<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Köszönjük Laci de az alábbiakban Én is ezt írtam le,így tehát
megint egyet értünk .</p>
<p>Sőt most már Marx estében is egyet értünk azt is elfogadom hogy
Marx a szamárságaival is nagy hatást ért el.</p>
<p>De senki ne dőljön nyugodtan hátra még Jön Dózsa György .</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2020.06.27. 11:46 keltezéssel, László
Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CAKHZGKzVijc-nR7Jf03Wm-yO0xJV8HMeOyg07133ANEt-YT6BQ@mail.gmail.com">
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
<div dir="ltr">Kedves Egon! A hivatásrend a társadalom elvi,
eszmei tagozódására vonatkozik, a rendiség pedig a kései
középkor politikai hatalomgyakorlási rendjére, egyfajta
hatalommegosztási gyakorlatára. A "rendi" alapon hatalmat
gyakorlók a mindenkori társadalom törpe kisebbségét képezték! Az
hogy mikor kik tartozta bele az is erősen változott.
(Magyarországon pl. a polgári rend inkább csak formálisan
létezett, valójában kicsi volt és jelentéktelen, stb) A kétféle
"rendnek" tehát kevés köze volt egymáshoz, A rendi
hatalomgyakorlás idvel felülírta a hivatásrendi szemléletet,
mivel közben az egész társadalom is teljesen átalakult. A rendi
tagozódás ezen kívül nem szinonímája a marxi
osztálytagozódásnak sem. (Marx az osztályokról azt feltételezte,
hogy az egész társadalmat felölelő struktúrát alkotnak.)
Marxról én is kezdettől fogva azt írtam, hogy a maga korában
újszerű, és nagyhatású gondolkodó volt, de a 20. századra
elavulttá vált. A társadalom ugyanis nem úgy változott, ahogy
Marx elképzelte. Nem csak az a gondolkodó számít jelentősnek,
akinek végül igazolódik az elmélete, de az is aki új
szempontokat emel be a közgondolkodásba és ezzel vitát generál,
illetve akinek nagy hatása van a korára (a hatás fogalmába az
ellenhatás is beletartozik)</div>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif"
alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
<td
style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" style="color:#4453ea"
moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a
href="mailto:reinisch@t-online.hu" moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. jún. 26., P, 22:01):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px
0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">Kedves
Laci !<br>
<br>
Elhagytam a régebbi eszmecserék szövegeit mert végre
eljutottunk odáig <br>
,hogy Marx elavult ,illetve végre Laci is kimondta hogy eleve
rossz <br>
premisszákból indult ki ,ezt állítottam folyamatosan Én is .<br>
<br>
Viszont jönnek a RENDEK. Az rendben van ,hogy a középkorban a
három <br>
elvi hivatásrend az imádkozik a harcolók és a dolgozók rendje
nem <br>
pontosan fedi le a Királyságokban a később kialakult rendi
ország <br>
gyűlésekben rendi szavazati jogokkal rendelkező rendeket
azonban <br>
véleményem szerin a két fogalom rendszer nem független
egymástól teljesen.<br>
<br>
A dolgozok rendjében tartozik elvileg mindenki aki nem nemes
vagy pap <br>
csak éppen a személyi függőségek miatt a klasszikus jobbágyság
<br>
országaiban a parasztok nem kaptak önálló képviseleti jogot
mint ahogy <br>
azok a városban lakók sem akik nem kaptak városi polgár jogot.
Tehát a <br>
feudalizmusra jellemző azonos jogok és kötelességek
rendszerében a <br>
városi polgárok és a jobbágyok bár elvileg a hivatás rend
szerint <br>
dolgozok lettek voltak a feudális jogok szerint szét csúsztak
egymástól.<br>
<br>
Azonban azokban a királyságokban ahol a feudalizmus nem járt a
<br>
parasztok szoros személyi függőségével mint Svédország vagy
Dánia <br>
estében a parasztok saját jogon kaptak a rendi
országgyűlésben <br>
képviselet jogot így tehát bár külön csoportban de a rendi
ország <br>
gyűlésben a dolgozók rendjében képviselték magukat.Itt tehát a
hivatás <br>
rendek egybe estek a rendi ország gyűlés kereteivel.<br>
<br>
A középkor klasszikus megfogalmazása szerint ebben a korban az
volt <br>
szabad ember akinek nem volt azonos a ura a bírájával.A
legtöbb <br>
országban azonban a jobbágynak azonos volt az ura és a bírája
a földes <br>
úri joghatóság miatt .Annak ellenére volt ez így
Magyarországon a <br>
jogilag egységes jobbágyság kialakulása után ,hogy a
jobbágyokat <br>
"Libernek " azaz szabadnak nevezték de ez elsősorban a
költözésre <br>
vonatkozott mert ha átköltöztek egy másik földes úrhoz a
személyi <br>
kötöttségek rendszer újra felállt.<br>
<br>
Tehát Laci a fenti gondolat menet miatt utaltam arra hogy a
társadalom <br>
hivatás rendi megfogalmazása sem pontos teljesen véleményem
szerint és <br>
nem azért mert az elvi hivatás rendek megfogalmazását
vitattam volna.<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
<br>
Kedves Egon! A hivatásrend nem rend, illetve nem az ún rendi
társadalom <br>
fogalom körében értelmezendő. A középkor három alapvető
hivatásrendje az <br>
oratores, bellatores, laboratores, azaz az imádkozók, a
harcolók és <br>
dolgozók rendje. Ennek semmi köze nincs az általad hivatkozott
rendi <br>
társadalomhoz. 1514-ben sokkal inkább beszélhetünk
előreformációs <br>
vallási mozgalomról, mint szociális célú háborúról. Nem volt
céljuk <br>
felforgatni a társadalmat, csak a nemességgel egyenlő jogokat
akartak, <br>
de csak azoknak, akik a nemesség helyett harcolnak a
pogány török ellen. <br>
Szó sincs valami általános paraszti rendről. Inkább csak a
tehetősebb <br>
mezővárosi parasztpolgárok vettek részt benne. A huszita
mozgalom is <br>
elsősorban vallási mozgalom volt és nem pedig társadalmi
forradalom és <br>
főleg nem osztályharc. Marx tevékenységét csak a 19. század
keretein <br>
belül értelmezhetjük. A saját korában jelentős volt az
újszerűsége <br>
miatt. A z elméletei később elavulttá váltak (Ebben egyet
értünk) A <br>
történeti tételezései nem váltak be és nem válhattak be, mert
rossz <br>
premisszákból indult ki. Szerintem a tudósok filozófusok stb
nézeteinek <br>
többségéről elmondható, hogy idővel meghaladottakká váltak. Ez
Marxnál <br>
is így van, még akkor is ha némelyek Marx halála után makacsul
<br>
megpróbáltak életet lehelni bele. Marx tanainak igazolására a
legdurvább <br>
erőszaktól sem visszariadva.<br>
<br>
<br>
-- <br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
<a href="https://www.avast.com/antivirus" rel="noreferrer"
target="_blank" moz-do-not-send="true">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>