<div dir="ltr"><b>Reinisch Egon (</b>nálam spam-be került) <b>levele alább továbbítva:<br></b><div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Subject: Re: [Grem] Néró .. a szabadkőmúvesek<br>To:  <<a href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>><br></div><div>
    <p>Kedves Laci !</p>
    <p>R.-nak a magyarországi szabadkőművesekről szóló könyveit
      Pl.--Politizáló Szabadkőművesek-- című könyvét mindenki számára
      javaslom elolvasni akinek ehhez kedve van mert rengeteg eredeti
      forrást közöl és senki nem végzett el tudomásom szerint ehhez
      hasonló munkát. Csak a összegzései kicsit koncepciózusak.</p>
    <p><br>
    </p>
    <p>Hatos Pál vagy éppen Ablonczy Balázs írt kritikát Raffay
      megállapításaihoz ,de ők a magyar szabadkőművesek iratait
      tudomásom szerint nem dolgozták fel viszont a nemzetközi
      szabadkőművesekkel kapcsolatban az kritikáik szerintem
      helytállóak.Hatos Pál "Elátkozott Köztársaság " .Ablonczy Balázs
      "Trianon legendák ".</p>
    <p>Azt nem tudom Ungváry miért dumált bele az ügybe mert tudomásom
      szerint  ő nem foglalkozott a magyarországi szabadkőművesekkel.</p>
    <p>Romsics   még nem szólalt meg az ügyben ha jól tudom ,pedig őt
      érték az eredeti kritikák.<br>
    </p>
    <p>Mindezekhez képest Én is meglepődtem R.  tárgyi cikkén mert az
      eddigi munkáival kapcsolatban R.-tól azért többet vártam volna.</p>
    <p>Tehát olyanról   aki nagyon beledolgozta volna magát a témába és
      igazán autentikus nem tudok .</p>
    <p>Üdv. Egon<br>
    </p>
    <div>2020.07.15. 12:22 keltezéssel, Laszlo
      Goczan írta:<br>
    </div>
    <blockquote type="cite">
      
      <div dir="ltr">Kedves Egon, Levente, többiek!
        <div><br>
        </div>
        <div>Nagy érdeklődéssel olvasom a szabadkőművességről szóló
          diskurzust, valóban</div>
        <div>nagyon imponáló az az ismeretanyag, amit itt felvonultattok
          sok-sok számomra</div>
        <div>új aspektussal. </div>
        <div>Látom, hogy Raffay Ernő írásait számos kritika éri, sőt
          ennél is erőteljesebben</div>
        <div>fogalmazva: " Ő csak elvárásoknak próbál megfelelni, mely
          konzervatív körökben</div>
        <div>hiányos történelmi ismeretekből adódik az ő cikkeinek is
          köszönhetően".</div>
        <div>Mivel én is abba az eltévelyedett körbe tartozom, aki
          elsősorban Raffay Ernő</div>
        <div>írásaiból tájékozódott eddig ebben a témakörben ,
          kérdezném, ki az az</div>
        <div>autentikus szakértő, akinek könyveit olvasva felnyílhat egy
          hozzám hasonló</div>
        <div>amatőr érdeklődő szeme a szabadkőművesség vonatkozásában? </div>
        <div><br>
        </div>
        <div>Köszönettel: Góczán Laci</div>
      </div>
      <br>
      <div class="gmail_quote">
        <div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>>
          ezt írta (időpont: 2020. júl. 15., Sze, 11:42):<br>
        </div>
        <blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
          <div>
            <p>Kedves Levente !</p>
            <p>Köszönöm ezt a precíz összeállítást nagy munkától
              szabadítottál meg . Én már kezdek belefáradni ebbe. Ezért
              írtam meg egy mondatban Emőkének azt amit te ilyen hosszan
              adatolva megtettél :-----Az alap cikk egyébként több
              helyen nincs szinkronban a valóban megtörtént eseményekkel
              illetve fontos események amik megmagyarázzák a történteket
              kimaradtak belőle.------</p>
            <p>Arról is írtam már hogy a francia forradalom alatt a
              francia szabadkőművesek elsősorban ellenforradalmárok
              voltak ezért a párizsi nagypáholy vezetősége utasította
              tagjait hogy a király  pere során  XVI. Lajos felmentésére
              szavazzanak és mikor Phillipe-Égelité eredetileg orleans-i
              herceg a király halálára szavazott  a páholy kizárta
              soraiból.</p>
            <p>A cikk író nem történészi értekezést írt hanem csak meg
              akart felelni a jelenlegi konzervatív köreinkben meglévő
              elvárásoknak(amik sajnos részben történelmi ismeret
              hiányból erednek illetve az ilyen cikkek nyomán alakultak
              ki ) ,ahogy ezt tette már 1984-ben is  csak akkor más
              elvárásoknak akart megfelelni.</p>
            <p>A történelemből csak akkor tanulhatunk ha megtudjuk azt,
              hogy őseink mikor és miért voltak sikeresek vagy vallottak
              kudarcot mikor tudtak megvalósítani emberi együttműködést
              ,ha mítoszokkal helyettesítjük mindezt,akkor semmi értelme
              nincs történelemmel foglalkozni.<br>
            </p>
            <p>E.<br>
            </p>
            <div>2020.07.15. 10:38 keltezéssel, Sziklay Levente írta:<br>
            </div>
            <blockquote type="cite">
              <div>
                <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">(Az
                      időrend kedvéért: okt. 31-én már kivégezték a
                      Gironde 222 képviselőjét, még korábban a királyt
                      és Mária Antoanette-et)</span></span></div>
                <div> </div>
                <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">HELYESEN:</span></span></div>
                <div> </div>
                <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">(Az
                      időrend kedvéért: okt. 31-én már kivégezték a
                      Gironde 22 képviselőjét, még korábban a királyt és
                      Mária Antoanette-et)</span></span></div>
                <div> </div>
                <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">BOCS
                      AZ ELÜTÉSÉRT</span></span></div>
                <div> </div>
                <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">UI.:Leegyszerüsítettem
                      az érthetőség kedvéért. 21 képviselő került a
                      guillotine alá élve, egy öngyilkos lett, de a
                      holttestét is lefejezték</span></span></div>
                <div><br>
                  Sziklay Levente <a href="mailto:lsziklay@freemail.hu" target="_blank"><lsziklay@freemail.hu></a>
                  írta:
                  <blockquote style="border-left:3px solid lightgray;padding-left:3px">
                    <div>
                      <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Kedves
                            Egon, Mőci, többiek!</span></span></div>
                      <div> </div>
                      <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Hemzseg
                            a hibáktól, a tények egyoldalú
                            beállításától. </span></span></div>
                      <div> </div>
                      <div><b><span style="font-size:18px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">1.
                              Szabadkőművesek</span></span></b></div>
                      <div> </div>
                      <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Franciaországban
                            kb. 700 pap volt szabadkőműves, ebből
                            Párizsban 300-an éltek.</span></span></div>
                      <div> </div>
                      <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Divat
                            volt az értelmiségiek körében
                            szabadkőművesnek lenni, ezért amikor a
                            francia forradalom különböző szekciói és
                            frakciói egymás ellen harcoltak,
                            mindegyikben lehetett találni mind (volt)
                            papot, mind szabadkőművest.</span></span></div>
                      <div> </div>
                      <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">A
                            Grand Orient (Nagy Kelet) a legfőbb
                            szabadkőműves páholy feje Fülöp orleans-i
                            herceg volt, aki később Egyenlőség Fülöp
                            (Phillipe-Égelité)-re változtatta a nevét, a
                            konvent tagja volt, a király halálára
                            szavazott, de őt is lefejezték 1793 nov.
                            6-án - pedig még a szabadkőművességet is
                            megtagadta - ekkor már a szabadkőműves
                            páholyokat is betiltották..</span></span></div>
                      <div> </div>
                      <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">(Az
                            időrend kedvéért: okt. 31-én már kivégezték
                            a Gironde 222 képviselőjét, még korábban a
                            királyt és Mária Antoanette-et)</span></span></div>
                      <div> </div>
                      <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">A
                            Grand Orient második számú embere, Luxemburg
                            herceg emigrált és az ellenforradalmat
                            szervezte Németországban (a legtöbb kis
                            német fejedelem és uralkodó szintén
                            szabadkőműves volt ekkor)</span></span></div>
                      <div> </div>
                      <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">1789-ben
                            kb. 1000 páholy működött Franciaországban,
                            amikor újra engedélyezték 1800-ban, kb. 75
                            kezdett el működni megint.</span></span></div>
                      <div> </div>
                      <div> </div>
                      <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>"Az
                                új francia forradalmi vezetők nagy része
                                szabadkőműves volt, akik meg akarták
                                teremteni a laikus, világi ateista
                                francia államot, s ehhez bármilyen durva
                                módszert megengedhetőnek tartottak." -
                                írja Raffay.</b></span></span></span></div>
                      <div>
                        <div><br>
                          <span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Ez
                              baromság!</span></span></div>
                        <div> </div>
                        <div><span style="font-size:18px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><b>2.
                                Keresztényüldözés</b></span></span></div>
                        <div> </div>
                        <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">A
                              Forradalom alatt volt keresztényüldözés is
                              - egy rövid ideig - és sok papot is
                              meggyilkoltak, de nem szabad elfelejteni,
                              hogy két katolikus egyház működött, az
                              alkotmányos és a rendszerre fel nem
                              esküdött (ez megint egy hosszú történet
                              lenne).</span></span></div>
                        <div> </div>
                        <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">A
                              terror alatt általában azokat a
                              szerzeteseket, apácákat, papokat, laikus
                              testvéreket ölték meg, akik megtagadták az
                              esküt az Egyház Polgári Alkotmányára.</span></span></div>
                        <div> </div>
                        <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">A
                              Meszlényi által leírt események
                              megtörténtek. De Raffay állításával
                              ellentétben sohasem volt törvény, NEM IGAZ
                              HOGY</span></span></div>
                        <div> </div>
                        <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1793. november 7-én </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kereszténységet s vele az
                                  alkotmányos egyház<span style="background-color:rgb(234,209,220)">at
                                  </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>törvénnyel
                                  megszüntetve, az ész és a természet új
                                  vallását vezették be.</b></span></span></span></div>
                        <div> </div>
                        <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">1793-ban
                              a terror káoszt jelentett. Állandó harcok
                              a vidéken a helyi különböző
                              bizottságokban, egymás között és a
                              kiküldött konventbiztosokkal, egymás
                              kölcsönös vádolása és feljelentése helyben
                              és Párizsban, a gyanúsak állandó
                              feljelentése, kivégzések, börtönök,
                              képzelt és valódi felkelések.</span></span></div>
                        <div> </div>
                        <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Sok
                              helyen radikális ateisták is hatalomba
                              kerültek és az alkotmányos egyház tagjai
                              is veszélybe kerültek, templomokat zártak
                              be, kezdtek el lebontani, műkincseket
                              pusztítottak el stb. - miközben egymást is
                              irtották.</span></span></div>
                        <div> </div>
                        <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">A
                              később nagy szerepet játszó <span><i>Joseph
                                  Fouché - egykori oratoriánus szerzetes
                                  - </i></span> konventbiztosként
                              leszedte a temetőkről a <i>Feltámadunk </i>feliratot
                              és helyébe <i>A halál örök álom</i>
                              táblát tetette - amiért Robespierre
                              megvádolta.</span></span></div>
                        <div> </div>
                        <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Volt,
                              ahol ez az üldözés nem történt  meg -
                              minden a helyi viszonyoktól függött.</span></span></div>
                        <div> </div>
                        <div> </div>
                        <div><b><span style="font-size:18px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Kis
                                időrend:</span></span></b></div>
                        <div> </div>
                        <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span>A
                                konvent már 1793 április 21—24. </span><span>száműzetésre
                                ítélt minden eskümegtagadó papot, </span></span></span></div>
                        <div> </div>
                        <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span>A
                                konvent, mintha egyházi konvent </span><span>volna,
                                megengedte a papok házasságát, mely
                                szabadsággal</span><span> Grégoire</span><span>
                                abbé és </span><span>Lindet</span><span>
                                püspök példájára körülbelül 2000 pap
                                élt. </span></span></span></div>
                        <div> </div>
                        <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span><b>szept.
                                  17.</b> Elfogadják a gyanúsakról szóló
                                törvényt: bárki beleshetett</span></span></span></div>
                        <div> </div>
                        <div>
                          <p><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><b>október
                                  5. </b>A <a title="Francia
                                  forradalmi naptár" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Francia_forradalmi_napt%C3%A1r" target="_blank">forradalmi
                                  naptár</a> bevezetése. Az első év
                                szeptember 22-én, a Köztársaság
                                kikiáltásával kezdődik</span></span></p>
                          <span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"> </span></span></div>
                        <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span><b>okt.
                                  28-án</b> a konvent teljesen kizárta a
                                papokat az iskolák­</span><span>ból </span></span></span></div>
                        <div> </div>
                        <div>
                          <p><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><b>november
                                  5.</b> Polgári ünnepeket vezetnek be.</span></span></p>
                          <p> </p>
                          <p><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><b>november
                                  6-án </b>a Nemzeti Konvent
                                engedélyezte, hogy a községek
                                megtagadják a katolikus vallást </span></span></p>
                          <p> </p>
                          <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span><b>november
                                    7-én</b> pedig</span><span> Gobel</span><span>
                                  párizsi érsek és több főpap — fején </span><span>vörös
                                  sapkával — lemondott püspökségéről,
                                  mivel <i>"látja a józan gondolkodás </i></span><i><span>nagy
                                    előhaladását s úgy tapasztalja, hogy
                                    hivatalára sem kedve, sem szüksége </span></i><span><i>nincs
                                    a népnek"</i>.</span><span> Julien,</span><span>
                                  a toulousei ref. pap, a szószékről egy
                                  katolikus püspökkel </span><span>kezet
                                  fogva jelentette be lemondását.</span></span></span></div>
                          <div> </div>
                          <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><b>November
                                  10-én</b> az Ész Temploma névre
                                átkeresztelt Notre-Dame-ban megrendezték
                                a Szabadság és az Ész ünnepét, amely
                                meglehetősen száraznak, unalmasnak és
                                lélektelennek bizonyult. A szertartást
                                úgy lehet összefoglalni, hogy a
                                katedrálison belül összeállítottak egy
                                hevenyészett görög–római stílusú
                                templomot, a fehér ruhás, frígiai
                                sapkás, kezében lándzsát tartó Szabadság
                                pedig meghajolt az Ész lángja előtt,
                                majd virágok és növények közé
                                telepedett. Maillard kisasszonynak
                                nevezett Marie-Thérèse Davoux színésznő
                                alakította ezt a szerepet.</span></span></div>
                          <div> </div>
                          <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">De
                                ezt nem a konvent csinálta, hanem a <i>Községtanács
                                  (Commune), Chaumette, Momoro - Hébert</i>
                                hívei - vezetésével. Állandó hatalmi
                                harc volt ugyanis a Konventen belül is,
                                a Községtanácson belül is, A Közjóléti
                                Bizottságon és Közbiztonsági Bizottságon
                                belül is, és egymás ellen is a
                                felhergelt utcai tömegekre
                                támaszkodva...</span></span></div>
                        </div>
                        <div> </div>
                        <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><i><b><span>Robespierre</span></b></i><span><b><i>
                                  </i>nov. 21-én a jakobinus-klubban,
                                  28-án </b>pedig a konventben is </span><span>föllépett
                                <i>Hébert, Clootz és Chaumette t</i>úlzásai
                                ellen. Szerinte az <b>ateizmus
                                  arisztokrata j</b>ellegű - AMI A
                                GUILLOTINE -NAL való fenyegetés volt</span></span></span></div>
                         
                        <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span><b>december
                                  6-án</b> </span><span><i>Robespierre</i>-nek
                              </span><span>indítványára a konvent </span><span>kimondta,
                                hogy</span><span> mindenki szabadon
                                gyakorolhatja vallását.</span><span> A
                                katolikusok ettől a </span><span>pillanattól
                                fogva ismét nyíltan és egyértelműen a
                                törvény oltalma alatt álltak. </span></span></span></div>
                        <div> </div>
                        <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span><b>1794
                                  márc. 13 </b><i>:Hébert, Chaumette,
                                  Momoro </i>és veszettek
                                letartóztatása, majd kivégzése (ők
                                vezettek a keresztény -ellenes kampányt)</span></span></span></div>
                        <div> </div>
                        <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Függelék:
                              A <span>gyanúsakról szóló törvény</span></span></span></div>
                        <div> </div>
                        <div>1. Közvetlenül a jelen határozat kiadása
                          után a Köztársaság területén valamennyi, még
                          szabad [ilyen] egyént őrizet alá kell
                          helyezni.<br>
                          <br>
                          2. A következő személyek tekinthetők
                          gyanúsnak. Először azok, akik viselkedésükkel,
                          kapcsolataikkal, beszédükkel vagy írásaikkal a
                          zsarnokság vagy föderalizmus híveinek és a
                          szabadság ellenségeinek mutatkoznak. Másodszor
                          azok, akik nem képesek a március 21-ei
                          határozatban meghatározottak szerint igazolni
                          megélhetési módjukat és állampolgári
                          kötelezettségeik teljesítését. Harmadszor
                          azok, akiktől megtagadták hazafiságuk
                          igazolását. Negyedszer azok a közhivatalnokok,
                          akiket a Konvent vagy megbízottai
                          elbocsátottak hivatalukból, ... nemesek és
                          emigránsok azon férjei és feleségei, apjai,
                          anyjai, fiai, leányai, fivérei, nővérei és
                          ügynökei, akik nem nyilvánították ki a
                          forradalomhoz való ragaszkodásukat.<br>
                          <br>
                          10. Szükség esetén a polgári és büntető
                          bíróságok fogva tarthatnak és a fent említett
                          börtönökbe küldhetnek olyan személyeket,
                          akikről megállapították, hogy nem lehet
                          vádiratot készíteni ellenük, vagy akiket
                          felmentettek az ellenük emelt vád alól.</div>
                        <div> </div>
                        <div>Reinisch Egon <a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank"><reinisch@t-online.hu></a>
                          írta:</div>
                        <blockquote style="border-left:3px solid lightgray;padding-left:3px"> </blockquote>
                      </div>
                    </div>
                    <p>Kedves Emőke !</p>
                    <p>A cikk első mondata tévedés :a sátánista
                      szabadkőművesek elődei a  fekete macskák (és nem
                      Néró ) ez Egyházunk hivatalos álláspontja .</p>
                    <p>Üdv. Egon</p>
                    <div>2020.07.12. 10:30 keltezéssel, Emoke Greschik
                      írta:</div>
                    <blockquote type="cite">
                      <div dir="ltr">
                        <div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="font-size:large"><b>Néró késői
                                utódai: a szabadkőművesek</b></span></span></div>
                        <div> </div>
                        <div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span>A
                                <span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztény</span>ellenes
                                ideológia francia gyökerei a
                                századfordulóra <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hazánkat
                                </span>is behálózták.</span></b></span></div>
                        <div> </div>
                        <div>2020. július 11. 10:51</div>
                        <div><a href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html" target="_blank">https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html</a></div>
                        <div>
                          <div>
                            <div> </div>
                          </div>
                        </div>
                        <a title="Google+"> </a>
                        <div>
                          <div> </div>
                          <div style="float:right"> </div>
                        </div>
                        <div><img alt="" style="margin-right:0px" width="180" height="101"></div>
                        <p>Az elmúlt hónapokban az újra fellángoló
                          keresztényellenes megnyilvánulások brutalitása
                          sokakban értetlenséget váltott ki. Vajon mi az
                          oka annak, hogy ismét a keresztény jelképeket,
                          a keresztény egyházakat gyalázó
                          baloldali-anarchista megmozdulások még mindig
                          ezt tartják gyűlöletük tárgyának? Pedig van rá
                          magyarázat.</p>
                        <div>
                          <div id="m_-5897538214717009038gmail-m_5050518373787591469et-boc">
                            <div>
                              <div>
                                <div>  A modern korunkra hatással lévő
                                  keresztényellenes ideológia a
                                  felvilágosodás és a kultúra sokak
                                  által nagyra tartott <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Franciaországában
                                      alakult ki az 1700-as évek második
                                      felében. </b></span>Magára talált
                                  akkor az Enciklopédia köteteit
                                  megalkotó értelmiség és az angol,
                                  keresztény alapokon nyugvó
                                  szabadkőművességtől az ateista
                                  világfölfogás felé elmozduló, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egyre
                                      radikálisabban materialista
                                      francia (úgynevezett latin típusú)
                                      szabadkőművesség, főleg a Francia
                                      Nagyoriens Nagypáholy.</b></span></div>
                              </div>
                            </div>
                          </div>
                        </div>
                        <div>Tapossátok el a gyalázatost!</div>
                        <p>1789 előtt és után is a keresztény királyság
                          elleni harc vezetője a Kilenc Nővér (Les Neuf
                          Soeurs) Páholy volt, amelynek tagjai közé
                          tartoztak a francia „felvilágosodás”
                          legnagyobb nevei. Voltaire jelszava: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Tapossátok
                              el <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
                                gyalázatost! (tudniillik az egyházat).</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span>A
                          nagy francia szabadkőműves forradalom során a
                          jakobinus diktatúra végéig a legfontosabb
                          stratégiai cselekedetek: meggyilkolják a
                          királyt és a királysághű arisztokrácia
                          legjobbjait – „természetesen” feleségekkel és
                          gyerekekkel együtt. 1791 szeptemberében <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kivégeznek
                              Párizsban <span style="background-color:rgb(255,242,204)">1400
                                rabot,</span> köztük majdnem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">háromszáz
                                papot és három püspököt</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">.
