<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Szent László király</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2020. június 26., péntek | 20:10<div class="gmail-ikonok"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura/szent-laszlo-kiraly">https://www.magyarkurir.hu/kultura/szent-laszlo-kiraly</a><br> </div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g70575']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=70575&v=0&img=c_herma_sztlaszlo.jpg" style="margin-right: 0px;" width="471" height="313"><span class="gmail-galcount" title="8 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> 8</span></a></div><h3 class="gmail-lead">Szent királyunkra, Lászlóra emlékezünk liturgikus ünnepén, június 27-én.</h3><div class="gmail-contentsav"><p><em><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„Boldog
László király kiragyogva kimagaslott Magyarország királyainak fényes
nemzetségéből. </b></span>Kétségtelen édesatyja a nevezetes első Béla, a hírneves
András király öccseura; alkotóereje szorgalmából azon években, midőn
uralkodott, az állam, sőt az egész Pannónia annyira rendezetten s
meggyarapodva virágzott, hogy boldog István király ideje óta törvények,
szabadság és bőség tekintetében soha még ily csodálatosan nem
csillogott. Minden korábbi állapotánál gazdagabban Magyarország azidétt
kezdte szabadságának fejét a bőség telt szaruival az egekig emelni, s
gazdagságában, rangban és dicsőségben szinte valamennyi vidéket
legyőzni”</em> – olvassuk Szent László 1192 után keletkezett legendájában.</p>
<p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A belső viszályok okozták,</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">
László </span>nem magyar földön, hanem Lengyelországban látta meg a napvilágot</b></span>.
Születésének éve<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">1046</span>-</b></span>ra tehető<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>. Atyja I. Béla magyar király
(1060–1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya,
nőágon II. Ottó császár dédunokája.</b></span> László bátyja, Géza 1074 és 1077
között uralkodott.</span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>László </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>kétszer házasodott. Első felesége, akinek nevét nem ismerjük,
valószínűleg magyar főnemesi családból származó leány volt. Ebből a
házasságból született leányát Jaroszláv orosz herceg vette feleségül.
Majd özvegységre jutva Rheinfeldi Rudolf német ellenkirály leánya,
Adelhaid lett a felesége, akitől <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/piroska-egy-arpad-hazi-magyar-kiralylany-bizanci-tronon-012" target="_blank">Piroska nevű leánya</a> </span>született, akit János bizánci császár vett el feleségül, és Iréne néven bizánci császárné lett. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Keleten szentként tisztelik.</span></b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g70575']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=70575&v=0&p=1&img=c_szentlaszlo_miniatura.jpg" alt="" width="393" height="564" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>A 14. századi </em>Magyar Anjou-legendárium<em> képei <br>(</em><em>1. A leány lefejezi a kunt; 2. Szent László megpihen a leány ölében; <br></em><em>3. Szűz Mária meggyógyítja a király sebeit; <br>4. A király ima közben a levegőbe emelkedik)</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az ország védelmében László még mint fiatal herceg kitüntette magát</b></span>.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1068-ban</b></span>, Salamon uralkodása idején <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az úzok (fekete kunok) betörtek</b></span> az
ország keleti részébe. A Kerlés melletti ütközetben <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>László döntő
szerepet játszott a győzelem kivívásában</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Emellett üldözőbe vette az
egyik menekülő kun vezért, aki egy magyar leányt vitt magával.
