<div dir="ltr">
<div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><font size="4"><b>Néró késői utódai: a szabadkőművesek</b></font></span></div><div><span><br></span></div><div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span>A <span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztény</span>ellenes ideológia francia gyökerei a századfordulóra <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hazánkat </span>is behálózták.</span></b></span></div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><div>
</div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span>2020. július 11. 10:51 <br></div><div><a href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html" target="_blank">https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html</a></div>
<div>
<div>
<div>
<a title="E-mail" href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a></div></div></div>
<a title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Gmail" href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Google+">
</a><a title="Pinterest" href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="MySpace" href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/116930-Nero_kesoi_utodai__a_szabadkomuvesek.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a><div><div>
</div>
<div style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:69px;height:20px"></span></div>
</div>
<div><img src="https://gondola.hu/kepek/nyitonagy/122666.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" class="gmail-CToWUd gmail-a6T" tabindex="0" width="180" height="101"></div>
<p>
Az elmúlt hónapokban az újra fellángoló keresztényellenes
megnyilvánulások brutalitása sokakban értetlenséget váltott ki. Vajon mi
az oka annak, hogy ismét a keresztény jelképeket, a keresztény
egyházakat gyalázó baloldali-anarchista megmozdulások még mindig ezt
tartják gyűlöletük tárgyának? Pedig van rá magyarázat.</p>
<div>
<div id="gmail-m_3680635539053274309et-boc">
<div>
<div>
<div> A modern korunkra hatással lévő keresztényellenes ideológia a
felvilágosodás és a kultúra sokak által nagyra tartott <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Franciaországában
alakult ki az 1700-as évek második felében. </b></span>Magára talált akkor az
Enciklopédia köteteit megalkotó értelmiség és az angol, keresztény
alapokon nyugvó szabadkőművességtől az ateista világfölfogás felé
elmozduló, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egyre radikálisabban materialista francia (úgynevezett latin
típusú) szabadkőművesség, főleg a Francia Nagyoriens Nagypáholy.</b></span></div></div></div></div></div>
<h3>
Tapossátok el a gyalázatost!</h3>
<p>
1789 előtt és után is a keresztény királyság elleni harc vezetője a
Kilenc Nővér (Les Neuf Soeurs) Páholy volt, amelynek tagjai közé
tartoztak a francia „felvilágosodás” legnagyobb nevei. Voltaire
jelszava: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Tapossátok el <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a gyalázatost! (tudniillik az egyházat).</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span>A nagy
francia szabadkőműves forradalom során a jakobinus diktatúra végéig a
legfontosabb stratégiai cselekedetek: meggyilkolják a királyt és a
királysághű arisztokrácia legjobbjait – „természetesen” feleségekkel és
gyerekekkel együtt. 1791 szeptemberében <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kivégeznek Párizsban <span style="background-color:rgb(255,242,204)">1400 rabot,</span>
köztük majdnem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">háromszáz papot és három püspököt</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">. </span>Európa történetében
ez volt az első (ha nem is az utolsó) eset, amikor az állam elüldözi
saját papjait, kimondottan politikai-ideológiai megfontolások alapján<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>.
Az új francia forradalmi vezetők nagy része szabadkőműves volt, akik meg
akarták teremteni a laikus, világi ateista francia államot, s ehhez
bármilyen durva módszert megengedhetőnek tartottak.</b></span></p><div id="gmail-m_3680635539053274309gmail-billboardbanner"><span>
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
Így aztán a későbbiekben Néró császár korát idéző kegyetlenkedések
kezdődtek<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. 1793. november 7-én </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kereszténységet s vele az alkotmányos
egyház<span style="background-color:rgb(234,209,220)">at </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>törvénnyel megszüntetve, az ész és a természet új vallását
vezették be.</b></span> Sok templomból raktárt vagy istállót csináltak. Az egyház
szervezete csaknem teljesen felbomlott. Meszlényi Antal így mutatja be:
„<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Imakönyv, rózsafüzér, szentkép, ereklye <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mind</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> olyan tilos tárgy lett,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">amely tulajdonosát</span> könnyen a halálra juttatta. </b></span>Hitvány élcelődést űztek a
kereszténység szent szertartásaiból: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mise, áldozás, körmenet stb., mind</b></span> .