                          </span>Európa történetében ez volt az első (ha
                          nem is az utolsó) eset, amikor az állam
                          elüldözi saját papjait, kimondottan
                          politikai-ideológiai megfontolások alapján<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>.
                              Az új francia forradalmi vezetők nagy
                              része szabadkőműves volt, akik meg akarták
                              teremteni a laikus, világi ateista francia
                              államot, s ehhez bármilyen durva módszert
                              megengedhetőnek tartottak.</b></span></p>
                        <div id="m_-5897538214717009038gmail-m_5050518373787591469gmail-billboardbanner"> </div>
                        <p>Így aztán a későbbiekben Néró császár korát
                          idéző kegyetlenkedések kezdődtek<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>.
                              1793. november 7-én </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
                              kereszténységet s vele az alkotmányos
                              egyház<span style="background-color:rgb(234,209,220)">at
                              </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>törvénnyel
                              megszüntetve, az ész és a természet új
                              vallását vezették be.</b></span> Sok
                          templomból raktárt vagy istállót csináltak. Az
                          egyház szervezete csaknem teljesen felbomlott.
                          Meszlényi Antal így mutatja be: „<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Imakönyv,
                              rózsafüzér, szentkép, ereklye <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mind</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
                              olyan tilos tárgy lett, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">amely
                                tulajdonosát</span> könnyen a halálra
                              juttatta. </b></span>Hitvány élcelődést
                          űztek a kereszténység szent szertartásaiból: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mise,
                              áldozás, körmenet stb., mind</b></span> .
                          <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>olcsó
                              élceknek lett a középpontja</b></span>.  <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
                              Szamarakra<span style="background-color:rgb(255,242,204)">
                                főpapi infulát</span> raktak, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">kazulába
                              </span>öltöztették, előttük <span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztet
                                és misekönyveket </span>vittek s így
                              jártak-keltek a maskarás körmenetek.”</b></span></p>
                        <div>Mészárlás a nyílt tengeren</div>
                        <p>A csőcselék ezt nem merte volna megtenni, ha
                          a francia szabadkőműves állam vezetői nem
                          szorgalmazzák e durva keresztényellenes
                          támadásokat. A bűnös fővárosból, Párizsból
                          vidékre is kiterjedt a keresztényellenesség
                          legdurvább formája: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nantes-ban
                              az egyik forradalmi biztos a Washington
                              nevű szállítóhajóra rakatott<span style="background-color:rgb(255,242,204)">
                                825 pap</span>ot, a Deus-Associés nevűre
                              pedig <span style="background-color:rgb(255,242,204)">542
                                papot és szerzetes</span>t. Kihajóztak
                              velük a nyílt tengerre, s elsüllyesztették
                              a hajókat.<span style="background-color:rgb(234,209,220)">
                              </span></b><b>1795-ben pedig törvényt
                              alkottak<span style="background-color:rgb(217,234,211)">
                                az állam </span>és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">
                                egyház </span>szétválasztásáról, amit
                              újabb kegyetlenkedések követtek</b></span>.
                          1789 előtti és utána következő években,
                          Európában először <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>létrejött
                              a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">kereszténység</span>et
                              megszüntetni akaró értelmiségi és
                              politikusi populáció, amely a XIX. század
                              végére átvette a francia állam vezetését,</b></span>
                          mind a parlamentben, a kormányokban, az
                          egyetemi- és tudományos életben, mind a
                          kultúra területén.</p>
                        <p>A kereszténység tragédiájának második
                          fölvonása a XX. század első évtizedére esik. A
                          francia kultúrharc ugyan már 1875 után újra
                          megindult; <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1880-ban
                              kizárták <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
                                püspöki kar küldötteit</span> a
                              Legfelsőbb Közoktatási Tanácsból; 1882-ben
                              megszüntették<span style="background-color:rgb(255,242,204)">
                                a lelkészséget a középiskolákban</span></b></span>;
                          <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1883-tól
                            </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>katonai
                              egységek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem
                                vehettek részt</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">vallási
                                szertartáson</span>;</b></span> 1884-ben
                          megszüntették a kórházak papi állásait,
                          valamint eltörölték a francia parlamenti munka
                          megkezdésekor és befejezésekor mondott imákat.
                          1886-tól az egyházi iskolákban sem taníthatott
                          szerzetes stb.</p>
                        <p>Azonban a kultúrharc agresszíven
                          keresztényellenes éle a XX. század első
                          évtizedében zajlott. Ekkorra a francia állam
                          szabadkőműves béklyóba kerül. A Magyar
                          Országos Levéltár P szekciójában, a Demokratia
                          Páholy iratai között olvasható: „A múlt
                          hónapban újjáalakult Briand-kormányban, a
                          France Chrétienne szerint hét szabadkőműves
                          foglal helyet, és pedig Pichon testvér
                          külügyminiszter, Klotz testvér
                          pénzügyminiszter, Dupuy testvér kereskedelmi,
                          Puech testvér közmunkaügyi, Faure testvér
                          közoktatásügyi, Lafferre testvér, a Nagyoriens
                          volt elnöke, munkaügyi miniszter és
                          Dujardin-Beaumetz testvér, a szépművészetek
                          minisztere.” Fontos tudnunk, hogy Pichon
                          testvér, Georges Clemenceau fiatalkori barátja
                          és páholytársa majd 1919-ben, amikor újra
                          külügyminiszter, a magyar határok
                          tárgyalásakor <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kijelenti,
                              hogy „<span style="background-color:rgb(255,242,204)">magyar
                                nemzet </span>nem létezik, csak 15 ezer
                              nagybirtokos”.</b></span></p>
                        <div>Émile Combes, az antihős</div>
                        <p>A magyarországi szabadkőművesség központi
                          hivatalos havi folyóirata pedig ezt írja
                          1909-ben: „A francia törvényhozás két házában
                          a szabadkőművesség tudvalevőleg fényesen van
                          képviselve.” Majd hosszasan ismertetik a
                          neveket. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
                              szabadkőműves francia miniszterelnök,
                              Émile Combes (kormányfő 1902. június –
                              1905. január között) lényegében eltörölte<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a francia katolikus egyház<span style="background-color:rgb(234,209,220)">at</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span>
                            </b></span>Szántó Konrád, a korszak kutatója
                          így összegez: „Az egyháztól elvett vagyon 410
                          millió frank volt, a püspököket, plébánosokat,
                          szemináriumokat kilakoltatták, a templomok,
                          plébániák mint az egyháznak kölcsönadott
                          épületek állagának megőrzése a helyi
                          községtanácsok jóindulatától függött, s mivel
                          azok sokfelé egyházellenes beállítottságúak
                          voltak, ezrével mentek tönkre a templomok.”
                          Ezeken kívül már 1902-ben betiltott a
                          szabadkőműves kormány 12 ezer (!) egyházi
                          iskolát, majd 1904-ben, ismét megvonva az
                          összes szerzetestől a tanítás jogát, bezárták
                          a maradék 2500 egyházi iskolát is. Combes,
                          tudva, hogy a szerzetesek alkotják a katolikus
                          egyház legnagyobb szellemi erejét, a
                          századelőn <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
                              szerzetesrendek<span style="background-color:rgb(234,209,220)">et
                              </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>támadta
                              meg.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Akkoriban
                              a magyar egyház sok <span style="background-color:rgb(234,209,220)">elüldözött</span>
                              francia szerzetest és apácát befogadott.</b></span></p>
                        <p>Mi volt a helyzet a Magyar Királyságban?</p>
                        <p>A magyarországi értelmiség liberális és
                          szociáldemokrata tagjai hamar a francia példa
                          vonzása alá kerültek. A magyarországi
                          „harmadik liberális nemzedék” (1890–1920)
                          tagjai radikális liberálisok és
                          szabadkőművesek voltak. A legismertebb személy
                          Jászi Oszkár, aki a Társadalomtudományi
                          Társaság elnöke, a Huszadik Század című
                          folyóirat szerkesztője, 1906-tól a Demokratia,
                          1908-tól a Martinovics Páholy alapítója és
                          főmestere. A századfordulótól először a
                          nagyváradi László Király Páholy, majd a
                          Martinovics Páholy vezetői (Jászi mellett
                          Várady Zsigmond) alakítják ki a hazai
                          radikális szabadkőművesség társadalomátalakító
                          célrendszerét. Ennek lényegesebb elemei:
                          először is meg kell támadni, le kell járatni,
                          s ha lehet, meg kell semmisíteni legerősebbnek
                          tartott ellenségüket, a katolikus egyházat.
                          Másodszor: be kell vezetni az általános,
                          titkos, községenkénti választójogot. Ezzel a
                          politikai főhatalom megszerzése volt a céljuk,
                          tekintet nélkül arra, hogy az általános
                          választójognak milyen hatása lehetett volna a
                          magyar képviselőház etnikai összetételére.
                          Harmadszor: Jászi javaslatára újra kellett
                          volna írni a magyar történelmet.</p>
                        <p>A célok megvalósítására létrehoztak jónéhány
                          civil szervezetet, a választójogi ligát, amely
                          nagygyűléseket rendezett az országban.
                          Ráadásul Jászi, aki tudta, hogy nyugati
                          szövetségesek nélkül semmi esélyük kormányra
                          kerülni, nemcsak a magyargyűlölő Scotus
                          Viatorral, a brit külügy munkatársával vette
                          föl a kapcsolatot, hanem – s ez nincs benne a
                          hazai történetírásban – jelentős nyugati,
                          keresztényellenes szabadkőműveseket hívott meg
                          Budapestre.</p>
                        <div>Importált felforgatók</div>
                        <p>Ennek a szellemében érkezett többször is
                          Budapestre az európai hírű belga
                          szabadkőműves, Léon Furnémont. Furnémont
                          először 1903 őszén járt Budapesten, amikor
                          szeptember 13-án beszédet mondott egy
                          budapesti munkásgyűlésen, amit a
                          szociáldemokrata párt szervezett. A nagyobb
                          nyilvánosságot úgy érte el, hogy saját
                          kezdeményezésére cikket írt a Budapesti
                          Naplóba. A sajtó túlnyomó része mindig a
                          szabadkőművesek rendelkezésére állt. Sokkal
                          fontosabb és széleskörűbb a következő, 1908.
                          szeptember végi budapesti látogatása. Ekkor
                          ugyanis legalább három különböző programot
                          bonyolított le: előadást tartott a
                          Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete
                          rendezésében a városháza nagytermében, több
                          száz fős közönség előtt; előadást tartott a
                          Társadalomtudományi Társaság rendezésében, s
                          végül, de nem utolsósorban volt egy titkos
                          programja: megjelent a Demokratia Páholyban,
                          ahol szintén előadást tartott. A
                          Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületében
                          tartott nagygyűlésnek négy szónoka volt:
                          először a liberális-marxizáló Jászi Oszkár, a
                          Martinovics Páholy megalakítója; utána
                          Furnémont, majd Kunfi Zsigmond, a
                          szociáldemokrata párt és a Martinovics Páholy
                          tagja, végül a nagyváradi Várady Zsigmond, az
                          ottani László Király Páholy tagja és egykori
                          főmestere tartott beszédet. Jászi
                          megállapította, hogy „a harcos klerikalizmus
                          uralomra jutott Magyarországon, mely lelketlen
                          izgatást folytat mindazon eszmék és törekvések
                          ellen, melyek modern kultúránk érckészletéhez
                          tartoznak.”</p>
                        <p>Furnémont kijelentette: „A római egyház nem
                          vallási, hanem szociális intézmény, mely a
                          múlt sötétségéért és maradiságáért küzd a
                          modern technika fegyvereivel, bár a pápát a
                          legjobb akarattal sem mondhatjuk lángésznek.
                          Diadalra jutása egyértelmű a szabadság és
                          fejlődés elnyomásával. Ezért nem tűri meg
                          fölvilágosult ember vagy nép. […] Ez a sok
                          körmenet és katolikus demonstráció arra
                          szolgál, hogy az egyházat a nagy vereségekért
                          vigasztalja: 37 évvel ezelőtt Rómában
                          fegyveres erővel szüntették meg a pápa
                          fegyveres erőtől védett világi hatalmát. Négy
                          évvel ezelőtt pedig a római világkongresszus
                          egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy a
                          pápának nemcsak világi, hanem szellemi
                          hatalmát is el kell törölni. E kívánságot
                          Franciaország már teljesítette és ez a
                          nemzetközi szabadgondolkodó-szövetség nagy
                          diadala.”</p>
                        <p>A nagygyűlésen a szociáldemokrata Kunfi
                          Zsigmond (később Károlyi Mihály kormányának
                          minisztere, majd a Tanácsköztársaság
                          népbiztosa) beszélt: „Az elmúlt vasárnapon
                          [egy katolikus nagygyűlésen] a középkori
                          Magyarország Budapest utcáin hadat üzent a
                          modern Magyarországnak. Tömjéntől és
                          pálinkától elbutított parasztok százait hozták
                          föl, hogy megfenyegessék vele a főváros modern
                          gondolkozású népét. A katolikus nagygyűlésen
                          kibontakozott az új klerikalizmus képe, amely
                          a szociális és demokratikus haladás jelszavait
                          hangoztatja, hogy annál biztosabban
                          meghamisíthassa őket. Ez a modern fegyverkezés
                          azért történik, hogy meghiúsíthassa a
                          klerikalizmus az elkövetkező veszélyt, a két
                          nagy szekularizációt: a papi javaknak és a
                          gyermeki léleknek szekularizációját. A
                          klerikalizmus anyagi hatalmának a papi
                          birtokok, szellemi hatalmának a gyermeki lélek
                          birtoklása az alapja. A katolikus
                          nagygyűléstől mozgósított barbarizmus a
                          klerikális iskola gyümölcse. Jól tudja a
                          reakció, hogy a francia szeparációt azoknak a
                          polgároknak a választójogosultak sorába való
                          lépése tette lehetővé, kik 1883-ban, vagyis
                          akkor jártak iskolába, amikor az állami,
                          felekezettől mentes és ingyenes népoktatás
                          megvalósult. Viszont mi is tudjuk, hogy
                          addigra, míg iskoláinkban a lelkek
                          megmérgezése tovább folyik, gazdasági és
                          politikai haladásra nem számíthatunk. Nálunk
                          16 ezer népiskola közül 12 ezer, 167 gimnázium
                          közül 137 felekezeti. Ezekből az iskolákból
                          kerülnek ki a Szent Imre-kollégium
                          keresztesvitézei […]. A klerikálisok a modern
                          eszközök kihasználásában olyan messzire
                          mennek, hogy az egyházi épületeket tűz, a
                          termést jégkár ellen csak olyan intézeteknél
                          biztosítják, amelyek a katolikus iskolák
                          javára províziót [közvetítői jutalékot] adnak.
                          Így a püspöki székben ülő demagógok mellett
                          megjelent a tiarás és lilacsuhás biztosítási
                          ügynök.”</p>
                        <div>Faber Oszkár, a likvidátor</div>
                        <p>Kunfi úgy látja, hogy a nyugati kultúra akkor
                          jön Magyarországra, ha a katolikus egyháztól
                          elveszik az anyagi, valamint a lelkek fölötti
                          hatalmat. Kunfi vágyai közé tartozik, hogy
                          megtegye azt, amit a francia szabadkőműves
                          testvérei Franciaországban már kiviteleztek. A
                          gyűlésen több hasonló beszéd is elhangzott.
                          Összességében pedig kijelenthető, mert a
                          források ezt bizonyítják, hogy 1908 körüli
                          évekre a Magyar Királyságban is kialakult a
                          keresztényellenesség személyi állománya.
                          Jöhettek a székesfővárosba a politikailag
                          „nehéz súlyú” nyugati szabadkőművesek, akik
                          hazájukban már bizonyítottak a királyság és a
                          kereszténység ellen. A cél a keresztény magyar
                          nemzetállam (nem szétdarabolása, hanem)
                          átalakítása, francia minta szerinti
                          szabadkőműves köztársasággá.</p>
                        <p>Jásziban ekkoriban fogalmazódhatott meg a
                          titkos szabadkőműves politikai párt
                          megszervezése, ami alkotmányellenes volt
                          ugyan, de a magyar liberális mintaállam
                          vezetőitől nem kellett félniük. A Martinovics
                          Páholy iratai szerint 1913 őszétől kezdik
                          szervezni az Országos Polgári Radikális
                          Pártot, amely 1918 október végén Károlyi
                          rózsaszín gróf hármas kormánykoalíciójának
                          egyik tagja lesz.</p>
                        <p>Az Országos Levéltár P szekciójában sok ezer
                          hivatalos, szabadkőművesek által írt irat
                          foglalkozik a római katolikus egyház elleni
                          támadások terveivel. Ezeket már ismertettem a
                          Harcoló szabadkőművesség című könyvemben.