Kiszabadította a lányt</b></span>, jóllehet előzőleg már súlyos sebet kapott a
csatában.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> E hőstette legendává vált, a következő századokban számtalan
magyar templom falán megfestették</b></span>. László ugyancsak döntő szerepet
játszott<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a Salamon király és Géza bátyja közötti testvérharcban: </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
mogyoródi csatában (1074) bátyját győzelemre segítette, s uralmát
biztosította.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g70575']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=70575&v=0&p=1&img=c_szentlaszlo_es_geza.jpg" alt="" width="430" height="414" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em style="text-align:center">László herceg és testvére, I. Géza király <br>(miniatúra a </em>Képes króniká<em style="text-align:center">ból)</em></p>
<p>A Képes krónika szerint <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>1077-ben, </b></span><em><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>„amikor a magyarok
meghallották, hogy Magnus (Géza) király meghalt, egész <span style="background-color:rgb(255,242,204)">sokaságuk
öccséhez, Lászlóhoz gyűlt, és egy értelemmel, közös szóval és egyetértő
akarattal őt választották az ország kormányzására</span>,</b></span> vagyis helyesebben
buzgó és állhatatos kéréssel rákényszerítették. Mindnyájan<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> tudták
ugyanis, hogy föl van ruházva a tökéletes virtusokkal, hite szerint
katolikus, kiváltképpen kegyes, bőkezű adakozó, szeretettel teljes. Úgy
ragyogott föl, mint köd közepette a hajnali csillag, </b></span>mely elűzi a
homályt; és miképpen a telihold világol a maga napjaiban, vagy amiképpen
a nap ragyog: fény lett népének közepette.”</em></p>
<p>László egész életét sok küzdelem és megpróbáltatás kísérte. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Vallásos
lelkületét anyjától, a vitézséget atyjától örökölte</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Még jóformán fel
sem serdült, máris</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>viszontagságos időket kellett átélnie: a
testvérharcot András király és apja, Béla herceg, majd az évekig húzódó
viszályt Salamon király és Géza bátyja között. Így<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> korán megedződött az
élet iskolájában,</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> s korán előkészült küzdelmes uralkodói éveire. </b><b>Az ő
feladata lett ugyanis a belső rend megszilárdítása és a külső határok
biztosítása.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g70575']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=70575&v=0&p=1&img=c_szentlaszlo_koronazas.jpg" alt="" width="419" height="541" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>I. László koronázása <br>(miniatúra a </em>Képes króniká<em>ból)</em></p>
<p><em>„Mikor pedig a királyi méltóság feladatát méltó módon elvállalta,
szavakkal nem lehet kifejteni, mennyire s miképpen látta el. Mert nem
hajlott szíve a felé áramló gazdagságra (vö. Zsolt 61,11) vagy más földi
javakra:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> lelke mélyén mindig az örök jóra gondolt, arra vágyott
kielégíthetetlen kívánsággal, azt kutatta, szüntelen nagylelkű
munkálkodással.</b></span> Hiszen nem kételkedett, hogy minden, ami számára
kívánatos: Isten, s minden lelki erénye az ő felségére irányult;
megőrizte a királyi méltóságot, kinek-kinek megadta a magáét, Istent
magáért szerette, a világi hívságokat Isten kedvéért.<u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Hűséges és odaadó
volt tehát a Teremtőhöz fogadalmakban és felajánlásokban, jóakaratú a
népével, bőkezű a külföldiekkel, adakozott az alattvalóknak, irgalmazott
a megkínzottaknak, s az elnyomottak hatalmas megszabadítója volt.
</b><b>Jóságos hát indulatában, megfontolt a tanácskozásban, igazmondó a
beszédben, állhatatos az ígéretben, igazságos az ítéletben, derűs a
korholásban, s az ítéletek mérlegelésekor nem annyira ítélni félt, mint
megítéltetni: úgy hitte, őt magát inkább fenyegeti rettenetes ítélet,
mint azokat, akiket ő ítélt meg. Ezért az igazság szigorát az irgalom
szelídségével mérsékelve olyannak mutatkozott, hagy alattvalói inkább
szerették, mint félték</b></span>.</u> Mert az ország kormányzása néki nemcsak rangot
adott: gondot is. Nem a maga, hanem – az apostol szerint – Jézus
Krisztus javát kereste (vö. Fil 2,21) kesergés nélkül. Ezért a tények s
elnevezésük sajátságai miatt mintegy nevét változtatva<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>, minden népe
kegyes királynak hívta.” </b></u></span></em>(Részlet Szent László király legendájából)</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>László nevéhez fűződik Horvátország és Szlavónia meghódítása is.</b></span> Az
úz, kun és besenyő betörések tapasztalatai pedig arra bírták, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
végeket megerősítse. Az elnéptelenedett területekre új telepeseket
hozott, kiépítette e keleti részeken a közigazgatási szervezetet, ily
módon politikai egységgé formálva a későbbi Magyarországot</b></span>. Ezt a munkát
az északnyugati részeken is ő kezdte meg, de Kálmán király fejezte be.
