<div dir="ltr">
<p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62);text-transform:uppercase;letter-spacing:0.9pt;border:1pt none windowtext;padding:0cm">TOVÁBBÍTOTT KÜLDEMÉNY EGY MÁSIK LISTÁRÓL:</span></p><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62);text-transform:uppercase;letter-spacing:0.9pt;border:1pt none windowtext;padding:0cm"><br></span></p><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><span style="font-size:12pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62);text-transform:uppercase;letter-spacing:0.9pt;border:1pt none windowtext;padding:0cm"><br></span></p><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62);text-transform:uppercase;letter-spacing:0.9pt;border:1pt none windowtext;padding:0cm">2020. JÚNIUS 19.
PÉNTEK 11:18</span><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62);text-transform:uppercase"></span></font></p><font size="2">
</font><p class="MsoNormal" style="text-align:center;background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline" align="center"><font size="2"><b><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Kékkő
elvtárs kelevénye</span></b></font></p><font size="2">
</font><p class="MsoNormal" style="text-align:center;background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline" align="center"><font size="2"><b><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62);text-transform:uppercase">A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAI – HETVEN ÉVE PÉLDÁTLAN
ÁLLAMI ERŐSZAKHULLÁM SÖPÖRT VÉGIG AZ ORSZÁGON – DEPORTÁLT SZERZETESEK</span></b></font></p><font size="2">
</font><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Fáy Zoltán </span><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><a href="https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/kekko-elvtars-kelevenye-8255934/" target="_blank"><span style="color:rgb(15,36,62)">https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/kekko-elvtars-kelevenye-8255934/</span></a></span><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"></span></font></p><font size="2">
</font><p class="MsoNormal" style="background-position:0% 0%;background-repeat:repeat;background-image:none;background-size:auto;background-origin:padding-box;background-clip:border-box;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Több mint tízezer<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> szerzetest
</span>raktak éjszakánként leponyvázott teherautókra 1950 nyarán, hogy
kényszerlakhelyre szállítsák őket. A halálos áldozattal is járó kíméletlen
akciónak a megfélemlítés volt a célja.</span></b></span></font></p><font size="2">
</font><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A Magyar Dolgozók Pártja
áttörést remélt <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a szerzetesek </span>deportálásától, amellyel sikerül megtörni a már<span style="background-color:rgb(255,242,204)">
vezető </span>nélkül maradt <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hazai katolikus egyházat</span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b><b>Bár </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az esztergomi érsek,
Mindszenty József bíboros, hercegprímás </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1948. december 26-a óta börtönben volt</b></span>,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a püspököket<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>még így <span style="background-color:rgb(255,242,204)">sem</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> lehetett </b></span>r<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ávenni egy kikényszerített megállapodás
megkötésére</b></span>. <b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A református és az unitárius egyházzal</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">1948. október 7-én
aláíratták az egyezményt, és év végéig</span></b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az evangélikus egyházzal és az izraelita
felekezettel</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>is megállapodott a kommunista hatalom</b></span>. Ezeket a nehéz döntéseket <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>zsarolással,
pillanatnyi ígéretekkel sikerült kicsikarni, de a politikai események is
befolyásolták az aláírókat</b></span>. Összességében azonban <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>erős kényszer hatása alatt
döntöttek </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">úgy </span></span>a vezetők, hogy nem kockáztatják felekezetük puszta létezését.
