkorra a francia állam szabadkőműves béklyóba kerül. A Magyar Országos Levéltár P szekciójában, a Demokratia Páholy iratai között olvasható: &bdquo;A múlt hónapban újjáalakult Briand-kormányban, a France Chrétienne szerint hét szabadkőműves foglal helyet, és pedig Pichon testvér külügyminiszter, Klotz testvér pénzügyminiszter, Dupuy testvér kereskedelmi, Puech testvér közmunkaügyi, Faure testvér közoktatásügyi, Lafferre testvér, a Nagyoriens volt elnöke, munkaügyi miniszter és Dujardin-Beaumetz testvér, a szépművészetek minisztere.&rdquo; Fontos tudnunk, hogy Pichon testvér, Georges Clemenceau fiatalkori barátja és páholytársa majd 1919-ben, amikor újra külügyminiszter, a magyar határok tárgyalásakor kijelenti, hogy &bdquo;magyar nemzet nem létezik, csak 15 ezer nagybirtokos&rdquo;.Émile Combes, az antihősA magyarországi szabadkőművesség központi hivatalos havi folyóirata pedig ezt írja 1909-ben: &bdquo;A francia törvényhozás két házában a szabadkőművesség tudvalevőleg fényesen van képviselve.&rdquo; Majd hosszasan ismertetik a neveket. A szabadkőműves francia miniszterelnök, Émile Combes (kormányfő 1902. június &ndash; 1905. január között) lényegében eltörölte a francia katolikus egyházat. Szántó Konrád, a korszak kutatója így összegez: &bdquo;Az egyháztól elvett vagyon 410 millió frank volt, a püspököket, plébánosokat, szemináriumokat kilakoltatták, a templomok, plébániák mint az egyháznak kölcsönadott épületek állagának megőrzése a helyi községtanácsok jóindulatától függött, s mivel azok sokfelé egyházellenes beállítottságúak voltak, ezrével mentek tönkre a templomok.&rdquo; Ezeken kívül már 1902-ben betiltott a szabadkőműves kormány 12 ezer (!) egyházi iskolát, majd 1904-ben, ismét megvonva az összes szerzetestől a tanítás jogát, bezárták a maradék 2500 egyházi iskolát is. Combes, tudva, hogy a szerzetesek alkotják a katolikus egyház legnagyobb szellemi erejét, a századelőn a szerzetesrendeket támadta meg. Akkoriban a magyar egyház sok elüldözött francia szerzetest és apácát befogadott.Mi volt a helyzet a Magyar Királyságban?A magyarországi értelmiség liberális és szociáldemokrata tagjai hamar a francia példa vonzása alá kerültek. A magyarországi &bdquo;harmadik liberális nemzedék&rdquo; (1890&ndash;1920) tagjai radikális liberálisok és szabadkőművesek voltak. A legismertebb személy Jászi Oszkár, aki a Társadalomtudományi Társaság elnöke, a Huszadik Század című folyóirat szerkesztője, 1906-tól a Demokratia, 1908-tól a Martinovics Páholy alapítója és főmestere. A századfordulótól először a nagyváradi László Király Páholy, majd a Martinovics Páholy vezetői (Jászi mellett Várady Zsigmond) alakítják ki a hazai radikális szabadkőművesség társadalomátalakító célrendszerét. Ennek lényegesebb elemei: először is meg kell támadni, le kell járatni, s ha lehet, meg kell semmisíteni legerősebbnek tartott ellenségüket, a katolikus egyházat. Másodszor: be kell vezetni az általános, titkos, községenkénti választójogot. Ezzel a politikai főhatalom megszerzése volt a céljuk, tekintet nélkül arra, hogy az általános választójognak milyen hatása lehetett volna a magyar képviselőház etnikai összetételére. Harmadszor: Jászi javaslatára újra kellett volna írni a magyar történelmet.A célok megvalósítására létrehoztak jónéhány civil szervezetet, a választójogi ligát, amely nagygyűléseket rendezett az országban. Ráadásul Jászi, aki tudta, hogy nyugati szövetségesek nélkül semmi esélyük kormányra kerülni, nemcsak a magyargyűlölő Scotus Viatorral, a brit külügy munkatársával vette föl a kapcsolatot, hanem &ndash; s ez nincs benne a hazai történetírásban &ndash; jelentős nyugati, keresztényellenes szabadkőműveseket hívott meg Budapestre.Importált felforgatókEnnek a szellemében érkezett többször is Budapestre az európai hírű belga szabadkőműves, Léon Furnémont. Furnémont először 1903 őszén járt Budapesten, amikor szeptember 13-án beszédet mondott egy budapesti munkásgyűlésen, amit a szociáldemokrata párt szervezett. A nagyobb nyilvánosságot úgy érte el, hogy saját kezdeményezésére cikket írt a Budapesti Naplóba. A sajtó túlnyomó része mindig a szabadkőművesek rendelkezésére állt. Sokkal fontosabb és széleskörűbb a következő, 1908. szeptember végi budapesti látogatása. Ekkor ugyanis legalább három különböző programot bonyolított le: előadást tartott a Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete rendezésében a városháza nagytermében, több száz fős közönség előtt; előadást tartott a Társadalomtudományi Társaság rendezésében, s végül, de nem utolsósorban volt egy titkos programja: megjelent a Demokratia Páholyban, ahol szintén előadást tartott. A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületében tartott nagygyűlésnek négy szónoka volt: először a liberális-marxizáló Jászi Oszkár, a Martinovics Páholy megalakítója; utána Furnémont, majd Kunfi Zsigmond, a szociáldemokrata párt és a Martinovics Páholy tagja, végül a nagyváradi Várady Zsigmond, az ottani László Király Páholy tagja és egykori főmestere tartott beszédet. Jászi megállapította, hogy &bdquo;a harcos klerikalizmus uralomra jutott Magyarországon, mely lelketlen izgatást folytat mindazon eszmék és törekvések ellen, melyek modern kultúránk érckészletéhez tartoznak.&rdquo;Furnémont kijelentette: &bdquo;A római egyház nem vallási, hanem szociális intézmény, mely a múlt sötétségéért és maradiságáért küzd a modern technika fegyvereivel, bár a pápát a legjobb akarattal sem mondhatjuk lángésznek. Diadalra jutása egyértelmű a szabadság és fejlődés elnyomásával. Ezért nem tűri meg fölvilágosult ember vagy nép. [&hellip;] Ez a sok körmenet és katolikus demonstráció arra szolgál, hogy az egyházat a nagy vereségekért vigasztalja: 37 évvel ezelőtt Rómában fegyveres erővel szüntették meg a pápa fegyveres erőtől védett világi hatalmát. Négy évvel ezelőtt pedig a római világkongresszus egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy a pápának nemcsak világi, hanem szellemi hatalmát is el kell törölni. E kívánságot Franciaország már teljesítette és ez a nemzetközi szabadgondolkodó-szövetség nagy diadala.&rdquo;A nagygyűlésen a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond (később Károlyi Mihály kormányának minisztere, majd a Tanácsköztársaság népbiztosa) beszélt: &bdquo;Az elmúlt vasárnapon [egy katolikus nagygyűlésen] a középkori Magyarország Budapest utcáin hadat üzent a modern Magyarországnak. Tömjéntől és pálinkától elbutított parasztok százait hozták föl, hogy megfenyegessék vele a főváros modern gondolkozású népét. A katolikus nagygyűlésen kibontakozott az új klerikalizmus képe, amely a szociális és demokratikus haladás jelszavait hangoztatja, hogy annál biztosabban meghamisíthassa őket. Ez a modern fegyverkezés azért történik, hogy meghiúsíthassa a klerikalizmus az elkövetkező veszélyt, a két nagy szekularizációt: a papi javaknak és a gyermeki léleknek szekularizációját. A klerikalizmus anyagi hatalmának a papi birtokok, szellemi hatalmának a gyermeki lélek birtoklása az alapja. A katolikus nagygyűléstől mozgósított barbarizmus a klerikális iskola gyümölcse. Jól tudja a reakció, hogy a francia szeparációt azoknak a polgároknak a választójogosultak sorába való lépése tette lehetővé, kik 1883-ban, vagyis akkor jártak iskolába, amikor az állami, felekezettől mentes és ingyenes népoktatás megvalósult. Viszont mi is tudjuk, hogy addigra, míg iskoláinkban a lelkek megmérgezése tovább folyik, gazdasági és politikai haladásra nem számíthatunk. Nálunk 16 ezer népiskola közül 12 ezer, 167 gimnázium közül 137 felekezeti. Ezekből az iskolákból kerülnek ki a Szent Imre-kollégium keresztesvitézei [&hellip;]. A klerikálisok a modern eszközök kihasználásában olyan messzire mennek, hogy az egyházi épületeket tűz, a termést jégkár ellen csak olyan intézeteknél biztosítják, amelyek a katolikus iskolák javára províziót [közvetítői jutalékot] adnak. Így a püspöki székben ülő demagógok mellett megjelent a tiarás és lilacsuhás biztosítási ügynök.