<div><div>Kedves Egon, Laci többiek!</div><div> </div><div>Ulrich atyát említettem, ő inkább a nemzetközi szabadkőművességnek a szakértője. A jelenlegi magyar Nagypáholy vezetője egy Pók Attila nevű történész - bár lehet, hogy ő tudja a legtöbbet, de objektivitás nem várható el tőle...</div><div><br />Reinisch Egon <reinisch@t-online.hu> írta:<blockquote style="border-left:3px solid lightGray;padding-left:3px;"> </blockquote></div></div><p>Kedves Laci !</p><p>R.-nak a magyarországi szabadkőművesekről szóló könyveit Pl.--Politizáló Szabadkőművesek-- című könyvét mindenki számára javaslom elolvasni akinek ehhez kedve van mert rengeteg eredeti forrást közöl és senki nem végzett el tudomásom szerint ehhez hasonló munkát. Csak a összegzései kicsit koncepciózusak.</p><p> </p><p>Hatos Pál vagy éppen Ablonczy Balázs írt kritikát Raffay megállapításaihoz ,de ők a magyar szabadkőművesek iratait tudomásom szerint nem dolgozták fel viszont a nemzetközi szabadkőművesekkel kapcsolatban az kritikáik szerintem helytállóak.Hatos Pál "Elátkozott Köztársaság " .Ablonczy Balázs "Trianon legendák ".</p><p>Azt nem tudom Ungváry miért dumált bele az ügybe mert tudomásom szerint ő nem foglalkozott a magyarországi szabadkőművesekkel.</p><p>Romsics még nem szólalt meg az ügyben ha jól tudom ,pedig őt érték az eredeti kritikák.</p><p>Mindezekhez képest Én is meglepődtem R. tárgyi cikkén mert az eddigi munkáival kapcsolatban R.-tól azért többet vártam volna.</p><p>Tehát olyanról aki nagyon beledolgozta volna magát a témába és igazán autentikus nem tudok .</p><p>Üdv. Egon</p><div class="moz-cite-prefix">2020.07.15. 12:22 keltezéssel, Laszlo Goczan írta:</div><blockquote type="cite" cite="mid:CAG7O3ZGoFDiArxvBhord3V0M_G38u43yYQuYzGobmbeWfaagew@mail.gmail.com"><div dir="ltr">Kedves Egon, Levente, többiek!<div> </div><div>Nagy érdeklődéssel olvasom a szabadkőművességről szóló diskurzust, valóban</div><div>nagyon imponáló az az ismeretanyag, amit itt felvonultattok sok-sok számomra</div><div>új aspektussal. </div><div>Látom, hogy Raffay Ernő írásait számos kritika éri, sőt ennél is erőteljesebben</div><div>fogalmazva: " Ő csak elvárásoknak próbál megfelelni, mely konzervatív körökben</div><div>hiányos történelmi ismeretekből adódik az ő cikkeinek is köszönhetően".</div><div>Mivel én is abba az eltévelyedett körbe tartozom, aki elsősorban Raffay Ernő</div><div>írásaiból tájékozódott eddig ebben a témakörben , kérdezném, ki az az</div><div>autentikus szakértő, akinek könyveit olvasva felnyílhat egy hozzám hasonló</div><div>amatőr érdeklődő szeme a szabadkőművesség vonatkozásában? </div><div> </div><div>Köszönettel: Góczán Laci</div></div> <div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a moz-do-not-send="true" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('reinisch@t-online.hu');">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. júl. 15., Sze, 11:42):</div><blockquote style="margin:0px 0px 0px
0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex" class="gmail_quote"><div><p>Kedves Levente !</p><p>Köszönöm ezt a precíz összeállítást nagy munkától szabadítottál meg . Én már kezdek belefáradni ebbe. Ezért írtam meg egy mondatban Emőkének azt amit te ilyen hosszan adatolva megtettél :-----Az alap cikk egyébként több helyen nincs szinkronban a valóban megtörtént eseményekkel illetve fontos események amik megmagyarázzák a történteket kimaradtak belőle.------</p><p>Arról is írtam már hogy a francia forradalom alatt a francia szabadkőművesek elsősorban ellenforradalmárok voltak ezért a párizsi nagypáholy vezetősége utasította tagjait hogy a király pere során XVI. Lajos felmentésére szavazzanak és mikor Phillipe-Égelité eredetileg orleans-i herceg a király halálára szavazott a páholy kizárta soraiból.</p><p>A cikk író nem történészi értekezést írt hanem csak meg akart felelni a jelenlegi konzervatív köreinkben meglévő elvárásoknak(amik sajnos részben történelmi ismeret hiányból erednek illetve az ilyen cikkek nyomán alakultak ki ) ,ahogy ezt tette már 1984-ben is csak akkor más elvárásoknak akart megfelelni.</p><p>A történelemből csak akkor tanulhatunk ha megtudjuk azt, hogy őseink mikor és miért voltak sikeresek vagy vallottak kudarcot mikor tudtak megvalósítani emberi együttműködést ,ha mítoszokkal helyettesítjük mindezt,akkor semmi értelme nincs történelemmel foglalkozni.</p><p>E.</p><div>2020.07.15. 10:38 keltezéssel, Sziklay Levente írta:</div><blockquote type="cite"><div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">(Az időrend kedvéért: okt. 31-én már kivégezték a Gironde 222 képviselőjét, még korábban a királyt és Mária Antoanette-et)</span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">HELYESEN:</span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">(Az időrend kedvéért: okt. 31-én már kivégezték a Gironde 22 képviselőjét, még korábban a királyt és Mária Antoanette-et)</span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">BOCS AZ ELÜTÉSÉRT</span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">UI.:Leegyszerüsítettem az érthetőség kedvéért. 21 képviselő került a guillotine alá élve, egy öngyilkos lett, de a holttestét is lefejezték</span></span></div><div><br />Sziklay Levente <a target="_blank" moz-do-not-send="true" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('lsziklay@freemail.hu');"><lsziklay@freemail.hu></a> írta:<blockquote style="border-left:3px solid
lightgray;padding-left:3px"><div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Kedves Egon, Mőci, többiek!</span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Hemzseg a hibáktól, a tények egyoldalú beállításától. </span></span></div><div> </div><div><b><span style="font-size:18px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">1. Szabadkőművesek</span></span></b></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Franciaországban kb. 700 pap volt szabadkőműves, ebből Párizsban 300-an éltek.</span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Divat volt az értelmiségiek körében szabadkőművesnek lenni, ezért amikor a francia forradalom különböző szekciói és frakciói egymás ellen harcoltak, mindegyikben lehetett találni mind (volt) papot, mind szabadkőművest.</span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">A Grand Orient (Nagy Kelet) a legfőbb szabadkőműves páholy feje Fülöp orleans-i herceg volt, aki később Egyenlőség Fülöp (Phillipe-Égelité)-re változtatta a nevét, a konvent tagja volt, a király halálára szavazott, de őt is lefejezték 1793 nov. 6-án - pedig még a szabadkőművességet is megtagadta - ekkor már a szabadkőműves páholyokat is betiltották..</span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">(Az időrend kedvéért: okt. 31-én már kivégezték a Gironde 222 képviselőjét, még korábban a királyt és Mária Antoanette-et)</span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">A Grand Orient második számú embere, Luxemburg herceg emigrált és az ellenforradalmat szervezte Németországban (a legtöbb kis német fejedelem és uralkodó szintén szabadkőműves volt ekkor)</span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">1789-ben kb. 1000 páholy működött Franciaországban, amikor újra engedélyezték 1800-ban, kb. 75 kezdett el működni megint.</span></span></div><div> </div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span style="background-color:#ead1dc"><b>"Az új francia forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg akarták teremteni a laikus, világi ateista francia államot, s ehhez bármilyen durva módszert megengedhetőnek tartottak." - írja Raffay.</b></span></span></span></div><div><div><br /><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Ez baromság!</span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:18px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><b>2. Keresztényüldözés</b></span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">A Forradalom alatt volt keresztényüldözés is - egy rövid ideig - és sok papot is meggyilkoltak, de nem szabad elfelejteni, hogy két katolikus egyház működött, az alkotmányos és a rendszerre fel nem esküdött (ez megint egy hosszú történet lenne).</span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">A terror alatt általában azokat a szerzeteseket, apácákat, papokat, laikus testvéreket ölték meg, akik megtagadták az esküt az Egyház Polgári Alkotmányára.</span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">A Meszlényi által leírt események megtörténtek. De Raffay állításával ellentétben sohasem volt törvény, NEM IGAZ HOGY</span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span style="background-color:#ead1dc"><b>1793. november 7-én </b></span><span style="background-color:#fff2cc"><b>a kereszténységet s vele az alkotmányos egyház<span style="background-color:#ead1dc">at </span></b></span><span style="background-color:#ead1dc"><b>törvénnyel megszüntetve, az ész és a természet új vallását vezették be.</b></span></span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">1793-ban a terror káoszt jelentett. Állandó harcok a vidéken a helyi különböző bizottságokban, egymás között és a kiküldött konventbiztosokkal, egymás kölcsönös vádolása és feljelentése helyben és Párizsban, a gyanúsak állandó feljelentése, kivégzések, börtönök, képzelt és valódi felkelések.</span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Sok helyen radikális ateisták is hatalomba kerültek és az alkotmányos egyház tagjai is veszélybe kerültek, templomokat zártak be, kezdtek el lebontani, műkincseket pusztítottak el stb. - miközben egymást is irtották.</span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">A később nagy szerepet játszó <span><i>Joseph Fouché - egykori oratoriánus szerzetes - </i></span> konventbiztosként leszedte a temetőkről a <i>Feltámadunk </i>feliratot és helyébe <i>A halál örök álom</i> táblát tetette - amiért Robespierre megvádolta.</span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Volt, ahol ez az üldözés nem történt meg - minden a helyi viszonyoktól függött.</span></span></div><div> </div><div> </div><div><b><span style="font-size:18px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Kis időrend:</span></span></b></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span>A konvent már 1793 április 21—24. </span><span>száműzetésre ítélt minden eskümegtagadó papot, </span></span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span>A konvent, mintha egyházi konvent </span><span>volna, megengedte a papok házasságát, mely szabadsággal</span><span> Grégoire</span><span> abbé és </span><span>Lindet</span><span> püspök példájára körülbelül 2000 pap élt. </span></span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span><b>szept. 17.</b> Elfogadják a gyanúsakról szóló törvényt: bárki beleshetett</span></span></span></div><div> </div><div><p><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><b>október 5. </b>A <a title="Francia
forradalmi naptár" target="_blank" moz-do-not-send="true" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Francia_forradalmi_napt%C3%A1r">forradalmi naptár</a> bevezetése. Az első év szeptember 22-én, a Köztársaság kikiáltásával kezdődik</span></span></p><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"> </span></span></div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span><b>okt. 28-án</b> a konvent teljesen kizárta a papokat az iskolák</span><span>ból </span></span></span></div><div> </div><div><p><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><b>november 5.</b> Polgári ünnepeket vezetnek be.</span></span></p><p> </p><p><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><b>november 6-án </b>a Nemzeti Konvent engedélyezte, hogy a községek megtagadják a katolikus vallást </span></span></p><p> </p><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span><b>november 7-én</b> pedig</span><span> Gobel</span><span> párizsi érsek és több főpap — fején </span><span>vörös sapkával — lemondott püspökségéről, mivel <i>"látja a józan gondolkodás </i></span><i><span>nagy előhaladását s úgy tapasztalja, hogy hivatalára sem kedve, sem szüksége </span></i><span><i>nincs a népnek"</i>.</span><span> Julien,</span><span> a toulousei ref. pap, a szószékről egy katolikus püspökkel </span><span>kezet fogva jelentette be lemondását.</span></span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><b>November 10-én</b> az Ész Temploma névre átkeresztelt Notre-Dame-ban megrendezték a Szabadság és az Ész ünnepét, amely meglehetősen száraznak, unalmasnak és lélektelennek bizonyult. A szertartást úgy lehet összefoglalni, hogy a katedrálison belül összeállítottak egy hevenyészett görög–római stílusú templomot, a fehér ruhás, frígiai sapkás, kezében lándzsát tartó Szabadság pedig meghajolt az Ész lángja előtt, majd virágok és növények közé telepedett. Maillard kisasszonynak nevezett Marie-Thérèse Davoux színésznő alakította ezt a szerepet.</span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">De ezt nem a konvent csinálta, hanem a <i>Községtanács (Commune), Chaumette, Momoro - Hébert</i> hívei - vezetésével. Állandó hatalmi harc volt ugyanis a Konventen belül is, a Községtanácson belül is, A Közjóléti Bizottságon és Közbiztonsági Bizottságon belül is, és egymás ellen is a felhergelt utcai tömegekre támaszkodva...</span></span></div></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><i><b><span>Robespierre</span></b></i><span><b><i> </i>nov. 21-én a jakobinus-klubban, 28-án </b>pedig a konventben is </span><span>föllépett <i>Hébert, Clootz és Chaumette t</i>úlzásai ellen. Szerinte az <b>ateizmus arisztokrata j</b>ellegű - AMI A GUILLOTINE -NAL való fenyegetés volt</span></span></span></div> <div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span><b>december 6-án</b> </span><span><i>Robespierre</i>-nek </span><span>indítványára a konvent </span><span>kimondta, hogy</span><span> mindenki szabadon gyakorolhatja vallását.</span><span> A katolikusok ettől a </span><span>pillanattól fogva ismét nyíltan és egyértelműen a törvény oltalma alatt álltak. </span></span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif"><span><b>1794 márc. 13 </b><i>:Hébert, Chaumette, Momoro </i>és veszettek letartóztatása, majd kivégzése (ők vezettek a keresztény -ellenes kampányt)</span></span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="font-family:Arial,Helvetica,sans-serif">Függelék: A <span>gyanúsakról szóló törvény</span></span></span></div><div> </div><div>1. Közvetlenül a jelen határozat kiadása után a Köztársaság területén valamennyi, még szabad [ilyen] egyént őrizet alá kell helyezni.<br /><br />2. A következő személyek tekinthetők gyanúsnak. Először azok, akik viselkedésükkel, kapcsolataikkal, beszédükkel vagy írásaikkal a zsarnokság vagy föderalizmus híveinek és a szabadság ellenségeinek mutatkoznak. Másodszor azok, akik nem képesek a március 21-ei határozatban meghatározottak szerint igazolni megélhetési módjukat és állampolgári kötelezettségeik teljesítését. Harmadszor azok, akiktől megtagadták hazafiságuk igazolását. Negyedszer azok a közhivatalnokok, akiket a Konvent vagy megbízottai elbocsátottak hivatalukból, ... nemesek és emigránsok azon férjei és feleségei, apjai, anyjai, fiai, leányai, fivérei, nővérei és ügynökei, akik nem nyilvánították ki a forradalomhoz való ragaszkodásukat.<br /><br />10. Szükség esetén a polgári és büntető bíróságok fogva tarthatnak és a fent említett börtönökbe küldhetnek olyan személyeket, akikről megállapították, hogy nem lehet vádiratot készíteni ellenük, vagy akiket felmentettek az ellenük emelt vád alól.</div><div> </div><div>Reinisch Egon <a target="_blank" moz-do-not-send="true" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('reinisch@t-online.hu');"><reinisch@t-online.hu></a> írta:</div><blockquote style="border-left:3px solid
lightgray;padding-left:3px"> </blockquote></div></div><p>Kedves Emőke !</p><p>A cikk első mondata tévedés :a sátánista szabadkőművesek elődei a fekete macskák (és nem Néró ) ez Egyházunk hivatalos álláspontja .</p><p>Üdv. Egon</p><div>2020.07.12. 10:30 keltezéssel, Emoke Greschik írta:</div><blockquote type="cite"><div dir="ltr"><div><span style="background-color:#ead1dc"><span style="font-size:large"><b>Néró késői utódai: a szabadkőművesek</b></span></span></div><div> </div><div><span style="background-color:#ead1dc"><b><span>A <span style="background-color:#fff2cc">keresztény</span>ellenes ideológia francia gyökerei a századfordulóra <span style="background-color:#fff2cc">hazánkat </span>is behálózták.</span></b></span></div><div> </div><div>2020. július 11. 10:51</div><div><a target="_blank" moz-do-not-send="true" href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html">https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html</a></div><div><div><div> </div></div></div><a title="Google+" moz-do-not-send="true"> </a><div><div> </div><div style="float:right"> </div></div><div><img alt="" moz-do-not-send="true" style="margin-right: 0px;" width="180" height="101" src="https://gondola.hu/kepek/nyitonagy/122666.jpg" /></div><p>Az elmúlt hónapokban az újra fellángoló keresztényellenes megnyilvánulások brutalitása sokakban értetlenséget váltott ki. Vajon mi az oka annak, hogy ismét a keresztény jelképeket, a keresztény egyházakat gyalázó baloldali-anarchista megmozdulások még mindig ezt tartják gyűlöletük tárgyának? Pedig van rá magyarázat.</p><div><div id="gmail-m_5050518373787591469et-boc"><div><div><div> A modern korunkra hatással lévő keresztényellenes ideológia a felvilágosodás és a kultúra sokak által nagyra tartott <span style="background-color:#d9ead3"><b>Franciaországában alakult ki az 1700-as évek második felében. </b></span>Magára talált akkor az Enciklopédia köteteit megalkotó értelmiség és az angol, keresztény alapokon nyugvó szabadkőművességtől az ateista világfölfogás felé elmozduló, <span style="background-color:#d9ead3"><b>egyre radikálisabban materialista francia (úgynevezett latin típusú) szabadkőművesség, főleg a Francia Nagyoriens Nagypáholy.</b></span></div></div></div></div></div><div>Tapossátok el a gyalázatost!</div><p>1789 előtt és után is a keresztény királyság elleni harc vezetője a Kilenc Nővér (Les Neuf Soeurs) Páholy volt, amelynek tagjai közé tartoztak a francia „felvilágosodás” legnagyobb nevei. Voltaire jelszava: <span style="background-color:#ead1dc"><b>Tapossátok el <span style="background-color:#fff2cc">a gyalázatost! (tudniillik az egyházat).</span></b></span><span style="background-color:#fff2cc"> </span>A nagy francia szabadkőműves forradalom során a jakobinus diktatúra végéig a legfontosabb stratégiai cselekedetek: meggyilkolják a királyt és a királysághű arisztokrácia legjobbjait – „természetesen” feleségekkel és gyerekekkel együtt. 1791 szeptemberében <span style="background-color:#ead1dc"><b>kivégeznek Párizsban <span style="background-color:#fff2cc">1400 rabot,</span> köztük majdnem <span style="background-color:#fff2cc">háromszáz papot és három püspököt</span></b></span><span style="background-color:#fff2cc">. </span>Európa történetében ez volt az első (ha nem is az utolsó) eset, amikor az állam elüldözi saját papjait, kimondottan politikai-ideológiai megfontolások alapján<span style="background-color:#ead1dc"><b>. Az új francia forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg akarták teremteni a laikus, világi ateista francia államot, s ehhez bármilyen durva módszert megengedhetőnek tartottak.</b></span></p><div id="gmail-m_5050518373787591469gmail-billboardbanner"> </div><p>Így aztán a későbbiekben Néró császár korát idéző kegyetlenkedések kezdődtek<span style="background-color:#ead1dc"><b>. 1793. november 7-én </b></span><span style="background-color:#fff2cc"><b>a kereszténységet s vele az alkotmányos egyház<span style="background-color:#ead1dc">at </span></b></span><span style="background-color:#ead1dc"><b>törvénnyel megszüntetve, az ész és a természet új vallását vezették be.</b></span> Sok templomból raktárt vagy istállót csináltak. Az egyház szervezete csaknem teljesen felbomlott. Meszlényi Antal így mutatja be: „<span style="background-color:#fff2cc"><b>Imakönyv, rózsafüzér, szentkép, ereklye <span style="background-color:#ead1dc">mind</span></b></span><span style="background-color:#ead1dc"><b> olyan tilos tárgy lett, <span style="background-color:#fff2cc">amely tulajdonosát</span> könnyen a halálra juttatta. </b></span>Hitvány élcelődést űztek a kereszténység szent szertartásaiból: <span style="background-color:#fff2cc"><b>mise, áldozás, körmenet stb., mind</b></span> . <span style="background-color:#ead1dc"><b>olcsó élceknek lett a középpontja</b></span>. <span style="background-color:#ead1dc"><b> Szamarakra<span style="background-color:#fff2cc"> főpapi infulát</span> raktak, <span style="background-color:#fff2cc">kazulába </span>öltöztették, előttük <span style="background-color:#fff2cc">keresztet és misekönyveket </span>vittek s így jártak-keltek a maskarás körmenetek.”</b></span></p><div>Mészárlás a nyílt tengeren</div><p>A csőcselék ezt nem merte volna megtenni, ha a francia szabadkőműves állam vezetői nem szorgalmazzák e durva keresztényellenes támadásokat. A bűnös fővárosból, Párizsból vidékre is kiterjedt a keresztényellenesség legdurvább formája: <span style="background-color:#ead1dc"><b>Nantes-ban az egyik forradalmi biztos a Washington nevű szállítóhajóra rakatott<span style="background-color:#fff2cc"> 825 pap</span>ot, a Deus-Associés nevűre pedig <span style="background-color:#fff2cc">542 papot és szerzetes</span>t. Kihajóztak velük a nyílt tengerre, s elsüllyesztették a hajókat.<span style="background-color:#ead1dc"> </span></b><b>1795-ben pedig törvényt alkottak<span style="background-color:#d9ead3"> az állam </span>és <span style="background-color:#fff2cc"> egyház </span>szétválasztásáról, amit újabb kegyetlenkedések követtek</b></span>. 1789 előtti és utána következő években, Európában először <span style="background-color:#ead1dc"><b>létrejött a <span style="background-color:#fff2cc">kereszténység</span>et megszüntetni akaró értelmiségi és politikusi populáció, amely a XIX. század végére átvette a francia állam vezetését,</b></span> mind a parlamentben, a kormányokban, az egyetemi- és tudományos életben, mind a kultúra területén.</p><p>A kereszténység tragédiájának második fölvonása a XX. század első évtizedére esik. A francia kultúrharc ugyan már 1875 után újra megindult; <span style="background-color:#ead1dc"><b>1880-ban kizárták <span style="background-color:#fff2cc">a püspöki kar küldötteit</span> a Legfelsőbb Közoktatási Tanácsból; 1882-ben megszüntették<span style="background-color:#fff2cc"> a lelkészséget a középiskolákban</span></b></span>; <span style="background-color:#ead1dc"><b>1883-tól </b></span><span style="background-color:#d9ead3"><b>katonai egységek <span style="background-color:#ead1dc">nem vehettek részt</span> <span style="background-color:#fff2cc">vallási szertartáson</span>;</b></span> 1884-ben megszüntették a kórházak papi állásait, valamint eltörölték a francia parlamenti munka megkezdésekor és befejezésekor mondott imákat. 1886-tól az egyházi iskolákban sem taníthatott szerzetes stb.</p><p>Azonban a kultúrharc agresszíven keresztényellenes éle a XX. század első évtizedében zajlott. Ekkorra a francia állam szabadkőműves béklyóba kerül. A Magyar Országos Levéltár P szekciójában, a Demokratia Páholy iratai között olvasható: „A múlt hónapban újjáalakult Briand-kormányban, a France Chrétienne szerint hét szabadkőműves foglal helyet, és pedig Pichon testvér külügyminiszter, Klotz testvér pénzügyminiszter, Dupuy testvér kereskedelmi, Puech testvér közmunkaügyi, Faure testvér közoktatásügyi, Lafferre testvér, a Nagyoriens volt elnöke, munkaügyi miniszter és Dujardin-Beaumetz testvér, a szépművészetek minisztere.” Fontos tudnunk, hogy Pichon testvér, Georges Clemenceau fiatalkori barátja és páholytársa majd 1919-ben, amikor újra külügyminiszter, a magyar határok tárgyalásakor <span style="background-color:#ead1dc"><b>kijelenti, hogy „<span style="background-color:#fff2cc">magyar nemzet </span>nem létezik, csak 15 ezer nagybirtokos”.</b></span></p><div>Émile Combes, az antihős</div><p>A magyarországi szabadkőművesség központi hivatalos havi folyóirata pedig ezt írja 1909-ben: „A francia törvényhozás két házában a szabadkőművesség tudvalevőleg fényesen van képviselve.” Majd hosszasan ismertetik a neveket. <span style="background-color:#ead1dc"><b>A szabadkőműves francia miniszterelnök, Émile Combes (kormányfő 1902. június – 1905. január között) lényegében eltörölte<span style="background-color:#fff2cc"> a francia katolikus egyház<span style="background-color:#ead1dc">at</span></span><span style="background-color:#ead1dc">.</span> </b></span>Szántó Konrád, a korszak kutatója így összegez: „Az egyháztól elvett vagyon 410 millió frank volt, a püspököket, plébánosokat, szemináriumokat kilakoltatták, a templomok, plébániák mint az egyháznak kölcsönadott épületek állagának megőrzése a helyi községtanácsok jóindulatától függött, s mivel azok sokfelé egyházellenes beállítottságúak voltak, ezrével mentek tönkre a templomok.” Ezeken kívül már 1902-ben betiltott a szabadkőműves kormány 12 ezer (!) egyházi iskolát, majd 1904-ben, ismét megvonva az összes szerzetestől a tanítás jogát, bezárták a maradék 2500 egyházi iskolát is. Combes, tudva, hogy a szerzetesek alkotják a katolikus egyház legnagyobb szellemi erejét, a századelőn <span style="background-color:#fff2cc"><b>a szerzetesrendek<span style="background-color:#ead1dc">et </span></b></span><span style="background-color:#ead1dc"><b>támadta meg.