                          Kimondható, hogy a hazai radikális páholyok,
                          amelyek egyre nagyobb hatást gyakoroltak a
                          Magyarországi Symbolikus Nagypáholy egészére,
                          megkísérelték átfordítani a harcukat a
                          kereszténység mint főellenség ellen. Nem
                          véletlen, hogy létrejött Károlyi szabadkőműves
                          kormánya, a vörös diktatúra pedig Faber Oszkár
                          szabadkőműves vezetésével úgynevezett
                          likvidációs bizottságot hoz létre. Ennek a
                          keresztény egyházak megszüntetése lett a
                          feladata: íme, beérett a francia
                          egyházellenesség Kárpát-medencei vetése.</p>
                        <p><i>Raffay Ernő</i></p>
                        <p><i>A szerző történész, egyetemi tanár</i></p>
                        <div>
                          <div><br>
                             </div>
                        </div>
                        <div>Magyar Nemzet</div>
                      </div>
                      <div id="m_-5897538214717009038gmail-m_5050518373787591469DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"> 
                        <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
                          <tbody>
                            <tr>
                              <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
                              <td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
                                a vírusoktól. <a style="color:rgb(68,83,234)" href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank">www.avg.com</a></td>
                            </tr>
                          </tbody>
                        </table>
                      </div>
                       
                      <div>_______________________________________________
                        Grem mailing list <a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
                        <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
                    </blockquote>
                    <div><br>
                        <br>
                          <br>
                        <br>
                        <br>
                          Kedves Emőke !<br>
    A cikk első mondata tévedés :a sátánista szabadkőművesek elődei<br>
      a  fekete macskák (és nem Néró ) ez Egyházunk hivatalos<br>
                            álláspontja .<br>
                          <br>
                          Üdv. Egon<br>
                          <br>
                          2020.07.12. 10:30 keltezéssel, Emoke<br>
                            Greschik írta:<br>
                          <br>
                          <br>
                            <br>
                            <br>
                              Néró<br>
                                      késői utódai: a szabadkőművesek<br>
                              <br>
                                <br>
                              A keresztényellenes<br>
                ideológia francia gyökerei a századfordulóra hazánkat is<br>
                                      behálózták.<br>
                              <br>
                                <br>
                               <br>
                              <br>
                                <br>
                               2020.<br>
                                július 11. 10:51 <br>
                              <br>
                              <a href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html" target="_blank">https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html</a><br>
                              <br>
                                <br>
                                   <br>
                                <br>
                              <br>
                              <br>
                              <br>
                              <br>
                               <br>
                              <br>
                              <br>
                              <br>
                              <br>
                                <br>
                                <br>
                                <br>
                              <br>
                              <br>
         Az elmúlt hónapokban az újra fellángoló keresztényellenes<br>
          megnyilvánulások brutalitása sokakban értetlenséget váltott<br>
          ki. Vajon mi az oka annak, hogy ismét a keresztény jelképeket,<br>
          a keresztény egyházakat gyalázó baloldali-anarchista<br>
          megmozdulások még mindig ezt tartják gyűlöletük tárgyának?<br>
                                Pedig van rá magyarázat.<br>
                              <br>
                                <br>
                                  <br>
                                    <br>
                                       <br>
                  A modern korunkra hatással lévő keresztényellenes<br>
                  ideológia a felvilágosodás és a kultúra sokak által<br>
                                        nagyra tartott Franciaországában<br>
                      alakult ki az 1700-as évek második felében. Magára<br>
                  talált akkor az Enciklopédia köteteit megalkotó<br>
                  értelmiség és az angol, keresztény alapokon nyugvó<br>
                  szabadkőművességtől az ateista világfölfogás felé<br>
                                        elmozduló, egyre<br>
                      radikálisabban materialista francia (úgynevezett<br>
                      latin típusú) szabadkőművesség, főleg a Francia<br>
                                            Nagyoriens Nagypáholy.<br>
                                    <br>
                                  <br>
                                <br>
                              <br>
                               Tapossátok el a gyalázatost!<br>
         1789 előtt és után is a keresztény királyság elleni harc<br>
          vezetője a Kilenc Nővér (Les Neuf Soeurs) Páholy volt,<br>
          amelynek tagjai közé tartoztak a francia „felvilágosodás”<br>
          legnagyobb nevei. Voltaire jelszava: Tapossátok el a gyalázatost!<br>
                                      (tudniillik az egyházat). A nagy<br>
          francia szabadkőműves forradalom során a jakobinus diktatúra<br>
          végéig a legfontosabb stratégiai cselekedetek: meggyilkolják a<br>
          királyt és a királysághű arisztokrácia legjobbjait –<br>
          „természetesen” feleségekkel és gyerekekkel együtt. 1791<br>
                                szeptemberében kivégeznek<br>
                                    Párizsban 1400<br>
                                      rabot, köztük majdnem háromszáz<br>
                                      papot és három püspököt. Európa<br>
          történetében ez volt az első (ha nem is az utolsó) eset,<br>
          amikor az állam elüldözi saját papjait, kimondottan<br>
          politikai-ideológiai megfontolások alapján. Az új francia<br>
              forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg<br>
              akarták teremteni a laikus, világi ateista francia<br>
              államot, s ehhez bármilyen durva módszert megengedhetőnek<br>
                                    tartottak.<br>
                              <br>
                                  <br>
                                <br>
                              <br>
         Így aztán a későbbiekben Néró császár korát idéző<br>
                                kegyetlenkedések kezdődtek. 1793.<br>
                                    november 7-én a<br>
              kereszténységet s vele az alkotmányos egyházat törvénnyel<br>
              megszüntetve, az ész és a természet új vallását vezették<br>
              be. Sok templomból raktárt vagy istállót<br>
          csináltak. Az egyház szervezete csaknem teljesen felbomlott.<br>
          Meszlényi Antal így mutatja be: „Imakönyv,<br>
              rózsafüzér, szentkép, ereklye mind olyan tilos<br>
                                    tárgy lett, amely<br>
                tulajdonosát könnyen a halálra juttatta. Hitvány<br>
          élcelődést űztek a kereszténység szent szertartásaiból: mise, áldozás,<br>
                                    körmenet stb., mind . olcsó élceknek<br>
                                    lett a középpontja. <br>
                                <br>
                                    Szamarakra<br>
                főpapi infulát raktak, kazulába öltöztették,<br>
                                    előttük keresztet<br>
                és misekönyveket vittek s így jártak-keltek a<br>
                                    maskarás körmenetek.”<br>
                               Mészárlás a nyílt tengeren<br>
         A csőcselék ezt nem merte volna megtenni, ha a francia<br>
          szabadkőműves állam vezetői nem szorgalmazzák e durva<br>
          keresztényellenes támadásokat. A bűnös fővárosból, Párizsból<br>
          vidékre is kiterjedt a keresztényellenesség legdurvább<br>
                                formája: Nantes-ban<br>
              az egyik forradalmi biztos a Washington nevű<br>
                                    szállítóhajóra rakatott 825 papot,<br>
              a Deus-Associés nevűre pedig 542 papot és<br>
                szerzetest. Kihajóztak velük a nyílt tengerre, s<br>
                                    elsüllyesztették a hajókat. 1795-ben<br>
                                    pedig törvényt alkottak az állam és<br>
                                     egyház szétválasztásáról,<br>
              amit újabb kegyetlenkedések követtek. 1789<br>
          előtti és utána következő években, Európában először létrejött a kereszténységet<br>
              megszüntetni akaró értelmiségi és politikusi populáció,<br>
              amely a XIX. század végére átvette a francia állam<br>
              vezetését, mind a parlamentben, a kormányokban,<br>
          az egyetemi- és tudományos életben, mind a kultúra területén.<br>
         A kereszténység tragédiájának második fölvonása a XX. század<br>
          első évtizedére esik. A francia kultúrharc ugyan már 1875 után<br>
                                újra megindult; 1880-ban<br>
                                    kizárták a<br>
                püspöki kar küldötteit a Legfelsőbb Közoktatási<br>
                                    Tanácsból; 1882-ben megszüntették a<br>
                lelkészséget a középiskolákban; 1883-tól katonai<br>
                                    egységek nem<br>
                                      vehettek részt vallási<br>
                szertartáson; 1884-ben megszüntették a<br>
          kórházak papi állásait, valamint eltörölték a francia<br>
          parlamenti munka megkezdésekor és befejezésekor mondott<br>
          imákat. 1886-tól az egyházi iskolákban sem taníthatott<br>
                                szerzetes stb.<br>
         Azonban a kultúrharc agresszíven keresztényellenes éle a XX.<br>
          század első évtizedében zajlott. Ekkorra a francia állam<br>
          szabadkőműves béklyóba kerül. A Magyar Országos Levéltár P<br>
          szekciójában, a Demokratia Páholy iratai között olvasható: „A<br>
          múlt hónapban újjáalakult Briand-kormányban, a France<br>
          Chrétienne szerint hét szabadkőműves foglal helyet, és pedig<br>
          Pichon testvér külügyminiszter, Klotz testvér<br>
          pénzügyminiszter, Dupuy testvér kereskedelmi, Puech testvér<br>
          közmunkaügyi, Faure testvér közoktatásügyi, Lafferre testvér,<br>
          a Nagyoriens volt elnöke, munkaügyi miniszter és<br>
          Dujardin-Beaumetz testvér, a szépművészetek minisztere.”<br>
          Fontos tudnunk, hogy Pichon testvér, Georges Clemenceau<br>
          fiatalkori barátja és páholytársa majd 1919-ben, amikor újra<br>
          külügyminiszter, a magyar határok tárgyalásakor kijelenti, hogy<br>
                                    „magyar<br>
                nemzet nem létezik, csak 15 ezer nagybirtokos”.<br>
                               Émile Combes, az antihős<br>
         A magyarországi szabadkőművesség központi hivatalos havi<br>
          folyóirata pedig ezt írja 1909-ben: „A francia törvényhozás<br>
          két házában a szabadkőművesség tudvalevőleg fényesen van<br>
          képviselve.” Majd hosszasan ismertetik a neveket. A szabadkőműves<br>
              francia miniszterelnök, Émile Combes (kormányfő 1902.<br>
              június – 1905. január között) lényegében eltörölte a francia<br>
                                      katolikus egyházat. Szántó<br>
          Konrád, a korszak kutatója így összegez: „Az egyháztól elvett<br>
          vagyon 410 millió frank volt, a püspököket, plébánosokat,<br>
          szemináriumokat kilakoltatták, a templomok, plébániák mint az<br>
          egyháznak kölcsönadott épületek állagának megőrzése a helyi<br>
          községtanácsok jóindulatától függött, s mivel azok sokfelé<br>
          egyházellenes beállítottságúak voltak, ezrével mentek tönkre a<br>
          templomok.” Ezeken kívül már 1902-ben betiltott a<br>
          szabadkőműves kormány 12 ezer (!) egyházi iskolát, majd<br>
          1904-ben, ismét megvonva az összes szerzetestől a tanítás<br>
          jogát, bezárták a maradék 2500 egyházi iskolát is. Combes,<br>
          tudva, hogy a szerzetesek alkotják a katolikus egyház<br>
          legnagyobb szellemi erejét, a századelőn a<br>
                                    szerzetesrendeket támadta meg.<br>
                                Akkoriban a<br>
                                    magyar egyház sok elüldözött<br>
              francia szerzetest és apácát befogadott.<br>
                               Mi volt a helyzet a Magyar Királyságban?<br>
         A magyarországi értelmiség liberális és szociáldemokrata<br>
          tagjai hamar a francia példa vonzása alá kerültek. A<br>
          magyarországi „harmadik liberális nemzedék” (1890–1920) tagjai<br>
          radikális liberálisok és szabadkőművesek voltak. A<br>
          legismertebb személy Jászi Oszkár, aki a Társadalomtudományi<br>
          Társaság elnöke, a Huszadik Század című folyóirat<br>
          szerkesztője, 1906-tól a Demokratia, 1908-tól a Martinovics<br>
          Páholy alapítója és főmestere. A századfordulótól először a<br>
          nagyváradi László Király Páholy, majd a Martinovics Páholy<br>
          vezetői (Jászi mellett Várady Zsigmond) alakítják ki a hazai<br>
          radikális szabadkőművesség társadalomátalakító célrendszerét.<br>
          Ennek lényegesebb elemei: először is meg kell támadni, le kell<br>
          járatni, s ha lehet, meg kell semmisíteni legerősebbnek<br>
          tartott ellenségüket, a katolikus egyházat. Másodszor: be kell<br>
          vezetni az általános, titkos, községenkénti választójogot.<br>
          Ezzel a politikai főhatalom megszerzése volt a céljuk,<br>
          tekintet nélkül arra, hogy az általános választójognak milyen<br>
          hatása lehetett volna a magyar képviselőház etnikai<br>
          összetételére. Harmadszor: Jászi javaslatára újra kellett<br>
                                volna írni a magyar történelmet.<br>
         A célok megvalósítására létrehoztak jónéhány civil<br>
          szervezetet, a választójogi ligát, amely nagygyűléseket<br>
          rendezett az országban. Ráadásul Jászi, aki tudta, hogy<br>
          nyugati szövetségesek nélkül semmi esélyük kormányra kerülni,<br>
          nemcsak a magyargyűlölő Scotus Viatorral, a brit külügy<br>
          munkatársával vette föl a kapcsolatot, hanem – s ez nincs<br>
          benne a hazai történetírásban – jelentős nyugati,<br>
          keresztényellenes szabadkőműveseket hívott meg Budapestre.<br>
                               Importált felforgatók<br>
         Ennek a szellemében érkezett többször is Budapestre az<br>
          európai hírű belga szabadkőműves, Léon Furnémont. Furnémont<br>
          először 1903 őszén járt Budapesten, amikor szeptember 13-án<br>
          beszédet mondott egy budapesti munkásgyűlésen, amit a<br>
          szociáldemokrata párt szervezett. A nagyobb nyilvánosságot úgy<br>
          érte el, hogy saját kezdeményezésére cikket írt a Budapesti<br>
          Naplóba. A sajtó túlnyomó része mindig a szabadkőművesek<br>
          rendelkezésére állt. Sokkal fontosabb és széleskörűbb a<br>
          következő, 1908. szeptember végi budapesti látogatása. Ekkor<br>
          ugyanis legalább három különböző programot bonyolított le:<br>
          előadást tartott a Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete<br>
          rendezésében a városháza nagytermében, több száz fős közönség<br>
          előtt; előadást tartott a Társadalomtudományi Társaság<br>
          rendezésében, s végül, de nem utolsósorban volt egy titkos<br>
          programja: megjelent a Demokratia Páholyban, ahol szintén<br>
          előadást tartott. A Szabadgondolkozás Magyarországi<br>
          Egyesületében tartott nagygyűlésnek négy szónoka volt: először<br>
          a liberális-marxizáló Jászi Oszkár, a Martinovics Páholy<br>
          megalakítója; utána Furnémont, majd Kunfi Zsigmond, a<br>
          szociáldemokrata párt és a Martinovics Páholy tagja, végül a<br>
          nagyváradi Várady Zsigmond, az ottani László Király Páholy<br>
          tagja és egykori főmestere tartott beszédet. Jászi<br>
          megállapította, hogy „a harcos klerikalizmus uralomra jutott<br>
          Magyarországon, mely lelketlen izgatást folytat mindazon<br>
          eszmék és törekvések ellen, melyek modern kultúránk<br>
                                érckészletéhez tartoznak.”<br>
         Furnémont kijelentette: „A római egyház nem vallási, hanem<br>
          szociális intézmény, mely a múlt sötétségéért és maradiságáért<br>
          küzd a modern technika fegyvereivel, bár a pápát a legjobb<br>
          akarattal sem mondhatjuk lángésznek. Diadalra jutása<br>
          egyértelmű a szabadság és fejlődés elnyomásával. Ezért nem<br>
          tűri meg fölvilágosult ember vagy nép. […] Ez a sok körmenet<br>
          és katolikus demonstráció arra szolgál, hogy az egyházat a<br>
          nagy vereségekért vigasztalja: 37 évvel ezelőtt Rómában<br>
          fegyveres erővel szüntették meg a pápa fegyveres erőtől védett<br>
