<div><div><i><span style="font-size:14px">„Falu végén a vasvella, mégis bejött a kolera<br />Sem urakra, sem papokra, csak a szegény pógárokra.<br />Sej-haj igyunk rája, úgyis elnyel a sír szája,<br />Ott lesz fáradt testünk csendes hazája.” </span></i></div><div> </div><div><a href="https://likebalaton.hu/telepules/balaton/hireink/a-kordon-es-karanten-azonban-elegtelennek-bizonyult-147582/"><i><span style="font-size:14px">Egy érdekes helytörténeti cikk a témában</span></i></a></div><div><br />"László Baják" <laszlo.bajak@gmail.com> írta:<blockquote style="border-left:3px solid lightGray;padding-left:3px;"><div dir="ltr">Nem azt írtam, hogy nemzetiségi jellege volt. Csak arra utaltam, hogy innét ÉK felől, orosz csapatok által behurcolva jött a járvány és itt az ország talán legelmaradottabb részén főleg ruszinok és tótok laktak. </div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"> <table style="border-top:1px solid #d3d4de"><tbody><tr><td style="width:55px;padding-top:18px"><a target="_blank" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"><img alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29" src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" /></a></td><td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a target="_blank" style="color:#4453ea" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail">www.avast.com</a></td></tr></tbody></table></div> <div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="javascript:fm.eMailClicked.raise('reinisch@t-online.hu');">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. máj. 12., K, 22:19):</div><blockquote style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex" class="gmail_quote"><div><p>Abban igazad van Laci ,hogy főleg az észak keleti vármegyékben tört ki a felkelés így ruszin és tót parasztok vettek benne java részt ,de általában azt írják erről a szaktörténészek,hogy nem volt különösebb nemzetiségi jellege a felkelésnek,hanem kifejezetten a társadalmi rétegek közötti bizalmatlanság okozta a lázadást.</p><p>Üdv. Egon</p><div>2020.05.12. 22:04 keltezéssel, László Baják írta:</div><blockquote type="cite"><div dir="ltr">Kedves Egon! Talán annyiban árnyalnám, a mondandódat, hogy a 1831-es kolerafelkelés csak kisebb részben szólt a parasztok és az urak ellentétéről, sokkal inkább a ruszin, és tót parasztok mélységes tudatlanságról, babonás világlátásukról és az ebből fakadó félelemről és bizalmatlanságról. Érthető, ha a korabeli emberek nem voltak fegyelmezettek. A járványokhoz hozzászokhattak, az életük, fizikai létük viszont alapvetően függött pl. a napszámos munkától, vándoriparosságtól, a piacra járástól. Hittek benne, hogy Isten megvédi őket ha akarja, ha nem, akkor  amúgy is haszontalanok a vesztegzárak. Fatalistábbak és kiszolgáltatottabbak és egyben tudatlanabbak is voltak. Üdv  </div><div id="gmail-m_3741389418145297449DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"> <table><tbody><tr><td> </td><td>Mentes a vírusoktól. <a target="_blank" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail">www.avast.com</a></td></tr></tbody></table></div> <div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('reinisch@t-online.hu');">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. máj. 12., K, 21:05):</div><blockquote class="gmail_quote"><div><p>Nahát Lacival ,pont egyszerre írtuk a választ az  Andrásfalvy cikkre .</p><p>Ne feledkezzünk meg ha már az 1830-s évekről beszélünk a nagy magyarországi  kolera parasztfelkelésről .Lám- lám a régiek sokkal fegyelmezetlenebbek volta járvány esetén mint korunk embere .</p><p>A parasztok azt hitték a bizmut porra amivel a kutakat fertőtlenítették hogy a parasztokat megakarják ölni az urak és egy kb. 45 000 fős felkelés lett belőle .Bár a parasztok csak kb. másfél tucat urat öltek meg de a statáriális megtorlás során 100-s  nagyságrendű volt a kivégzettek száma.</p><p>Ez mutatta hogy úr és paraszt között ekkor már nagyon rossz volt a viszony ez is hatott a reformkor elitjére .</p><p>A városi lakosság sem volt  hajlandó betartani a kordont a diákokba és a pesti csőcselékbe még bele is kartácsolt a karhatalom.</p><p>Erről megint az jut eszembe ,hogy folyton a saját korunkat szidjuk gonosz világnak nevezzük de fentiekből látni a régi világ gyakran rosszabb volt ,és az emberek gyakran fegyelmezetlenebbek voltak mint ma , pedig még nem rontották meg őket az új világ új eszméi .</p><p>Üdv. Egon</p><div>2020.05.12. 20:41 keltezéssel, László Baják írta:</div><blockquote type="cite"><div dir="ltr">Kedves Levente! Szerintem az Andrásfalvy cikk lényegileg hamis. A késő középkori és kora újkori magyar parasztság európai viszonylatban is igen jó helyzetben volt. A földesurak a háború és a munkaerőhiány miatt inkább kedvezményekkel igyekeztek elcsábítani a parasztokat, semmint kizsákmányolni. Szabadon költözködhettek, de bármikor szabad státusba helyezhették magukat, ha elmentek végvári katonának, hajdúnak, ha beköltöztek a városokba, a mezővárosokba, ha értelmiségi vagy papi hivatást választottak, Nem érvényesült az augsburgi vallásbéke sem, ugyanis.nemigen lehetett tömeges vallásváltoztatásra kényszeríteni parasztokat stb. A 16-17. században Hatalmas mértékben megnőtt a szabad elemek száma, joggal vagy anélkül, de a nemesek száma is. Ennek következtében ez az időszak az ún hungarus nemzettudat megszületésének és megerősödésének kora is. A Rákóczi szabadságharcot lezáró kompromisszumos béke viszont arról szólt, hogy a magyar nemesség elfogadja a Habsburg uralmat, ha a Habsburgok elismerik a parasztjaik fölötti hatalmukat.Itt veszett tehát el a parasztság szabadsága. A XVIII. század lopakodó abszolutizmusa viszont fokozatosan visszavette a nemességnek tett engedményeket. (Erdély ekkor nem része Magyarországnak, hanem egy külön Habsburg tartomány.) A reformkor politikai gondolkodásának valóban fontos ösztönzői voltak a lengyel felkelések (1830-tól) ugyanis a lengyel nemesség azért szenved folyton vereséget, mert nem hajlandó nyitni a parasztok felé. Ebből okulva a magyar reformellenzék meghirdeti az érdekegyeztetési politikáját, azaz a parasztság fokozatos beemelését a magyar nemzet, illetve "jog sáncai közé". Nem elsősorban a nemesi eliten múlik, hogy ez csak 1848-ban sikerül elérni. A magyar parasztság relatíve jó helyzetét nagyon jól mutatja, hogy keletről, délről tömegesen költöznek be ruszin, oláh, rác parasztok az országba. Meglepőnek tűnhet, de a magyar paraszt helyzete gyakorta jobb, mint a forradalom előtti francia paraszté. Magyarországon a jobbágyfelszabadítást, de az egész polgári átalakulást (pl jogegyenlőséget) a magyar nemesség hajtja végre! Üdv </div><div id="gmail-m_3741389418145297449gmail-m_-1737607917929674146DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"> <table><tbody><tr><td> </td><td>Mentes a vírusoktól. <a target="_blank" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail">www.avast.com</a></td></tr></tbody></table></div> <div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Sziklay Levente <<a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('lsziklay@freemail.hu');">lsziklay@freemail.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. máj. 12., K, 18:58):</div><blockquote class="gmail_quote"><div><div>Kedves Mőci, Trixi, Egon, Laci, többiek!</div><div> </div><div>Fontosnak tartottam a cikket,</div><div><div>noha egyetértek, hogy a Mária Terézia korát illető tévedéseiben. Az úrbéri rendezés célja a parasztvédelem volt (az adófizető, a katonaanyag védelme) (nem említve Magyarországra rendkívül káros vámrendeletét) - a királyi Magyarországon - de nem történt meg Erdélyben.</div><div> </div><div>A cikk lényegi mondanivalója viszont ténylegesen áll!</div><div> </div><div>Társadalmi osztályok, kulturális és tudati, szolidaritási és termelési, jogi szinten viszont ténylegesen léteztek.</div><div> </div><div>Ugyanúgy megvolt a nemesi nemzet, és az egész társadalmat magába foglaló nemzet koncepciójának és ideológiájának léte is.</div><div> </div><div>Ez nem csak nálunk, hanem Franciaországban is, annyira, hogy voltak olyan elképzelések mind bal-, mind jobboldalon ami a társadalmi konfliktusokat a hódító frank, meghódított gall ellentétre vezeti vissza. (Gobineau, Thierry, Guizot)</div><div>Magyarorsazágon is nagy morális sokkot jelentett az 1846-os lengyel felkelés, ahol a nemzeti felkelőkre az osztrák kormányzat által fellázított parasztok támadtak rá, véres mészárlásokba is eljutva. (az osztrák hatóságok fizettek a parasztoknak a nemesek fejéért. (Érdemes - nem csak ezért - megnézni Wajdának, a Mennyegző c. filmjét (Wyspiansky darabjából), ahol a látható ez a jelenet.</div><div> </div><div>Az Andrásfalvy cikk a levél végén van, éredemes újra átolvasni - szerintem sok tanulsággal szolgál a mára!</div><div> </div><div>Szeretettel:</div><div>Levente<br />"Romhányi Beatrix" <<a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('t.romhanyi@gmail.com');">t.romhanyi@gmail.com</a>> írta:</div><blockquote><div dir="ltr"><div>Egy másik fórumon az interjú egyes részeire már reagáltam, most ide másolom:</div><div><span dir="ltr"><span><span><span>Andrásfalvy egy kiváló néprajzos. Amit a fokgazdálkodásról írt, azt a mai napig használjuk. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nem kis személyes bátorsággal akkor kereste fel a csángókat (éjjel gyalog átkelve a Kárpátokon), amikor ezt a román </span></span><span><span><span>hatóságok finoman szólva nem támogatták. Viszont a történelemről, különösen a középkori történelemről alkotott képe évtizedekkel ezelőtti, mára teljesen elavult. Ezt természetesen rajta nem kérjük számon, az életkora alapján már bőven túl van az aktív kutatói időszakán, de ezekben a dolgokban nem őt kellene megkérdezni.</span><br /><span>Túl a kissé marxista felhangú társadalomképén az egyik legproblematikusabb kijelentése az Alföld középkori átalakulását érinti. Az a terület valójában sohasem volt sűrűn lakott. Hiába van sok 11-13. századi lelőhely, az ismert Árpád-kori falvak egyikében sem került elő megújított ház. Márpedig egy olyan földbe mélyített építmény, mint ami abban az időben jellemző volt, 40-50 évnél többet nem bír ki megújítás nélkül. Ma már az újabb kutatások alapján azt is tudjuk, hogy a 13. században több helyen jelentős homokmozgás volt a területen, a futóhomok helyenként méteres rétegekben rakódott le. Emiatt az Alföld középső részének a kiürülése már a tatárjárás előtt elkezdődött, 1241 után pedig teljesen természetes reakció volt a legeltető állattartás megjelenése (egyes részeken valószínűleg már a tatárjárás előtt is jelen volt). Az Alföldön a bronzkor kezdete óta máig összességében jóval hosszabb ideig volt jellemző a legeltető nagyállat-tartás, mint a földművelés, a terület egyfajta pulzálást mutat, ami kihat a népességmegtartó képességére is.</span><br /><span>Az persze igaz, hogy egyes főurak a 15-16. századra nagyon meggazdagodtak a marhakereskedelemből, de azért azt se felejtsük el, hogy az összes alföldi mezőváros (Kecskemét, Nagykörös, Mezőtúr, Debrecen, stb.) mind ebből épült és gazdagodott. És persze ez volt az egyik olyan ágazat, a rézbányászat mellett, aminek a hasznából több mint 100 évig, sőt, bizonyos mértékig még tovább, finanszírozni lehetett a déli végvárrendszer fenntartását és az Oszmán Birodalommal szembeni védekezést. Szemérmesen hallgatni szokás ennek az anyagi vonzatairól, de egy talpas zsoldos egyheti zsoldja 0,5 forint. A királyi kincstár teljes éves bevétele Mátyás korában a csúcsidőszakban 650.000 aranyforint. Ez azt is jelenti, hogy azok a kétségkívül nem finom lelkű főurak a saját birtokaik jövedelméből is igen sokat költöttek el a déli határon védelemre, részben azért, mert birtokaik voltak ott, részben azért, mert a hivatali kötelezettségeik miatt ezt elvárták tőlük. Nem kell őket ártatlan angyaloknak látni, egy háborúban edződött katonai elitről beszélünk, akik hozzászoktak, hogy a konfliktusokat röviden intézzék el. De az ország érdekét nagyon is szem előtt tartották, és döntő többségük tehetsége szerint szolgálta is.</span></span></span></span></span></div><div><span dir="ltr"><span><span><span><span>Üdvözlettel</span></span></span></span></span></div><div><span dir="ltr"><span><span><span><span>Trixi</span></span></span></span></span></div></div> <div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">László Baják <<a>laszlo.bajak@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2020. máj. 9., Szo, 22:10):</div><blockquote class="gmail_quote"><div dir="ltr">Kedves Levente! Andrásfalvy Bertalan egy jószándékú dilettáns, aki történetietlen szempontokat és naív téveszméket képvisel. Ha nem róla lenne szó azt mondtam volna, hogy szemlélete majdnem marxista osztályszemléletű.Ha lesz időm részletesen cáfolatot is irok, egyelőre azt javasolnám, hogy ne vegyük túl komolyan. Nem tükrözi a valós összefüggéseket. Egonnak teljesen igaza van pl. Mária Teréziával kapcsolatban, aki erőteljesen korlátozta a feudális nemesség törekvéseit.Üdv </div><div id="gmail-m_3741389418145297449gmail-m_-1737607917929674146gmail-m_-3751634172456795984gmail-m_4091143094666045885DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"> <table><tbody><tr><td> </td><td>Mentes a vírusoktól. <a target="_blank" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail">www.avast.com</a></td></tr></tbody></table></div> <div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Sziklay Levente <<a>lsziklay@freemail.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. máj. 9., Szo, 13:29):</div><blockquote class="gmail_quote"><div><span>Egy tanulságos, és alapos gondolkodást igénylő interjú.</span></div><div><span>Szeretettel:</span></div><div> </div><div><span>Levente</span></div><div> </div><div><span>Trianon nem csupán az első világháború következménye!