Ők ketten építették ki a 72 vármegyéből álló vármegyei rendszert.</p>
<p><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=70575&v=0&p=1&img=c_szentlaszlokiraly.jpg" alt="" width="465" height="490" border="0"></p>
<p style="text-align:center"><em>I. László király <br>(miniatúra a </em>Képes króniká<em>ból)</em></p>
<p>A politikai szervezés munkájával párhuzamosan haladt <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az egyházi élet
megújítása, intézményeinek újjászervezése, továbbfejlesztése.</b></span> A meglévő
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>székesegyházakat, káptalanokat és kolostorokat nagy birtokokkal
gazdagította, a megkezdett templomépítéseket befejezte, ahogy a váci
székesegyházat is, újakat épített Váradon és Gyulafehérváron, valamint
kolostorok egész sorát alapította. </b></span>A kalocsai érseki egyházmegyét
átszervezte, székhelyét Bácsra helyezve át, ahol 1091-ben megalapította
az új, zágrábi püspökséget Szent István tiszteletére, de a kalocsai
érseknek alárendelve.</p>
<p>László nevéhez fűződik <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az igazságszolgáltatás újjászervezése is. A</b></span>z
évtizedes testvérharcban és az egyéb belső küzdelmekben erősen
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>megrendült a törvények kötelező ereje. Különösen elhatalmasodott a
tolvajlás, és meglazultak<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> az erkölcsi életet szabályozó törvények</span>. </b></span>Ezért
uralkodása második évében,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> 1078-ban Pannonhalmán a papság és előkelők
jelenlétében szigorú törvényeket hoztak</b></span> a megrendült vagyonbiztonság
megerősítésére. Nem kímélték az előkelő és gazdag embereket sem. Aki egy
tyúk értékénél többet lopott vagy elorzott, fölakasztották. Az
emberölést sem torolták meg ilyen szigorúan. Az 1085 táján keletkezett
újabb törvénykönyvből az tűnik ki, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a szigorú rendszabályok
hatásosak voltak</b></span>, s egyiket-másikat enyhíteni lehetett.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g70575']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=70575&v=0&p=1&img=c_szentlaszlolovagos.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Szent László király a Mátyás-templom freskóján</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>László király az egyházi személyek életviszonyait is szabályozta. Az
1092-ben Szabolcsba összehívott zsinaton intézkedtek a papok házassága
ügyében, tilalmazták az egyházi javak elidegenítését, s rendezték az
ünnepek és böjtök megtartását</b></span>. Ugyanez <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a zsinat büntetéssel sújtotta</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a
pogány szokásoknak hódolókat,</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> és szabályokat léptetett életbe az
erkölcsi élet védelmére,</b></span> mind a házasságon belül, mind azon kívül.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Közismert volt László vendégszeretete is. Nem egy királyi vagy
fejedelmi sarj talált nála menedékre. Udvarában neveltette fivére, Géza
két fiát, Kálmánt és Álmost, valamint András király Dávid nevű fiát, s
egy ideig Salamont is udvarában tartotta, mindennel ellátva őt rangjához
mérten, </b></span>amíg csak önként el nem távozott az országból.</p>
<p>A magyar nemzet és az Egyház szolgálata nyilvánult meg abban is,
amikor <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a király 1083-ban saját nemzetéből adott szent példaképeket a
magyar népnek: júliusban szentté avattatta <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-zoerard-andras-es-benedek-remetek" target="_blank">András és Benedek zoborhegyi remetéket</a>, majd <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-gellert-unnepe" target="_blank">Gellért püspököt</a>, augusztus 20-án <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-istvan-kiraly-magyarorszag-fovedoszentje" target="_blank">István királyt</a>, november 5-én pedig <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-imre-herceg-2014" target="_blank">Imre herceget</a>.</b></span></p>
<p>Amikor tehette, László <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szeretett félrevonulni és imádkozni. Imáinak
hatásossága nyilvánul meg az alakját körülfonó legendákban </b></span>is: az üldöző
