<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Székely János: Az utolsó órában vagyunk az új Trianon felé </h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont">Nézőpont</a> – 2020. június 5., péntek | 19:33<div class="gmail-ikonok"> <br> </div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g106301']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=106301&v=1&img=c_398A2109.jpg" style="margin-right: 0px;" width="190" height="126"><span class="gmail-galcount" title="7 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead">Tegnap
emlékeztünk arra, hogy 100 éve írták alá a trianoni békediktátumot. A
jövőbe tekintve <span style="background-color:rgb(208,224,227)">újrapublikáljuk a Székely János szombathelyi
megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas
in Veritate Bizottsága elnökével tavaly készített interjúnkat, </span>hogy
felhívjuk olvasóink figyelmét az általa elmondottak aktualitására.</h3><div class="gmail-contentsav">
<p><strong>– Tavaly <span style="background-color:rgb(208,224,227)">egy konferencián a cigányság helyzetével összefüggésben egy újabb Trianonról beszélt. Ennyire nagynak látja a veszélyt?</span></strong></p>
<p><span>– Az első világháború előtti időszakban a magyar társadalom és
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az állami vezetés sokszor érzéketlenül és talán nagyképűen is viszonyult
a nemzetiségekhez </b></span>– gondolok itt a szlovákok, a románok és a szerbek
egyesületeire, oktatási intézményeire, szervezeteire. Mintha nem
érzékeltük volna azt a veszélyt, ami később Trianonban valósággá vált.
Természetesen ezzel nem azt szeretném állítani, hogy a trianoni
békediktátum igazságos volt.</span></p>
<p><span>Úgy tűnik, most is egy hasonló helyzettel állunk szemben.
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Északkelet-Magyarországon és az ország déli részén teljes egészében
romák lakta régiók vannak kialakulóban.</b></span> Ezeken a településeken <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>óriási a
nyomor, a kilátástalanság, a munkanélküliség, és többnyire az oktatás is
gyenge minőségű. </b></span></span></p>
<blockquote>
<p><span>Mintha a magyar társadalom magára hagyta volna ezeket az
embereket. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Fennáll a veszélye annak, hogy kialakul egy roma ország, vagy
ennek a vágya, mondván, ha ez az ország ennyire keveset tesz értünk,
akkor jobb lesz külön.</b></span></span></p>
</blockquote>
<p><span>A helyzet jellemzésére szeretnék néhány adatot is megemlíteni. A
roma lakosság több mint fele (52%) túlzsúfolt, majdnem fele (46%) pedig
komfort nélküli lakásokban lakik (ezek az arányok a többségi
társadalomhoz tartozók esetében 13% és 3%). Aki nem járt még kis
falvaink szélén vagy a szegregátumokban, az el sem tudja képzelni,
milyen körülmények között élnek ezek az emberek. A karácsony előtti
napokban felkerestem Szombathely néhány nagyon szegény családját. Az
egyik négygyerekes család egy egyetlen szobából és egy kis előtérből
álló „lakásban” lakott. A falak penészesek voltak, nem volt bent sem WC,
sem fürdőszoba, csak egy csap. Négy kicsi gyermek ilyen körülmények
között nő fel a mai Magyarországon.</span></p>
<p><span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A korai iskolaelhagyás a roma fiatalok esetében 60 százalékos,
ugyanez a szám a többségi társadalomnál 9 százalék. A 15 és 24 év
közötti romák 41 százaléka nem tanul, és nem is dolgozik. A nem romák
esetében ez a mutató 9,8 százalék. Annak ellenére, hogy az utóbbi tíz
évben csökkent Magyarországon a munkanélküliség és a szegénység </b></span>– ezek
persze örömteli tények –, nem szabad elfelejtenünk, hogy van <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>egy olyan
társadalmi réteg, amelynek óriási hátrányt kell leküzdenie. Harrach
Péter mondta, hogy </b></span></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><blockquote><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a magyar társadalom előtt két nagy sorskérdés áll: a
demográfiai krízis és a romák helyzete. </b></span>A magyar államnak és <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a
társadalomnak nagyon nagy energiákat kellene fordítania ezeknek az
embereknek a felemelésére.</b></span></span></p>
</blockquote>
<p><a title=""><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=106301&v=1&p=1&img=c_398A2105.jpg" alt="" width="190" height="126" border="0"></a></p>
<p><strong>– Mit lehetne tenni értük?</strong></p>
<p><span>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Hatékony programokra volna szükség. Jó példa erre a Magyar
Máltai Szeretetszolgálat tarnabodi kezdeményezése. </b></span>Tarnabod néhány évvel
ezelőtt még nagyon szegény zsákfalu volt. Aztán <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egy fiatalember
életvitelszerűen beköltözött a faluba – ő lett minden kezdeményezés
motorja</b></span>. <u><b>Felmérte a falu reális helyzetét: ki akar dolgozni, mitől
adósodnak el az emberek, milyen veszélye van az uzsorások
tevékenységének. Az első lépése az volt, hogy kért egy buszt a munkába
járáshoz. Ezt követően több lakosnál is előfizetéses elektromos
fogyasztásmérőt szereltettek fel. Így mindenki annyi áramot fogyasztott,
amennyit előre kifizetett. Ennek hatására az áramfogyasztás a 60
százalékára csökkent, és szinte teljesen megszűnt az eladósodottság.