Hamarosan biztató jeleket is tapasztalhattak, hiszen 1949-ben az Országgyűlés
elfogadta azt a törvényt, amely szerint a Magyar Népköztársaság biztosítja a
lelkiismereti szabadságot és a szabad vallásgyakorlást. A valóság azonban hamar
rácáfolt a reményekre.</span></font></p><font size="2">
</font><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Egy év sem telt el </b></span>a
vallásszabadságot deklaráló törvény elfogadása után, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>és máris brutális lépésre
szánta el magát a hatalom. 1950 júniusában először csak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a déli határ környékén
élő szerzeteseket </span>deportálták, majd július 11-étől <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az ország összes női és
férfi szerzetesrendjének tagjait.</span></b></span> Ez megyénként más-más számot jelentett.</span></font></p><font size="2">
</font><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">A szerzetesrendek vezetői a
politikai eseményeket látva többnyire igyekeztek felkészülni a legrosszabb
forgatókönyvre. Ám ez aligha sikerülhetett, hiszen senki sem tudhatta, a
kommunista hatalomnak a szerzetesség teljes szétverése, a fizikai
megsemmisítés-e a célja, vagy „csak” a megfélemlítés. És persze az
sem volt előrelátható, hogy rövid ideig tartó illegalitásra kell-e
berendezkedniük, vagy akár egy évszázadra.</span></font></p><font size="2">
</font><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A <span style="background-color:rgb(255,242,204)">vallásszabadság</span>
felszámolásának legbiztosabb előjele Révai József népművelési miniszternek az
1950. május 31-én a Magyar Dolgozók Pártja központi ülésén mondott beszéde
volt</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Úgy vélte, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a 11 538 magyarországi női és férfi szerzetes </span>kivétel
nélkül <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a „feudális nagybirtokos osztályhoz” tartozik,</span> nem gondolva
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">a sokféle hivatásra, például a betegápoló, tanító vagy éppen a kolduló
rendekre.</span></b></span> De a beszéd egyáltalán nem a valóság feltárása miatt hangzott el. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
szerzetesrendek </span>szovjet mintájú eltörlését kívánta előkészíteni.</b></span></span></font></p><font size="2">
</font><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">A lakosságot nem érte
váratlanul a júniusban indult deportálási hullám, mert a tömegtájékoztatás<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>, a
napi- és hetilapok, a rádió már hetek-hónapok óta anti<span style="background-color:rgb(255,242,204)">klerikális</span> és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
szerzetességet</span> fölöslegesnek bélyegző tartalmakat közvetített. </b></span>Ezenkívül a
dolgozók politikai nagygyűléseken, Szabad Nép-félórákon és egyéb, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mindenki
számára kötelező agitációs alkalmak során is </b></span>megtudhatta, hogy a szerzetesség
intézménye hatalmas tehertétel a szocialista társadalom számára.</span></font></p><font size="2">
</font><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Alig két hét telt el Révai
fenyegetése után, és <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>valamennyi<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> hazai szerzetesközösség</span> megszűnt <span style="background-color:rgb(255,242,204)">eredeti
keretei között működni,</span> </b><b>az ÁVH és a rendőrség segítségével <span style="background-color:rgb(255,242,204)">mindenkit</span>
deportáltak.</b></span></span></font></p><font size="2">
</font><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">A szerzetesrendek eltörlésének
fontos helyszínévé vált Heves egyik kisvárosa, Gyöngyös. Ebből az időszakból a
legtöbb történeti dokumentum valószínűleg <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a gyöngyösi ferences kolostor</b></span>
felszámolására vonatkozóan maradt fenn. A rendház megszüntetésének históriáját
több visszaemlékezésből, egy szerzetes által készített titkos feljegyzésből és
az ÁVH jelentéseiből is rekonstruálhatjuk. A „hivatalos”
háztörténet bejegyzései 1950-ben június 1-jéig tartanak. Vélhetően a folyamatos
fenyegetettség miatt ebbe a historia domusba már csak olyan általánosságokat
jegyeztek fel, amelyeket a politikai hatalom nem tudott a közösség ellen
fordítani. Viszont <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az egyik szerzetes, Oberten Odiló titokban napról napra
lejegyezte, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mi történik</span> velük<span style="background-color:rgb(255,242,204)">. </span></b><b>A nyolcadrét papírlapokra ceruzával rótt naplót
több más dokumentummal együtt a sekrestyeszekrény hátsó falához rögzítette, s
az hatvan évig ott is volt. Csupán egy évtizede került elő a barokk bútor
restaurálásakor.</b></span></span></font></p><font size="2">
</font><font size="2">
</font><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">A zárdában hivatalosan