&rdquo;Faber Oszkár, a likvidátorKunfi úgy látja, hogy a nyugati kultúra akkor jön Magyarországra, ha a katolikus egyháztól elveszik az anyagi, valamint a lelkek fölötti hatalmat. Kunfi vágyai közé tartozik, hogy megtegye azt, amit a francia szabadkőműves testvérei Franciaországban már kiviteleztek. A gyűlésen több hasonló beszéd is elhangzott. Összességében pedig kijelenthető, mert a források ezt bizonyítják, hogy 1908 körüli évekre a Magyar Királyságban is kialakult a keresztényellenesség személyi állománya. Jöhettek a székesfővárosba a politikailag &bdquo;nehéz súlyú&rdquo; nyugati szabadkőművesek, akik hazájukban már bizonyítottak a királyság és a kereszténység ellen. A cél a keresztény magyar nemzetállam (nem szétdarabolása, hanem) átalakítása, francia minta szerinti szabadkőműves köztársasággá.Jásziban ekkoriban fogalmazódhatott meg a titkos szabadkőműves politikai párt megszervezése, ami alkotmányellenes volt ugyan, de a magyar liberális mintaállam vezetőitől nem kellett félniük. A Martinovics Páholy iratai szerint 1913 őszétől kezdik szervezni az Országos Polgári Radikális Pártot, amely 1918 október végén Károlyi rózsaszín gróf hármas kormánykoalíciójának egyik tagja lesz.Az Országos Levéltár P szekciójában sok ezer hivatalos, szabadkőművesek által írt irat foglalkozik a római katolikus egyház elleni támadások terveivel. Ezeket már ismertettem a Harcoló szabadkőművesség című könyvemben. Kimondható, hogy a hazai radikális páholyok, amelyek egyre nagyobb hatást gyakoroltak a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy egészére, megkísérelték átfordítani a harcukat a kereszténység mint főellenség ellen. Nem véletlen, hogy létrejött Károlyi szabadkőműves kormánya, a vörös diktatúra pedig Faber Oszkár szabadkőműves vezetésével úgynevezett likvidációs bizottságot hoz létre. Ennek a keresztény egyházak megszüntetése lett a feladata: íme, beérett a francia egyházellenesség Kárpát-medencei vetése.Raffay ErnőA szerző történész, egyetemi tanár&nbsp;Magyar Nemzet&nbsp;Mentes a vírusoktól. <a
href="http://www.avg.com" target="_blank"
moz-do-not-send="true">www.avg.com</a>&nbsp;_______________________________________________ Grem mailing list <a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> <a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Kedves&nbsp;Em%C5%91ke&nbsp;!&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;cikk&nbsp;els%C5%91&nbsp;mondata&nbsp;t%C3%A9ved%C3%A9s&nbsp;:a&nbsp;s%C3%A1t%C3%A1nista&nbsp;szabadk%C5%91m%C5%B1vesek&nbsp;el%C5%91dei&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;&nbsp;fekete&nbsp;macsk%C3%A1k&nbsp;(%C3%A9s&nbsp;nem&nbsp;N%C3%A9r%C3%B3&nbsp;)&nbsp;ez&nbsp;Egyh%C3%A1zunk&nbsp;hivatalos&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;%C3%A1ll%C3%A1spontja&nbsp;.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;%C3%9Cdv.&nbsp;Egon&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;2020.07.12.&nbsp;10:30&nbsp;keltez%C3%A9ssel,&nbsp;Emoke&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Greschik&nbsp;%C3%ADrta:&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;N%C3%A9r%C3%B3&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;k%C3%A9s%C5%91i&nbsp;ut%C3%B3dai:&nbsp;a&nbsp;szabadk%C5%91m%C5%B1vesek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;kereszt%C3%A9nyellenes&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ideol%C3%B3gia&nbsp;francia&nbsp;gy%C3%B6kerei&nbsp;a&nbsp;sz%C3%A1zadfordul%C3%B3ra&nbsp;haz%C3%A1nkat&nbsp;is&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;beh%C3%A1l%C3%B3zt%C3%A1k.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;2020.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;j%C3%BAlius&nbsp;11.&nbsp;10:51&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az&nbsp;elm%C3%BAlt&nbsp;h%C3%B3napokban&nbsp;az&nbsp;%C3%BAjra&nbsp;fell%C3%A1ngol%C3%B3&nbsp;kereszt%C3%A9nyellenes&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megnyilv%C3%A1nul%C3%A1sok&nbsp;brutalit%C3%A1sa&nbsp;sokakban&nbsp;%C3%A9rtetlens%C3%A9get&nbsp;v%C3%A1ltott&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ki.&nbsp;Vajon&nbsp;mi&nbsp;az&nbsp;oka&nbsp;annak,&nbsp;hogy&nbsp;ism%C3%A9t&nbsp;a&nbsp;kereszt%C3%A9ny&nbsp;jelk%C3%A9peket,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;kereszt%C3%A9ny&nbsp;egyh%C3%A1zakat&nbsp;gyal%C3%A1z%C3%B3&nbsp;baloldali-anarchista&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megmozdul%C3%A1sok&nbsp;m%C3%A9g&nbsp;mindig&nbsp;ezt&nbsp;tartj%C3%A1k&nbsp;gy%C5%B1l%C3%B6let%C3%BCk&nbsp;t%C3%A1rgy%C3%A1nak?&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Pedig&nbsp;van&nbsp;r%C3%A1&nbsp;magyar%C3%A1zat.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;modern&nbsp;korunkra&nbsp;hat%C3%A1ssal&nbsp;l%C3%A9v%C5%91&nbsp;kereszt%C3%A9nyellenes&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ideol%C3%B3gia&nbsp;a&nbsp;felvil%C3%A1gosod%C3%A1s&nbsp;%C3%A9s&nbsp;a&nbsp;kult%C3%BAra&nbsp;sokak&nbsp;%C3%A1ltal&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nagyra&nbsp;tartott&nbsp;Franciaorsz%C3%A1g%C3%A1ban&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;alakult&nbsp;ki&nbsp;az&nbsp;1700-as&nbsp;%C3%A9vek&nbsp;m%C3%A1sodik&nbsp;fel%C3%A9ben.&nbsp;Mag%C3%A1ra&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tal%C3%A1lt&nbsp;akkor&nbsp;az&nbsp;Enciklop%C3%A9dia&nbsp;k%C3%B6teteit&nbsp;megalkot%C3%B3&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;%C3%A9rtelmis%C3%A9g&nbsp;%C3%A9s&nbsp;az&nbsp;angol,&nbsp;kereszt%C3%A9ny&nbsp;alapokon&nbsp;nyugv%C3%B3&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadk%C5%91m%C5%B1vess%C3%A9gt%C5%91l&nbsp;az&nbsp;ateista&nbsp;vil%C3%A1gf%C3%B6lfog%C3%A1s&nbsp;fel%C3%A9&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;elmozdul%C3%B3,&nbsp;egyre&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;radik%C3%A1lisabban&nbsp;materialista&nbsp;francia&nbsp;(%C3%BAgynevezett&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;latin&nbsp;t%C3%ADpus%C3%BA)&nbsp;szabadk%C5%91m%C5%B1vess%C3%A9g,&nbsp;f%C5%91leg&nbsp;a&nbsp;Francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Nagyoriens&nbsp;Nagyp%C3%A1holy.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Taposs%C3%A1tok&nbsp;el&nbsp;a&nbsp;gyal%C3%A1zatost!