</span></div><div> </div><div><span>Andrásfalvy Bertalan </span></div><div> </div><div><span><span>Hazánk évszázadok óta a gyökeres ellentétek országa, ezen kell változtatni </span></span></div><div> </div><div><span>– mondta a néprajzkutató.  </span></div><div><span><span>Mindannyiunk felelőssége és munkája kell ahhoz, hogy Magyarország ne legyen a gyökeres ellentétek országa</span></span></div><div> </div><div><span>– nyilatkozta lapunknak Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató, az Antall-kormány kultuszminisztere, akivel a trianoni tragédiához vezető utakról, a rendi nemesség önzőségéről és a néphagyományok ma is hasznosítható funkcióiról beszélgettünk.  </span></div><div> </div><div><span>– Trianon századik évfordulójához közeledve mit tudunk mondani, mi vezetett Magyarország széteséséhez? </span></div><div> </div><div><span>–<span> Trianon nem csupán az első világháború következménye, hanem egy sok évszázados elhibázott, a magyar arisztokrácia érdekeit kiszolgáló politika része, melyben a népet, a magyar parasztságot folyamatosan megfosztották életterétől és lehetőségeitől</span>. </span></div><div> </div><div><span>A hódoltság után a bécsi udvarnak egyszerűbb volt a magyar arisztokraták igényeit kielégíteni, mint nagy társadalmi, szociális változásokat és földosztást végrehajtani. </span></div><div> </div><div><span>Az első világháború lezárása során Magyarország ellenségei azzal érveltek, amit sok száz esztendővel azelőtt a magyarok is írtak magukról: Werbőczy István 1514-ben megjelent Tripartitumában ugyanis kimondja, hogy      a honfoglalók utódai csak a magyar nemesek. Tehát az egész magyar parasztságot, a népet kitagadta a nemzet tagjai közül!   Ez a gondolat Trianonkor, a Beneš-dekrétumok esetében is megjelent: azaz, hogy nincs magyar nép, csak magyar urak vannak és más ajkú, elnyomott szolganépek.</span></div><div> </div><div><span><span>Az első világháború után szomszédjaink egyetértettek abban, hogy a magyar urak nagy földbirtokait fel kell osztani az országból megkapott részeken, és azt betelepíteni saját embereikkel. </span></span></div><div> </div><div><span>A francia küldött a békediktátum megfogalmazásakor így érvelt: </span></div><div> </div><div><span>„Nem kell meghagyni a trianoni kis Magyarországot sem, mert nincs magyar nép, csak magyar urak vannak. A nép szlovák, román, szerb vagy éppen német”.  Ezzel az érveléssel még az 1980-as években is találkoztam a szlovákok között. </span></div><div> </div><div><span>– A középkori Magyar Királyság csúcsán kezdődött meg a nemesek és a parasztok konfliktusa?  </span></div><div> </div><div><span>– Nem, már jóval előbb. Sajnos elmondható, hogy a történelmünket a magyar nemesek tették tönkre. 1222-ben a sokak által felmagasztalt Aranybulla nem más, mint a nép mellé állt király hatalmának a csökkentése, de úgy is mondhatnám, hogy az      a nemesi nemzet önző kapzsiságát kiszolgáló irat.  </span></div><div> </div><div><span>Az 13. században meginduló marhaexport volt az, ami komoly érdekellentéteket teremtett a nemesség és a parasztság között. A nagyállattartáshoz legelők kellettek, melynek következtében pusztává tették az Alföldet. A történelemkönyvek ma is azt írják, hogy azért jöttek a honfoglaló magyarok a Kárpát-medencébe, mert itt az Alföldön a nagyállattartó életmódhoz szükséges szteppék voltak. Ez azonban nem igaz.    </span></div><div> </div><div><span>  A magyar urak változtatták legelővé a tájon addig sokoldalúan gazdálkodó, vízgazdálkodásban is jártas magyar falvak tömegeit.  Erőszakkal elvették a földjeiket, hogy azon legelőket létesítsenek, hiszen a magyar marha kelendő lett egész Európában. Felnevelték a szarvasmarhákat, majd saját lábukon vezették őket nyugatra. A nemesek anyagi haszonszerzése vezetett oda, hogy Debrecen határában 30, Kiskunfélegyháza körül legalább 15 falu is elpusztult! Tudjuk a neveiket, a régészek többüknek ismerik helyüket is.    </span></div><div> </div><div><span>  A magyarság példátlan önpusztítása a már 13-14. századtól megkezdődött, a magyar nemesség kizsákmányoló szemlélete pedig a hódoltság után sem változott meg.</span></div><div> </div><div><span>– Mi történt a török kiűzése után?  </span></div><div> </div><div><span>– A magyar nemesség mohósága továbbra is megmaradt. <span>A 18. század elejétől a magyar földesurak elkergetik a jól dolgozó, de öntudatos magyarokat és székelyeket, s helyükre románokat telepítenek be. Ők olcsóbban dolgoznak és a könnyen pénzzé tehető állatállománnyal érkeznek a korábban a színmagyar lakta vidékekre.</span>      </span></div><div> </div><div><span><span>Wass Albert is megírta, hogy saját ősei is elűzték magyar parasztjaikat! </span> </span></div><div> </div><div><span>Ismerünk 17-18. századi levelezéseket, feljegyzéseket melyek beszámolnak arról, hogy volt olyan falu, ahol azelőtt egyetlen egy román sem volt, de húsz-harminc év múlva már román többségű lett! Trianon tehát nem az első világháború elvesztésével kezdődött, hanem jóval korábban.</span></div><div> </div><div><span>  – A bécsi udvarnak milyen szerepe volt abban, hogy a magyar parasztság ne tudjon megerősödni? </span></div><div> </div><div><span>– Mária Terézia szétverte a paraszti közösségeket, és a földesuraknak kedvező politikát folytatott. Hol van még egy olyan erőszakos európai uralkodó, mint ő? 1764-ben a határőrszervezések miatt tárgyalni összejövő, tiltakozó székelyeket lemészárolták, gyerekekkel, asszonyokkal együtt. Hol volt még egy ilyen eset?     </span></div><div> </div><div><span>Ezt Európában az ellenségével sem tette meg egy uralkodó, mert az olyan elítélést váltott ki, de Magyarországon a magyar királyné, akit ma is „kegyes királynéként” említünk, megtette ezt Madéfalván a székelyekkel. </span></div><div> </div><div><span>Akkor székely családok ezrei hagyták el Erdélyt.</span></div><div> </div><div><b><span><span>Volt még egy nagyon jelentős kivándorlásuk – melyet a történetíróink gyakorta meg sem említenek – az 1870-es években.</span></span></b><span> </span></div><div> </div><div><span>Addigra teljesen kisemmizték a székelyeket, pont akkor, amikor a románok a térségben erőre kaptak. Egy példát említek csak: a 19. században megalakult az Erdélyi Románok Szövetsége. Ehhez csatlakozott majd a bukaresti ifjúság, az értelmiség is. Létrehoztak egy nagy pénzalapot, egy bankot ez volt az Albina Bank.     </span></div><div> </div><div><span>Az Albina pedig minden románnak, aki magyar házat vagy földet vett, annak kamatmentes kölcsönt adott! Fölvásárolták az eladósodott magyarok és székelyek birtokait, akik nem bírták a rájuk nehezedett terheket megfizetni.  </span></div><div> </div><div><span>Több mint százezer székelyt üldöztek el Erdélyből a 19. század végére. A magyar bankok megbízásából magyar csendőrök kergették ki házaikból, lakásából az eladósodott székelyeket. Ezek a székelyek fogták a kis holmijukat, és kimentek Moldvába vagy Bukarestbe. </span></div><div> </div><div><span>    </span><span><span> Akkor lett Bukarest a második legnagyobb magyar város. Több magyar élt akkor ott, mint Szegeden!</span></span><span>  </span></div><div> </div><div><span>A román fővárosban már nem tudtak földet kapni, így ipari munkások lettek, majd asszimilálódtak.  A századfordulóra a hatalom birtokosai megszégyenítették, ellehetetlenítették a magyar parasztokat, székelyeket, ezért elmenekültek az országból. Másfél millió ember hagyta el Magyarországot. Ha ők itthon maradnak, akkor sok minden egészen másképpen alakult volna 1918-ban is!     </span></div><div> </div><div><span>A magyarság másik nagy problémája az egykézés volt, mely, ha nem így alakul, akkor ma a Kárpát-medence nagy részén magyar többség lenne.  Az egykézés nagyobb kárt okozott, mint a két világháború összesen. Nem szoktunk beszélni arról sem, hogy Magyarország lélekszámához képest a legtöbb katonát veszítette az első világháborúban. Magyarország adta a legnagyobb véráldozatot, és hogyan jöttünk ki a háborúból? Hogy még Ausztria is kap egy darabot Magyarországból!  T</span></div><div> </div><div><span>Mert 1867-ben a földesurak érdekében hitbizományi törvényt hoztunk, lemondtunk minden földreform lehetőségéről, átadtuk a pénzügyet, a hadügyet, a külügyet az osztrák kormányzónak, és ezért keveredtünk bele az első világháborúba. </span></div><div> </div><div><span>– A békediktátum után mi jelentette a legnagyobb problémát Magyarországon?  </span></div><div> </div><div><span>– <span>Az, hogy nem került sor a földosztásra. Magyarország megtartotta azt a torz birtokstruktúrát, ami Mária Terézia idején kialakult.</span> </span></div><div> </div><div><span>Ráadásul a megcsonkított országban az aránytalanságok tovább folytatódtak. A Horthy-korszak idején egy arisztokrata kevesebb adót fizetett egy hold föld után, mint a három-négy holdas törpebirtokos! Nem vagyok Horthy-ellenes, de nyíltan kell beszélni ezekről a konfliktusokról, mert ezek nagyban hozzájárultak az ország és társadalmának széteséséhez. </span></div><div><span><span>Óriási ellentétek teremtődtek Magyarországon a második világháború után is. Egész Európában a legmegosztottabb társadalommá vált a magyar.</span></span><span> </span></div><div> </div><div><span>Feljelentések, koncepciós perek tízezrei is példa nélküliek még a vasfüggöny keleti oldalán is</span></div><div> </div><div><span>.</span><span><span> Az állandó ellenségkeresés talán annak is az oka, hogy nem tudjuk egymást eléggé megbecsülni, szeretni.      </span></span></div><div> </div><div><span>Az Andrássy út 60-ban és a recski kényszermunkatáborban nem oroszok verik és kínozzák meg a magyarokat, hanem magyarok!  Az, hogy mindez megtörténhetett, nagyon mély társadalmi okokra vezethetők vissza.  </span></div><div> </div><div><span>  Ennél az örökös ellenségkeresésnél visszautalnék egyetemi tanáromra, I. Tóth Zoltán történészre, akit 1956 októberében agyonlőttek. Néprajz–román szakos hallgató voltam, és ő tanította nekünk a román történelmet. Tudtam, hogy az 1848-49-es szabadságharc leveréséből a románok is bőségesen kivették részüket, azt viszont tőle tudtam meg, hogy volt egy román értelmiségi réteg, aki a magyar forradalommal és annak eszméivel szimpatizált. Kérdeztük I. Tóth Zoltántól, hogy a magyar szabadságharc leverése után mit csináltak azokkal a románokkal, akik támogatták a magyar szabadságharcot. Elmondta, hogy nem csináltak velük semmit, hiszen ugyanolyan románok voltak, mint ők.      </span></div><div> </div><div><span>A románok érdeke volt, hogy ne bántsák, hanem minden körülmények között segítsék egymást.  Ez a szemlélet sajnálatosan kevésbé van meg bennünk magyarokban, számos történelmi és társadalmi válság ennek is köszönthető.</span></div><div> </div><div><span> </span><span><span> – Mit tehetünk ma a trianoni sebek gyógyulása érdekében? </span></span><span> </span></div><div> </div><div><span>– <span>Elsőnek is a magyar történelemről nyíltan és a lehető legteljesebben kell beszélnünk, azokról az eseményekről is, amelyek fájók vagy éppen nincsenek megírva, túlhangsúlyozva a történelemkönyveinkben! </span></span></div><div> </div><div><span><span>Továbbá a magyarságnak mindent meg kell tennie ahhoz, hogy közösségeket hozzon létre. </span></span></div><div> </div><div><span>Kopp Mária a rendszerváltoztatás után nem sokkal megírta, hogy a magyar nép azért beteg, mert alig vannak társadalmi kapcsolatai.     </span></div><div> </div><div><span>A legkisebb közösség a család, de idehaza minden második házasság felbomlik, a gyermekek száma nem éri el átlagban az 1,5-öt sem!  Egy német átlagosan három-négy csoportnak, közösségnek a tagja: egy horgásztársaságnak, egy teniszklubnak, egy kórusnak, egy egyházi felekezetnek, egy pártnak stb.     </span></div><div> </div><div><span><span>Magyarországon pedig elmagányosodott emberek milliói élnek.  </span>Az emberi kapcsolatok felvételének egyik módja a művészet, a szépség megalkotása és annak befogadása. A kellő művészeti, esztétikai nevelést kell az iskoláknak előtérbe helyezniük, hiszen a lényeg végül is az, hogy egymásnak örömet okozó tagjai legyenek. Így alakulhatnak ki tartós közösségek is. Akár ének-, akár tánccsoportba jár valaki, az létfontosságú, hiszen ezek alkotják meg az emberi kapcsolatokat.      </span></div><div> </div><div><span>A közösség élménye pedig nagyobb, mint a versenyé.  Nyáregyháza szüreti bál. </span></div><div> </div><div><span>A versenyben a cél az, hogy legyőzzük a másikat. A néphagyomány azért tudott valamennyi magyar népet megtartani a Kárpát-medencében, mert következetesen minden versenyt kiirtott.      <span>A népi játékokban nincs első, második, harmadik, csak szerepcsere!</span> Így mindenki mindig boldognak érezheti önmagát.</span></div><div> </div><div><span>  </span><span><span>Hazánk évszázadok óta a gyökeres ellentétek országa. Ezen kell változtatni mindannyiunknak! A kárpát-medencei magyarság jövője olyan lesz, amilyenné tagjai egymáshoz fűződő kötelékei, szeretetkapcsolatai alakítják. </span></span><span> </span></div><div> </div><div><span><a target="_blank" href="https://vasarnap.hu/2020/03/30/andrasfalvy-trianon-nem-csupan-az-elso-vilaghaboru-kovetkezmenye/">Tóth Gábor interjúja</a></span></div>_______________________________________________<br />Grem mailing list<br /><a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br /><a rel="noreferrer" target="_blank" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote></div><div id="gmail-m_3741389418145297449gmail-m_-1737607917929674146gmail-m_-3751634172456795984gmail-m_4091143094666045885DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"> <table><tbody><tr><td> </td><td>Mentes a vírusoktól. <a target="_blank" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail">www.avast.com</a></td></tr></tbody></table></div>_______________________________________________<br />Grem mailing list<br /><a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br /><a rel="noreferrer" target="_blank" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote></div>Egy másik fórumon az interjú egyes részeire már reagáltam, most ide másolom:<br />Andrásfalvy egy <br />kiváló néprajzos. Amit a fokgazdálkodásról írt, azt a mai napig <br />használjuk. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nem kis személyes <br />bátorsággal akkor kereste fel a csángókat (éjjel gyalog átkelve a <br />Kárpátokon), amikor ezt a román hatóságok<br /> finoman szólva nem támogatták. Viszont a történelemről, különösen a <br />középkori történelemről alkotott képe évtizedekkel ezelőtti, mára <br />teljesen elavult. Ezt természetesen rajta nem kérjük számon, az életkora<br /> alapján már bőven túl van az aktív kutatói időszakán, de ezekben a <br />dolgokban nem őt kellene megkérdezni.Túl a kissé <br />marxista felhangú társadalomképén az egyik legproblematikusabb <br />kijelentése az Alföld középkori átalakulását érinti. Az a terület <br />valójában sohasem volt sűrűn lakott. Hiába van sok 11-13. századi lelőhely, az ismert Árpád-kori falvak <br />egyikében sem került elő megújított ház. Márpedig egy olyan földbe <br />mélyített építmény, mint ami abban az időben jellemző volt, 40-50 évnél <br />többet nem bír ki megújítás nélkül. Ma már az újabb kutatások alapján azt is tudjuk, hogy a 13. <br />században több helyen jelentős homokmozgás volt a területen, a futóhomok<br /> helyenként méteres rétegekben rakódott le. Emiatt az Alföld középső <br />részének a kiürülése már a tatárjárás előtt elkezdődött, 1241 után pedig<br /> teljesen természetes reakció volt a legeltető állattartás megjelenése <br />(egyes részeken valószínűleg már a tatárjárás előtt is jelen volt). Az <br />Alföldön a bronzkor kezdete óta máig összességében jóval hosszabb ideig <br />volt jellemző a legeltető nagyállat-tartás, mint a földművelés, a <br />terület egyfajta pulzálást mutat, ami kihat a népességmegtartó <br />képességére is.Az persze igaz, hogy egyes főurak a <br />15-16. századra nagyon meggazdagodtak a marhakereskedelemből, de azért <br />azt se felejtsük el, hogy az összes alföldi mezőváros (Kecskemét, <br />Nagykörös, Mezőtúr, Debrecen, stb.) mind ebből épült és gazdagodott. És <br />persze ez volt az egyik olyan ágazat, a rézbányászat mellett, aminek a <br />hasznából több mint 100 évig, sőt, bizonyos mértékig még tovább, <br />finanszírozni lehetett a déli végvárrendszer fenntartását és az Oszmán Birodalommal szembeni védekezést. Szemérmesen <br />hallgatni szokás ennek az anyagi vonzatairól, de egy talpas zsoldos <br />egyheti zsoldja 0,5 forint. A királyi kincstár teljes éves bevétele <br />Mátyás korában a csúcsidőszakban 650.000 aranyforint. Ez azt is jelenti,<br /> hogy azok a kétségkívül nem finom lelkű főurak a saját birtokaik <br />jövedelméből is igen sokat költöttek el a déli határon védelemre, <br />részben azért, mert birtokaik voltak ott, részben azért, mert a hivatali<br /> kötelezettségeik miatt ezt elvárták tőlük. Nem kell őket ártatlan <br />angyaloknak látni, egy háborúban edződött katonai elitről beszélünk, <br />akik hozzászoktak, hogy a konfliktusokat röviden intézzék el. De az <br />ország érdekét nagyon is szem előtt tartották, és döntő többségük <br />tehetsége szerint szolgálta is.ÜdvözlettelTrixi<br /><br />László Baják <a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('laszlo.bajak@gmail.com');">laszlo.bajak@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2020. máj. 9., Szo, 22:10):Kedves Levente! Andrásfalvy Bertalan egy jószándékú dilettáns, aki történetietlen szempontokat és naív téveszméket képvisel. Ha nem róla lenne szó azt mondtam volna, hogy szemlélete majdnem marxista osztályszemléletű.Ha lesz időm részletesen cáfolatot is irok, egyelőre azt javasolnám, hogy ne vegyük túl komolyan. Nem tükrözi a valós összefüggéseket. Egonnak teljesen igaza van pl. Mária Teréziával kapcsolatban, aki erőteljesen korlátozta a feudális nemesség törekvéseit.Üdv  <br /><br />      <br />Mentes a vírusoktól. <a target="_blank" href="http://www.avast.com">www.avast.com</a> <br /><br /><br />Sziklay Levente <a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('lsziklay@freemail.hu');">lsziklay@freemail.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. máj. 9., Szo, 13:29):Egy tanulságos, és alapos gondolkodást igénylő interjú.Szeretettel: Levente Trianon nem csupán az első világháború következménye! Andrásfalvy Bertalan  Hazánk évszázadok óta a gyökeres ellentétek országa, ezen kell változtatni  – mondta a néprajzkutató.  Mindannyiunk felelőssége és munkája kell ahhoz, hogy Magyarország ne legyen a gyökeres ellentétek országa – nyilatkozta lapunknak Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató, az Antall-kormány kultuszminisztere, akivel a trianoni tragédiához vezető utakról, a rendi nemesség önzőségéről és a néphagyományok ma is hasznosítható funkcióiról beszélgettünk.   – Trianon századik évfordulójához közeledve mit tudunk mondani, mi vezetett Magyarország széteséséhez?  – Trianon nem csupán az első világháború következménye, hanem egy sok évszázados elhibázott, a magyar arisztokrácia érdekeit kiszolgáló politika része, melyben a népet, a magyar parasztságot folyamatosan megfosztották életterétől és lehetőségeitől. A hódoltság után a bécsi udvarnak egyszerűbb volt a magyar arisztokraták igényeit kielégíteni, mint nagy társadalmi, szociális változásokat és földosztást végrehajtani.  Az első világháború lezárása során Magyarország ellenségei azzal érveltek, amit sok száz esztendővel azelőtt a magyarok is írtak magukról: Werbőczy István 1514-ben megjelent Tripartitumában ugyanis kimondja, hogy      a honfoglalók utódai csak a magyar nemesek. Tehát az egész magyar parasztságot, a népet kitagadta a nemzet tagjai közül!   Ez a gondolat Trianonkor, a Beneš-dekrétumok esetében is megjelent: azaz, hogy nincs magyar nép, csak magyar urak vannak és más ajkú, elnyomott szolganépek. Az első világháború után szomszédjaink egyetértettek abban, hogy a magyar urak nagy földbirtokait fel kell osztani az országból megkapott részeken, és azt betelepíteni saját embereikkel.  A francia küldött a békediktátum megfogalmazásakor így érvelt:  „Nem kell meghagyni a trianoni kis Magyarországot sem, mert nincs magyar nép, csak magyar urak vannak. A nép szlovák, román, szerb vagy éppen német”.  Ezzel az érveléssel még az 1980-as években is találkoztam a szlovákok között.  – A középkori Magyar Királyság csúcsán kezdődött meg a nemesek és a parasztok konfliktusa?   – Nem, már jóval előbb. Sajnos elmondható, hogy a történelmünket a magyar nemesek tették tönkre. 1222-ben a sokak által felmagasztalt Aranybulla nem más, mint a nép mellé állt király hatalmának a csökkentése, de úgy is mondhatnám, hogy az      a nemesi nemzet önző kapzsiságát kiszolgáló irat.   Az 13. században meginduló marhaexport volt az, ami komoly érdekellentéteket teremtett a nemesség és a parasztság között. A nagyállattartáshoz legelők kellettek, melynek következtében pusztává tették az Alföldet. A történelemkönyvek ma is azt írják, hogy azért jöttek a honfoglaló magyarok a Kárpát-medencébe, mert itt az Alföldön a nagyállattartó életmódhoz szükséges szteppék voltak. Ez azonban nem igaz.       A magyar urak változtatták legelővé a tájon addig sokoldalúan gazdálkodó, vízgazdálkodásban is jártas magyar falvak tömegeit.  Erőszakkal elvették a földjeiket, hogy azon legelőket létesítsenek, hiszen a magyar marha kelendő lett egész Európában. Felnevelték a szarvasmarhákat, majd saját lábukon vezették őket nyugatra. A nemesek anyagi haszonszerzése vezetett oda, hogy Debrecen határában 30, Kiskunfélegyháza körül legalább 15 falu is elpusztult! Tudjuk a neveiket, a régészek többüknek ismerik helyüket is.       A magyarság példátlan önpusztítása a már 13-14. századtól megkezdődött, a magyar nemesség kizsákmányoló szemlélete pedig a hódoltság után sem változott meg. – Mi történt a török kiűzése után?   – A magyar nemesség mohósága továbbra is megmaradt. A 18. század elejétől a magyar földesurak elkergetik a jól dolgozó, de öntudatos magyarokat és székelyeket, s helyükre románokat telepítenek be. Ők olcsóbban dolgoznak és a könnyen pénzzé tehető állatállománnyal érkeznek a korábban a színmagyar lakta vidékekre.       Wass Albert is megírta, hogy saját ősei is elűzték magyar parasztjaikat!   Ismerünk 17-18. századi levelezéseket, feljegyzéseket melyek beszámolnak arról, hogy volt olyan falu, ahol azelőtt egyetlen egy román sem volt, de húsz-harminc év múlva már román többségű lett! Trianon tehát nem az első világháború elvesztésével kezdődött, hanem jóval korábban.   – A bécsi udvarnak milyen szerepe volt abban, hogy a magyar parasztság ne tudjon megerősödni?  – Mária Terézia szétverte a paraszti közösségeket, és a földesuraknak kedvező politikát folytatott. Hol van még egy olyan erőszakos európai uralkodó, mint ő? 1764-ben a határőrszervezések miatt tárgyalni összejövő, tiltakozó székelyeket lemészárolták, gyerekekkel, asszonyokkal együtt. Hol volt még egy ilyen eset?      Ezt Európában az ellenségével sem tette meg egy uralkodó, mert az olyan elítélést váltott ki, de Magyarországon a magyar királyné, akit ma is „kegyes királynéként” említünk, megtette ezt Madéfalván a székelyekkel.  Akkor székely családok ezrei hagyták el Erdélyt. Volt még egy nagyon jelentős kivándorlásuk – melyet a történetíróink gyakorta meg sem említenek – az 1870-es években.  Addigra teljesen kisemmizték a székelyeket, pont akkor, amikor a románok a térségben erőre kaptak. Egy példát említek csak: a 19. században megalakult az Erdélyi Románok Szövetsége. Ehhez csatlakozott majd a bukaresti ifjúság, az értelmiség is. Létrehoztak egy nagy pénzalapot, egy bankot ez volt az Albina Bank.      Az Albina pedig minden románnak, aki magyar házat vagy földet vett, annak kamatmentes kölcsönt adott! Fölvásárolták az eladósodott magyarok és székelyek birtokait, akik nem bírták a rájuk nehezedett terheket megfizetni.   Több mint százezer székelyt üldöztek el Erdélyből a 19. század végére. A magyar bankok megbízásából magyar csendőrök kergették ki házaikból, lakásából az eladósodott székelyeket. Ezek a székelyek fogták a kis holmijukat, és kimentek Moldvába vagy Bukarestbe.       Akkor lett Bukarest a második legnagyobb magyar város. Több magyar élt akkor ott, mint Szegeden!   A román fővárosban már nem tudtak földet kapni, így ipari munkások lettek, majd asszimilálódtak.  A századfordulóra a hatalom birtokosai megszégyenítették, ellehetetlenítették a magyar parasztokat, székelyeket, ezért elmenekültek az országból. Másfél millió ember hagyta el Magyarországot. Ha ők itthon maradnak, akkor sok minden egészen másképpen alakult volna 1918-ban is!      A magyarság másik nagy problémája az egykézés volt, mely, ha nem így alakul, akkor ma a Kárpát-medence nagy részén magyar többség lenne.  Az egykézés nagyobb kárt okozott, mint a két világháború összesen. Nem szoktunk beszélni arról sem, hogy Magyarország lélekszámához képest a legtöbb katonát veszítette az első világháborúban. Magyarország adta a legnagyobb véráldozatot, és hogyan jöttünk ki a háborúból? Hogy még Ausztria is kap egy darabot Magyarországból!  T Mert 1867-ben a földesurak érdekében hitbizományi törvényt hoztunk, lemondtunk minden földreform lehetőségéről, átadtuk a pénzügyet, a hadügyet, a külügyet az osztrák kormányzónak, és ezért keveredtünk bele az első világháborúba.  – A békediktátum után mi jelentette a legnagyobb problémát Magyarországon?   – Az, hogy nem került sor a földosztásra. Magyarország megtartotta azt a torz birtokstruktúrát, ami Mária Terézia idején kialakult.  Ráadásul a megcsonkított országban az aránytalanságok tovább folytatódtak. A Horthy-korszak idején egy arisztokrata kevesebb adót fizetett egy hold föld után, mint a három-négy holdas törpebirtokos! Nem vagyok Horthy-ellenes, de nyíltan kell beszélni ezekről a konfliktusokról, mert ezek nagyban hozzájárultak az ország és társadalmának széteséséhez. Óriási ellentétek teremtődtek Magyarországon a második világháború után is. Egész Európában a legmegosztottabb társadalommá vált a magyar.  Feljelentések, koncepciós perek tízezrei is példa nélküliek még a vasfüggöny keleti oldalán is . Az állandó ellenségkeresés talán annak is az oka, hogy nem tudjuk egymást eléggé megbecsülni, szeretni.       Az Andrássy út 60-ban és a recski kényszermunkatáborban nem oroszok verik és kínozzák meg a magyarokat, hanem magyarok!  Az, hogy mindez megtörténhetett, nagyon mély társadalmi okokra vezethetők vissza.     Ennél az örökös ellenségkeresésnél visszautalnék egyetemi tanáromra, I. Tóth Zoltán történészre, akit 1956 októberében agyonlőttek. Néprajz–román szakos hallgató voltam, és ő tanította nekünk a román történelmet. Tudtam, hogy az 1848-49-es szabadságharc leveréséből a románok is bőségesen kivették részüket, azt viszont tőle tudtam meg, hogy volt egy román értelmiségi réteg, aki a magyar forradalommal és annak eszméivel szimpatizált. Kérdeztük I. Tóth Zoltántól, hogy a magyar szabadságharc leverése után mit csináltak azokkal a románokkal, akik támogatták a magyar szabadságharcot. Elmondta, hogy nem csináltak velük semmit, hiszen ugyanolyan románok voltak, mint ők.       A románok érdeke volt, hogy ne bántsák, hanem minden körülmények között segítsék egymást.  Ez a szemlélet sajnálatosan kevésbé van meg bennünk magyarokban, számos történelmi és társadalmi válság ennek is köszönthető.   – Mit tehetünk ma a trianoni sebek gyógyulása érdekében?   – Elsőnek is a magyar történelemről nyíltan és a lehető legteljesebben kell beszélnünk, azokról az eseményekről is, amelyek fájók vagy éppen nincsenek megírva, túlhangsúlyozva a történelemkönyveinkben!  Továbbá a magyarságnak mindent meg kell tennie ahhoz, hogy közösségeket hozzon létre.  Kopp Mária a rendszerváltoztatás után nem sokkal megírta, hogy a magyar nép azért beteg, mert alig vannak társadalmi kapcsolatai.      