<div><div><span style="font-size:14px">Kedves Zoltán, Egon, többiek!</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Köszönöm írásodat a többiek nevében is. A konkrétumok mellett nagyon fontos, hogy módszertanilag is nagyon jó - példa arra, hogy egy kérdést hogy kell elemezni, kontextusba, keretbe, a korabeli viszonyok közé téve értelmezni egy problémát, a fogalmak pontos tisztázásával - hogy mit jelentett abban a korban. Valamint kerülted a fekete-fehér szemlélet módot is - a való világban nem ilyen egyszerűek a dolgok.</span></div><div><span style="font-size:14px">Ha meg próbálunk érteni valamit, akkor félre kell tennünk, hogy szeretjük-e vagy nem - ha egyelképzelést kedvelünk, akkor kritikusan kell viszonyulni hozzá, he nem szeretjük, akkor próbáljuk meg megérteni - ahogy Te is tetted.</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Három kiegészítésem lenne a témához.</span></div><div><span style="font-size:14px">Egyrészt 1848 a forradalmi romantika csúcspontja volt - ez a korszellem is átsugárzik a Kommunista Kiáltványon.</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Ha valaki elég sokáig él és elég sokat ír - az írásain is látszik, hogy ő maga is változik, a kor is, amiben él, és a felfogása is dolgokról.</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">A CDU_CSU Németországban - ahogy írtad - öndefiníció szerint sem jobboldali pártok, hanem egy megszelídített kapitalizmus és egy olyan rendszer hívei, mely keresztény alapokon a három nagy ideológia - szocializmus (egyenlőség), liberalizmus (szabadság), konzervativizmus (testvériség, szolidaritás)- szintézisét valósítja meg (Ezt a hármat már jóval a Nagy Francia Forradalom előtt kitalálták, de ez egy másik történet). </span></div><div><span style="font-size:14px"><b>Az uniópártok elődje nem a weimari jobboldal volt, hanem a Zentrum párt.</b></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Szeretettel :</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Levente</span></div><div> </div><div> </div><div>helyezésbe</div><div><br />Zoltan Fodor <fodor@bodri.elte.hu> írta:<blockquote style="border-left:3px solid lightGray;padding-left:3px;">Kedves Egon, kedves Lista!<br /><br />> De azért felteszek Zoltán egy kérdést neked is és mindenkinek ha van kedve<br />> ezzel foglalkozni :Miért lett törvényszerűen terror mindenűt ahol megakarták<br />> valósítani a marxizmust ?<br /><br />Megprobalom lezarni magam reszerol a kerdest, mert ugy tunik a Tisztelt <br />Listat kevesse erdekli az eszmecserenk (meg hat az ido is keves). Meg <br />egyszer, nem vagyok meg csak amator tortenesz sem, ugyhogy amit leirok, az <br />csak egy laikus kivulallo gondolat-szosszenetei.<br /><br />Eloljaroban, a marxizmus-leninizmus fenyevekre all tolem. De ha meg <br />akarjuk iteleni pl. a marxizmust, akkor mint barmilyen itelkezes soran <br />erdemes kontradiktorius eljarast alkalamazni es a pozitiv es negativ <br />elemeket osszevetni.<br /><br />A. Hova vezethet a marxizmus?<br /><br />1. Elso kozelitesben a kerdes persze koltoi, a valasz az lehetne 'na <br />tessek megnezni, kutyabol nem lesz szalonna, a marxizmusbol mindig terror <br />lesz'. Az arnyaltabb valasz inkabb az, hogy hol igen, hol meg nem.<br /><br />2. Meg mindig a felszinen mozogva lattuk, hogy Marx tiz pontjabol hat <br />pontot a polgari demokraciak tobbe-kevesbe ma is alkalmaznak (akar <br />egyetert Egon a japan orokosodesi ado mertekevel, akar nem). Sot ketto <br />tovabbi pontrol szolva, a nagybirtokrendszer megszuntetese a legtobb <br />polgari demokraciaban vegbement, a vagyonelkobzas (Marxeknal az <br />allamellenes lazadok eseteben) pedig a romai jog ota eleme minden <br />jogrendszernek (a BTK-nak is resze es pl. az 1997 modositas alapjan, <br />mar bunszervezet letrehozasa eseten is kotelezoen alkalmazando).