<div dir="ltr">Kedves Egon! A kőkori, rézkori, bronzkori stb települések érdektelenek a honfoglaláskor népsűrűség megállapításához. A X. században még nincsenek állandó falvak, csak viszonylag állandó szálláshatárok. Általában az itt talált népeknek se (pl. avarok), illetve ha volt akkor azok nagyon kicsik voltak (legfeljebb pár tucat ember) A korai Árpád kor látszólagos sűrű régészeti településhálózata csak illuzió, ugyanis a korai települések gyakorlatilag pár évenként költöztek a rendelkezésükre álló szálláshatárokon belül. Azaz az alig néhány családból álló települések rövid idő alatt is rengeteg "faluhelyet" hagytak maguk után, amelyek egyszerre, hanem egymás után léteztek. A központi telepítésekről már nem is beszélve. A XI. századi oklevelekben falvak (villa) helyett még inkább praediumokat találunk, azaz kevés ember által lakott gazdaságokat. A későbbi középkorból ismert falvak tehát, kb 150-200 vagy még több év alatt alakultak ki. A névadás sem okozhatott gondot, többnyire a települést lakó nagycsalád fejéről, a "falu" alapítójáról, első birtokosáról, vagy éppen arról a honfoglaló törzsről kapta a nevét ahonnét a lakók származtak. A genetikai vizsgálatok azon buknak meg, hogy a sztyeppei népek törzsszövetségei, a magyarok is rendkívül vegyes genetikai örökséggel rendelkeztek, amelyhez nem feltétlenül társult hasonló nyelvi tarkaság. (A folyamatosan befogadott idegenek, folyamatosan asszimilálódtak a befogadó közösséghez, azaz a nomádok folyamatosan keveredtek, miközben fenntartották a kulturális folytonosságukat) Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk egyetlen karakteres genetikai örökséghez kötni a magyarokat, noha nyelvileg feltehetően viszonylag homogének lehettek. Másképpen fogalmazva a honfoglalónak vélt temetkezéseket szinte bárkivel tudjuk genetikailag rokonítani, azaz szinte minden Kárpát-medencei genetikai jelleg meg van valamelyik honfoglaló csoportban is.(szlávok, onogurok, avarok, iráni eredetű alánok) </div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. jún. 2., K, 20:42):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><br>
A Kárpát-medence véleményem szerint a honfoglalás időpontjában igen <br>
sűrűn lakott volt ,én magam több tucat régészeti feltáráson vettem részt <br>
kőkori,kőrézkori, bronzkori avarnak mondott és honfoglalás kori <br>
települések feltárásán .Hazánk területe tele van igen régi épített <br>
létesítmények maradványaival volt olyan bronzkori település ahol egy <br>
földvár körül a régészeti becslések szerint több mint ezer fő lakott .<br>
<br>
Kristó Gyula -Makk Ferenc "A kilencedik és a tizedik század története " <br>
című könyv 162 . oldalán a következő olvasható:A magyarság nomadizálása <br>
elleni érvként a régészek azt szokták felhozni a magyarok a tizedik <br>
században szilárd határú falvakban éltek amelyek száma az ezred forduló <br>
táján elérte a 3-4 ezret a egyes falvak 1 ,4,5 kilométer távolságra <br>
voltak egymástól "<br>
<br>
Ezt tapasztaltam én is a Debrecen elkerülő főút építése során kilométer <br>
nagyságrendű kora Árpád kori falu feltárásánál jártam többször is .A <br>
kis méretű paticsházak gyönyörű néhány estben fantasztikusan épen maradt <br>
kemencével rendelkeztek.<br>
<br>
Tehát Árpád népe beözönlött és elfoglalta nagy tömegben a hazánkat és <br>
rákényszerítette a kis számú népességre a nyelvét.<br>
<br>
Csakhogy a régészet azt bizonyítja hogy már a honfoglalás előtt is <br>
sűrűn lakott volt hazánk és Árpád népének genomja eltűnt a teljesen <br>
európai génállományunkban .<br>
<br>
Ezen Czeizel Endre így csodálkozik "A magyarság genetikája "című <br>
könyvében 235. oldal "A jelenlegi magyar férfiak 93,3 % négy ősapától <br>
ered és 73 ,3 % -aq már az őskőkorszakban itt élt férfiak utódja. ! ! ! <br>
! !231 . oldal A 40 oldalon a mitokondriális DNs pre V és V faktorait <br>
gyűjtötték össze .Meglepő módon a jelenkori magyarság őseinek már a <br>
utolsó jégkorszak előtt előtt Európában kellett lenniük . E számokból az <br>
is következik hogy a csángók tekinthetők a legrégebbi európai népnek. "A <br>
V faktor a magyar genomban kiemelkedően magas egyetlen európai nép sem <br>
éri el ezt a szintet tehát ez ősi jelleg és a nem a magyar <br>
vérveszteségek helyére érkező betelepültek hozták be ezt ide.<br>
<br>
Tehát a csángók mindig is ott éltek ahol ma, senkitől az égvilágon nem <br>
vették át a nyelvüket a legfantasztikusabb archaikus magyart beszélik <br>
amíg még léteznek.A s betűt már csak az öregek furcsa s és sz közötti <br>
hanggal ejtik .Még hallottam ilyet.<br>
<br>
Tehát még is megszólalnak a gének. Czeizel idejében még nem létezett <br>
archeogenetika ő csak az élő emberekből vett mintákkal dolgozott könyve <br>
elején leírja a finnugor nyelv eredetet aztán csodálkozik az egész <br>
könyvön keresztül hogy ezzel semmi sem stimmel.<br>
<br>
Neparáczkyék is arra jutottak hogy a genetikai gyakoriság alapján a <br>
Kárpát-medence sűrün lakott volt a hofnoglalás idején (szerintük több <br>
mint egy millió lakossal ) és a honfoglaló lovas nép kevesebb mint <br>
százezer volt ennek is az egyharmada germán a másik harmad ázsiai hun <br>
,kaukázusiak és középkeletiek .Akkor melyikük kényszerítette rá a <br>
nyelvét az egymillió lakosra ?Azon ne izguljunk hogy kik voltak ezután <br>
Árpádék egy nagyszerű lovas kultúrát és államalkotási elvet hoztak be <br>
hazánkba de itt a kultúrájuk találkozott az ősi Kárpát-Medencei <br>
kultúrával. A feltárások során előkerültek olyan több ezer éves arcos <br>
korsók amik egy az egyben hasonlítanak a mai Miska kancsókkal ,<br>
<br>
És a település nevek ? Árpád talán lóháton végig járta hazánkat és <br>
krétával átírta az összes falu előtt a névtáblát szlávról magyarra ? A <br>
szlovák ,román, szerb állam a mai napig nem tüntette el a magyar eredetű <br>
helység neveket,de ez Árpádnak sikerült .<br>
<br>
Ha ezeket a kérdéseket nem hagyjuk végig kutatni és átgondolni akkor <br>
összehozhatunk egy második szellemi trianont.<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
<br>
<br>
-- <br>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br>
<a href="https://www.avast.com/antivirus" rel="noreferrer" target="_blank">https://www.avast.com/antivirus</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>