&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;1789&nbsp;el%C5%91tt&nbsp;%C3%A9s&nbsp;ut%C3%A1n&nbsp;is&nbsp;a&nbsp;kereszt%C3%A9ny&nbsp;kir%C3%A1lys%C3%A1g&nbsp;elleni&nbsp;harc&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vezet%C5%91je&nbsp;a&nbsp;Kilenc&nbsp;N%C5%91v%C3%A9r&nbsp;(Les&nbsp;Neuf&nbsp;Soeurs)&nbsp;P%C3%A1holy&nbsp;volt,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;amelynek&nbsp;tagjai&nbsp;k%C3%B6z%C3%A9&nbsp;tartoztak&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;&bdquo;felvil%C3%A1gosod%C3%A1s&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;legnagyobb&nbsp;nevei.&nbsp;Voltaire&nbsp;jelszava:&nbsp;Taposs%C3%A1tok&nbsp;el&nbsp;a&nbsp;gyal%C3%A1zatost!&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;(tudniillik&nbsp;az&nbsp;egyh%C3%A1zat).&nbsp;A&nbsp;nagy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;francia&nbsp;szabadk%C5%91m%C5%B1ves&nbsp;forradalom&nbsp;sor%C3%A1n&nbsp;a&nbsp;jakobinus&nbsp;diktat%C3%BAra&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;v%C3%A9g%C3%A9ig&nbsp;a&nbsp;legfontosabb&nbsp;strat%C3%A9giai&nbsp;cselekedetek:&nbsp;meggyilkolj%C3%A1k&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;kir%C3%A1lyt&nbsp;%C3%A9s&nbsp;a&nbsp;kir%C3%A1lys%C3%A1gh%C5%B1&nbsp;arisztokr%C3%A1cia&nbsp;legjobbjait&nbsp;&ndash;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&bdquo;term%C3%A9szetesen&rdquo;&nbsp;feles%C3%A9gekkel&nbsp;%C3%A9s&nbsp;gyerekekkel&nbsp;egy%C3%BCtt.&nbsp;1791&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szeptember%C3%A9ben&nbsp;kiv%C3%A9geznek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;P%C3%A1rizsban&nbsp;1400&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rabot,&nbsp;k%C3%B6zt%C3%BCk&nbsp;majdnem&nbsp;h%C3%A1romsz%C3%A1z&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;papot&nbsp;%C3%A9s&nbsp;h%C3%A1rom&nbsp;p%C3%BCsp%C3%B6k%C3%B6t.&nbsp;Eur%C3%B3pa&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%A9ben&nbsp;ez&nbsp;volt&nbsp;az&nbsp;els%C5%91&nbsp;(ha&nbsp;nem&nbsp;is&nbsp;az&nbsp;utols%C3%B3)&nbsp;eset,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;amikor&nbsp;az&nbsp;%C3%A1llam&nbsp;el%C3%BCld%C3%B6zi&nbsp;saj%C3%A1t&nbsp;papjait,&nbsp;kimondottan&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;politikai-ideol%C3%B3giai&nbsp;megfontol%C3%A1sok&nbsp;alapj%C3%A1n.&nbsp;Az&nbsp;%C3%BAj&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;forradalmi&nbsp;vezet%C5%91k&nbsp;nagy&nbsp;r%C3%A9sze&nbsp;szabadk%C5%91m%C5%B1ves&nbsp;volt,&nbsp;akik&nbsp;meg&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;akart%C3%A1k&nbsp;teremteni&nbsp;a&nbsp;laikus,&nbsp;vil%C3%A1gi&nbsp;ateista&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;%C3%A1llamot,&nbsp;s&nbsp;ehhez&nbsp;b%C3%A1rmilyen&nbsp;durva&nbsp;m%C3%B3dszert&nbsp;megengedhet%C5%91nek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tartottak.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;%C3%8Dgy&nbsp;azt%C3%A1n&nbsp;a&nbsp;k%C3%A9s%C5%91bbiekben&nbsp;N%C3%A9r%C3%B3&nbsp;cs%C3%A1sz%C3%A1r&nbsp;kor%C3%A1t&nbsp;id%C3%A9z%C5%91&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;kegyetlenked%C3%A9sek&nbsp;kezd%C5%91dtek.&nbsp;1793.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;november&nbsp;7-%C3%A9n&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;kereszt%C3%A9nys%C3%A9get&nbsp;s&nbsp;vele&nbsp;az&nbsp;alkotm%C3%A1nyos&nbsp;egyh%C3%A1zat&nbsp;t%C3%B6rv%C3%A9nnyel&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megsz%C3%BCntetve,&nbsp;az&nbsp;%C3%A9sz&nbsp;%C3%A9s&nbsp;a&nbsp;term%C3%A9szet&nbsp;%C3%BAj&nbsp;vall%C3%A1s%C3%A1t&nbsp;vezett%C3%A9k&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;be.&nbsp;Sok&nbsp;templomb%C3%B3l&nbsp;rakt%C3%A1rt&nbsp;vagy&nbsp;ist%C3%A1ll%C3%B3t&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;csin%C3%A1ltak.&nbsp;Az&nbsp;egyh%C3%A1z&nbsp;szervezete&nbsp;csaknem&nbsp;teljesen&nbsp;felbomlott.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Meszl%C3%A9nyi&nbsp;Antal&nbsp;%C3%ADgy&nbsp;mutatja&nbsp;be:&nbsp;&bdquo;Imak%C3%B6nyv,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;r%C3%B3zsaf%C3%BCz%C3%A9r,&nbsp;szentk%C3%A9p,&nbsp;ereklye&nbsp;mind&nbsp;olyan&nbsp;tilos&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;t%C3%A1rgy&nbsp;lett,&nbsp;amely&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tulajdonos%C3%A1t&nbsp;k%C3%B6nnyen&nbsp;a&nbsp;hal%C3%A1lra&nbsp;juttatta.&nbsp;Hitv%C3%A1ny&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;%C3%A9lcel%C5%91d%C3%A9st&nbsp;%C5%B1ztek&nbsp;a&nbsp;kereszt%C3%A9nys%C3%A9g&nbsp;szent&nbsp;szertart%C3%A1saib%C3%B3l:&nbsp;mise,&nbsp;%C3%A1ldoz%C3%A1s,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;k%C3%B6rmenet&nbsp;stb"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Kedves&nbsp;Emőke&nbsp;!&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;cikk&nbsp;első&nbsp;mondata&nbsp;tévedés&nbsp;:a&nbsp;sátánista&nbsp;szabadkőművesek&nbsp;elődei&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;&nbsp;fekete&nbsp;macskák&nbsp;(és&nbsp;nem&nbsp;Néró&nbsp;)&nbsp;ez&nbsp;Egyházunk&nbsp;hivatalos&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;álláspontja&nbsp;.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Üdv.&nbsp;Egon&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;2020.07.12.&nbsp;10:30&nbsp;keltezéssel,&nbsp;Emoke&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Greschik&nbsp;írta:&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Néró&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;késői&nbsp;utódai:&nbsp;a&nbsp;szabadkőművesek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;keresztényellenes&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ideológia&nbsp;francia&nbsp;gyökerei&nbsp;a&nbsp;századfordulóra&nbsp;hazánkat&nbsp;is&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;behálózták.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;2020.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;július&nbsp;11.&nbsp;10:51&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az&nbsp;elmúlt&nbsp;hónapokban&nbsp;az&nbsp;újra&nbsp;fellángoló&nbsp;keresztényellenes&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megnyilvánulások&nbsp;brutalitása&nbsp;sokakban&nbsp;értetlenséget&nbsp;váltott&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ki.&nbsp;Vajon&nbsp;mi&nbsp;az&nbsp;oka&nbsp;annak,&nbsp;hogy&nbsp;ismét&nbsp;a&nbsp;keresztény&nbsp;jelképeket,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;keresztény&nbsp;egyházakat&nbsp;gyalázó&nbsp;baloldali-anarchista&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megmozdulások&nbsp;még&nbsp;mindig&nbsp;ezt&nbsp;tartják&nbsp;gyűlöletük&nbsp;tárgyának?&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Pedig&nbsp;van&nbsp;rá&nbsp;magyarázat.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;modern&nbsp;korunkra&nbsp;hatással&nbsp;lévő&nbsp;keresztényellenes&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ideológia&nbsp;a&nbsp;felvilágosodás&nbsp;és&nbsp;a&nbsp;kultúra&nbsp;sokak&nbsp;által&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nagyra&nbsp;tartott&nbsp;Franciaországában&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;alakult&nbsp;ki&nbsp;az&nbsp;1700-as&nbsp;évek&nbsp;második&nbsp;felében.