</b></span> <span style="background-color:#fff2cc"><b>Akkoriban a magyar egyház sok <span style="background-color:#ead1dc">elüldözött</span> francia szerzetest és apácát befogadott.</b></span></p><p>Mi volt a helyzet a Magyar Királyságban?</p><p>A magyarországi értelmiség liberális és szociáldemokrata tagjai hamar a francia példa vonzása alá kerültek. A magyarországi „harmadik liberális nemzedék” (1890–1920) tagjai radikális liberálisok és szabadkőművesek voltak. A legismertebb személy Jászi Oszkár, aki a Társadalomtudományi Társaság elnöke, a Huszadik Század című folyóirat szerkesztője, 1906-tól a Demokratia, 1908-tól a Martinovics Páholy alapítója és főmestere. A századfordulótól először a nagyváradi László Király Páholy, majd a Martinovics Páholy vezetői (Jászi mellett Várady Zsigmond) alakítják ki a hazai radikális szabadkőművesség társadalomátalakító célrendszerét. Ennek lényegesebb elemei: először is meg kell támadni, le kell járatni, s ha lehet, meg kell semmisíteni legerősebbnek tartott ellenségüket, a katolikus egyházat. Másodszor: be kell vezetni az általános, titkos, községenkénti választójogot. Ezzel a politikai főhatalom megszerzése volt a céljuk, tekintet nélkül arra, hogy az általános választójognak milyen hatása lehetett volna a magyar képviselőház etnikai összetételére. Harmadszor: Jászi javaslatára újra kellett volna írni a magyar történelmet.</p><p>A célok megvalósítására létrehoztak jónéhány civil szervezetet, a választójogi ligát, amely nagygyűléseket rendezett az országban. Ráadásul Jászi, aki tudta, hogy nyugati szövetségesek nélkül semmi esélyük kormányra kerülni, nemcsak a magyargyűlölő Scotus Viatorral, a brit külügy munkatársával vette föl a kapcsolatot, hanem – s ez nincs benne a hazai történetírásban – jelentős nyugati, keresztényellenes szabadkőműveseket hívott meg Budapestre.</p><div>Importált felforgatók</div><p>Ennek a szellemében érkezett többször is Budapestre az európai hírű belga szabadkőműves, Léon Furnémont. Furnémont először 1903 őszén járt Budapesten, amikor szeptember 13-án beszédet mondott egy budapesti munkásgyűlésen, amit a szociáldemokrata párt szervezett. A nagyobb nyilvánosságot úgy érte el, hogy saját kezdeményezésére cikket írt a Budapesti Naplóba. A sajtó túlnyomó része mindig a szabadkőművesek rendelkezésére állt. Sokkal fontosabb és széleskörűbb a következő, 1908. szeptember végi budapesti látogatása. Ekkor ugyanis legalább három különböző programot bonyolított le: előadást tartott a Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete rendezésében a városháza nagytermében, több száz fős közönség előtt; előadást tartott a Társadalomtudományi Társaság rendezésében, s végül, de nem utolsósorban volt egy titkos programja: megjelent a Demokratia Páholyban, ahol szintén előadást tartott. A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületében tartott nagygyűlésnek négy szónoka volt: először a liberális-marxizáló Jászi Oszkár, a Martinovics Páholy megalakítója; utána Furnémont, majd Kunfi Zsigmond, a szociáldemokrata párt és a Martinovics Páholy tagja, végül a nagyváradi Várady Zsigmond, az ottani László Király Páholy tagja és egykori főmestere tartott beszédet. Jászi megállapította, hogy „a harcos klerikalizmus uralomra jutott Magyarországon, mely lelketlen izgatást folytat mindazon eszmék és törekvések ellen, melyek modern kultúránk érckészletéhez tartoznak.”</p><p>Furnémont kijelentette: „A római egyház nem vallási, hanem szociális intézmény, mely a múlt sötétségéért és maradiságáért küzd a modern technika fegyvereivel, bár a pápát a legjobb akarattal sem mondhatjuk lángésznek. Diadalra jutása egyértelmű a szabadság és fejlődés elnyomásával. Ezért nem tűri meg fölvilágosult ember vagy nép. […] Ez a sok körmenet és katolikus demonstráció arra szolgál, hogy az egyházat a nagy vereségekért vigasztalja: 37 évvel ezelőtt Rómában fegyveres erővel szüntették meg a pápa fegyveres erőtől védett világi hatalmát. Négy évvel ezelőtt pedig a római világkongresszus egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy a pápának nemcsak világi, hanem szellemi hatalmát is el kell törölni. E kívánságot Franciaország már teljesítette és ez a nemzetközi szabadgondolkodó-szövetség nagy diadala.”</p><p>A nagygyűlésen a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond (később Károlyi Mihály kormányának minisztere, majd a Tanácsköztársaság népbiztosa) beszélt: „Az elmúlt vasárnapon [egy katolikus nagygyűlésen] a középkori Magyarország Budapest utcáin hadat üzent a modern Magyarországnak. Tömjéntől és pálinkától elbutított parasztok százait hozták föl, hogy megfenyegessék vele a főváros modern gondolkozású népét. A katolikus nagygyűlésen kibontakozott az új klerikalizmus képe, amely a szociális és demokratikus haladás jelszavait hangoztatja, hogy annál biztosabban meghamisíthassa őket. Ez a modern fegyverkezés azért történik, hogy meghiúsíthassa a klerikalizmus az elkövetkező veszélyt, a két nagy szekularizációt: a papi javaknak és a gyermeki léleknek szekularizációját. A klerikalizmus anyagi hatalmának a papi birtokok, szellemi hatalmának a gyermeki lélek birtoklása az alapja. A katolikus nagygyűléstől mozgósított barbarizmus a klerikális iskola gyümölcse. Jól tudja a reakció, hogy a francia szeparációt azoknak a polgároknak a választójogosultak sorába való lépése tette lehetővé, kik 1883-ban, vagyis akkor jártak iskolába, amikor az állami, felekezettől mentes és ingyenes népoktatás megvalósult. Viszont mi is tudjuk, hogy addigra, míg iskoláinkban a lelkek megmérgezése tovább folyik, gazdasági és politikai haladásra nem számíthatunk. Nálunk 16 ezer népiskola közül 12 ezer, 167 gimnázium közül 137 felekezeti. Ezekből az iskolákból kerülnek ki a Szent Imre-kollégium keresztesvitézei […]. A klerikálisok a modern eszközök kihasználásában olyan messzire mennek, hogy az egyházi épületeket tűz, a termést jégkár ellen csak olyan intézeteknél biztosítják, amelyek a katolikus iskolák javára províziót [közvetítői jutalékot] adnak. Így a püspöki székben ülő demagógok mellett megjelent a tiarás és lilacsuhás biztosítási ügynök.”</p><div>Faber Oszkár, a likvidátor</div><p>Kunfi úgy látja, hogy a nyugati kultúra akkor jön Magyarországra, ha a katolikus egyháztól elveszik az anyagi, valamint a lelkek fölötti hatalmat. Kunfi vágyai közé tartozik, hogy megtegye azt, amit a francia szabadkőműves testvérei Franciaországban már kiviteleztek. A gyűlésen több hasonló beszéd is elhangzott. Összességében pedig kijelenthető, mert a források ezt bizonyítják, hogy 1908 körüli évekre a Magyar Királyságban is kialakult a keresztényellenesség személyi állománya. Jöhettek a székesfővárosba a politikailag „nehéz súlyú” nyugati szabadkőművesek, akik hazájukban már bizonyítottak a királyság és a kereszténység ellen. A cél a keresztény magyar nemzetállam (nem szétdarabolása, hanem) átalakítása, francia minta szerinti szabadkőműves köztársasággá.</p><p>Jásziban ekkoriban fogalmazódhatott meg a titkos szabadkőműves politikai párt megszervezése, ami alkotmányellenes volt ugyan, de a magyar liberális mintaállam vezetőitől nem kellett félniük. A Martinovics Páholy iratai szerint 1913 őszétől kezdik szervezni az Országos Polgári Radikális Pártot, amely 1918 október végén Károlyi rózsaszín gróf hármas kormánykoalíciójának egyik tagja lesz.</p><p>Az Országos Levéltár P szekciójában sok ezer hivatalos, szabadkőművesek által írt irat foglalkozik a római katolikus egyház elleni támadások terveivel. Ezeket már ismertettem a Harcoló szabadkőművesség című könyvemben. Kimondható, hogy a hazai radikális páholyok, amelyek egyre nagyobb hatást gyakoroltak a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy egészére, megkísérelték átfordítani a harcukat a kereszténység mint főellenség ellen. Nem véletlen, hogy létrejött Károlyi szabadkőműves kormánya, a vörös diktatúra pedig Faber Oszkár szabadkőműves vezetésével úgynevezett likvidációs bizottságot hoz létre. Ennek a keresztény egyházak megszüntetése lett a feladata: íme, beérett a francia egyházellenesség Kárpát-medencei vetése.</p><p><i>Raffay Ernő</i></p><p><i>A szerző történész, egyetemi tanár</i></p><div><div><br /> </div></div><div>Magyar Nemzet</div></div><div id="gmail-m_5050518373787591469DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"> <table style="border-top:1px solid
rgb(211,212,222)"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:18px"><a target="_blank" moz-do-not-send="true" href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"><img alt="" moz-do-not-send="true" style="width: 46px; height:
29px;" width="46" height="29" src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" /></a></td><td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a target="_blank" moz-do-not-send="true" style="color:rgb(68,83,234)" href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail">www.avg.com</a></td></tr></tbody></table></div> <div>_______________________________________________ Grem mailing list <a moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> <a target="_blank" moz-do-not-send="true" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div></blockquote><div><br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Kedves Emőke !<br /> A cikk első mondata tévedés :a sátánista szabadkőművesek elődei<br /> a fekete macskák (és nem Néró ) ez Egyházunk hivatalos<br /> álláspontja .<br /> <br /> Üdv. Egon<br /> <br /> 2020.07.12. 10:30 keltezéssel, Emoke<br /> Greschik írta:<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Néró<br /> késői utódai: a szabadkőművesek<br /> <br /> <br /> A keresztényellenes<br /> ideológia francia gyökerei a századfordulóra hazánkat is<br /> behálózták.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> 2020.<br /> július 11. 10:51 <br /> <br /> <a target="_blank" moz-do-not-send="true" href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html">https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html</a><br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Az elmúlt hónapokban az újra fellángoló keresztényellenes<br /> megnyilvánulások brutalitása sokakban értetlenséget váltott<br /> ki. Vajon mi az oka annak, hogy ismét a keresztény jelképeket,<br /> a keresztény egyházakat gyalázó baloldali-anarchista<br /> megmozdulások még mindig ezt tartják gyűlöletük tárgyának?<br /> Pedig van rá magyarázat.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> A modern korunkra hatással lévő keresztényellenes<br /> ideológia a felvilágosodás és a kultúra sokak által<br /> nagyra tartott Franciaországában<br /> alakult ki az 1700-as évek második felében. Magára<br /> talált akkor az Enciklopédia köteteit megalkotó<br /> értelmiség és az angol, keresztény alapokon nyugvó<br /> szabadkőművességtől az ateista világfölfogás felé<br /> elmozduló, egyre<br /> radikálisabban materialista francia (úgynevezett<br /> latin típusú) szabadkőművesség, főleg a Francia<br /> Nagyoriens Nagypáholy.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Tapossátok el a gyalázatost!<br /> 1789 előtt és után is a keresztény királyság elleni harc<br /> vezetője a Kilenc Nővér (Les Neuf Soeurs) Páholy volt,<br /> amelynek tagjai közé tartoztak a francia „felvilágosodás”<br /> legnagyobb nevei. Voltaire jelszava: Tapossátok el a gyalázatost!<br /> (tudniillik az egyházat). A nagy<br /> francia szabadkőműves forradalom során a jakobinus diktatúra<br /> végéig a legfontosabb stratégiai cselekedetek: meggyilkolják a<br /> királyt és a királysághű arisztokrácia legjobbjait –<br /> „természetesen” feleségekkel és gyerekekkel együtt. 1791<br /> szeptemberében kivégeznek<br /> Párizsban 1400<br /> rabot, köztük majdnem háromszáz<br /> papot és három püspököt. Európa<br /> történetében ez volt az első (ha nem is az utolsó) eset,<br /> amikor az állam elüldözi saját papjait, kimondottan<br /> politikai-ideológiai megfontolások alapján. Az új francia<br /> forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg<br /> akarták teremteni a laikus, világi ateista francia<br /> államot, s ehhez bármilyen durva módszert megengedhetőnek<br /> tartottak.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Így aztán a későbbiekben Néró császár korát idéző<br /> kegyetlenkedések kezdődtek. 1793.<br /> november 7-én a<br /> kereszténységet s vele az alkotmányos egyházat törvénnyel<br /> megszüntetve, az ész és a természet új vallását vezették<br /> be. Sok templomból raktárt vagy istállót<br /> csináltak. Az egyház szervezete csaknem teljesen felbomlott.<br /> Meszlényi Antal így mutatja be: „Imakönyv,<br /> rózsafüzér, szentkép, ereklye mind olyan tilos<br /> tárgy lett, amely<br /> tulajdonosát könnyen a halálra juttatta. Hitvány<br /> élcelődést űztek a kereszténység szent szertartásaiból: mise, áldozás,<br /> körmenet stb., mind . olcsó élceknek<br /> lett a középpontja. <br /> <br /> Szamarakra<br /> főpapi infulát raktak, kazulába öltöztették,<br /> előttük keresztet<br /> és misekönyveket vittek s így jártak-keltek a<br /> maskarás körmenetek.”<br /> Mészárlás a nyílt tengeren<br /> A csőcselék ezt nem merte volna megtenni, ha a francia<br /> szabadkőműves állam vezetői nem szorgalmazzák e durva<br /> keresztényellenes támadásokat. A bűnös fővárosból, Párizsból<br /> vidékre is kiterjedt a keresztényellenesség legdurvább<br /> formája: Nantes-ban<br /> az egyik forradalmi biztos a Washington nevű<br /> szállítóhajóra rakatott 825 papot,<br /> a Deus-Associés nevűre pedig 542 papot és<br /> szerzetest. Kihajóztak velük a nyílt tengerre, s<br /> elsüllyesztették a hajókat. 1795-ben<br /> pedig törvényt alkottak az állam és<br /> egyház szétválasztásáról,<br /> amit újabb kegyetlenkedések követtek. 1789<br /> előtti és utána következő években, Európában először létrejött a kereszténységet<br /> megszüntetni akaró értelmiségi és politikusi populáció,<br /> amely a XIX. század végére átvette a francia állam<br /> vezetését, mind a parlamentben, a kormányokban,<br /> az egyetemi- és tudományos életben, mind a kultúra területén.<br /> A kereszténység tragédiájának második fölvonása a XX. század<br /> első évtizedére esik. A francia kultúrharc ugyan már 1875 után<br /> újra megindult; 1880-ban<br /> kizárták a<br /> püspöki kar küldötteit a Legfelsőbb Közoktatási<br /> Tanácsból; 1882-ben megszüntették a<br /> lelkészséget a középiskolákban; 1883-tól katonai<br /> egységek nem<br /> vehettek részt vallási<br /> szertartáson; 1884-ben megszüntették a<br /> kórházak papi állásait, valamint eltörölték a francia<br /> parlamenti munka megkezdésekor és befejezésekor mondott<br /> imákat. 1886-tól az egyházi iskolákban sem taníthatott<br /> szerzetes stb.<br /> Azonban a kultúrharc agresszíven keresztényellenes éle a XX.<br /> század első évtizedében zajlott. Ekkorra a francia állam<br /> szabadkőműves béklyóba kerül. A Magyar Országos Levéltár P<br /> szekciójában, a Demokratia Páholy iratai között olvasható: „A<br /> múlt hónapban újjáalakult Briand-kormányban, a France<br /> Chrétienne szerint hét szabadkőműves foglal helyet, és pedig<br /> Pichon testvér külügyminiszter, Klotz testvér<br /> pénzügyminiszter, Dupuy testvér kereskedelmi, Puech testvér<br /> közmunkaügyi, Faure testvér közoktatásügyi, Lafferre testvér,<br /> a Nagyoriens volt elnöke, munkaügyi miniszter és<br /> Dujardin-Beaumetz testvér, a szépművészetek minisztere.”<br /> Fontos tudnunk, hogy Pichon testvér, Georges Clemenceau<br /> fiatalkori barátja és páholytársa majd 1919-ben, amikor újra<br /> külügyminiszter, a magyar határok tárgyalásakor kijelenti, hogy<br /> „magyar<br /> nemzet nem létezik, csak 15 ezer nagybirtokos”.<br /> Émile Combes, az antihős<br /> A magyarországi szabadkőművesség központi hivatalos havi<br /> folyóirata pedig ezt írja 1909-ben: „A francia törvényhozás<br /> két házában a szabadkőművesség tudvalevőleg fényesen van<br /> képviselve.” Majd hosszasan ismertetik a neveket. A szabadkőműves<br /> francia miniszterelnök, Émile Combes (kormányfő 1902.<br /> június – 1905. január között) lényegében eltörölte a francia<br /> katolikus egyházat. Szántó<br /> Konrád, a korszak kutatója így összegez: „Az egyháztól elvett<br /> vagyon 410 millió frank volt, a püspököket, plébánosokat,<br /> szemináriumokat kilakoltatták, a templomok, plébániák mint az<br /> egyháznak kölcsönadott épületek állagának megőrzése a helyi<br /> községtanácsok jóindulatától függött, s mivel azok sokfelé<br /> egyházellenes beállítottságúak voltak, ezrével mentek tönkre a<br /> templomok.” Ezeken kívül már 1902-ben betiltott a<br /> szabadkőműves kormány 12 ezer (!) egyházi iskolát, majd<br /> 1904-ben, ismét megvonva az összes szerzetestől a tanítás<br /> jogát, bezárták a maradék 2500 egyházi iskolát is. Combes,<br /> tudva, hogy a szerzetesek alkotják a katolikus egyház<br /> legnagyobb szellemi erejét, a századelőn a<br /> szerzetesrendeket támadta meg.<br /> Akkoriban a<br /> magyar egyház sok elüldözött<br /> francia szerzetest és apácát befogadott.<br /> Mi volt a helyzet a Magyar Királyságban?<br /> A magyarországi értelmiség liberális és szociáldemokrata<br /> tagjai hamar a francia példa vonzása alá kerültek. A<br /> magyarországi „harmadik liberális nemzedék” (1890–1920) tagjai<br /> radikális liberálisok és szabadkőművesek voltak. A<br /> legismertebb személy Jászi Oszkár, aki a Társadalomtudományi<br /> Társaság elnöke, a Huszadik Század című folyóirat<br /> szerkesztője, 1906-tól a Demokratia, 1908-tól a Martinovics<br /> Páholy alapítója és főmestere. A századfordulótól először a<br /> nagyváradi László Király Páholy, majd a Martinovics Páholy<br /> vezetői (Jászi mellett Várady Zsigmond) alakítják ki a hazai<br /> radikális szabadkőművesség társadalomátalakító célrendszerét.<br /> Ennek lényegesebb elemei: először is meg kell támadni, le kell<br /> járatni, s ha lehet, meg kell semmisíteni legerősebbnek<br /> tartott ellenségüket, a katolikus egyházat. Másodszor: be kell<br /> vezetni az általános, titkos, községenkénti választójogot.<br /> Ezzel a politikai főhatalom megszerzése volt a céljuk,<br /> tekintet nélkül arra, hogy az általános választójognak milyen<br /> hatása lehetett volna a magyar képviselőház etnikai<br /> összetételére. Harmadszor: Jászi javaslatára újra kellett<br /> volna írni a magyar történelmet.<br /> A célok megvalósítására létrehoztak jónéhány civil<br /> szervezetet, a választójogi ligát, amely nagygyűléseket<br /> rendezett az országban. Ráadásul Jászi, aki tudta, hogy<br /> nyugati szövetségesek nélkül semmi esélyük kormányra kerülni,<br /> nemcsak a magyargyűlölő Scotus Viatorral, a brit külügy<br /> munkatársával vette föl a kapcsolatot, hanem – s ez nincs<br /> benne a hazai történetírásban – jelentős nyugati,<br /> keresztényellenes szabadkőműveseket hívott meg Budapestre.<br /> Importált felforgatók<br /> Ennek a szellemében érkezett többször is Budapestre az<br /> európai hírű belga szabadkőműves, Léon Furnémont. Furnémont<br /> először 1903 őszén járt Budapesten, amikor szeptember 13-án<br /> beszédet mondott egy budapesti munkásgyűlésen, amit a<br /> szociáldemokrata párt szervezett. A nagyobb nyilvánosságot úgy<br /> érte el, hogy saját kezdeményezésére cikket írt a Budapesti<br /> Naplóba. A sajtó túlnyomó része mindig a szabadkőművesek<br /> rendelkezésére állt. Sokkal fontosabb és széleskörűbb a<br /> következő, 1908. szeptember végi budapesti látogatása. Ekkor<br /> ugyanis legalább három különböző programot bonyolított le:<br /> előadást tartott a Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete<br /> rendezésében a városháza nagytermében, több száz fős közönség<br /> előtt; előadást tartott a Társadalomtudományi Társaság<br /> rendezésében, s végül, de nem utolsósorban volt egy titkos<br /> programja: megjelent a Demokratia Páholyban, ahol szintén<br /> előadást tartott. A Szabadgondolkozás Magyarországi<br /> Egyesületében tartott nagygyűlésnek négy szónoka volt: először<br /> a liberális-marxizáló Jászi Oszkár, a Martinovics Páholy<br /> megalakítója; utána Furnémont, majd Kunfi Zsigmond, a<br /> szociáldemokrata párt és a Martinovics Páholy tagja, végül a<br /> nagyváradi Várady Zsigmond, az ottani László Király Páholy<br /> tagja és egykori főmestere tartott beszédet. Jászi<br /> megállapította, hogy „a harcos klerikalizmus uralomra jutott<br /> Magyarországon, mely lelketlen izgatást folytat mindazon<br /> eszmék és törekvések ellen, melyek modern kultúránk<br /> érckészletéhez tartoznak.”<br /> Furnémont kijelentette: „A római egyház nem vallási, hanem<br /> szociális intézmény, mely a múlt sötétségéért és maradiságáért<br /> küzd a modern technika fegyvereivel, bár a pápát a legjobb<br /> akarattal sem mondhatjuk lángésznek. Diadalra jutása<br /> egyértelmű a szabadság és fejlődés elnyomásával. Ezért nem<br /> tűri meg fölvilágosult ember vagy nép. […] Ez a sok körmenet<br /> és katolikus demonstráció arra szolgál, hogy az egyházat a<br /> nagy vereségekért vigasztalja: 37 évvel ezelőtt Rómában<br /> fegyveres erővel szüntették meg a pápa fegyveres erőtől védett<br /> világi hatalmát. Négy évvel ezelőtt pedig a római<br /> világkongresszus egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy a<br /> pápának nemcsak világi, hanem szellemi hatalmát is el kell<br /> törölni. E kívánságot Franciaország már teljesítette és ez a<br /> nemzetközi szabadgondolkodó-szövetség nagy diadala.”<br /> A nagygyűlésen a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond (később<br /> Károlyi Mihály kormányának minisztere, majd a<br /> Tanácsköztársaság népbiztosa) beszélt: „Az elmúlt vasárnapon<br /> [egy katolikus nagygyűlésen] a középkori Magyarország Budapest<br /> utcáin hadat üzent a modern Magyarországnak. Tömjéntől és<br /> pálinkától elbutított parasztok százait hozták föl, hogy<br /> megfenyegessék vele a főváros modern gondolkozású népét. A<br /> katolikus nagygyűlésen kibontakozott az új klerikalizmus képe,<br /> amely a szociális és demokratikus haladás jelszavait<br /> hangoztatja, hogy annál biztosabban meghamisíthassa őket. Ez a<br /> modern fegyverkezés azért történik, hogy meghiúsíthassa a<br /> klerikalizmus az elkövetkező veszélyt, a két nagy<br /> szekularizációt: a papi javaknak és a gyermeki léleknek<br /> szekularizációját. A klerikalizmus anyagi hatalmának a papi<br /> birtokok, szellemi hatalmának a gyermeki lélek birtoklása az<br /> alapja. A katolikus nagygyűléstől mozgósított barbarizmus a<br /> klerikális iskola gyümölcse. Jól tudja a reakció, hogy a<br /> francia szeparációt azoknak a polgároknak a választójogosultak<br /> sorába való lépése tette lehetővé, kik 1883-ban, vagyis akkor<br /> jártak iskolába, amikor az állami, felekezettől mentes és<br /> ingyenes népoktatás megvalósult. Viszont mi is tudjuk, hogy<br /> addigra, míg iskoláinkban a lelkek megmérgezése tovább folyik,<br /> gazdasági és politikai haladásra nem számíthatunk. Nálunk 16<br /> ezer népiskola közül 12 ezer, 167 gimnázium közül 137<br /> felekezeti. Ezekből az iskolákból kerülnek ki a Szent<br /> Imre-kollégium keresztesvitézei […]. A klerikálisok a modern<br /> eszközök kihasználásában olyan messzire mennek, hogy az<br /> egyházi épületeket tűz, a termést jégkár ellen csak olyan<br /> intézeteknél biztosítják, amelyek a katolikus iskolák javára<br /> províziót [közvetítői jutalékot] adnak. Így a püspöki székben<br /> ülő demagógok mellett megjelent a tiarás és lilacsuhás<br /> biztosítási ügynök.”<br /> Faber Oszkár, a likvidátor<br /> Kunfi úgy látja, hogy a nyugati kultúra akkor jön<br /> Magyarországra, ha a katolikus egyháztól elveszik az anyagi,<br /> valamint a lelkek fölötti hatalmat. Kunfi vágyai közé<br /> tartozik, hogy megtegye azt, amit a francia szabadkőműves<br /> testvérei Franciaországban már kiviteleztek. A gyűlésen több<br /> hasonló beszéd is elhangzott. Összességében pedig<br /> kijelenthető, mert a források ezt bizonyítják, hogy 1908<br /> körüli évekre a Magyar Királyságban is kialakult a<br /> keresztényellenesség személyi állománya. Jöhettek a<br /> székesfővárosba a politikailag „nehéz súlyú” nyugati<br /> szabadkőművesek, akik hazájukban már bizonyítottak a királyság<br /> és a kereszténység ellen. A cél a keresztény magyar<br /> nemzetállam (nem szétdarabolása, hanem) átalakítása, francia<br /> minta szerinti szabadkőműves köztársasággá.<br /> Jásziban ekkoriban fogalmazódhatott meg a titkos<br /> szabadkőműves politikai párt megszervezése, ami<br /> alkotmányellenes volt ugyan, de a magyar liberális mintaállam<br /> vezetőitől nem kellett félniük. A Martinovics Páholy iratai<br /> szerint 1913 őszétől kezdik szervezni az Országos Polgári<br /> Radikális Pártot, amely 1918 október végén Károlyi rózsaszín<br /> gróf hármas kormánykoalíciójának egyik tagja lesz.<br /> Az Országos Levéltár P szekciójában sok ezer hivatalos,<br /> szabadkőművesek által írt irat foglalkozik a római katolikus<br /> egyház elleni támadások terveivel. Ezeket már ismertettem a<br /> Harcoló szabadkőművesség című könyvemben. Kimondható, hogy a<br /> hazai radikális páholyok, amelyek egyre nagyobb hatást<br /> gyakoroltak a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy egészére,<br /> megkísérelték átfordítani a harcukat a kereszténység mint<br /> főellenség ellen. Nem véletlen, hogy létrejött Károlyi<br /> szabadkőműves kormánya, a vörös diktatúra pedig Faber Oszkár<br /> szabadkőműves vezetésével úgynevezett likvidációs bizottságot<br /> hoz létre. Ennek a keresztény egyházak megszüntetése lett a<br /> feladata: íme, beérett a francia egyházellenesség<br /> Kárpát-medencei vetése.