A legkisebb közösség a család, de idehaza minden második házasság felbomlik, a gyermekek száma nem éri el átlagban az 1,5-öt sem!  Egy német átlagosan három-négy csoportnak, közösségnek a tagja: egy horgásztársaságnak, egy teniszklubnak, egy kórusnak, egy egyházi felekezetnek, egy pártnak stb.      Magyarországon pedig elmagányosodott emberek milliói élnek.  Az emberi kapcsolatok felvételének egyik módja a művészet, a szépség megalkotása és annak befogadása. A kellő művészeti, esztétikai nevelést kell az iskoláknak előtérbe helyezniük, hiszen a lényeg végül is az, hogy egymásnak örömet okozó tagjai legyenek. Így alakulhatnak ki tartós közösségek is. Akár ének-, akár tánccsoportba jár valaki, az létfontosságú, hiszen ezek alkotják meg az emberi kapcsolatokat.       A közösség élménye pedig nagyobb, mint a versenyé.  Nyáregyháza szüreti bál.  A versenyben a cél az, hogy legyőzzük a másikat. A néphagyomány azért tudott valamennyi magyar népet megtartani a Kárpát-medencében, mert következetesen minden versenyt kiirtott.      A népi játékokban nincs első, második, harmadik, csak szerepcsere! Így mindenki mindig boldognak érezheti önmagát.   Hazánk évszázadok óta a gyökeres ellentétek országa. Ezen kell változtatni mindannyiunknak! A kárpát-medencei magyarság jövője olyan lesz, amilyenné tagjai egymáshoz fűződő kötelékei, szeretetkapcsolatai alakítják.   Tóth Gábor interjúja_______________________________________________<br />Grem mailing list<br /><a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br /><a target="_blank" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br /> <br /><br />      <br />Mentes a vírusoktól. <a target="_blank" href="http://www.avast.com">www.avast.com</a> <br /><br /><br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br /><a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br /><a target="_blank" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br /><a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br /><a target="_blank" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote></div></div>_______________________________________________<br />Grem mailing list<br /><a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br /><a target="_blank" rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote></div> <div>_______________________________________________ Grem mailing list <a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> <a target="_blank" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div></blockquote></div>_______________________________________________<br />Grem mailing list<br /><a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br /><a target="_blank" rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote></div> <div>_______________________________________________ Grem mailing list <a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a> <a target="_blank" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></div></blockquote></div>_______________________________________________<br />Grem mailing list<br /><a target="_blank" href="javascript:fm.eMailClicked.raise('Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu');">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br /><a target="_blank" rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote></div>Nem azt írtam, hogy nemzetiségi jellege volt. Csak arra utaltam, hogy innét ÉK felől, orosz csapatok által behurcolva jött a járvány és itt az ország talán legelmaradottabb részén főleg ruszinok és tótok laktak.  <br /><br />      <br />Mentes a vírusoktól. www.avast.com <br /><br /><br />Reinisch Egon reinisch@t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. máj. 12., K, 22:19):<br />  <br />    <br />  <br />  <br />    Abban igazad van Laci ,hogy főleg az észak keleti vármegyékben<br />      tört ki a felkelés így ruszin és tót parasztok vettek benne java<br />      részt ,de általában azt írják erről a szaktörténészek,hogy nem<br />      volt különösebb nemzetiségi jellege a felkelésnek,hanem<br />      kifejezetten a társadalmi rétegek közötti bizalmatlanság okozta a<br />      lázadást.<br />    Üdv. Egon<br />    <br />    2020.05.12. 22:04 keltezéssel, László<br />      Baják írta:<br />    <br />    <br />      Kedves Egon! Talán annyiban árnyalnám, a<br />        mondandódat, hogy a 1831-es kolerafelkelés csak kisebb részben<br />        szólt a parasztok és az urak ellentétéről, sokkal inkább a<br />        ruszin, és tót parasztok mélységes tudatlanságról, babonás<br />        világlátásukról és az ebből fakadó félelemről és<br />        bizalmatlanságról. Érthető, ha a korabeli emberek nem voltak<br />        fegyelmezettek. A járványokhoz hozzászokhattak, az életük,<br />        fizikai létük viszont alapvetően függött pl. a napszámos<br />        munkától, vándoriparosságtól, a piacra járástól. Hittek benne,<br />        hogy Isten megvédi őket ha akarja, ha nem, akkor  amúgy is<br />        haszontalanok a vesztegzárak. Fatalistábbak és<br />        kiszolgáltatottabbak és egyben tudatlanabbak is voltak. Üdv  <br />      <br />        <br />          <br />            <br />              <br />              Mentes a vírusoktól. www.avast.com<br />              <br />            <br />          <br />        <br />      <br />      <br />      <br />        Reinisch Egon reinisch@t-online.hu><br />          ezt írta (időpont: 2020. máj. 12., K, 21:05):<br />        <br />        <br />          <br />            Nahát Lacival ,pont egyszerre írtuk a választ az <br />              Andrásfalvy cikkre .<br />            Ne feledkezzünk meg ha már az 1830-s évekről beszélünk a<br />              nagy magyarországi  kolera parasztfelkelésről .Lám- lám a<br />              régiek sokkal fegyelmezetlenebbek volta járvány esetén<br />              mint korunk embere .<br />            A parasztok azt hitték a bizmut porra amivel a kutakat<br />              fertőtlenítették hogy a parasztokat megakarják ölni az<br />              urak és egy kb. 45 000 fős felkelés lett belőle .Bár a<br />              parasztok csak kb. másfél tucat urat öltek meg de a<br />              statáriális megtorlás során 100-s  nagyságrendű volt a<br />              kivégzettek száma.<br />            <br />            Ez mutatta hogy úr és paraszt között ekkor már nagyon<br />              rossz volt a viszony ez is hatott a reformkor elitjére .<br />            A városi lakosság sem volt  hajlandó betartani a kordont<br />              a diákokba és a pesti csőcselékbe még bele is kartácsolt a<br />              karhatalom.<br />            Erről megint az jut eszembe ,hogy folyton a saját<br />              korunkat szidjuk gonosz világnak nevezzük de fentiekből<br />              látni a régi világ gyakran rosszabb volt ,és az emberek<br />              gyakran fegyelmezetlenebbek voltak mint ma , pedig még nem<br />              rontották meg őket az új világ új eszméi .<br />            <br />            Üdv. Egon<br />            <br />            2020.05.12. 20:41 keltezéssel, László Baják írta:<br />            <br />            <br />              Kedves Levente! Szerintem az Andrásfalvy<br />                cikk lényegileg hamis. A késő középkori és kora újkori<br />                magyar parasztság európai viszonylatban is igen jó<br />                helyzetben volt. A földesurak a háború és a<br />                munkaerőhiány miatt inkább kedvezményekkel igyekeztek<br />                elcsábítani a parasztokat, semmint kizsákmányolni.<br />                Szabadon költözködhettek, de bármikor szabad<br />                státusba helyezhették magukat, ha elmentek végvári<br />                katonának, hajdúnak, ha beköltöztek a városokba, a<br />                mezővárosokba, ha értelmiségi vagy papi hivatást<br />                választottak, Nem érvényesült az augsburgi vallásbéke<br />                sem, ugyanis.nemigen lehetett tömeges<br />                vallásváltoztatásra kényszeríteni parasztokat stb. A<br />                16-17. században Hatalmas mértékben megnőtt a szabad<br />                elemek száma, joggal vagy anélkül, de a nemesek száma<br />                is. Ennek következtében ez az időszak az ún hungarus<br />                nemzettudat megszületésének és megerősödésének kora is.<br />                A Rákóczi szabadságharcot lezáró kompromisszumos béke<br />                viszont arról szólt, hogy a magyar nemesség elfogadja a<br />                Habsburg uralmat, ha a Habsburgok elismerik a<br />                parasztjaik fölötti hatalmukat.Itt veszett tehát el a<br />                parasztság szabadsága. A XVIII. század lopakodó<br />                abszolutizmusa viszont fokozatosan visszavette a<br />                nemességnek tett engedményeket. (Erdély ekkor nem része<br />                Magyarországnak, hanem egy külön Habsburg tartomány.) A<br />                reformkor politikai gondolkodásának valóban fontos<br />                ösztönzői voltak a lengyel felkelések (1830-tól) ugyanis<br />                a lengyel nemesség azért szenved folyton vereséget, mert<br />                nem hajlandó nyitni a parasztok felé. Ebből okulva a<br />                magyar reformellenzék meghirdeti az érdekegyeztetési<br />                politikáját, azaz a parasztság fokozatos beemelését a<br />                magyar nemzet, illetve &quot;jog sáncai közé&quot;. Nem elsősorban<br />                a nemesi eliten múlik, hogy ez csak 1848-ban sikerül<br />                elérni. A magyar parasztság relatíve jó helyzetét nagyon<br />                jól mutatja, hogy keletről, délről tömegesen költöznek<br />                be ruszin, oláh, rác parasztok az országba. Meglepőnek<br />                tűnhet, de a magyar paraszt helyzete gyakorta jobb, mint<br />                a forradalom előtti francia paraszté. Magyarországon a<br />                jobbágyfelszabadítást, de az egész polgári átalakulást<br />                (pl jogegyenlőséget) a magyar nemesség hajtja végre!<br />                Üdv <br />              <br />                <br />                  <br />                    <br />                      <br />                      Mentes a vírusoktól. www.avast.com<br />                      <br />                    <br />                  <br />                <br />              <br />              <br />              <br />                Sziklay Levente lsziklay@freemail.hu><br />                  ezt írta (időpont: 2020. máj. 12., K, 18:58):<br />                <br />                <br />                  <br />                    Kedves Mőci, Trixi, Egon, Laci, többiek!<br />                     <br />                    Fontosnak tartottam a cikket,<br />                    <br />                      noha egyetértek, hogy a Mária Terézia korát<br />                        illető tévedéseiben. Az úrbéri rendezés célja a<br />                        parasztvédelem volt (az adófizető, a katonaanyag<br />                        védelme) (nem említve Magyarországra rendkívül<br />                        káros vámrendeletét) - a királyi Magyarországon<br />                        - de nem történt meg Erdélyben.<br />                       <br />                      A cikk lényegi mondanivalója viszont<br />                        ténylegesen áll!<br />                       <br />                      Társadalmi osztályok, kulturális és tudati,<br />                        szolidaritási és termelési, jogi szinten viszont<br />                        ténylegesen léteztek.<br />                       <br />                      Ugyanúgy megvolt a nemesi nemzet, és az egész<br />                        társadalmat magába foglaló nemzet koncepciójának<br />                        és ideológiájának léte is.<br />                       <br />                      Ez nem csak nálunk, hanem Franciaországban<br />                        is, annyira, hogy voltak olyan elképzelések mind<br />                        bal-, mind jobboldalon ami a társadalmi<br />                        konfliktusokat a hódító frank, meghódított gall<br />                        ellentétre vezeti vissza. (Gobineau, Thierry,<br />                        Guizot)<br />                      Magyarorsazágon is nagy morális sokkot<br />                        jelentett az 1846-os lengyel felkelés, ahol a<br />                        nemzeti felkelőkre az osztrák kormányzat által<br />                        fellázított parasztok támadtak rá, véres<br />                        mészárlásokba is eljutva. (az osztrák hatóságok<br />                        fizettek a parasztoknak a nemesek fejéért.<br />                        (Érdemes - nem csak ezért - megnézni Wajdának, a<br />                        Mennyegző c. filmjét (Wyspiansky darabjából),<br />                        ahol a látható ez a jelenet.<br />                       <br />                      Az Andrásfalvy cikk a levél végén van,<br />                        éredemes újra átolvasni - szerintem sok<br />                        tanulsággal szolgál a mára!<br />                       <br />                      Szeretettel:<br />                      Levente<br />                        &quot;Romhányi Beatrix&quot; t.romhanyi@gmail.com><br />                        írta:<br />                      <br />                        <br />                          Egy másik fórumon az interjú egyes<br />                            részeire már reagáltam, most ide másolom:<br />                          Andrásfalvy<br />                                    egy kiváló néprajzos. Amit a<br />                                    fokgazdálkodásról írt, azt a mai<br />                                    napig használjuk. Azt sem szabad<br />                                    elfelejteni, hogy nem kis személyes<br />                                    bátorsággal akkor kereste fel a<br />                                    csángókat (éjjel gyalog átkelve a<br />                                    Kárpátokon), amikor ezt a román hatóságok<br />                                      finoman szólva nem támogatták.