<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Tehát XIV. Lajos Laci szerint még bírt szakrális jelleggel és
Napóleon mint első konzul aki Franciaországot újra katolikus
országnak nyilvánította ? (ez csak vicc volt ) De ugye Napóleon is
ragaszkodott a koronázásakor a Notre-Damhoz és VII. Piusz pápához.</p>
<p>De amit most írok az viszont komoly dolog :Szegény Vende-i
parasztoknak az első felkelése valójában a párizsi forradalom
hírérére saját uraik kifosztására vonatkozott csak azok az
arisztokraták úszták meg akik igazán rendesek voltak a
parasztjaikkal . <br>
</p>
<p>Aztán bizony a forradalmi kormányzat adót emelt és katonát
toborzott Vende-ben a drága parasztok ekkor rájöttek hogy ők
inkább királypártiak ,sajnos ilyen az emberi természet .</p>
<p>Ugyan ez játszódott le Oroszországban 1905-ben és 1917-ben és
Magyarországon 1918-ban amit még mindig nem tanítanak az iskolában
.</p>
<p>De Európa általam ismert utolsó paraszt felkelése amihez még
általános forradalmi válság vagy háború sem kellett 1907 -ben volt
Romániában ,szint senki sem tud róla .<br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2020.07.10. 20:08 keltezéssel, László
Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CAKHZGKyk6m11JB=9dxVK8MuzRdbnmKRHtkMfdPy4g8f7J6Rr8Q@mail.gmail.com">
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
<div dir="ltr">A francia forradalom idején még sokan voltak, akik
a királyságot és a király személyét szakrálisnak tekintették.
Lásd Vende-i parasztfelkelést, ahol a királyért, a király
nevében lázadtak fel.</div>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif"
alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
<td
style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" style="color:#4453ea"
moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a
href="mailto:reinisch@t-online.hu" moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. júl. 10., P, 12:51):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px
0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">Kedves
Lista !<br>
<br>
Akkor kinek megy a Bogárizmus ?Természetesen nekem se igazán
mert nem <br>
vagyok képes felfogni a lényegét mert talán nincs is !<br>
<br>
Eredeti gyökere a marxizmus hiszen a bogárizmus eredetileg
MSZMP-vel <br>
vegyített körgazdászizmus volt majd a Hazafias Népfront titkár
mint <br>
igazi bizalmi állás birtokosa viszont mivel kiderült hogy
ennek már <br>
nincs jövője irány az MDF és a keresztény jobboldal.<br>
<br>
Csakhogy a kereszténység mégsem vált befogadhatóvá a
bogárizmus számára <br>
így nagyon jól jött az ügybe egy kis Hamvasa Béla plágium.És
innen jön a <br>
szakralitás és a hindu kasztrendszer imádata .És a bogáristák
ezért <br>
beszélnek az angol és a francia forradalom kapcsán folyton a
szakrális <br>
királyság megdöntéséről és arról hogy a nép ne uralomkodjon
csak a <br>
szakrális elit . Azt Lacira bízom ,hogy eldőntse mennyire volt
XVI. <br>
Lajos szakrális király.<br>
<br>
Mikor megkérdezték miért irtózik a bogárizmus a polgári
demokráciától és <br>
a szabadság ,egyenlőség ,testvériség jelszótól a válasz:mert a
különböző <br>
társadalmi rétegeknek más és más a szakrális beavatása .Na de
mi ez <br>
hiszen a régi keresztény Európában ilyen határozott
kasztrendszer nem <br>
volt csak hogy Lacit idézzem "hivatás rendi "társadalom az
európai <br>
kasztok nehezen de átjárhatók voltak egy parasztból is
lehetett pápa <br>
jelölt ez a brahmánizmusban teljesen kizárt.A hindu harcosok
kasztjában <br>
még csatatéri veszteségek estén sem voltak pótolhatóak ebbe
egy idő után <br>
csak bele születni lehetett . Egy angol és egy szipoly tiszt
egymás <br>
melle feküdt sebesülten az afganisztáni harcok során a XIX .
században <br>
de tekintve hogy a vízhordó érinthetetlen volt a szipoly tiszt
szomjan <br>
halt mert nem érinthetett meg egy ivócsészét sem amihez
hozzáért egy <br>
paria, a büszke angol viszont ivott .<br>
<br>
Tehát a bogárizmus nem európai értékeket képvisel hanem Hamvas
olvasása <br>
nyomán valami misztikus hindu csodát.<br>
<br>
És ezt most Emőkének írom :Hindu hitvallás szerint a földi
társadalmi <br>
alá fölé rendeltség vagyis az alárendelt kasztokból való
kiszabadulás <br>
csak a REINKARNÁCIÓVAL lehetséges .<br>
<br>
Ennyit előzetesen .<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
-- <br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
<a href="https://www.avast.com/antivirus" rel="noreferrer"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>