<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Kedves Levente !</p>
<p>Köszönjük a cikket .Bár ez a szövegből nem derül ki a vita
szerintem Hatos Pál az "Elátkozott Köztársaság " című új könyve
kapcsán folyik .</p>
<p>Ha emlékeztek többek között ebből idéztem mikor azt a találós
kérdést tettem fel mennyi halálos áldozata volt a az 1918
forradalomnak és aztán hosszú eszmecserét folytattam erről
Lacival.</p>
<p>Viszont Levente lelőtted az egyik következő találás kérdésemet az
lett volna ki mondta ki először a "Nem ,nem soha " jelszót 1.
Horthy Miklós 2. József Attila versben 3. Károlyi Mihály .Nyilván
sokan meglepődtek volna a válaszon . <br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<p><br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2020.06.17. 15:58 keltezéssel, Sziklay
Levente írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:freemail.20200617155810.8793.1@fmxmldata05.freemail.hu">
<div>
<div>Kedves Egon!</div>
<div> </div>
<div>
<div>Két cikk:</div>
<div> </div>
<div> </div>
<div><span><a
href="https://www.valaszonline.hu/2018/12/19/hatos-pal-szakaly-sandor-vita-1918-karolyi/"
moz-do-not-send="true">https://www.valaszonline.hu/2018/12/19/hatos-pal-szakaly-sandor-vita-1918-karolyi/</a></span></div>
<div>
<p><span><b>Szakály</b>: Még abban sincs, Károlyi akarja-e
Magyarország feldarabolását. Nem. Jászi Oszkár sem.
Senki.</span></p>
<p><span><b>Hatos</b>: Pontosan. Jászi ekkoriban még arról
ír, hogy a Balkánon hogyan fogunk kereskedelmileg
terjeszkedni. A horvátok ennek megfelelően nacionalista
imperialistának is látták őket.</span></p>
<p><span><b>Szakály</b>: Nem véletlenül.</span></p>
<blockquote>
<p><span><b>Károlyi egyetlen akácfát nem akar Szent István
birodalmából elengedni. 1919. március 3-án írja a
sajtó, hogy Szatmárnémetiben megszemléli a Székely
Hadosztály alakulatait és azt mondja: „nem, nem,
soha” nem írok alá olyan békeszerződést, amely
szétszakítja a Szent István-i birodalma</b><i><b>t.
</b></i></span></p>
</blockquote>
<p><span>Nagy álma volt, hogy ott lehessünk a
béketárgyalásokon. Részben ez is okozta Károlyi
kétségtelen népszerűségét hatalomra jutásakor: az
ígéret, hogy békepártisága, antantpártisága előnyösebb
helyzetet eredményez majd az ország számára a
tárgyalásokon. Arról azonban szó sincs, hogy ne lett
volna neki fontos a haza: amikor francia internálásából
hazajön, Károlyi rögtön kimegy a frontra. Fiatal
történészként kaptam egy fényképet: Bethlen István,
Károlyi Mihály és Kossuth Lajos szerepelnek rajta –
frontszolgálat közben.</span></p>
<p><span><b>Hatos:</b> „Erdélyt tigrisek fogják védeni, nem
emberek.” Ezt mondja Károlyi ’16-ban, a román
betöréskor. IV. Károly közli, hogy Magyarországot csak
egy ultranacionalista vezetheti ki a válságból. Károlyi
annak számított, hitele épp a hazafisága volt. S ma
meglepően hangozhat, de bizony őt és nem Tiszát
támogatták a színmagyar megyék. Tiszát nem támogatta sem
az Alföld, sem a Dunántúl.</span></p>
<p><span>– <b>A nemzetiségek sem. Az 1907-es lex Apponyi,
az erőltetett magyarosítás nem tett rá egy lapáttal a
nemzetiségek dühének lángjára? </b></span></p>
<p><span><b>Szakály</b>: Nem látom olyan sötéten az akkori
nemzetiségi politikát. Ha mindaz igaz, amit leírsz a
könyvedben is, Pali, akkor a lex Apponyi következménye
nem lehetett valami nagymértékű.</span></p>
<p><span><b>Hatos</b>: Növekszik valamelyest a magyarság
aránya, csak elfelejtjük, hogy ez a városok és a
hazafias zsidóság többlete. Selmecbánya és Kassa tehát