<br /> Raffay Ernő<br /> A szerző történész, egyetemi tanár<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Magyar Nemzet<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Mentes<br /> a vírusoktól. <a target="_blank" moz-do-not-send="true" href="http://www.avg.com">www.avg.com</a> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> _______________________________________________<br />Grem mailing list<br /><a target="_blank" moz-do-not-send="true" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br /><a target="_blank" moz-do-not-send="true" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br /><br /> <br /> <br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br /><a target="_blank" moz-do-not-send="true" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br /><a target="_blank" moz-do-not-send="true" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div>Kedves Egon, Mőci, többiek! Hemzseg a hibáktól, a tények egyoldalú beállításától. 1. Szabadkőművesek Franciaországban kb. 700 pap volt szabadkőműves, ebből Párizsban 300-an éltek. Divat volt az értelmiségiek körében szabadkőművesnek lenni, ezért amikor a francia forradalom különböző szekciói és frakciói egymás ellen harcoltak, mindegyikben lehetett találni mind (volt) papot, mind szabadkőművest. A Grand Orient (Nagy Kelet) a legfőbb szabadkőműves páholy feje Fülöp orleans-i herceg volt, aki később Egyenlőség Fülöp (Phillipe-Égelité)-re változtatta a nevét, a konvent tagja volt, a király halálára szavazott, de őt is lefejezték 1793 nov. 6-án - pedig még a szabadkőművességet is megtagadta - ekkor már a szabadkőműves páholyokat is betiltották.. (Az időrend kedvéért: okt. 31-én már kivégezték a Gironde 222 képviselőjét, még korábban a királyt és Mária Antoanette-et) A Grand Orient második számú embere, Luxemburg herceg emigrált és az ellenforradalmat szervezte Németországban (a legtöbb kis német fejedelem és uralkodó szintén szabadkőműves volt ekkor) 1789-ben kb. 1000 páholy működött Franciaországban, amikor újra engedélyezték 1800-ban, kb. 75 kezdett el működni megint. "Az új francia forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg akarták teremteni a laikus, világi ateista francia államot, s ehhez bármilyen durva módszert megengedhetőnek tartottak." - írja Raffay.Ez baromság! 2. Keresztényüldözés A Forradalom alatt volt keresztényüldözés is - egy rövid ideig - és sok papot is meggyilkoltak, de nem szabad elfelejteni, hogy két katolikus egyház működött, az alkotmányos és a rendszerre fel nem esküdött (ez megint egy hosszú történet lenne). A terror alatt általában azokat a szerzeteseket, apácákat, papokat, laikus testvéreket ölték meg, akik megtagadták az esküt az Egyház Polgári Alkotmányára. A Meszlényi által leírt események megtörténtek. De Raffay állításával ellentétben sohasem volt törvény, NEM IGAZ HOGY 1793. november 7-én a kereszténységet s vele az alkotmányos egyházat törvénnyel megszüntetve, az ész és a természet új vallását vezették be. 1793-ban a terror káoszt jelentett. Állandó harcok a vidéken a helyi különböző bizottságokban, egymás között és a kiküldött konventbiztosokkal, egymás kölcsönös vádolása és feljelentése helyben és Párizsban, a gyanúsak állandó feljelentése, kivégzések, börtönök, képzelt és valódi felkelések. Sok helyen radikális ateisták is hatalomba kerültek és az alkotmányos egyház tagjai is veszélybe kerültek, templomokat zártak be, kezdtek el lebontani, műkincseket pusztítottak el stb. - miközben egymást is irtották. A később nagy szerepet játszó Joseph Fouché - egykori oratoriánus szerzetes - konventbiztosként leszedte a temetőkről a Feltámadunk feliratot és helyébe A halál örök álom táblát tetette - amiért Robespierre megvádolta. Volt, ahol ez az üldözés nem történt meg - minden a helyi viszonyoktól függött. Kis időrend: A konvent már 1793 április 21—24. száműzetésre ítélt minden eskümegtagadó papot, A konvent, mintha egyházi konvent volna, megengedte a papok házasságát, mely szabadsággal Grégoire abbé és Lindet püspök példájára körülbelül 2000 pap élt. szept. 17. Elfogadják a gyanúsakról szóló törvényt: bárki beleshetett október 5. A forradalmi naptár bevezetése. Az első év szeptember 22-én, a Köztársaság kikiáltásával kezdődik okt. 28-án a konvent teljesen kizárta a papokat az iskolák­ból november 5. Polgári ünnepeket vezetnek be. november 6-án a Nemzeti Konvent engedélyezte, hogy a községek megtagadják a katolikus vallást november 7-én pedig Gobel párizsi érsek és több főpap — fején vörös sapkával — lemondott püspökségéről, mivel "látja a józan gondolkodás nagy előhaladását s úgy tapasztalja, hogy hivatalára sem kedve, sem szüksége nincs a népnek". Julien, a toulousei ref. pap, a szószékről egy katolikus püspökkel kezet fogva jelentette be lemondását. November 10-én az Ész Temploma névre átkeresztelt Notre-Dame-ban megrendezték a Szabadság és az Ész ünnepét, amely meglehetősen száraznak, unalmasnak és lélektelennek bizonyult. A szertartást úgy lehet összefoglalni, hogy a katedrálison belül összeállítottak egy hevenyészett görög–római stílusú templomot, a fehér ruhás, frígiai sapkás, kezében lándzsát tartó Szabadság pedig meghajolt az Ész lángja előtt, majd virágok és növények közé telepedett. Maillard kisasszonynak nevezett Marie-Thérèse Davoux színésznő alakította ezt a szerepet. De ezt nem a konvent csinálta, hanem a Községtanács (Commune), Chaumette, Momoro - Hébert hívei - vezetésével. Állandó hatalmi harc volt ugyanis a Konventen belül is, a Községtanácson belül is, A Közjóléti Bizottságon és Közbiztonsági Bizottságon belül is, és egymás ellen is a felhergelt utcai tömegekre támaszkodva... Robespierre nov. 21-én a jakobinus-klubban, 28-án pedig a konventben is föllépett Hébert, Clootz és Chaumette túlzásai ellen. Szerinte az ateizmus arisztokrata jellegű - AMI A GUILLOTINE -NAL való fenyegetés volt december 6-án Robespierre-nek indítványára a konvent kimondta, hogy mindenki szabadon gyakorolhatja vallását. A katolikusok ettől a pillanattól fogva ismét nyíltan és egyértelműen a törvény oltalma alatt álltak. 1794 márc. 13 :Hébert, Chaumette, Momoro és veszettek letartóztatása, majd kivégzése (ők vezettek a keresztény -ellenes kampányt) Függelék: A gyanúsakról szóló törvény 1. Közvetlenül a jelen határozat kiadása után a Köztársaság területén valamennyi, még szabad [ilyen] egyént őrizet alá kell helyezni.2. A következő személyek tekinthetők gyanúsnak. Először azok, akik viselkedésükkel, kapcsolataikkal, beszédükkel vagy írásaikkal a zsarnokság vagy föderalizmus híveinek és a szabadság ellenségeinek mutatkoznak. Másodszor azok, akik nem képesek a március 21-ei határozatban meghatározottak szerint igazolni megélhetési módjukat és állampolgári kötelezettségeik teljesítését. Harmadszor azok, akiktől megtagadták hazafiságuk igazolását. Negyedszer azok a közhivatalnokok, akiket a Konvent vagy megbízottai elbocsátottak hivatalukból, ... nemesek és emigránsok azon férjei és feleségei, apjai, anyjai, fiai, leányai, fivérei, nővérei és ügynökei, akik nem nyilvánították ki a forradalomhoz való ragaszkodásukat.10. Szükség esetén a polgári és büntető bíróságok fogva tarthatnak és a fent említett börtönökbe küldhetnek olyan személyeket, akikről megállapították, hogy nem lehet vádiratot készíteni ellenük, vagy akiket felmentettek az ellenük emelt vád alól. Reinisch Egon írta: Kedves Emőke !A cikk első mondata tévedés :a sátánista szabadkőművesek elődei a fekete macskák (és nem Néró ) ez Egyházunk hivatalos álláspontja .Üdv. Egon2020.07.12. 10:30 keltezéssel, Emoke Greschik írta:Néró késői utódai: a szabadkőművesek A keresztényellenes ideológia francia gyökerei a századfordulóra hazánkat is behálózták. 2020. július 11. 10:51<a target="_blank" moz-do-not-send="true" href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html ">https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html </a>; Az elmúlt hónapokban az újra fellángoló keresztényellenes megnyilvánulások brutalitása sokakban értetlenséget váltott ki. Vajon mi az oka annak, hogy ismét a keresztény jelképeket, a keresztény egyházakat gyalázó baloldali-anarchista megmozdulások még mindig ezt tartják gyűlöletük tárgyának? Pedig van rá magyarázat. A modern korunkra hatással lévő keresztényellenes ideológia a felvilágosodás és a kultúra sokak által nagyra tartott Franciaországában alakult ki az 1700-as évek második felében. Magára talált akkor az Enciklopédia köteteit megalkotó értelmiség és az angol, keresztény alapokon nyugvó szabadkőművességtől az ateista világfölfogás felé elmozduló, egyre radikálisabban materialista francia (úgynevezett latin típusú) szabadkőművesség, főleg a Francia Nagyoriens Nagypáholy.Tapossátok el a gyalázatost!1789 előtt és után is a keresztény királyság elleni harc vezetője a Kilenc Nővér (Les Neuf Soeurs) Páholy volt, amelynek tagjai közé tartoztak a francia „felvilágosodás” legnagyobb nevei. Voltaire jelszava: Tapossátok el a gyalázatost! (tudniillik az egyházat). A nagy francia szabadkőműves forradalom során a jakobinus diktatúra végéig a legfontosabb stratégiai cselekedetek: meggyilkolják a királyt és a királysághű arisztokrácia legjobbjait – „természetesen” feleségekkel és gyerekekkel együtt. 1791 szeptemberében kivégeznek Párizsban 1400 rabot, köztük majdnem háromszáz papot és három püspököt. Európa történetében ez volt az első (ha nem is az utolsó) eset, amikor az állam elüldözi saját papjait, kimondottan politikai-ideológiai megfontolások alapján. Az új francia forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg akarták teremteni a laikus, világi ateista francia államot, s ehhez bármilyen durva módszert megengedhetőnek tartottak. Így aztán a későbbiekben Néró császár korát idéző kegyetlenkedések kezdődtek. 1793. november 7-én a kereszténységet s vele az alkotmányos egyházat törvénnyel megszüntetve, az ész és a természet új vallását vezették be. Sok templomból raktárt vagy istállót csináltak. Az egyház szervezete csaknem teljesen felbomlott. Meszlényi Antal így mutatja be: „Imakönyv, rózsafüzér, szentkép, ereklye mind olyan tilos tárgy lett, amely tulajdonosát könnyen a halálra juttatta. Hitvány élcelődést űztek a kereszténység szent szertartásaiból: mise, áldozás, körmenet stb., mind . olcsó élceknek lett a középpontja. Szamarakra főpapi infulát raktak, kazulába öltöztették, előttük keresztet és misekönyveket vittek s így jártak-keltek a maskarás körmenetek.”Mészárlás a nyílt tengerenA csőcselék ezt nem merte volna megtenni, ha a francia szabadkőműves állam vezetői nem szorgalmazzák e durva keresztényellenes támadásokat. A bűnös fővárosból, Párizsból vidékre is kiterjedt a keresztényellenesség legdurvább formája: Nantes-ban az egyik forradalmi biztos a Washington nevű szállítóhajóra rakatott 825 papot, a Deus-Associés nevűre pedig 542 papot és szerzetest. Kihajóztak velük a nyílt tengerre, s elsüllyesztették a hajókat. 1795-ben pedig törvényt alkottak az állam és egyház szétválasztásáról, amit újabb kegyetlenkedések követtek. 1789 előtti és utána következő években, Európában először létrejött a kereszténységet megszüntetni akaró értelmiségi és politikusi populáció, amely a XIX. század végére átvette a francia állam vezetését, mind a parlamentben, a kormányokban, az egyetemi- és tudományos életben, mind a kultúra területén.A kereszténység tragédiájának második fölvonása a XX. század első évtizedére esik. A francia kultúrharc ugyan már 1875 után újra megindult; 1880-ban kizárták a püspöki kar küldötteit a Legfelsőbb Közoktatási Tanácsból; 1882-ben megszüntették a lelkészséget a középiskolákban; 1883-tól katonai egységek nem vehettek részt vallási szertartáson; 1884-ben megszüntették a kórházak papi állásait, valamint eltörölték a francia parlamenti munka megkezdésekor és befejezésekor mondott imákat. 1886-tól az egyházi iskolákban sem taníthatott szerzetes stb.Azonban a kultúrharc agresszíven keresztényellenes éle a XX. század első évtizedében zajlott. Ekkorra a francia állam szabadkőműves béklyóba kerül. A Magyar Országos Levéltár P szekciójában, a Demokratia Páholy iratai között olvasható: „A múlt hónapban újjáalakult Briand-kormányban, a France Chrétienne szerint hét szabadkőműves foglal helyet, és pedig Pichon testvér külügyminiszter, Klotz testvér pénzügyminiszter, Dupuy testvér kereskedelmi, Puech testvér közmunkaügyi, Faure testvér közoktatásügyi, Lafferre testvér, a Nagyoriens volt elnöke, munkaügyi miniszter és Dujardin-Beaumetz testvér, a szépművészetek minisztere.” Fontos tudnunk, hogy Pichon testvér, Georges Clemenceau fiatalkori barátja és páholytársa majd 1919-ben, amikor újra külügyminiszter, a magyar határok tárgyalásakor kijelenti, hogy „magyar nemzet nem létezik, csak 15 ezer nagybirtokos”.Émile Combes, az antihősA magyarországi szabadkőművesség központi hivatalos havi folyóirata pedig ezt írja 1909-ben: „A francia törvényhozás két házában a szabadkőművesség tudvalevőleg fényesen van képviselve.” Majd hosszasan ismertetik a neveket. A szabadkőműves francia miniszterelnök, Émile Combes (kormányfő 1902. június – 1905. január között) lényegében eltörölte a francia katolikus egyházat. Szántó Konrád, a korszak kutatója így összegez: „Az egyháztól elvett vagyon 410 millió frank volt, a püspököket, plébánosokat, szemináriumokat kilakoltatták, a templomok, plébániák mint az egyháznak kölcsönadott épületek állagának megőrzése a helyi községtanácsok jóindulatától függött, s mivel azok sokfelé egyházellenes beállítottságúak voltak, ezrével mentek tönkre a templomok.” Ezeken kívül már 1902-ben betiltott a szabadkőműves kormány 12 ezer (!) egyházi iskolát, majd 1904-ben, ismét megvonva az összes szerzetestől a tanítás jogát, bezárták a maradék 2500 egyházi iskolát is. Combes, tudva, hogy a szerzetesek alkotják a katolikus egyház legnagyobb szellemi erejét, a századelőn a szerzetesrendeket támadta meg. Akkoriban a magyar egyház sok elüldözött francia szerzetest és apácát befogadott.Mi volt a helyzet a Magyar Királyságban?A magyarországi értelmiség liberális és szociáldemokrata tagjai hamar a francia példa vonzása alá kerültek. A magyarországi „harmadik liberális nemzedék” (1890–1920) tagjai radikális liberálisok és szabadkőművesek voltak. A legismertebb személy Jászi Oszkár, aki a Társadalomtudományi Társaság elnöke, a Huszadik Század című folyóirat szerkesztője, 1906-tól a Demokratia, 1908-tól a Martinovics Páholy alapítója és főmestere. A századfordulótól először a nagyváradi László Király Páholy, majd a Martinovics Páholy vezetői (Jászi mellett Várady Zsigmond) alakítják ki a hazai radikális szabadkőművesség társadalomátalakító célrendszerét. Ennek lényegesebb elemei: először is meg kell támadni, le kell járatni, s ha lehet, meg kell semmisíteni legerősebbnek tartott ellenségüket, a katolikus egyházat. Másodszor: be kell vezetni az általános, titkos, községenkénti választójogot. Ezzel a politikai főhatalom megszerzése volt a céljuk, tekintet nélkül arra, hogy az általános választójognak milyen hatása lehetett volna a magyar képviselőház etnikai összetételére. Harmadszor: Jászi javaslatára újra kellett volna írni a magyar történelmet.A célok megvalósítására létrehoztak jónéhány civil szervezetet, a választójogi ligát, amely nagygyűléseket rendezett az országban. Ráadásul Jászi, aki tudta, hogy nyugati szövetségesek nélkül semmi esélyük kormányra kerülni, nemcsak a magyargyűlölő Scotus Viatorral, a brit külügy munkatársával vette föl a kapcsolatot, hanem – s ez nincs benne a hazai történetírásban – jelentős nyugati, keresztényellenes szabadkőműveseket hívott meg Budapestre.Importált felforgatókEnnek a szellemében érkezett többször is Budapestre az európai hírű belga szabadkőműves, Léon Furnémont. Furnémont először 1903 őszén járt Budapesten, amikor szeptember 13-án beszédet mondott egy budapesti munkásgyűlésen, amit a szociáldemokrata párt szervezett. A nagyobb nyilvánosságot úgy érte el, hogy saját kezdeményezésére cikket írt a Budapesti Naplóba. A sajtó túlnyomó része mindig a szabadkőművesek rendelkezésére állt. Sokkal fontosabb és széleskörűbb a következő, 1908. szeptember végi budapesti látogatása. Ekkor ugyanis legalább három különböző programot bonyolított le: előadást tartott a Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete rendezésében a városháza nagytermében, több száz fős közönség előtt; előadást tartott a Társadalomtudományi Társaság rendezésében, s végül, de nem utolsósorban volt egy titkos programja: megjelent a Demokratia Páholyban, ahol szintén előadást tartott. A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületében tartott nagygyűlésnek négy szónoka volt: először a liberális-marxizáló Jászi Oszkár, a Martinovics Páholy megalakítója; utána Furnémont, majd Kunfi Zsigmond, a szociáldemokrata párt és a Martinovics Páholy tagja, végül a nagyváradi Várady Zsigmond, az ottani László Király Páholy tagja és egykori főmestere tartott beszédet. Jászi megállapította, hogy „a harcos klerikalizmus uralomra jutott Magyarországon, mely lelketlen izgatást folytat mindazon eszmék és törekvések ellen, melyek modern kultúránk érckészletéhez tartoznak.”Furnémont kijelentette: „A római egyház nem vallási, hanem szociális intézmény, mely a múlt sötétségéért és maradiságáért küzd a modern technika fegyvereivel, bár a pápát a legjobb akarattal sem mondhatjuk lángésznek. Diadalra jutása egyértelmű a szabadság és fejlődés elnyomásával. Ezért nem tűri meg fölvilágosult ember vagy nép. […] Ez a sok körmenet és katolikus demonstráció arra szolgál, hogy az egyházat a nagy vereségekért vigasztalja: 37 évvel ezelőtt Rómában fegyveres erővel szüntették meg a pápa fegyveres erőtől védett világi hatalmát. Négy évvel ezelőtt pedig a római világkongresszus egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy a pápának nemcsak világi, hanem szellemi hatalmát is el kell törölni. E kívánságot Franciaország már teljesítette és ez a nemzetközi szabadgondolkodó-szövetség nagy diadala.”A nagygyűlésen a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond (később Károlyi Mihály kormányának minisztere, majd a Tanácsköztársaság népbiztosa) beszélt: „Az elmúlt vasárnapon [egy katolikus nagygyűlésen] a középkori Magyarország Budapest utcáin hadat üzent a modern Magyarországnak. Tömjéntől és pálinkától elbutított parasztok százait hozták föl, hogy megfenyegessék vele a főváros modern gondolkozású népét. A katolikus nagygyűlésen kibontakozott az új klerikalizmus képe, amely a szociális és demokratikus haladás jelszavait hangoztatja, hogy annál biztosabban meghamisíthassa őket. Ez a modern fegyverkezés azért történik, hogy meghiúsíthassa a klerikalizmus az elkövetkező veszélyt, a két nagy szekularizációt: a papi javaknak és a gyermeki léleknek szekularizációját. A klerikalizmus anyagi hatalmának a papi birtokok, szellemi hatalmának a gyermeki lélek birtoklása az alapja. A katolikus nagygyűléstől mozgósított barbarizmus a klerikális iskola gyümölcse. Jól tudja a reakció, hogy a francia szeparációt azoknak a polgároknak a választójogosultak sorába való lépése tette lehetővé, kik 1883-ban, vagyis akkor jártak iskolába, amikor az állami, felekezettől mentes és ingyenes népoktatás megvalósult. Viszont mi is tudjuk, hogy addigra, míg iskoláinkban a lelkek megmérgezése tovább folyik, gazdasági és politikai haladásra nem számíthatunk. Nálunk 16 ezer népiskola közül 12 ezer, 167 gimnázium közül 137 felekezeti. Ezekből az iskolákból kerülnek ki a Szent Imre-kollégium keresztesvitézei […]. A klerikálisok a modern eszközök kihasználásában olyan messzire mennek, hogy az egyházi épületeket tűz, a termést jégkár ellen csak olyan intézeteknél biztosítják, amelyek a katolikus iskolák javára províziót [közvetítői jutalékot] adnak. Így a püspöki székben ülő demagógok mellett megjelent a tiarás és lilacsuhás biztosítási ügynök.”Faber Oszkár, a likvidátorKunfi úgy látja, hogy a nyugati kultúra akkor jön Magyarországra, ha a katolikus egyháztól elveszik az anyagi, valamint a lelkek fölötti hatalmat. Kunfi vágyai közé tartozik, hogy megtegye azt, amit a francia szabadkőműves testvérei Franciaországban már kiviteleztek. A gyűlésen több hasonló beszéd is elhangzott. Összességében pedig kijelenthető, mert a források ezt bizonyítják, hogy 1908 körüli évekre a Magyar Királyságban is kialakult a keresztényellenesség személyi állománya. Jöhettek a székesfővárosba a politikailag „nehéz súlyú” nyugati szabadkőművesek, akik hazájukban már bizonyítottak a királyság és a kereszténység ellen. A cél a keresztény magyar nemzetállam (nem szétdarabolása, hanem) átalakítása, francia minta szerinti szabadkőműves köztársasággá.Jásziban ekkoriban fogalmazódhatott meg a titkos szabadkőműves politikai párt megszervezése, ami alkotmányellenes volt ugyan, de a magyar liberális mintaállam vezetőitől nem kellett félniük. A Martinovics Páholy iratai szerint 1913 őszétől kezdik szervezni az Országos Polgári Radikális Pártot, amely 1918 október végén Károlyi rózsaszín gróf hármas kormánykoalíciójának egyik tagja lesz.Az Országos Levéltár P szekciójában sok ezer hivatalos, szabadkőművesek által írt irat foglalkozik a római katolikus egyház elleni támadások terveivel. Ezeket már ismertettem a Harcoló szabadkőművesség című könyvemben. Kimondható, hogy a hazai radikális páholyok, amelyek egyre nagyobb hatást gyakoroltak a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy egészére, megkísérelték átfordítani a harcukat a kereszténység mint főellenség ellen. Nem véletlen, hogy létrejött Károlyi szabadkőműves kormánya, a vörös diktatúra pedig Faber Oszkár szabadkőműves vezetésével úgynevezett likvidációs bizottságot hoz létre. Ennek a keresztény egyházak megszüntetése lett a feladata: íme, beérett a francia egyházellenesség Kárpát-medencei vetése.Raffay ErnőA szerző történész, egyetemi tanár Magyar Nemzet Mentes a vírusoktól. <a target="_blank" moz-do-not-send="true" href="http://www.avg.com _______________________________________________">www.avg.com _______________________________________________</a> Grem mailing list <a target="_blank" moz-do-not-send="true" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> <a target="_blank" moz-do-not-send="true" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem Kedves Emőke ! A cikk első mondata tévedés :a sátánista szabadkőművesek elődei a fekete macskák (és nem Néró ) ez Egyházunk hivatalos álláspontja . Üdv. Egon 2020.07.12. 10:30 keltezéssel, Emoke Greschik írta: Néró késői utódai: a szabadkőművesek A keresztényellenes ideológia francia gyökerei a századfordulóra hazánkat is behálózták. 2020. július 11. 10:51 https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html Az elmúlt hónapokban az újra fellángoló keresztényellenes megnyilvánulások brutalitása sokakban értetlenséget váltott ki. Vajon mi az oka annak, hogy ismét a keresztény jelképeket, a keresztény egyházakat gyalázó baloldali-anarchista megmozdulások még mindig ezt tartják gyűlöletük tárgyának? Pedig van rá magyarázat. A modern korunkra hatással lévő keresztényellenes ideológia a felvilágosodás és a kultúra sokak által nagyra tartott Franciaországában alakult ki az 1700-as évek második felében. Magára talált akkor az Enciklopédia köteteit megalkotó értelmiség és az angol, keresztény alapokon nyugvó szabadkőművességtől az ateista világfölfogás felé elmozduló, egyre radikálisabban materialista francia (úgynevezett latin típusú) szabadkőművesség, főleg a Francia Nagyoriens Nagypáholy. Tapossátok el a gyalázatost! 1789 előtt és után is a keresztény királyság elleni harc vezetője a Kilenc Nővér (Les Neuf Soeurs) Páholy volt, amelynek tagjai közé tartoztak a francia „felvilágosodás” legnagyobb nevei. Voltaire jelszava: Tapossátok el a gyalázatost! (tudniillik az egyházat). A nagy francia szabadkőműves forradalom során a jakobinus diktatúra végéig a legfontosabb stratégiai cselekedetek: meggyilkolják a királyt és a királysághű arisztokrácia legjobbjait – „természetesen” feleségekkel és gyerekekkel együtt. 1791 szeptemberében kivégeznek Párizsban 1400 rabot, köztük majdnem háromszáz papot és három püspököt. Európa történetében ez volt az első (ha nem is az utolsó) eset, amikor az állam elüldözi saját papjait, kimondottan politikai-ideológiai megfontolások alapján. Az új francia forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg akarták teremteni a laikus, világi ateista francia államot, s ehhez bármilyen durva módszert megengedhetőnek tartottak. Így aztán a későbbiekben Néró császár korát idéző kegyetlenkedések kezdődtek. 1793. november 7-én a kereszténységet s vele az alkotmányos egyházat törvénnyel megszüntetve, az ész és a természet új vallását vezették be. Sok templomból raktárt vagy istállót csináltak. Az egyház szervezete csaknem teljesen felbomlott. Meszlényi Antal így mutatja be: „Imakönyv, rózsafüzér, szentkép, ereklye mind olyan tilos tárgy lett, amely tulajdonosát könnyen a halálra juttatta. Hitvány élcelődést űztek a kereszténység szent szertartásaiból: mise, áldozás, körmenet stb., mind . olcsó élceknek lett a középpontja. Szamarakra főpapi infulát raktak, kazulába öltöztették, előttük keresztet és misekönyveket vittek s így jártak-keltek a maskarás körmenetek.” Mészárlás a nyílt tengeren A csőcselék ezt nem merte volna megtenni, ha a francia szabadkőműves állam vezetői nem szorgalmazzák e durva keresztényellenes támadásokat. A bűnös fővárosból, Párizsból vidékre is kiterjedt a keresztényellenesség legdurvább formája: Nantes-ban az egyik forradalmi biztos a Washington nevű szállítóhajóra rakatott 825 papot, a Deus-Associés nevűre pedig 542 papot és szerzetest. Kihajóztak velük a nyílt tengerre, s elsüllyesztették a hajókat. 1795-ben pedig törvényt alkottak az állam és egyház szétválasztásáról, amit újabb kegyetlenkedések követtek. 