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>olcsó élceknek lett a középpontja</b></span>.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
Szamarakra<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> főpapi infulát</span> raktak,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">kazulába </span>öltöztették, előttük <span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztet és misekönyveket </span>vittek s így
jártak-keltek a maskarás körmenetek.”</b></span></p>
<h3>
Mészárlás a nyílt tengeren</h3>
<p>
A csőcselék ezt nem merte volna megtenni, ha a francia szabadkőműves
állam vezetői nem szorgalmazzák e durva keresztényellenes támadásokat. A
bűnös fővárosból, Párizsból vidékre is kiterjedt a keresztényellenesség
legdurvább formája: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nantes-ban az egyik forradalmi biztos a Washington
nevű szállítóhajóra rakatott<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> 825 pap</span>ot, a Deus-Associés nevűre pedig <span style="background-color:rgb(255,242,204)">542
papot és szerzetes</span>t. Kihajóztak velük a nyílt tengerre, s
elsüllyesztették a hajókat.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b><b>1795-ben pedig törvényt alkottak<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> az állam </span>és
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> egyház </span>szétválasztásáról, amit újabb kegyetlenkedések követtek</b></span>. 1789
előtti és utána következő években, Európában először <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>létrejött a
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">kereszténység</span>et megszüntetni akaró értelmiségi és politikusi populáció,
amely a XIX. század végére átvette a francia állam vezetését,</b></span> mind a
parlamentben, a kormányokban, az egyetemi- és tudományos életben, mind a
kultúra területén.</p>
<p>
A kereszténység tragédiájának második fölvonása a XX. század első
évtizedére esik. A francia kultúrharc ugyan már 1875 után újra
megindult; <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1880-ban kizárták <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a püspöki kar küldötteit</span> a Legfelsőbb
Közoktatási Tanácsból; 1882-ben megszüntették<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a lelkészséget a
középiskolákban</span></b></span>; <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1883-tól </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>katonai egységek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem vehettek részt</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">vallási
szertartáson</span>;</b></span> 1884-ben megszüntették a kórházak papi állásait, valamint
eltörölték a francia parlamenti munka megkezdésekor és befejezésekor
mondott imákat. 1886-tól az egyházi iskolákban sem taníthatott szerzetes
stb.</p>
<p>
Azonban a kultúrharc agresszíven keresztényellenes éle a XX. század
első évtizedében zajlott. Ekkorra a francia állam szabadkőműves béklyóba
kerül. A Magyar Országos Levéltár P szekciójában, a Demokratia Páholy
iratai között olvasható: „A múlt hónapban újjáalakult Briand-kormányban,
a France Chrétienne szerint hét szabadkőműves foglal helyet, és pedig
Pichon testvér külügyminiszter, Klotz testvér pénzügyminiszter, Dupuy
testvér kereskedelmi, Puech testvér közmunkaügyi, Faure testvér
közoktatásügyi, Lafferre testvér, a Nagyoriens volt elnöke, munkaügyi
miniszter és Dujardin-Beaumetz testvér, a szépművészetek minisztere.”