          világi hatalmát. Négy évvel ezelőtt pedig a római<br>
          világkongresszus egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy a<br>
          pápának nemcsak világi, hanem szellemi hatalmát is el kell<br>
          törölni. E kívánságot Franciaország már teljesítette és ez a<br>
          nemzetközi szabadgondolkodó-szövetség nagy diadala.”<br>
         A nagygyűlésen a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond (később<br>
          Károlyi Mihály kormányának minisztere, majd a<br>
          Tanácsköztársaság népbiztosa) beszélt: „Az elmúlt vasárnapon<br>
          [egy katolikus nagygyűlésen] a középkori Magyarország Budapest<br>
          utcáin hadat üzent a modern Magyarországnak. Tömjéntől és<br>
          pálinkától elbutított parasztok százait hozták föl, hogy<br>
          megfenyegessék vele a főváros modern gondolkozású népét. A<br>
          katolikus nagygyűlésen kibontakozott az új klerikalizmus képe,<br>
          amely a szociális és demokratikus haladás jelszavait<br>
          hangoztatja, hogy annál biztosabban meghamisíthassa őket. Ez a<br>
          modern fegyverkezés azért történik, hogy meghiúsíthassa a<br>
          klerikalizmus az elkövetkező veszélyt, a két nagy<br>
          szekularizációt: a papi javaknak és a gyermeki léleknek<br>
          szekularizációját. A klerikalizmus anyagi hatalmának a papi<br>
          birtokok, szellemi hatalmának a gyermeki lélek birtoklása az<br>
          alapja. A katolikus nagygyűléstől mozgósított barbarizmus a<br>
          klerikális iskola gyümölcse. Jól tudja a reakció, hogy a<br>
          francia szeparációt azoknak a polgároknak a választójogosultak<br>
          sorába való lépése tette lehetővé, kik 1883-ban, vagyis akkor<br>
          jártak iskolába, amikor az állami, felekezettől mentes és<br>
          ingyenes népoktatás megvalósult. Viszont mi is tudjuk, hogy<br>
          addigra, míg iskoláinkban a lelkek megmérgezése tovább folyik,<br>
          gazdasági és politikai haladásra nem számíthatunk. Nálunk 16<br>
          ezer népiskola közül 12 ezer, 167 gimnázium közül 137<br>
          felekezeti. Ezekből az iskolákból kerülnek ki a Szent<br>
          Imre-kollégium keresztesvitézei […]. A klerikálisok a modern<br>
          eszközök kihasználásában olyan messzire mennek, hogy az<br>
          egyházi épületeket tűz, a termést jégkár ellen csak olyan<br>
          intézeteknél biztosítják, amelyek a katolikus iskolák javára<br>
          províziót [közvetítői jutalékot] adnak. Így a püspöki székben<br>
          ülő demagógok mellett megjelent a tiarás és lilacsuhás<br>
                                biztosítási ügynök.”<br>
                               Faber Oszkár, a likvidátor<br>
         Kunfi úgy látja, hogy a nyugati kultúra akkor jön<br>
          Magyarországra, ha a katolikus egyháztól elveszik az anyagi,<br>
          valamint a lelkek fölötti hatalmat. Kunfi vágyai közé<br>
          tartozik, hogy megtegye azt, amit a francia szabadkőműves<br>
          testvérei Franciaországban már kiviteleztek. A gyűlésen több<br>
          hasonló beszéd is elhangzott. Összességében pedig<br>
          kijelenthető, mert a források ezt bizonyítják, hogy 1908<br>
          körüli évekre a Magyar Királyságban is kialakult a<br>
          keresztényellenesség személyi állománya. Jöhettek a<br>
          székesfővárosba a politikailag „nehéz súlyú” nyugati<br>
          szabadkőművesek, akik hazájukban már bizonyítottak a királyság<br>
          és a kereszténység ellen. A cél a keresztény magyar<br>
          nemzetállam (nem szétdarabolása, hanem) átalakítása, francia<br>
          minta szerinti szabadkőműves köztársasággá.<br>
         Jásziban ekkoriban fogalmazódhatott meg a titkos<br>
          szabadkőműves politikai párt megszervezése, ami<br>
          alkotmányellenes volt ugyan, de a magyar liberális mintaállam<br>
          vezetőitől nem kellett félniük. A Martinovics Páholy iratai<br>
          szerint 1913 őszétől kezdik szervezni az Országos Polgári<br>
          Radikális Pártot, amely 1918 október végén Károlyi rózsaszín<br>
          gróf hármas kormánykoalíciójának egyik tagja lesz.<br>
         Az Országos Levéltár P szekciójában sok ezer hivatalos,<br>
          szabadkőművesek által írt irat foglalkozik a római katolikus<br>
          egyház elleni támadások terveivel. Ezeket már ismertettem a<br>
          Harcoló szabadkőművesség című könyvemben. Kimondható, hogy a<br>
          hazai radikális páholyok, amelyek egyre nagyobb hatást<br>
          gyakoroltak a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy egészére,<br>
          megkísérelték átfordítani a harcukat a kereszténység mint<br>
          főellenség ellen. Nem véletlen, hogy létrejött Károlyi<br>
          szabadkőműves kormánya, a vörös diktatúra pedig Faber Oszkár<br>
          szabadkőműves vezetésével úgynevezett likvidációs bizottságot<br>
          hoz létre. Ennek a keresztény egyházak megszüntetése lett a<br>
          feladata: íme, beérett a francia egyházellenesség<br>
                                Kárpát-medencei vetése.<br>
                               Raffay Ernő<br>
                               A szerző történész, egyetemi tanár<br>
                              <br>
                                 <br>
                                   <br>
                              <br>
                              Magyar Nemzet<br>
                            <br>
                            <br>
                              <br>
                                <br>
                                  <br>
                                    <br>
                                    Mentes<br>
                                      a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com" target="_blank">www.avg.com</a> <br>
                                  <br>
                                <br>
                              <br>
                            <br>
                            <br>
                            <br>
      _______________________________________________<br>
                      Grem mailing list<br>
                      <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
                      <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
                      <br>
                          <br>
                        <br>
                      <br>
                      _______________________________________________<br>
                      Grem mailing list<br>
                      <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
                      <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>
Kedves Egon, Mőci, többiek!&nbsp;Hemzseg a hibáktól, a tények egyoldalú beállításától. &nbsp;1. Szabadkőművesek&nbsp;Franciaországban kb. 700 pap volt szabadkőműves, ebből Párizsban 300-an éltek.&nbsp;Divat volt az értelmiségiek körében szabadkőművesnek lenni, ezért amikor a francia forradalom különböző szekciói és frakciói egymás ellen harcoltak, mindegyikben lehetett találni mind (volt) papot, mind szabadkőművest.&nbsp;A Grand Orient (Nagy Kelet) a legfőbb szabadkőműves páholy feje Fülöp orleans-i herceg volt, aki később Egyenlőség Fülöp (Phillipe-Égelité)-re változtatta a nevét, a konvent tagja volt, a király halálára szavazott, de őt is lefejezték 1793 nov. 6-án - pedig még a szabadkőművességet is megtagadta - ekkor már a szabadkőműves páholyokat is betiltották..&nbsp;(Az időrend kedvéért: okt. 31-én már kivégezték a Gironde 222 képviselőjét, még korábban a királyt és Mária Antoanette-et)&nbsp;A Grand Orient második számú embere, Luxemburg herceg emigrált és az ellenforradalmat szervezte Németországban (a legtöbb kis német fejedelem és uralkodó szintén szabadkőműves volt ekkor)&nbsp;1789-ben kb. 1000 páholy működött Franciaországban, amikor újra engedélyezték 1800-ban, kb. 75 kezdett el működni megint.&nbsp;&nbsp;&quot;Az új francia forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg akarták teremteni a laikus, világi ateista francia államot, s ehhez bármilyen durva módszert megengedhetőnek tartottak.&quot; - írja Raffay.Ez baromság!&nbsp;2. Keresztényüldözés&nbsp;A Forradalom alatt volt keresztényüldözés is - egy rövid ideig - és sok papot is meggyilkoltak, de nem szabad elfelejteni, hogy két katolikus egyház működött, az alkotmányos és a rendszerre fel nem esküdött (ez megint egy hosszú történet lenne).&nbsp;A terror alatt általában azokat a szerzeteseket, apácákat, papokat, laikus testvéreket ölték meg, akik megtagadták az esküt az Egyház Polgári Alkotmányára.&nbsp;A Meszlényi által leírt események megtörténtek. De Raffay állításával ellentétben sohasem volt törvény, NEM IGAZ HOGY&nbsp;1793. november 7-én a kereszténységet s vele az alkotmányos egyházat törvénnyel megszüntetve, az ész és a természet új vallását vezették be.&nbsp;1793-ban a terror káoszt jelentett. Állandó harcok a vidéken a helyi különböző bizottságokban, egymás között és a kiküldött konventbiztosokkal, egymás kölcsönös vádolása és feljelentése helyben és Párizsban, a gyanúsak állandó feljelentése, kivégzések, börtönök, képzelt és valódi felkelések.&nbsp;Sok helyen radikális ateisták is hatalomba kerültek és az alkotmányos egyház tagjai is veszélybe kerültek, templomokat zártak be, kezdtek el lebontani, műkincseket pusztítottak el stb. - miközben egymást is irtották.&nbsp;A később nagy szerepet játszó Joseph Fouché - egykori oratoriánus szerzetes -&nbsp; konventbiztosként leszedte a temetőkről a Feltámadunk feliratot és helyébe A halál örök álom táblát tetette - amiért Robespierre megvádolta.&nbsp;Volt, ahol ez az üldözés nem történt&nbsp; meg - minden a helyi viszonyoktól függött.&nbsp;&nbsp;Kis időrend:&nbsp;A konvent már 1793 április 21&mdash;24. száműzetésre ítélt minden eskümegtagadó papot,&nbsp;&nbsp;A konvent, mintha egyházi konvent volna, megengedte a papok házasságát, mely szabadsággal Grégoire abbé és Lindet püspök példájára körülbelül 2000 pap élt. &nbsp;szept. 17. Elfogadják a gyanúsakról szóló törvényt: bárki beleshetett&nbsp;október 5. A forradalmi naptár bevezetése. Az első év szeptember 22-én, a Köztársaság kikiáltásával kezdődik&nbsp;okt. 28-án a konvent teljesen kizárta a papokat az iskolák&shy;ból &nbsp;november 5. Polgári ünnepeket vezetnek be.&nbsp;november 6-án a Nemzeti Konvent engedélyezte, hogy a községek megtagadják a katolikus vallást &nbsp;november 7-én pedig Gobel párizsi érsek és több főpap &mdash; fején vörös sapkával &mdash; lemondott püspökségéről, mivel &quot;látja a józan gondolkodás nagy előhaladását s úgy tapasztalja, hogy hivatalára sem kedve, sem szüksége nincs a népnek&quot;. Julien, a toulousei ref. pap, a szószékről egy katolikus püspökkel kezet fogva jelentette be lemondását.&nbsp;November 10-én az Ész Temploma névre átkeresztelt Notre-Dame-ban megrendezték a Szabadság és az Ész ünnepét, amely meglehetősen száraznak, unalmasnak és lélektelennek bizonyult. A szertartást úgy lehet összefoglalni, hogy a katedrálison belül összeállítottak egy hevenyészett görög&ndash;római stílusú templomot, a fehér ruhás, frígiai sapkás, kezében lándzsát tartó Szabadság pedig meghajolt az Ész lángja előtt, majd virágok és növények közé telepedett. Maillard kisasszonynak nevezett Marie-Thérèse Davoux színésznő alakította ezt a szerepet.&nbsp;De ezt nem a konvent csinálta, hanem a Községtanács (Commune), Chaumette, Momoro - Hébert hívei - vezetésével. Állandó hatalmi harc volt ugyanis a Konventen belül is, a Községtanácson belül is, A Közjóléti Bizottságon és Közbiztonsági Bizottságon belül is, és egymás ellen is a felhergelt utcai tömegekre támaszkodva...&nbsp;Robespierre nov. 21-én a jakobinus-klubban, 28-án pedig a konventben is föllépett Hébert, Clootz és Chaumette túlzásai ellen. Szerinte az ateizmus arisztokrata jellegű - AMI A GUILLOTINE -NAL való fenyegetés volt&nbsp;december 6-án Robespierre-nek indítványára a konvent kimondta, hogy mindenki szabadon gyakorolhatja vallását. A katolikusok ettől a pillanattól fogva ismét nyíltan és egyértelműen a törvény oltalma alatt álltak. &nbsp;1794 márc. 13 :Hébert, Chaumette, Momoro és veszettek letartóztatása, majd kivégzése (ők vezettek a keresztény -ellenes kampányt)&nbsp;Függelék: A gyanúsakról szóló törvény&nbsp;1. Közvetlenül a jelen határozat kiadása után a Köztársaság területén valamennyi, még szabad [ilyen] egyént őrizet alá kell helyezni.2. A következő személyek tekinthetők gyanúsnak. Először azok, akik viselkedésükkel, kapcsolataikkal, beszédükkel vagy írásaikkal a zsarnokság vagy föderalizmus híveinek és a szabadság ellenségeinek mutatkoznak. Másodszor azok, akik nem képesek a március 21-ei határozatban meghatározottak szerint igazolni megélhetési módjukat és állampolgári kötelezettségeik teljesítését. Harmadszor azok, akiktől megtagadták hazafiságuk igazolását. Negyedszer azok a közhivatalnokok, akiket a Konvent vagy megbízottai elbocsátottak hivatalukból, ... nemesek és emigránsok azon férjei és feleségei, apjai, anyjai, fiai, leányai, fivérei, nővérei és ügynökei, akik nem nyilvánították ki a forradalomhoz való ragaszkodásukat.10. Szükség esetén a polgári és büntető bíróságok fogva tarthatnak és a fent említett börtönökbe küldhetnek olyan személyeket, akikről megállapították, hogy nem lehet vádiratot készíteni ellenük, vagy akiket felmentettek az ellenük emelt vád alól.&nbsp;Reinisch Egon  írta:&nbsp;Kedves Emőke !A cikk első mondata tévedés :a sátánista szabadkőművesek elődei a&nbsp; fekete macskák (és nem Néró ) ez Egyházunk hivatalos álláspontja .Üdv. Egon2020.07.12. 10:30 keltezéssel, Emoke Greschik írta:Néró késői utódai: a szabadkőművesek&nbsp;A keresztényellenes ideológia francia gyökerei a századfordulóra hazánkat is behálózták.&nbsp;2020. július 11. 10:51<a href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html&nbsp" target="_blank">https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html&nbsp</a>; &nbsp;&nbsp;Az elmúlt hónapokban az újra fellángoló keresztényellenes megnyilvánulások brutalitása sokakban értetlenséget váltott ki. Vajon mi az oka annak, hogy ismét a keresztény jelképeket, a keresztény egyházakat gyalázó baloldali-anarchista megmozdulások még mindig ezt tartják gyűlöletük tárgyának? Pedig van rá magyarázat.&nbsp; A modern korunkra hatással lévő keresztényellenes ideológia a felvilágosodás és a kultúra sokak által nagyra tartott Franciaországában alakult ki az 1700-as évek második felében. Magára talált akkor az Enciklopédia köteteit megalkotó értelmiség és az angol, keresztény alapokon nyugvó szabadkőművességtől az ateista világfölfogás felé elmozduló, egyre radikálisabban materialista francia (úgynevezett latin típusú) szabadkőművesség, főleg a Francia Nagyoriens Nagypáholy.Tapossátok el a gyalázatost!1789 előtt és után is a keresztény királyság elleni harc vezetője a Kilenc Nővér (Les Neuf Soeurs) Páholy volt, amelynek tagjai közé tartoztak a francia &bdquo;felvilágosodás&rdquo; legnagyobb nevei. Voltaire jelszava: Tapossátok el a gyalázatost! (tudniillik az egyházat). A nagy francia szabadkőműves forradalom során a jakobinus diktatúra végéig a legfontosabb stratégiai cselekedetek: meggyilkolják a királyt és a királysághű arisztokrácia legjobbjait &ndash; &bdquo;természetesen&rdquo; feleségekkel és gyerekekkel együtt. 1791 szeptemberében kivégeznek Párizsban 1400 rabot, köztük majdnem háromszáz papot és három püspököt. Európa történetében ez volt az első (ha nem is az utolsó) eset, amikor az állam elüldözi saját papjait, kimondottan politikai-ideológiai megfontolások alapján. Az új francia forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg akarták teremteni a laikus, világi ateista francia államot, s ehhez bármilyen durva módszert megengedhetőnek tartottak.&nbsp;Így aztán a későbbiekben Néró császár korát idéző kegyetlenkedések kezdődtek. 1793. november 7-én a kereszténységet s vele az alkotmányos egyházat törvénnyel megszüntetve, az ész és a természet új vallását vezették be. Sok templomból raktárt vagy istállót csináltak. Az egyház szervezete csaknem teljesen felbomlott. Meszlényi Antal így mutatja be: &bdquo;Imakönyv, rózsafüzér, szentkép, ereklye mind olyan tilos tárgy lett, amely tulajdonosát könnyen a halálra juttatta. Hitvány élcelődést űztek a kereszténység szent szertartásaiból: mise, áldozás, körmenet stb., mind . olcsó élceknek lett a középpontja.&nbsp;  Szamarakra főpapi infulát raktak, kazulába öltöztették, előttük keresztet és misekönyveket vittek s így jártak-keltek a maskarás körmenetek.&rdquo;Mészárlás a nyílt tengerenA csőcselék ezt nem merte volna megtenni, ha a francia szabadkőműves állam vezetői nem szorgalmazzák e durva keresztényellenes támadásokat. A bűnös fővárosból, Párizsból vidékre is kiterjedt a keresztényellenesség legdurvább formája: Nantes-ban az egyik forradalmi biztos a Washington nevű szállítóhajóra rakatott 825 papot, a Deus-Associés nevűre pedig 542 papot és szerzetest. Kihajóztak velük a nyílt tengerre, s elsüllyesztették a hajókat. 1795-ben pedig törvényt alkottak az állam és  egyház szétválasztásáról, amit újabb kegyetlenkedések követtek. 1789 előtti és utána következő években, Európában először létrejött a kereszténységet megszüntetni akaró értelmiségi és politikusi populáció, amely a XIX. század végére átvette a francia állam vezetését, mind a parlamentben, a kormányokban, az egyetemi- és tudományos életben, mind a kultúra területén.A kereszténység tragédiájának második fölvonása a XX. század első évtizedére esik. A francia kultúrharc ugyan már 1875 után újra megindult; 1880-ban kizárták a püspöki kar küldötteit a Legfelsőbb Közoktatási Tanácsból; 1882-ben megszüntették a lelkészséget a középiskolákban; 1883-tól katonai egységek nem vehettek részt vallási szertartáson; 1884-ben megszüntették a kórházak papi állásait, valamint eltörölték a francia parlamenti munka megkezdésekor és befejezésekor mondott imákat. 1886-tól az egyházi iskolákban sem taníthatott szerzetes stb.Azonban a kultúrharc agresszíven keresztényellenes éle a XX. század első évtizedében zajlott. Ekkorra a francia állam szabadkőműves béklyóba kerül. A Magyar Országos Levéltár P szekciójában, a Demokratia Páholy iratai között olvasható: &bdquo;A múlt hónapban újjáalakult Briand-kormányban, a France Chrétienne szerint hét szabadkőműves foglal helyet, és pedig Pichon testvér külügyminiszter, Klotz testvér pénzügyminiszter, Dupuy testvér kereskedelmi, Puech testvér közmunkaügyi, Faure testvér közoktatásügyi, Lafferre testvér, a Nagyoriens volt elnöke, munkaügyi miniszter és Dujardin-Beaumetz testvér, a szépművészetek minisztere.