1789 előtti és utána következő években, Európában először létrejött a kereszténységet megszüntetni akaró értelmiségi és politikusi populáció, amely a XIX. század végére átvette a francia állam vezetését, mind a parlamentben, a kormányokban, az egyetemi- és tudományos életben, mind a kultúra területén. A kereszténység tragédiájának második fölvonása a XX. század első évtizedére esik. A francia kultúrharc ugyan már 1875 után újra megindult; 1880-ban kizárták a püspöki kar küldötteit a Legfelsőbb Közoktatási Tanácsból; 1882-ben megszüntették a lelkészséget a középiskolákban; 1883-tól katonai egységek nem vehettek részt vallási szertartáson; 1884-ben megszüntették a kórházak papi állásait, valamint eltörölték a francia parlamenti munka megkezdésekor és befejezésekor mondott imákat. 1886-tól az egyházi iskolákban sem taníthatott szerzetes stb. Azonban a kultúrharc agresszíven keresztényellenes éle a XX. század első évtizedében zajlott. Ekkorra a francia állam szabadkőműves béklyóba kerül. A Magyar Országos Levéltár P szekciójában, a Demokratia Páholy iratai között olvasható: „A múlt hónapban újjáalakult Briand-kormányban, a France Chrétienne szerint hét szabadkőműves foglal helyet, és pedig Pichon testvér külügyminiszter, Klotz testvér pénzügyminiszter, Dupuy testvér kereskedelmi, Puech testvér közmunkaügyi, Faure testvér közoktatásügyi, Lafferre testvér, a Nagyoriens volt elnöke, munkaügyi miniszter és Dujardin-Beaumetz testvér, a szépművészetek minisztere.” Fontos tudnunk, hogy Pichon testvér, Georges Clemenceau fiatalkori barátja és páholytársa majd 1919-ben, amikor újra külügyminiszter, a magyar határok tárgyalásakor kijelenti, hogy „magyar nemzet nem létezik, csak 15 ezer nagybirtokos”. Émile Combes, az antihős A magyarországi szabadkőművesség központi hivatalos havi folyóirata pedig ezt írja 1909-ben: „A francia törvényhozás két házában a szabadkőművesség tudvalevőleg fényesen van képviselve.” Majd hosszasan ismertetik a neveket. A szabadkőműves francia miniszterelnök, Émile Combes (kormányfő 1902. június – 1905. január között) lényegében eltörölte a francia katolikus egyházat. Szántó Konrád, a korszak kutatója így összegez: „Az egyháztól elvett vagyon 410 millió frank volt, a püspököket, plébánosokat, szemináriumokat kilakoltatták, a templomok, plébániák mint az egyháznak kölcsönadott épületek állagának megőrzése a helyi községtanácsok jóindulatától függött, s mivel azok sokfelé egyházellenes beállítottságúak voltak, ezrével mentek tönkre a templomok.” Ezeken kívül már 1902-ben betiltott a szabadkőműves kormány 12 ezer (!) egyházi iskolát, majd 1904-ben, ismét megvonva az összes szerzetestől a tanítás jogát, bezárták a maradék 2500 egyházi iskolát is. Combes, tudva, hogy a szerzetesek alkotják a katolikus egyház legnagyobb szellemi erejét, a századelőn a szerzetesrendeket támadta meg. Akkoriban a magyar egyház sok elüldözött francia szerzetest és apácát befogadott. Mi volt a helyzet a Magyar Királyságban? A magyarországi értelmiség liberális és szociáldemokrata tagjai hamar a francia példa vonzása alá kerültek. A magyarországi „harmadik liberális nemzedék” (1890–1920) tagjai radikális liberálisok és szabadkőművesek voltak. A legismertebb személy Jászi Oszkár, aki a Társadalomtudományi Társaság elnöke, a Huszadik Század című folyóirat szerkesztője, 1906-tól a Demokratia, 1908-tól a Martinovics Páholy alapítója és főmestere. A századfordulótól először a nagyváradi László Király Páholy, majd a Martinovics Páholy vezetői (Jászi mellett Várady Zsigmond) alakítják ki a hazai radikális szabadkőművesség társadalomátalakító célrendszerét. Ennek lényegesebb elemei: először is meg kell támadni, le kell járatni, s ha lehet, meg kell semmisíteni legerősebbnek tartott ellenségüket, a katolikus egyházat. Másodszor: be kell vezetni az általános, titkos, községenkénti választójogot. Ezzel a politikai főhatalom megszerzése volt a céljuk, tekintet nélkül arra, hogy az általános választójognak milyen hatása lehetett volna a magyar képviselőház etnikai összetételére. Harmadszor: Jászi javaslatára újra kellett volna írni a magyar történelmet. A célok megvalósítására létrehoztak jónéhány civil szervezetet, a választójogi ligát, amely nagygyűléseket rendezett az országban. Ráadásul Jászi, aki tudta, hogy nyugati szövetségesek nélkül semmi esélyük kormányra kerülni, nemcsak a magyargyűlölő Scotus Viatorral, a brit külügy munkatársával vette föl a kapcsolatot, hanem – s ez nincs benne a hazai történetírásban – jelentős nyugati, keresztényellenes szabadkőműveseket hívott meg Budapestre. Importált felforgatók Ennek a szellemében érkezett többször is Budapestre az európai hírű belga szabadkőműves, Léon Furnémont. Furnémont először 1903 őszén járt Budapesten, amikor szeptember 13-án beszédet mondott egy budapesti munkásgyűlésen, amit a szociáldemokrata párt szervezett. A nagyobb nyilvánosságot úgy érte el, hogy saját kezdeményezésére cikket írt a Budapesti Naplóba. A sajtó túlnyomó része mindig a szabadkőművesek rendelkezésére állt. Sokkal fontosabb és széleskörűbb a következő, 1908. szeptember végi budapesti látogatása. Ekkor ugyanis legalább három különböző programot bonyolított le: előadást tartott a Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete rendezésében a városháza nagytermében, több száz fős közönség előtt; előadást tartott a Társadalomtudományi Társaság rendezésében, s végül, de nem utolsósorban volt egy titkos programja: megjelent a Demokratia Páholyban, ahol szintén előadást tartott. A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületében tartott nagygyűlésnek négy szónoka volt: először a liberális-marxizáló Jászi Oszkár, a Martinovics Páholy megalakítója; utána Furnémont, majd Kunfi Zsigmond, a szociáldemokrata párt és a Martinovics Páholy tagja, végül a nagyváradi Várady Zsigmond, az ottani László Király Páholy tagja és egykori főmestere tartott beszédet. Jászi megállapította, hogy „a harcos klerikalizmus uralomra jutott Magyarországon, mely lelketlen izgatást folytat mindazon eszmék és törekvések ellen, melyek modern kultúránk érckészletéhez tartoznak.” Furnémont kijelentette: „A római egyház nem vallási, hanem szociális intézmény, mely a múlt sötétségéért és maradiságáért küzd a modern technika fegyvereivel, bár a pápát a legjobb akarattal sem mondhatjuk lángésznek. Diadalra jutása egyértelmű a szabadság és fejlődés elnyomásával. Ezért nem tűri meg fölvilágosult ember vagy nép. ">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem Kedves Emőke ! A cikk első mondata tévedés :a sátánista szabadkőművesek elődei a fekete macskák (és nem Néró ) ez Egyházunk hivatalos álláspontja . Üdv. Egon 2020.07.12. 10:30 keltezéssel, Emoke Greschik írta: Néró késői utódai: a szabadkőművesek A keresztényellenes ideológia francia gyökerei a századfordulóra hazánkat is behálózták. 2020. július 11. 10:51 https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html Az elmúlt hónapokban az újra fellángoló keresztényellenes megnyilvánulások brutalitása sokakban értetlenséget váltott ki. Vajon mi az oka annak, hogy ismét a keresztény jelképeket, a keresztény egyházakat gyalázó baloldali-anarchista megmozdulások még mindig ezt tartják gyűlöletük tárgyának? Pedig van rá magyarázat. A modern korunkra hatással lévő keresztényellenes ideológia a felvilágosodás és a kultúra sokak által nagyra tartott Franciaországában alakult ki az 1700-as évek második felében. Magára talált akkor az Enciklopédia köteteit megalkotó értelmiség és az angol, keresztény alapokon nyugvó szabadkőművességtől az ateista világfölfogás felé elmozduló, egyre radikálisabban materialista francia (úgynevezett latin típusú) szabadkőművesség, főleg a Francia Nagyoriens Nagypáholy. Tapossátok el a gyalázatost! 1789 előtt és után is a keresztény királyság elleni harc vezetője a Kilenc Nővér (Les Neuf Soeurs) Páholy volt, amelynek tagjai közé tartoztak a francia „felvilágosodás” legnagyobb nevei. Voltaire jelszava: Tapossátok el a gyalázatost! (tudniillik az egyházat). A nagy francia szabadkőműves forradalom során a jakobinus diktatúra végéig a legfontosabb stratégiai cselekedetek: meggyilkolják a királyt és a királysághű arisztokrácia legjobbjait – „természetesen” feleségekkel és gyerekekkel együtt. 1791 szeptemberében kivégeznek Párizsban 1400 rabot, köztük majdnem háromszáz papot és három püspököt. Európa történetében ez volt az első (ha nem is az utolsó) eset, amikor az állam elüldözi saját papjait, kimondottan politikai-ideológiai megfontolások alapján. Az új francia forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg akarták teremteni a laikus, világi ateista francia államot, s ehhez bármilyen durva módszert megengedhetőnek tartottak. Így aztán a későbbiekben Néró császár korát idéző kegyetlenkedések kezdődtek. 1793. november 7-én a kereszténységet s vele az alkotmányos egyházat törvénnyel megszüntetve, az ész és a természet új vallását vezették be. Sok templomból raktárt vagy istállót csináltak. Az egyház szervezete csaknem teljesen felbomlott. Meszlényi Antal így mutatja be: „Imakönyv, rózsafüzér, szentkép, ereklye mind olyan tilos tárgy lett, amely tulajdonosát könnyen a halálra juttatta. Hitvány élcelődést űztek a kereszténység szent szertartásaiból: mise, áldozás, körmenet stb., mind . olcsó élceknek lett a középpontja. Szamarakra főpapi infulát raktak, kazulába öltöztették, előttük keresztet és misekönyveket vittek s így jártak-keltek a maskarás körmenetek.” Mészárlás a nyílt tengeren A csőcselék ezt nem merte volna megtenni, ha a francia szabadkőműves állam vezetői nem szorgalmazzák e durva keresztényellenes támadásokat. A bűnös fővárosból, Párizsból vidékre is kiterjedt a keresztényellenesség legdurvább formája: Nantes-ban az egyik forradalmi biztos a Washington nevű szállítóhajóra rakatott 825 papot, a Deus-Associés nevűre pedig 542 papot és szerzetest. Kihajóztak velük a nyílt tengerre, s elsüllyesztették a hajókat. 1795-ben pedig törvényt alkottak az állam és egyház szétválasztásáról, amit újabb kegyetlenkedések követtek. 1789 előtti és utána következő években, Európában először létrejött a kereszténységet megszüntetni akaró értelmiségi és politikusi populáció, amely a XIX. század végére átvette a francia állam vezetését, mind a parlamentben, a kormányokban, az egyetemi- és tudományos életben, mind a kultúra területén. A kereszténység tragédiájának második fölvonása a XX. század első évtizedére esik. A francia kultúrharc ugyan már 1875 után újra megindult; 1880-ban kizárták a püspöki kar küldötteit a Legfelsőbb Közoktatási Tanácsból; 1882-ben megszüntették a lelkészséget a középiskolákban; 1883-tól katonai egységek nem vehettek részt vallási szertartáson; 1884-ben megszüntették a kórházak papi állásait, valamint eltörölték a francia parlamenti munka megkezdésekor és befejezésekor mondott imákat. 1886-tól az egyházi iskolákban sem taníthatott szerzetes stb. Azonban a kultúrharc agresszíven keresztényellenes éle a XX. század első évtizedében zajlott. Ekkorra a francia állam szabadkőműves béklyóba kerül. A Magyar Országos Levéltár P szekciójában, a Demokratia Páholy iratai között olvasható: „A múlt hónapban újjáalakult Briand-kormányban, a France Chrétienne szerint hét szabadkőműves foglal helyet, és pedig Pichon testvér külügyminiszter, Klotz testvér pénzügyminiszter, Dupuy testvér kereskedelmi, Puech testvér közmunkaügyi, Faure testvér közoktatásügyi, Lafferre testvér, a Nagyoriens volt elnöke, munkaügyi miniszter és Dujardin-Beaumetz testvér, a szépművészetek minisztere.” Fontos tudnunk, hogy Pichon testvér, Georges Clemenceau fiatalkori barátja és páholytársa majd 1919-ben, amikor újra külügyminiszter, a magyar határok tárgyalásakor kijelenti, hogy „magyar nemzet nem létezik, csak 15 ezer nagybirtokos”. Émile Combes, az antihős A magyarországi szabadkőművesség központi hivatalos havi folyóirata pedig ezt írja 1909-ben: „A francia törvényhozás két házában a szabadkőművesség tudvalevőleg fényesen van képviselve.” Majd hosszasan ismertetik a neveket. A szabadkőműves francia miniszterelnök, Émile Combes (kormányfő 1902. június – 1905. január között) lényegében eltörölte a francia katolikus egyházat. Szántó Konrád, a korszak kutatója így összegez: „Az egyháztól elvett vagyon 410 millió frank volt, a püspököket, plébánosokat, szemináriumokat kilakoltatták, a templomok, plébániák mint az egyháznak kölcsönadott épületek állagának megőrzése a helyi községtanácsok jóindulatától függött, s mivel azok sokfelé egyházellenes beállítottságúak voltak, ezrével mentek tönkre a templomok.” Ezeken kívül már 1902-ben betiltott a szabadkőműves kormány 12 ezer (!) egyházi iskolát, majd 1904-ben, ismét megvonva az összes szerzetestől a tanítás jogát, bezárták a maradék 2500 egyházi iskolát is. Combes, tudva, hogy a szerzetesek alkotják a katolikus egyház legnagyobb szellemi erejét, a századelőn a szerzetesrendeket támadta meg. Akkoriban a magyar egyház sok elüldözött francia szerzetest és apácát befogadott. Mi volt a helyzet a Magyar Királyságban? A magyarországi értelmiség liberális és szociáldemokrata tagjai hamar a francia példa vonzása alá kerültek. A magyarországi „harmadik liberális nemzedék” (1890–1920) tagjai radikális liberálisok és szabadkőművesek voltak. A legismertebb személy Jászi Oszkár, aki a Társadalomtudományi Társaság elnöke, a Huszadik Század című folyóirat szerkesztője, 1906-tól a Demokratia, 1908-tól a Martinovics Páholy alapítója és főmestere. A századfordulótól először a nagyváradi László Király Páholy, majd a Martinovics Páholy vezetői (Jászi mellett Várady Zsigmond) alakítják ki a hazai radikális szabadkőművesség társadalomátalakító célrendszerét. Ennek lényegesebb elemei: először is meg kell támadni, le kell járatni, s ha lehet, meg kell semmisíteni legerősebbnek tartott ellenségüket, a katolikus egyházat. Másodszor: be kell vezetni az általános, titkos, községenkénti választójogot. Ezzel a politikai főhatalom megszerzése volt a céljuk, tekintet nélkül arra, hogy az általános választójognak milyen hatása lehetett volna a magyar képviselőház etnikai összetételére. Harmadszor: Jászi javaslatára újra kellett volna írni a magyar történelmet. A célok megvalósítására létrehoztak jónéhány civil szervezetet, a választójogi ligát, amely nagygyűléseket rendezett az országban. Ráadásul Jászi, aki tudta, hogy nyugati szövetségesek nélkül semmi esélyük kormányra kerülni, nemcsak a magyargyűlölő Scotus Viatorral, a brit külügy munkatársával vette föl a kapcsolatot, hanem – s ez nincs benne a hazai történetírásban – jelentős nyugati, keresztényellenes szabadkőműveseket hívott meg Budapestre. Importált felforgatók Ennek a szellemében érkezett többször is Budapestre az európai hírű belga szabadkőműves, Léon Furnémont. Furnémont először 1903 őszén járt Budapesten, amikor szeptember 13-án beszédet mondott egy budapesti munkásgyűlésen, amit a szociáldemokrata párt szervezett. A nagyobb nyilvánosságot úgy érte el, hogy saját kezdeményezésére cikket írt a Budapesti Naplóba. A sajtó túlnyomó része mindig a szabadkőművesek rendelkezésére állt. Sokkal fontosabb és széleskörűbb a következő, 1908. szeptember végi budapesti látogatása. Ekkor ugyanis legalább három különböző programot bonyolított le: előadást tartott a Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete rendezésében a városháza nagytermében, több száz fős közönség előtt; előadást tartott a Társadalomtudományi Társaság rendezésében, s végül, de nem utolsósorban volt egy titkos programja: megjelent a Demokratia Páholyban, ahol szintén előadást tartott. A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületében tartott nagygyűlésnek négy szónoka volt: először a liberális-marxizáló Jászi Oszkár, a Martinovics Páholy megalakítója; utána Furnémont, majd Kunfi Zsigmond, a szociáldemokrata párt és a Martinovics Páholy tagja, végül a nagyváradi Várady Zsigmond, az ottani László Király Páholy tagja és egykori főmestere tartott beszédet. Jászi megállapította, hogy „a harcos klerikalizmus uralomra jutott Magyarországon, mely lelketlen izgatást folytat mindazon eszmék és törekvések ellen, melyek modern kultúránk érckészletéhez tartoznak.” Furnémont kijelentette: „A római egyház nem vallási, hanem szociális intézmény, mely a múlt sötétségéért és maradiságáért küzd a modern technika fegyvereivel, bár a pápát a legjobb akarattal sem mondhatjuk lángésznek. Diadalra jutása egyértelmű a szabadság és fejlődés elnyomásával. Ezért nem tűri meg fölvilágosult ember vagy nép. </a>;[…] Ez a sok körmenet és katolikus demonstráció arra szolgál, hogy az egyházat a nagy vereségekért vigasztalja: 37 évvel ezelőtt Rómában fegyveres erővel szüntették meg a pápa fegyveres erőtől védett világi hatalmát. Négy évvel ezelőtt pedig a római világkongresszus egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy a pápának nemcsak világi, hanem szellemi hatalmát is el kell törölni. E kívánságot Franciaország már teljesítette és ez a nemzetközi szabadgondolkodó-szövetség nagy diadala.” A nagygyűlésen a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond (később Károlyi Mihály kormányának minisztere, majd a Tanácsköztársaság népbiztosa) beszélt: „Az elmúlt vasárnapon [egy katolikus nagygyűlésen] a középkori Magyarország Budapest utcáin hadat üzent a modern Magyarországnak. Tömjéntől és pálinkától elbutított parasztok százait hozták föl, hogy megfenyegessék vele a főváros modern gondolkozású népét. A katolikus nagygyűlésen kibontakozott az új klerikalizmus képe, amely a szociális és demokratikus haladás jelszavait hangoztatja, hogy annál biztosabban meghamisíthassa őket. Ez a modern fegyverkezés azért történik, hogy meghiúsíthassa a klerikalizmus az elkövetkező veszélyt, a két nagy szekularizációt: a papi javaknak és a gyermeki léleknek szekularizációját. A klerikalizmus anyagi hatalmának a papi birtokok, szellemi hatalmának a gyermeki lélek birtoklása az alapja. A katolikus nagygyűléstől mozgósított barbarizmus a klerikális iskola gyümölcse. Jól tudja a reakció, hogy a francia szeparációt azoknak a polgároknak a választójogosultak sorába való lépése tette lehetővé, kik 1883-ban, vagyis akkor jártak iskolába, amikor az állami, felekezettől mentes és ingyenes népoktatás megvalósult. Viszont mi is tudjuk, hogy addigra, míg iskoláinkban a lelkek megmérgezése tovább folyik, gazdasági és politikai haladásra nem számíthatunk. Nálunk 16 ezer népiskola közül 12 ezer, 167 gimnázium közül 137 felekezeti. Ezekből az iskolákból kerülnek ki a Szent Imre-kollégium keresztesvitézei […]. A klerikálisok a modern eszközök kihasználásában olyan messzire mennek, hogy az egyházi épületeket tűz, a termést jégkár ellen csak olyan intézeteknél biztosítják, amelyek a katolikus iskolák javára províziót [közvetítői jutalékot] adnak. Így a püspöki székben ülő demagógok mellett megjelent a tiarás és lilacsuhás biztosítási ügynök.” Faber Oszkár, a likvidátor Kunfi úgy látja, hogy a nyugati kultúra akkor jön Magyarországra, ha a katolikus egyháztól elveszik az anyagi, valamint a lelkek fölötti hatalmat. Kunfi vágyai közé tartozik, hogy megtegye azt, amit a francia szabadkőműves testvérei Franciaországban már kiviteleztek. A gyűlésen több hasonló beszéd is elhangzott. Összességében pedig kijelenthető, mert a források ezt bizonyítják, hogy 1908 körüli évekre a Magyar Királyságban is kialakult a keresztényellenesség személyi állománya. Jöhettek a székesfővárosba a politikailag „nehéz súlyú” nyugati szabadkőművesek, akik hazájukban már bizonyítottak a királyság és a kereszténység ellen. A cél a keresztény magyar nemzetállam (nem szétdarabolása, hanem) átalakítása, francia minta szerinti szabadkőműves köztársasággá. Jásziban ekkoriban fogalmazódhatott meg a titkos szabadkőműves politikai párt megszervezése, ami alkotmányellenes volt ugyan, de a magyar liberális mintaállam vezetőitől nem kellett félniük. A Martinovics Páholy iratai szerint 1913 őszétől kezdik szervezni az Országos Polgári Radikális Pártot, amely 1918 október végén Károlyi rózsaszín gróf hármas kormánykoalíciójának egyik tagja lesz. Az Országos Levéltár P szekciójában sok ezer hivatalos, szabadkőművesek által írt irat foglalkozik a római katolikus egyház elleni támadások terveivel. Ezeket már ismertettem a Harcoló szabadkőművesség című könyvemben. Kimondható, hogy a hazai radikális páholyok, amelyek egyre nagyobb hatást gyakoroltak a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy egészére, megkísérelték átfordítani a harcukat a kereszténység mint főellenség ellen. Nem véletlen, hogy létrejött Károlyi szabadkőműves kormánya, a vörös diktatúra pedig Faber Oszkár szabadkőműves vezetésével úgynevezett likvidációs bizottságot hoz létre. Ennek a keresztény egyházak megszüntetése lett a feladata: íme, beérett a francia egyházellenesség Kárpát-medencei vetése. Raffay Ernő A szerző történész, egyetemi tanár Magyar Nemzet Mentes a vírusoktó<a target="_blank" moz-do-not-send="true" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('l. www.avg.com _______________________________________________Grem mailing listGrem@turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem _______________________________________________Grem mailing listGrem@turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem_______________________________________________');">l. www.avg.com _______________________________________________Grem mailing listGrem@turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem _______________________________________________Grem mailing listGrem@turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem_______________________________________________</a><br />Grem mailing list<br /><a target="_blank" moz-do-not-send="true" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br /><a target="_blank" moz-do-not-send="true" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote></div></div> <div>_______________________________________________ Grem mailing list <a target="_blank" moz-do-not-send="true" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> <a target="_blank" moz-do-not-send="true" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div></blockquote></div>_______________________________________________<br />Grem mailing list<br /><a target="_blank" moz-do-not-send="true" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br /><a target="_blank" rel="noreferrer" moz-do-not-send="true" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote></div> <div>_______________________________________________ Grem mailing list <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> <a target="_blank" class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div></blockquote><div><br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Kedves Laci !<br /> R.-nak a magyarországi szabadkőművesekről szóló könyveit<br /> Pl.--Politizáló Szabadkőművesek-- című könyvét mindenki számára<br /> javaslom elolvasni akinek ehhez kedve van mert rengeteg eredeti<br /> forrást közöl és senki nem végzett el tudomásom szerint ehhez<br /> hasonló munkát. Csak a összegzései kicsit koncepciózusak.<br /> <br /> <br /> Hatos Pál vagy éppen Ablonczy Balázs írt kritikát Raffay<br /> megállapításaihoz ,de ők a magyar szabadkőművesek iratait<br /> tudomásom szerint nem dolgozták fel viszont a nemzetközi<br /> szabadkőművesekkel kapcsolatban az kritikáik szerintem<br /> helytállóak.Hatos Pál "Elátkozott Köztársaság " .Ablonczy Balázs<br /> "Trianon legendák ".<br /> Azt nem tudom Ungváry miért dumált bele az ügybe mert tudomásom<br /> szerint ő nem foglalkozott a magyarországi szabadkőművesekkel.<br /> Romsics még nem szólalt meg az ügyben ha jól tudom ,pedig őt<br /> érték az eredeti kritikák.<br /> <br /> Mindezekhez képest Én is meglepődtem R. tárgyi cikkén mert az<br /> eddigi munkáival kapcsolatban R.-tól azért többet vártam volna.<br /> Tehát olyanról aki nagyon beledolgozta volna magát a témába és<br /> igazán autentikus nem tudok .<br /> Üdv. Egon<br /> <br /> 2020.07.15. 12:22 keltezéssel, Laszlo<br /> Goczan írta:<br /> <br /> <br /> <br /> Kedves Egon, Levente, többiek!<br /> <br /> <br /> Nagy érdeklődéssel olvasom a szabadkőművességről szóló<br /> diskurzust, valóban<br /> nagyon imponáló az az ismeretanyag, amit itt felvonultattok<br /> sok-sok számomra<br /> új aspektussal. <br /> Látom, hogy Raffay Ernő írásait számos kritika éri, sőt<br /> ennél is erőteljesebben<br /> fogalmazva: " Ő csak elvárásoknak próbál megfelelni, mely<br /> konzervatív körökben<br /> hiányos történelmi ismeretekből adódik az ő cikkeinek is<br /> köszönhetően".<br /> Mivel én is abba az eltévelyedett körbe tartozom, aki<br /> elsősorban Raffay Ernő<br /> írásaiból tájékozódott eddig ebben a témakörben ,<br /> kérdezném, ki az az<br /> autentikus szakértő, akinek könyveit olvasva felnyílhat egy<br /> hozzám hasonló<br /> amatőr érdeklődő szeme a szabadkőművesség vonatkozásában? <br /> <br /> <br /> Köszönettel: Góczán Laci<br /> <br /> <br /> <br /> Reinisch Egon reinisch@t-online.hu><br /> ezt írta (időpont: 2020. júl. 15., Sze, 11:42):<br /> <br /> <br /> <br /> Kedves Levente !<br /> Köszönöm ezt a precíz összeállítást nagy munkától<br /> szabadítottál meg . Én már kezdek belefáradni ebbe. Ezért<br /> írtam meg egy mondatban Emőkének azt amit te ilyen hosszan<br /> adatolva megtettél :-----Az alap cikk egyébként több<br /> helyen nincs szinkronban a valóban megtörtént eseményekkel<br /> illetve fontos események amik megmagyarázzák a történteket<br /> kimaradtak belőle.------<br /> Arról is írtam már hogy a francia forradalom alatt a<br /> francia szabadkőművesek elsősorban ellenforradalmárok<br /> voltak ezért a párizsi nagypáholy vezetősége utasította<br /> tagjait hogy a király pere során XVI. Lajos felmentésére<br /> szavazzanak és mikor Phillipe-Égelité eredetileg orleans-i<br /> herceg a király halálára szavazott a páholy kizárta<br /> soraiból.