tényleg magyarrá lesz, de a lakosság kétharmada a
parasztsághoz tartozik. Márpedig Erdélyben 400 falu
románosodik el az elvileg magyar asszimilációsnak
mondott időszakban. A Felvidéken is elszlovákosodnak a
magyarok. Az erdélyi vármegyei magyarság elveszett –
írja le Ravasz László 1916-ban.</span></p>
<p><span>– <b>A nemzetiségi kérdés és a parasztlázadások –
mintha az ország elvesztésének mindkét szempontja
ugyanarra az okra lenne visszavezethető: a
birtokviszonyokéra.</b></span></p>
<p><span><b>Hatos</b>:</span></p>
<blockquote>
<p><span><b>Ez a jobboldal ősbűne. Ebben nem árt az
önkritika. Elfelejtették, ahogy ma is elfelejtik,
hogy az ország lakosságának kétharmada földműves,
mezőgazdasági munkás volt, s hogy közülük százból
negyvenötnek semmi, de semmi földje nem volt. </b></span></p>
</blockquote>
<p><span>A románoknál, a szerbeknél, a cseheknél – mindenhol
sokkal jobb volt az arány ennél. Nem éltek jól a
romániai parasztok sem, de ők legalább a saját
kenyerükön tengődtek, nem a szolgaság bő moslékán.
Somogyban, Fejérben viszont a nagybirtokosoké volt
minden, az ottani színmagyar parasztság meg nincstelen
volt. És ugyanez a baloldal ősbűne is. Tisza nem osztott
földet, Károlyiék aztán megígérték, de nem valósították
meg. A nagyüzemben gondolkodó baloldalnak sem volt
érdeke, hogy sok millió kis tulajdonos legyen az
országban.</span></p>
<p><span><b>Szakály</b>: Nem is annyira a nemzeti érzés
lobban fel a történelmi Magyarország nemzetiségeiben
sem, hanem az emiatti szociális düh. Amelyet aztán a
nemzetiségi vezetők saját nemzeti céljaikhoz használnak
fel – sikerrel.</span></p>
<div class="hird-cont">
<div class="hird-img"> </div>
<div class="hird-szov">
<p><span>hirdetés</span></p>
</div>
</div>
<p><span><b>Hatos</b>: Annyira így van, hogy akár rosszabbul
is járhattunk volna. Márianosztráról jelentik 1918
novemberében: küldjenek gyorsan csapatokat, hiszen ez
„szlovák vidék”. Móricz Zsigmond leírja, hogy Kerepes
környékén is félő: fellázad a helyi szlovákság. Amely
többségben volt. Ők voltak a földművesek, a napszámosok,
míg az intézők, az uradalmiak szinte kivétel nélkül
magyarok.</span></p>
<blockquote>
<p><span><b>A „magyar” egyszerűen urat jelentett számukra,
a nemzetiségi vezetőknek annyit kellett mondaniuk: a
magyarok elnyomnak benneteket, azért megy ilyen
rosszul a sorotok. </b></span></p>
</blockquote>
<p><span><b>Szakály</b>: Miközben ez persze nem volt igaz –
nem nemzetiségi alapon nem adtak földet. A félelem a
magyar politikai elitben megvolt az üggyel kapcsolatban:
az 1910-es népszámláláskor Horvátország nélkül 54
százalék magyar nemzetiségű az országban,
Horvátországgal együtt pedig kevesebb mint a lakosság
fele. 1908-ban a magyar kormány nem is szeretné, ha úgy
csatolnák a birodalomhoz Bosznia-Hercegovinát, hogy
nekünk valami közünk legyen hozzá. Hiszen még rosszabb
lenne az arány. De földet nem a nemzetiségeknek, hanem a
földműveseknek nem adtak, úgy általában. Még egy
érdekesség: nem más, hanem Jászi veti fel aztán, hogy
ígérjenek földet a katonának s akkor talán könnyebb lesz
a haderőt megtartani, megszervezni. Erre más formában
ugyan, de később volt példa. 1944-ben minden kilőtt
szovjet harckocsi után öt hold föld járt. Kéri Kálmán
vezérkari ezredes szemlét tartott egy frontszakaszon, s
egy baka azt mondta neki: hármat kilőtt, 15 hold föld
neki elég is lesz, ő már jól van. Igen ám, de száz éve
nincs senki, aki felajánlott volna a saját földjéből.