Fontos tudnunk, hogy Pichon testvér, Georges Clemenceau fiatalkori
barátja és páholytársa majd 1919-ben, amikor újra külügyminiszter, a
magyar határok tárgyalásakor <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kijelenti, hogy „<span style="background-color:rgb(255,242,204)">magyar nemzet </span>nem létezik,
csak 15 ezer nagybirtokos”.</b></span></p>
<h3>
Émile Combes, az antihős</h3>
<p>
A magyarországi szabadkőművesség központi hivatalos havi folyóirata
pedig ezt írja 1909-ben: „A francia törvényhozás két házában a
szabadkőművesség tudvalevőleg fényesen van képviselve.” Majd hosszasan
ismertetik a neveket. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A szabadkőműves francia miniszterelnök, Émile
Combes (kormányfő 1902. június – 1905. január között) lényegében
eltörölte<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a francia katolikus egyház<span style="background-color:rgb(234,209,220)">at</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span> </b></span>Szántó Konrád, a korszak
kutatója így összegez: „Az egyháztól elvett vagyon 410 millió frank
volt, a püspököket, plébánosokat, szemináriumokat kilakoltatták, a
templomok, plébániák mint az egyháznak kölcsönadott épületek állagának
megőrzése a helyi községtanácsok jóindulatától függött, s mivel azok
sokfelé egyházellenes beállítottságúak voltak, ezrével mentek tönkre a
templomok.” Ezeken kívül már 1902-ben betiltott a szabadkőműves kormány
12 ezer (!) egyházi iskolát, majd 1904-ben, ismét megvonva az összes
szerzetestől a tanítás jogát, bezárták a maradék 2500 egyházi iskolát
is. Combes, tudva, hogy a szerzetesek alkotják a katolikus egyház
legnagyobb szellemi erejét, a századelőn <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a szerzetesrendek<span style="background-color:rgb(234,209,220)">et </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>támadta
meg.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Akkoriban a magyar egyház sok <span style="background-color:rgb(234,209,220)">elüldözött</span> francia szerzetest és
apácát befogadott.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mi volt a helyzet a Magyar Királyságban?</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A <span style="background-color:rgb(255,242,204)">magyarországi</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">értelmiség</span> liberális és szociáldemokrata tagjai hamar a
francia példa vonzása alá kerültek</b></span>. A magyarországi „harmadik liberális
nemzedék” (1890–1920) tagjai radikális liberálisok és szabadkőművesek
voltak. A legismertebb személy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Jászi Oszkár, </b></span>aki a Társadalomtudományi
Társaság elnöke, a Huszadik Század című folyóirat szerkesztője<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>, 1906-tól
a Demokratia, 1908-tól a Martinovics Páholy alapítója és főmestere. </b></span>A
századfordulótól először a nagyváradi László Király Páholy, majd a
Martinovics Páholy vezető<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">i</span><b> (Jászi mellett Várady Zsigmond) alakítják ki a
hazai radikális szabadkőművesség társadalomátalakító célrendszerét. </b></span>
Ennek lényegesebb elemei<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>: először is meg kell támadni, le kell járatni, s
ha lehet, meg kell semmisíteni legerősebbnek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">tartott </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ellenségüket, a
katolikus egyházat. </b></span>Másodszor: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>be kell vezetni az általános, titkos,
községenkénti választójogot. Ezzel a politikai főhatalom megszerzése
volt a céljuk, </b></span>t<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ekintet nélkül arra, hogy</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> az általános választójognak
milyen hatása lehetett volna a magyar képviselőház etnikai
összetételére</b></span>. Harmadszor:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Jászi javaslatára újra kellett volna írni </b></span>jóné<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
magyar történelmet.</span></b></span>
</p><p>
A célok megvalósítására létrehoztak <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>néhány civil szervezetet, a
választójogi ligát, amely nagygyűléseket rendezett <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az ország</span>ban</b></span>.
Ráadásul <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Jászi,</b></span> aki tudta, hogy nyugati szövetségesek nélkül semmi
esélyük kormányra kerülni, nemcsak a magyargyűlölő Scotus Viatorral, a
brit külügy munkatársával vette föl a kapcsolatot, hanem – s ez nincs
benne a hazai történetírásban <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>– jelentős nyugati, keresztényellenes
szabadkőműveseket hívott meg <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Budapest</span>re.</b></span></p>
<h3>
Importált felforgatók</h3>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ennek a szellemében érkezett többször is <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Budapest</span>re </b><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">az </span>európai hírű
belga szabadkőműves, Léon Furnémont. </b></span>Furnémont először 1903 őszén járt
Budapesten, amikor szeptember 13-án beszédet mondott egy budapesti
munkásgyűlésen, amit a szociáldemokrata párt szervezett. A nagyobb
nyilvánosságot úgy érte el, hogy saját kezdeményezésére cikket írt a
Budapesti Naplóba<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. A<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> sajtó</span> túlnyomó része mindig a szabadkőművesek
rendelkezésére állt. </b></span>Sokkal fontosabb és széleskörűbb a következő, 1908.