<br />                                      Viszont a történelemről, különösen<br />                                      a középkori történelemről alkotott<br />                                      képe évtizedekkel ezelőtti, mára<br />                                      teljesen elavult. Ezt<br />                                      természetesen rajta nem kérjük<br />                                      számon, az életkora alapján már<br />                                      bőven túl van az aktív kutatói<br />                                      időszakán, de ezekben a dolgokban<br />                                      nem őt kellene megkérdezni.<br />                                    Túl a kissé marxista felhangú<br />                                      társadalomképén az egyik<br />                                      legproblematikusabb kijelentése az<br />                                      Alföld középkori átalakulását<br />                                      érinti. Az a terület valójában<br />                                      sohasem volt sűrűn lakott. Hiába<br />                                      van sok 11-13. századi lelőhely,<br />                                      az ismert Árpád-kori falvak<br />                                      egyikében sem került elő<br />                                      megújított ház. Márpedig egy olyan<br />                                      földbe mélyített építmény, mint<br />                                      ami abban az időben jellemző volt,<br />                                      40-50 évnél többet nem bír ki<br />                                      megújítás nélkül. Ma már az újabb<br />                                      kutatások alapján azt is tudjuk,<br />                                      hogy a 13. században több helyen<br />                                      jelentős homokmozgás volt a<br />                                      területen, a futóhomok helyenként<br />                                      méteres rétegekben rakódott le.<br />                                      Emiatt az Alföld középső részének<br />                                      a kiürülése már a tatárjárás előtt<br />                                      elkezdődött, 1241 után pedig<br />                                      teljesen természetes reakció volt<br />                                      a legeltető állattartás<br />                                      megjelenése (egyes részeken<br />                                      valószínűleg már a tatárjárás<br />                                      előtt is jelen volt). Az Alföldön<br />                                      a bronzkor kezdete óta máig<br />                                      összességében jóval hosszabb ideig<br />                                      volt jellemző a legeltető<br />                                      nagyállat-tartás, mint a<br />                                      földművelés, a terület egyfajta<br />                                      pulzálást mutat, ami kihat a<br />                                      népességmegtartó képességére is.<br />                                    Az persze igaz, hogy egyes<br />                                      főurak a 15-16. századra nagyon<br />                                      meggazdagodtak a<br />                                      marhakereskedelemből, de azért azt<br />                                      se felejtsük el, hogy az összes<br />                                      alföldi mezőváros (Kecskemét,<br />                                      Nagykörös, Mezőtúr, Debrecen,<br />                                      stb.) mind ebből épült és<br />                                      gazdagodott. És persze ez volt az<br />                                      egyik olyan ágazat, a rézbányászat<br />                                      mellett, aminek a hasznából több<br />                                      mint 100 évig, sőt, bizonyos<br />                                      mértékig még tovább, finanszírozni<br />                                      lehetett a déli végvárrendszer<br />                                      fenntartását és az Oszmán<br />                                      Birodalommal szembeni védekezést.<br />                                      Szemérmesen hallgatni szokás ennek<br />                                      az anyagi vonzatairól, de egy<br />                                      talpas zsoldos egyheti zsoldja 0,5<br />                                      forint. A királyi kincstár teljes<br />                                      éves bevétele Mátyás korában a<br />                                      csúcsidőszakban 650.000<br />                                      aranyforint. Ez azt is jelenti,<br />                                      hogy azok a kétségkívül nem finom<br />                                      lelkű főurak a saját birtokaik<br />                                      jövedelméből is igen sokat<br />                                      költöttek el a déli határon<br />                                      védelemre, részben azért, mert<br />                                      birtokaik voltak ott, részben<br />                                      azért, mert a hivatali<br />                                      kötelezettségeik miatt ezt<br />                                      elvárták tőlük. Nem kell őket<br />                                      ártatlan angyaloknak látni, egy<br />                                      háborúban edződött katonai elitről<br />                                      beszélünk, akik hozzászoktak, hogy<br />                                      a konfliktusokat röviden intézzék<br />                                      el. De az ország érdekét nagyon is<br />                                      szem előtt tartották, és döntő<br />                                      többségük tehetsége szerint<br />                                      szolgálta is.<br />                          Üdvözlettel<br />                          Trixi<br />                        <br />                         <br />                        <br />                          László Baják<br />                            laszlo.bajak@gmail.com><br />                            ezt írta (időpont: 2020. máj. 9., Szo,<br />                            22:10):<br />                          <br />                            Kedves Levente! Andrásfalvy<br />                              Bertalan egy jószándékú dilettáns, aki<br />                              történetietlen szempontokat és<br />                              naív téveszméket képvisel. Ha nem róla<br />                              lenne szó azt mondtam volna, hogy<br />                              szemlélete majdnem marxista<br />                              osztályszemléletű.Ha lesz időm részletesen<br />                              cáfolatot is irok, egyelőre azt<br />                              javasolnám, hogy ne vegyük túl komolyan.<br />                              Nem tükrözi a valós összefüggéseket.<br />                              Egonnak teljesen igaza van pl. Mária<br />                              Teréziával kapcsolatban, aki erőteljesen<br />                              korlátozta a feudális nemesség<br />                              törekvéseit.Üdv <br />                             <br />                              <br />                                <br />                                  <br />                                    <br />                                    Mentes a vírusoktól. www.avast.com<br />                                  <br />                                <br />                              <br />                            <br />                             <br />                            <br />                              Sziklay<br />                                Levente lsziklay@freemail.hu><br />                                ezt írta (időpont: 2020. máj. 9., Szo,<br />                                13:29):<br />                              <br />                                Egy tanulságos, és alapos<br />                                    gondolkodást igénylő interjú.<br />                                Szeretettel:<br />                                 <br />                                Levente<br />                                 <br />                                Trianon nem csupán az első<br />                                    világháború következménye!<br />                                 <br />                                Andrásfalvy Bertalan <br />                                 <br />                                Hazánk évszázadok óta a<br />                                      gyökeres ellentétek országa, ezen<br />                                      kell változtatni <br />                                 <br />                                – mondta a néprajzkutató.  <br />                                Mindannyiunk<br />                                      felelőssége és munkája kell ahhoz,<br />                                      hogy Magyarország ne legyen a<br />                                      gyökeres ellentétek országa<br />                                 <br />                                – nyilatkozta lapunknak<br />                                    Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas<br />                                    néprajzkutató, az Antall-kormány<br />                                    kultuszminisztere, akivel a trianoni<br />                                    tragédiához vezető utakról, a rendi<br />                                    nemesség önzőségéről és a<br />                                    néphagyományok ma is hasznosítható<br />                                    funkcióiról beszélgettünk.  <br />                                 <br />                                – Trianon századik<br />                                    évfordulójához közeledve mit tudunk<br />                                    mondani, mi vezetett Magyarország<br />                                    széteséséhez? <br />                                 <br />                                – Trianon nem csupán az<br />                                      első világháború következménye,<br />                                      hanem egy sok évszázados<br />                                      elhibázott, a magyar arisztokrácia<br />                                      érdekeit kiszolgáló politika<br />                                      része, melyben a népet, a magyar<br />                                      parasztságot folyamatosan<br />                                      megfosztották életterétől és<br />                                      lehetőségeitől. <br />                                 <br />                                A hódoltság után a bécsi<br />                                    udvarnak egyszerűbb volt a magyar<br />                                    arisztokraták igényeit kielégíteni,<br />                                    mint nagy társadalmi, szociális<br />                                    változásokat és földosztást<br />                                    végrehajtani. <br />                                 <br />                                Az első világháború lezárása<br />                                    során Magyarország ellenségei azzal<br />                                    érveltek, amit sok száz esztendővel<br />                                    azelőtt a magyarok is írtak<br />                                    magukról: Werbőczy István 1514-ben<br />                                    megjelent Tripartitumában ugyanis<br />                                    kimondja, hogy      a honfoglalók<br />                                    utódai csak a magyar nemesek. Tehát<br />                                    az egész magyar parasztságot, a<br />                                    népet kitagadta a nemzet tagjai<br />                                    közül!   Ez a gondolat Trianonkor, a<br />                                    Beneš-dekrétumok esetében is<br />                                    megjelent: azaz, hogy nincs magyar<br />                                    nép, csak magyar urak vannak és más<br />                                    ajkú, elnyomott szolganépek.<br />                                 <br />                                Az első világháború<br />                                      után szomszédjaink egyetértettek<br />                                      abban, hogy a magyar urak nagy<br />                                      földbirtokait fel kell osztani az<br />                                      országból megkapott részeken, és<br />                                      azt betelepíteni saját<br />                                      embereikkel. <br />                                 <br />                                A francia küldött a<br />                                    békediktátum megfogalmazásakor így<br />                                    érvelt: <br />                                 <br />                                „Nem kell meghagyni a<br />                                    trianoni kis Magyarországot sem,<br />                                    mert nincs magyar nép, csak magyar<br />                                    urak vannak. A nép szlovák, román,<br />                                    szerb vagy éppen német”.  