ellenség előtt a szikla meghasad, éhező katonái táplálására
szarvascsordák jelennek meg, imájára víz fakad a sziklából, az ellenség
elé dobott pénzei kővé változnak. Nem csoda, hogy híre a határon túl is
elterjedt, benne látták a kor egyik legszebb lovageszményét, s
kiszemelték a keresztes hadak vezérének. Ez azonban nem valósult meg,
mert <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a király 1095. július 29-én az örökkévalóságba költözött. Egy ideig
a somogyvári monostorban nyugodott, később Váradon helyezték végső
nyugalomra.</b></span></p>
<p><em>„Siratta az egyetemes magyarság, a papság és a nép, együtt a
gazdag és a szegény (Zsolt 48,3), a gyászoló ifjak és szűzek (Zsolt
148,12), sötét ruhában, három éven át nem táncoltak, és mindenféle
hangszer elnémult a gyász ideje alatt. Míglen a hívek a nyári napok
hősége s a hosszú út miatt haboztak, hogy testét Váradra vigyék-e
(ugyanis az ő meghagyása szerint ide kellett volna temetni, de úgy
látszott, okosabb a fehérvári egyház mellett dönteni, minthogy az volt
közelebb), egy fogadóhoz értek, ahol a fáradtságtól és a szomorúságtól
elaludtak. Miután elnyomta őket az álom, a kocsi, amelyre a testet
rakták, mindenféle állati vonóerő nélkül magától indult Váradra a helyes
úton. Felébredvén nem találták a kocsit, és vigasztalhatatlanul
futkostak szerte a vidéken, amíg meg nem találták a Várad felé magától
futó szekeret, s a ráhelyezett szent testet.” </em><span>(Részlet Szent László király legendájából)</span></p>
<p>Tulajdonképpen <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>maga a nép avatta szentté László királyt, mielőtt az
Egyház hivatalosan megtette volna. Seregestől keresték föl sírját,
nemcsak a gyógyulást, vigasztalást óhajtók, hanem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a vitában álló peres
felek </span>is. A csodás gyógyulások híre gyorsan terjedt. A szent király
ereklyéibe vetett bizalom egyre növekedett; szokássá vált, hogy sírjánál
döntsenek el nagy fontosságú pereket, és László oltára előtt tegyenek
esküt. Itt tartották az 1134. évi nemzeti zsinatot, s itt döntötték el
egy alkalommal a zágrábi püspök perét is. Ezek után az Egyház hivatalos
lépése sem váratott soká magára. III. Béla király sürgetésére III.
Celesztin pápa 1192-ben László királyt a szentek sorába iktatta.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g70575']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=70575&v=0&p=1&img=c_szentlaszlo_herma.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Szent László hermája a győri székesegyház Héderváry-kápolnájában</em></p>
<p>A szent lovagkirály kultusza népe körében az idők folyamán csak
növekedett, egyesek szerint még Szent Istvánét is felülmúlta. A
nagyváradi székesegyház előtt állították föl híres lovasszobrát, a
Kolozsvári testvérek alkotását; a győri székesegyházban őrzött hermája
fenséget, erőt, s egyúttal nyájasságot is sugároz – ez volna a szent
király igazi arca. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A mindig győzelmes „Bátor László” lett a katonák
védőszentje, nevének oltalma alatt vonultak a csatába, s ez volt a
csatakiáltásuk: „Szent László, segíts!” 1684-ben, a törökök elleni
fölszabadító háború idején egy külföldi fültanú elbeszélése nyomán
följegyezték, hogy a katonák a tábortűznél „fél óráig zenéltek és magyar
víg dalokat mondottak Szent László tiszteletére, kinek épp aznap ünnepe
volt”. Tisztelete tehát még akkor is elevenen élt. Arany János két
költeményben idézte és örökítette meg szent királyunk csodás tetteit: a <a href="http://mek.oszk.hu/00500/00597/html/vs185302.htm#13" target="_blank"><em>Szent László</em> című legendában</a> és a <a href="http://mek.oszk.hu/00500/00597/html/elb01.htm#03" target="_blank"><em>Szent László füve</em> című népmondában</a>.</b></span></p>
<p><em>Istenünk, te sokféle csodával dicsőítetted meg Szent László
királyt. Érdemeiért és közbenjárására őrizz meg minket minden rossztól,
és vezess a boldog örök életre. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad
által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön örökké. Ámen.</em></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong><br><strong><em>Magyar katolikus lexikon</em></strong><br><strong><em>Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez – Középkor (1000–1530)</em></strong></p></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>