<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Kedves Laci !</p>
<p>Amit leírtál az egy valószínűnek tűnő modell és ahogy írtad a
besenyők a kunok jászok magyarrá váltak ,a kunok belső ázsiai
kötődést és a jászok iráni kötődését már Czeizel könyve igazolta
ők tehát kívülről jöttek de magyarrá váltak ahogy írtad.De ezt a
modell a genetikai elemzés részben átírhatja .Neparáczkyék ha
kapnak erre támogatás mostanában tervezik a köznépi sírokból
kivett minták számosabb vizsgálatát.A tisztelt Listának írom itt
bedobozolt mintákról van amiknek elvileg a pontos lelőhelye
rögzítettet és regisztrált az esetleges hozzájuk tartozó
melléklet.<br>
</p>
<p>Azt is igazolta a Neparáczky féle archeog-i vizsgálat hogy a
honfoglalónak tekintett pazar mellékletes főleg részleges
lovastemetkezéses sírokban heterogén genomok vannak.A Lista felé
közlöm ,hogy itt elsősorban a karosi temetőről van szó.</p>
<p>Azt viszont nem igazolta az eddigi vizsgálat hogy az itt élő
népeknek teljesen megváltozott volna az antropológiája.</p>
<p>A másik érdekes kérdés mennyire voltak szabadok a kora Árpád
korban a vidéken élő parasztok ,egységes liber megnevezésű
jobbágyokról csak 1330 óta beszélhetünk .A két háború között
megjelent egy tanulmány ha jól emlékszem amely ír az Árpád kori
teljes személyi függőségű paraszti rétegekről talán a könyv címe
is így szól "Rabszolgaság az Árpád korban "itt persze nem ókori
értelemben vett rabszolgaságról van szó ezeket az embereket a
keresztény hitvallás miatt nem lehetett az oroszlánok elé vetni de
teljes személyi függőségben voltak.</p>
<p>Közben megérkezett Trixi válasza amit köszönök,ezek szerint már
ebben a korban is részben divat függő volt a névadás.</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2020.06.02. 23:31 keltezéssel, László
Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CAKHZGKygWhmryRQdjBGGt1Y95aFgiNFbv7iZ-_9sLqNGYVdSNQ@mail.gmail.com">
<div dir="ltr">Kedves Egon! A bronzkor és a honfoglaláskor között
többször is kicserélődött a Kárpát-medence népessége, noha
nyilvánvalóan van valamennyi genetikai folytonosság is. A régi
népesség egy része általában beolvadt az újonnan érkező (hódító)
népességbe, sokkal ritkábban fordítva. A díszítőművészeti
hasonlóságok egymástól függetlenül, párhuzamosan is
kialakulhattak és ki is alakultak, főleg az egyszerűbb motívumok
esetén. A honfoglalók már a honfoglalás idején sem voltak
genetikailag homogének.A nomád társadalom általában ilyen. (A
vizsgált embertani anyag egyébként kevés és esetleges bármilyen
megbízható és ezzel ellentétes megállapításhoz) A genetikai
vizsgálatok folytonosság inkább csak a hosszú ideig azonos
helyen élő letelepült népeknél vizsgálható. A honfoglalók
integrálták az itt talált népeket és már az Árpád korra teljesen
megváltozott az antropológiájuk, és nyilván genetikailag is
integrálták a Kárpát medence korábbi lakóinak genetikai
örökségét. A magyarság tehát nem egy genetikailag meghatározott
népesség. A magyarság teljesítménye az volt, hogy sokféle népet
képes volt politikai értelemben egységes néppé szervezni. A
különböző eredetű emberek idővel magyarrá váltak. (viszonylag
kései példa a besenyők, a kunok, a jászok magyarrá válása) A
középkori magyar etnikum genetikai nyomai tehát százfelé
vezetnek a múltban. A korai falvak költözésénél nem elsősorban a
feudális terhek előli menekülésre gondoltam, hanem arra, hogy
egy-egy település egy határon belül, pl a föld kimerülése,
pihentetése miatt pl öt-tíz kilóméterrel költözött odébb.