Ezzel az<br />                                    érveléssel még az 1980-as években is<br />                                    találkoztam a szlovákok között. <br />                                 <br />                                – A középkori Magyar<br />                                    Királyság csúcsán kezdődött meg a<br />                                    nemesek és a parasztok konfliktusa? <br />                                  <br />                                 <br />                                – Nem, már jóval előbb.<br />                                    Sajnos elmondható, hogy a<br />                                    történelmünket a magyar nemesek<br />                                    tették tönkre. 1222-ben a sokak<br />                                    által felmagasztalt Aranybulla nem<br />                                    más, mint a nép mellé állt király<br />                                    hatalmának a csökkentése, de úgy is<br />                                    mondhatnám, hogy az      a nemesi<br />                                    nemzet önző kapzsiságát kiszolgáló<br />                                    irat.  <br />                                 <br />                                Az 13. században meginduló<br />                                    marhaexport volt az, ami komoly<br />                                    érdekellentéteket teremtett a<br />                                    nemesség és a parasztság között. A<br />                                    nagyállattartáshoz legelők<br />                                    kellettek, melynek következtében<br />                                    pusztává tették az Alföldet. A<br />                                    történelemkönyvek ma is azt írják,<br />                                    hogy azért jöttek a honfoglaló<br />                                    magyarok a Kárpát-medencébe, mert<br />                                    itt az Alföldön a nagyállattartó<br />                                    életmódhoz szükséges szteppék<br />                                    voltak. Ez azonban nem igaz.    <br />                                 <br />                                  A magyar urak változtatták<br />                                    legelővé a tájon addig sokoldalúan<br />                                    gazdálkodó, vízgazdálkodásban is<br />                                    jártas magyar falvak tömegeit. <br />                                    Erőszakkal elvették a földjeiket,<br />                                    hogy azon legelőket létesítsenek,<br />                                    hiszen a magyar marha kelendő lett<br />                                    egész Európában. Felnevelték a<br />                                    szarvasmarhákat, majd saját lábukon<br />                                    vezették őket nyugatra. A nemesek<br />                                    anyagi haszonszerzése vezetett oda,<br />                                    hogy Debrecen határában 30,<br />                                    Kiskunfélegyháza körül legalább 15<br />                                    falu is elpusztult! Tudjuk a<br />                                    neveiket, a régészek többüknek<br />                                    ismerik helyüket is.    <br />                                 <br />                                  A magyarság példátlan<br />                                    önpusztítása a már 13-14. századtól<br />                                    megkezdődött, a magyar nemesség<br />                                    kizsákmányoló szemlélete pedig a<br />                                    hódoltság után sem változott meg.<br />                                 <br />                                – Mi történt a török kiűzése<br />                                    után?  <br />                                 <br />                                – A magyar nemesség mohósága<br />                                    továbbra is megmaradt. A 18.<br />                                      század elejétől a magyar<br />                                      földesurak elkergetik a jól<br />                                      dolgozó, de öntudatos magyarokat<br />                                      és székelyeket, s helyükre<br />                                      románokat telepítenek be. Ők<br />                                      olcsóbban dolgoznak és a könnyen<br />                                      pénzzé tehető állatállománnyal<br />                                      érkeznek a korábban a színmagyar<br />                                      lakta vidékekre.      <br />                                 <br />                                Wass Albert is megírta,<br />                                      hogy saját ősei is elűzték magyar<br />                                      parasztjaikat!  <br />                                 <br />                                Ismerünk 17-18. századi<br />                                    levelezéseket, feljegyzéseket melyek<br />                                    beszámolnak arról, hogy volt olyan<br />                                    falu, ahol azelőtt egyetlen egy<br />                                    román sem volt, de húsz-harminc év<br />                                    múlva már román többségű lett!<br />                                    Trianon tehát nem az első<br />                                    világháború elvesztésével kezdődött,<br />                                    hanem jóval korábban.<br />                                 <br />                                  – A bécsi udvarnak milyen<br />                                    szerepe volt abban, hogy a magyar<br />                                    parasztság ne tudjon megerősödni? <br />                                 <br />                                – Mária Terézia szétverte a<br />                                    paraszti közösségeket, és a<br />                                    földesuraknak kedvező politikát<br />                                    folytatott. Hol van még egy olyan<br />                                    erőszakos európai uralkodó, mint ő?<br />                                    1764-ben a határőrszervezések miatt<br />                                    tárgyalni összejövő, tiltakozó<br />                                    székelyeket lemészárolták,<br />                                    gyerekekkel, asszonyokkal együtt.<br />                                    Hol volt még egy ilyen eset?     <br />                                 <br />                                Ezt Európában az ellenségével<br />                                    sem tette meg egy uralkodó, mert az<br />                                    olyan elítélést váltott ki, de<br />                                    Magyarországon a magyar királyné,<br />                                    akit ma is „kegyes királynéként”<br />                                    említünk, megtette ezt Madéfalván a<br />                                    székelyekkel. <br />                                 <br />                                Akkor székely családok ezrei<br />                                    hagyták el Erdélyt.<br />                                 <br />                                Volt még egy nagyon<br />                                        jelentős kivándorlásuk – melyet<br />                                        a történetíróink gyakorta meg<br />                                        sem említenek – az 1870-es<br />                                        években.<br />                                  <br />                                 <br />                                Addigra teljesen kisemmizték<br />                                    a székelyeket, pont akkor, amikor a<br />                                    románok a térségben erőre kaptak.<br />                                    Egy példát említek csak: a 19.<br />                                    században megalakult az Erdélyi<br />                                    Románok Szövetsége. Ehhez<br />                                    csatlakozott majd a bukaresti<br />                                    ifjúság, az értelmiség is.<br />                                    Létrehoztak egy nagy pénzalapot, egy<br />                                    bankot ez volt az Albina Bank.     <br />                                 <br />                                Az Albina pedig minden<br />                                    románnak, aki magyar házat vagy<br />                                    földet vett, annak kamatmentes<br />                                    kölcsönt adott! Fölvásárolták az<br />                                    eladósodott magyarok és székelyek<br />                                    birtokait, akik nem bírták a rájuk<br />                                    nehezedett terheket megfizetni.  <br />                                 <br />                                Több mint százezer székelyt<br />                                    üldöztek el Erdélyből a 19. század<br />                                    végére. A magyar bankok megbízásából<br />                                    magyar csendőrök kergették ki<br />                                    házaikból, lakásából az eladósodott<br />                                    székelyeket. Ezek a székelyek fogták<br />                                    a kis holmijukat, és kimentek<br />                                    Moldvába vagy Bukarestbe. <br />                                 <br />                                     Akkor<br />                                      lett Bukarest a második legnagyobb<br />                                      magyar város. Több magyar élt<br />                                      akkor ott, mint Szegeden! <br />                                  <br />                                 <br />                                A román fővárosban már nem<br />                                    tudtak földet kapni, így ipari<br />                                    munkások lettek, majd<br />                                    asszimilálódtak.  A századfordulóra<br />                                    a hatalom birtokosai<br />                                    megszégyenítették,<br />                                    ellehetetlenítették a magyar<br />                                    parasztokat, székelyeket, ezért<br />                                    elmenekültek az országból. Másfél<br />                                    millió ember hagyta el<br />                                    Magyarországot. Ha ők itthon<br />                                    maradnak, akkor sok minden egészen<br />                                    másképpen alakult volna 1918-ban<br />                                    is!     <br />                                 <br />                                A magyarság másik nagy<br />                                    problémája az egykézés volt, mely,<br />                                    ha nem így alakul, akkor ma a<br />                                    Kárpát-medence nagy részén magyar<br />                                    többség lenne.  Az egykézés nagyobb<br />                                    kárt okozott, mint a két világháború<br />                                    összesen. Nem szoktunk beszélni<br />                                    arról sem, hogy Magyarország<br />                                    lélekszámához képest a legtöbb<br />                                    katonát veszítette az első<br />                                    világháborúban. Magyarország adta a<br />                                    legnagyobb véráldozatot, és hogyan<br />                                    jöttünk ki a háborúból? Hogy még<br />                                    Ausztria is kap egy darabot<br />                                    Magyarországból!  T<br />                                 <br />                                Mert 1867-ben a földesurak<br />                                    érdekében hitbizományi törvényt<br />                                    hoztunk, lemondtunk minden<br />                                    földreform lehetőségéről, átadtuk a<br />                                    pénzügyet, a hadügyet, a külügyet az<br />                                    osztrák kormányzónak, és ezért<br />                                    keveredtünk bele az első<br />                                    világháborúba. <br />                                 <br />                                – A békediktátum után mi<br />                                    jelentette a legnagyobb problémát<br />                                    Magyarországon?  <br />                                 <br />                                – Az, hogy nem került<br />                                      sor a földosztásra. Magyarország<br />                                      megtartotta azt a torz<br />                                      birtokstruktúrát, ami Mária<br />                                      Terézia idején kialakult. <br />                                 <br />                                Ráadásul a megcsonkított<br />                                    országban az aránytalanságok tovább<br />                                    folytatódtak. A Horthy-korszak<br />                                    idején egy arisztokrata kevesebb<br />                                    adót fizetett egy hold föld után,<br />                                    mint a három-négy holdas<br />                                    törpebirtokos! Nem vagyok<br />                                    Horthy-ellenes, de nyíltan kell<br />                                    beszélni ezekről a konfliktusokról,<br />                                    mert ezek nagyban hozzájárultak az<br />                                    ország és társadalmának<br />                                    széteséséhez. <br />                                Óriási ellentétek<br />                                      teremtődtek Magyarországon a<br />                                      második világháború után is. Egész<br />                                      Európában a legmegosztottabb<br />                                      társadalommá vált a magyar.<br />                                  <br />                                 <br />                                Feljelentések, koncepciós<br />                                    perek tízezrei is példa nélküliek<br />                                    még a vasfüggöny keleti oldalán is<br />                                 <br />                                . Az<br />                                      állandó ellenségkeresés talán<br />                                      annak is az oka, hogy nem tudjuk<br />                                      egymást eléggé megbecsülni,<br />                                      szeretni.      <br />                                 <br />                                Az Andrássy út 60-ban és a<br />                                    recski kényszermunkatáborban nem<br />                                    oroszok verik és kínozzák meg a<br />                                    magyarokat, hanem magyarok!  Az,<br />                                    hogy mindez megtörténhetett, nagyon<br />                                    mély társadalmi okokra vezethetők<br />                                    vissza.  <br />                                 <br />                                  Ennél az örökös<br />                                    ellenségkeresésnél visszautalnék<br />                                    egyetemi tanáromra, I. Tóth Zoltán<br />                                    történészre, akit 1956 októberében<br />                                    agyonlőttek. Néprajz–román szakos<br />                                    hallgató voltam, és ő tanította<br />                                    nekünk a román történelmet. Tudtam,<br />                                    hogy az 1848-49-es szabadságharc<br />                                    leveréséből a románok is bőségesen<br />                                    kivették részüket, azt viszont tőle<br />                                    tudtam meg, hogy volt egy román<br />                                    értelmiségi réteg, aki a magyar<br />                                    forradalommal és annak eszméivel<br />                                    szimpatizált. Kérdeztük I. Tóth<br />                                    Zoltántól, hogy a magyar<br />                                    szabadságharc leverése után mit<br />                                    csináltak azokkal a románokkal, akik<br />                                    támogatták a magyar szabadságharcot.<br />                                    Elmondta, hogy nem csináltak velük<br />                                    semmit, hiszen ugyanolyan románok<br />                                    voltak, mint ők.      <br />                                 <br />                                A románok érdeke volt, hogy<br />                                    ne bántsák, hanem minden körülmények<br />                                    között segítsék egymást.  Ez a<br />                                    szemlélet sajnálatosan kevésbé van<br />                                    meg bennünk magyarokban, számos<br />                                    történelmi és társadalmi válság<br />                                    ennek is köszönthető.<br />                                 <br />                                  – Mit<br />                                      tehetünk ma a trianoni sebek<br />                                      gyógyulása érdekében? <br />                                  <br />                                 <br />                                – Elsőnek is a magyar<br />                                      történelemről nyíltan és a lehető<br />                                      legteljesebben kell beszélnünk,<br />                                      azokról az eseményekről is,<br />                                      amelyek fájók vagy éppen nincsenek<br />                                      megírva, túlhangsúlyozva a<br />                                      történelemkönyveinkben! <br />                                 <br />                                Továbbá a magyarságnak<br />                                      mindent meg kell tennie ahhoz,<br />                                      hogy közösségeket hozzon létre. <br />                                 <br />                                Kopp Mária a<br />                                    rendszerváltoztatás után nem sokkal<br />                                    megírta, hogy a magyar nép azért<br />                                    beteg, mert alig vannak társadalmi<br />                                    kapcsolatai.     <br />                                 <br />                                A legkisebb közösség a<br />                                    család, de idehaza minden második<br />                                    házasság felbomlik, a gyermekek<br />                                    száma nem éri el átlagban az 1,5-öt<br />                                    sem!  Egy német átlagosan három-négy<br />                                    csoportnak, közösségnek a tagja: egy<br />                                    horgásztársaságnak, egy<br />                                    teniszklubnak, egy kórusnak, egy<br />                                    egyházi felekezetnek, egy pártnak<br />                                    stb.     <br />                                 <br />                                Magyarországon pedig<br />                                      elmagányosodott emberek milliói<br />                                      élnek.  Az emberi<br />                                    kapcsolatok felvételének egyik módja<br />                                    a művészet, a szépség megalkotása és<br />                                    annak befogadása. A kellő művészeti,<br />                                    esztétikai nevelést kell az<br />                                    iskoláknak előtérbe helyezniük,<br />                                    hiszen a lényeg végül is az, hogy<br />                                    egymásnak örömet okozó tagjai<br />                                    legyenek. Így alakulhatnak ki tartós<br />                                    közösségek is. Akár ének-, akár<br />                                    tánccsoportba jár valaki, az<br />                                    létfontosságú, hiszen ezek alkotják<br />                                    meg az emberi kapcsolatokat.      <br />                                 <br />                                A közösség élménye pedig<br />                                    nagyobb, mint a versenyé. <br />                                    Nyáregyháza szüreti bál. <br />                                 <br />                                A versenyben a cél az, hogy<br />                                    legyőzzük a másikat. A néphagyomány<br />                                    azért tudott valamennyi magyar népet<br />                                    megtartani a Kárpát-medencében, mert<br />                                    következetesen minden versenyt<br />                                    kiirtott.      A népi<br />                                      játékokban nincs első, második,<br />                                      harmadik, csak szerepcsere!<br />                                    Így mindenki mindig boldognak<br />                                    érezheti önmagát.<br />                                 <br />                                  Hazánk<br />                                      évszázadok óta a gyökeres<br />                                      ellentétek országa. Ezen kell<br />                                      változtatni mindannyiunknak! A<br />                                      kárpát-medencei magyarság jövője<br />                                      olyan lesz, amilyenné tagjai<br />                                      egymáshoz fűződő kötelékei,<br />                                      szeretetkapcsolatai alakítják. <br />                                  <br />                                 <br />                                Tóth Gábor<br />                                      interjúja<br />_______________________________________________<br />                                Grem mailing list<br />                                Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />                                http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br />                            <br />                             <br />                              <br />                                <br />                                  <br />                                    <br />                                    Mentes a vírusoktól. www.avast.com<br />                                  <br />                                <br />                              <br />                            <br />_______________________________________________<br />                            Grem mailing list<br />                            Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />                            http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br />                        <br />Egy másik fórumon az interjú egyes részeire már reagáltam, most ide másolom:<br />                        Andrásfalvy egy <br />kiváló néprajzos. Amit a fokgazdálkodásról írt, azt a mai napig <br />használjuk. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nem kis személyes <br />bátorsággal akkor kereste fel a csángókat (éjjel gyalog átkelve a <br />                        Kárpátokon), amikor ezt a román hatóságok<br /> finoman szólva nem támogatták. Viszont a történelemről, különösen a <br />középkori történelemről alkotott képe évtizedekkel ezelőtti, mára <br />teljesen elavult. Ezt természetesen rajta nem kérjük számon, az életkora<br /> alapján már bőven túl van az aktív kutatói időszakán, de ezekben a <br />dolgokban nem őt kellene megkérdezni.Túl a kissé <br />marxista felhangú társadalomképén az egyik legproblematikusabb <br />kijelentése az Alföld középkori átalakulását érinti. Az a terület <br />valójában sohasem volt sűrűn lakott. Hiába van sok 11-13. századi lelőhely, az ismert Árpád-kori falvak <br />egyikében sem került elő megújított ház. Márpedig egy olyan földbe <br />mélyített építmény, mint ami abban az időben jellemző volt, 40-50 évnél <br />többet nem bír ki megújítás nélkül. Ma már az újabb kutatások alapján azt is tudjuk, hogy a 13. <br />században több helyen jelentős homokmozgás volt a területen, a futóhomok<br /> helyenként méteres rétegekben rakódott le. Emiatt az Alföld középső <br />részének a kiürülése már a tatárjárás előtt elkezdődött, 1241 után pedig<br /> teljesen természetes reakció volt a legeltető állattartás megjelenése <br />(egyes részeken valószínűleg már a tatárjárás előtt is jelen volt). Az <br />Alföldön a bronzkor kezdete óta máig összességében jóval hosszabb ideig <br />volt jellemző a legeltető nagyállat-tartás, mint a földművelés, a <br />terület egyfajta pulzálást mutat, ami kihat a népességmegtartó <br />képességére is.Az persze igaz, hogy egyes főurak a <br />15-16. századra nagyon meggazdagodtak a marhakereskedelemből, de azért <br />azt se felejtsük el, hogy az összes alföldi mezőváros (Kecskemét, <br />Nagykörös, Mezőtúr, Debrecen, stb.) mind ebből épült és gazdagodott. És <br />persze ez volt az egyik olyan ágazat, a rézbányászat mellett, aminek a <br />hasznából több mint 100 évig, sőt, bizonyos mértékig még tovább, <br />finanszírozni lehetett a déli végvárrendszer fenntartását és az Oszmán Birodalommal szembeni védekezést. Szemérmesen <br />hallgatni szokás ennek az anyagi vonzatairól, de egy talpas zsoldos <br />egyheti zsoldja 0,5 forint. A királyi kincstár teljes éves bevétele <br />Mátyás korában a csúcsidőszakban 650.000 aranyforint. Ez azt is jelenti,<br /> hogy azok a kétségkívül nem finom lelkű főurak a saját birtokaik <br />jövedelméből is igen sokat költöttek el a déli határon védelemre, <br />részben azért, mert birtokaik voltak ott, részben azért, mert a hivatali<br /> kötelezettségeik miatt ezt elvárták tőlük. Nem kell őket ártatlan <br />angyaloknak látni, egy háborúban edződött katonai elitről beszélünk, <br />akik hozzászoktak, hogy a konfliktusokat röviden intézzék el. De az <br />ország érdekét nagyon is szem előtt tartották, és döntő többségük <br />                        tehetsége szerint szolgálta is.