szeptember végi budapesti látogatása. Ekkor ugyanis legalább három
különböző programot bonyolított le: előadást tartott a Szabadgondolkozás
Magyarországi Egyesülete rendezésében a városháza nagytermében, több
száz fős közönség előtt; előadást tartott a Társadalomtudományi Társaság
rendezésében, s végül, de nem utolsósorban volt egy titkos programja:
megjelent a Demokratia Páholyban, ahol szintén előadást tartott<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. A
Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületében tartott nagygyűlésnek négy
szónoka volt: először a liberális-marxizáló Jászi Oszkár, </b></span>a Martinovics
Páholy megalakítója;<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> utána Furnémont, majd Kunfi Zsigmond, a
szociáldemokrata párt és a Martinovics Páholy tagja, végül a nagyváradi
Várady Zsigmond, az ottani László Király Páholy tagja és egykori
főmestere</b></span> tartott beszédet. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Jászi megállapította, hogy „<span style="background-color:rgb(208,224,227)">a harcos
klerikalizmus uralomra jutott Magyarországon, mely lelketlen izgatást
folytat mindazon eszmék és törekvések ellen, melyek modern kultúránk
érckészletéhez tartoznak.”</span></b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Furnémont kijelentette</b></span>: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„A római egyház nem vallási, hanem szociális
intézmény, mely a múlt sötétségéért és maradiságáért küzd a modern
technika fegyvereivel, bár a pápát a legjobb akarattal sem mondhatjuk
lángésznek. Diadalra jutása egyértelmű a szabadság és fejlődés
elnyomásával. Ezért nem tűri meg fölvilágosult ember vagy nép. </b></span>[…] Ez a
sok körmenet és katolikus demonstráció arra szolgál, hogy az egyházat a
nagy vereségekért vigasztalja: 37 évvel ezelőtt Rómában fegyveres erővel
szüntették meg a pápa fegyveres erőtől védett világi hatalmát. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Négy
évvel ezelőtt pedig a római világkongresszus egyhangú lelkesedéssel
határozta el, hogy a pápának nemcsak világi, hanem szellemi hatalmát is
el kell törölni. E kívánságot Franciaország már teljesítette és ez a
nemzetközi szabadgondolkodó-szövetség nagy diadala.”</b></span></p>
<p>
A nagygyűlésen <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond (később Károlyi Mihály
kormányának minisztere, majd a Tanácsköztársaság népbiztosa) beszélt:
</b></span>„Az elmúlt vasárnapon [egy katolikus nagygyűlésen] a középkori
Magyarország Budapest utcáin hadat üzent a modern Magyarországnak.