Még megváltással együtt sincs, pedig Prohászka Ottokár
is így vetette fel a kérdést.</span></p>
<p><span><b>Hatos</b>: Bizony, nagyon gyorsan „lekeveri”
Prohászkát a püspöki kar. Fontos, amit említesz: hogy
nem csak baloldalról jönnek ezek a hangok. Viszont húsz
éve fejlődik már ekkorra a magyar szociáldemokrácia.
Hiába nevezik őket hazátlan bitangnak, azonosulnak a
magyar nemzeti törekvésekkel. De nem csak Károlyi nem
rájuk épít: a magyar baloldal mindmáig nem beszél Garami
Ernőről.</span></p>
<div> </div>
<div><span><a
href="https://www.valaszonline.hu/2019/03/06/karolyi-tortenelmi-legendak-1918-1919/"
moz-do-not-send="true">https://www.valaszonline.hu/2019/03/06/karolyi-tortenelmi-legendak-1918-1919/</a></span></div>
</div>
<div> </div>
<div>
<p><span><b>7. Az őszirózsás forradalom szabadkőműves
összeesküvés volt.</b> A „magyar október” több fontos
alakja (például Jászi Oszkár) szabadkőműves volt, és
nemzetközi konspirációban a keresztény Magyarország
feldarabolásáért munkálkodott.</span></p>
<p><span><b>Mi igaz ebből?</b> Tény – és ezt Romsics Ignác
történész is idézi A nagyhatalmak és az Osztrák-Magyar
Monarchia felbomlása című írásában –, hogy a szövetséges
és semleges országok szabadkőműveseinek 1917. június
28-30-án Párizsban ülésező kongresszusán André Lebey
főelőadó pontjai között célként szerepelt a Habsburg
Birodalom „elnyomott nemzetiségeinek” felszabadítása. De
még ők is úgy képzelték, hogy ezek a népek népszavazás
útján hozzák létre új államaikat. Hogyan gondolkodtak
minderről magyar „vakolótársaik”? A nagyjából 7500 hazai
szabadkőműves többnyire azonosult a Károlyi-rendszerrel
– de nem jobban, mint a Monarchiával. Ahogy Hatos Pál
megjegyzi az 1918-19-ről szóló könyvében, a dualizmus
első és utolsó miniszterelnöke (id. Andrássy Gyula és
Wekerle Sándor) is szabadkőműves volt, és ilyen
minőségben lojális alattvalója a Monarchiának. Nincs
jele annak, hogy a magyar páholyokban az ország
szétrobbantásán munkálkodtak volna. „Magyar
szabadkőműves hűséggel és odaadással csak
Magyarországnak, imádattal csak a magyarok istenének
tartozik” – írta Apáthy István főmester (orvos,
zoológus, a Kolozsvári egyetem professzora) 1918-ban.