<br /><br />3. Mindenkinek vannak jobb es rosszabb gondolatai. Ha tiz gondolatbol <br />--amelyek a munkasok iszonyatos eletkorulmenyein kivantak javitani-- <br />nyolcat a polgari demokraciak jo resze igy vagy ugy hasznal, akkor nem <br />mondhatjuk, hogy A-Z-ig ostobasag volt. Marx es Engels a problemakat <br />felismertek, megkerestek az okokat es mozgatorugokat. Es elmondtak. Nekem <br />itt mindig visszacseng az, hogy mindenki mondhassa el, amit gondol. <br />Egyebkent intellektusuknal fogva, es Engels vagyonanal fogva is, <br />valoszinuleg kilogtak az akkori atlagos lazadok kozul. Az, hogy a <br />tarsadalom berendezkedese rossz, az mas gazdag embert is megrazott. Pl. <br />Tolsztoj a torteneseinkkel egyidoben Dickens-szel valo talalkozasa utan <br />indittatott Jasznaja Poljana-i birtokan iskolat (amin mas arisztokratak <br />persze megrokonyodtek).<br /><br />4. Es a tiz pontban vannak persze rossz gondolatok is, a kisajatitasi <br />elkepzelesek (Expropriation), az allami vallalatok szamanak novelese <br />(Vermehrung der Nationalfabriken) vagy az altalanos munkakotelezettseg <br />ill. kenyszer (Gleicher Arbeitszwang für alle). Voltak orszagok, amelyek a <br />jo reszeket kivalogattak es mas helyes elkepzeleseket tettek hozza. Es <br />voltak olyan orszagok, melyek vezetoi a rossz reszeket valogattak ki es <br />azokhoz meg rosszabbakat tettek. Es talan ez a leheletnyivel hosszabb <br />valasz Egon enyhen provokativ kerdesere. Nezzuk a meg ennel is <br />reszletesebb valaszt.<br /><br />B. A proletardiktatura, mint a terror formaja.<br /><br />5. Ha a 'proletardiktaturat', mint a terror fedonevet meg akarjuk erteni, <br />akkor kell foglalkoznunk a) a 'proletarral' azaz a munkassal es a munkaval <br />a polgari demokraciakban valamint b) a diktaturaval.<br /><br />a) A munkasrol es a munkarol.<br /><br />6. Marx nemet volt, Nemetorszagban ertik ferdites nelkul a szavait es a <br />ket Nemetorszag egyuttelese egy kituno alap a kontradiktorius <br />eljarasunkra. Ha valaki a nemet Keresztenydemokrata Unio (CDU) <br />think-tank-jenek, a Konrad Adenauer Stiftung-nak az alapveteseit a <br />munkarol megnezi https://www.kas.de/de/web/soziale-marktwirtschaft/arbeit <br />akkor latja, hogy azok negy forrasbol meritenek. Imanuel Kant, Adam Smith, <br />Marx/Engels es Max Weber. Es csodak csodajara a nemet <br />keresztenydemokrataknak a legfontosabb ezek kozul Marx/Engels, oket <br />taglaljak messze a leghosszabban. Teszik ezt annak ellenere, hogy szivbol <br />gyuloltek az NDK-t es az ottani marxista-leninista ideologiat.<br /><br />7. Egyszeruen Marx es Engels egy csomo mindent helyesen irtak le. Ez ment <br />azutan be a szocialis piacgazdasag elkepzelesebe eloszor a <br />keresztenydemokrata Alfred Mueller-Armack elmeleti munkaja (aki egyebkent <br />eredetileg egy stramm naci volt), majd az ugyancsak keresztenydemokrata <br />Konrad Adenauer es foleg a keresztenydemokrata Ludwig Erhard politikai <br />munkaja reven. A Godesberger Programm-ban a szocialdemokratak is <br />nagyreszt elfogadtak a szocialis piacgazdasagot. Es a legtobb polgari <br />demokracia is kez a kezben jart ebben Nemetorszaggal.<br /><br />8. Nincs hely leirni, hogy mi minden volt helyes Marxek elmeleteben a <br />politikai javaslatokon tul, de azert alljon itt egy gondolat. A <br />(extra)profit a munkasok meg nem fizetett munkaereje. Nem 100%-ig igaz, de <br />van benne valami. Miert keres egy Aldi penztaros Parndorf-ban 3-4-szer <br />annyit, mint nehany kilometerrel odebb Mosonmagyarovaron? Es mi tortenik <br />ezzel a kulonbozettel?