&nbsp;Magára&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;talált&nbsp;akkor&nbsp;az&nbsp;Enciklopédia&nbsp;köteteit&nbsp;megalkotó&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;értelmiség&nbsp;és&nbsp;az&nbsp;angol,&nbsp;keresztény&nbsp;alapokon&nbsp;nyugvó&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőművességtől&nbsp;az&nbsp;ateista&nbsp;világfölfogás&nbsp;felé&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;elmozduló,&nbsp;egyre&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;radikálisabban&nbsp;materialista&nbsp;francia&nbsp;(úgynevezett&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;latin&nbsp;típusú)&nbsp;szabadkőművesség,&nbsp;főleg&nbsp;a&nbsp;Francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Nagyoriens&nbsp;Nagypáholy.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Tapossátok&nbsp;el&nbsp;a&nbsp;gyalázatost!&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;1789&nbsp;előtt&nbsp;és&nbsp;után&nbsp;is&nbsp;a&nbsp;keresztény&nbsp;királyság&nbsp;elleni&nbsp;harc&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vezetője&nbsp;a&nbsp;Kilenc&nbsp;Nővér&nbsp;(Les&nbsp;Neuf&nbsp;Soeurs)&nbsp;Páholy&nbsp;volt,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;amelynek&nbsp;tagjai&nbsp;közé&nbsp;tartoztak&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;&bdquo;felvilágosodás&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;legnagyobb&nbsp;nevei.&nbsp;Voltaire&nbsp;jelszava:&nbsp;Tapossátok&nbsp;el&nbsp;a&nbsp;gyalázatost!&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;(tudniillik&nbsp;az&nbsp;egyházat).&nbsp;A&nbsp;nagy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;francia&nbsp;szabadkőműves&nbsp;forradalom&nbsp;során&nbsp;a&nbsp;jakobinus&nbsp;diktatúra&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;végéig&nbsp;a&nbsp;legfontosabb&nbsp;stratégiai&nbsp;cselekedetek:&nbsp;meggyilkolják&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;királyt&nbsp;és&nbsp;a&nbsp;királysághű&nbsp;arisztokrácia&nbsp;legjobbjait&nbsp;&ndash;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&bdquo;természetesen&rdquo;&nbsp;feleségekkel&nbsp;és&nbsp;gyerekekkel&nbsp;együtt.&nbsp;1791&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szeptemberében&nbsp;kivégeznek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Párizsban&nbsp;1400&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rabot,&nbsp;köztük&nbsp;majdnem&nbsp;háromszáz&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;papot&nbsp;és&nbsp;három&nbsp;püspököt.&nbsp;Európa&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;történetében&nbsp;ez&nbsp;volt&nbsp;az&nbsp;első&nbsp;(ha&nbsp;nem&nbsp;is&nbsp;az&nbsp;utolsó)&nbsp;eset,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;amikor&nbsp;az&nbsp;állam&nbsp;elüldözi&nbsp;saját&nbsp;papjait,&nbsp;kimondottan&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;politikai-ideológiai&nbsp;megfontolások&nbsp;alapján.&nbsp;Az&nbsp;új&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;forradalmi&nbsp;vezetők&nbsp;nagy&nbsp;része&nbsp;szabadkőműves&nbsp;volt,&nbsp;akik&nbsp;meg&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;akarták&nbsp;teremteni&nbsp;a&nbsp;laikus,&nbsp;világi&nbsp;ateista&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;államot,&nbsp;s&nbsp;ehhez&nbsp;bármilyen&nbsp;durva&nbsp;módszert&nbsp;megengedhetőnek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tartottak.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Így&nbsp;aztán&nbsp;a&nbsp;későbbiekben&nbsp;Néró&nbsp;császár&nbsp;korát&nbsp;idéző&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;kegyetlenkedések&nbsp;kezdődtek.&nbsp;1793.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;november&nbsp;7-én&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;kereszténységet&nbsp;s&nbsp;vele&nbsp;az&nbsp;alkotmányos&nbsp;egyházat&nbsp;törvénnyel&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megszüntetve,&nbsp;az&nbsp;ész&nbsp;és&nbsp;a&nbsp;természet&nbsp;új&nbsp;vallását&nbsp;vezették&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;be.&nbsp;Sok&nbsp;templomból&nbsp;raktárt&nbsp;vagy&nbsp;istállót&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;csináltak.&nbsp;Az&nbsp;egyház&nbsp;szervezete&nbsp;csaknem&nbsp;teljesen&nbsp;felbomlott.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Meszlényi&nbsp;Antal&nbsp;így&nbsp;mutatja&nbsp;be:&nbsp;&bdquo;Imakönyv,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rózsafüzér,&nbsp;szentkép,&nbsp;ereklye&nbsp;mind&nbsp;olyan&nbsp;tilos&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tárgy&nbsp;lett,&nbsp;amely&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tulajdonosát&nbsp;könnyen&nbsp;a&nbsp;halálra&nbsp;juttatta.&nbsp;Hitvány&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;élcelődést&nbsp;űztek&nbsp;a&nbsp;kereszténység&nbsp;szent&nbsp;szertartásaiból:&nbsp;mise,&nbsp;áldozás,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;körmenet&nbsp;stb</a>.,&nbsp;mind&nbsp;.&nbsp;olcsó&nbsp;élceknek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;lett&nbsp;a&nbsp;középpontja.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Szamarakra&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;főpapi&nbsp;infulát&nbsp;raktak,&nbsp;kazulába&nbsp;öltöztették,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;előttük&nbsp;keresztet&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;és&nbsp;misekönyveket&nbsp;vittek&nbsp;s&nbsp;így&nbsp;jártak-keltek&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;maskarás&nbsp;körmenetek.&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Mészárlás&nbsp;a&nbsp;nyílt&nbsp;tengeren&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;csőcselék&nbsp;ezt&nbsp;nem&nbsp;merte&nbsp;volna&nbsp;megtenni,&nbsp;ha&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőműves&nbsp;állam&nbsp;vezetői&nbsp;nem&nbsp;szorgalmazzák&nbsp;e&nbsp;durva&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;keresztényellenes&nbsp;támadásokat.&nbsp;A&nbsp;bűnös&nbsp;fővárosból,&nbsp;Párizsból&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vidékre&nbsp;is&nbsp;kiterjedt&nbsp;a&nbsp;keresztényellenesség&nbsp;legdurvább&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;formája:&nbsp;Nantes-ban&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;az&nbsp;egyik&nbsp;forradalmi&nbsp;biztos&nbsp;a&nbsp;Washington&nbsp;nevű&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szállítóhajóra&nbsp;rakatott&nbsp;825&nbsp;papot,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;Deus-Associés&nbsp;nevűre&nbsp;pedig&nbsp;542&nbsp;papot&nbsp;és&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szerzetest.&nbsp;Kihajóztak&nbsp;velük&nbsp;a&nbsp;nyílt&nbsp;tengerre,&nbsp;s&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;elsüllyesztették&nbsp;a&nbsp;hajókat.