<br /> A cikk író nem történészi értekezést írt hanem csak meg<br /> akart felelni a jelenlegi konzervatív köreinkben meglévő<br /> elvárásoknak(amik sajnos részben történelmi ismeret<br /> hiányból erednek illetve az ilyen cikkek nyomán alakultak<br /> ki ) ,ahogy ezt tette már 1984-ben is csak akkor más<br /> elvárásoknak akart megfelelni.<br /> A történelemből csak akkor tanulhatunk ha megtudjuk azt,<br /> hogy őseink mikor és miért voltak sikeresek vagy vallottak<br /> kudarcot mikor tudtak megvalósítani emberi együttműködést<br /> ,ha mítoszokkal helyettesítjük mindezt,akkor semmi értelme<br /> nincs történelemmel foglalkozni.<br /> <br /> E.<br /> <br /> 2020.07.15. 10:38 keltezéssel, Sziklay Levente írta:<br /> <br /> <br /> <br /> (Az<br /> időrend kedvéért: okt. 31-én már kivégezték a<br /> Gironde 222 képviselőjét, még korábban a királyt<br /> és Mária Antoanette-et)<br /> <br /> HELYESEN:<br /> <br /> (Az<br /> időrend kedvéért: okt. 31-én már kivégezték a<br /> Gironde 22 képviselőjét, még korábban a királyt és<br /> Mária Antoanette-et)<br /> <br /> BOCS<br /> AZ ELÜTÉSÉRT<br /> <br /> UI.:Leegyszerüsítettem<br /> az érthetőség kedvéért. 21 képviselő került a<br /> guillotine alá élve, egy öngyilkos lett, de a<br /> holttestét is lefejezték<br /> <br /> Sziklay Levente <br /> írta:<br /> <br /> <br /> Kedves<br /> Egon, Mőci, többiek!<br /> <br /> Hemzseg<br /> a hibáktól, a tények egyoldalú<br /> beállításától. <br /> <br /> 1.<br /> Szabadkőművesek<br /> <br /> Franciaországban<br /> kb. 700 pap volt szabadkőműves, ebből<br /> Párizsban 300-an éltek.<br /> <br /> Divat<br /> volt az értelmiségiek körében<br /> szabadkőművesnek lenni, ezért amikor a<br /> francia forradalom különböző szekciói és<br /> frakciói egymás ellen harcoltak,<br /> mindegyikben lehetett találni mind (volt)<br /> papot, mind szabadkőművest.<br /> <br /> A<br /> Grand Orient (Nagy Kelet) a legfőbb<br /> szabadkőműves páholy feje Fülöp orleans-i<br /> herceg volt, aki később Egyenlőség Fülöp<br /> (Phillipe-Égelité)-re változtatta a nevét, a<br /> konvent tagja volt, a király halálára<br /> szavazott, de őt is lefejezték 1793 nov.<br /> 6-án - pedig még a szabadkőművességet is<br /> megtagadta - ekkor már a szabadkőműves<br /> páholyokat is betiltották..<br /> <br /> (Az<br /> időrend kedvéért: okt. 31-én már kivégezték<br /> a Gironde 222 képviselőjét, még korábban a<br /> királyt és Mária Antoanette-et)<br /> <br /> A<br /> Grand Orient második számú embere, Luxemburg<br /> herceg emigrált és az ellenforradalmat<br /> szervezte Németországban (a legtöbb kis<br /> német fejedelem és uralkodó szintén<br /> szabadkőműves volt ekkor)<br /> <br /> 1789-ben<br /> kb. 1000 páholy működött Franciaországban,<br /> amikor újra engedélyezték 1800-ban, kb. 75<br /> kezdett el működni megint.<br /> <br /> <br /> "Az<br /> új francia forradalmi vezetők nagy része<br /> szabadkőműves volt, akik meg akarták<br /> teremteni a laikus, világi ateista<br /> francia államot, s ehhez bármilyen durva<br /> módszert megengedhetőnek tartottak." -<br /> írja Raffay.<br /> <br /> <br /> Ez<br /> baromság!<br /> <br /> 2.<br /> Keresztényüldözés<br /> <br /> A<br /> Forradalom alatt volt keresztényüldözés is<br /> - egy rövid ideig - és sok papot is<br /> meggyilkoltak, de nem szabad elfelejteni,<br /> hogy két katolikus egyház működött, az<br /> alkotmányos és a rendszerre fel nem<br /> esküdött (ez megint egy hosszú történet<br /> lenne).<br /> <br /> A<br /> terror alatt általában azokat a<br /> szerzeteseket, apácákat, papokat, laikus<br /> testvéreket ölték meg, akik megtagadták az<br /> esküt az Egyház Polgári Alkotmányára.<br /> <br /> A<br /> Meszlényi által leírt események<br /> megtörténtek. De Raffay állításával<br /> ellentétben sohasem volt törvény, NEM IGAZ<br /> HOGY<br /> <br /> 1793. november 7-én a kereszténységet s vele az<br /> alkotmányos egyházat<br /> törvénnyel<br /> megszüntetve, az ész és a természet új<br /> vallását vezették be.<br /> <br /> 1793-ban<br /> a terror káoszt jelentett. Állandó harcok<br /> a vidéken a helyi különböző<br /> bizottságokban, egymás között és a<br /> kiküldött konventbiztosokkal, egymás<br /> kölcsönös vádolása és feljelentése helyben<br /> és Párizsban, a gyanúsak állandó<br /> feljelentése, kivégzések, börtönök,<br /> képzelt és valódi felkelések.<br /> <br /> Sok<br /> helyen radikális ateisták is hatalomba<br /> kerültek és az alkotmányos egyház tagjai<br /> is veszélybe kerültek, templomokat zártak<br /> be, kezdtek el lebontani, műkincseket<br /> pusztítottak el stb. - miközben egymást is<br /> irtották.<br /> <br /> A<br /> később nagy szerepet játszó Joseph<br /> Fouché - egykori oratoriánus szerzetes<br /> - konventbiztosként<br /> leszedte a temetőkről a Feltámadunk feliratot<br /> és helyébe A halál örök álom<br /> táblát tetette - amiért Robespierre<br /> megvádolta.<br /> <br /> Volt,<br /> ahol ez az üldözés nem történt meg -<br /> minden a helyi viszonyoktól függött.<br /> <br /> <br /> Kis<br /> időrend:<br /> <br /> A<br /> konvent már 1793 április 21—24. száműzetésre<br /> ítélt minden eskümegtagadó papot, <br /> <br /> A<br /> konvent, mintha egyházi konvent volna,<br /> megengedte a papok házasságát, mely<br /> szabadsággal Grégoire<br /> abbé és Lindet<br /> püspök példájára körülbelül 2000 pap<br /> élt. <br /> <br /> szept.<br /> 17. Elfogadják a gyanúsakról szóló<br /> törvényt: bárki beleshetett<br /> <br /> <br /> október<br /> 5. A forradalmi<br /> naptár bevezetése. Az első év<br /> szeptember 22-én, a Köztársaság<br /> kikiáltásával kezdődik<br /> <br /> okt.<br /> 28-án a konvent teljesen kizárta a<br /> papokat az iskolákból <br /> <br /> <br /> november<br /> 5. Polgári ünnepeket vezetnek be.<br /> <br /> november<br /> 6-án a Nemzeti Konvent<br /> engedélyezte, hogy a községek<br /> megtagadják a katolikus vallást <br /> <br /> november<br /> 7-én pedig Gobel<br /> párizsi érsek és több főpap — fején vörös<br /> sapkával — lemondott püspökségéről,<br /> mivel "látja a józan gondolkodás nagy<br /> előhaladását s úgy tapasztalja, hogy<br /> hivatalára sem kedve, sem szüksége nincs<br /> a népnek". Julien,<br /> a toulousei ref. pap, a szószékről egy<br /> katolikus püspökkel kezet<br /> fogva jelentette be lemondását.<br /> <br /> November<br /> 10-én az Ész Temploma névre<br /> átkeresztelt Notre-Dame-ban megrendezték<br /> a Szabadság és az Ész ünnepét, amely<br /> meglehetősen száraznak, unalmasnak és<br /> lélektelennek bizonyult. A szertartást<br /> úgy lehet összefoglalni, hogy a<br /> katedrálison belül összeállítottak egy<br /> hevenyészett görög–római stílusú<br /> templomot, a fehér ruhás, frígiai<br /> sapkás, kezében lándzsát tartó Szabadság<br /> pedig meghajolt az Ész lángja előtt,<br /> majd virágok és növények közé<br /> telepedett. Maillard kisasszonynak<br /> nevezett Marie-Thérèse Davoux színésznő<br /> alakította ezt a szerepet.<br /> <br /> De<br /> ezt nem a konvent csinálta, hanem a Községtanács<br /> (Commune), Chaumette, Momoro - Hébert<br /> hívei - vezetésével. Állandó hatalmi<br /> harc volt ugyanis a Konventen belül is,<br /> a Községtanácson belül is, A Közjóléti<br /> Bizottságon és Közbiztonsági Bizottságon<br /> belül is, és egymás ellen is a<br /> felhergelt utcai tömegekre<br /> támaszkodva...<br /> <br /> <br /> Robespierre<br /> nov. 21-én a jakobinus-klubban,<br /> 28-án pedig a konventben is föllépett<br /> Hébert, Clootz és Chaumette túlzásai<br /> ellen. Szerinte az ateizmus<br /> arisztokrata jellegű - AMI A<br /> GUILLOTINE -NAL való fenyegetés volt<br /> <br /> december<br /> 6-án Robespierre-nek<br /> indítványára a konvent kimondta,<br /> hogy mindenki szabadon<br /> gyakorolhatja vallását. A<br /> katolikusok ettől a pillanattól<br /> fogva ismét nyíltan és egyértelműen a<br /> törvény oltalma alatt álltak. <br /> <br /> 1794<br /> márc. 13 :Hébert, Chaumette,<br /> Momoro és veszettek<br /> letartóztatása, majd kivégzése (ők<br /> vezettek a keresztény -ellenes kampányt)<br /> <br /> Függelék:<br /> A gyanúsakról szóló törvény<br /> <br /> 1. Közvetlenül a jelen határozat kiadása<br /> után a Köztársaság területén valamennyi, még<br /> szabad [ilyen] egyént őrizet alá kell<br /> helyezni.<br /> <br /> 2. A következő személyek tekinthetők<br /> gyanúsnak. Először azok, akik viselkedésükkel,<br /> kapcsolataikkal, beszédükkel vagy írásaikkal a<br /> zsarnokság vagy föderalizmus híveinek és a<br /> szabadság ellenségeinek mutatkoznak. Másodszor<br /> azok, akik nem képesek a március 21-ei<br /> határozatban meghatározottak szerint igazolni<br /> megélhetési módjukat és állampolgári<br /> kötelezettségeik teljesítését. Harmadszor<br /> azok, akiktől megtagadták hazafiságuk<br /> igazolását. Negyedszer azok a közhivatalnokok,<br /> akiket a Konvent vagy megbízottai<br /> elbocsátottak hivatalukból, ... nemesek és<br /> emigránsok azon férjei és feleségei, apjai,<br /> anyjai, fiai, leányai, fivérei, nővérei és<br /> ügynökei, akik nem nyilvánították ki a<br /> forradalomhoz való ragaszkodásukat.<br /> <br /> 10. Szükség esetén a polgári és büntető<br /> bíróságok fogva tarthatnak és a fent említett<br /> börtönökbe küldhetnek olyan személyeket,<br /> akikről megállapították, hogy nem lehet<br /> vádiratot készíteni ellenük, vagy akiket<br /> felmentettek az ellenük emelt vád alól.<br /> <br /> Reinisch Egon <br /> írta:<br /> <br /> <br /> <br /> Kedves Emőke !<br /> A cikk első mondata tévedés :a sátánista<br /> szabadkőművesek elődei a fekete macskák (és nem<br /> Néró ) ez Egyházunk hivatalos álláspontja .<br /> Üdv. Egon<br /> 2020.07.12. 10:30 keltezéssel, Emoke Greschik<br /> írta:<br /> <br /> <br /> Néró késői<br /> utódai: a szabadkőművesek<br /> <br /> A<br /> keresztényellenes<br /> ideológia francia gyökerei a<br /> századfordulóra hazánkat<br /> is behálózták.<br /> <br /> 2020. július 11. 10:51<br /> https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Az elmúlt hónapokban az újra fellángoló<br /> keresztényellenes megnyilvánulások brutalitása<br /> sokakban értetlenséget váltott ki. Vajon mi az<br /> oka annak, hogy ismét a keresztény jelképeket,<br /> a keresztény egyházakat gyalázó<br /> baloldali-anarchista megmozdulások még mindig<br /> ezt tartják gyűlöletük tárgyának? Pedig van rá<br /> magyarázat.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> A modern korunkra hatással lévő<br /> keresztényellenes ideológia a<br /> felvilágosodás és a kultúra sokak<br /> által nagyra tartott Franciaországában<br /> alakult ki az 1700-as évek második<br /> felében. Magára talált<br /> akkor az Enciklopédia köteteit<br /> megalkotó értelmiség és az angol,<br /> keresztény alapokon nyugvó<br /> szabadkőművességtől az ateista<br /> világfölfogás felé elmozduló, egyre<br /> radikálisabban materialista<br /> francia (úgynevezett latin típusú)<br /> szabadkőművesség, főleg a Francia<br /> Nagyoriens Nagypáholy.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Tapossátok el a gyalázatost!<br /> 1789 előtt és után is a keresztény királyság<br /> elleni harc vezetője a Kilenc Nővér (Les Neuf<br /> Soeurs) Páholy volt, amelynek tagjai közé<br /> tartoztak a francia „felvilágosodás”<br /> legnagyobb nevei. Voltaire jelszava: Tapossátok<br /> el a<br /> gyalázatost! (tudniillik az egyházat). A<br /> nagy francia szabadkőműves forradalom során a<br /> jakobinus diktatúra végéig a legfontosabb<br /> stratégiai cselekedetek: meggyilkolják a<br /> királyt és a királysághű arisztokrácia<br /> legjobbjait – „természetesen” feleségekkel és<br /> gyerekekkel együtt. 1791 szeptemberében kivégeznek<br /> Párizsban 1400<br /> rabot, köztük majdnem háromszáz<br /> papot és három püspököt.<br /> Európa történetében ez volt az első (ha<br /> nem is az utolsó) eset, amikor az állam<br /> elüldözi saját papjait, kimondottan<br /> politikai-ideológiai megfontolások alapján.<br /> Az új francia forradalmi vezetők nagy<br /> része szabadkőműves volt, akik meg akarták<br /> teremteni a laikus, világi ateista francia<br /> államot, s ehhez bármilyen durva módszert<br /> megengedhetőnek tartottak.<br /> <br /> Így aztán a későbbiekben Néró császár korát<br /> idéző kegyetlenkedések kezdődtek.<br /> 1793. november 7-én a<br /> kereszténységet s vele az alkotmányos<br /> egyházat<br /> törvénnyel<br /> megszüntetve, az ész és a természet új<br /> vallását vezették be. Sok<br /> templomból raktárt vagy istállót csináltak. Az<br /> egyház szervezete csaknem teljesen felbomlott.<br /> Meszlényi Antal így mutatja be: „Imakönyv,<br /> rózsafüzér, szentkép, ereklye mind<br /> olyan tilos tárgy lett, amely<br /> tulajdonosát könnyen a halálra<br /> juttatta. Hitvány élcelődést<br /> űztek a kereszténység szent szertartásaiból: mise,<br /> áldozás, körmenet stb., mind .<br /> olcsó<br /> élceknek lett a középpontja. <br /> Szamarakra<br /> főpapi infulát raktak, kazulába<br /> öltöztették, előttük keresztet<br /> és misekönyveket vittek s így<br /> jártak-keltek a maskarás körmenetek.”<br /> Mészárlás a nyílt tengeren<br /> A csőcselék ezt nem merte volna megtenni, ha<br /> a francia szabadkőműves állam vezetői nem<br /> szorgalmazzák e durva keresztényellenes<br /> támadásokat. A bűnös fővárosból, Párizsból<br /> vidékre is kiterjedt a keresztényellenesség<br /> legdurvább formája: Nantes-ban<br /> az egyik forradalmi biztos a Washington<br /> nevű szállítóhajóra rakatott<br /> 825 papot, a Deus-Associés nevűre<br /> pedig 542<br /> papot és szerzetest. Kihajóztak<br /> velük a nyílt tengerre, s elsüllyesztették<br /> a hajókat.<br /> 1795-ben pedig törvényt<br /> alkottak<br /> az állam és <br /> egyház szétválasztásáról, amit<br /> újabb kegyetlenkedések követtek.<br /> 1789 előtti és utána következő években,<br /> Európában először létrejött<br /> a kereszténységet<br /> megszüntetni akaró értelmiségi és<br /> politikusi populáció, amely a XIX. század<br /> végére átvette a francia állam vezetését,<br /> mind a parlamentben, a kormányokban, az<br /> egyetemi- és tudományos életben, mind a<br /> kultúra területén.<br /> A kereszténység tragédiájának második<br /> fölvonása a XX. század első évtizedére esik. A<br /> francia kultúrharc ugyan már 1875 után újra<br /> megindult; 1880-ban<br /> kizárták a<br /> püspöki kar küldötteit a<br /> Legfelsőbb Közoktatási Tanácsból; 1882-ben<br /> megszüntették<br /> a lelkészséget a középiskolákban;<br /> 1883-tól<br /> katonai<br /> egységek nem<br /> vehettek részt vallási<br /> szertartáson; 1884-ben<br /> megszüntették a kórházak papi állásait,<br /> valamint eltörölték a francia parlamenti munka<br /> megkezdésekor és befejezésekor mondott imákat.<br /> 1886-tól az egyházi iskolákban sem taníthatott<br /> szerzetes stb.<br /> Azonban a kultúrharc agresszíven<br /> keresztényellenes éle a XX. század első<br /> évtizedében zajlott. Ekkorra a francia állam<br /> szabadkőműves béklyóba kerül. A Magyar<br /> Országos Levéltár P szekciójában, a Demokratia<br /> Páholy iratai között olvasható: „A múlt<br /> hónapban újjáalakult Briand-kormányban, a<br /> France Chrétienne szerint hét szabadkőműves<br /> foglal helyet, és pedig Pichon testvér<br /> külügyminiszter, Klotz testvér<br /> pénzügyminiszter, Dupuy testvér kereskedelmi,<br /> Puech testvér közmunkaügyi, Faure testvér<br /> közoktatásügyi, Lafferre testvér, a Nagyoriens<br /> volt elnöke, munkaügyi miniszter és<br /> Dujardin-Beaumetz testvér, a szépművészetek<br /> minisztere.” Fontos tudnunk, hogy Pichon<br /> testvér, Georges Clemenceau fiatalkori barátja<br /> és páholytársa majd 1919-ben, amikor újra<br /> külügyminiszter, a magyar határok<br /> tárgyalásakor kijelenti,<br /> hogy „magyar<br /> nemzet nem létezik, csak 15 ezer<br /> nagybirtokos”.<br /> Émile Combes, az antihős<br /> A magyarországi szabadkőművesség központi<br /> hivatalos havi folyóirata pedig ezt írja<br /> 1909-ben: „A francia törvényhozás két házában<br /> a szabadkőművesség tudvalevőleg fényesen van<br /> képviselve.” Majd hosszasan ismertetik a<br /> neveket. A<br /> szabadkőműves francia miniszterelnök,<br /> Émile Combes (kormányfő 1902. június –<br /> 1905. január között) lényegében eltörölte a francia katolikus egyházat.<br /> Szántó Konrád, a korszak kutatója<br /> így összegez: „Az egyháztól elvett vagyon 410<br /> millió frank volt, a püspököket, plébánosokat,<br /> szemináriumokat kilakoltatták, a templomok,<br /> plébániák mint az egyháznak kölcsönadott<br /> épületek állagának megőrzése a helyi<br /> községtanácsok jóindulatától függött, s mivel<br /> azok sokfelé egyházellenes beállítottságúak<br /> voltak, ezrével mentek tönkre a templomok.”<br /> Ezeken kívül már 1902-ben betiltott a<br /> szabadkőműves kormány 12 ezer (!) egyházi<br /> iskolát, majd 1904-ben, ismét megvonva az<br /> összes szerzetestől a tanítás jogát, bezárták<br /> a maradék 2500 egyházi iskolát is. Combes,<br /> tudva, hogy a szerzetesek alkotják a katolikus<br /> egyház legnagyobb szellemi erejét, a<br /> századelőn a<br /> szerzetesrendeket<br /> támadta<br /> meg. Akkoriban<br /> a magyar egyház sok elüldözött<br /> francia szerzetest és apácát befogadott.<br /> Mi volt a helyzet a Magyar Királyságban?<br /> A magyarországi értelmiség liberális és<br /> szociáldemokrata tagjai hamar a francia példa<br /> vonzása alá kerültek. A magyarországi<br /> „harmadik liberális nemzedék” (1890–1920)<br /> tagjai radikális liberálisok és<br /> szabadkőművesek voltak. A legismertebb személy<br /> Jászi Oszkár, aki a Társadalomtudományi<br /> Társaság elnöke, a Huszadik Század című<br /> folyóirat szerkesztője, 1906-tól a Demokratia,<br /> 1908-tól a Martinovics Páholy alapítója és<br /> főmestere. A századfordulótól először a<br /> nagyváradi László Király Páholy, majd a<br /> Martinovics Páholy vezetői (Jászi mellett<br /> Várady Zsigmond) alakítják ki a hazai<br /> radikális szabadkőművesség társadalomátalakító<br /> célrendszerét. Ennek lényegesebb elemei:<br /> először is meg kell támadni, le kell járatni,<br /> s ha lehet, meg kell semmisíteni legerősebbnek<br /> tartott ellenségüket, a katolikus egyházat.<br /> Másodszor: be kell vezetni az általános,<br /> titkos, községenkénti választójogot. Ezzel a<br /> politikai főhatalom megszerzése volt a céljuk,<br /> tekintet nélkül arra, hogy az általános<br /> választójognak milyen hatása lehetett volna a<br /> magyar képviselőház etnikai összetételére.<br /> Harmadszor: Jászi javaslatára újra kellett<br /> volna írni a magyar történelmet.<br /> A célok megvalósítására létrehoztak jónéhány<br /> civil szervezetet, a választójogi ligát, amely<br /> nagygyűléseket rendezett az országban.<br /> Ráadásul Jászi, aki tudta, hogy nyugati<br /> szövetségesek nélkül semmi esélyük kormányra<br /> kerülni, nemcsak a magyargyűlölő Scotus<br /> Viatorral, a brit külügy munkatársával vette<br /> föl a kapcsolatot, hanem – s ez nincs benne a<br /> hazai történetírásban – jelentős nyugati,<br /> keresztényellenes szabadkőműveseket hívott meg<br /> Budapestre.<br /> Importált felforgatók<br /> Ennek a szellemében érkezett többször is<br /> Budapestre az európai hírű belga<br /> szabadkőműves, Léon Furnémont. Furnémont<br /> először 1903 őszén járt Budapesten, amikor<br /> szeptember 13-án beszédet mondott egy<br /> budapesti munkásgyűlésen, amit a<br /> szociáldemokrata párt szervezett. A nagyobb<br /> nyilvánosságot úgy érte el, hogy saját<br /> kezdeményezésére cikket írt a Budapesti<br /> Naplóba. A sajtó túlnyomó része mindig a<br /> szabadkőművesek rendelkezésére állt. Sokkal<br /> fontosabb és széleskörűbb a következő, 1908.<br /> szeptember végi budapesti látogatása. Ekkor<br /> ugyanis legalább három különböző programot<br /> bonyolított le: előadást tartott a<br /> Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete<br /> rendezésében a városháza nagytermében, több<br /> száz fős közönség előtt; előadást tartott a<br /> Társadalomtudományi Társaság rendezésében, s<br /> végül, de nem utolsósorban volt egy titkos<br /> programja: megjelent a Demokratia Páholyban,<br /> ahol szintén előadást tartott. A<br /> Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületében<br /> tartott nagygyűlésnek négy szónoka volt:<br /> először a liberális-marxizáló Jászi Oszkár, a<br /> Martinovics Páholy megalakítója; utána<br /> Furnémont, majd Kunfi Zsigmond, a<br /> szociáldemokrata párt és a Martinovics Páholy<br /> tagja, végül a nagyváradi Várady Zsigmond, az<br /> ottani László Király Páholy tagja és egykori<br /> főmestere tartott beszédet. Jászi<br /> megállapította, hogy „a harcos klerikalizmus<br /> uralomra jutott Magyarországon, mely lelketlen<br /> izgatást folytat mindazon eszmék és törekvések<br /> ellen, melyek modern kultúránk érckészletéhez<br /> tartoznak.”<br /> Furnémont kijelentette: „A római egyház nem<br /> vallási, hanem szociális intézmény, mely a<br /> múlt sötétségéért és maradiságáért küzd a<br /> modern technika fegyvereivel, bár a pápát a<br /> legjobb akarattal sem mondhatjuk lángésznek.<br /> Diadalra jutása egyértelmű a szabadság és<br /> fejlődés elnyomásával. Ezért nem tűri meg<br /> fölvilágosult ember vagy nép. […] Ez a sok<br /> körmenet és katolikus demonstráció arra<br /> szolgál, hogy az egyházat a nagy vereségekért<br /> vigasztalja: 37 évvel ezelőtt Rómában<br /> fegyveres erővel szüntették meg a pápa<br /> fegyveres erőtől védett világi hatalmát. Négy<br /> évvel ezelőtt pedig a római világkongresszus<br /> egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy a<br /> pápának nemcsak világi, hanem szellemi<br /> hatalmát is el kell törölni. E kívánságot<br /> Franciaország már teljesítette és ez a<br /> nemzetközi szabadgondolkodó-szövetség nagy<br /> diadala.”<br /> A nagygyűlésen a szociáldemokrata Kunfi<br /> Zsigmond (később Károlyi Mihály kormányának<br /> minisztere, majd a Tanácsköztársaság<br /> népbiztosa) beszélt: „Az elmúlt vasárnapon<br /> [egy katolikus nagygyűlésen] a középkori<br /> Magyarország Budapest utcáin hadat üzent a<br /> modern Magyarországnak. Tömjéntől és<br /> pálinkától elbutított parasztok százait hozták<br /> föl, hogy megfenyegessék vele a főváros modern<br /> gondolkozású népét. A katolikus nagygyűlésen<br /> kibontakozott az új klerikalizmus képe, amely<br /> a szociális és demokratikus haladás jelszavait<br /> hangoztatja, hogy annál biztosabban<br /> meghamisíthassa őket. Ez a modern fegyverkezés<br /> azért történik, hogy meghiúsíthassa a<br /> klerikalizmus az elkövetkező veszélyt, a két<br /> nagy szekularizációt: a papi javaknak és a<br /> gyermeki léleknek szekularizációját. A<br /> klerikalizmus anyagi hatalmának a papi<br /> birtokok, szellemi hatalmának a gyermeki lélek<br /> birtoklása az alapja. A katolikus<br /> nagygyűléstől mozgósított barbarizmus a<br /> klerikális iskola gyümölcse. Jól tudja a<br /> reakció, hogy a francia szeparációt azoknak a<br /> polgároknak a választójogosultak sorába való<br /> lépése tette lehetővé, kik 1883-ban, vagyis<br /> akkor jártak iskolába, amikor az állami,<br /> felekezettől mentes és ingyenes népoktatás<br /> megvalósult. Viszont mi is tudjuk, hogy<br /> addigra, míg iskoláinkban a lelkek<br /> megmérgezése tovább folyik, gazdasági és<br /> politikai haladásra nem számíthatunk. Nálunk<br /> 16 ezer népiskola közül 12 ezer, 167 gimnázium<br /> közül 137 felekezeti. Ezekből az iskolákból<br /> kerülnek ki a Szent Imre-kollégium<br /> keresztesvitézei […]. A klerikálisok a modern<br /> eszközök kihasználásában olyan messzire<br /> mennek, hogy az egyházi épületeket tűz, a<br /> termést jégkár ellen csak olyan intézeteknél<br /> biztosítják, amelyek a katolikus iskolák<br /> javára províziót [közvetítői jutalékot] adnak.<br /> Így a püspöki székben ülő demagógok mellett<br /> megjelent a tiarás és lilacsuhás biztosítási<br /> ügynök.”<br /> Faber Oszkár, a likvidátor<br /> Kunfi úgy látja, hogy a nyugati kultúra akkor<br /> jön Magyarországra, ha a katolikus egyháztól<br /> elveszik az anyagi, valamint a lelkek fölötti<br /> hatalmat. Kunfi vágyai közé tartozik, hogy<br /> megtegye azt, amit a francia szabadkőműves<br /> testvérei Franciaországban már kiviteleztek. A<br /> gyűlésen több hasonló beszéd is elhangzott.<br /> Összességében pedig kijelenthető, mert a<br /> források ezt bizonyítják, hogy 1908 körüli<br /> évekre a Magyar Királyságban is kialakult a<br /> keresztényellenesség személyi állománya.<br /> Jöhettek a székesfővárosba a politikailag<br /> „nehéz súlyú” nyugati szabadkőművesek, akik<br /> hazájukban már bizonyítottak a királyság és a<br /> kereszténység ellen. A cél a keresztény magyar<br /> nemzetállam (nem szétdarabolása, hanem)<br /> átalakítása, francia minta szerinti<br /> szabadkőműves köztársasággá.<br /> Jásziban ekkoriban fogalmazódhatott meg a<br /> titkos szabadkőműves politikai párt<br /> megszervezése, ami alkotmányellenes volt<br /> ugyan, de a magyar liberális mintaállam<br /> vezetőitől nem kellett félniük. A Martinovics<br /> Páholy iratai szerint 1913 őszétől kezdik<br /> szervezni az Országos Polgári Radikális<br /> Pártot, amely 1918 október végén Károlyi<br /> rózsaszín gróf hármas kormánykoalíciójának<br /> egyik tagja lesz.<br /> Az Országos Levéltár P szekciójában sok ezer<br /> hivatalos, szabadkőművesek által írt irat<br /> foglalkozik a római katolikus egyház elleni<br /> támadások terveivel. Ezeket már ismertettem a<br /> Harcoló szabadkőművesség című könyvemben.