<br /><br />9. Csak az erdekesseg kedveert: Max Weber a protestans munkaetikaval <br />magyarazza meg, hogy a gazdag katolikus olasz kereskedovarosok vagy a <br />conquistadorok reven a katolikus Spanyolorszagba kerult gazdagsag miert <br />nem volt tartos es a jolet miert mozdult el a katolikus teruletekrol a <br />protestans teruletek iranyaba. Lehet, hogy valakinek az erdeklodeset <br />ez esetleg felkelti.<br /><br />b) a diktaturarol<br /><br />10. A proletardiktatura kifejezes eloszor a Kommunista Kialtvany utan Marx <br />Weydemeyerhez 1852-ben irott leveleben szerepelt. A 19-ik szazadban a <br />diktatura szonak nemet nyevteruleten bizonyos ertelemben mas jelentese <br />volt mint ma. Az altalanos választasokkal letrehozott francia <br />alkotmányozó, majd törvényhozó nemzetgyűlést (Convention nationale) a <br />demokratikus volta miatt az elit diktaturanak hivta. Juan Donoso Cortes a <br />katolikus allamelmelet alapitoja ugyanebben az idoben a demokratikus angol <br />parlamentet nevezte 'diktatorikus szornyetegnek' (az o allamelmeletebol <br />kesobb egy masik stramm naci, az allamjogasz Carl Schmitt merit, mindent <br />lehet rosszra hasznalni). A demokracia, mint a 'tobbseg diktaturaja' <br />Platonig es Arisztoteleszig megy vissza. Hogy ez mennyire igy volt, <br />emlekezzunk vissza az Ember Tragediajara ugyanebbol az idobol. Az Athen-i <br />szinben a demokracia a 'tobbseg diktaturajakent' teljesen negativ szinben <br />jelenik meg.<br /><br />11. Ha a 'proletardiktatura' a a munkasok/egyszeru emberek demokratikus <br />tobbsegen alapulo berendezkedes, akkor nincs bajunk vele, ma is ez van. Ez <br />egy lehetseges olvasata annak, amit a 10. pontban foglaltam ossze. Hogy <br />ezt Marx/Engels igy gondolta-e, nem tudom. Nalam tanultabbak majd <br />elmondjak.<br /><br />12. Letagadhatatlan, hogy a munkasok valoban felhaborito helyzeten Marx <br />forradalommal akart valtoztatni. Igen, ez allamellenes cselekedet, Egont <br />idezve rendorsegi ugy. Mindegyik forradalom az, azok is, amelyeket utolag <br />pozitivkent ertekelunk.<br /><br />C. A proletardiktatura uj formaja a leninizmus.<br /><br />13. Kevesen jutottak el szerintem eddig a pontig, ugyhogy innentol nagyon <br />le fogom egyszerusiteni. Akinek vannak orosz baratai, az meglepodik azon, <br />hogyha ok kommunista politikusokrol beszelnek, akkor azokat jobboldalinak <br />cimkezik. Nos igen, mert a 'baloldali' az pozitiv toltesu es az allami <br />apparatus nem igazan szeretne, hogy a 'putyinizmus' es az oligarhiak <br />vilaga negativ konnotacioju legyen. Az legyen mas, a regi baloldal legyen <br />jobboldal. Persze ez nem uj. A nemetek a masodik vilaghaboruban fasisztak <br />voltak (ami persze egy olasz jelenseg), hiszen a naci vagy <br />nemzeti(nacional)-szocialistaban benne van a szocialista es annak nem <br />lehet negativ konnotacioja. Igy aztan semmi meglepo nincs abban, ha a <br />proletardiktaturat is maskent ertelmezik, foleg, hogy a 19-ik szazad <br />masodik feleben a szo atertelmezese Lenintol fuggetlenul is elindult. Az <br />oroszok mindig is irigyeltek a nemeteket es titokban fel is neztek rajuk. <br />Nem volt rossz PR azt mondani, hogy ez marxizmus orosz adalekokkal igy <br />leninizmus. A tobbit mar tudjuk. Terror es halal.<br /><br />14. Ez a recept 70 evig mukodott. Nyilvan egy rakas gazember lemasolta. <br />Azaz: 'minden az egyszeru embereke plusz helyi sajatsagok'.