&nbsp;1795-ben&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;pedig&nbsp;törvényt&nbsp;alkottak&nbsp;az&nbsp;állam&nbsp;és&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egyház&nbsp;szétválasztásáról,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;amit&nbsp;újabb&nbsp;kegyetlenkedések&nbsp;követtek.&nbsp;1789&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;előtti&nbsp;és&nbsp;utána&nbsp;következő&nbsp;években,&nbsp;Európában&nbsp;először&nbsp;létrejött&nbsp;a&nbsp;kereszténységet&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megszüntetni&nbsp;akaró&nbsp;értelmiségi&nbsp;és&nbsp;politikusi&nbsp;populáció,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;amely&nbsp;a&nbsp;XIX.&nbsp;század&nbsp;végére&nbsp;átvette&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;állam&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vezetését,&nbsp;mind&nbsp;a&nbsp;parlamentben,&nbsp;a&nbsp;kormányokban,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;az&nbsp;egyetemi-&nbsp;és&nbsp;tudományos&nbsp;életben,&nbsp;mind&nbsp;a&nbsp;kultúra&nbsp;területén.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;kereszténység&nbsp;tragédiájának&nbsp;második&nbsp;fölvonása&nbsp;a&nbsp;XX.&nbsp;század&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;első&nbsp;évtizedére&nbsp;esik.&nbsp;A&nbsp;francia&nbsp;kultúrharc&nbsp;ugyan&nbsp;már&nbsp;1875&nbsp;után&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;újra&nbsp;megindult;&nbsp;1880-ban&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;kizárták&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;püspöki&nbsp;kar&nbsp;küldötteit&nbsp;a&nbsp;Legfelsőbb&nbsp;Közoktatási&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Tanácsból;&nbsp;1882-ben&nbsp;megszüntették&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;lelkészséget&nbsp;a&nbsp;középiskolákban;&nbsp;1883-tól&nbsp;katonai&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egységek&nbsp;nem&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vehettek&nbsp;részt&nbsp;vallási&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szertartáson;&nbsp;1884-ben&nbsp;megszüntették&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;kórházak&nbsp;papi&nbsp;állásait,&nbsp;valamint&nbsp;eltörölték&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;parlamenti&nbsp;munka&nbsp;megkezdésekor&nbsp;és&nbsp;befejezésekor&nbsp;mondott&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;imákat.&nbsp;1886-tól&nbsp;az&nbsp;egyházi&nbsp;iskolákban&nbsp;sem&nbsp;taníthatott&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szerzetes&nbsp;stb.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Azonban&nbsp;a&nbsp;kultúrharc&nbsp;agresszíven&nbsp;keresztényellenes&nbsp;éle&nbsp;a&nbsp;XX.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;század&nbsp;első&nbsp;évtizedében&nbsp;zajlott.&nbsp;Ekkorra&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;állam&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőműves&nbsp;béklyóba&nbsp;kerül.&nbsp;A&nbsp;Magyar&nbsp;Országos&nbsp;Levéltár&nbsp;P&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szekciójában,&nbsp;a&nbsp;Demokratia&nbsp;Páholy&nbsp;iratai&nbsp;között&nbsp;olvasható:&nbsp;&bdquo;A&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;múlt&nbsp;hónapban&nbsp;újjáalakult&nbsp;Briand-kormányban,&nbsp;a&nbsp;France&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Chrétienne&nbsp;szerint&nbsp;hét&nbsp;szabadkőműves&nbsp;foglal&nbsp;helyet,&nbsp;és&nbsp;pedig&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Pichon&nbsp;testvér&nbsp;külügyminiszter,&nbsp;Klotz&nbsp;testvér&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;pénzügyminiszter,&nbsp;Dupuy&nbsp;testvér&nbsp;kereskedelmi,&nbsp;Puech&nbsp;testvér&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;közmunkaügyi,&nbsp;Faure&nbsp;testvér&nbsp;közoktatásügyi,&nbsp;Lafferre&nbsp;testvér,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;Nagyoriens&nbsp;volt&nbsp;elnöke,&nbsp;munkaügyi&nbsp;miniszter&nbsp;és&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Dujardin-Beaumetz&nbsp;testvér,&nbsp;a&nbsp;szépművészetek&nbsp;minisztere.&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Fontos&nbsp;tudnunk,&nbsp;hogy&nbsp;Pichon&nbsp;testvér,&nbsp;Georges&nbsp;Clemenceau&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;fiatalkori&nbsp;barátja&nbsp;és&nbsp;páholytársa&nbsp;majd&nbsp;1919-ben,&nbsp;amikor&nbsp;újra&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;külügyminiszter,&nbsp;a&nbsp;magyar&nbsp;határok&nbsp;tárgyalásakor&nbsp;kijelenti,&nbsp;hogy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&bdquo;magyar&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nemzet&nbsp;nem&nbsp;létezik,&nbsp;csak&nbsp;15&nbsp;ezer&nbsp;nagybirtokos&rdquo;.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Émile&nbsp;Combes,&nbsp;az&nbsp;antihős&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;magyarországi&nbsp;szabadkőművesség&nbsp;központi&nbsp;hivatalos&nbsp;havi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;folyóirata&nbsp;pedig&nbsp;ezt&nbsp;írja&nbsp;1909-ben:&nbsp;&bdquo;A&nbsp;francia&nbsp;törvényhozás&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;két&nbsp;házában&nbsp;a&nbsp;szabadkőművesség&nbsp;tudvalevőleg&nbsp;fényesen&nbsp;van&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;képviselve.&rdquo;&nbsp;Majd&nbsp;hosszasan&nbsp;ismertetik&nbsp;a&nbsp;neveket.&nbsp;A&nbsp;szabadkőműves&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;francia&nbsp;miniszterelnök,&nbsp;Émile&nbsp;Combes&nbsp;(kormányfő&nbsp;1902.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;június&nbsp;&ndash;&nbsp;1905.&nbsp;január&nbsp;között)&nbsp;lényegében&nbsp;eltörölte&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;katolikus&nbsp;egyházat.&nbsp;Szántó&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Konrád,&nbsp;a&nbsp;korszak&nbsp;kutatója&nbsp;így&nbsp;összegez:&nbsp;&bdquo;Az&nbsp;egyháztól&nbsp;elvett&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vagyon&nbsp;410&nbsp;millió&nbsp;frank&nbsp;volt,&nbsp;a&nbsp;püspököket,&nbsp;plébánosokat,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szemináriumokat&nbsp;kilakoltatták,&nbsp;a&nbsp;templomok,&nbsp;plébániák&nbsp;mint&nbsp;az&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egyháznak&nbsp;kölcsönadott&nbsp;épületek&nbsp;állagának&nbsp;megőrzése&nbsp;a&nbsp;helyi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;községtanácsok&nbsp;jóindulatától&nbsp;függött,&nbsp;s&nbsp;mivel&nbsp;azok&nbsp;sokfelé&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egyházellenes&nbsp;beállítottságúak&nbsp;voltak,&nbsp;ezrével&nbsp;mentek&nbsp;tönkre&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;templomok.&rdquo;&nbsp;Ezeken&nbsp;kívül&nbsp;már&nbsp;1902-ben&nbsp;betiltott&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőműves&nbsp;kormány&nbsp;12&nbsp;ezer&nbsp;(!)