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Tömjéntől és pálinkától elbutított parasztok százait hozták föl, hogy
megfenyegessék vele a főváros modern gondolkozású népét</b></span>. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A katolikus
nagygyűlésen kibontakozott az új klerikalizmus képe, amely a szociális
és demokratikus haladás jelszavait hangoztatja, hogy annál biztosabban
meghamisíthassa őket. </b></span>Ez a modern fegyverkezés azért történik, hogy
meghiúsíthassa a klerikalizmus az elkövetkező veszélyt, a két nagy
szekularizációt: a papi javaknak és a gyermeki léleknek
szekularizációját<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>. A klerikalizmus anyagi hatalmának a papi birtokok,
szellemi hatalmának a gyermeki lélek birtoklása az alapja. A katolikus
nagygyűléstől mozgósított barbarizmus a klerikális iskola gyümölcse</b></span>. Jól
tudja a reakció, hogy a francia szeparációt azoknak a polgároknak a
választójogosultak sorába való lépése tette lehetővé, kik 1883-ban,
vagyis akkor jártak iskolába, amikor az állami, felekezettől mentes és
ingyenes népoktatás megvalósult. Viszont mi is tudjuk, hogy addigra, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>míg
iskoláinkban a lelkek megmérgezése tovább folyik, gazdasági és
politikai haladásra nem számíthatunk. Nálunk 16 ezer népiskola közül 12
ezer, 167 gimnázium közül 137 felekezeti. Ezekből az iskolákból kerülnek
ki a Szent Imre-kollégium keresztesvitézei […]. A klerikálisok a modern
eszközök kihasználásában olyan messzire mennek, hogy az egyházi
épületeket tűz, a termést jégkár ellen csak olyan intézeteknél
biztosítják, amelyek a katolikus iskolák javára províziót [közvetítői
jutalékot] adnak. Így a püspöki székben ülő demagógok mellett megjelent a
tiarás és lilacsuhás biztosítási ügynök.”</b></span></p>
<h3>
Faber Oszkár, a likvidátor</h3>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Kunfi úgy látja, hogy </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a nyugati kultúra akkor jön Magyarországra, ha a
katolikus egyháztól elveszik az anyagi, valamint a lelkek fölötti
hatalmat. </b></span>Kunfi vágyai közé tartozik, hogy megtegye azt, amit a francia
szabadkőműves testvérei Franciaországban már kiviteleztek. A gyűlésen
több hasonló beszéd is elhangzott. Összességében pedig kijelenthető,
mert a források ezt bizonyítják, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">1908 körüli évekre </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Magyar
Királyságban</span> is <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kialakult a</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span>keresztény</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellenesség személyi állománya.
Jöhettek a </span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">székesfővárosba a politikailag </span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">„nehéz súlyú” nyugati
szabadkőművesek, akik hazájukban már bizonyítottak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a királyság és a
kereszténység</span> ellen. A cél <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a keresztény magyar nemzetállam</span> </span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">(nem
szétdarabolása, hanem) </span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">átalakítása, francia minta szerinti szabadkőműves
köztársasággá.</span></b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Jásziban ekkoriban fogalmazódhatott meg a titkos szabadkőműves
politikai párt megszervezése</b></span>, ami alkotmányellenes volt ugyan, de a
magyar liberális mintaállam vezetőitől nem kellett félniük. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
Martinovics Páholy iratai szerint 1913 őszétől kezdik szervezni az
Országos Polgári Radikális Pártot, amely 1918 október végén Károlyi
rózsaszín gróf hármas kormánykoalíciójának egyik tagja lesz.</b></span></p>
<p>
Az Országos Levéltár P szekciójában sok ezer hivatalos, szabadkőművesek
által írt irat foglalkozik a római katolikus egyház elleni támadások
terveivel. Ezeket már ismertettem a Harcoló szabadkőművesség című
könyvemben. Kimondható, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a hazai radikális páholyok</b></span>, amelyek egyre
nagyobb hatást gyakoroltak a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy
egészére, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>megkísérelték átfordítani a harcukat <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a kereszténység mint
főellenség</span> ellen. </b></span>Nem véletlen, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy létrejött Károlyi szabadkőműves
kormánya, a vörös diktatúra pedig Faber Oszkár szabadkőműves vezetésével
úgynevezett likvidációs bizottságot hoz létre</b><b>. Ennek<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a keresztény
egyházak</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>megszüntetése lett a feladata: íme, beérett a francia
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">egyház</span>ellenesség <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Kárpát-medence</span>i vetése</b></span>.</p>
<p>
<em>Raffay Ernő</em></p>
<p>
<em>A szerző történész, egyetemi tanár</em></p>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>