<br /><br />15. Sot, az hogy egyes orszagok azt mondjak, hogy ok a Kommunista <br />Kialtvanyra epult kommunista orszagot visznek nem jelent semmit. A Kinai <br />Kommunista Part sem kommunista. Diktatorikus rendszer, de a) rasszista es <br />b) a hatalmas magantulajdonok tulajdonosai a partnak engedelmeskednek.<br />Ezzel szemben a kommunistak a) internacionalistak es b) mindent tarsadalmi <br />tulajdonban akartak tudni. Az, hogy a kinai rendszer akkor melyik <br />totalitarius rendszerre hasonlit, annak eldontese az olvasora var.<br /><br />> Abból a szempontból persze  igazad van hogy Én ezúttal visszafelé néztem a<br />> történetet ami mondjuk saját önképző köri történészkedésem szempontjából <br />> sem teljesen  helyes .<br /><br />Igen, en is azt hiszem, hogy ez a gondolkodas serti a kauzalitast (hogy a <br />fizikus is kijojjon belolem).<br /><br />Ket zaromondat. Viszolygas tolt el a marxizmus-leninizmus hallatan. <br />Marx/Engels jogos eszreveteleit es helyes elvi meggondolasait ma is <br />hasznaljak a polgari demokraciak, a helyteleneket meg nem.<br /><br />Udvozlettel, Fodor ZoltanKedves Egon, kedves Lista!<br /><br />> De azért felteszek Zoltán egy kérdést neked is és mindenkinek ha van kedve<br />> ezzel foglalkozni :Miért lett törvényszerűen terror mindenűt ahol megakarták<br />> valósítani a marxizmust ?<br /><br />Megprobalom lezarni magam reszerol a kerdest, mert ugy tunik a Tisztelt <br />Listat kevesse erdekli az eszmecserenk (meg hat az ido is keves). Meg <br />egyszer, nem vagyok meg csak amator tortenesz sem, ugyhogy amit leirok, az <br />csak egy laikus kivulallo gondolat-szosszenetei.<br /><br />Eloljaroban, a marxizmus-leninizmus fenyevekre all tolem. De ha meg <br />akarjuk iteleni pl. a marxizmust, akkor mint barmilyen itelkezes soran <br />erdemes kontradiktorius eljarast alkalamazni es a pozitiv es negativ <br />elemeket osszevetni.<br /><br />A. Hova vezethet a marxizmus?<br /><br />1. Elso kozelitesben a kerdes persze koltoi, a valasz az lehetne 'na <br />tessek megnezni, kutyabol nem lesz szalonna, a marxizmusbol mindig terror <br />lesz'. Az arnyaltabb valasz inkabb az, hogy hol igen, hol meg nem.<br /><br />2. Meg mindig a felszinen mozogva lattuk, hogy Marx tiz pontjabol hat <br />pontot a polgari demokraciak tobbe-kevesbe ma is alkalmaznak (akar <br />egyetert Egon a japan orokosodesi ado mertekevel, akar nem). Sot ketto <br />tovabbi pontrol szolva, a nagybirtokrendszer megszuntetese a legtobb <br />polgari demokraciaban vegbement, a vagyonelkobzas (Marxeknal az <br />allamellenes lazadok eseteben) pedig a romai jog ota eleme minden <br />jogrendszernek (a BTK-nak is resze es pl. az 1997 modositas alapjan, <br />mar bunszervezet letrehozasa eseten is kotelezoen alkalmazando).<br /><br />3. Mindenkinek vannak jobb es rosszabb gondolatai. Ha tiz gondolatbol <br />--amelyek a munkasok iszonyatos eletkorulmenyein kivantak javitani-- <br />nyolcat a polgari demokraciak jo resze igy vagy ugy hasznal, akkor nem <br />mondhatjuk, hogy A-Z-ig ostobasag volt. Marx es Engels a problemakat <br />felismertek, megkerestek az okokat es mozgatorugokat. Es elmondtak. Nekem <br />itt mindig visszacseng az, hogy mindenki mondhassa el, amit gondol. <br />Egyebkent intellektusuknal fogva, es Engels vagyonanal fogva is, <br />valoszinuleg kilogtak az akkori atlagos lazadok kozul. Az, hogy a <br />tarsadalom berendezkedese rossz, az mas gazdag embert is megrazott. Pl. <br />Tolsztoj a torteneseinkkel egyidoben Dickens-szel valo talalkozasa utan <br />indittatott Jasznaja Poljana-i birtokan iskolat (amin mas arisztokratak <br />persze megrokonyodtek).