&rdquo; Fontos tudnunk, hogy Pichon testvér, Georges Clemenceau fiatalkori barátja és páholytársa majd 1919-ben, amikor újra külügyminiszter, a magyar határok tárgyalásakor kijelenti, hogy &bdquo;magyar nemzet nem létezik, csak 15 ezer nagybirtokos&rdquo;.Émile Combes, az antihősA magyarországi szabadkőművesség központi hivatalos havi folyóirata pedig ezt írja 1909-ben: &bdquo;A francia törvényhozás két házában a szabadkőművesség tudvalevőleg fényesen van képviselve.&rdquo; Majd hosszasan ismertetik a neveket. A szabadkőműves francia miniszterelnök, Émile Combes (kormányfő 1902. június &ndash; 1905. január között) lényegében eltörölte a francia katolikus egyházat. Szántó Konrád, a korszak kutatója így összegez: &bdquo;Az egyháztól elvett vagyon 410 millió frank volt, a püspököket, plébánosokat, szemináriumokat kilakoltatták, a templomok, plébániák mint az egyháznak kölcsönadott épületek állagának megőrzése a helyi községtanácsok jóindulatától függött, s mivel azok sokfelé egyházellenes beállítottságúak voltak, ezrével mentek tönkre a templomok.&rdquo; Ezeken kívül már 1902-ben betiltott a szabadkőműves kormány 12 ezer (!) egyházi iskolát, majd 1904-ben, ismét megvonva az összes szerzetestől a tanítás jogát, bezárták a maradék 2500 egyházi iskolát is. Combes, tudva, hogy a szerzetesek alkotják a katolikus egyház legnagyobb szellemi erejét, a századelőn a szerzetesrendeket támadta meg. Akkoriban a magyar egyház sok elüldözött francia szerzetest és apácát befogadott.Mi volt a helyzet a Magyar Királyságban?A magyarországi értelmiség liberális és szociáldemokrata tagjai hamar a francia példa vonzása alá kerültek. A magyarországi &bdquo;harmadik liberális nemzedék&rdquo; (1890&ndash;1920) tagjai radikális liberálisok és szabadkőművesek voltak. A legismertebb személy Jászi Oszkár, aki a Társadalomtudományi Társaság elnöke, a Huszadik Század című folyóirat szerkesztője, 1906-tól a Demokratia, 1908-tól a Martinovics Páholy alapítója és főmestere. A századfordulótól először a nagyváradi László Király Páholy, majd a Martinovics Páholy vezetői (Jászi mellett Várady Zsigmond) alakítják ki a hazai radikális szabadkőművesség társadalomátalakító célrendszerét. Ennek lényegesebb elemei: először is meg kell támadni, le kell járatni, s ha lehet, meg kell semmisíteni legerősebbnek tartott ellenségüket, a katolikus egyházat. Másodszor: be kell vezetni az általános, titkos, községenkénti választójogot. Ezzel a politikai főhatalom megszerzése volt a céljuk, tekintet nélkül arra, hogy az általános választójognak milyen hatása lehetett volna a magyar képviselőház etnikai összetételére. Harmadszor: Jászi javaslatára újra kellett volna írni a magyar történelmet.A célok megvalósítására létrehoztak jónéhány civil szervezetet, a választójogi ligát, amely nagygyűléseket rendezett az országban. Ráadásul Jászi, aki tudta, hogy nyugati szövetségesek nélkül semmi esélyük kormányra kerülni, nemcsak a magyargyűlölő Scotus Viatorral, a brit külügy munkatársával vette föl a kapcsolatot, hanem &ndash; s ez nincs benne a hazai történetírásban &ndash; jelentős nyugati, keresztényellenes szabadkőműveseket hívott meg Budapestre.Importált felforgatókEnnek a szellemében érkezett többször is Budapestre az európai hírű belga szabadkőműves, Léon Furnémont. Furnémont először 1903 őszén járt Budapesten, amikor szeptember 13-án beszédet mondott egy budapesti munkásgyűlésen, amit a szociáldemokrata párt szervezett. A nagyobb nyilvánosságot úgy érte el, hogy saját kezdeményezésére cikket írt a Budapesti Naplóba. A sajtó túlnyomó része mindig a szabadkőművesek rendelkezésére állt. Sokkal fontosabb és széleskörűbb a következő, 1908. szeptember végi budapesti látogatása. Ekkor ugyanis legalább három különböző programot bonyolított le: előadást tartott a Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete rendezésében a városháza nagytermében, több száz fős közönség előtt; előadást tartott a Társadalomtudományi Társaság rendezésében, s végül, de nem utolsósorban volt egy titkos programja: megjelent a Demokratia Páholyban, ahol szintén előadást tartott. A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületében tartott nagygyűlésnek négy szónoka volt: először a liberális-marxizáló Jászi Oszkár, a Martinovics Páholy megalakítója; utána Furnémont, majd Kunfi Zsigmond, a szociáldemokrata párt és a Martinovics Páholy tagja, végül a nagyváradi Várady Zsigmond, az ottani László Király Páholy tagja és egykori főmestere tartott beszédet. Jászi megállapította, hogy &bdquo;a harcos klerikalizmus uralomra jutott Magyarországon, mely lelketlen izgatást folytat mindazon eszmék és törekvések ellen, melyek modern kultúránk érckészletéhez tartoznak.&rdquo;Furnémont kijelentette: &bdquo;A római egyház nem vallási, hanem szociális intézmény, mely a múlt sötétségéért és maradiságáért küzd a modern technika fegyvereivel, bár a pápát a legjobb akarattal sem mondhatjuk lángésznek. Diadalra jutása egyértelmű a szabadság és fejlődés elnyomásával. Ezért nem tűri meg fölvilágosult ember vagy nép. [&hellip;] Ez a sok körmenet és katolikus demonstráció arra szolgál, hogy az egyházat a nagy vereségekért vigasztalja: 37 évvel ezelőtt Rómában fegyveres erővel szüntették meg a pápa fegyveres erőtől védett világi hatalmát. Négy évvel ezelőtt pedig a római világkongresszus egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy a pápának nemcsak világi, hanem szellemi hatalmát is el kell törölni. E kívánságot Franciaország már teljesítette és ez a nemzetközi szabadgondolkodó-szövetség nagy diadala.&rdquo;A nagygyűlésen a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond (később Károlyi Mihály kormányának minisztere, majd a Tanácsköztársaság népbiztosa) beszélt: &bdquo;Az elmúlt vasárnapon [egy katolikus nagygyűlésen] a középkori Magyarország Budapest utcáin hadat üzent a modern Magyarországnak. Tömjéntől és pálinkától elbutított parasztok százait hozták föl, hogy megfenyegessék vele a főváros modern gondolkozású népét. A katolikus nagygyűlésen kibontakozott az új klerikalizmus képe, amely a szociális és demokratikus haladás jelszavait hangoztatja, hogy annál biztosabban meghamisíthassa őket. Ez a modern fegyverkezés azért történik, hogy meghiúsíthassa a klerikalizmus az elkövetkező veszélyt, a két nagy szekularizációt: a papi javaknak és a gyermeki léleknek szekularizációját. A klerikalizmus anyagi hatalmának a papi birtokok, szellemi hatalmának a gyermeki lélek birtoklása az alapja. A katolikus nagygyűléstől mozgósított barbarizmus a klerikális iskola gyümölcse. Jól tudja a reakció, hogy a francia szeparációt azoknak a polgároknak a választójogosultak sorába való lépése tette lehetővé, kik 1883-ban, vagyis akkor jártak iskolába, amikor az állami, felekezettől mentes és ingyenes népoktatás megvalósult. Viszont mi is tudjuk, hogy addigra, míg iskoláinkban a lelkek megmérgezése tovább folyik, gazdasági és politikai haladásra nem számíthatunk. Nálunk 16 ezer népiskola közül 12 ezer, 167 gimnázium közül 137 felekezeti. Ezekből az iskolákból kerülnek ki a Szent Imre-kollégium keresztesvitézei [&hellip;]. A klerikálisok a modern eszközök kihasználásában olyan messzire mennek, hogy az egyházi épületeket tűz, a termést jégkár ellen csak olyan intézeteknél biztosítják, amelyek a katolikus iskolák javára províziót [közvetítői jutalékot] adnak. Így a püspöki székben ülő demagógok mellett megjelent a tiarás és lilacsuhás biztosítási ügynök.&rdquo;Faber Oszkár, a likvidátorKunfi úgy látja, hogy a nyugati kultúra akkor jön Magyarországra, ha a katolikus egyháztól elveszik az anyagi, valamint a lelkek fölötti hatalmat. Kunfi vágyai közé tartozik, hogy megtegye azt, amit a francia szabadkőműves testvérei Franciaországban már kiviteleztek. A gyűlésen több hasonló beszéd is elhangzott. Összességében pedig kijelenthető, mert a források ezt bizonyítják, hogy 1908 körüli évekre a Magyar Királyságban is kialakult a keresztényellenesség személyi állománya. Jöhettek a székesfővárosba a politikailag &bdquo;nehéz súlyú&rdquo; nyugati szabadkőművesek, akik hazájukban már bizonyítottak a királyság és a kereszténység ellen. A cél a keresztény magyar nemzetállam (nem szétdarabolása, hanem) átalakítása, francia minta szerinti szabadkőműves köztársasággá.Jásziban ekkoriban fogalmazódhatott meg a titkos szabadkőműves politikai párt megszervezése, ami alkotmányellenes volt ugyan, de a magyar liberális mintaállam vezetőitől nem kellett félniük. A Martinovics Páholy iratai szerint 1913 őszétől kezdik szervezni az Országos Polgári Radikális Pártot, amely 1918 október végén Károlyi rózsaszín gróf hármas kormánykoalíciójának egyik tagja lesz.Az Országos Levéltár P szekciójában sok ezer hivatalos, szabadkőművesek által írt irat foglalkozik a római katolikus egyház elleni támadások terveivel. Ezeket már ismertettem a Harcoló szabadkőművesség című könyvemben. Kimondható, hogy a hazai radikális páholyok, amelyek egyre nagyobb hatást gyakoroltak a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy egészére, megkísérelték átfordítani a harcukat a kereszténység mint főellenség ellen. Nem véletlen, hogy létrejött Károlyi szabadkőműves kormánya, a vörös diktatúra pedig Faber Oszkár szabadkőműves vezetésével úgynevezett likvidációs bizottságot hoz létre. Ennek a keresztény egyházak megszüntetése lett a feladata: íme, beérett a francia egyházellenesség Kárpát-medencei vetése.Raffay ErnőA szerző történész, egyetemi tanár&nbsp;Magyar Nemzet&nbsp;Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com&nbsp;_______________________________________________" target="_blank">www.avg.com&nbsp;_______________________________________________</a> Grem mailing list <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Kedves&nbsp;Emőke&nbsp;!&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;cikk&nbsp;első&nbsp;mondata&nbsp;tévedés&nbsp;:a&nbsp;sátánista&nbsp;szabadkőművesek&nbsp;elődei&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;&nbsp;fekete&nbsp;macskák&nbsp;(és&nbsp;nem&nbsp;Néró&nbsp;)&nbsp;ez&nbsp;Egyházunk&nbsp;hivatalos&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;álláspontja&nbsp;.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Üdv.&nbsp;Egon&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;2020.07.12.&nbsp;10:30&nbsp;keltezéssel,&nbsp;Emoke&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Greschik&nbsp;írta:&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Néró&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;késői&nbsp;utódai:&nbsp;a&nbsp;szabadkőművesek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;keresztényellenes&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ideológia&nbsp;francia&nbsp;gyökerei&nbsp;a&nbsp;századfordulóra&nbsp;hazánkat&nbsp;is&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;behálózták.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;2020.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;július&nbsp;11.&nbsp;10:51&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az&nbsp;elmúlt&nbsp;hónapokban&nbsp;az&nbsp;újra&nbsp;fellángoló&nbsp;keresztényellenes&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megnyilvánulások&nbsp;brutalitása&nbsp;sokakban&nbsp;értetlenséget&nbsp;váltott&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ki.&nbsp;Vajon&nbsp;mi&nbsp;az&nbsp;oka&nbsp;annak,&nbsp;hogy&nbsp;ismét&nbsp;a&nbsp;keresztény&nbsp;jelképeket,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;keresztény&nbsp;egyházakat&nbsp;gyalázó&nbsp;baloldali-anarchista&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megmozdulások&nbsp;még&nbsp;mindig&nbsp;ezt&nbsp;tartják&nbsp;gyűlöletük&nbsp;tárgyának?&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Pedig&nbsp;van&nbsp;rá&nbsp;magyarázat.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;modern&nbsp;korunkra&nbsp;hatással&nbsp;lévő&nbsp;keresztényellenes&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ideológia&nbsp;a&nbsp;felvilágosodás&nbsp;és&nbsp;a&nbsp;kultúra&nbsp;sokak&nbsp;által&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nagyra&nbsp;tartott&nbsp;Franciaországában&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;alakult&nbsp;ki&nbsp;az&nbsp;1700-as&nbsp;évek&nbsp;második&nbsp;felében.&nbsp;Magára&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;talált&nbsp;akkor&nbsp;az&nbsp;Enciklopédia&nbsp;köteteit&nbsp;megalkotó&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;értelmiség&nbsp;és&nbsp;az&nbsp;angol,&nbsp;keresztény&nbsp;alapokon&nbsp;nyugvó&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőművességtől&nbsp;az&nbsp;ateista&nbsp;világfölfogás&nbsp;felé&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;elmozduló,&nbsp;egyre&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;radikálisabban&nbsp;materialista&nbsp;francia&nbsp;(úgynevezett&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;latin&nbsp;típusú)&nbsp;szabadkőművesség,&nbsp;főleg&nbsp;a&nbsp;Francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Nagyoriens&nbsp;Nagypáholy.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Tapossátok&nbsp;el&nbsp;a&nbsp;gyalázatost!&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;1789&nbsp;előtt&nbsp;és&nbsp;után&nbsp;is&nbsp;a&nbsp;keresztény&nbsp;királyság&nbsp;elleni&nbsp;harc&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vezetője&nbsp;a&nbsp;Kilenc&nbsp;Nővér&nbsp;(Les&nbsp;Neuf&nbsp;Soeurs)&nbsp;Páholy&nbsp;volt,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;amelynek&nbsp;tagjai&nbsp;közé&nbsp;tartoztak&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;&bdquo;felvilágosodás&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;legnagyobb&nbsp;nevei.&nbsp;Voltaire&nbsp;jelszava:&nbsp;Tapossátok&nbsp;el&nbsp;a&nbsp;gyalázatost!&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;(tudniillik&nbsp;az&nbsp;egyházat).&nbsp;A&nbsp;nagy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;francia&nbsp;szabadkőműves&nbsp;forradalom&nbsp;során&nbsp;a&nbsp;jakobinus&nbsp;diktatúra&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;végéig&nbsp;a&nbsp;legfontosabb&nbsp;stratégiai&nbsp;cselekedetek:&nbsp;meggyilkolják&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;királyt&nbsp;és&nbsp;a&nbsp;királysághű&nbsp;arisztokrácia&nbsp;legjobbjait&nbsp;&ndash;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&bdquo;természetesen&rdquo;&nbsp;feleségekkel&nbsp;és&nbsp;gyerekekkel&nbsp;együtt.&nbsp;1791&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szeptemberében&nbsp;kivégeznek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Párizsban&nbsp;1400&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rabot,&nbsp;köztük&nbsp;majdnem&nbsp;háromszáz&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;papot&nbsp;és&nbsp;három&nbsp;püspököt.&nbsp;Európa&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;történetében&nbsp;ez&nbsp;volt&nbsp;az&nbsp;első&nbsp;(ha&nbsp;nem&nbsp;is&nbsp;az&nbsp;utolsó)&nbsp;eset,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;amikor&nbsp;az&nbsp;állam&nbsp;elüldözi&nbsp;saját&nbsp;papjait,&nbsp;kimondottan&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;politikai-ideológiai&nbsp;megfontolások&nbsp;alapján.&nbsp;Az&nbsp;új&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;forradalmi&nbsp;vezetők&nbsp;nagy&nbsp;része&nbsp;szabadkőműves&nbsp;volt,&nbsp;akik&nbsp;meg&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;akarták&nbsp;teremteni&nbsp;a&nbsp;laikus,&nbsp;világi&nbsp;ateista&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;államot,&nbsp;s&nbsp;ehhez&nbsp;bármilyen&nbsp;durva&nbsp;módszert&nbsp;megengedhetőnek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tartottak.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Így&nbsp;aztán&nbsp;a&nbsp;későbbiekben&nbsp;Néró&nbsp;császár&nbsp;korát&nbsp;idéző&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;kegyetlenkedések&nbsp;kezdődtek.&nbsp;1793.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;november&nbsp;7-én&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;kereszténységet&nbsp;s&nbsp;vele&nbsp;az&nbsp;alkotmányos&nbsp;egyházat&nbsp;törvénnyel&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megszüntetve,&nbsp;az&nbsp;ész&nbsp;és&nbsp;a&nbsp;természet&nbsp;új&nbsp;vallását&nbsp;vezették&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;be.&nbsp;Sok&nbsp;templomból&nbsp;raktárt&nbsp;vagy&nbsp;istállót&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;csináltak.&nbsp;Az&nbsp;egyház&nbsp;szervezete&nbsp;csaknem&nbsp;teljesen&nbsp;felbomlott.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Meszlényi&nbsp;Antal&nbsp;így&nbsp;mutatja&nbsp;be:&nbsp;&bdquo;Imakönyv,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rózsafüzér,&nbsp;szentkép,&nbsp;ereklye&nbsp;mind&nbsp;olyan&nbsp;tilos&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tárgy&nbsp;lett,&nbsp;amely&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tulajdonosát&nbsp;könnyen&nbsp;a&nbsp;halálra&nbsp;juttatta.&nbsp;Hitvány&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;élcelődést&nbsp;űztek&nbsp;a&nbsp;kereszténység&nbsp;szent&nbsp;szertartásaiból:&nbsp;mise,&nbsp;áldozás,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;körmenet&nbsp;stb.,&nbsp;mind&nbsp;.&nbsp;olcsó&nbsp;élceknek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;lett&nbsp;a&nbsp;középpontja.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Szamarakra&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;főpapi&nbsp;infulát&nbsp;raktak,&nbsp;kazulába&nbsp;öltöztették,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;előttük&nbsp;keresztet&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;és&nbsp;misekönyveket&nbsp;vittek&nbsp;s&nbsp;így&nbsp;jártak-keltek&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;maskarás&nbsp;körmenetek.&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Mészárlás&nbsp;a&nbsp;nyílt&nbsp;tengeren&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;csőcselék&nbsp;ezt&nbsp;nem&nbsp;merte&nbsp;volna&nbsp;megtenni,&nbsp;ha&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőműves&nbsp;állam&nbsp;vezetői&nbsp;nem&nbsp;szorgalmazzák&nbsp;e&nbsp;durva&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;keresztényellenes&nbsp;támadásokat.