Kiirtotta az erdőt, kimerítette a földet, majd ismét tovább
költözött. Ekkor még a szabadok vannak elsöprő többségben. Arról
is van adat, hogy a XI. században vitték magukkal a
fatemplomukat is. Egyszerűen elvontatták. A Xi-XII századból
több olyan települést is ismerünk, amelynek ismerjük a névadóját
is. Az ismétlődő falunevek, ha nem természeti jelenség a névadó,
sokszor azzal függnek össze, hogy egy falu egy része
elköltözött, vagy elköltöztették máshová, de vitték magukkal a
régi falujuk nevét is, azaz a falunév megkettőződött, A
törzsnévi településnevek nagy száma is telepítésekkel függhet
össze. stb, srb </div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a
href="mailto:reinisch@t-online.hu" moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. jún. 2., K, 22:31):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div>
<p>Kedves Laci !</p>
<p>Az valóban igaz hogy a kora Árpád kori falvak még
költöztek hiszen a jogilag egységes jobbágyság csak a
vegyes-házi királyok korára alakul ki egységes
jobbágytelek területtel (26 -46 kat.hold ) és európai
mintára.</p>
<p>Sőt a véleményen szerint nagyszámú,a honfoglalók által
itt talált népesség szó szerint egyes régiókban menekült a
kiépülő és adószedő vagy szolgálatra kötelező közigazgatás
elöl.Ezért is hoztak az Árpád-házi királyok több
rendeletet a falvak helyben maradására.</p>
<p>De ha a bronzkori települések feltárt számait el is
osztjuk valamennyivel akkor is jelentős létszámú lakosság
jön ki amelyik nem tűnik el egyik pillanatról a másikra.Ez
látszik a több-ezer éves népművészeti folyamatosságban
amelynél kétséges hogy nép átadta volna ezt egy
másiknak.<br>
</p>
<p>Viszont arra nem adtál magyarázatot ,hogy a genetikai
elemzésekben miért tűnt el teljesen a honfoglaló gén
állománya mert ezt nem magyarázza meg a későbbi korok
esetleg nagyszámú betelepülője mert a magyar genetikai
átlag mint írtam ős európai még is rendelkezik
sajátosságokkal .Tehát nem igaz véleményem szerint az az
állításod hogy bárkivel bármit tudunk azonosítani,olvas
bele a Neparáczky féle tanulmányokba.Egyébként az egyes
régiók még mindig megkülönböztethetők genetikailag de
legtöbbjük még is ősi jelleggel rokonságban élnek
egymással tehát a magyar genetikai átlaggal ,vannak akik
kilógnak ebből egy kicsit pl. a Jászok akiknél valóban
látszik az iráni eredet.<br>
</p>
<p>A Kárpát-medence egyik jellegzetessége (bár Európa más
régióiban is előfordul de kevesebbet mint nálunk ) hogy a
településnevek közül rengeteg azonos van egymástól nagy
távolságra is emiatt nem lennék abban biztos hogy ezek
család vagy nemzetségfő eredetűek néhány ilyen persze
biztosan van.</p>
<p>A Kárpát-medencébe valóban sok jelentős harci
képességekkel rendelkező hódító jelent (kurgán kultúra
,ős szkíták ,kelták, rómaiak ,szarmaták,dákok) de
véleményem szerint mindig is több volt az ősi helyben élő
lakosság.</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.06.02. 21:27 keltezéssel, László Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Egon! A kőkori, rézkori, bronzkori
stb települések érdektelenek a honfoglaláskor népsűrűség
megállapításához. A X. században még nincsenek állandó
falvak, csak viszonylag állandó szálláshatárok.
Általában az itt talált népeknek se (pl. avarok),
illetve ha volt akkor azok nagyon kicsik voltak
(legfeljebb pár tucat ember) A korai Árpád kor
látszólagos sűrű régészeti településhálózata csak
illuzió, ugyanis a korai települések gyakorlatilag pár
évenként költöztek a rendelkezésükre álló
szálláshatárokon belül. Azaz az alig néhány családból
álló települések rövid idő alatt is rengeteg
"faluhelyet" hagytak maguk után, amelyek egyszerre,
hanem egymás után léteztek. A központi telepítésekről
már nem is beszélve. A XI. századi oklevelekben falvak
(villa) helyett még inkább praediumokat találunk, azaz
kevés ember által lakott gazdaságokat. A későbbi
középkorból ismert falvak tehát, kb 150-200 vagy még
több év alatt alakultak ki. A névadás sem okozhatott
gondot, többnyire a települést lakó nagycsalád fejéről,
a "falu" alapítójáról, első birtokosáról, vagy éppen
arról a honfoglaló törzsről kapta a nevét ahonnét a
lakók származtak. A genetikai vizsgálatok azon buknak
meg, hogy a sztyeppei népek törzsszövetségei, a magyarok
is rendkívül vegyes genetikai örökséggel rendelkeztek,
amelyhez nem feltétlenül társult hasonló nyelvi
tarkaság. (A folyamatosan befogadott idegenek,
folyamatosan asszimilálódtak a befogadó közösséghez,
azaz a nomádok folyamatosan keveredtek, miközben
fenntartották a kulturális folytonosságukat) Ez azt
jelenti, hogy nem tudjuk egyetlen karakteres genetikai
örökséghez kötni a magyarokat, noha nyelvileg
feltehetően viszonylag homogének lehettek. Másképpen
fogalmazva a honfoglalónak vélt temetkezéseket szinte