<br /><br />4. Es a tiz pontban vannak persze rossz gondolatok is, a kisajatitasi <br />elkepzelesek (Expropriation), az allami vallalatok szamanak novelese <br />(Vermehrung der Nationalfabriken) vagy az altalanos munkakotelezettseg <br />ill. kenyszer (Gleicher Arbeitszwang für alle). Voltak orszagok, amelyek a <br />jo reszeket kivalogattak es mas helyes elkepzeleseket tettek hozza. Es <br />voltak olyan orszagok, melyek vezetoi a rossz reszeket valogattak ki es <br />azokhoz meg rosszabbakat tettek. Es talan ez a leheletnyivel hosszabb <br />valasz Egon enyhen provokativ kerdesere. Nezzuk a meg ennel is <br />reszletesebb valaszt.<br /><br />B. A proletardiktatura, mint a terror formaja.<br /><br />5. Ha a 'proletardiktaturat', mint a terror fedonevet meg akarjuk erteni, <br />akkor kell foglalkoznunk a) a 'proletarral' azaz a munkassal es a munkaval <br />a polgari demokraciakban valamint b) a diktaturaval.<br /><br />a) A munkasrol es a munkarol.<br /><br />6. Marx nemet volt, Nemetorszagban ertik ferdites nelkul a szavait es a <br />ket Nemetorszag egyuttelese egy kituno alap a kontradiktorius <br />eljarasunkra. Ha valaki a nemet Keresztenydemokrata Unio (CDU) <br />think-tank-jenek, a Konrad Adenauer Stiftung-nak az alapveteseit a <br />munkarol megnezi https://www.kas.de/de/web/soziale-marktwirtschaft/arbeit <br />akkor latja, hogy azok negy forrasbol meritenek. Imanuel Kant, Adam Smith, <br />Marx/Engels es Max Weber. Es csodak csodajara a nemet <br />keresztenydemokrataknak a legfontosabb ezek kozul Marx/Engels, oket <br />taglaljak messze a leghosszabban. Teszik ezt annak ellenere, hogy szivbol <br />gyuloltek az NDK-t es az ottani marxista-leninista ideologiat.<br /><br />7. Egyszeruen Marx es Engels egy csomo mindent helyesen irtak le. Ez ment <br />azutan be a szocialis piacgazdasag elkepzelesebe eloszor a <br />keresztenydemokrata Alfred Mueller-Armack elmeleti munkaja (aki egyebkent <br />eredetileg egy stramm naci volt), majd az ugyancsak keresztenydemokrata <br />Konrad Adenauer es foleg a keresztenydemokrata Ludwig Erhard politikai <br />munkaja reven. A Godesberger Programm-ban a szocialdemokratak is <br />nagyreszt elfogadtak a szocialis piacgazdasagot. Es a legtobb polgari <br />demokracia is kez a kezben jart ebben Nemetorszaggal.<br /><br />8. Nincs hely leirni, hogy mi minden volt helyes Marxek elmeleteben a <br />politikai javaslatokon tul, de azert alljon itt egy gondolat. A <br />(extra)profit a munkasok meg nem fizetett munkaereje. Nem 100%-ig igaz, de <br />van benne valami. Miert keres egy Aldi penztaros Parndorf-ban 3-4-szer <br />annyit, mint nehany kilometerrel odebb Mosonmagyarovaron? Es mi tortenik <br />ezzel a kulonbozettel?<br /><br />9. Csak az erdekesseg kedveert: Max Weber a protestans munkaetikaval <br />magyarazza meg, hogy a gazdag katolikus olasz kereskedovarosok vagy a <br />conquistadorok reven a katolikus Spanyolorszagba kerult gazdagsag miert <br />nem volt tartos es a jolet miert mozdult el a katolikus teruletekrol a <br />protestans teruletek iranyaba. Lehet, hogy valakinek az erdeklodeset <br />ez esetleg felkelti.<br /><br />b) a diktaturarol<br /><br />10. A proletardiktatura kifejezes eloszor a Kommunista Kialtvany utan Marx <br />Weydemeyerhez 1852-ben irott leveleben szerepelt. A 19-ik szazadban a <br />diktatura szonak nemet nyevteruleten bizonyos ertelemben mas jelentese <br />volt mint ma. Az altalanos választasokkal letrehozott francia <br />alkotmányozó, majd törvényhozó nemzetgyűlést (Convention nationale) a <br />demokratikus volta miatt az elit diktaturanak hivta. Juan Donoso Cortes a <br />katolikus allamelmelet alapitoja ugyanebben az idoben a demokratikus angol <br />parlamentet nevezte 'diktatorikus szornyetegnek' (az o allamelmeletebol <br />kesobb egy masik stramm naci, az allamjogasz Carl Schmitt merit, mindent <br />lehet rosszra hasznalni). A demokracia, mint a 'tobbseg diktaturaja' <br />Platonig es Arisztoteleszig megy vissza. Hogy ez mennyire igy volt, <br />emlekezzunk vissza az Ember Tragediajara ugyanebbol az idobol. Az Athen-i <br />szinben a demokracia a 'tobbseg diktaturajakent' teljesen negativ szinben <br />jelenik meg.