harminckilenc ferences élt, közülük huszonnyolcan még örökfogadalmat nem tett
növendékek voltak, akik a hittudományi főiskola hallgatóiként filozófiát és
teológiát tanultak. A növendékek a külvilágtól viszonylag elzárva éltek, de a
szétszóratás előtti hónapokban számukra is nyilvánvaló lett a hatalom egyre
ellenségesebb agitációja. Barotai Urbán visszaemlékezéséből tudjuk, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
város utcáin reggeltől estig hangszórókkal felszerelt teherautó körözött,
amelyről <span style="background-color:rgb(255,242,204)">egyház</span>ellenes csasztuskákat és énekeket bömböltettek. Időnként
gyerekkórus jelent meg <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a rendház</span> előtt, tanítóik vezetésével kiabálták:
„Munkás, paraszt összefog, reakció futni fog.” „A csuhásra is
rájár a rúd…”</b></span></span></font></p><font size="2">
</font><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Hamarosan elrendelték <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
szerzetesnövendékek, főként kispapok</span> katonai összeírását is.</b></span> Karácsonyi Aladár
magiszter vezetésével <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>vonultak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a növendékek </span>a kisváros utcáin a sorozásra
kivezényelt, kiabáló, gyalázkodó agitátorok sorfala előtt</b></span>. Amikor<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> június 8-án
éjszaka teherautóra rakták <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a déli határ közelében élő szerzeteseket,</span> </b></span>az akció
híre hamar eljutott Gyöngyösre is, a magiszter meghagyta a rábízottaknak, hogy
kis csomagot állítsanak össze a legszükségesebb holmikkal arra az esetre, ha a
deportálás elérné Gyöngyöst.</span></font></p><font size="2">
</font><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">A hivatalos háztörténetbe ekkor
már nem írtak új bejegyzést. Luptovics Kolos tartományfőnök június 1-jén a
vizitáció alkalmával megállapította, hogy a historia domust szabályosan
vezetik. 1991-ig ez az utolsó jegyzet a vastag könyvben. Igaz, 1950-ben már
január óta óvatos volt a krónika írója: kizárólag a szerzetesek tevékenységével
kapcsolatos és a plébániai közösség életét dokumentáló szövegek kerültek bele.</span></font></p><font size="2">
</font><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Gyöngyös polgárai érezték <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
fenyegetettséget, </span>és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a maguk módján igyekeztek is eltántorítani<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a hatalom
birtokosait</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a ferencesek</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">likvidálásá</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">tól</span></b></span>. A titkos historia domust vezető
Oberten Odiló június 11-től örökítette meg az eseményeket egy-két naponta.
1950-ben június 11. éppen úrnapja volt. A gyöngyösiek a körmenet után kaptak
hírt arról, hogy a szegedi ferenceseket nem Szibériába szállították, ahogyan
tartani lehetett tőle, hanem Jászberénybe. Így még a hírek nagyon korlátozott
áramlása mellett is sikerült rekonstruálni a történteket: három nappal korábban
a határ mentén harminc-negyven kilométeres sávból vitték el az összes
szerzetest. „Sokan a hadgyakorlattal hozzák összefüggésbe, és úgy
magyarázzák, hogy mint kémgyanúsakat a belügyminiszter lakáscserére
»kényszerítette« – írta P. Odiló. – Híre járt, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>kb.
50 ávó-rendőr érkezett a városba</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A hívek közt óriási izgalom terjedt
el.”</b></span></span></font></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><font size="2">
</font></b></span><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Természetesen a szerzetesek is
egyre feszültebbé váltak. Barotai Urbán klerikus, aki haláláig nagy tréfamester
volt, viccekkel próbált enyhíteni a helyzeten. A reggeli ébresztő során –
emlékezett vissza 2000-ben – az előírásos „ave” helyett úgy
köszöntötte a belépő testvért</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>: ÁVO.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A szerzetesnövendékeknek</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ekkor még nem volt
valóságos ismeretük a fegyveres erőszakszervezet által elkövetett bűnökről,
ezért </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>humorizálhattak</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a nevével.</b></span></span></font></p><font size="2">
</font><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szerencsére a kolostor
házfőnöke kivételes hidegvérrel kezelte</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a helyzetet,</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> s így sikerült
megakadályoznia</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy hatvanihoz hasonló, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a hívek </span>sokaságát érintő tragédiát.