&nbsp;egyházi&nbsp;iskolát,&nbsp;majd&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;1904-ben,&nbsp;ismét&nbsp;megvonva&nbsp;az&nbsp;összes&nbsp;szerzetestől&nbsp;a&nbsp;tanítás&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;jogát,&nbsp;bezárták&nbsp;a&nbsp;maradék&nbsp;2500&nbsp;egyházi&nbsp;iskolát&nbsp;is.&nbsp;Combes,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tudva,&nbsp;hogy&nbsp;a&nbsp;szerzetesek&nbsp;alkotják&nbsp;a&nbsp;katolikus&nbsp;egyház&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;legnagyobb&nbsp;szellemi&nbsp;erejét,&nbsp;a&nbsp;századelőn&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szerzetesrendeket&nbsp;támadta&nbsp;meg.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Akkoriban&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;magyar&nbsp;egyház&nbsp;sok&nbsp;elüldözött&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;francia&nbsp;szerzetest&nbsp;és&nbsp;apácát&nbsp;befogadott.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Mi&nbsp;volt&nbsp;a&nbsp;helyzet&nbsp;a&nbsp;Magyar&nbsp;Királyságban?&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;magyarországi&nbsp;értelmiség&nbsp;liberális&nbsp;és&nbsp;szociáldemokrata&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tagjai&nbsp;hamar&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;példa&nbsp;vonzása&nbsp;alá&nbsp;kerültek.&nbsp;A&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;magyarországi&nbsp;&bdquo;harmadik&nbsp;liberális&nbsp;nemzedék&rdquo;&nbsp;(1890&ndash;1920)&nbsp;tagjai&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;radikális&nbsp;liberálisok&nbsp;és&nbsp;szabadkőművesek&nbsp;voltak.&nbsp;A&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;legismertebb&nbsp;személy&nbsp;Jászi&nbsp;Oszkár,&nbsp;aki&nbsp;a&nbsp;Társadalomtudományi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Társaság&nbsp;elnöke,&nbsp;a&nbsp;Huszadik&nbsp;Század&nbsp;című&nbsp;folyóirat&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szerkesztője,&nbsp;1906-tól&nbsp;a&nbsp;Demokratia,&nbsp;1908-tól&nbsp;a&nbsp;Martinovics&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Páholy&nbsp;alapítója&nbsp;és&nbsp;főmestere.&nbsp;A&nbsp;századfordulótól&nbsp;először&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nagyváradi&nbsp;László&nbsp;Király&nbsp;Páholy,&nbsp;majd&nbsp;a&nbsp;Martinovics&nbsp;Páholy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vezetői&nbsp;(Jászi&nbsp;mellett&nbsp;Várady&nbsp;Zsigmond)&nbsp;alakítják&nbsp;ki&nbsp;a&nbsp;hazai&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;radikális&nbsp;szabadkőművesség&nbsp;társadalomátalakító&nbsp;célrendszerét.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Ennek&nbsp;lényegesebb&nbsp;elemei:&nbsp;először&nbsp;is&nbsp;meg&nbsp;kell&nbsp;támadni,&nbsp;le&nbsp;kell&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;járatni,&nbsp;s&nbsp;ha&nbsp;lehet,&nbsp;meg&nbsp;kell&nbsp;semmisíteni&nbsp;legerősebbnek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tartott&nbsp;ellenségüket,&nbsp;a&nbsp;katolikus&nbsp;egyházat.&nbsp;Másodszor:&nbsp;be&nbsp;kell&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vezetni&nbsp;az&nbsp;általános,&nbsp;titkos,&nbsp;községenkénti&nbsp;választójogot.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Ezzel&nbsp;a&nbsp;politikai&nbsp;főhatalom&nbsp;megszerzése&nbsp;volt&nbsp;a&nbsp;céljuk,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tekintet&nbsp;nélkül&nbsp;arra,&nbsp;hogy&nbsp;az&nbsp;általános&nbsp;választójognak&nbsp;milyen&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;hatása&nbsp;lehetett&nbsp;volna&nbsp;a&nbsp;magyar&nbsp;képviselőház&nbsp;etnikai&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;összetételére.&nbsp;Harmadszor:&nbsp;Jászi&nbsp;javaslatára&nbsp;újra&nbsp;kellett&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;volna&nbsp;írni&nbsp;a&nbsp;magyar&nbsp;történelmet.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;célok&nbsp;megvalósítására&nbsp;létrehoztak&nbsp;jónéhány&nbsp;civil&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szervezetet,&nbsp;a&nbsp;választójogi&nbsp;ligát,&nbsp;amely&nbsp;nagygyűléseket&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rendezett&nbsp;az&nbsp;országban.&nbsp;Ráadásul&nbsp;Jászi,&nbsp;aki&nbsp;tudta,&nbsp;hogy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nyugati&nbsp;szövetségesek&nbsp;nélkül&nbsp;semmi&nbsp;esélyük&nbsp;kormányra&nbsp;kerülni,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nemcsak&nbsp;a&nbsp;magyargyűlölő&nbsp;Scotus&nbsp;Viatorral,&nbsp;a&nbsp;brit&nbsp;külügy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;munkatársával&nbsp;vette&nbsp;föl&nbsp;a&nbsp;kapcsolatot,&nbsp;hanem&nbsp;&ndash;&nbsp;s&nbsp;ez&nbsp;nincs&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;benne&nbsp;a&nbsp;hazai&nbsp;történetírásban&nbsp;&ndash;&nbsp;jelentős&nbsp;nyugati,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;keresztényellenes&nbsp;szabadkőműveseket&nbsp;hívott&nbsp;meg&nbsp;Budapestre.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Importált&nbsp;felforgatók&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Ennek&nbsp;a&nbsp;szellemében&nbsp;érkezett&nbsp;többször&nbsp;is&nbsp;Budapestre&nbsp;az&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;európai&nbsp;hírű&nbsp;belga&nbsp;szabadkőműves,&nbsp;Léon&nbsp;Furnémont.&nbsp;Furnémont&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;először&nbsp;1903&nbsp;őszén&nbsp;járt&nbsp;Budapesten,&nbsp;amikor&nbsp;szeptember&nbsp;13-án&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;beszédet&nbsp;mondott&nbsp;egy&nbsp;budapesti&nbsp;munkásgyűlésen,&nbsp;amit&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szociáldemokrata&nbsp;párt&nbsp;szervezett.&nbsp;A&nbsp;nagyobb&nbsp;nyilvánosságot&nbsp;úgy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;érte&nbsp;el,&nbsp;hogy&nbsp;saját&nbsp;kezdeményezésére&nbsp;cikket&nbsp;írt&nbsp;a&nbsp;Budapesti&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Naplóba.&nbsp;A&nbsp;sajtó&nbsp;túlnyomó&nbsp;része&nbsp;mindig&nbsp;a&nbsp;szabadkőművesek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rendelkezésére&nbsp;állt.&nbsp;Sokkal&nbsp;fontosabb&nbsp;és&nbsp;széleskörűbb&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;következő,&nbsp;1908.&nbsp;szeptember&nbsp;végi&nbsp;budapesti&nbsp;látogatása.&nbsp;Ekkor&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ugyanis&nbsp;legalább&nbsp;három&nbsp;különböző&nbsp;programot&nbsp;bonyolított&nbsp;le:&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;előadást&nbsp;tartott&nbsp;a&nbsp;Szabadgondolkozás&nbsp;Magyarországi&nbsp;Egyesülete&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rendezésében&nbsp;a&nbsp;városháza&nbsp;nagytermében,&nbsp;több&nbsp;száz&nbsp;fős&nbsp;közönség&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;előtt;&nbsp;előadást&nbsp;tartott&nbsp;a&nbsp;Társadalomtudományi&nbsp;Társaság&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rendezésében,&nbsp;s&nbsp;végül,&nbsp;de&nbsp;nem&nbsp;utolsósorban&nbsp;volt&nbsp;egy&nbsp;titkos&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;programja:&nbsp;megjelent&nbsp;a&nbsp;Demokratia&nbsp;Páholyban,&nbsp;ahol&nbsp;szintén&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;előadást&nbsp;tartott.