Néhány hónap alatt nagyot változott a falu légköre. A harmadik lépés egy
– nem piaci alapon tevékenykedő – veszélyeshulladék-szétszerelő üzem
létrehozása volt. Mivel arra nem volt esély, hogy versenyhelyzetben
működtessenek egy ilyen céget, körbejárták a környéket, és baráti alapon
kértek megrendeléseket a vállalatok vezetőitől. Ez azt is bizonyítja,
hogy az a gazdasági logika, amit az Európai Unió szabályai ránk
kényszerítenek, egyáltalán nem segíti a hátrányos helyzetű régiók
munkahelyteremtési programjait. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Sok ilyen, társadalmilag és államilag
támogatott kezdeményezésre volna szükség.</span></b></u></span></p>
<p><strong>– A munka mellett az iskolát is említette. Ön<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> miként látja a romák beiskolázásának, képzésének kérdését?</span></strong></p>
<p><span>– Magyarországnak számos olyan kistérsége van, ahol a roma
gyerekek száma megnőtt.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> A szabad iskolaválasztás – nagyon helyesen –
lehetőséget ad arra, hogy a szülő ott taníttassa a gyermekét, ahol azt a
legjobbnak látja. </b></span></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><blockquote><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span>Az állam feladata az lenne ezen a területen, hogy minőségi
oktatást, vagyis a lehető legjobb iskolát biztosítsa ezekben a leszakadó
kistérségekben is. </span></b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span></blockquote><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span>A tanárok számára kiegészítő juttatásokat kellene adni, így
vonzóvá válhatna a hátrányos helyzetű gyermekek tanítása. Az is fontos
volna, hogy új (nem frontális) tanításai módszerek segítségével emeljék
az oktatás színvonalát.</span></b></span></p>
<p><strong>– Napjainkban még azok a fiatalok is nehezen jutnak lakáshoz,
akik nem nevezhetők szegénynek. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Hogyan lehetne megfelelő lakáshoz
juttatni a hátrányos helyzetű embereket?</span></strong></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Nagy szükség volna olcsó, alacsony rezsijű önkormányzati
bérlakásokra. Így azok, akik nyomorban élnek, tehetnének egy kicsi,
mégis jelentős lépést felfelé. </b></span>Sajnos a legtöbb önkormányzat nem épít és
nem ad ki ilyen lakásokat.</p>
<p><strong>– Visszatérve a tarnabodi példához: Vecsei Miklós, a Magyar
Máltai Szeretetszolgálat alelnöke egyszer azt mondta, hogy bár
<span style="background-color:rgb(208,224,227)">természetesen az anyagiakra is nagy szükség van ezen a területen, de
talán még ennél is fontosabb az elkötelezett emberek munkája.</span></strong></p>
<p><span>– Egyetértek, én is úgy gondolom, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>nagyon sok cigány
családnak mindenekelőtt egy segítő emberre volna szüksége. Aki például a
hivatalos ügyeiket intézi.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az átlagos cigányember sokszor nem is érti a
hivatalos levelek nyelvezetét. Munkakeresésnél, szerződéskötésnél, vagy
akár egy kórház felkeresésénél is szükségük lenne egy mentorra.
</b></span><u><b>Esztergomban volt egy hatgyerekes roma édesanya, aki dolgozott, mégis
állandóan adóságokkal küzdött. Egyszer valaki leült vele, hogy írják
össze a kiadásait és a bevételeit. Kiderült, hogy ez az asszony a
hétköznapokban sokkal több kiadást tervezett, mint bevételt. Ezt az
aránytalanságot csak úgy tudta megoldani, hogy egy új kölcsönből
kifizette az előzőt. Ez az édesanya életében először ekkor szembesült
azzal, hogy másképpen kellene megterveznie a család havi költségvetését.</b></u></span></p>
<p><span>A magam részéről mindig azt szoktam javasolni,ha van a környezetünkben hátrányos helyzetű család, akkor
keressük fel őket, ismerkedjünk meg velük, alakítsunk ki velük jó
kapcsolatot.</span></p><blockquote>
</blockquote>
<p><span> Ha egy kicsit rálátunk az életükre, akkor már sokkal hatékonyabban tudunk nekik segíteni.</span></p>
<p></p>
<p><strong>– Az említett tanácskozáson<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> a droghasználatr</span>ól is szó volt. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Miért érintettek ebben a romák különleges módon?</span></strong></p>
<p><span>– Ennek fő oka az lehet, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a roma családok nagy részét<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> nem
</span>védi <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)">kultúrából, hagyományokból, értékekből, hitből, emberi
kapcsolatokból szőtt erős védőháló.</span></u></b></span> Ezért a modern társadalmat
veszélyeztető negatív jelenségek is fokozottabban érintik őket. Ezzel
rokon jelenség, hogy a<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> tárgyak esetében is a leggiccsesebbre esik a
választásuk, mert nem volt lehetőségük tájékozódni a művészeti
kérdésekben. A vallásnál is ezt látjuk: ha szép a zene, jó a hangulat,
az már elég a számukra; nem fontos nekik, hogy az adott vallás milyen
tartalmú, van-e mélyebb történelmi gyökere. A keresztnevekkel is ez a
helyzet: nincsenek példaképeik vagy bibliai eszményeik, ezért
választanak nevet a legutóbbi filmsorozatból. A gyenge kulturális háló
miatt könnyebb befolyásolni őket.</b></span></span></p>
<p><strong>–<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Mi lehet itt a megoldás?</span></strong></p>
<p><span>– <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A hit szerepe nagyon fontos lehet</b></span>.</u> <u><b>Esztergomban volt egy
fiatalember, aki hatodikos általános iskolásként hagyta abba a tanulást.
