<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Nahát Lacival ,pont egyszerre írtuk a választ az Andrásfalvy
cikkre .</p>
<p>Ne feledkezzünk meg ha már az 1830-s évekről beszélünk a nagy
magyarországi kolera parasztfelkelésről .Lám- lám a régiek sokkal
fegyelmezetlenebbek volta járvány esetén mint korunk embere .</p>
<p>A parasztok azt hitték a bizmut porra amivel a kutakat
fertőtlenítették hogy a parasztokat megakarják ölni az urak és egy
kb. 45 000 fős felkelés lett belőle .Bár a parasztok csak kb.
másfél tucat urat öltek meg de a statáriális megtorlás során
100-s nagyságrendű volt a kivégzettek száma.<br>
</p>
<p>Ez mutatta hogy úr és paraszt között ekkor már nagyon rossz volt
a viszony ez is hatott a reformkor elitjére .</p>
<p>A városi lakosság sem volt hajlandó betartani a kordont a
diákokba és a pesti csőcselékbe még bele is kartácsolt a
karhatalom.</p>
<p>Erről megint az jut eszembe ,hogy folyton a saját korunkat
szidjuk gonosz világnak nevezzük de fentiekből látni a régi világ
gyakran rosszabb volt ,és az emberek gyakran fegyelmezetlenebbek
voltak mint ma , pedig még nem rontották meg őket az új világ új
eszméi .<br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2020.05.12. 20:41 keltezéssel, László
Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CAKHZGKw+=Ed7ZobwxK67Z2qFCuU9x-e_nJia6jhZOv1XHa69hg@mail.gmail.com">
<div dir="ltr">Kedves Levente! Szerintem az Andrásfalvy cikk
lényegileg hamis. A késő középkori és kora újkori magyar
parasztság európai viszonylatban is igen jó helyzetben volt. A
földesurak a háború és a munkaerőhiány miatt inkább
kedvezményekkel igyekeztek elcsábítani a parasztokat, semmint
kizsákmányolni. Szabadon költözködhettek, de bármikor szabad
státusba helyezhették magukat, ha elmentek végvári katonának,
hajdúnak, ha beköltöztek a városokba, a mezővárosokba, ha
értelmiségi vagy papi hivatást választottak, Nem érvényesült az
augsburgi vallásbéke sem, ugyanis.nemigen lehetett tömeges
vallásváltoztatásra kényszeríteni parasztokat stb. A 16-17.
században Hatalmas mértékben megnőtt a szabad elemek száma,
joggal vagy anélkül, de a nemesek száma is. Ennek következtében
ez az időszak az ún hungarus nemzettudat megszületésének és
megerősödésének kora is. A Rákóczi szabadságharcot lezáró
kompromisszumos béke viszont arról szólt, hogy a magyar nemesség
elfogadja a Habsburg uralmat, ha a Habsburgok elismerik a
parasztjaik fölötti hatalmukat.Itt veszett tehát el a parasztság
szabadsága. A XVIII. század lopakodó abszolutizmusa viszont
fokozatosan visszavette a nemességnek tett engedményeket.