bárkivel tudjuk genetikailag rokonítani, azaz szinte
minden Kárpát-medencei genetikai jelleg meg van
valamelyik honfoglaló csoportban is.(szlávok, onogurok,
avarok, iráni eredetű alánok) </div>
<div
id="gmail-m_7894384133000711597DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table>
<tbody>
<tr>
<td><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
alt="" moz-do-not-send="true" width="46"
height="29"></a></td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a
href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. jún. 2., K, 20:42):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote"><br>
A Kárpát-medence véleményem szerint a honfoglalás
időpontjában igen <br>
sűrűn lakott volt ,én magam több tucat régészeti
feltáráson vettem részt <br>
kőkori,kőrézkori, bronzkori avarnak mondott és
honfoglalás kori <br>
települések feltárásán .Hazánk területe tele van igen
régi épített <br>
létesítmények maradványaival volt olyan bronzkori
település ahol egy <br>
földvár körül a régészeti becslések szerint több mint
ezer fő lakott .<br>
<br>
Kristó Gyula -Makk Ferenc "A kilencedik és a tizedik
század története " <br>
című könyv 162 . oldalán a következő olvasható:A
magyarság nomadizálása <br>
elleni érvként a régészek azt szokták felhozni a
magyarok a tizedik <br>
században szilárd határú falvakban éltek amelyek száma
az ezred forduló <br>
táján elérte a 3-4 ezret a egyes falvak 1 ,4,5
kilométer távolságra <br>
voltak egymástól "<br>
<br>
Ezt tapasztaltam én is a Debrecen elkerülő főút
építése során kilométer <br>
nagyságrendű kora Árpád kori falu feltárásánál jártam
többször is .A <br>
kis méretű paticsházak gyönyörű néhány estben
fantasztikusan épen maradt <br>
kemencével rendelkeztek.<br>
<br>
Tehát Árpád népe beözönlött és elfoglalta nagy
tömegben a hazánkat és <br>
rákényszerítette a kis számú népességre a nyelvét.<br>
<br>
Csakhogy a régészet azt bizonyítja hogy már a
honfoglalás előtt is <br>
sűrűn lakott volt hazánk és Árpád népének genomja
eltűnt a teljesen <br>
európai génállományunkban .<br>
<br>
Ezen Czeizel Endre így csodálkozik "A magyarság
genetikája "című <br>
könyvében 235. oldal "A jelenlegi magyar férfiak 93,3
% négy ősapától <br>
ered és 73 ,3 % -aq már az őskőkorszakban itt élt
férfiak utódja. ! ! ! <br>
! !231 . oldal A 40 oldalon a mitokondriális DNs pre V
és V faktorait <br>
gyűjtötték össze .Meglepő módon a jelenkori magyarság
őseinek már a <br>
utolsó jégkorszak előtt előtt Európában kellett
lenniük . E számokból az <br>
is következik hogy a csángók tekinthetők a legrégebbi
európai népnek. "A <br>
V faktor a magyar genomban kiemelkedően magas egyetlen
európai nép sem <br>
éri el ezt a szintet tehát ez ősi jelleg és a nem a
magyar <br>
vérveszteségek helyére érkező betelepültek hozták be
ezt ide.<br>
<br>
Tehát a csángók mindig is ott éltek ahol ma, senkitől
az égvilágon nem <br>
vették át a nyelvüket a legfantasztikusabb archaikus
magyart beszélik <br>
amíg még léteznek.A s betűt már csak az öregek furcsa
s és sz közötti <br>
hanggal ejtik .Még hallottam ilyet.<br>
<br>
Tehát még is megszólalnak a gének. Czeizel idejében
még nem létezett <br>
archeogenetika ő csak az élő emberekből vett mintákkal
dolgozott könyve <br>
elején leírja a finnugor nyelv eredetet aztán
csodálkozik az egész <br>
könyvön keresztül hogy ezzel semmi sem stimmel.<br>
<br>
Neparáczkyék is arra jutottak hogy a genetikai
gyakoriság alapján a <br>
Kárpát-medence sűrün lakott volt a hofnoglalás idején
(szerintük több <br>
mint egy millió lakossal ) és a honfoglaló lovas nép
kevesebb mint <br>
százezer volt ennek is az egyharmada germán a másik
harmad ázsiai hun <br>
,kaukázusiak és középkeletiek .Akkor melyikük
kényszerítette rá a <br>
nyelvét az egymillió lakosra ?Azon ne izguljunk hogy
kik voltak ezután <br>
Árpádék egy nagyszerű lovas kultúrát és államalkotási
elvet hoztak be <br>
hazánkba de itt a kultúrájuk találkozott az ősi
Kárpát-Medencei <br>
kultúrával. A feltárások során előkerültek olyan több
ezer éves arcos <br>
korsók amik egy az egyben hasonlítanak a mai Miska
kancsókkal ,<br>
<br>
És a település nevek ? Árpád talán lóháton végig járta
hazánkat és <br>
krétával átírta az összes falu előtt a névtáblát
szlávról magyarra ? A <br>
szlovák ,román, szerb állam a mai napig nem tüntette
el a magyar eredetű <br>
helység neveket,de ez Árpádnak sikerült .<br>
<br>
Ha ezeket a kérdéseket nem hagyjuk végig kutatni és
átgondolni akkor <br>
összehozhatunk egy második szellemi trianont.<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
<br>
-- <br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver
átvizsgálta.<br>
<a href="https://www.avast.com/antivirus"
rel="noreferrer" target="_blank"
moz-do-not-send="true">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>