&nbsp;A&nbsp;Szabadgondolkozás&nbsp;Magyarországi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Egyesületében&nbsp;tartott&nbsp;nagygyűlésnek&nbsp;négy&nbsp;szónoka&nbsp;volt:&nbsp;először&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;liberális-marxizáló&nbsp;Jászi&nbsp;Oszkár,&nbsp;a&nbsp;Martinovics&nbsp;Páholy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megalakítója;&nbsp;utána&nbsp;Furnémont,&nbsp;majd&nbsp;Kunfi&nbsp;Zsigmond,&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szociáldemokrata&nbsp;párt&nbsp;és&nbsp;a&nbsp;Martinovics&nbsp;Páholy&nbsp;tagja,&nbsp;végül&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nagyváradi&nbsp;Várady&nbsp;Zsigmond,&nbsp;az&nbsp;ottani&nbsp;László&nbsp;Király&nbsp;Páholy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tagja&nbsp;és&nbsp;egykori&nbsp;főmestere&nbsp;tartott&nbsp;beszédet.&nbsp;Jászi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megállapította,&nbsp;hogy&nbsp;&bdquo;a&nbsp;harcos&nbsp;klerikalizmus&nbsp;uralomra&nbsp;jutott&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Magyarországon,&nbsp;mely&nbsp;lelketlen&nbsp;izgatást&nbsp;folytat&nbsp;mindazon&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;eszmék&nbsp;és&nbsp;törekvések&nbsp;ellen,&nbsp;melyek&nbsp;modern&nbsp;kultúránk&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;érckészletéhez&nbsp;tartoznak.&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Furnémont&nbsp;kijelentette:&nbsp;&bdquo;A&nbsp;római&nbsp;egyház&nbsp;nem&nbsp;vallási,&nbsp;hanem&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szociális&nbsp;intézmény,&nbsp;mely&nbsp;a&nbsp;múlt&nbsp;sötétségéért&nbsp;és&nbsp;maradiságáért&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;küzd&nbsp;a&nbsp;modern&nbsp;technika&nbsp;fegyvereivel,&nbsp;bár&nbsp;a&nbsp;pápát&nbsp;a&nbsp;legjobb&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;akarattal&nbsp;sem&nbsp;mondhatjuk&nbsp;lángésznek.&nbsp;Diadalra&nbsp;jutása&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egyértelmű&nbsp;a&nbsp;szabadság&nbsp;és&nbsp;fejlődés&nbsp;elnyomásával.&nbsp;Ezért&nbsp;nem&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tűri&nbsp;meg&nbsp;fölvilágosult&nbsp;ember&nbsp;vagy&nbsp;nép.&nbsp;[&hellip;]&nbsp;Ez&nbsp;a&nbsp;sok&nbsp;körmenet&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;és&nbsp;katolikus&nbsp;demonstráció&nbsp;arra&nbsp;szolgál,&nbsp;hogy&nbsp;az&nbsp;egyházat&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nagy&nbsp;vereségekért&nbsp;vigasztalja:&nbsp;37&nbsp;évvel&nbsp;ezelőtt&nbsp;Rómában&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;fegyveres&nbsp;erővel&nbsp;szüntették&nbsp;meg&nbsp;a&nbsp;pápa&nbsp;fegyveres&nbsp;erőtől&nbsp;védett&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;világi&nbsp;hatalmát.&nbsp;Négy&nbsp;évvel&nbsp;ezelőtt&nbsp;pedig&nbsp;a&nbsp;római&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;világkongresszus&nbsp;egyhangú&nbsp;lelkesedéssel&nbsp;határozta&nbsp;el,&nbsp;hogy&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;pápának&nbsp;nemcsak&nbsp;világi,&nbsp;hanem&nbsp;szellemi&nbsp;hatalmát&nbsp;is&nbsp;el&nbsp;kell&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;törölni.&nbsp;E&nbsp;kívánságot&nbsp;Franciaország&nbsp;már&nbsp;teljesítette&nbsp;és&nbsp;ez&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nemzetközi&nbsp;szabadgondolkodó-szövetség&nbsp;nagy&nbsp;diadala.&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;nagygyűlésen&nbsp;a&nbsp;szociáldemokrata&nbsp;Kunfi&nbsp;Zsigmond&nbsp;(később&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Károlyi&nbsp;Mihály&nbsp;kormányának&nbsp;minisztere,&nbsp;majd&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Tanácsköztársaság&nbsp;népbiztosa)&nbsp;beszélt:&nbsp;&bdquo;Az&nbsp;elmúlt&nbsp;vasárnapon&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;[egy&nbsp;katolikus&nbsp;nagygyűlésen]&nbsp;a&nbsp;középkori&nbsp;Magyarország&nbsp;Budapest&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;utcáin&nbsp;hadat&nbsp;üzent&nbsp;a&nbsp;modern&nbsp;Magyarországnak.&nbsp;Tömjéntől&nbsp;és&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;pálinkától&nbsp;elbutított&nbsp;parasztok&nbsp;százait&nbsp;hozták&nbsp;föl,&nbsp;hogy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megfenyegessék&nbsp;vele&nbsp;a&nbsp;főváros&nbsp;modern&nbsp;gondolkozású&nbsp;népét.&nbsp;A&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;katolikus&nbsp;nagygyűlésen&nbsp;kibontakozott&nbsp;az&nbsp;új&nbsp;klerikalizmus&nbsp;képe,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;amely&nbsp;a&nbsp;szociális&nbsp;és&nbsp;demokratikus&nbsp;haladás&nbsp;jelszavait&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;hangoztatja,&nbsp;hogy&nbsp;annál&nbsp;biztosabban&nbsp;meghamisíthassa&nbsp;őket.&nbsp;Ez&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;modern&nbsp;fegyverkezés&nbsp;azért&nbsp;történik,&nbsp;hogy&nbsp;meghiúsíthassa&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;klerikalizmus&nbsp;az&nbsp;elkövetkező&nbsp;veszélyt,&nbsp;a&nbsp;két&nbsp;nagy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szekularizációt:&nbsp;a&nbsp;papi&nbsp;javaknak&nbsp;és&nbsp;a&nbsp;gyermeki&nbsp;léleknek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szekularizációját.&nbsp;A&nbsp;klerikalizmus&nbsp;anyagi&nbsp;hatalmának&nbsp;a&nbsp;papi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;birtokok,&nbsp;szellemi&nbsp;hatalmának&nbsp;a&nbsp;gyermeki&nbsp;lélek&nbsp;birtoklása&nbsp;az&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;alapja.&nbsp;A&nbsp;katolikus&nbsp;nagygyűléstől&nbsp;mozgósított&nbsp;barbarizmus&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;klerikális&nbsp;iskola&nbsp;gyümölcse.&nbsp;Jól&nbsp;tudja&nbsp;a&nbsp;reakció,&nbsp;hogy&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;francia&nbsp;szeparációt&nbsp;azoknak&nbsp;a&nbsp;polgároknak&nbsp;a&nbsp;választójogosultak&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;sorába&nbsp;való&nbsp;lépése&nbsp;tette&nbsp;lehetővé,&nbsp;kik&nbsp;1883-ban,&nbsp;vagyis&nbsp;akkor&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;jártak&nbsp;iskolába,&nbsp;amikor&nbsp;az&nbsp;állami,&nbsp;felekezettől&nbsp;mentes&nbsp;és&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ingyenes&nbsp;népoktatás&nbsp;megvalósult.&nbsp;Viszont&nbsp;mi&nbsp;is&nbsp;tudjuk,&nbsp;hogy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;addigra,&nbsp;míg&nbsp;iskoláinkban&nbsp;a&nbsp;lelkek&nbsp;megmérgezése&nbsp;tovább&nbsp;folyik,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;gazdasági&nbsp;és&nbsp;politikai&nbsp;haladásra&nbsp;nem&nbsp;számíthatunk.&nbsp;Nálunk&nbsp;16&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ezer&nbsp;népiskola&nbsp;közül&nbsp;12&nbsp;ezer,&nbsp;167&nbsp;gimnázium&nbsp;közül&nbsp;137&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;felekezeti.