Szintén Hatos Pál idézi Pfeifer Ignácot, a Comenius
páholy főmesterét, aki felhívással fordult a francia és
olasz szabadkőművességhez, hogy akadályozzák meg azokat,
akik idegen uralom alá akarnak hajtani több millió
magyart. Válasz nem érkezett. „A szabadkőművesség
nemzetközisége nemzeti alapon volt megosztott” – vonja
le a következtetést könyvében Hatos Pál.</span></p>
<br>
Reinisch Egon <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:reinisch@t-online.hu"><reinisch@t-online.hu></a> írta:</div>
<blockquote>Utóirat :Még eszembe jutott szintén összhangban azzal amit Laci írt a <br>
korabeli páholyokról ,Jászi Oszkár azért folyamatosan arról panaszkodik <br>
.hogy a ő radikalizmusához a legtöbb korabeli nemzeti páholy nem partner.<br>
<br>
2020.06.17. 9:49 keltezéssel, Reinisch Egon írta:<br>
> Kedves Lista !<br>
><br>
> Azzal kicsit adósok maradtunk Lacival együtt ,hogy Jászi Oszkár <br>
> polgári radikális pártja és mint a Matinovics páholy vezetője <br>
> valójában mire készült illetve mit követett el.<br>
><br>
> Jászi egy teljesen új radikális progresszív jövőt vázolt fel igaz <br>
> teljes körű választójoggal de úgy hogy ebben sem a magyar történelmi <br>
> nemzettudatnak sem a történelmi egyházaknak mint nemzeti <br>
> tanítóhívatásnak nem maradt hely. .Az akkori törvények szerint minden <br>
> megalakítandó szabadkőműves páholynak egy engedélyezési eljárást <br>
> kellett végig csinálni és be kellett nyújtani az alapszabályt amiben <br>
> egyébként a politizálás tiltott volt .Jászi itt átverte a hatóságokat <br>
> hiszen azt titkolta hogy a páholynak valójában politikai céljai vannak.<br>
><br>
> De ez hosszú történet és erre most nincs időm viszont nemrégiben <br>
> beszélgettem néhány 25 -30 éves fiatallal és egyszerűn döbbenetes <br>
> élményt szereztem velük kapcsolatban Mindannyian értelmiségiek voltak <br>
> és számukra a magyar történelem egyszerűen eltűnt a süllyesztőben itt <br>
> köszön vissza Jászi által és sajnos erről még nem beszéltünk az 1890 <br>
> -ben megalakult Magyarországi Szociáldemokrata Párt által követett <br>
> történelem felfogás , akiknek a történelem szemléletében már nemhogy <br>
> Szent Istvánnak de még Rákóczi Ferencnek sőt bármilyen hihetetlen még <br>
> Kossuth Lajosnak sem maradt hely ,csak Dózsa ,Martinovics ,Táncsics és <br>
> Petőfi maradhatott meg.Ez azért volt akkoriban probléma mert a <br>
> szocdemeknek összehasonlíthatatlanul nagyobb volt a politikai <br>
> jelentősége mint a Jászéknak annak ellenére hogy a választó jog miatt <br>
> be sem jutotottak a parlamentbe.Persze a Kádár rendszer a <br>
> nemzetlenedésben további egyedülálló eredményt ért el.<br>
><br>
> Vissza térve a fiatalokra a Erdélyben és a Partiumban élő magyarokat <br>
> egyszerűen le románozták és az mondták ez a vidék sohasem tartozott <br>
> igazán hozzánk stb .stb.<br>
><br>
> Az Árpád-házi királyokról vagy Bocskai Istvánról de Kossuth Lajosról <br>
> szinte semmit sem tudtak de a legnagyobb baj hogy semmi jelentőséget <br>
> sem tulajdonítottak nekik.<br>
><br>
> Nem is folytatom.Szerencsére ez azért nem általános jelenség de ez a <br>
> beszélgetés elég szörnyű volt.<br>
><br>
> Üdv. Egon<br>
><br>
><br>
<br>
-- <br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="https://www.avast.com/antivirus">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br /> <table style="border-top: 1px solid #D3D4DE;">
<tr>
<td style="width: 55px; padding-top: 18px;"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;" /></a></td>
<td style="width: 470px; padding-top: 17px; color: #41424e; font-size: 13px; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; line-height: 18px;">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=emailclient" target="_blank" style="color: #4453ea;">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"> </a></div></body>
</html>