<br /> Kimondható, hogy a hazai radikális páholyok,<br /> amelyek egyre nagyobb hatást gyakoroltak a<br /> Magyarországi Symbolikus Nagypáholy egészére,<br /> megkísérelték átfordítani a harcukat a<br /> kereszténység mint főellenség ellen. Nem<br /> véletlen, hogy létrejött Károlyi szabadkőműves<br /> kormánya, a vörös diktatúra pedig Faber Oszkár<br /> szabadkőműves vezetésével úgynevezett<br /> likvidációs bizottságot hoz létre. Ennek a<br /> keresztény egyházak megszüntetése lett a<br /> feladata: íme, beérett a francia<br /> egyházellenesség Kárpát-medencei vetése.<br /> Raffay Ernő<br /> A szerző történész, egyetemi tanár<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Magyar Nemzet<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Mentes<br /> a vírusoktól. www.avg.com<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> _______________________________________________<br /> Grem mailing list Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br /> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Kedves Emőke !<br /> A cikk első mondata tévedés :a sátánista szabadkőművesek elődei<br /> a fekete macskák (és nem Néró ) ez Egyházunk hivatalos<br /> álláspontja .<br /> <br /> Üdv. Egon<br /> <br /> 2020.07.12. 10:30 keltezéssel, Emoke<br /> Greschik írta:<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Néró<br /> késői utódai: a szabadkőművesek<br /> <br /> <br /> A keresztényellenes<br /> ideológia francia gyökerei a századfordulóra hazánkat is<br /> behálózták.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> 2020.<br /> július 11. 10:51 <br /> <br /> https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Az elmúlt hónapokban az újra fellángoló keresztényellenes<br /> megnyilvánulások brutalitása sokakban értetlenséget váltott<br /> ki. Vajon mi az oka annak, hogy ismét a keresztény jelképeket,<br /> a keresztény egyházakat gyalázó baloldali-anarchista<br /> megmozdulások még mindig ezt tartják gyűlöletük tárgyának?<br /> Pedig van rá magyarázat.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> A modern korunkra hatással lévő keresztényellenes<br /> ideológia a felvilágosodás és a kultúra sokak által<br /> nagyra tartott Franciaországában<br /> alakult ki az 1700-as évek második felében. Magára<br /> talált akkor az Enciklopédia köteteit megalkotó<br /> értelmiség és az angol, keresztény alapokon nyugvó<br /> szabadkőművességtől az ateista világfölfogás felé<br /> elmozduló, egyre<br /> radikálisabban materialista francia (úgynevezett<br /> latin típusú) szabadkőművesség, főleg a Francia<br /> Nagyoriens Nagypáholy.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Tapossátok el a gyalázatost!<br /> 1789 előtt és után is a keresztény királyság elleni harc<br /> vezetője a Kilenc Nővér (Les Neuf Soeurs) Páholy volt,<br /> amelynek tagjai közé tartoztak a francia „felvilágosodás”<br /> legnagyobb nevei. Voltaire jelszava: Tapossátok el a gyalázatost!<br /> (tudniillik az egyházat). A nagy<br /> francia szabadkőműves forradalom során a jakobinus diktatúra<br /> végéig a legfontosabb stratégiai cselekedetek: meggyilkolják a<br /> királyt és a királysághű arisztokrácia legjobbjait –<br /> „természetesen” feleségekkel és gyerekekkel együtt. 1791<br /> szeptemberében kivégeznek<br /> Párizsban 1400<br /> rabot, köztük majdnem háromszáz<br /> papot és három püspököt. Európa<br /> történetében ez volt az első (ha nem is az utolsó) eset,<br /> amikor az állam elüldözi saját papjait, kimondottan<br /> politikai-ideológiai megfontolások alapján. Az új francia<br /> forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg<br /> akarták teremteni a laikus, világi ateista francia<br /> államot, s ehhez bármilyen durva módszert megengedhetőnek<br /> tartottak.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Így aztán a későbbiekben Néró császár korát idéző<br /> kegyetlenkedések kezdődtek. 1793.<br /> november 7-én a<br /> kereszténységet s vele az alkotmányos egyházat törvénnyel<br /> megszüntetve, az ész és a természet új vallását vezették<br /> be. Sok templomból raktárt vagy istállót<br /> csináltak. Az egyház szervezete csaknem teljesen felbomlott.<br /> Meszlényi Antal így mutatja be: „Imakönyv,<br /> rózsafüzér, szentkép, ereklye mind olyan tilos<br /> tárgy lett, amely<br /> tulajdonosát könnyen a halálra juttatta. Hitvány<br /> élcelődést űztek a kereszténység szent szertartásaiból: mise, áldozás,<br /> körmenet stb., mind . olcsó élceknek<br /> lett a középpontja. <br /> <br /> Szamarakra<br /> főpapi infulát raktak, kazulába öltöztették,<br /> előttük keresztet<br /> és misekönyveket vittek s így jártak-keltek a<br /> maskarás körmenetek.”<br /> Mészárlás a nyílt tengeren<br /> A csőcselék ezt nem merte volna megtenni, ha a francia<br /> szabadkőműves állam vezetői nem szorgalmazzák e durva<br /> keresztényellenes támadásokat. A bűnös fővárosból, Párizsból<br /> vidékre is kiterjedt a keresztényellenesség legdurvább<br /> formája: Nantes-ban<br /> az egyik forradalmi biztos a Washington nevű<br /> szállítóhajóra rakatott 825 papot,<br /> a Deus-Associés nevűre pedig 542 papot és<br /> szerzetest. Kihajóztak velük a nyílt tengerre, s<br /> elsüllyesztették a hajókat. 1795-ben<br /> pedig törvényt alkottak az állam és<br /> egyház szétválasztásáról,<br /> amit újabb kegyetlenkedések követtek. 1789<br /> előtti és utána következő években, Európában először létrejött a kereszténységet<br /> megszüntetni akaró értelmiségi és politikusi populáció,<br /> amely a XIX. század végére átvette a francia állam<br /> vezetését, mind a parlamentben, a kormányokban,<br /> az egyetemi- és tudományos életben, mind a kultúra területén.<br /> A kereszténység tragédiájának második fölvonása a XX. század<br /> első évtizedére esik. A francia kultúrharc ugyan már 1875 után<br /> újra megindult; 1880-ban<br /> kizárták a<br /> püspöki kar küldötteit a Legfelsőbb Közoktatási<br /> Tanácsból; 1882-ben megszüntették a<br /> lelkészséget a középiskolákban; 1883-tól katonai<br /> egységek nem<br /> vehettek részt vallási<br /> szertartáson; 1884-ben megszüntették a<br /> kórházak papi állásait, valamint eltörölték a francia<br /> parlamenti munka megkezdésekor és befejezésekor mondott<br /> imákat. 1886-tól az egyházi iskolákban sem taníthatott<br /> szerzetes stb.<br /> Azonban a kultúrharc agresszíven keresztényellenes éle a XX.<br /> század első évtizedében zajlott. Ekkorra a francia állam<br /> szabadkőműves béklyóba kerül. A Magyar Országos Levéltár P<br /> szekciójában, a Demokratia Páholy iratai között olvasható: „A<br /> múlt hónapban újjáalakult Briand-kormányban, a France<br /> Chrétienne szerint hét szabadkőműves foglal helyet, és pedig<br /> Pichon testvér külügyminiszter, Klotz testvér<br /> pénzügyminiszter, Dupuy testvér kereskedelmi, Puech testvér<br /> közmunkaügyi, Faure testvér közoktatásügyi, Lafferre testvér,<br /> a Nagyoriens volt elnöke, munkaügyi miniszter és<br /> Dujardin-Beaumetz testvér, a szépművészetek minisztere.”<br /> Fontos tudnunk, hogy Pichon testvér, Georges Clemenceau<br /> fiatalkori barátja és páholytársa majd 1919-ben, amikor újra<br /> külügyminiszter, a magyar határok tárgyalásakor kijelenti, hogy<br /> „magyar<br /> nemzet nem létezik, csak 15 ezer nagybirtokos”.<br /> Émile Combes, az antihős<br /> A magyarországi szabadkőművesség központi hivatalos havi<br /> folyóirata pedig ezt írja 1909-ben: „A francia törvényhozás<br /> két házában a szabadkőművesség tudvalevőleg fényesen van<br /> képviselve.” Majd hosszasan ismertetik a neveket. A szabadkőműves<br /> francia miniszterelnök, Émile Combes (kormányfő 1902.<br /> június – 1905. január között) lényegében eltörölte a francia<br /> katolikus egyházat. Szántó<br /> Konrád, a korszak kutatója így összegez: „Az egyháztól elvett<br /> vagyon 410 millió frank volt, a püspököket, plébánosokat,<br /> szemináriumokat kilakoltatták, a templomok, plébániák mint az<br /> egyháznak kölcsönadott épületek állagának megőrzése a helyi<br /> községtanácsok jóindulatától függött, s mivel azok sokfelé<br /> egyházellenes beállítottságúak voltak, ezrével mentek tönkre a<br /> templomok.” Ezeken kívül már 1902-ben betiltott a<br /> szabadkőműves kormány 12 ezer (!) egyházi iskolát, majd<br /> 1904-ben, ismét megvonva az összes szerzetestől a tanítás<br /> jogát, bezárták a maradék 2500 egyházi iskolát is. Combes,<br /> tudva, hogy a szerzetesek alkotják a katolikus egyház<br /> legnagyobb szellemi erejét, a századelőn a<br /> szerzetesrendeket támadta meg.<br /> Akkoriban a<br /> magyar egyház sok elüldözött<br /> francia szerzetest és apácát befogadott.<br /> Mi volt a helyzet a Magyar Királyságban?<br /> A magyarországi értelmiség liberális és szociáldemokrata<br /> tagjai hamar a francia példa vonzása alá kerültek. A<br /> magyarországi „harmadik liberális nemzedék” (1890–1920) tagjai<br /> radikális liberálisok és szabadkőművesek voltak. A<br /> legismertebb személy Jászi Oszkár, aki a Társadalomtudományi<br /> Társaság elnöke, a Huszadik Század című folyóirat<br /> szerkesztője, 1906-tól a Demokratia, 1908-tól a Martinovics<br /> Páholy alapítója és főmestere. A századfordulótól először a<br /> nagyváradi László Király Páholy, majd a Martinovics Páholy<br /> vezetői (Jászi mellett Várady Zsigmond) alakítják ki a hazai<br /> radikális szabadkőművesség társadalomátalakító célrendszerét.<br /> Ennek lényegesebb elemei: először is meg kell támadni, le kell<br /> járatni, s ha lehet, meg kell semmisíteni legerősebbnek<br /> tartott ellenségüket, a katolikus egyházat. Másodszor: be kell<br /> vezetni az általános, titkos, községenkénti választójogot.<br /> Ezzel a politikai főhatalom megszerzése volt a céljuk,<br /> tekintet nélkül arra, hogy az általános választójognak milyen<br /> hatása lehetett volna a magyar képviselőház etnikai<br /> összetételére. Harmadszor: Jászi javaslatára újra kellett<br /> volna írni a magyar történelmet.<br /> A célok megvalósítására létrehoztak jónéhány civil<br /> szervezetet, a választójogi ligát, amely nagygyűléseket<br /> rendezett az országban. Ráadásul Jászi, aki tudta, hogy<br /> nyugati szövetségesek nélkül semmi esélyük kormányra kerülni,<br /> nemcsak a magyargyűlölő Scotus Viatorral, a brit külügy<br /> munkatársával vette föl a kapcsolatot, hanem – s ez nincs<br /> benne a hazai történetírásban – jelentős nyugati,<br /> keresztényellenes szabadkőműveseket hívott meg Budapestre.<br /> Importált felforgatók<br /> Ennek a szellemében érkezett többször is Budapestre az<br /> európai hírű belga szabadkőműves, Léon Furnémont. Furnémont<br /> először 1903 őszén járt Budapesten, amikor szeptember 13-án<br /> beszédet mondott egy budapesti munkásgyűlésen, amit a<br /> szociáldemokrata párt szervezett. A nagyobb nyilvánosságot úgy<br /> érte el, hogy saját kezdeményezésére cikket írt a Budapesti<br /> Naplóba. A sajtó túlnyomó része mindig a szabadkőművesek<br /> rendelkezésére állt. Sokkal fontosabb és széleskörűbb a<br /> következő, 1908. szeptember végi budapesti látogatása. Ekkor<br /> ugyanis legalább három különböző programot bonyolított le:<br /> előadást tartott a Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete<br /> rendezésében a városháza nagytermében, több száz fős közönség<br /> előtt; előadást tartott a Társadalomtudományi Társaság<br /> rendezésében, s végül, de nem utolsósorban volt egy titkos<br /> programja: megjelent a Demokratia Páholyban, ahol szintén<br /> előadást tartott. A Szabadgondolkozás Magyarországi<br /> Egyesületében tartott nagygyűlésnek négy szónoka volt: először<br /> a liberális-marxizáló Jászi Oszkár, a Martinovics Páholy<br /> megalakítója; utána Furnémont, majd Kunfi Zsigmond, a<br /> szociáldemokrata párt és a Martinovics Páholy tagja, végül a<br /> nagyváradi Várady Zsigmond, az ottani László Király Páholy<br /> tagja és egykori főmestere tartott beszédet. Jászi<br /> megállapította, hogy „a harcos klerikalizmus uralomra jutott<br /> Magyarországon, mely lelketlen izgatást folytat mindazon<br /> eszmék és törekvések ellen, melyek modern kultúránk<br /> érckészletéhez tartoznak.”<br /> Furnémont kijelentette: „A római egyház nem vallási, hanem<br /> szociális intézmény, mely a múlt sötétségéért és maradiságáért<br /> küzd a modern technika fegyvereivel, bár a pápát a legjobb<br /> akarattal sem mondhatjuk lángésznek. Diadalra jutása<br /> egyértelmű a szabadság és fejlődés elnyomásával. Ezért nem<br /> tűri meg fölvilágosult ember vagy nép. […] Ez a sok körmenet<br /> és katolikus demonstráció arra szolgál, hogy az egyházat a<br /> nagy vereségekért vigasztalja: 37 évvel ezelőtt Rómában<br /> fegyveres erővel szüntették meg a pápa fegyveres erőtől védett<br /> világi hatalmát. Négy évvel ezelőtt pedig a római<br /> világkongresszus egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy a<br /> pápának nemcsak világi, hanem szellemi hatalmát is el kell<br /> törölni. E kívánságot Franciaország már teljesítette és ez a<br /> nemzetközi szabadgondolkodó-szövetség nagy diadala.”<br /> A nagygyűlésen a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond (később<br /> Károlyi Mihály kormányának minisztere, majd a<br /> Tanácsköztársaság népbiztosa) beszélt: „Az elmúlt vasárnapon<br /> [egy katolikus nagygyűlésen] a középkori Magyarország Budapest<br /> utcáin hadat üzent a modern Magyarországnak. Tömjéntől és<br /> pálinkától elbutított parasztok százait hozták föl, hogy<br /> megfenyegessék vele a főváros modern gondolkozású népét. A<br /> katolikus nagygyűlésen kibontakozott az új klerikalizmus képe,<br /> amely a szociális és demokratikus haladás jelszavait<br /> hangoztatja, hogy annál biztosabban meghamisíthassa őket. Ez a<br /> modern fegyverkezés azért történik, hogy meghiúsíthassa a<br /> klerikalizmus az elkövetkező veszélyt, a két nagy<br /> szekularizációt: a papi javaknak és a gyermeki léleknek<br /> szekularizációját. A klerikalizmus anyagi hatalmának a papi<br /> birtokok, szellemi hatalmának a gyermeki lélek birtoklása az<br /> alapja. A katolikus nagygyűléstől mozgósított barbarizmus a<br /> klerikális iskola gyümölcse. Jól tudja a reakció, hogy a<br /> francia szeparációt azoknak a polgároknak a választójogosultak<br /> sorába való lépése tette lehetővé, kik 1883-ban, vagyis akkor<br /> jártak iskolába, amikor az állami, felekezettől mentes és<br /> ingyenes népoktatás megvalósult. Viszont mi is tudjuk, hogy<br /> addigra, míg iskoláinkban a lelkek megmérgezése tovább folyik,<br /> gazdasági és politikai haladásra nem számíthatunk. Nálunk 16<br /> ezer népiskola közül 12 ezer, 167 gimnázium közül 137<br /> felekezeti. Ezekből az iskolákból kerülnek ki a Szent<br /> Imre-kollégium keresztesvitézei […]. A klerikálisok a modern<br /> eszközök kihasználásában olyan messzire mennek, hogy az<br /> egyházi épületeket tűz, a termést jégkár ellen csak olyan<br /> intézeteknél biztosítják, amelyek a katolikus iskolák javára<br /> províziót [közvetítői jutalékot] adnak. Így a püspöki székben<br /> ülő demagógok mellett megjelent a tiarás és lilacsuhás<br /> biztosítási ügynök.”<br /> Faber Oszkár, a likvidátor<br /> Kunfi úgy látja, hogy a nyugati kultúra akkor jön<br /> Magyarországra, ha a katolikus egyháztól elveszik az anyagi,<br /> valamint a lelkek fölötti hatalmat. Kunfi vágyai közé<br /> tartozik, hogy megtegye azt, amit a francia szabadkőműves<br /> testvérei Franciaországban már kiviteleztek. A gyűlésen több<br /> hasonló beszéd is elhangzott. Összességében pedig<br /> kijelenthető, mert a források ezt bizonyítják, hogy 1908<br /> körüli évekre a Magyar Királyságban is kialakult a<br /> keresztényellenesség személyi állománya. Jöhettek a<br /> székesfővárosba a politikailag „nehéz súlyú” nyugati<br /> szabadkőművesek, akik hazájukban már bizonyítottak a királyság<br /> és a kereszténység ellen. A cél a keresztény magyar<br /> nemzetállam (nem szétdarabolása, hanem) átalakítása, francia<br /> minta szerinti szabadkőműves köztársasággá.<br /> Jásziban ekkoriban fogalmazódhatott meg a titkos<br /> szabadkőműves politikai párt megszervezése, ami<br /> alkotmányellenes volt ugyan, de a magyar liberális mintaállam<br /> vezetőitől nem kellett félniük. A Martinovics Páholy iratai<br /> szerint 1913 őszétől kezdik szervezni az Országos Polgári<br /> Radikális Pártot, amely 1918 október végén Károlyi rózsaszín<br /> gróf hármas kormánykoalíciójának egyik tagja lesz.<br /> Az Országos Levéltár P szekciójában sok ezer hivatalos,<br /> szabadkőművesek által írt irat foglalkozik a római katolikus<br /> egyház elleni támadások terveivel. Ezeket már ismertettem a<br /> Harcoló szabadkőművesség című könyvemben. Kimondható, hogy a<br /> hazai radikális páholyok, amelyek egyre nagyobb hatást<br /> gyakoroltak a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy egészére,<br /> megkísérelték átfordítani a harcukat a kereszténység mint<br /> főellenség ellen. Nem véletlen, hogy létrejött Károlyi<br /> szabadkőműves kormánya, a vörös diktatúra pedig Faber Oszkár<br /> szabadkőműves vezetésével úgynevezett likvidációs bizottságot<br /> hoz létre. Ennek a keresztény egyházak megszüntetése lett a<br /> feladata: íme, beérett a francia egyházellenesség<br /> Kárpát-medencei vetése.<br /> Raffay Ernő<br /> A szerző történész, egyetemi tanár<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Magyar Nemzet<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Mentes<br /> a vírusoktól. www.avg.com <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> _______________________________________________<br /> Grem mailing list<br /> Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br /> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> _______________________________________________<br /> Grem mailing list<br /> Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br /> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br />Kedves Egon, Mőci, többiek!&nbsp;Hemzseg a hibáktól, a tények egyoldalú beállításától. &nbsp;1. Szabadkőművesek&nbsp;Franciaországban kb. 700 pap volt szabadkőműves, ebből Párizsban 300-an éltek.&nbsp;Divat volt az értelmiségiek körében szabadkőművesnek lenni, ezért amikor a francia forradalom különböző szekciói és frakciói egymás ellen harcoltak, mindegyikben lehetett találni mind (volt) papot, mind szabadkőművest.&nbsp;A Grand Orient (Nagy Kelet) a legfőbb szabadkőműves páholy feje Fülöp orleans-i herceg volt, aki később Egyenlőség Fülöp (Phillipe-Égelité)-re változtatta a nevét, a konvent tagja volt, a király halálára szavazott, de őt is lefejezték 1793 nov. 6-án - pedig még a szabadkőművességet is megtagadta - ekkor már a szabadkőműves páholyokat is betiltották..&nbsp;(Az időrend kedvéért: okt. 31-én már kivégezték a Gironde 222 képviselőjét, még korábban a királyt és Mária Antoanette-et)&nbsp;A Grand Orient második számú embere, Luxemburg herceg emigrált és az ellenforradalmat szervezte Németországban (a legtöbb kis német fejedelem és uralkodó szintén szabadkőműves volt ekkor)&nbsp;1789-ben kb. 1000 páholy működött Franciaországban, amikor újra engedélyezték 1800-ban, kb. 75 kezdett el működni megint.&nbsp;&nbsp;&quot;Az új francia forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg akarták teremteni a laikus, világi ateista francia államot, s ehhez bármilyen durva módszert megengedhetőnek tartottak.&quot; - írja Raffay.Ez baromság!&nbsp;2. Keresztényüldözés&nbsp;A Forradalom alatt volt keresztényüldözés is - egy rövid ideig - és sok papot is meggyilkoltak, de nem szabad elfelejteni, hogy két katolikus egyház működött, az alkotmányos és a rendszerre fel nem esküdött (ez megint egy hosszú történet lenne).&nbsp;A terror alatt általában azokat a szerzeteseket, apácákat, papokat, laikus testvéreket ölték meg, akik megtagadták az esküt az Egyház Polgári Alkotmányára.&nbsp;A Meszlényi által leírt események megtörténtek. De Raffay állításával ellentétben sohasem volt törvény, NEM IGAZ HOGY&nbsp;1793. november 7-én a kereszténységet s vele az alkotmányos egyházat törvénnyel megszüntetve, az ész és a természet új vallását vezették be.&nbsp;1793-ban a terror káoszt jelentett. Állandó harcok a vidéken a helyi különböző bizottságokban, egymás között és a kiküldött konventbiztosokkal, egymás kölcsönös vádolása és feljelentése helyben és Párizsban, a gyanúsak állandó feljelentése, kivégzések, börtönök, képzelt és valódi felkelések.&nbsp;Sok helyen radikális ateisták is hatalomba kerültek és az alkotmányos egyház tagjai is veszélybe kerültek, templomokat zártak be, kezdtek el lebontani, műkincseket pusztítottak el stb. - miközben egymást is irtották.&nbsp;A később nagy szerepet játszó Joseph Fouché - egykori oratoriánus szerzetes -&nbsp; konventbiztosként leszedte a temetőkről a Feltámadunk feliratot és helyébe A halál örök álom táblát tetette - amiért Robespierre megvádolta.&nbsp;Volt, ahol ez az üldözés nem történt&nbsp; meg - minden a helyi viszonyoktól függött.&nbsp;&nbsp;Kis időrend:&nbsp;A konvent már 1793 április 21&mdash;24. száműzetésre ítélt minden eskümegtagadó papot,&nbsp;&nbsp;A konvent, mintha egyházi konvent volna, megengedte a papok házasságát, mely szabadsággal Grégoire abbé és Lindet püspök példájára körülbelül 2000 pap élt. &nbsp;szept. 17. Elfogadják a gyanúsakról szóló törvényt: bárki beleshetett&nbsp;október 5. A forradalmi naptár bevezetése. Az első év szeptember 22-én, a Köztársaság kikiáltásával kezdődik&nbsp;okt. 28-án a konvent teljesen kizárta a papokat az iskolák&shy;ból &nbsp;november 5. Polgári ünnepeket vezetnek be.&nbsp;november 6-án a Nemzeti Konvent engedélyezte, hogy a községek megtagadják a katolikus vallást &nbsp;november 7-én pedig Gobel párizsi érsek és több főpap &mdash; fején vörös sapkával &mdash; lemondott püspökségéről, mivel &quot;látja a józan gondolkodás nagy előhaladását s úgy tapasztalja, hogy hivatalára sem kedve, sem szüksége nincs a népnek&quot;. Julien, a toulousei ref. pap, a szószékről egy katolikus püspökkel kezet fogva jelentette be lemondását.&nbsp;November 10-én az Ész Temploma névre átkeresztelt Notre-Dame-ban megrendezték a Szabadság és az Ész ünnepét, amely meglehetősen száraznak, unalmasnak és lélektelennek bizonyult. A szertartást úgy lehet összefoglalni, hogy a katedrálison belül összeállítottak egy hevenyészett görög&ndash;római stílusú templomot, a fehér ruhás, frígiai sapkás, kezében lándzsát tartó Szabadság pedig meghajolt az Ész lángja előtt, majd virágok és növények közé telepedett. Maillard kisasszonynak nevezett Marie-Thérèse Davoux színésznő alakította ezt a szerepet.&nbsp;De ezt nem a konvent csinálta, hanem a Községtanács (Commune), Chaumette, Momoro - Hébert hívei - vezetésével. Állandó hatalmi harc volt ugyanis a Konventen belül is, a Községtanácson belül is, A Közjóléti Bizottságon és Közbiztonsági Bizottságon belül is, és egymás ellen is a felhergelt utcai tömegekre támaszkodva...&nbsp;Robespierre nov. 21-én a jakobinus-klubban, 28-án pedig a konventben is föllépett Hébert, Clootz és Chaumette túlzásai ellen. Szerinte az ateizmus arisztokrata jellegű - AMI A GUILLOTINE -NAL való fenyegetés volt&nbsp;december 6-án Robespierre-nek indítványára a konvent kimondta, hogy mindenki szabadon gyakorolhatja vallását. A katolikusok ettől a pillanattól fogva ismét nyíltan és egyértelműen a törvény oltalma alatt álltak. &nbsp;1794 márc. 13 :Hébert, Chaumette, Momoro és veszettek letartóztatása, majd kivégzése (ők vezettek a keresztény -ellenes kampányt)&nbsp;Függelék: A gyanúsakról szóló törvény&nbsp;1. Közvetlenül a jelen határozat kiadása után a Köztársaság területén valamennyi, még szabad [ilyen] egyént őrizet alá kell helyezni.2. A következő személyek tekinthetők gyanúsnak. Először azok, akik viselkedésükkel, kapcsolataikkal, beszédükkel vagy írásaikkal a zsarnokság vagy föderalizmus híveinek és a szabadság ellenségeinek mutatkoznak. Másodszor azok, akik nem képesek a március 21-ei határozatban meghatározottak szerint igazolni megélhetési módjukat és állampolgári kötelezettségeik teljesítését. Harmadszor azok, akiktől megtagadták hazafiságuk igazolását. Negyedszer azok a közhivatalnokok, akiket a Konvent vagy megbízottai elbocsátottak hivatalukból, ... nemesek és emigránsok azon férjei és feleségei, apjai, anyjai, fiai, leányai, fivérei, nővérei és ügynökei, akik nem nyilvánították ki a forradalomhoz való ragaszkodásukat.10. Szükség esetén a polgári és büntető bíróságok fogva tarthatnak és a fent említett börtönökbe küldhetnek olyan személyeket, akikről megállapították, hogy nem lehet vádiratot készíteni ellenük, vagy akiket felmentettek az ellenük emelt vád alól.&nbsp;Reinisch Egon írta:&nbsp;Kedves Emőke !A cikk első mondata tévedés :a sátánista szabadkőművesek elődei a&nbsp; fekete macskák (és nem Néró ) ez Egyházunk hivatalos álláspontja .Üdv. Egon2020.07.12. 10:30 keltezéssel, Emoke Greschik írta:Néró késői utódai: a szabadkőművesek&nbsp;A keresztényellenes ideológia francia gyökerei a századfordulóra hazánkat is behálózták.&nbsp;2020. július 11. 10:51https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html&nbsp; &nbsp;&nbsp;Az elmúlt hónapokban az újra fellángoló keresztényellenes megnyilvánulások brutalitása sokakban értetlenséget váltott ki. Vajon mi az oka annak, hogy ismét a keresztény jelképeket, a keresztény egyházakat gyalázó baloldali-anarchista megmozdulások még mindig ezt tartják gyűlöletük tárgyának? Pedig van rá magyarázat.