&nbsp;A&nbsp;bűnös&nbsp;fővárosból,&nbsp;Párizsból&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vidékre&nbsp;is&nbsp;kiterjedt&nbsp;a&nbsp;keresztényellenesség&nbsp;legdurvább&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;formája:&nbsp;Nantes-ban&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;az&nbsp;egyik&nbsp;forradalmi&nbsp;biztos&nbsp;a&nbsp;Washington&nbsp;nevű&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szállítóhajóra&nbsp;rakatott&nbsp;825&nbsp;papot,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;Deus-Associés&nbsp;nevűre&nbsp;pedig&nbsp;542&nbsp;papot&nbsp;és&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szerzetest.&nbsp;Kihajóztak&nbsp;velük&nbsp;a&nbsp;nyílt&nbsp;tengerre,&nbsp;s&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;elsüllyesztették&nbsp;a&nbsp;hajókat.&nbsp;1795-ben&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;pedig&nbsp;törvényt&nbsp;alkottak&nbsp;az&nbsp;állam&nbsp;és&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egyház&nbsp;szétválasztásáról,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;amit&nbsp;újabb&nbsp;kegyetlenkedések&nbsp;követtek.&nbsp;1789&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;előtti&nbsp;és&nbsp;utána&nbsp;következő&nbsp;években,&nbsp;Európában&nbsp;először&nbsp;létrejött&nbsp;a&nbsp;kereszténységet&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megszüntetni&nbsp;akaró&nbsp;értelmiségi&nbsp;és&nbsp;politikusi&nbsp;populáció,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;amely&nbsp;a&nbsp;XIX.&nbsp;század&nbsp;végére&nbsp;átvette&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;állam&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vezetését,&nbsp;mind&nbsp;a&nbsp;parlamentben,&nbsp;a&nbsp;kormányokban,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;az&nbsp;egyetemi-&nbsp;és&nbsp;tudományos&nbsp;életben,&nbsp;mind&nbsp;a&nbsp;kultúra&nbsp;területén.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;kereszténység&nbsp;tragédiájának&nbsp;második&nbsp;fölvonása&nbsp;a&nbsp;XX.&nbsp;század&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;első&nbsp;évtizedére&nbsp;esik.&nbsp;A&nbsp;francia&nbsp;kultúrharc&nbsp;ugyan&nbsp;már&nbsp;1875&nbsp;után&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;újra&nbsp;megindult;&nbsp;1880-ban&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;kizárták&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;püspöki&nbsp;kar&nbsp;küldötteit&nbsp;a&nbsp;Legfelsőbb&nbsp;Közoktatási&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Tanácsból;&nbsp;1882-ben&nbsp;megszüntették&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;lelkészséget&nbsp;a&nbsp;középiskolákban;&nbsp;1883-tól&nbsp;katonai&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egységek&nbsp;nem&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vehettek&nbsp;részt&nbsp;vallási&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szertartáson;&nbsp;1884-ben&nbsp;megszüntették&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;kórházak&nbsp;papi&nbsp;állásait,&nbsp;valamint&nbsp;eltörölték&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;parlamenti&nbsp;munka&nbsp;megkezdésekor&nbsp;és&nbsp;befejezésekor&nbsp;mondott&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;imákat.&nbsp;1886-tól&nbsp;az&nbsp;egyházi&nbsp;iskolákban&nbsp;sem&nbsp;taníthatott&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szerzetes&nbsp;stb.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Azonban&nbsp;a&nbsp;kultúrharc&nbsp;agresszíven&nbsp;keresztényellenes&nbsp;éle&nbsp;a&nbsp;XX.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;század&nbsp;első&nbsp;évtizedében&nbsp;zajlott.&nbsp;Ekkorra&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;állam&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőműves&nbsp;béklyóba&nbsp;kerül.&nbsp;A&nbsp;Magyar&nbsp;Országos&nbsp;Levéltár&nbsp;P&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szekciójában,&nbsp;a&nbsp;Demokratia&nbsp;Páholy&nbsp;iratai&nbsp;között&nbsp;olvasható:&nbsp;&bdquo;A&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;múlt&nbsp;hónapban&nbsp;újjáalakult&nbsp;Briand-kormányban,&nbsp;a&nbsp;France&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Chrétienne&nbsp;szerint&nbsp;hét&nbsp;szabadkőműves&nbsp;foglal&nbsp;helyet,&nbsp;és&nbsp;pedig&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Pichon&nbsp;testvér&nbsp;külügyminiszter,&nbsp;Klotz&nbsp;testvér&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;pénzügyminiszter,&nbsp;Dupuy&nbsp;testvér&nbsp;kereskedelmi,&nbsp;Puech&nbsp;testvér&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;közmunkaügyi,&nbsp;Faure&nbsp;testvér&nbsp;közoktatásügyi,&nbsp;Lafferre&nbsp;testvér,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;Nagyoriens&nbsp;volt&nbsp;elnöke,&nbsp;munkaügyi&nbsp;miniszter&nbsp;és&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Dujardin-Beaumetz&nbsp;testvér,&nbsp;a&nbsp;szépművészetek&nbsp;minisztere.&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Fontos&nbsp;tudnunk,&nbsp;hogy&nbsp;Pichon&nbsp;testvér,&nbsp;Georges&nbsp;Clemenceau&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;fiatalkori&nbsp;barátja&nbsp;és&nbsp;páholytársa&nbsp;majd&nbsp;1919-ben,&nbsp;amikor&nbsp;újra&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;külügyminiszter,&nbsp;a&nbsp;magyar&nbsp;határok&nbsp;tárgyalásakor&nbsp;kijelenti,&nbsp;hogy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&bdquo;magyar&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nemzet&nbsp;nem&nbsp;létezik,&nbsp;csak&nbsp;15&nbsp;ezer&nbsp;nagybirtokos&rdquo;.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Émile&nbsp;Combes,&nbsp;az&nbsp;antihős&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;magyarországi&nbsp;szabadkőművesség&nbsp;központi&nbsp;hivatalos&nbsp;havi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;folyóirata&nbsp;pedig&nbsp;ezt&nbsp;írja&nbsp;1909-ben:&nbsp;&bdquo;A&nbsp;francia&nbsp;törvényhozás&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;két&nbsp;házában&nbsp;a&nbsp;szabadkőművesség&nbsp;tudvalevőleg&nbsp;fényesen&nbsp;van&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;képviselve.&rdquo;&nbsp;Majd&nbsp;hosszasan&nbsp;ismertetik&nbsp;a&nbsp;neveket.&nbsp;A&nbsp;szabadkőműves&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;francia&nbsp;miniszterelnök,&nbsp;Émile&nbsp;Combes&nbsp;(kormányfő&nbsp;1902.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;június&nbsp;&ndash;&nbsp;1905.&nbsp;január&nbsp;között)&nbsp;lényegében&nbsp;eltörölte&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;katolikus&nbsp;egyházat.&nbsp;Szántó&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Konrád,&nbsp;a&nbsp;korszak&nbsp;kutatója&nbsp;így&nbsp;összegez:&nbsp;&bdquo;Az&nbsp;egyháztól&nbsp;elvett&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vagyon&nbsp;410&nbsp;millió&nbsp;frank&nbsp;volt,&nbsp;a&nbsp;püspököket,&nbsp;plébánosokat,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szemináriumokat&nbsp;kilakoltatták,&nbsp;a&nbsp;templomok,&nbsp;plébániák&nbsp;mint&nbsp;az&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egyháznak&nbsp;kölcsönadott&nbsp;épületek&nbsp;állagának&nbsp;megőrzése&nbsp;a&nbsp;helyi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;községtanácsok&nbsp;jóindulatától&nbsp;függött,&nbsp;s&nbsp;mivel&nbsp;azok&nbsp;sokfelé&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egyházellenes&nbsp;beállítottságúak&nbsp;voltak,&nbsp;ezrével&nbsp;mentek&nbsp;tönkre&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;templomok.&rdquo;&nbsp;Ezeken&nbsp;kívül&nbsp;már&nbsp;1902-ben&nbsp;betiltott&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőműves&nbsp;kormány&nbsp;12&nbsp;ezer&nbsp;(!)&nbsp;egyházi&nbsp;iskolát,&nbsp;majd&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;1904-ben,&nbsp;ismét&nbsp;megvonva&nbsp;az&nbsp;összes&nbsp;szerzetestől&nbsp;a&nbsp;tanítás&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;jogát,&nbsp;bezárták&nbsp;a&nbsp;maradék&nbsp;2500&nbsp;egyházi&nbsp;iskolát&nbsp;is.&nbsp;Combes,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tudva,&nbsp;hogy&nbsp;a&nbsp;szerzetesek&nbsp;alkotják&nbsp;a&nbsp;katolikus&nbsp;egyház&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;legnagyobb&nbsp;szellemi&nbsp;erejét,&nbsp;a&nbsp;századelőn&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szerzetesrendeket&nbsp;támadta&nbsp;meg.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Akkoriban&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;magyar&nbsp;egyház&nbsp;sok&nbsp;elüldözött&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;francia&nbsp;szerzetest&nbsp;és&nbsp;apácát&nbsp;befogadott.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Mi&nbsp;volt&nbsp;a&nbsp;helyzet&nbsp;a&nbsp;Magyar&nbsp;Királyságban?&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;magyarországi&nbsp;értelmiség&nbsp;liberális&nbsp;és&nbsp;szociáldemokrata&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tagjai&nbsp;hamar&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;példa&nbsp;vonzása&nbsp;alá&nbsp;kerültek.&nbsp;A&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;magyarországi&nbsp;&bdquo;harmadik&nbsp;liberális&nbsp;nemzedék&rdquo;&nbsp;(1890&ndash;1920)&nbsp;tagjai&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;radikális&nbsp;liberálisok&nbsp;és&nbsp;szabadkőművesek&nbsp;voltak.&nbsp;A&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;legismertebb&nbsp;személy&nbsp;Jászi&nbsp;Oszkár,&nbsp;aki&nbsp;a&nbsp;Társadalomtudományi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Társaság&nbsp;elnöke,&nbsp;a&nbsp;Huszadik&nbsp;Század&nbsp;című&nbsp;folyóirat&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szerkesztője,&nbsp;1906-tól&nbsp;a&nbsp;Demokratia,&nbsp;1908-tól&nbsp;a&nbsp;Martinovics&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Páholy&nbsp;alapítója&nbsp;és&nbsp;főmestere.&nbsp;A&nbsp;századfordulótól&nbsp;először&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nagyváradi&nbsp;László&nbsp;Király&nbsp;Páholy,&nbsp;majd&nbsp;a&nbsp;Martinovics&nbsp;Páholy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vezetői&nbsp;(Jászi&nbsp;mellett&nbsp;Várady&nbsp;Zsigmond)&nbsp;alakítják&nbsp;ki&nbsp;a&nbsp;hazai&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;radikális&nbsp;szabadkőművesség&nbsp;társadalomátalakító&nbsp;célrendszerét.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Ennek&nbsp;lényegesebb&nbsp;elemei:&nbsp;először&nbsp;is&nbsp;meg&nbsp;kell&nbsp;támadni,&nbsp;le&nbsp;kell&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;járatni,&nbsp;s&nbsp;ha&nbsp;lehet,&nbsp;meg&nbsp;kell&nbsp;semmisíteni&nbsp;legerősebbnek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tartott&nbsp;ellenségüket,&nbsp;a&nbsp;katolikus&nbsp;egyházat.&nbsp;Másodszor:&nbsp;be&nbsp;kell&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vezetni&nbsp;az&nbsp;általános,&nbsp;titkos,&nbsp;községenkénti&nbsp;választójogot.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Ezzel&nbsp;a&nbsp;politikai&nbsp;főhatalom&nbsp;megszerzése&nbsp;volt&nbsp;a&nbsp;céljuk,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tekintet&nbsp;nélkül&nbsp;arra,&nbsp;hogy&nbsp;az&nbsp;általános&nbsp;választójognak&nbsp;milyen&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;hatása&nbsp;lehetett&nbsp;volna&nbsp;a&nbsp;magyar&nbsp;képviselőház&nbsp;etnikai&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;összetételére.&nbsp;Harmadszor:&nbsp;Jászi&nbsp;javaslatára&nbsp;újra&nbsp;kellett&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;volna&nbsp;írni&nbsp;a&nbsp;magyar&nbsp;történelmet.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;célok&nbsp;megvalósítására&nbsp;létrehoztak&nbsp;jónéhány&nbsp;civil&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szervezetet,&nbsp;a&nbsp;választójogi&nbsp;ligát,&nbsp;amely&nbsp;nagygyűléseket&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rendezett&nbsp;az&nbsp;országban.&nbsp;Ráadásul&nbsp;Jászi,&nbsp;aki&nbsp;tudta,&nbsp;hogy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nyugati&nbsp;szövetségesek&nbsp;nélkül&nbsp;semmi&nbsp;esélyük&nbsp;kormányra&nbsp;kerülni,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nemcsak&nbsp;a&nbsp;magyargyűlölő&nbsp;Scotus&nbsp;Viatorral,&nbsp;a&nbsp;brit&nbsp;külügy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;munkatársával&nbsp;vette&nbsp;föl&nbsp;a&nbsp;kapcsolatot,&nbsp;hanem&nbsp;&ndash;&nbsp;s&nbsp;ez&nbsp;nincs&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;benne&nbsp;a&nbsp;hazai&nbsp;történetírásban&nbsp;&ndash;&nbsp;jelentős&nbsp;nyugati,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;keresztényellenes&nbsp;szabadkőműveseket&nbsp;hívott&nbsp;meg&nbsp;Budapestre.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Importált&nbsp;felforgatók&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Ennek&nbsp;a&nbsp;szellemében&nbsp;érkezett&nbsp;többször&nbsp;is&nbsp;Budapestre&nbsp;az&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;európai&nbsp;hírű&nbsp;belga&nbsp;szabadkőműves,&nbsp;Léon&nbsp;Furnémont.&nbsp;Furnémont&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;először&nbsp;1903&nbsp;őszén&nbsp;járt&nbsp;Budapesten,&nbsp;amikor&nbsp;szeptember&nbsp;13-án&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;beszédet&nbsp;mondott&nbsp;egy&nbsp;budapesti&nbsp;munkásgyűlésen,&nbsp;amit&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szociáldemokrata&nbsp;párt&nbsp;szervezett.&nbsp;A&nbsp;nagyobb&nbsp;nyilvánosságot&nbsp;úgy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;érte&nbsp;el,&nbsp;hogy&nbsp;saját&nbsp;kezdeményezésére&nbsp;cikket&nbsp;írt&nbsp;a&nbsp;Budapesti&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Naplóba.&nbsp;A&nbsp;sajtó&nbsp;túlnyomó&nbsp;része&nbsp;mindig&nbsp;a&nbsp;szabadkőművesek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rendelkezésére&nbsp;állt.&nbsp;Sokkal&nbsp;fontosabb&nbsp;és&nbsp;széleskörűbb&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;következő,&nbsp;1908.&nbsp;szeptember&nbsp;végi&nbsp;budapesti&nbsp;látogatása.&nbsp;Ekkor&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ugyanis&nbsp;legalább&nbsp;három&nbsp;különböző&nbsp;programot&nbsp;bonyolított&nbsp;le:&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;előadást&nbsp;tartott&nbsp;a&nbsp;Szabadgondolkozás&nbsp;Magyarországi&nbsp;Egyesülete&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rendezésében&nbsp;a&nbsp;városháza&nbsp;nagytermében,&nbsp;több&nbsp;száz&nbsp;fős&nbsp;közönség&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;előtt;&nbsp;előadást&nbsp;tartott&nbsp;a&nbsp;Társadalomtudományi&nbsp;Társaság&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rendezésében,&nbsp;s&nbsp;végül,&nbsp;de&nbsp;nem&nbsp;utolsósorban&nbsp;volt&nbsp;egy&nbsp;titkos&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;programja:&nbsp;megjelent&nbsp;a&nbsp;Demokratia&nbsp;Páholyban,&nbsp;ahol&nbsp;szintén&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;előadást&nbsp;tartott.&nbsp;A&nbsp;Szabadgondolkozás&nbsp;Magyarországi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Egyesületében&nbsp;tartott&nbsp;nagygyűlésnek&nbsp;négy&nbsp;szónoka&nbsp;volt:&nbsp;először&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;liberális-marxizáló&nbsp;Jászi&nbsp;Oszkár,&nbsp;a&nbsp;Martinovics&nbsp;Páholy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megalakítója;&nbsp;utána&nbsp;Furnémont,&nbsp;majd&nbsp;Kunfi&nbsp;Zsigmond,&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szociáldemokrata&nbsp;párt&nbsp;és&nbsp;a&nbsp;Martinovics&nbsp;Páholy&nbsp;tagja,&nbsp;végül&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nagyváradi&nbsp;Várady&nbsp;Zsigmond,&nbsp;az&nbsp;ottani&nbsp;László&nbsp;Király&nbsp;Páholy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tagja&nbsp;és&nbsp;egykori&nbsp;főmestere&nbsp;tartott&nbsp;beszédet.&nbsp;Jászi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megállapította,&nbsp;hogy&nbsp;&bdquo;a&nbsp;harcos&nbsp;klerikalizmus&nbsp;uralomra&nbsp;jutott&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Magyarországon,&nbsp;mely&nbsp;lelketlen&nbsp;izgatást&nbsp;folytat&nbsp;mindazon&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;eszmék&nbsp;és&nbsp;törekvések&nbsp;ellen,&nbsp;melyek&nbsp;modern&nbsp;kultúránk&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;érckészletéhez&nbsp;tartoznak.&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Furnémont&nbsp;kijelentette:&nbsp;&bdquo;A&nbsp;római&nbsp;egyház&nbsp;nem&nbsp;vallási,&nbsp;hanem&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szociális&nbsp;intézmény,&nbsp;mely&nbsp;a&nbsp;múlt&nbsp;sötétségéért&nbsp;és&nbsp;maradiságáért&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;küzd&nbsp;a&nbsp;modern&nbsp;technika&nbsp;fegyvereivel,&nbsp;bár&nbsp;a&nbsp;pápát&nbsp;a&nbsp;legjobb&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;akarattal&nbsp;sem&nbsp;mondhatjuk&nbsp;lángésznek.&nbsp;Diadalra&nbsp;jutása&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egyértelmű&nbsp;a&nbsp;szabadság&nbsp;és&nbsp;fejlődés&nbsp;elnyomásával.&nbsp;Ezért&nbsp;nem&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tűri&nbsp;meg&nbsp;fölvilágosult&nbsp;ember&nbsp;vagy&nbsp;nép.&nbsp" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Kedves&nbsp;Emőke&nbsp;!&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;cikk&nbsp;első&nbsp;mondata&nbsp;tévedés&nbsp;:a&nbsp;sátánista&nbsp;szabadkőművesek&nbsp;elődei&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;&nbsp;fekete&nbsp;macskák&nbsp;(és&nbsp;nem&nbsp;Néró&nbsp;)&nbsp;ez&nbsp;Egyházunk&nbsp;hivatalos&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;álláspontja&nbsp;.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Üdv.&nbsp;Egon&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;2020.07.12.&nbsp;10:30&nbsp;keltezéssel,&nbsp;Emoke&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Greschik&nbsp;írta:&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Néró&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;késői&nbsp;utódai:&nbsp;a&nbsp;szabadkőművesek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;keresztényellenes&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ideológia&nbsp;francia&nbsp;gyökerei&nbsp;a&nbsp;századfordulóra&nbsp;hazánkat&nbsp;is&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;behálózták.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;2020.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;július&nbsp;11.&nbsp;10:51&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az&nbsp;elmúlt&nbsp;hónapokban&nbsp;az&nbsp;újra&nbsp;fellángoló&nbsp;keresztényellenes&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megnyilvánulások&nbsp;brutalitása&nbsp;sokakban&nbsp;értetlenséget&nbsp;váltott&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ki.