&nbsp;Ezekből&nbsp;az&nbsp;iskolákból&nbsp;kerülnek&nbsp;ki&nbsp;a&nbsp;Szent&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Imre-kollégium&nbsp;keresztesvitézei&nbsp;[&hellip;].&nbsp;A&nbsp;klerikálisok&nbsp;a&nbsp;modern&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;eszközök&nbsp;kihasználásában&nbsp;olyan&nbsp;messzire&nbsp;mennek,&nbsp;hogy&nbsp;az&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egyházi&nbsp;épületeket&nbsp;tűz,&nbsp;a&nbsp;termést&nbsp;jégkár&nbsp;ellen&nbsp;csak&nbsp;olyan&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;intézeteknél&nbsp;biztosítják,&nbsp;amelyek&nbsp;a&nbsp;katolikus&nbsp;iskolák&nbsp;javára&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;províziót&nbsp;[közvetítői&nbsp;jutalékot]&nbsp;adnak.&nbsp;Így&nbsp;a&nbsp;püspöki&nbsp;székben&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ülő&nbsp;demagógok&nbsp;mellett&nbsp;megjelent&nbsp;a&nbsp;tiarás&nbsp;és&nbsp;lilacsuhás&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;biztosítási&nbsp;ügynök.&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Faber&nbsp;Oszkár,&nbsp;a&nbsp;likvidátor&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Kunfi&nbsp;úgy&nbsp;látja,&nbsp;hogy&nbsp;a&nbsp;nyugati&nbsp;kultúra&nbsp;akkor&nbsp;jön&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Magyarországra,&nbsp;ha&nbsp;a&nbsp;katolikus&nbsp;egyháztól&nbsp;elveszik&nbsp;az&nbsp;anyagi,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;valamint&nbsp;a&nbsp;lelkek&nbsp;fölötti&nbsp;hatalmat.&nbsp;Kunfi&nbsp;vágyai&nbsp;közé&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tartozik,&nbsp;hogy&nbsp;megtegye&nbsp;azt,&nbsp;amit&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;szabadkőműves&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;testvérei&nbsp;Franciaországban&nbsp;már&nbsp;kiviteleztek.&nbsp;A&nbsp;gyűlésen&nbsp;több&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;hasonló&nbsp;beszéd&nbsp;is&nbsp;elhangzott.&nbsp;Összességében&nbsp;pedig&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;kijelenthető,&nbsp;mert&nbsp;a&nbsp;források&nbsp;ezt&nbsp;bizonyítják,&nbsp;hogy&nbsp;1908&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;körüli&nbsp;évekre&nbsp;a&nbsp;Magyar&nbsp;Királyságban&nbsp;is&nbsp;kialakult&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;keresztényellenesség&nbsp;személyi&nbsp;állománya.&nbsp;Jöhettek&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;székesfővárosba&nbsp;a&nbsp;politikailag&nbsp;&bdquo;nehéz&nbsp;súlyú&rdquo;&nbsp;nyugati&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőművesek,&nbsp;akik&nbsp;hazájukban&nbsp;már&nbsp;bizonyítottak&nbsp;a&nbsp;királyság&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;és&nbsp;a&nbsp;kereszténység&nbsp;ellen.&nbsp;A&nbsp;cél&nbsp;a&nbsp;keresztény&nbsp;magyar&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nemzetállam&nbsp;(nem&nbsp;szétdarabolása,&nbsp;hanem)&nbsp;átalakítása,&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;minta&nbsp;szerinti&nbsp;szabadkőműves&nbsp;köztársasággá.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Jásziban&nbsp;ekkoriban&nbsp;fogalmazódhatott&nbsp;meg&nbsp;a&nbsp;titkos&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőműves&nbsp;politikai&nbsp;párt&nbsp;megszervezése,&nbsp;ami&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;alkotmányellenes&nbsp;volt&nbsp;ugyan,&nbsp;de&nbsp;a&nbsp;magyar&nbsp;liberális&nbsp;mintaállam&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vezetőitől&nbsp;nem&nbsp;kellett&nbsp;félniük.&nbsp;A&nbsp;Martinovics&nbsp;Páholy&nbsp;iratai&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szerint&nbsp;1913&nbsp;őszétől&nbsp;kezdik&nbsp;szervezni&nbsp;az&nbsp;Országos&nbsp;Polgári&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Radikális&nbsp;Pártot,&nbsp;amely&nbsp;1918&nbsp;október&nbsp;végén&nbsp;Károlyi&nbsp;rózsaszín&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;gróf&nbsp;hármas&nbsp;kormánykoalíciójának&nbsp;egyik&nbsp;tagja&nbsp;lesz.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az&nbsp;Országos&nbsp;Levéltár&nbsp;P&nbsp;szekciójában&nbsp;sok&nbsp;ezer&nbsp;hivatalos,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőművesek&nbsp;által&nbsp;írt&nbsp;irat&nbsp;foglalkozik&nbsp;a&nbsp;római&nbsp;katolikus&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egyház&nbsp;elleni&nbsp;támadások&nbsp;terveivel.&nbsp;Ezeket&nbsp;már&nbsp;ismertettem&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Harcoló&nbsp;szabadkőművesség&nbsp;című&nbsp;könyvemben.&nbsp;Kimondható,&nbsp;hogy&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;hazai&nbsp;radikális&nbsp;páholyok,&nbsp;amelyek&nbsp;egyre&nbsp;nagyobb&nbsp;hatást&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;gyakoroltak&nbsp;a&nbsp;Magyarországi&nbsp;Symbolikus&nbsp;Nagypáholy&nbsp;egészére,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megkísérelték&nbsp;átfordítani&nbsp;a&nbsp;harcukat&nbsp;a&nbsp;kereszténység&nbsp;mint&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;főellenség&nbsp;ellen.&nbsp;Nem&nbsp;véletlen,&nbsp;hogy&nbsp;létrejött&nbsp;Károlyi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőműves&nbsp;kormánya,&nbsp;a&nbsp;vörös&nbsp;diktatúra&nbsp;pedig&nbsp;Faber&nbsp;Oszkár&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőműves&nbsp;vezetésével&nbsp;úgynevezett&nbsp;likvidációs&nbsp;bizottságot&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;hoz&nbsp;létre.&nbsp;Ennek&nbsp;a&nbsp;keresztény&nbsp;egyházak&nbsp;megszüntetése&nbsp;lett&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;feladata:&nbsp;íme,&nbsp;beérett&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;egyházellenesség&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Kárpát-medencei&nbsp;vetése.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Raffay&nbsp;Ernő&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;szerző&nbsp;történész,&nbsp;egyetemi&nbsp;tanár&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Magyar&nbsp;Nemzet&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Mentes&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;vírusoktól.&nbsp;<a
href="http://www.avg.com" target="_blank"
moz-do-not-send="true">www.avg.com</a>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;_______________________________________________Grem&nbsp;mailing&nbsp;listGrem@turul.kgk.uni-obuda.huhttp://<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;_______________________________________________Grem&nbsp;mailing&nbsp;listGrem@turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem_______________________________________________"
target="_blank" moz-do-not-send="true">turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;_______________________________________________Grem&nbsp;mailing&nbsp;listGrem@turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem_______________________________________________</a><br>
Grem mailing list<br>
<a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>