&nbsp; A modern korunkra hatással lévő keresztényellenes ideológia a felvilágosodás és a kultúra sokak által nagyra tartott Franciaországában alakult ki az 1700-as évek második felében. Magára talált akkor az Enciklopédia köteteit megalkotó értelmiség és az angol, keresztény alapokon nyugvó szabadkőművességtől az ateista világfölfogás felé elmozduló, egyre radikálisabban materialista francia (úgynevezett latin típusú) szabadkőművesség, főleg a Francia Nagyoriens Nagypáholy.Tapossátok el a gyalázatost!1789 előtt és után is a keresztény királyság elleni harc vezetője a Kilenc Nővér (Les Neuf Soeurs) Páholy volt, amelynek tagjai közé tartoztak a francia &bdquo;felvilágosodás&rdquo; legnagyobb nevei. Voltaire jelszava: Tapossátok el a gyalázatost! (tudniillik az egyházat). A nagy francia szabadkőműves forradalom során a jakobinus diktatúra végéig a legfontosabb stratégiai cselekedetek: meggyilkolják a királyt és a királysághű arisztokrácia legjobbjait &ndash; &bdquo;természetesen&rdquo; feleségekkel és gyerekekkel együtt. 1791 szeptemberében kivégeznek Párizsban 1400 rabot, köztük majdnem háromszáz papot és három püspököt. Európa történetében ez volt az első (ha nem is az utolsó) eset, amikor az állam elüldözi saját papjait, kimondottan politikai-ideológiai megfontolások alapján. Az új francia forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg akarták teremteni a laikus, világi ateista francia államot, s ehhez bármilyen durva módszert megengedhetőnek tartottak.&nbsp;Így aztán a későbbiekben Néró császár korát idéző kegyetlenkedések kezdődtek. 1793. november 7-én a kereszténységet s vele az alkotmányos egyházat törvénnyel megszüntetve, az ész és a természet új vallását vezették be. Sok templomból raktárt vagy istállót csináltak. Az egyház szervezete csaknem teljesen felbomlott. Meszlényi Antal így mutatja be: &bdquo;Imakönyv, rózsafüzér, szentkép, ereklye mind olyan tilos tárgy lett, amely tulajdonosát könnyen a halálra juttatta. Hitvány élcelődést űztek a kereszténység szent szertartásaiból: mise, áldozás, körmenet stb., mind . olcsó élceknek lett a középpontja.&nbsp; Szamarakra főpapi infulát raktak, kazulába öltöztették, előttük keresztet és misekönyveket vittek s így jártak-keltek a maskarás körmenetek.&rdquo;Mészárlás a nyílt tengerenA csőcselék ezt nem merte volna megtenni, ha a francia szabadkőműves állam vezetői nem szorgalmazzák e durva keresztényellenes támadásokat. A bűnös fővárosból, Párizsból vidékre is kiterjedt a keresztényellenesség legdurvább formája: Nantes-ban az egyik forradalmi biztos a Washington nevű szállítóhajóra rakatott 825 papot, a Deus-Associés nevűre pedig 542 papot és szerzetest. Kihajóztak velük a nyílt tengerre, s elsüllyesztették a hajókat. 1795-ben pedig törvényt alkottak az állam és egyház szétválasztásáról, amit újabb kegyetlenkedések követtek. 1789 előtti és utána következő években, Európában először létrejött a kereszténységet megszüntetni akaró értelmiségi és politikusi populáció, amely a XIX. század végére átvette a francia állam vezetését, mind a parlamentben, a kormányokban, az egyetemi- és tudományos életben, mind a kultúra területén.A kereszténység tragédiájának második fölvonása a XX. század első évtizedére esik. A francia kultúrharc ugyan már 1875 után újra megindult; 1880-ban kizárták a püspöki kar küldötteit a Legfelsőbb Közoktatási Tanácsból; 1882-ben megszüntették a lelkészséget a középiskolákban; 1883-tól katonai egységek nem vehettek részt vallási szertartáson; 1884-ben megszüntették a kórházak papi állásait, valamint eltörölték a francia parlamenti munka megkezdésekor és befejezésekor mondott imákat. 1886-tól az egyházi iskolákban sem taníthatott szerzetes stb.Azonban a kultúrharc agresszíven keresztényellenes éle a XX. század első évtizedében zajlott. Ekkorra a francia állam szabadkőműves béklyóba kerül. A Magyar Országos Levéltár P szekciójában, a Demokratia Páholy iratai között olvasható: &bdquo;A múlt hónapban újjáalakult Briand-kormányban, a France Chrétienne szerint hét szabadkőműves foglal helyet, és pedig Pichon testvér külügyminiszter, Klotz testvér pénzügyminiszter, Dupuy testvér kereskedelmi, Puech testvér közmunkaügyi, Faure testvér közoktatásügyi, Lafferre testvér, a Nagyoriens volt elnöke, munkaügyi miniszter és Dujardin-Beaumetz testvér, a szépművészetek minisztere.&rdquo; Fontos tudnunk, hogy Pichon testvér, Georges Clemenceau fiatalkori barátja és páholytársa majd 1919-ben, amikor újra külügyminiszter, a magyar határok tárgyalásakor kijelenti, hogy &bdquo;magyar nemzet nem létezik, csak 15 ezer nagybirtokos&rdquo;.Émile Combes, az antihősA magyarországi szabadkőművesség központi hivatalos havi folyóirata pedig ezt írja 1909-ben: &bdquo;A francia törvényhozás két házában a szabadkőművesség tudvalevőleg fényesen van képviselve.&rdquo; Majd hosszasan ismertetik a neveket. A szabadkőműves francia miniszterelnök, Émile Combes (kormányfő 1902. június &ndash; 1905. január között) lényegében eltörölte a francia katolikus egyházat. Szántó Konrád, a korszak kutatója így összegez: &bdquo;Az egyháztól elvett vagyon 410 millió frank volt, a püspököket, plébánosokat, szemináriumokat kilakoltatták, a templomok, plébániák mint az egyháznak kölcsönadott épületek állagának megőrzése a helyi községtanácsok jóindulatától függött, s mivel azok sokfelé egyházellenes beállítottságúak voltak, ezrével mentek tönkre a templomok.&rdquo; Ezeken kívül már 1902-ben betiltott a szabadkőműves kormány 12 ezer (!) egyházi iskolát, majd 1904-ben, ismét megvonva az összes szerzetestől a tanítás jogát, bezárták a maradék 2500 egyházi iskolát is. Combes, tudva, hogy a szerzetesek alkotják a katolikus egyház legnagyobb szellemi erejét, a századelőn a szerzetesrendeket támadta meg. Akkoriban a magyar egyház sok elüldözött francia szerzetest és apácát befogadott.Mi volt a helyzet a Magyar Királyságban?A magyarországi értelmiség liberális és szociáldemokrata tagjai hamar a francia példa vonzása alá kerültek. A magyarországi &bdquo;harmadik liberális nemzedék&rdquo; (1890&ndash;1920) tagjai radikális liberálisok és szabadkőművesek voltak. A legismertebb személy Jászi Oszkár, aki a Társadalomtudományi Társaság elnöke, a Huszadik Század című folyóirat szerkesztője, 1906-tól a Demokratia, 1908-tól a Martinovics Páholy alapítója és főmestere. A századfordulótól először a nagyváradi László Király Páholy, majd a Martinovics Páholy vezetői (Jászi mellett Várady Zsigmond) alakítják ki a hazai radikális szabadkőművesség társadalomátalakító célrendszerét. Ennek lényegesebb elemei: először is meg kell támadni, le kell járatni, s ha lehet, meg kell semmisíteni legerősebbnek tartott ellenségüket, a katolikus egyházat. Másodszor: be kell vezetni az általános, titkos, községenkénti választójogot. Ezzel a politikai főhatalom megszerzése volt a céljuk, tekintet nélkül arra, hogy az általános választójognak milyen hatása lehetett volna a magyar képviselőház etnikai összetételére. Harmadszor: Jászi javaslatára újra kellett volna írni a magyar történelmet.A célok megvalósítására létrehoztak jónéhány civil szervezetet, a választójogi ligát, amely nagygyűléseket rendezett az országban. Ráadásul Jászi, aki tudta, hogy nyugati szövetségesek nélkül semmi esélyük kormányra kerülni, nemcsak a magyargyűlölő Scotus Viatorral, a brit külügy munkatársával vette föl a kapcsolatot, hanem &ndash; s ez nincs benne a hazai történetírásban &ndash; jelentős nyugati, keresztényellenes szabadkőműveseket hívott meg Budapestre.Importált felforgatókEnnek a szellemében érkezett többször is Budapestre az európai hírű belga szabadkőműves, Léon Furnémont. Furnémont először 1903 őszén járt Budapesten, amikor szeptember 13-án beszédet mondott egy budapesti munkásgyűlésen, amit a szociáldemokrata párt szervezett. A nagyobb nyilvánosságot úgy érte el, hogy saját kezdeményezésére cikket írt a Budapesti Naplóba. A sajtó túlnyomó része mindig a szabadkőművesek rendelkezésére állt. Sokkal fontosabb és széleskörűbb a következő, 1908. szeptember végi budapesti látogatása. Ekkor ugyanis legalább három különböző programot bonyolított le: előadást tartott a Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete rendezésében a városháza nagytermében, több száz fős közönség előtt; előadást tartott a Társadalomtudományi Társaság rendezésében, s végül, de nem utolsósorban volt egy titkos programja: megjelent a Demokratia Páholyban, ahol szintén előadást tartott. A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületében tartott nagygyűlésnek négy szónoka volt: először a liberális-marxizáló Jászi Oszkár, a Martinovics Páholy megalakítója; utána Furnémont, majd Kunfi Zsigmond, a szociáldemokrata párt és a Martinovics Páholy tagja, végül a nagyváradi Várady Zsigmond, az ottani László Király Páholy tagja és egykori főmestere tartott beszédet. Jászi megállapította, hogy &bdquo;a harcos klerikalizmus uralomra jutott Magyarországon, mely lelketlen izgatást folytat mindazon eszmék és törekvések ellen, melyek modern kultúránk érckészletéhez tartoznak.&rdquo;Furnémont kijelentette: &bdquo;A római egyház nem vallási, hanem szociális intézmény, mely a múlt sötétségéért és maradiságáért küzd a modern technika fegyvereivel, bár a pápát a legjobb akarattal sem mondhatjuk lángésznek. Diadalra jutása egyértelmű a szabadság és fejlődés elnyomásával. Ezért nem tűri meg fölvilágosult ember vagy nép. [&hellip;] Ez a sok körmenet és katolikus demonstráció arra szolgál, hogy az egyházat a nagy vereségekért vigasztalja: 37 évvel ezelőtt Rómában fegyveres erővel szüntették meg a pápa fegyveres erőtől védett világi hatalmát. Négy évvel ezelőtt pedig a római világkongresszus egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy a pápának nemcsak világi, hanem szellemi hatalmát is el kell törölni. E kívánságot Franciaország már teljesítette és ez a nemzetközi szabadgondolkodó-szövetség nagy diadala.&rdquo;A nagygyűlésen a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond (később Károlyi Mihály kormányának minisztere, majd a Tanácsköztársaság népbiztosa) beszélt: &bdquo;Az elmúlt vasárnapon [egy katolikus nagygyűlésen] a középkori Magyarország Budapest utcáin hadat üzent a modern Magyarországnak. Tömjéntől és pálinkától elbutított parasztok százait hozták föl, hogy megfenyegessék vele a főváros modern gondolkozású népét. A katolikus nagygyűlésen kibontakozott az új klerikalizmus képe, amely a szociális és demokratikus haladás jelszavait hangoztatja, hogy annál biztosabban meghamisíthassa őket. Ez a modern fegyverkezés azért történik, hogy meghiúsíthassa a klerikalizmus az elkövetkező veszélyt, a két nagy szekularizációt: a papi javaknak és a gyermeki léleknek szekularizációját. A klerikalizmus anyagi hatalmának a papi birtokok, szellemi hatalmának a gyermeki lélek birtoklása az alapja. A katolikus nagygyűléstől mozgósított barbarizmus a klerikális iskola gyümölcse. Jól tudja a reakció, hogy a francia szeparációt azoknak a polgároknak a választójogosultak sorába való lépése tette lehetővé, kik 1883-ban, vagyis akkor jártak iskolába, amikor az állami, felekezettől mentes és ingyenes népoktatás megvalósult. Viszont mi is tudjuk, hogy addigra, míg iskoláinkban a lelkek megmérgezése tovább folyik, gazdasági és politikai haladásra nem számíthatunk. Nálunk 16 ezer népiskola közül 12 ezer, 167 gimnázium közül 137 felekezeti. Ezekből az iskolákból kerülnek ki a Szent Imre-kollégium keresztesvitézei [&hellip;]. A klerikálisok a modern eszközök kihasználásában olyan messzire mennek, hogy az egyházi épületeket tűz, a termést jégkár ellen csak olyan intézeteknél biztosítják, amelyek a katolikus iskolák javára províziót [közvetítői jutalékot] adnak. Így a püspöki székben ülő demagógok mellett megjelent a tiarás és lilacsuhás biztosítási ügynök.&rdquo;Faber Oszkár, a likvidátorKunfi úgy látja, hogy a nyugati kultúra akkor jön Magyarországra, ha a katolikus egyháztól elveszik az anyagi, valamint a lelkek fölötti hatalmat. Kunfi vágyai közé tartozik, hogy megtegye azt, amit a francia szabadkőműves testvérei Franciaországban már kiviteleztek. A gyűlésen több hasonló beszéd is elhangzott. Összességében pedig kijelenthető, mert a források ezt bizonyítják, hogy 1908 körüli évekre a Magyar Királyságban is kialakult a keresztényellenesség személyi állománya. Jöhettek a székesfővárosba a politikailag &bdquo;nehéz súlyú&rdquo; nyugati szabadkőművesek, akik hazájukban már bizonyítottak a királyság és a kereszténység ellen. A cél a keresztény magyar nemzetállam (nem szétdarabolása, hanem) átalakítása, francia minta szerinti szabadkőműves köztársasággá.Jásziban ekkoriban fogalmazódhatott meg a titkos szabadkőműves politikai párt megszervezése, ami alkotmányellenes volt ugyan, de a magyar liberális mintaállam vezetőitől nem kellett félniük. A Martinovics Páholy iratai szerint 1913 őszétől kezdik szervezni az Országos Polgári Radikális Pártot, amely 1918 október végén Károlyi rózsaszín gróf hármas kormánykoalíciójának egyik tagja lesz.Az Országos Levéltár P szekciójában sok ezer hivatalos, szabadkőművesek által írt irat foglalkozik a római katolikus egyház elleni támadások terveivel. Ezeket már ismertettem a Harcoló szabadkőművesség című könyvemben. Kimondható, hogy a hazai radikális páholyok, amelyek egyre nagyobb hatást gyakoroltak a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy egészére, megkísérelték átfordítani a harcukat a kereszténység mint főellenség ellen. Nem véletlen, hogy létrejött Károlyi szabadkőműves kormánya, a vörös diktatúra pedig Faber Oszkár szabadkőműves vezetésével úgynevezett likvidációs bizottságot hoz létre. Ennek a keresztény egyházak megszüntetése lett a feladata: íme, beérett a francia egyházellenesség Kárpát-medencei vetése.Raffay ErnőA szerző történész, egyetemi tanár&nbsp;Magyar Nemzet&nbsp;Mentes a vírusoktól. www.avg.com&nbsp;_______________________________________________ Grem mailing list Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Kedves&nbsp;Emőke&nbsp;!&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;cikk&nbsp;első&nbsp;mondata&nbsp;tévedés&nbsp;:a&nbsp;sátánista&nbsp;szabadkőművesek&nbsp;elődei&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;&nbsp;fekete&nbsp;macskák&nbsp;(és&nbsp;nem&nbsp;Néró&nbsp;)&nbsp;ez&nbsp;Egyházunk&nbsp;hivatalos&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;álláspontja&nbsp;.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Üdv.&nbsp;Egon&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;2020.07.12.&nbsp;10:30&nbsp;keltezéssel,&nbsp;Emoke&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Greschik&nbsp;írta:&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Néró&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;késői&nbsp;utódai:&nbsp;a&nbsp;szabadkőművesek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;keresztényellenes&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ideológia&nbsp;francia&nbsp;gyökerei&nbsp;a&nbsp;századfordulóra&nbsp;hazánkat&nbsp;is&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;behálózták.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;2020.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;július&nbsp;11.&nbsp;10:51&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az&nbsp;elmúlt&nbsp;hónapokban&nbsp;az&nbsp;újra&nbsp;fellángoló&nbsp;keresztényellenes&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megnyilvánulások&nbsp;brutalitása&nbsp;sokakban&nbsp;értetlenséget&nbsp;váltott&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ki.&nbsp;Vajon&nbsp;mi&nbsp;az&nbsp;oka&nbsp;annak,&nbsp;hogy&nbsp;ismét&nbsp;a&nbsp;keresztény&nbsp;jelképeket,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;keresztény&nbsp;egyházakat&nbsp;gyalázó&nbsp;baloldali-anarchista&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megmozdulások&nbsp;még&nbsp;mindig&nbsp;ezt&nbsp;tartják&nbsp;gyűlöletük&nbsp;tárgyának?&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Pedig&nbsp;van&nbsp;rá&nbsp;magyarázat.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;modern&nbsp;korunkra&nbsp;hatással&nbsp;lévő&nbsp;keresztényellenes&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ideológia&nbsp;a&nbsp;felvilágosodás&nbsp;és&nbsp;a&nbsp;kultúra&nbsp;sokak&nbsp;által&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nagyra&nbsp;tartott&nbsp;Franciaországában&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;alakult&nbsp;ki&nbsp;az&nbsp;1700-as&nbsp;évek&nbsp;második&nbsp;felében.&nbsp;Magára&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;talált&nbsp;akkor&nbsp;az&nbsp;Enciklopédia&nbsp;köteteit&nbsp;megalkotó&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;értelmiség&nbsp;és&nbsp;az&nbsp;angol,&nbsp;keresztény&nbsp;alapokon&nbsp;nyugvó&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőművességtől&nbsp;az&nbsp;ateista&nbsp;világfölfogás&nbsp;felé&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;elmozduló,&nbsp;egyre&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;radikálisabban&nbsp;materialista&nbsp;francia&nbsp;(úgynevezett&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;latin&nbsp;típusú)&nbsp;szabadkőművesség,&nbsp;főleg&nbsp;a&nbsp;Francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Nagyoriens&nbsp;Nagypáholy.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Tapossátok&nbsp;el&nbsp;a&nbsp;gyalázatost!&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;1789&nbsp;előtt&nbsp;és&nbsp;után&nbsp;is&nbsp;a&nbsp;keresztény&nbsp;királyság&nbsp;elleni&nbsp;harc&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vezetője&nbsp;a&nbsp;Kilenc&nbsp;Nővér&nbsp;(Les&nbsp;Neuf&nbsp;Soeurs)&nbsp;Páholy&nbsp;volt,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;amelynek&nbsp;tagjai&nbsp;közé&nbsp;tartoztak&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;&bdquo;felvilágosodás&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;legnagyobb&nbsp;nevei.&nbsp;Voltaire&nbsp;jelszava:&nbsp;Tapossátok&nbsp;el&nbsp;a&nbsp;gyalázatost!&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;(tudniillik&nbsp;az&nbsp;egyházat).&nbsp;A&nbsp;nagy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;francia&nbsp;szabadkőműves&nbsp;forradalom&nbsp;során&nbsp;a&nbsp;jakobinus&nbsp;diktatúra&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;végéig&nbsp;a&nbsp;legfontosabb&nbsp;stratégiai&nbsp;cselekedetek:&nbsp;meggyilkolják&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;királyt&nbsp;és&nbsp;a&nbsp;királysághű&nbsp;arisztokrácia&nbsp;legjobbjait&nbsp;&ndash;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&bdquo;természetesen&rdquo;&nbsp;feleségekkel&nbsp;és&nbsp;gyerekekkel&nbsp;együtt.&nbsp;1791&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szeptemberében&nbsp;kivégeznek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Párizsban&nbsp;1400&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rabot,&nbsp;köztük&nbsp;majdnem&nbsp;háromszáz&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;papot&nbsp;és&nbsp;három&nbsp;püspököt.&nbsp;Európa&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;történetében&nbsp;ez&nbsp;volt&nbsp;az&nbsp;első&nbsp;(ha&nbsp;nem&nbsp;is&nbsp;az&nbsp;utolsó)&nbsp;eset,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;amikor&nbsp;az&nbsp;állam&nbsp;elüldözi&nbsp;saját&nbsp;papjait,&nbsp;kimondottan&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;politikai-ideológiai&nbsp;megfontolások&nbsp;alapján.&nbsp;Az&nbsp;új&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;forradalmi&nbsp;vezetők&nbsp;nagy&nbsp;része&nbsp;szabadkőműves&nbsp;volt,&nbsp;akik&nbsp;meg&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;akarták&nbsp;teremteni&nbsp;a&nbsp;laikus,&nbsp;világi&nbsp;ateista&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;államot,&nbsp;s&nbsp;ehhez&nbsp;bármilyen&nbsp;durva&nbsp;módszert&nbsp;megengedhetőnek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tartottak.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Így&nbsp;aztán&nbsp;a&nbsp;későbbiekben&nbsp;Néró&nbsp;császár&nbsp;korát&nbsp;idéző&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;kegyetlenkedések&nbsp;kezdődtek.&nbsp;1793.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;november&nbsp;7-én&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;kereszténységet&nbsp;s&nbsp;vele&nbsp;az&nbsp;alkotmányos&nbsp;egyházat&nbsp;törvénnyel&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megszüntetve,&nbsp;az&nbsp;ész&nbsp;és&nbsp;a&nbsp;természet&nbsp;új&nbsp;vallását&nbsp;vezették&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;be.&nbsp;Sok&nbsp;templomból&nbsp;raktárt&nbsp;vagy&nbsp;istállót&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;csináltak.&nbsp;Az&nbsp;egyház&nbsp;szervezete&nbsp;csaknem&nbsp;teljesen&nbsp;felbomlott.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Meszlényi&nbsp;Antal&nbsp;így&nbsp;mutatja&nbsp;be:&nbsp;&bdquo;Imakönyv,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rózsafüzér,&nbsp;szentkép,&nbsp;ereklye&nbsp;mind&nbsp;olyan&nbsp;tilos&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tárgy&nbsp;lett,&nbsp;amely&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tulajdonosát&nbsp;könnyen&nbsp;a&nbsp;halálra&nbsp;juttatta.&nbsp;Hitvány&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;élcelődést&nbsp;űztek&nbsp;a&nbsp;kereszténység&nbsp;szent&nbsp;szertartásaiból:&nbsp;mise,&nbsp;áldozás,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;körmenet&nbsp;stb.,&nbsp;mind&nbsp;.&nbsp;olcsó&nbsp;élceknek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;lett&nbsp;a&nbsp;középpontja.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Szamarakra&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;főpapi&nbsp;infulát&nbsp;raktak,&nbsp;kazulába&nbsp;öltöztették,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;előttük&nbsp;keresztet&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;és&nbsp;misekönyveket&nbsp;vittek&nbsp;s&nbsp;így&nbsp;jártak-keltek&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;maskarás&nbsp;körmenetek.&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Mészárlás&nbsp;a&nbsp;nyílt&nbsp;tengeren&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;csőcselék&nbsp;ezt&nbsp;nem&nbsp;merte&nbsp;volna&nbsp;megtenni,&nbsp;ha&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőműves&nbsp;állam&nbsp;vezetői&nbsp;nem&nbsp;szorgalmazzák&nbsp;e&nbsp;durva&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;keresztényellenes&nbsp;támadásokat.&nbsp;A&nbsp;bűnös&nbsp;fővárosból,&nbsp;Párizsból&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vidékre&nbsp;is&nbsp;kiterjedt&nbsp;a&nbsp;keresztényellenesség&nbsp;legdurvább&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;formája:&nbsp;Nantes-ban&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;az&nbsp;egyik&nbsp;forradalmi&nbsp;biztos&nbsp;a&nbsp;Washington&nbsp;nevű&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szállítóhajóra&nbsp;rakatott&nbsp;825&nbsp;papot,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;Deus-Associés&nbsp;nevűre&nbsp;pedig&nbsp;542&nbsp;papot&nbsp;és&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szerzetest.&nbsp;Kihajóztak&nbsp;velük&nbsp;a&nbsp;nyílt&nbsp;tengerre,&nbsp;s&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;elsüllyesztették&nbsp;a&nbsp;hajókat.&nbsp;1795-ben&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;pedig&nbsp;törvényt&nbsp;alkottak&nbsp;az&nbsp;állam&nbsp;és&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egyház&nbsp;szétválasztásáról,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;amit&nbsp;újabb&nbsp;kegyetlenkedések&nbsp;követtek.&nbsp;1789&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;előtti&nbsp;és&nbsp;utána&nbsp;következő&nbsp;években,&nbsp;Európában&nbsp;először&nbsp;létrejött&nbsp;a&nbsp;kereszténységet&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megszüntetni&nbsp;akaró&nbsp;értelmiségi&nbsp;és&nbsp;politikusi&nbsp;populáció,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;amely&nbsp;a&nbsp;XIX.&nbsp;század&nbsp;végére&nbsp;átvette&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;állam&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vezetését,&nbsp;mind&nbsp;a&nbsp;parlamentben,&nbsp;a&nbsp;kormányokban,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;az&nbsp;egyetemi-&nbsp;és&nbsp;tudományos&nbsp;életben,&nbsp;mind&nbsp;a&nbsp;kultúra&nbsp;területén.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;kereszténység&nbsp;tragédiájának&nbsp;második&nbsp;fölvonása&nbsp;a&nbsp;XX.&nbsp;század&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;első&nbsp;évtizedére&nbsp;esik.&nbsp;A&nbsp;francia&nbsp;kultúrharc&nbsp;ugyan&nbsp;már&nbsp;1875&nbsp;után&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;újra&nbsp;megindult;&nbsp;1880-ban&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;kizárták&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;püspöki&nbsp;kar&nbsp;küldötteit&nbsp;a&nbsp;Legfelsőbb&nbsp;Közoktatási&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Tanácsból;&nbsp;1882-ben&nbsp;megszüntették&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;lelkészséget&nbsp;a&nbsp;középiskolákban;&nbsp;1883-tól&nbsp;katonai&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egységek&nbsp;nem&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vehettek&nbsp;részt&nbsp;vallási&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szertartáson;&nbsp;1884-ben&nbsp;megszüntették&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;kórházak&nbsp;papi&nbsp;állásait,&nbsp;valamint&nbsp;eltörölték&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;parlamenti&nbsp;munka&nbsp;megkezdésekor&nbsp;és&nbsp;befejezésekor&nbsp;mondott&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;imákat.&nbsp;1886-tól&nbsp;az&nbsp;egyházi&nbsp;iskolákban&nbsp;sem&nbsp;taníthatott&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szerzetes&nbsp;stb.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Azonban&nbsp;a&nbsp;kultúrharc&nbsp;agresszíven&nbsp;keresztényellenes&nbsp;éle&nbsp;a&nbsp;XX.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;század&nbsp;első&nbsp;évtizedében&nbsp;zajlott.