&nbsp;Vajon&nbsp;mi&nbsp;az&nbsp;oka&nbsp;annak,&nbsp;hogy&nbsp;ismét&nbsp;a&nbsp;keresztény&nbsp;jelképeket,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;keresztény&nbsp;egyházakat&nbsp;gyalázó&nbsp;baloldali-anarchista&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megmozdulások&nbsp;még&nbsp;mindig&nbsp;ezt&nbsp;tartják&nbsp;gyűlöletük&nbsp;tárgyának?&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Pedig&nbsp;van&nbsp;rá&nbsp;magyarázat.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;modern&nbsp;korunkra&nbsp;hatással&nbsp;lévő&nbsp;keresztényellenes&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ideológia&nbsp;a&nbsp;felvilágosodás&nbsp;és&nbsp;a&nbsp;kultúra&nbsp;sokak&nbsp;által&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nagyra&nbsp;tartott&nbsp;Franciaországában&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;alakult&nbsp;ki&nbsp;az&nbsp;1700-as&nbsp;évek&nbsp;második&nbsp;felében.&nbsp;Magára&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;talált&nbsp;akkor&nbsp;az&nbsp;Enciklopédia&nbsp;köteteit&nbsp;megalkotó&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;értelmiség&nbsp;és&nbsp;az&nbsp;angol,&nbsp;keresztény&nbsp;alapokon&nbsp;nyugvó&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőművességtől&nbsp;az&nbsp;ateista&nbsp;világfölfogás&nbsp;felé&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;elmozduló,&nbsp;egyre&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;radikálisabban&nbsp;materialista&nbsp;francia&nbsp;(úgynevezett&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;latin&nbsp;típusú)&nbsp;szabadkőművesség,&nbsp;főleg&nbsp;a&nbsp;Francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Nagyoriens&nbsp;Nagypáholy.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Tapossátok&nbsp;el&nbsp;a&nbsp;gyalázatost!&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;1789&nbsp;előtt&nbsp;és&nbsp;után&nbsp;is&nbsp;a&nbsp;keresztény&nbsp;királyság&nbsp;elleni&nbsp;harc&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vezetője&nbsp;a&nbsp;Kilenc&nbsp;Nővér&nbsp;(Les&nbsp;Neuf&nbsp;Soeurs)&nbsp;Páholy&nbsp;volt,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;amelynek&nbsp;tagjai&nbsp;közé&nbsp;tartoztak&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;&bdquo;felvilágosodás&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;legnagyobb&nbsp;nevei.&nbsp;Voltaire&nbsp;jelszava:&nbsp;Tapossátok&nbsp;el&nbsp;a&nbsp;gyalázatost!&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;(tudniillik&nbsp;az&nbsp;egyházat).&nbsp;A&nbsp;nagy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;francia&nbsp;szabadkőműves&nbsp;forradalom&nbsp;során&nbsp;a&nbsp;jakobinus&nbsp;diktatúra&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;végéig&nbsp;a&nbsp;legfontosabb&nbsp;stratégiai&nbsp;cselekedetek:&nbsp;meggyilkolják&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;királyt&nbsp;és&nbsp;a&nbsp;királysághű&nbsp;arisztokrácia&nbsp;legjobbjait&nbsp;&ndash;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&bdquo;természetesen&rdquo;&nbsp;feleségekkel&nbsp;és&nbsp;gyerekekkel&nbsp;együtt.&nbsp;1791&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szeptemberében&nbsp;kivégeznek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Párizsban&nbsp;1400&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rabot,&nbsp;köztük&nbsp;majdnem&nbsp;háromszáz&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;papot&nbsp;és&nbsp;három&nbsp;püspököt.&nbsp;Európa&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;történetében&nbsp;ez&nbsp;volt&nbsp;az&nbsp;első&nbsp;(ha&nbsp;nem&nbsp;is&nbsp;az&nbsp;utolsó)&nbsp;eset,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;amikor&nbsp;az&nbsp;állam&nbsp;elüldözi&nbsp;saját&nbsp;papjait,&nbsp;kimondottan&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;politikai-ideológiai&nbsp;megfontolások&nbsp;alapján.&nbsp;Az&nbsp;új&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;forradalmi&nbsp;vezetők&nbsp;nagy&nbsp;része&nbsp;szabadkőműves&nbsp;volt,&nbsp;akik&nbsp;meg&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;akarták&nbsp;teremteni&nbsp;a&nbsp;laikus,&nbsp;világi&nbsp;ateista&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;államot,&nbsp;s&nbsp;ehhez&nbsp;bármilyen&nbsp;durva&nbsp;módszert&nbsp;megengedhetőnek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tartottak.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Így&nbsp;aztán&nbsp;a&nbsp;későbbiekben&nbsp;Néró&nbsp;császár&nbsp;korát&nbsp;idéző&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;kegyetlenkedések&nbsp;kezdődtek.&nbsp;1793.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;november&nbsp;7-én&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;kereszténységet&nbsp;s&nbsp;vele&nbsp;az&nbsp;alkotmányos&nbsp;egyházat&nbsp;törvénnyel&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megszüntetve,&nbsp;az&nbsp;ész&nbsp;és&nbsp;a&nbsp;természet&nbsp;új&nbsp;vallását&nbsp;vezették&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;be.&nbsp;Sok&nbsp;templomból&nbsp;raktárt&nbsp;vagy&nbsp;istállót&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;csináltak.&nbsp;Az&nbsp;egyház&nbsp;szervezete&nbsp;csaknem&nbsp;teljesen&nbsp;felbomlott.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Meszlényi&nbsp;Antal&nbsp;így&nbsp;mutatja&nbsp;be:&nbsp;&bdquo;Imakönyv,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rózsafüzér,&nbsp;szentkép,&nbsp;ereklye&nbsp;mind&nbsp;olyan&nbsp;tilos&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tárgy&nbsp;lett,&nbsp;amely&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tulajdonosát&nbsp;könnyen&nbsp;a&nbsp;halálra&nbsp;juttatta.&nbsp;Hitvány&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;élcelődést&nbsp;űztek&nbsp;a&nbsp;kereszténység&nbsp;szent&nbsp;szertartásaiból:&nbsp;mise,&nbsp;áldozás,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;körmenet&nbsp;stb.,&nbsp;mind&nbsp;.&nbsp;olcsó&nbsp;élceknek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;lett&nbsp;a&nbsp;középpontja.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Szamarakra&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;főpapi&nbsp;infulát&nbsp;raktak,&nbsp;kazulába&nbsp;öltöztették,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;előttük&nbsp;keresztet&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;és&nbsp;misekönyveket&nbsp;vittek&nbsp;s&nbsp;így&nbsp;jártak-keltek&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;maskarás&nbsp;körmenetek.&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Mészárlás&nbsp;a&nbsp;nyílt&nbsp;tengeren&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;csőcselék&nbsp;ezt&nbsp;nem&nbsp;merte&nbsp;volna&nbsp;megtenni,&nbsp;ha&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőműves&nbsp;állam&nbsp;vezetői&nbsp;nem&nbsp;szorgalmazzák&nbsp;e&nbsp;durva&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;keresztényellenes&nbsp;támadásokat.&nbsp;A&nbsp;bűnös&nbsp;fővárosból,&nbsp;Párizsból&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vidékre&nbsp;is&nbsp;kiterjedt&nbsp;a&nbsp;keresztényellenesség&nbsp;legdurvább&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;formája:&nbsp;Nantes-ban&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;az&nbsp;egyik&nbsp;forradalmi&nbsp;biztos&nbsp;a&nbsp;Washington&nbsp;nevű&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szállítóhajóra&nbsp;rakatott&nbsp;825&nbsp;papot,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;Deus-Associés&nbsp;nevűre&nbsp;pedig&nbsp;542&nbsp;papot&nbsp;és&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szerzetest.&nbsp;Kihajóztak&nbsp;velük&nbsp;a&nbsp;nyílt&nbsp;tengerre,&nbsp;s&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;elsüllyesztették&nbsp;a&nbsp;hajókat.&nbsp;1795-ben&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;pedig&nbsp;törvényt&nbsp;alkottak&nbsp;az&nbsp;állam&nbsp;és&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egyház&nbsp;szétválasztásáról,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;amit&nbsp;újabb&nbsp;kegyetlenkedések&nbsp;követtek.&nbsp;1789&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;előtti&nbsp;és&nbsp;utána&nbsp;következő&nbsp;években,&nbsp;Európában&nbsp;először&nbsp;létrejött&nbsp;a&nbsp;kereszténységet&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megszüntetni&nbsp;akaró&nbsp;értelmiségi&nbsp;és&nbsp;politikusi&nbsp;populáció,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;amely&nbsp;a&nbsp;XIX.&nbsp;század&nbsp;végére&nbsp;átvette&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;állam&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vezetését,&nbsp;mind&nbsp;a&nbsp;parlamentben,&nbsp;a&nbsp;kormányokban,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;az&nbsp;egyetemi-&nbsp;és&nbsp;tudományos&nbsp;életben,&nbsp;mind&nbsp;a&nbsp;kultúra&nbsp;területén.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;kereszténység&nbsp;tragédiájának&nbsp;második&nbsp;fölvonása&nbsp;a&nbsp;XX.&nbsp;század&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;első&nbsp;évtizedére&nbsp;esik.&nbsp;A&nbsp;francia&nbsp;kultúrharc&nbsp;ugyan&nbsp;már&nbsp;1875&nbsp;után&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;újra&nbsp;megindult;&nbsp;1880-ban&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;kizárták&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;püspöki&nbsp;kar&nbsp;küldötteit&nbsp;a&nbsp;Legfelsőbb&nbsp;Közoktatási&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Tanácsból;&nbsp;1882-ben&nbsp;megszüntették&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;lelkészséget&nbsp;a&nbsp;középiskolákban;&nbsp;1883-tól&nbsp;katonai&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egységek&nbsp;nem&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vehettek&nbsp;részt&nbsp;vallási&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szertartáson;&nbsp;1884-ben&nbsp;megszüntették&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;kórházak&nbsp;papi&nbsp;állásait,&nbsp;valamint&nbsp;eltörölték&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;parlamenti&nbsp;munka&nbsp;megkezdésekor&nbsp;és&nbsp;befejezésekor&nbsp;mondott&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;imákat.&nbsp;1886-tól&nbsp;az&nbsp;egyházi&nbsp;iskolákban&nbsp;sem&nbsp;taníthatott&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szerzetes&nbsp;stb.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Azonban&nbsp;a&nbsp;kultúrharc&nbsp;agresszíven&nbsp;keresztényellenes&nbsp;éle&nbsp;a&nbsp;XX.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;század&nbsp;első&nbsp;évtizedében&nbsp;zajlott.&nbsp;Ekkorra&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;állam&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőműves&nbsp;béklyóba&nbsp;kerül.&nbsp;A&nbsp;Magyar&nbsp;Országos&nbsp;Levéltár&nbsp;P&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szekciójában,&nbsp;a&nbsp;Demokratia&nbsp;Páholy&nbsp;iratai&nbsp;között&nbsp;olvasható:&nbsp;&bdquo;A&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;múlt&nbsp;hónapban&nbsp;újjáalakult&nbsp;Briand-kormányban,&nbsp;a&nbsp;France&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Chrétienne&nbsp;szerint&nbsp;hét&nbsp;szabadkőműves&nbsp;foglal&nbsp;helyet,&nbsp;és&nbsp;pedig&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Pichon&nbsp;testvér&nbsp;külügyminiszter,&nbsp;Klotz&nbsp;testvér&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;pénzügyminiszter,&nbsp;Dupuy&nbsp;testvér&nbsp;kereskedelmi,&nbsp;Puech&nbsp;testvér&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;közmunkaügyi,&nbsp;Faure&nbsp;testvér&nbsp;közoktatásügyi,&nbsp;Lafferre&nbsp;testvér,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;Nagyoriens&nbsp;volt&nbsp;elnöke,&nbsp;munkaügyi&nbsp;miniszter&nbsp;és&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Dujardin-Beaumetz&nbsp;testvér,&nbsp;a&nbsp;szépművészetek&nbsp;minisztere.&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Fontos&nbsp;tudnunk,&nbsp;hogy&nbsp;Pichon&nbsp;testvér,&nbsp;Georges&nbsp;Clemenceau&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;fiatalkori&nbsp;barátja&nbsp;és&nbsp;páholytársa&nbsp;majd&nbsp;1919-ben,&nbsp;amikor&nbsp;újra&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;külügyminiszter,&nbsp;a&nbsp;magyar&nbsp;határok&nbsp;tárgyalásakor&nbsp;kijelenti,&nbsp;hogy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&bdquo;magyar&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nemzet&nbsp;nem&nbsp;létezik,&nbsp;csak&nbsp;15&nbsp;ezer&nbsp;nagybirtokos&rdquo;.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Émile&nbsp;Combes,&nbsp;az&nbsp;antihős&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;magyarországi&nbsp;szabadkőművesség&nbsp;központi&nbsp;hivatalos&nbsp;havi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;folyóirata&nbsp;pedig&nbsp;ezt&nbsp;írja&nbsp;1909-ben:&nbsp;&bdquo;A&nbsp;francia&nbsp;törvényhozás&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;két&nbsp;házában&nbsp;a&nbsp;szabadkőművesség&nbsp;tudvalevőleg&nbsp;fényesen&nbsp;van&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;képviselve.&rdquo;&nbsp;Majd&nbsp;hosszasan&nbsp;ismertetik&nbsp;a&nbsp;neveket.&nbsp;A&nbsp;szabadkőműves&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;francia&nbsp;miniszterelnök,&nbsp;Émile&nbsp;Combes&nbsp;(kormányfő&nbsp;1902.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;június&nbsp;&ndash;&nbsp;1905.&nbsp;január&nbsp;között)&nbsp;lényegében&nbsp;eltörölte&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;katolikus&nbsp;egyházat.&nbsp;Szántó&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Konrád,&nbsp;a&nbsp;korszak&nbsp;kutatója&nbsp;így&nbsp;összegez:&nbsp;&bdquo;Az&nbsp;egyháztól&nbsp;elvett&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vagyon&nbsp;410&nbsp;millió&nbsp;frank&nbsp;volt,&nbsp;a&nbsp;püspököket,&nbsp;plébánosokat,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szemináriumokat&nbsp;kilakoltatták,&nbsp;a&nbsp;templomok,&nbsp;plébániák&nbsp;mint&nbsp;az&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egyháznak&nbsp;kölcsönadott&nbsp;épületek&nbsp;állagának&nbsp;megőrzése&nbsp;a&nbsp;helyi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;községtanácsok&nbsp;jóindulatától&nbsp;függött,&nbsp;s&nbsp;mivel&nbsp;azok&nbsp;sokfelé&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egyházellenes&nbsp;beállítottságúak&nbsp;voltak,&nbsp;ezrével&nbsp;mentek&nbsp;tönkre&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;templomok.&rdquo;&nbsp;Ezeken&nbsp;kívül&nbsp;már&nbsp;1902-ben&nbsp;betiltott&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőműves&nbsp;kormány&nbsp;12&nbsp;ezer&nbsp;(!)&nbsp;egyházi&nbsp;iskolát,&nbsp;majd&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;1904-ben,&nbsp;ismét&nbsp;megvonva&nbsp;az&nbsp;összes&nbsp;szerzetestől&nbsp;a&nbsp;tanítás&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;jogát,&nbsp;bezárták&nbsp;a&nbsp;maradék&nbsp;2500&nbsp;egyházi&nbsp;iskolát&nbsp;is.&nbsp;Combes,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tudva,&nbsp;hogy&nbsp;a&nbsp;szerzetesek&nbsp;alkotják&nbsp;a&nbsp;katolikus&nbsp;egyház&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;legnagyobb&nbsp;szellemi&nbsp;erejét,&nbsp;a&nbsp;századelőn&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szerzetesrendeket&nbsp;támadta&nbsp;meg.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Akkoriban&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;magyar&nbsp;egyház&nbsp;sok&nbsp;elüldözött&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;francia&nbsp;szerzetest&nbsp;és&nbsp;apácát&nbsp;befogadott.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Mi&nbsp;volt&nbsp;a&nbsp;helyzet&nbsp;a&nbsp;Magyar&nbsp;Királyságban?&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;magyarországi&nbsp;értelmiség&nbsp;liberális&nbsp;és&nbsp;szociáldemokrata&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tagjai&nbsp;hamar&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;példa&nbsp;vonzása&nbsp;alá&nbsp;kerültek.&nbsp;A&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;magyarországi&nbsp;&bdquo;harmadik&nbsp;liberális&nbsp;nemzedék&rdquo;&nbsp;(1890&ndash;1920)&nbsp;tagjai&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;radikális&nbsp;liberálisok&nbsp;és&nbsp;szabadkőművesek&nbsp;voltak.&nbsp;A&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;legismertebb&nbsp;személy&nbsp;Jászi&nbsp;Oszkár,&nbsp;aki&nbsp;a&nbsp;Társadalomtudományi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Társaság&nbsp;elnöke,&nbsp;a&nbsp;Huszadik&nbsp;Század&nbsp;című&nbsp;folyóirat&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szerkesztője,&nbsp;1906-tól&nbsp;a&nbsp;Demokratia,&nbsp;1908-tól&nbsp;a&nbsp;Martinovics&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Páholy&nbsp;alapítója&nbsp;és&nbsp;főmestere.&nbsp;A&nbsp;századfordulótól&nbsp;először&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nagyváradi&nbsp;László&nbsp;Király&nbsp;Páholy,&nbsp;majd&nbsp;a&nbsp;Martinovics&nbsp;Páholy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vezetői&nbsp;(Jászi&nbsp;mellett&nbsp;Várady&nbsp;Zsigmond)&nbsp;alakítják&nbsp;ki&nbsp;a&nbsp;hazai&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;radikális&nbsp;szabadkőművesség&nbsp;társadalomátalakító&nbsp;célrendszerét.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Ennek&nbsp;lényegesebb&nbsp;elemei:&nbsp;először&nbsp;is&nbsp;meg&nbsp;kell&nbsp;támadni,&nbsp;le&nbsp;kell&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;járatni,&nbsp;s&nbsp;ha&nbsp;lehet,&nbsp;meg&nbsp;kell&nbsp;semmisíteni&nbsp;legerősebbnek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tartott&nbsp;ellenségüket,&nbsp;a&nbsp;katolikus&nbsp;egyházat.&nbsp;Másodszor:&nbsp;be&nbsp;kell&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vezetni&nbsp;az&nbsp;általános,&nbsp;titkos,&nbsp;községenkénti&nbsp;választójogot.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Ezzel&nbsp;a&nbsp;politikai&nbsp;főhatalom&nbsp;megszerzése&nbsp;volt&nbsp;a&nbsp;céljuk,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tekintet&nbsp;nélkül&nbsp;arra,&nbsp;hogy&nbsp;az&nbsp;általános&nbsp;választójognak&nbsp;milyen&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;hatása&nbsp;lehetett&nbsp;volna&nbsp;a&nbsp;magyar&nbsp;képviselőház&nbsp;etnikai&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;összetételére.