</b><b>Hatvanról ugyanis mindenkit Recskre és Hortobágyra deportáltak, illetve voltak
halálos <span style="background-color:rgb(255,242,204)">áldozatok</span> is. </b></span>A titkos historia domus így emlékezett meg az
eseményekről: „Hétfőn este a hívek nagy tömege gyűlt össze a templom
előtt. Eleinte zúgtak, izgatottan tárgyalták a várható eseményt. P. Horváth
Zsigmond házfőnök többször felkérte őket, hogy oszoljanak szét, nehogy a
rendőrség minket okoljon a tüntetésért. De újból összejöttek. Később sokan
imádkozni kezdtek. […] Csak reggel felé oszlott szét a kb. 2000 főnyi
tömeg, abban a hitben, hogy tüntetésükkel megakadályozták a barátok
elhurcolását. – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A Kommunista Pártban nagy bosszankodással tárgyalták,
</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="color:rgb(0,0,0)">h<b>ogy éppen a szegények tüntettek mellettünk</b></span></span>. A házfőnök atya 13-án a Szent
Antal napi esti litánián nyomatékosan kérte – külön meg is ígértette a
hívekkel – hogy nem fognak éjjel tüntetni. Éjjel aztán nem is jöttek a
templom közelébe, de a környező utcákon csoportokban, csendben megálltak, itt leselkedtek.”</span></font></p><font size="2">
</font><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A gyöngyösi tüntetés</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ről az egri
ÁVH-t is értesítették.</b> </span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">„Tárgy</span>: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">A gyöngyösi fasiszta tüntetés</span></b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">.</span> 1950.
június 12-én este 8 óra körül – arra a városban elterjedt hírre, hogy
elviszik a papokat – a gyöngyösi ferencesek temploma előtt kb. 300 főnyi,
létszámában hullámzó, összetételileg 80 százalékban idősebb u. n.
»kapás« asszonyokból álló tömeg gyülekezett össze, akik imádkoztak,
egyházi énekeket énekeltek és egymás közt beszélgettek. Aktív megnyilvánulásuk
nem volt, azonban <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>demokráciaellenes kijelentések hangzottak el. Így pl.
kiabálták, </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hogy nem engedik, hogy pásztor nélkül maradjanak, ők békét akarnak,
keresztény békét; miért bántják a papokat, mikor ők senkit sem bántottak stb.
</b></span>stb. Kb. 20 óra 15 perckor megjelent a templom előtt a rendházfőnök, dr.
Horváth Zsigmond a város polgármesterével és felszólította az egybegyűlteket,
hogy – ha nem akarnak kellemetlenséget – menjenek haza. Felhívása
azonban eredménytelen maradt, a tömeg továbbra is kitartott és a késő éjjeli
órákban oszlott szét rendzavaró cselekmény nélkül.”</span></font></p><font size="2"></font><div lang="HU"><div><p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">A következményekről nem
olvashatunk a dokumentumban, pedig <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">sok</span> plébániai hívő<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nagy árat fizetett</b></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>bátorságáért. Többen</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Recskre kerültek,</b></span> és csak három évvel később engedték el
őket<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. Sok <span style="background-color:rgb(255,242,204)">tüntető</span> még 1979-ben is rendőrségi nyilvántartásban szerepelt.</b></span></span></font></p>
<p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">A szerzetesek helyzetének
bizonytalanságát jelzi, hogy a kolostorban tudni vélték: június 15-én fogják
elszállítani őket. Amikor adott napon ez nem történt meg, ezt jegyezte föl P.
Odiló: „Parányi enyhület az izgalmak közt.” De a város vallásos
társadalma éppúgy teljes bizonytalanságban élt.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> „Egész nap sírva járják a
hívek a templomot </b></span>–<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> írta P. Odiló</b></span>. – Rémhírek. A Pártban
kollégiumnak követelték a kolostort. – <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A hívek szeretete megindító. A
piacon mindent ingyen adnak a kofák, a kereskedők nem fogadnak el pénzt tőlünk,
a hívek élelmiszert küldözgetnek, pénzt, ruhát, bőröndöt, szállást ajánlanak
fel, menteni készek holmiainkat.”</b></span></span></font></p>
<p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">A fiatalok magisztere
hazaküldte a még örökfogadalmat nem tett növendékeket, hogy megkímélje őket az
atrocitásoktól. A klerikusok civil ruhában vonatra ültek, fejükre sapkát
húztak, hogy a tonzúra el ne árulja őket. Néhány héttel később azonban egyre
többen tértek vissza Gyöngyösre: osztozni akartak a szerzetesközösség sorsában.