(Erdély ekkor nem része Magyarországnak, hanem egy külön
Habsburg tartomány.) A reformkor politikai gondolkodásának
valóban fontos ösztönzői voltak a lengyel felkelések (1830-tól)
ugyanis a lengyel nemesség azért szenved folyton vereséget, mert
nem hajlandó nyitni a parasztok felé. Ebből okulva a magyar
reformellenzék meghirdeti az érdekegyeztetési politikáját, azaz
a parasztság fokozatos beemelését a magyar nemzet, illetve "jog
sáncai közé". Nem elsősorban a nemesi eliten múlik, hogy ez csak
1848-ban sikerül elérni. A magyar parasztság relatíve jó
helyzetét nagyon jól mutatja, hogy keletről, délről tömegesen
költöznek be ruszin, oláh, rác parasztok az országba. Meglepőnek
tűnhet, de a magyar paraszt helyzete gyakorta jobb, mint a
forradalom előtti francia paraszté. Magyarországon a
jobbágyfelszabadítást, de az egész polgári átalakulást (pl
jogegyenlőséget) a magyar nemesség hajtja végre! Üdv </div>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table>
<tbody>
<tr>
<td><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img alt=""
moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Sziklay Levente <<a
href="mailto:lsziklay@freemail.hu" moz-do-not-send="true">lsziklay@freemail.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. máj. 12., K, 18:58):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div>
<div>Kedves Mőci, Trixi, Egon, Laci, többiek!</div>
<div> </div>
<div>Fontosnak tartottam a cikket,</div>
<div>
<div>noha egyetértek, hogy a Mária Terézia korát illető
tévedéseiben. Az úrbéri rendezés célja a parasztvédelem
volt (az adófizető, a katonaanyag védelme) (nem említve
Magyarországra rendkívül káros vámrendeletét) - a
királyi Magyarországon - de nem történt meg Erdélyben.</div>
<div> </div>
<div>A cikk lényegi mondanivalója viszont ténylegesen áll!</div>
<div> </div>
<div>Társadalmi osztályok, kulturális és tudati,
szolidaritási és termelési, jogi szinten viszont
ténylegesen léteztek.</div>
<div> </div>
<div>Ugyanúgy megvolt a nemesi nemzet, és az egész
társadalmat magába foglaló nemzet koncepciójának és
ideológiájának léte is.</div>
<div> </div>
<div>Ez nem csak nálunk, hanem Franciaországban is,
annyira, hogy voltak olyan elképzelések mind bal-, mind
jobboldalon ami a társadalmi konfliktusokat a hódító
frank, meghódított gall ellentétre vezeti vissza.
(Gobineau, Thierry, Guizot)</div>
<div>Magyarorsazágon is nagy morális sokkot jelentett az
1846-os lengyel felkelés, ahol a nemzeti felkelőkre az
osztrák kormányzat által fellázított parasztok támadtak
rá, véres mészárlásokba is eljutva. (az osztrák
hatóságok fizettek a parasztoknak a nemesek fejéért.
(Érdemes - nem csak ezért - megnézni Wajdának, a
Mennyegző c. filmjét (Wyspiansky darabjából), ahol a
látható ez a jelenet.</div>
<div> </div>
<div>Az Andrásfalvy cikk a levél végén van, éredemes újra
átolvasni - szerintem sok tanulsággal szolgál a mára!</div>
<div> </div>
<div>Szeretettel:</div>
<div>Levente<br>
"Romhányi Beatrix" <<a
href="mailto:t.romhanyi@gmail.com" target="_blank"
moz-do-not-send="true">t.romhanyi@gmail.com</a>>
írta:</div>
<blockquote>
<div dir="ltr">
<div>Egy másik fórumon az interjú egyes részeire már
reagáltam, most ide másolom:</div>
<div><span dir="ltr"><span><span><span>Andrásfalvy egy
kiváló néprajzos. Amit a fokgazdálkodásról
írt, azt a mai napig használjuk. Azt sem
szabad elfelejteni, hogy nem kis személyes
bátorsággal akkor kereste fel a csángókat
(éjjel gyalog átkelve a Kárpátokon), amikor
ezt a román </span></span><span><span><span>hatóságok
finoman szólva nem támogatták. Viszont a
történelemről, különösen a középkori
történelemről alkotott képe évtizedekkel
ezelőtti, mára teljesen elavult. Ezt
természetesen rajta nem kérjük számon, az
életkora alapján már bőven túl van az
aktív kutatói időszakán, de ezekben a
dolgokban nem őt kellene megkérdezni.</span><br>
<span>Túl a kissé marxista felhangú
társadalomképén az egyik
legproblematikusabb kijelentése az Alföld
középkori átalakulását érinti. Az a
terület valójában sohasem volt sűrűn
lakott. Hiába van sok 11-13. századi
lelőhely, az ismert Árpád-kori falvak
egyikében sem került elő megújított ház.