&nbsp;Harmadszor:&nbsp;Jászi&nbsp;javaslatára&nbsp;újra&nbsp;kellett&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;volna&nbsp;írni&nbsp;a&nbsp;magyar&nbsp;történelmet.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;célok&nbsp;megvalósítására&nbsp;létrehoztak&nbsp;jónéhány&nbsp;civil&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szervezetet,&nbsp;a&nbsp;választójogi&nbsp;ligát,&nbsp;amely&nbsp;nagygyűléseket&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rendezett&nbsp;az&nbsp;országban.&nbsp;Ráadásul&nbsp;Jászi,&nbsp;aki&nbsp;tudta,&nbsp;hogy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nyugati&nbsp;szövetségesek&nbsp;nélkül&nbsp;semmi&nbsp;esélyük&nbsp;kormányra&nbsp;kerülni,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nemcsak&nbsp;a&nbsp;magyargyűlölő&nbsp;Scotus&nbsp;Viatorral,&nbsp;a&nbsp;brit&nbsp;külügy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;munkatársával&nbsp;vette&nbsp;föl&nbsp;a&nbsp;kapcsolatot,&nbsp;hanem&nbsp;&ndash;&nbsp;s&nbsp;ez&nbsp;nincs&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;benne&nbsp;a&nbsp;hazai&nbsp;történetírásban&nbsp;&ndash;&nbsp;jelentős&nbsp;nyugati,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;keresztényellenes&nbsp;szabadkőműveseket&nbsp;hívott&nbsp;meg&nbsp;Budapestre.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Importált&nbsp;felforgatók&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Ennek&nbsp;a&nbsp;szellemében&nbsp;érkezett&nbsp;többször&nbsp;is&nbsp;Budapestre&nbsp;az&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;európai&nbsp;hírű&nbsp;belga&nbsp;szabadkőműves,&nbsp;Léon&nbsp;Furnémont.&nbsp;Furnémont&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;először&nbsp;1903&nbsp;őszén&nbsp;járt&nbsp;Budapesten,&nbsp;amikor&nbsp;szeptember&nbsp;13-án&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;beszédet&nbsp;mondott&nbsp;egy&nbsp;budapesti&nbsp;munkásgyűlésen,&nbsp;amit&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szociáldemokrata&nbsp;párt&nbsp;szervezett.&nbsp;A&nbsp;nagyobb&nbsp;nyilvánosságot&nbsp;úgy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;érte&nbsp;el,&nbsp;hogy&nbsp;saját&nbsp;kezdeményezésére&nbsp;cikket&nbsp;írt&nbsp;a&nbsp;Budapesti&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Naplóba.&nbsp;A&nbsp;sajtó&nbsp;túlnyomó&nbsp;része&nbsp;mindig&nbsp;a&nbsp;szabadkőművesek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rendelkezésére&nbsp;állt.&nbsp;Sokkal&nbsp;fontosabb&nbsp;és&nbsp;széleskörűbb&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;következő,&nbsp;1908.&nbsp;szeptember&nbsp;végi&nbsp;budapesti&nbsp;látogatása.&nbsp;Ekkor&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ugyanis&nbsp;legalább&nbsp;három&nbsp;különböző&nbsp;programot&nbsp;bonyolított&nbsp;le:&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;előadást&nbsp;tartott&nbsp;a&nbsp;Szabadgondolkozás&nbsp;Magyarországi&nbsp;Egyesülete&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rendezésében&nbsp;a&nbsp;városháza&nbsp;nagytermében,&nbsp;több&nbsp;száz&nbsp;fős&nbsp;közönség&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;előtt;&nbsp;előadást&nbsp;tartott&nbsp;a&nbsp;Társadalomtudományi&nbsp;Társaság&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rendezésében,&nbsp;s&nbsp;végül,&nbsp;de&nbsp;nem&nbsp;utolsósorban&nbsp;volt&nbsp;egy&nbsp;titkos&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;programja:&nbsp;megjelent&nbsp;a&nbsp;Demokratia&nbsp;Páholyban,&nbsp;ahol&nbsp;szintén&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;előadást&nbsp;tartott.&nbsp;A&nbsp;Szabadgondolkozás&nbsp;Magyarországi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Egyesületében&nbsp;tartott&nbsp;nagygyűlésnek&nbsp;négy&nbsp;szónoka&nbsp;volt:&nbsp;először&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;liberális-marxizáló&nbsp;Jászi&nbsp;Oszkár,&nbsp;a&nbsp;Martinovics&nbsp;Páholy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megalakítója;&nbsp;utána&nbsp;Furnémont,&nbsp;majd&nbsp;Kunfi&nbsp;Zsigmond,&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szociáldemokrata&nbsp;párt&nbsp;és&nbsp;a&nbsp;Martinovics&nbsp;Páholy&nbsp;tagja,&nbsp;végül&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nagyváradi&nbsp;Várady&nbsp;Zsigmond,&nbsp;az&nbsp;ottani&nbsp;László&nbsp;Király&nbsp;Páholy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tagja&nbsp;és&nbsp;egykori&nbsp;főmestere&nbsp;tartott&nbsp;beszédet.&nbsp;Jászi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megállapította,&nbsp;hogy&nbsp;&bdquo;a&nbsp;harcos&nbsp;klerikalizmus&nbsp;uralomra&nbsp;jutott&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Magyarországon,&nbsp;mely&nbsp;lelketlen&nbsp;izgatást&nbsp;folytat&nbsp;mindazon&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;eszmék&nbsp;és&nbsp;törekvések&nbsp;ellen,&nbsp;melyek&nbsp;modern&nbsp;kultúránk&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;érckészletéhez&nbsp;tartoznak.&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Furnémont&nbsp;kijelentette:&nbsp;&bdquo;A&nbsp;római&nbsp;egyház&nbsp;nem&nbsp;vallási,&nbsp;hanem&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szociális&nbsp;intézmény,&nbsp;mely&nbsp;a&nbsp;múlt&nbsp;sötétségéért&nbsp;és&nbsp;maradiságáért&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;küzd&nbsp;a&nbsp;modern&nbsp;technika&nbsp;fegyvereivel,&nbsp;bár&nbsp;a&nbsp;pápát&nbsp;a&nbsp;legjobb&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;akarattal&nbsp;sem&nbsp;mondhatjuk&nbsp;lángésznek.&nbsp;Diadalra&nbsp;jutása&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egyértelmű&nbsp;a&nbsp;szabadság&nbsp;és&nbsp;fejlődés&nbsp;elnyomásával.&nbsp;Ezért&nbsp;nem&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tűri&nbsp;meg&nbsp;fölvilágosult&nbsp;ember&nbsp;vagy&nbsp;nép.&nbsp</a>;[&hellip;]&nbsp;Ez&nbsp;a&nbsp;sok&nbsp;körmenet&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;és&nbsp;katolikus&nbsp;demonstráció&nbsp;arra&nbsp;szolgál,&nbsp;hogy&nbsp;az&nbsp;egyházat&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nagy&nbsp;vereségekért&nbsp;vigasztalja:&nbsp;37&nbsp;évvel&nbsp;ezelőtt&nbsp;Rómában&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;fegyveres&nbsp;erővel&nbsp;szüntették&nbsp;meg&nbsp;a&nbsp;pápa&nbsp;fegyveres&nbsp;erőtől&nbsp;védett&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;világi&nbsp;hatalmát.&nbsp;Négy&nbsp;évvel&nbsp;ezelőtt&nbsp;pedig&nbsp;a&nbsp;római&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;világkongresszus&nbsp;egyhangú&nbsp;lelkesedéssel&nbsp;határozta&nbsp;el,&nbsp;hogy&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;pápának&nbsp;nemcsak&nbsp;világi,&nbsp;hanem&nbsp;szellemi&nbsp;hatalmát&nbsp;is&nbsp;el&nbsp;kell&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;törölni.&nbsp;E&nbsp;kívánságot&nbsp;Franciaország&nbsp;már&nbsp;teljesítette&nbsp;és&nbsp;ez&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nemzetközi&nbsp;szabadgondolkodó-szövetség&nbsp;nagy&nbsp;diadala.&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;nagygyűlésen&nbsp;a&nbsp;szociáldemokrata&nbsp;Kunfi&nbsp;Zsigmond&nbsp;(később&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Károlyi&nbsp;Mihály&nbsp;kormányának&nbsp;minisztere,&nbsp;majd&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Tanácsköztársaság&nbsp;népbiztosa)&nbsp;beszélt:&nbsp;&bdquo;Az&nbsp;elmúlt&nbsp;vasárnapon&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;[egy&nbsp;katolikus&nbsp;nagygyűlésen]&nbsp;a&nbsp;középkori&nbsp;Magyarország&nbsp;Budapest&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;utcáin&nbsp;hadat&nbsp;üzent&nbsp;a&nbsp;modern&nbsp;Magyarországnak.&nbsp;Tömjéntől&nbsp;és&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;pálinkától&nbsp;elbutított&nbsp;parasztok&nbsp;százait&nbsp;hozták&nbsp;föl,&nbsp;hogy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megfenyegessék&nbsp;vele&nbsp;a&nbsp;főváros&nbsp;modern&nbsp;gondolkozású&nbsp;népét.&nbsp;A&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;katolikus&nbsp;nagygyűlésen&nbsp;kibontakozott&nbsp;az&nbsp;új&nbsp;klerikalizmus&nbsp;képe,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;amely&nbsp;a&nbsp;szociális&nbsp;és&nbsp;demokratikus&nbsp;haladás&nbsp;jelszavait&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;hangoztatja,&nbsp;hogy&nbsp;annál&nbsp;biztosabban&nbsp;meghamisíthassa&nbsp;őket.&nbsp;Ez&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;modern&nbsp;fegyverkezés&nbsp;azért&nbsp;történik,&nbsp;hogy&nbsp;meghiúsíthassa&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;klerikalizmus&nbsp;az&nbsp;elkövetkező&nbsp;veszélyt,&nbsp;a&nbsp;két&nbsp;nagy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szekularizációt:&nbsp;a&nbsp;papi&nbsp;javaknak&nbsp;és&nbsp;a&nbsp;gyermeki&nbsp;léleknek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szekularizációját.&nbsp;A&nbsp;klerikalizmus&nbsp;anyagi&nbsp;hatalmának&nbsp;a&nbsp;papi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;birtokok,&nbsp;szellemi&nbsp;hatalmának&nbsp;a&nbsp;gyermeki&nbsp;lélek&nbsp;birtoklása&nbsp;az&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;alapja.&nbsp;A&nbsp;katolikus&nbsp;nagygyűléstől&nbsp;mozgósított&nbsp;barbarizmus&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;klerikális&nbsp;iskola&nbsp;gyümölcse.&nbsp;Jól&nbsp;tudja&nbsp;a&nbsp;reakció,&nbsp;hogy&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;francia&nbsp;szeparációt&nbsp;azoknak&nbsp;a&nbsp;polgároknak&nbsp;a&nbsp;választójogosultak&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;sorába&nbsp;való&nbsp;lépése&nbsp;tette&nbsp;lehetővé,&nbsp;kik&nbsp;1883-ban,&nbsp;vagyis&nbsp;akkor&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;jártak&nbsp;iskolába,&nbsp;amikor&nbsp;az&nbsp;állami,&nbsp;felekezettől&nbsp;mentes&nbsp;és&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ingyenes&nbsp;népoktatás&nbsp;megvalósult.&nbsp;Viszont&nbsp;mi&nbsp;is&nbsp;tudjuk,&nbsp;hogy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;addigra,&nbsp;míg&nbsp;iskoláinkban&nbsp;a&nbsp;lelkek&nbsp;megmérgezése&nbsp;tovább&nbsp;folyik,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;gazdasági&nbsp;és&nbsp;politikai&nbsp;haladásra&nbsp;nem&nbsp;számíthatunk.&nbsp;Nálunk&nbsp;16&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ezer&nbsp;népiskola&nbsp;közül&nbsp;12&nbsp;ezer,&nbsp;167&nbsp;gimnázium&nbsp;közül&nbsp;137&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;felekezeti.&nbsp;Ezekből&nbsp;az&nbsp;iskolákból&nbsp;kerülnek&nbsp;ki&nbsp;a&nbsp;Szent&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Imre-kollégium&nbsp;keresztesvitézei&nbsp;[&hellip;].&nbsp;A&nbsp;klerikálisok&nbsp;a&nbsp;modern&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;eszközök&nbsp;kihasználásában&nbsp;olyan&nbsp;messzire&nbsp;mennek,&nbsp;hogy&nbsp;az&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egyházi&nbsp;épületeket&nbsp;tűz,&nbsp;a&nbsp;termést&nbsp;jégkár&nbsp;ellen&nbsp;csak&nbsp;olyan&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;intézeteknél&nbsp;biztosítják,&nbsp;amelyek&nbsp;a&nbsp;katolikus&nbsp;iskolák&nbsp;javára&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;províziót&nbsp;[közvetítői&nbsp;jutalékot]&nbsp;adnak.&nbsp;Így&nbsp;a&nbsp;püspöki&nbsp;székben&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ülő&nbsp;demagógok&nbsp;mellett&nbsp;megjelent&nbsp;a&nbsp;tiarás&nbsp;és&nbsp;lilacsuhás&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;biztosítási&nbsp;ügynök.&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Faber&nbsp;Oszkár,&nbsp;a&nbsp;likvidátor&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Kunfi&nbsp;úgy&nbsp;látja,&nbsp;hogy&nbsp;a&nbsp;nyugati&nbsp;kultúra&nbsp;akkor&nbsp;jön&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Magyarországra,&nbsp;ha&nbsp;a&nbsp;katolikus&nbsp;egyháztól&nbsp;elveszik&nbsp;az&nbsp;anyagi,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;valamint&nbsp;a&nbsp;lelkek&nbsp;fölötti&nbsp;hatalmat.&nbsp;Kunfi&nbsp;vágyai&nbsp;közé&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tartozik,&nbsp;hogy&nbsp;megtegye&nbsp;azt,&nbsp;amit&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;szabadkőműves&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;testvérei&nbsp;Franciaországban&nbsp;már&nbsp;kiviteleztek.&nbsp;A&nbsp;gyűlésen&nbsp;több&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;hasonló&nbsp;beszéd&nbsp;is&nbsp;elhangzott.&nbsp;Összességében&nbsp;pedig&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;kijelenthető,&nbsp;mert&nbsp;a&nbsp;források&nbsp;ezt&nbsp;bizonyítják,&nbsp;hogy&nbsp;1908&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;körüli&nbsp;évekre&nbsp;a&nbsp;Magyar&nbsp;Királyságban&nbsp;is&nbsp;kialakult&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;keresztényellenesség&nbsp;személyi&nbsp;állománya.&nbsp;Jöhettek&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;székesfővárosba&nbsp;a&nbsp;politikailag&nbsp;&bdquo;nehéz&nbsp;súlyú&rdquo;&nbsp;nyugati&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőművesek,&nbsp;akik&nbsp;hazájukban&nbsp;már&nbsp;bizonyítottak&nbsp;a&nbsp;királyság&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;és&nbsp;a&nbsp;kereszténység&nbsp;ellen.&nbsp;A&nbsp;cél&nbsp;a&nbsp;keresztény&nbsp;magyar&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nemzetállam&nbsp;(nem&nbsp;szétdarabolása,&nbsp;hanem)&nbsp;átalakítása,&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;minta&nbsp;szerinti&nbsp;szabadkőműves&nbsp;köztársasággá.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Jásziban&nbsp;ekkoriban&nbsp;fogalmazódhatott&nbsp;meg&nbsp;a&nbsp;titkos&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőműves&nbsp;politikai&nbsp;párt&nbsp;megszervezése,&nbsp;ami&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;alkotmányellenes&nbsp;volt&nbsp;ugyan,&nbsp;de&nbsp;a&nbsp;magyar&nbsp;liberális&nbsp;mintaállam&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vezetőitől&nbsp;nem&nbsp;kellett&nbsp;félniük.&nbsp;A&nbsp;Martinovics&nbsp;Páholy&nbsp;iratai&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szerint&nbsp;1913&nbsp;őszétől&nbsp;kezdik&nbsp;szervezni&nbsp;az&nbsp;Országos&nbsp;Polgári&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Radikális&nbsp;Pártot,&nbsp;amely&nbsp;1918&nbsp;október&nbsp;végén&nbsp;Károlyi&nbsp;rózsaszín&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;gróf&nbsp;hármas&nbsp;kormánykoalíciójának&nbsp;egyik&nbsp;tagja&nbsp;lesz.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az&nbsp;Országos&nbsp;Levéltár&nbsp;P&nbsp;szekciójában&nbsp;sok&nbsp;ezer&nbsp;hivatalos,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőművesek&nbsp;által&nbsp;írt&nbsp;irat&nbsp;foglalkozik&nbsp;a&nbsp;római&nbsp;katolikus&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egyház&nbsp;elleni&nbsp;támadások&nbsp;terveivel.&nbsp;Ezeket&nbsp;már&nbsp;ismertettem&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Harcoló&nbsp;szabadkőművesség&nbsp;című&nbsp;könyvemben.&nbsp;Kimondható,&nbsp;hogy&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;hazai&nbsp;radikális&nbsp;páholyok,&nbsp;amelyek&nbsp;egyre&nbsp;nagyobb&nbsp;hatást&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;gyakoroltak&nbsp;a&nbsp;Magyarországi&nbsp;Symbolikus&nbsp;Nagypáholy&nbsp;egészére,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megkísérelték&nbsp;átfordítani&nbsp;a&nbsp;harcukat&nbsp;a&nbsp;kereszténység&nbsp;mint&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;főellenség&nbsp;ellen.&nbsp;Nem&nbsp;véletlen,&nbsp;hogy&nbsp;létrejött&nbsp;Károlyi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőműves&nbsp;kormánya,&nbsp;a&nbsp;vörös&nbsp;diktatúra&nbsp;pedig&nbsp;Faber&nbsp;Oszkár&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőműves&nbsp;vezetésével&nbsp;úgynevezett&nbsp;likvidációs&nbsp;bizottságot&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;hoz&nbsp;létre.&nbsp;Ennek&nbsp;a&nbsp;keresztény&nbsp;egyházak&nbsp;megszüntetése&nbsp;lett&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;feladata:&nbsp;íme,&nbsp;beérett&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;egyházellenesség&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Kárpát-medencei&nbsp;vetése.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Raffay&nbsp;Ernő&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;szerző&nbsp;történész,&nbsp;egyetemi&nbsp;tanár&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Magyar&nbsp;Nemzet&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Mentes&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;vírusoktó<a href="mailto:l.&nbsp;www.avg.com&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;_______________________________________________Grem&nbsp;mailing&nbsp;listGrem@turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;_______________________________________________Grem&nbsp;mailing&nbsp;listGrem@turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem_______________________________________________" target="_blank">l.&nbsp;www.avg.com&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;_______________________________________________Grem&nbsp;mailing&nbsp;listGrem@turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;_______________________________________________Grem&nbsp;mailing&nbsp;listGrem@turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem_______________________________________________</a><br>
                    Grem mailing list<br>
                    <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
                    <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
                </div>
              </div>
              <br>
              <fieldset></fieldset>
              <pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
            </blockquote>
          </div>
          _______________________________________________<br>
          Grem mailing list<br>
          <a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
          <a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
        </blockquote>
      </div>
      <br>
      <fieldset></fieldset>
      <pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
    </blockquote>
  </div>

_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</div></div></div>