Eközben <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a gyöngyösi rendőrség is egyre aktívabban tevékenykedett, hogy
kellőképpen megtorolják<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a tüntetést.</span> „A városból több férfit elhurcoltak</b></span>.
A Rózsafüzér Társulat világi vezetőjét, Borovi Józsefet is” –
jegyezte föl Oberten Odiló június 23-án. Majd egy héttel később: „A
gyöngyösi rendőrségre egymás után idézik azokat, akik 12-én éjjel a templom
előtt némán tüntettek. Vallatják őket, ki volt a felbujtó, a
kezdeményező.”<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Később megkezdődött <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a szerzetesek </span>rendszeres kihallgatása
is, annak érdekében, hogy feltérképezzék,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> kik a gyakori templomba járók </span>a
kisvárosban</b></span>.</span></font></p>
<p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Czapik Gyula érsek
közreműködésével sikerült elérni, hogy a nyugati országrészben lévő,
fölszámolásra ítélt kolostorok lakói közül a szombathelyi ferenceseket
Gyöngyösre szállítsák. Az akció lebonyolításában persze a rendőrség és az ÁVH
volt a főszervező, s hamarosan értesítették is a gyöngyösi kolostor lakóit:
oldják meg, hogy éjszaka feltűnés nélkül beállhasson a rendház udvarára a
leponyvázott teherautó. Azonnal le kellett bontaniuk a kapu szemöldökfáját.
„Kora reggeltől izgatottan vártunk – olvasható a július 12-i
feljegyzés. – Lakner Celzusnak kell őrt állni és rögtön nyitni, hogy
csődület ne történjék. Már reggel jelentik a hívek ijedten, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>50-50 lépésre
rendőrök civilben leskelődnek </b></span>az egész útvonalon. A hívek minket féltenek az
elhurcolástól. Egész délelőtt ijedten bujkálva leskelődik mindenki és fél
rendőr szeme elé kerülni. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Végre délután fél 3-kor, mikor már a rendőröket is
hazaküldték, megérkezett két teherautó ponyvával letakarva az udvarba. Egyik
kocsin <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a mieink</span> jöttek civilbe öltözött revolveres ávós legények őrizése
mellett 15-en</b></span>. Ruháikat, kevés edényt, némi élelmiszert hozhattak magukkal. A
klerikátban szállásoljuk el őket.”</span></font></p>
<p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A másik teherautón</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szombathelyi
annunciáta nővéreket </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szállítottak</b></span>. Első teherautójuk azonban balesetet
szenvedett, éjszaka fának rohant. Kilenc apáca sebesült meg, Gizella nővér
meghalt. Őt a szombathelyi kórházból, egyenesen a műtőből rakták teherautóra,
este tízkor is még ott segédkezett az orvos mellett. Az apácákat másik
teherautóra parancsolták, az elhunyt holttestét Tárnok vasútállomásnál lerakták
a teherautóról.</span></font></p>
<p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">A gyöngyösi szerzetesek
kálváriája augusztusban sem ért véget, amikor Darvas József vallás- és
közoktatásügyi miniszter és Grősz József kalocsai érsek aláírta az állam és az
egyház közötti megállapodást. A Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Ferences
Rendtartomány megmaradhatott ugyan, de rendházainak túlnyomó részét, köztük a
gyöngyösit is elvették. Az engedélyezett kereten kívül került<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">szerzetesek</span> jó
esetben egy-egy egyházmegyében kaptak feladatot, rosszabb esetben polgári
foglalkozást kellett vállalniuk.</b></span></span></font></p>
<p class="MsoNormal" style="background:white none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Szeptember 17-én felmérték az
államosított épületet. „A megyei tanács két tagja végigvizsgálta a
kolostor helyiségeit, és feljegyezte a helyiségek beosztását, méreteit, stb.