ÜdvözlettelTrixi<br />                        <br />                        László Baják laszlo.bajak@gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. máj. 9., Szo, 22:10):Kedves Levente! Andrásfalvy Bertalan egy jószándékú dilettáns, aki történetietlen szempontokat és naív téveszméket képvisel. Ha nem róla lenne szó azt mondtam volna, hogy szemlélete majdnem marxista osztályszemléletű.Ha lesz időm részletesen cáfolatot is irok, egyelőre azt javasolnám, hogy ne vegyük túl komolyan. Nem tükrözi a valós összefüggéseket. Egonnak teljesen igaza van pl. Mária Teréziával kapcsolatban, aki erőteljesen korlátozta a feudális nemesség törekvéseit.Üdv  <br />                        <br />                              <br />                        Mentes a vírusoktól. www.avast.com <br />                        <br />                        <br />                        Sziklay Levente lsziklay@freemail.hu> ezt írta (időpont: 2020. máj. 9., Szo, 13:29):Egy tanulságos, és alapos gondolkodást igénylő interjú.Szeretettel: Levente Trianon nem csupán az első világháború következménye! Andrásfalvy Bertalan  Hazánk évszázadok óta a gyökeres ellentétek országa, ezen kell változtatni  – mondta a néprajzkutató.  Mindannyiunk felelőssége és munkája kell ahhoz, hogy Magyarország ne legyen a gyökeres ellentétek országa – nyilatkozta lapunknak Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató, az Antall-kormány kultuszminisztere, akivel a trianoni tragédiához vezető utakról, a rendi nemesség önzőségéről és a néphagyományok ma is hasznosítható funkcióiról beszélgettünk.   – Trianon századik évfordulójához közeledve mit tudunk mondani, mi vezetett Magyarország széteséséhez?  – Trianon nem csupán az első világháború következménye, hanem egy sok évszázados elhibázott, a magyar arisztokrácia érdekeit kiszolgáló politika része, melyben a népet, a magyar parasztságot folyamatosan megfosztották életterétől és lehetőségeitől. A hódoltság után a bécsi udvarnak egyszerűbb volt a magyar arisztokraták igényeit kielégíteni, mint nagy társadalmi, szociális változásokat és földosztást végrehajtani.  Az első világháború lezárása során Magyarország ellenségei azzal érveltek, amit sok száz esztendővel azelőtt a magyarok is írtak magukról: Werbőczy István 1514-ben megjelent Tripartitumában ugyanis kimondja, hogy      a honfoglalók utódai csak a magyar nemesek. Tehát az egész magyar parasztságot, a népet kitagadta a nemzet tagjai közül!   Ez a gondolat Trianonkor, a Beneš-dekrétumok esetében is megjelent: azaz, hogy nincs magyar nép, csak magyar urak vannak és más ajkú, elnyomott szolganépek. Az első világháború után szomszédjaink egyetértettek abban, hogy a magyar urak nagy földbirtokait fel kell osztani az országból megkapott részeken, és azt betelepíteni saját embereikkel.  A francia küldött a békediktátum megfogalmazásakor így érvelt:  „Nem kell meghagyni a trianoni kis Magyarországot sem, mert nincs magyar nép, csak magyar urak vannak. A nép szlovák, román, szerb vagy éppen német”.  Ezzel az érveléssel még az 1980-as években is találkoztam a szlovákok között.  – A középkori Magyar Királyság csúcsán kezdődött meg a nemesek és a parasztok konfliktusa?   – Nem, már jóval előbb. Sajnos elmondható, hogy a történelmünket a magyar nemesek tették tönkre. 1222-ben a sokak által felmagasztalt Aranybulla nem más, mint a nép mellé állt király hatalmának a csökkentése, de úgy is mondhatnám, hogy az      a nemesi nemzet önző kapzsiságát kiszolgáló irat.   Az 13. században meginduló marhaexport volt az, ami komoly érdekellentéteket teremtett a nemesség és a parasztság között. A nagyállattartáshoz legelők kellettek, melynek következtében pusztává tették az Alföldet. A történelemkönyvek ma is azt írják, hogy azért jöttek a honfoglaló magyarok a Kárpát-medencébe, mert itt az Alföldön a nagyállattartó életmódhoz szükséges szteppék voltak. Ez azonban nem igaz.       A magyar urak változtatták legelővé a tájon addig sokoldalúan gazdálkodó, vízgazdálkodásban is jártas magyar falvak tömegeit.  Erőszakkal elvették a földjeiket, hogy azon legelőket létesítsenek, hiszen a magyar marha kelendő lett egész Európában. Felnevelték a szarvasmarhákat, majd saját lábukon vezették őket nyugatra. A nemesek anyagi haszonszerzése vezetett oda, hogy Debrecen határában 30, Kiskunfélegyháza körül legalább 15 falu is elpusztult! Tudjuk a neveiket, a régészek többüknek ismerik helyüket is.       A magyarság példátlan önpusztítása a már 13-14. századtól megkezdődött, a magyar nemesség kizsákmányoló szemlélete pedig a hódoltság után sem változott meg. – Mi történt a török kiűzése után?   – A magyar nemesség mohósága továbbra is megmaradt. A 18. század elejétől a magyar földesurak elkergetik a jól dolgozó, de öntudatos magyarokat és székelyeket, s helyükre románokat telepítenek be. Ők olcsóbban dolgoznak és a könnyen pénzzé tehető állatállománnyal érkeznek a korábban a színmagyar lakta vidékekre.       Wass Albert is megírta, hogy saját ősei is elűzték magyar parasztjaikat!   Ismerünk 17-18. századi levelezéseket, feljegyzéseket melyek beszámolnak arról, hogy volt olyan falu, ahol azelőtt egyetlen egy román sem volt, de húsz-harminc év múlva már román többségű lett! Trianon tehát nem az első világháború elvesztésével kezdődött, hanem jóval korábban.   – A bécsi udvarnak milyen szerepe volt abban, hogy a magyar parasztság ne tudjon megerősödni?  – Mária Terézia szétverte a paraszti közösségeket, és a földesuraknak kedvező politikát folytatott. Hol van még egy olyan erőszakos európai uralkodó, mint ő? 1764-ben a határőrszervezések miatt tárgyalni összejövő, tiltakozó székelyeket lemészárolták, gyerekekkel, asszonyokkal együtt. Hol volt még egy ilyen eset?      Ezt Európában az ellenségével sem tette meg egy uralkodó, mert az olyan elítélést váltott ki, de Magyarországon a magyar királyné, akit ma is „kegyes királynéként” említünk, megtette ezt Madéfalván a székelyekkel.  Akkor székely családok ezrei hagyták el Erdélyt. Volt még egy nagyon jelentős kivándorlásuk – melyet a történetíróink gyakorta meg sem említenek – az 1870-es években.  Addigra teljesen kisemmizték a székelyeket, pont akkor, amikor a románok a térségben erőre kaptak. Egy példát említek csak: a 19. században megalakult az Erdélyi Románok Szövetsége. Ehhez csatlakozott majd a bukaresti ifjúság, az értelmiség is. Létrehoztak egy nagy pénzalapot, egy bankot ez volt az Albina Bank.      Az Albina pedig minden románnak, aki magyar házat vagy földet vett, annak kamatmentes kölcsönt adott! Fölvásárolták az eladósodott magyarok és székelyek birtokait, akik nem bírták a rájuk nehezedett terheket megfizetni.   Több mint százezer székelyt üldöztek el Erdélyből a 19. század végére. A magyar bankok megbízásából magyar csendőrök kergették ki házaikból, lakásából az eladósodott székelyeket. Ezek a székelyek fogták a kis holmijukat, és kimentek Moldvába vagy Bukarestbe.       Akkor lett Bukarest a második legnagyobb magyar város. Több magyar élt akkor ott, mint Szegeden!   A román fővárosban már nem tudtak földet kapni, így ipari munkások lettek, majd asszimilálódtak.  A századfordulóra a hatalom birtokosai megszégyenítették, ellehetetlenítették a magyar parasztokat, székelyeket, ezért elmenekültek az országból. Másfél millió ember hagyta el Magyarországot. Ha ők itthon maradnak, akkor sok minden egészen másképpen alakult volna 1918-ban is!      A magyarság másik nagy problémája az egykézés volt, mely, ha nem így alakul, akkor ma a Kárpát-medence nagy részén magyar többség lenne.  Az egykézés nagyobb kárt okozott, mint a két világháború összesen. Nem szoktunk beszélni arról sem, hogy Magyarország lélekszámához képest a legtöbb katonát veszítette az első világháborúban. Magyarország adta a legnagyobb véráldozatot, és hogyan jöttünk ki a háborúból? Hogy még Ausztria is kap egy darabot Magyarországból!  T Mert 1867-ben a földesurak érdekében hitbizományi törvényt hoztunk, lemondtunk minden földreform lehetőségéről, átadtuk a pénzügyet, a hadügyet, a külügyet az osztrák kormányzónak, és ezért keveredtünk bele az első világháborúba.  – A békediktátum után mi jelentette a legnagyobb problémát Magyarországon?   – Az, hogy nem került sor a földosztásra. Magyarország megtartotta azt a torz birtokstruktúrát, ami Mária Terézia idején kialakult.  Ráadásul a megcsonkított országban az aránytalanságok tovább folytatódtak. A Horthy-korszak idején egy arisztokrata kevesebb adót fizetett egy hold föld után, mint a három-négy holdas törpebirtokos! Nem vagyok Horthy-ellenes, de nyíltan kell beszélni ezekről a konfliktusokról, mert ezek nagyban hozzájárultak az ország és társadalmának széteséséhez. Óriási ellentétek teremtődtek Magyarországon a második világháború után is. Egész Európában a legmegosztottabb társadalommá vált a magyar.  Feljelentések, koncepciós perek tízezrei is példa nélküliek még a vasfüggöny keleti oldalán is . Az állandó ellenségkeresés talán annak is az oka, hogy nem tudjuk egymást eléggé megbecsülni, szeretni.       Az Andrássy út 60-ban és a recski kényszermunkatáborban nem oroszok verik és kínozzák meg a magyarokat, hanem magyarok!  Az, hogy mindez megtörténhetett, nagyon mély társadalmi okokra vezethetők vissza.     Ennél az örökös ellenségkeresésnél visszautalnék egyetemi tanáromra, I. Tóth Zoltán történészre, akit 1956 októberében agyonlőttek. Néprajz–román szakos hallgató voltam, és ő tanította nekünk a román történelmet. Tudtam, hogy az 1848-49-es szabadságharc leveréséből a románok is bőségesen kivették részüket, azt viszont tőle tudtam meg, hogy volt egy román értelmiségi réteg, aki a magyar forradalommal és annak eszméivel szimpatizált. Kérdeztük I. Tóth Zoltántól, hogy a magyar szabadságharc leverése után mit csináltak azokkal a románokkal, akik támogatták a magyar szabadságharcot. Elmondta, hogy nem csináltak velük semmit, hiszen ugyanolyan románok voltak, mint ők.       A románok érdeke volt, hogy ne bántsák, hanem minden körülmények között segítsék egymást.  Ez a szemlélet sajnálatosan kevésbé van meg bennünk magyarokban, számos történelmi és társadalmi válság ennek is köszönthető.   – Mit tehetünk ma a trianoni sebek gyógyulása érdekében?   – Elsőnek is a magyar történelemről nyíltan és a lehető legteljesebben kell beszélnünk, azokról az eseményekről is, amelyek fájók vagy éppen nincsenek megírva, túlhangsúlyozva a történelemkönyveinkben!  Továbbá a magyarságnak mindent meg kell tennie ahhoz, hogy közösségeket hozzon létre.  Kopp Mária a rendszerváltoztatás után nem sokkal megírta, hogy a magyar nép azért beteg, mert alig vannak társadalmi kapcsolatai.      A legkisebb közösség a család, de idehaza minden második házasság felbomlik, a gyermekek száma nem éri el átlagban az 1,5-öt sem!  Egy német átlagosan három-négy csoportnak, közösségnek a tagja: egy horgásztársaságnak, egy teniszklubnak, egy kórusnak, egy egyházi felekezetnek, egy pártnak stb.      Magyarországon pedig elmagányosodott emberek milliói élnek.  Az emberi kapcsolatok felvételének egyik módja a művészet, a szépség megalkotása és annak befogadása. A kellő művészeti, esztétikai nevelést kell az iskoláknak előtérbe helyezniük, hiszen a lényeg végül is az, hogy egymásnak örömet okozó tagjai legyenek. Így alakulhatnak ki tartós közösségek is. Akár ének-, akár tánccsoportba jár valaki, az létfontosságú, hiszen ezek alkotják meg az emberi kapcsolatokat.       A közösség élménye pedig nagyobb, mint a versenyé.  Nyáregyháza szüreti bál.  A versenyben a cél az, hogy legyőzzük a másikat. A néphagyomány azért tudott valamennyi magyar népet megtartani a Kárpát-medencében, mert következetesen minden versenyt kiirtott.      A népi játékokban nincs első, második, harmadik, csak szerepcsere! Így mindenki mindig boldognak érezheti önmagát.   Hazánk évszázadok óta a gyökeres ellentétek országa. Ezen kell változtatni mindannyiunknak! A kárpát-medencei magyarság jövője olyan lesz, amilyenné tagjai egymáshoz fűződő kötelékei, szeretetkapcsolatai alakítják.   Tóth Gábor interjúja_______________________________________________<br />                        Grem mailing list<br />                        Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />                        http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br />                         <br />                        <br />                              <br />                        Mentes a vírusoktól. www.avast.com <br />                        <br />                        <br />                        <br />                        _______________________________________________<br />                        Grem mailing list<br />                        Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />                        http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br />                        <br />                        _______________________________________________<br />                        Grem mailing list<br />                        Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />                        http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br />                    <br />                  <br />                  _______________________________________________<br />                  Grem mailing list<br />                  Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />                  http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br />                <br />              <br />              <br />              <br />              _______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br /><br />            <br />          <br />          _______________________________________________<br />          Grem mailing list<br />          Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />          http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br />        <br />      <br />      <br />      <br />      _______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br /><br />    <br />  <br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</blockquote></div></div>