&nbsp;Ekkorra&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;állam&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőműves&nbsp;béklyóba&nbsp;kerül.&nbsp;A&nbsp;Magyar&nbsp;Országos&nbsp;Levéltár&nbsp;P&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szekciójában,&nbsp;a&nbsp;Demokratia&nbsp;Páholy&nbsp;iratai&nbsp;között&nbsp;olvasható:&nbsp;&bdquo;A&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;múlt&nbsp;hónapban&nbsp;újjáalakult&nbsp;Briand-kormányban,&nbsp;a&nbsp;France&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Chrétienne&nbsp;szerint&nbsp;hét&nbsp;szabadkőműves&nbsp;foglal&nbsp;helyet,&nbsp;és&nbsp;pedig&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Pichon&nbsp;testvér&nbsp;külügyminiszter,&nbsp;Klotz&nbsp;testvér&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;pénzügyminiszter,&nbsp;Dupuy&nbsp;testvér&nbsp;kereskedelmi,&nbsp;Puech&nbsp;testvér&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;közmunkaügyi,&nbsp;Faure&nbsp;testvér&nbsp;közoktatásügyi,&nbsp;Lafferre&nbsp;testvér,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;Nagyoriens&nbsp;volt&nbsp;elnöke,&nbsp;munkaügyi&nbsp;miniszter&nbsp;és&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Dujardin-Beaumetz&nbsp;testvér,&nbsp;a&nbsp;szépművészetek&nbsp;minisztere.&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Fontos&nbsp;tudnunk,&nbsp;hogy&nbsp;Pichon&nbsp;testvér,&nbsp;Georges&nbsp;Clemenceau&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;fiatalkori&nbsp;barátja&nbsp;és&nbsp;páholytársa&nbsp;majd&nbsp;1919-ben,&nbsp;amikor&nbsp;újra&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;külügyminiszter,&nbsp;a&nbsp;magyar&nbsp;határok&nbsp;tárgyalásakor&nbsp;kijelenti,&nbsp;hogy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&bdquo;magyar&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nemzet&nbsp;nem&nbsp;létezik,&nbsp;csak&nbsp;15&nbsp;ezer&nbsp;nagybirtokos&rdquo;.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Émile&nbsp;Combes,&nbsp;az&nbsp;antihős&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;magyarországi&nbsp;szabadkőművesség&nbsp;központi&nbsp;hivatalos&nbsp;havi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;folyóirata&nbsp;pedig&nbsp;ezt&nbsp;írja&nbsp;1909-ben:&nbsp;&bdquo;A&nbsp;francia&nbsp;törvényhozás&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;két&nbsp;házában&nbsp;a&nbsp;szabadkőművesség&nbsp;tudvalevőleg&nbsp;fényesen&nbsp;van&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;képviselve.&rdquo;&nbsp;Majd&nbsp;hosszasan&nbsp;ismertetik&nbsp;a&nbsp;neveket.&nbsp;A&nbsp;szabadkőműves&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;francia&nbsp;miniszterelnök,&nbsp;Émile&nbsp;Combes&nbsp;(kormányfő&nbsp;1902.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;június&nbsp;&ndash;&nbsp;1905.&nbsp;január&nbsp;között)&nbsp;lényegében&nbsp;eltörölte&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;katolikus&nbsp;egyházat.&nbsp;Szántó&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Konrád,&nbsp;a&nbsp;korszak&nbsp;kutatója&nbsp;így&nbsp;összegez:&nbsp;&bdquo;Az&nbsp;egyháztól&nbsp;elvett&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vagyon&nbsp;410&nbsp;millió&nbsp;frank&nbsp;volt,&nbsp;a&nbsp;püspököket,&nbsp;plébánosokat,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szemináriumokat&nbsp;kilakoltatták,&nbsp;a&nbsp;templomok,&nbsp;plébániák&nbsp;mint&nbsp;az&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egyháznak&nbsp;kölcsönadott&nbsp;épületek&nbsp;állagának&nbsp;megőrzése&nbsp;a&nbsp;helyi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;községtanácsok&nbsp;jóindulatától&nbsp;függött,&nbsp;s&nbsp;mivel&nbsp;azok&nbsp;sokfelé&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egyházellenes&nbsp;beállítottságúak&nbsp;voltak,&nbsp;ezrével&nbsp;mentek&nbsp;tönkre&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;templomok.&rdquo;&nbsp;Ezeken&nbsp;kívül&nbsp;már&nbsp;1902-ben&nbsp;betiltott&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőműves&nbsp;kormány&nbsp;12&nbsp;ezer&nbsp;(!)&nbsp;egyházi&nbsp;iskolát,&nbsp;majd&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;1904-ben,&nbsp;ismét&nbsp;megvonva&nbsp;az&nbsp;összes&nbsp;szerzetestől&nbsp;a&nbsp;tanítás&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;jogát,&nbsp;bezárták&nbsp;a&nbsp;maradék&nbsp;2500&nbsp;egyházi&nbsp;iskolát&nbsp;is.&nbsp;Combes,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tudva,&nbsp;hogy&nbsp;a&nbsp;szerzetesek&nbsp;alkotják&nbsp;a&nbsp;katolikus&nbsp;egyház&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;legnagyobb&nbsp;szellemi&nbsp;erejét,&nbsp;a&nbsp;századelőn&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szerzetesrendeket&nbsp;támadta&nbsp;meg.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Akkoriban&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;magyar&nbsp;egyház&nbsp;sok&nbsp;elüldözött&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;francia&nbsp;szerzetest&nbsp;és&nbsp;apácát&nbsp;befogadott.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Mi&nbsp;volt&nbsp;a&nbsp;helyzet&nbsp;a&nbsp;Magyar&nbsp;Királyságban?&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;magyarországi&nbsp;értelmiség&nbsp;liberális&nbsp;és&nbsp;szociáldemokrata&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tagjai&nbsp;hamar&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;példa&nbsp;vonzása&nbsp;alá&nbsp;kerültek.&nbsp;A&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;magyarországi&nbsp;&bdquo;harmadik&nbsp;liberális&nbsp;nemzedék&rdquo;&nbsp;(1890&ndash;1920)&nbsp;tagjai&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;radikális&nbsp;liberálisok&nbsp;és&nbsp;szabadkőművesek&nbsp;voltak.&nbsp;A&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;legismertebb&nbsp;személy&nbsp;Jászi&nbsp;Oszkár,&nbsp;aki&nbsp;a&nbsp;Társadalomtudományi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Társaság&nbsp;elnöke,&nbsp;a&nbsp;Huszadik&nbsp;Század&nbsp;című&nbsp;folyóirat&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szerkesztője,&nbsp;1906-tól&nbsp;a&nbsp;Demokratia,&nbsp;1908-tól&nbsp;a&nbsp;Martinovics&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Páholy&nbsp;alapítója&nbsp;és&nbsp;főmestere.&nbsp;A&nbsp;századfordulótól&nbsp;először&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nagyváradi&nbsp;László&nbsp;Király&nbsp;Páholy,&nbsp;majd&nbsp;a&nbsp;Martinovics&nbsp;Páholy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vezetői&nbsp;(Jászi&nbsp;mellett&nbsp;Várady&nbsp;Zsigmond)&nbsp;alakítják&nbsp;ki&nbsp;a&nbsp;hazai&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;radikális&nbsp;szabadkőművesség&nbsp;társadalomátalakító&nbsp;célrendszerét.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Ennek&nbsp;lényegesebb&nbsp;elemei:&nbsp;először&nbsp;is&nbsp;meg&nbsp;kell&nbsp;támadni,&nbsp;le&nbsp;kell&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;járatni,&nbsp;s&nbsp;ha&nbsp;lehet,&nbsp;meg&nbsp;kell&nbsp;semmisíteni&nbsp;legerősebbnek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tartott&nbsp;ellenségüket,&nbsp;a&nbsp;katolikus&nbsp;egyházat.&nbsp;Másodszor:&nbsp;be&nbsp;kell&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vezetni&nbsp;az&nbsp;általános,&nbsp;titkos,&nbsp;községenkénti&nbsp;választójogot.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Ezzel&nbsp;a&nbsp;politikai&nbsp;főhatalom&nbsp;megszerzése&nbsp;volt&nbsp;a&nbsp;céljuk,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tekintet&nbsp;nélkül&nbsp;arra,&nbsp;hogy&nbsp;az&nbsp;általános&nbsp;választójognak&nbsp;milyen&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;hatása&nbsp;lehetett&nbsp;volna&nbsp;a&nbsp;magyar&nbsp;képviselőház&nbsp;etnikai&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;összetételére.&nbsp;Harmadszor:&nbsp;Jászi&nbsp;javaslatára&nbsp;újra&nbsp;kellett&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;volna&nbsp;írni&nbsp;a&nbsp;magyar&nbsp;történelmet.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;célok&nbsp;megvalósítására&nbsp;létrehoztak&nbsp;jónéhány&nbsp;civil&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szervezetet,&nbsp;a&nbsp;választójogi&nbsp;ligát,&nbsp;amely&nbsp;nagygyűléseket&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rendezett&nbsp;az&nbsp;országban.&nbsp;Ráadásul&nbsp;Jászi,&nbsp;aki&nbsp;tudta,&nbsp;hogy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nyugati&nbsp;szövetségesek&nbsp;nélkül&nbsp;semmi&nbsp;esélyük&nbsp;kormányra&nbsp;kerülni,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nemcsak&nbsp;a&nbsp;magyargyűlölő&nbsp;Scotus&nbsp;Viatorral,&nbsp;a&nbsp;brit&nbsp;külügy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;munkatársával&nbsp;vette&nbsp;föl&nbsp;a&nbsp;kapcsolatot,&nbsp;hanem&nbsp;&ndash;&nbsp;s&nbsp;ez&nbsp;nincs&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;benne&nbsp;a&nbsp;hazai&nbsp;történetírásban&nbsp;&ndash;&nbsp;jelentős&nbsp;nyugati,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;keresztényellenes&nbsp;szabadkőműveseket&nbsp;hívott&nbsp;meg&nbsp;Budapestre.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Importált&nbsp;felforgatók&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Ennek&nbsp;a&nbsp;szellemében&nbsp;érkezett&nbsp;többször&nbsp;is&nbsp;Budapestre&nbsp;az&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;európai&nbsp;hírű&nbsp;belga&nbsp;szabadkőműves,&nbsp;Léon&nbsp;Furnémont.&nbsp;Furnémont&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;először&nbsp;1903&nbsp;őszén&nbsp;járt&nbsp;Budapesten,&nbsp;amikor&nbsp;szeptember&nbsp;13-án&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;beszédet&nbsp;mondott&nbsp;egy&nbsp;budapesti&nbsp;munkásgyűlésen,&nbsp;amit&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szociáldemokrata&nbsp;párt&nbsp;szervezett.&nbsp;A&nbsp;nagyobb&nbsp;nyilvánosságot&nbsp;úgy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;érte&nbsp;el,&nbsp;hogy&nbsp;saját&nbsp;kezdeményezésére&nbsp;cikket&nbsp;írt&nbsp;a&nbsp;Budapesti&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Naplóba.&nbsp;A&nbsp;sajtó&nbsp;túlnyomó&nbsp;része&nbsp;mindig&nbsp;a&nbsp;szabadkőművesek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rendelkezésére&nbsp;állt.&nbsp;Sokkal&nbsp;fontosabb&nbsp;és&nbsp;széleskörűbb&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;következő,&nbsp;1908.&nbsp;szeptember&nbsp;végi&nbsp;budapesti&nbsp;látogatása.&nbsp;Ekkor&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ugyanis&nbsp;legalább&nbsp;három&nbsp;különböző&nbsp;programot&nbsp;bonyolított&nbsp;le:&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;előadást&nbsp;tartott&nbsp;a&nbsp;Szabadgondolkozás&nbsp;Magyarországi&nbsp;Egyesülete&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rendezésében&nbsp;a&nbsp;városháza&nbsp;nagytermében,&nbsp;több&nbsp;száz&nbsp;fős&nbsp;közönség&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;előtt;&nbsp;előadást&nbsp;tartott&nbsp;a&nbsp;Társadalomtudományi&nbsp;Társaság&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;rendezésében,&nbsp;s&nbsp;végül,&nbsp;de&nbsp;nem&nbsp;utolsósorban&nbsp;volt&nbsp;egy&nbsp;titkos&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;programja:&nbsp;megjelent&nbsp;a&nbsp;Demokratia&nbsp;Páholyban,&nbsp;ahol&nbsp;szintén&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;előadást&nbsp;tartott.&nbsp;A&nbsp;Szabadgondolkozás&nbsp;Magyarországi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Egyesületében&nbsp;tartott&nbsp;nagygyűlésnek&nbsp;négy&nbsp;szónoka&nbsp;volt:&nbsp;először&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;liberális-marxizáló&nbsp;Jászi&nbsp;Oszkár,&nbsp;a&nbsp;Martinovics&nbsp;Páholy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megalakítója;&nbsp;utána&nbsp;Furnémont,&nbsp;majd&nbsp;Kunfi&nbsp;Zsigmond,&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szociáldemokrata&nbsp;párt&nbsp;és&nbsp;a&nbsp;Martinovics&nbsp;Páholy&nbsp;tagja,&nbsp;végül&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nagyváradi&nbsp;Várady&nbsp;Zsigmond,&nbsp;az&nbsp;ottani&nbsp;László&nbsp;Király&nbsp;Páholy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tagja&nbsp;és&nbsp;egykori&nbsp;főmestere&nbsp;tartott&nbsp;beszédet.&nbsp;Jászi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megállapította,&nbsp;hogy&nbsp;&bdquo;a&nbsp;harcos&nbsp;klerikalizmus&nbsp;uralomra&nbsp;jutott&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Magyarországon,&nbsp;mely&nbsp;lelketlen&nbsp;izgatást&nbsp;folytat&nbsp;mindazon&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;eszmék&nbsp;és&nbsp;törekvések&nbsp;ellen,&nbsp;melyek&nbsp;modern&nbsp;kultúránk&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;érckészletéhez&nbsp;tartoznak.&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Furnémont&nbsp;kijelentette:&nbsp;&bdquo;A&nbsp;római&nbsp;egyház&nbsp;nem&nbsp;vallási,&nbsp;hanem&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szociális&nbsp;intézmény,&nbsp;mely&nbsp;a&nbsp;múlt&nbsp;sötétségéért&nbsp;és&nbsp;maradiságáért&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;küzd&nbsp;a&nbsp;modern&nbsp;technika&nbsp;fegyvereivel,&nbsp;bár&nbsp;a&nbsp;pápát&nbsp;a&nbsp;legjobb&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;akarattal&nbsp;sem&nbsp;mondhatjuk&nbsp;lángésznek.&nbsp;Diadalra&nbsp;jutása&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egyértelmű&nbsp;a&nbsp;szabadság&nbsp;és&nbsp;fejlődés&nbsp;elnyomásával.&nbsp;Ezért&nbsp;nem&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tűri&nbsp;meg&nbsp;fölvilágosult&nbsp;ember&nbsp;vagy&nbsp;nép.&nbsp;[&hellip;]&nbsp;Ez&nbsp;a&nbsp;sok&nbsp;körmenet&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;és&nbsp;katolikus&nbsp;demonstráció&nbsp;arra&nbsp;szolgál,&nbsp;hogy&nbsp;az&nbsp;egyházat&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nagy&nbsp;vereségekért&nbsp;vigasztalja:&nbsp;37&nbsp;évvel&nbsp;ezelőtt&nbsp;Rómában&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;fegyveres&nbsp;erővel&nbsp;szüntették&nbsp;meg&nbsp;a&nbsp;pápa&nbsp;fegyveres&nbsp;erőtől&nbsp;védett&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;világi&nbsp;hatalmát.&nbsp;Négy&nbsp;évvel&nbsp;ezelőtt&nbsp;pedig&nbsp;a&nbsp;római&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;világkongresszus&nbsp;egyhangú&nbsp;lelkesedéssel&nbsp;határozta&nbsp;el,&nbsp;hogy&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;pápának&nbsp;nemcsak&nbsp;világi,&nbsp;hanem&nbsp;szellemi&nbsp;hatalmát&nbsp;is&nbsp;el&nbsp;kell&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;törölni.&nbsp;E&nbsp;kívánságot&nbsp;Franciaország&nbsp;már&nbsp;teljesítette&nbsp;és&nbsp;ez&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nemzetközi&nbsp;szabadgondolkodó-szövetség&nbsp;nagy&nbsp;diadala.&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;nagygyűlésen&nbsp;a&nbsp;szociáldemokrata&nbsp;Kunfi&nbsp;Zsigmond&nbsp;(később&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Károlyi&nbsp;Mihály&nbsp;kormányának&nbsp;minisztere,&nbsp;majd&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Tanácsköztársaság&nbsp;népbiztosa)&nbsp;beszélt:&nbsp;&bdquo;Az&nbsp;elmúlt&nbsp;vasárnapon&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;[egy&nbsp;katolikus&nbsp;nagygyűlésen]&nbsp;a&nbsp;középkori&nbsp;Magyarország&nbsp;Budapest&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;utcáin&nbsp;hadat&nbsp;üzent&nbsp;a&nbsp;modern&nbsp;Magyarországnak.&nbsp;Tömjéntől&nbsp;és&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;pálinkától&nbsp;elbutított&nbsp;parasztok&nbsp;százait&nbsp;hozták&nbsp;föl,&nbsp;hogy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megfenyegessék&nbsp;vele&nbsp;a&nbsp;főváros&nbsp;modern&nbsp;gondolkozású&nbsp;népét.&nbsp;A&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;katolikus&nbsp;nagygyűlésen&nbsp;kibontakozott&nbsp;az&nbsp;új&nbsp;klerikalizmus&nbsp;képe,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;amely&nbsp;a&nbsp;szociális&nbsp;és&nbsp;demokratikus&nbsp;haladás&nbsp;jelszavait&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;hangoztatja,&nbsp;hogy&nbsp;annál&nbsp;biztosabban&nbsp;meghamisíthassa&nbsp;őket.&nbsp;Ez&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;modern&nbsp;fegyverkezés&nbsp;azért&nbsp;történik,&nbsp;hogy&nbsp;meghiúsíthassa&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;klerikalizmus&nbsp;az&nbsp;elkövetkező&nbsp;veszélyt,&nbsp;a&nbsp;két&nbsp;nagy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szekularizációt:&nbsp;a&nbsp;papi&nbsp;javaknak&nbsp;és&nbsp;a&nbsp;gyermeki&nbsp;léleknek&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szekularizációját.&nbsp;A&nbsp;klerikalizmus&nbsp;anyagi&nbsp;hatalmának&nbsp;a&nbsp;papi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;birtokok,&nbsp;szellemi&nbsp;hatalmának&nbsp;a&nbsp;gyermeki&nbsp;lélek&nbsp;birtoklása&nbsp;az&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;alapja.&nbsp;A&nbsp;katolikus&nbsp;nagygyűléstől&nbsp;mozgósított&nbsp;barbarizmus&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;klerikális&nbsp;iskola&nbsp;gyümölcse.&nbsp;Jól&nbsp;tudja&nbsp;a&nbsp;reakció,&nbsp;hogy&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;francia&nbsp;szeparációt&nbsp;azoknak&nbsp;a&nbsp;polgároknak&nbsp;a&nbsp;választójogosultak&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;sorába&nbsp;való&nbsp;lépése&nbsp;tette&nbsp;lehetővé,&nbsp;kik&nbsp;1883-ban,&nbsp;vagyis&nbsp;akkor&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;jártak&nbsp;iskolába,&nbsp;amikor&nbsp;az&nbsp;állami,&nbsp;felekezettől&nbsp;mentes&nbsp;és&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ingyenes&nbsp;népoktatás&nbsp;megvalósult.&nbsp;Viszont&nbsp;mi&nbsp;is&nbsp;tudjuk,&nbsp;hogy&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;addigra,&nbsp;míg&nbsp;iskoláinkban&nbsp;a&nbsp;lelkek&nbsp;megmérgezése&nbsp;tovább&nbsp;folyik,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;gazdasági&nbsp;és&nbsp;politikai&nbsp;haladásra&nbsp;nem&nbsp;számíthatunk.&nbsp;Nálunk&nbsp;16&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ezer&nbsp;népiskola&nbsp;közül&nbsp;12&nbsp;ezer,&nbsp;167&nbsp;gimnázium&nbsp;közül&nbsp;137&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;felekezeti.&nbsp;Ezekből&nbsp;az&nbsp;iskolákból&nbsp;kerülnek&nbsp;ki&nbsp;a&nbsp;Szent&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Imre-kollégium&nbsp;keresztesvitézei&nbsp;[&hellip;].&nbsp;A&nbsp;klerikálisok&nbsp;a&nbsp;modern&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;eszközök&nbsp;kihasználásában&nbsp;olyan&nbsp;messzire&nbsp;mennek,&nbsp;hogy&nbsp;az&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egyházi&nbsp;épületeket&nbsp;tűz,&nbsp;a&nbsp;termést&nbsp;jégkár&nbsp;ellen&nbsp;csak&nbsp;olyan&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;intézeteknél&nbsp;biztosítják,&nbsp;amelyek&nbsp;a&nbsp;katolikus&nbsp;iskolák&nbsp;javára&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;províziót&nbsp;[közvetítői&nbsp;jutalékot]&nbsp;adnak.&nbsp;Így&nbsp;a&nbsp;püspöki&nbsp;székben&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;ülő&nbsp;demagógok&nbsp;mellett&nbsp;megjelent&nbsp;a&nbsp;tiarás&nbsp;és&nbsp;lilacsuhás&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;biztosítási&nbsp;ügynök.&rdquo;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Faber&nbsp;Oszkár,&nbsp;a&nbsp;likvidátor&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Kunfi&nbsp;úgy&nbsp;látja,&nbsp;hogy&nbsp;a&nbsp;nyugati&nbsp;kultúra&nbsp;akkor&nbsp;jön&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Magyarországra,&nbsp;ha&nbsp;a&nbsp;katolikus&nbsp;egyháztól&nbsp;elveszik&nbsp;az&nbsp;anyagi,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;valamint&nbsp;a&nbsp;lelkek&nbsp;fölötti&nbsp;hatalmat.&nbsp;Kunfi&nbsp;vágyai&nbsp;közé&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;tartozik,&nbsp;hogy&nbsp;megtegye&nbsp;azt,&nbsp;amit&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;szabadkőműves&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;testvérei&nbsp;Franciaországban&nbsp;már&nbsp;kiviteleztek.&nbsp;A&nbsp;gyűlésen&nbsp;több&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;hasonló&nbsp;beszéd&nbsp;is&nbsp;elhangzott.&nbsp;Összességében&nbsp;pedig&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;kijelenthető,&nbsp;mert&nbsp;a&nbsp;források&nbsp;ezt&nbsp;bizonyítják,&nbsp;hogy&nbsp;1908&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;körüli&nbsp;évekre&nbsp;a&nbsp;Magyar&nbsp;Királyságban&nbsp;is&nbsp;kialakult&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;keresztényellenesség&nbsp;személyi&nbsp;állománya.&nbsp;Jöhettek&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;székesfővárosba&nbsp;a&nbsp;politikailag&nbsp;&bdquo;nehéz&nbsp;súlyú&rdquo;&nbsp;nyugati&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőművesek,&nbsp;akik&nbsp;hazájukban&nbsp;már&nbsp;bizonyítottak&nbsp;a&nbsp;királyság&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;és&nbsp;a&nbsp;kereszténység&nbsp;ellen.&nbsp;A&nbsp;cél&nbsp;a&nbsp;keresztény&nbsp;magyar&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;nemzetállam&nbsp;(nem&nbsp;szétdarabolása,&nbsp;hanem)&nbsp;átalakítása,&nbsp;francia&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;minta&nbsp;szerinti&nbsp;szabadkőműves&nbsp;köztársasággá.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Jásziban&nbsp;ekkoriban&nbsp;fogalmazódhatott&nbsp;meg&nbsp;a&nbsp;titkos&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőműves&nbsp;politikai&nbsp;párt&nbsp;megszervezése,&nbsp;ami&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;alkotmányellenes&nbsp;volt&nbsp;ugyan,&nbsp;de&nbsp;a&nbsp;magyar&nbsp;liberális&nbsp;mintaállam&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;vezetőitől&nbsp;nem&nbsp;kellett&nbsp;félniük.&nbsp;A&nbsp;Martinovics&nbsp;Páholy&nbsp;iratai&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szerint&nbsp;1913&nbsp;őszétől&nbsp;kezdik&nbsp;szervezni&nbsp;az&nbsp;Országos&nbsp;Polgári&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Radikális&nbsp;Pártot,&nbsp;amely&nbsp;1918&nbsp;október&nbsp;végén&nbsp;Károlyi&nbsp;rózsaszín&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;gróf&nbsp;hármas&nbsp;kormánykoalíciójának&nbsp;egyik&nbsp;tagja&nbsp;lesz.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az&nbsp;Országos&nbsp;Levéltár&nbsp;P&nbsp;szekciójában&nbsp;sok&nbsp;ezer&nbsp;hivatalos,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőművesek&nbsp;által&nbsp;írt&nbsp;irat&nbsp;foglalkozik&nbsp;a&nbsp;római&nbsp;katolikus&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;egyház&nbsp;elleni&nbsp;támadások&nbsp;terveivel.&nbsp;Ezeket&nbsp;már&nbsp;ismertettem&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Harcoló&nbsp;szabadkőművesség&nbsp;című&nbsp;könyvemben.&nbsp;Kimondható,&nbsp;hogy&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;hazai&nbsp;radikális&nbsp;páholyok,&nbsp;amelyek&nbsp;egyre&nbsp;nagyobb&nbsp;hatást&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;gyakoroltak&nbsp;a&nbsp;Magyarországi&nbsp;Symbolikus&nbsp;Nagypáholy&nbsp;egészére,&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;megkísérelték&nbsp;átfordítani&nbsp;a&nbsp;harcukat&nbsp;a&nbsp;kereszténység&nbsp;mint&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;főellenség&nbsp;ellen.&nbsp;Nem&nbsp;véletlen,&nbsp;hogy&nbsp;létrejött&nbsp;Károlyi&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőműves&nbsp;kormánya,&nbsp;a&nbsp;vörös&nbsp;diktatúra&nbsp;pedig&nbsp;Faber&nbsp;Oszkár&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;szabadkőműves&nbsp;vezetésével&nbsp;úgynevezett&nbsp;likvidációs&nbsp;bizottságot&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;hoz&nbsp;létre.&nbsp;Ennek&nbsp;a&nbsp;keresztény&nbsp;egyházak&nbsp;megszüntetése&nbsp;lett&nbsp;a&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;feladata:&nbsp;íme,&nbsp;beérett&nbsp;a&nbsp;francia&nbsp;egyházellenesség&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Kárpát-medencei&nbsp;vetése.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Raffay&nbsp;Ernő&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A&nbsp;szerző&nbsp;történész,&nbsp;egyetemi&nbsp;tanár&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Magyar&nbsp;Nemzet&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Mentes&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;a&nbsp;vírusoktól.&nbsp;www.avg.com&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;_______________________________________________Grem&nbsp;mailing&nbsp;listGrem@turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;_______________________________________________Grem&nbsp;mailing&nbsp;listGrem@turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem_______________________________________________<br /> Grem mailing list<br /> Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br /> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> _______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br /><br /> <br /> <br /> _______________________________________________<br /> Grem mailing list<br /> Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br /> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> _______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br /><br /> <br /> <br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</div>