– Hallottuk, hogy a helyi párttitkár <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Kékkő elvtárs megelégedetten
nyilatkozott arról, hogy végre megszűnt Gyöngyösön <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a kultúra szégyene, egy
középkori intézmény</span>, amire semmi szükség nem volt, mert <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a szerzetesség </span>csak
kelevény volt a társadalom testén.”</b></span><br>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Hamarosan</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az utolsó szerzetesnek</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>is el kellett hagynia </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kolostort.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A középkori
könyvtárat és levéltára</b></span>t <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>államosították.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Végül még <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a barátok kutyáját </span>is
agyonlőtték. Talán <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a szerencsétlen jószág</span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> is a sötét középkort idézte.</span></b></span></span></font></p>
<p class="MsoNormal" style="background:rgb(235,233,234) none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><b><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Miatyánk a madárházban</span></b></font></p>
<p class="MsoNormal" style="background:rgb(235,233,234) none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Az Elnöki Tanács 34/1950. számú
törvényerejű rendelete megvonta a szerzetesrendek működési engedélyét, ezért
három hónap alatt ki kellett üríteni a szerzetesházakat, mintegy
kétezer-háromszáz férfi szerzetes és nyolcezer-nyolcszáz apáca került utcára. A
kormány csupán négy rend működését engedélyezte, ám a Boldogasszony
Iskolanővérek, a bencések, a piaristák és a ferencesek is csak különböző
feltételekkel és a szerzetesek számának korlátozásával létezhettek.</span></font></p>
<p class="MsoNormal" style="background:rgb(235,233,234) none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Négy éven keresztül a
megélhetés nélkül maradt és egyházmegyei, plébániai munkát sem kapó szerzetesek
sokféle módon próbálták meg fenntartani magukat. Volt, aki nehéz fizikai munkát
vállalt szocialista vállalatoknál, és rokonoknál, ismerősöknél húzta meg magát.
Mások igyekeztek Nyugatra szökni, hogy ott folytathassák korábbi életüket, bár
az erősödő diktatúra háborús hisztériája miatt erre egyre kevesebb lehetőség
nyílt. 1954-ben engedélyezték, hogy a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat
létrehozza a Szolidaritás Háziipari Szövetkezetet, amelynek kimondott célja
volt a rendi keretből kikerült szerzetesek munkához juttatása. Első
megrendelésre ezer talajvizsgálati zsákot kellett készíteniük egy héten belül;
ezt a feladatot csak nagy összefogással sikerült teljesíteni. Később egyházi
ruhákat, kötöttárut, férfi-, női és gyermekruhákat, kesztyűket is gyártottak
belföldi értékesítésre és exportra is.</span></font></p>
<p class="MsoNormal" style="background:rgb(235,233,234) none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Ötvenhat után több szerzetes és
apáca kapott állást Budapest Főváros Állat- és Növénykertjében. Közéjük
tartozott a szombathelyi ferences rendházból Gyöngyösre deportált Kiss Konrád
is, aki a majomházban lett állatgondozó. Néhány apáca a madárházban kapott
hasonló megbízatást. Egy korabeli anekdota szerint hatalmas botrány tört ki,
amikor valamelyik vezető politikus látogatása során a csimpánzok széles
mozdulatokkal keresztet vetettek magukra, a papagájok pedig rázendítettek a
miatyánkra…</span></font></p>
<p class="MsoNormal" style="background:rgb(235,233,234) none repeat scroll 0% 0%;vertical-align:baseline"><font size="2"><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:rgb(15,36,62)">Bár a létező szocializmus
éveiben a Szentszék megkísérelte egyes szerzetesrendek működésének
engedélyeztetését, de eredménytelenül. A korlátozások nélküli szerzetesi élet
csak 1990-ben indulhatott újra, amikor az Országgyűlés alkotmányerejű törvényt
alkotott a lelkiismereti és vallásszabadságról, majd 1990. február 6-án Németh
Miklós miniszterelnök és Paskai László prímás aláírták az 1950-es egyezmény
felbontását.</span></font></p>
</div>
</div><font size="2">
</font><div><font size="2">...</font></div><font size="2">
</font><div id="m_-8325396445159860492DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><font size="2"><br> </font><font size="2">
</font><font size="2">
</font><table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:18px"><font size="2"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></font></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_-8325396445159860492_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>