<br /><br />11. Ha a 'proletardiktatura' a a munkasok/egyszeru emberek demokratikus <br />tobbsegen alapulo berendezkedes, akkor nincs bajunk vele, ma is ez van. Ez <br />egy lehetseges olvasata annak, amit a 10. pontban foglaltam ossze. Hogy <br />ezt Marx/Engels igy gondolta-e, nem tudom. Nalam tanultabbak majd <br />elmondjak.<br /><br />12. Letagadhatatlan, hogy a munkasok valoban felhaborito helyzeten Marx <br />forradalommal akart valtoztatni. Igen, ez allamellenes cselekedet, Egont <br />idezve rendorsegi ugy. Mindegyik forradalom az, azok is, amelyeket utolag <br />pozitivkent ertekelunk.<br /><br />C. A proletardiktatura uj formaja a leninizmus.<br /><br />13. Kevesen jutottak el szerintem eddig a pontig, ugyhogy innentol nagyon <br />le fogom egyszerusiteni. Akinek vannak orosz baratai, az meglepodik azon, <br />hogyha ok kommunista politikusokrol beszelnek, akkor azokat jobboldalinak <br />cimkezik. Nos igen, mert a 'baloldali' az pozitiv toltesu es az allami <br />apparatus nem igazan szeretne, hogy a 'putyinizmus' es az oligarhiak <br />vilaga negativ konnotacioju legyen. Az legyen mas, a regi baloldal legyen <br />jobboldal. Persze ez nem uj. A nemetek a masodik vilaghaboruban fasisztak <br />voltak (ami persze egy olasz jelenseg), hiszen a naci vagy <br />nemzeti(nacional)-szocialistaban benne van a szocialista es annak nem <br />lehet negativ konnotacioja. Igy aztan semmi meglepo nincs abban, ha a <br />proletardiktaturat is maskent ertelmezik, foleg, hogy a 19-ik szazad <br />masodik feleben a szo atertelmezese Lenintol fuggetlenul is elindult. Az <br />oroszok mindig is irigyeltek a nemeteket es titokban fel is neztek rajuk. <br />Nem volt rossz PR azt mondani, hogy ez marxizmus orosz adalekokkal igy <br />leninizmus. A tobbit mar tudjuk. Terror es halal.<br /><br />14. Ez a recept 70 evig mukodott. Nyilvan egy rakas gazember lemasolta. <br />Azaz: 'minden az egyszeru embereke plusz helyi sajatsagok'.<br /><br />15. Sot, az hogy egyes orszagok azt mondjak, hogy ok a Kommunista <br />Kialtvanyra epult kommunista orszagot visznek nem jelent semmit. A Kinai <br />Kommunista Part sem kommunista. Diktatorikus rendszer, de a) rasszista es <br />b) a hatalmas magantulajdonok tulajdonosai a partnak engedelmeskednek.<br />Ezzel szemben a kommunistak a) internacionalistak es b) mindent tarsadalmi <br />tulajdonban akartak tudni. Az, hogy a kinai rendszer akkor melyik <br />totalitarius rendszerre hasonlit, annak eldontese az olvasora var.<br /><br />> Abból a szempontból persze  igazad van hogy Én ezúttal visszafelé néztem a<br />> történetet ami mondjuk saját önképző köri történészkedésem szempontjából <br />> sem teljesen  helyes .<br /><br />Igen, en is azt hiszem, hogy ez a gondolkodas serti a kauzalitast (hogy a <br />fizikus is kijojjon belolem).<br /><br />Ket zaromondat. Viszolygas tolt el a marxizmus-leninizmus hallatan. <br />Marx/Engels jogos eszreveteleit es helyes elvi meggondolasait ma is <br />hasznaljak a polgari demokraciak, a helyteleneket meg nem.<br /><br />Udvozlettel, Fodor Zoltan_______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</blockquote></div></div>