Szegénységben élt, de nagyon vágyott arra, hogy neki is jó holmija
legyen, ezért ruhákat, cipőket lopott. Hamar rátalált a kábítószerre,
fogyasztó és díler is lett. Rövidebb időszakokra börtönbe is került, a
házassága szétesett, az egészsége is megroppant, úgy lefogyott, hogy
szinte csont és bőr lett. Édesapja egy jószívű, mélyen vallásos ember
volt. Egyszer a fiú <span style="background-color:rgb(255,242,204)">arra ért haza, hogy az apja térden állva imádkozott
érte. Ez annyira megrendítette, hogy hajlandó volt elmenni az apjával a
templomba. Később egy cursillós hétvégén is részt vett,</span> bár mint később
elmondta, nem is tudott a szövegekre figyelni. Akkor sem értett sok
mindent, amikor a csoport bement a kápolnába. Ő is letérdelt, nézte az
oltár fölött függő feszületet, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">úgy hallotta, hogy Krisztus azt mondja
neki: szeretlek téged és fel akarlak emelni. Úgy érezte, hogy Jézus
lelép a keresztről, odamegy hozzá és megöleli.</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ettől kezdve nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">kábítószerezett,</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">és még csak rá sem</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">gyújtott.</span> Ez négy éve történt. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Azóta
elvégezte a nyolc osztályt, jogosítványt szerzett, esti iskolába jár,
lett új családja, és elkezdett dolgozni.</span> </b></u></span></p>
<blockquote>
<p><span>A szabadulás lényege az ember szívében történik. Ha a szívünk
megtelik, akkor nincs szükségünk pótszerre ahhoz, hogy boldogok legyünk.</span></p>
</blockquote>
<p><a title=""><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=106301&v=1&p=1&img=c_398A2152.jpg" alt="" width="190" height="126" border="0"></a></p>
<p><strong>– A szakértők szerint manapság <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a dizájnerdrogok jelentik a legfőbb veszélyt</span>. Mi ennek az oka?</strong></p>
<p><span>– Ezeket a szereket nem azért használják a fiatalok, hogy
„fölpörögjenek”. Sok roma fiatalnak nincs jövőképe, nem látják, hogy a
jelenlegi rossz helyzetükből hogyan tudnának kikerülni. A drog számukra
pusztán arra kell, hogy legalább egy rövid időre megfeledkezhessenek
mindarról, amiben élnek. Nyugodtan<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> nevezhetjük ezt nyomordrognak is.
Kassa környékén, de hazánkban is sokfelé szörnyű pusztítást végeznek
ezek a szerek.</b></span></span></p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Mit tehet az Egyház, a hívő ember azért, hogy az imént említett új Trianont elkerüljük?</span></strong></p>
<p><span>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az Egyház és a hívő emberek</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> is nagyon lomhák, nehezen <span style="background-color:rgb(208,224,227)">nyitnak a romák felé.</span></b></span></span></p>
<blockquote>
<p><span> Nagy a szakadék a romák és a nem romák között, </span>mégis
alig vagy túlságosan lassan teszünk ennek áthidalásáért. Pedig ezt a
szakadékot a nem romák sokkal könnyebben átlépik, mint a romák.</p>
</blockquote>
<p><span>A papok, a hitoktatók és a hívő emberek még könnyebb helyzetben
vannak. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A papokat szívesen, tisztelettel fogadják a cigány családok,
nyitottak az imádságra, az áldásra. A kapu tehát nyitva van.</b></span> Nem úgy
kell a romák evangelizációjához hozzáállni, hogy bent ülünk a plébánián,
és várjuk, hogy eljöjjenek. A többségi társadalom évszázadok óta
kötődik a templomhoz, de <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a romák hagyományaiban soha nem szerepelt a
templomba járás</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Meg kell teremtenünk az Egyház cigányok számára is
vonzó arcát. </b></span></span></p>
<blockquote>
<p><span>Az utolsó órában vagyunk, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>most még van lehetőség arra, hogy
változtassunk<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a helyzeten.</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> <b>Ha nem tesszük meg, akkor ketté fog szakadni
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">ez az ország, amely közös hazánk.</span></b></span></span></p>
</blockquote>
<p><strong></strong></p></div>
</div>