Márpedig egy olyan földbe mélyített
építmény, mint ami abban az időben
jellemző volt, 40-50 évnél többet nem bír
ki megújítás nélkül. Ma már az újabb
kutatások alapján azt is tudjuk, hogy a
13. században több helyen jelentős
homokmozgás volt a területen, a futóhomok
helyenként méteres rétegekben rakódott le.
Emiatt az Alföld középső részének a
kiürülése már a tatárjárás előtt
elkezdődött, 1241 után pedig teljesen
természetes reakció volt a legeltető
állattartás megjelenése (egyes részeken
valószínűleg már a tatárjárás előtt is
jelen volt). Az Alföldön a bronzkor
kezdete óta máig összességében jóval
hosszabb ideig volt jellemző a legeltető
nagyállat-tartás, mint a földművelés, a
terület egyfajta pulzálást mutat, ami
kihat a népességmegtartó képességére is.</span><br>
<span>Az persze igaz, hogy egyes főurak a
15-16. századra nagyon meggazdagodtak a
marhakereskedelemből, de azért azt se
felejtsük el, hogy az összes alföldi
mezőváros (Kecskemét, Nagykörös, Mezőtúr,
Debrecen, stb.) mind ebből épült és
gazdagodott. És persze ez volt az egyik
olyan ágazat, a rézbányászat mellett,
aminek a hasznából több mint 100 évig,
sőt, bizonyos mértékig még tovább,
finanszírozni lehetett a déli
végvárrendszer fenntartását és az Oszmán
Birodalommal szembeni védekezést.
Szemérmesen hallgatni szokás ennek az
anyagi vonzatairól, de egy talpas zsoldos
egyheti zsoldja 0,5 forint. A királyi
kincstár teljes éves bevétele Mátyás
korában a csúcsidőszakban 650.000
aranyforint. Ez azt is jelenti, hogy azok
a kétségkívül nem finom lelkű főurak a
saját birtokaik jövedelméből is igen sokat
költöttek el a déli határon védelemre,
részben azért, mert birtokaik voltak ott,
részben azért, mert a hivatali
kötelezettségeik miatt ezt elvárták tőlük.
Nem kell őket ártatlan angyaloknak látni,
egy háborúban edződött katonai elitről
beszélünk, akik hozzászoktak, hogy a
konfliktusokat röviden intézzék el. De az
ország érdekét nagyon is szem előtt
tartották, és döntő többségük tehetsége
szerint szolgálta is.</span></span></span></span></span></div>
<div><span dir="ltr"><span><span><span><span>Üdvözlettel</span></span></span></span></span></div>
<div><span dir="ltr"><span><span><span><span>Trixi</span></span></span></span></span></div>
</div>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">László Baják <<a
moz-do-not-send="true">laszlo.bajak@gmail.com</a>>
ezt írta (időpont: 2020. máj. 9., Szo, 22:10):</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div dir="ltr">Kedves Levente! Andrásfalvy Bertalan
egy jószándékú dilettáns, aki történetietlen
szempontokat és naív téveszméket képvisel. Ha nem
róla lenne szó azt mondtam volna, hogy szemlélete
majdnem marxista osztályszemléletű.Ha lesz időm
részletesen cáfolatot is irok, egyelőre azt
javasolnám, hogy ne vegyük túl komolyan. Nem
tükrözi a valós összefüggéseket. Egonnak teljesen
igaza van pl. Mária Teréziával kapcsolatban, aki
erőteljesen korlátozta a feudális nemesség
törekvéseit.Üdv </div>
<div
id="gmail-m_-3751634172456795984gmail-m_4091143094666045885DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2">
<table>
<tbody>
<tr>
<td><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
alt="" moz-do-not-send="true"
width="46" height="29"></a></td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Sziklay Levente
<<a moz-do-not-send="true">lsziklay@freemail.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. máj. 9., Szo, 13:29):</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div><span>Egy tanulságos, és alapos
gondolkodást igénylő interjú.</span></div>
<div><span>Szeretettel:</span></div>
<div> </div>
<div><span>Levente</span></div>
<div> </div>
<div><span>Trianon nem csupán az első
világháború következménye!</span></div>
<div> </div>
<div><span>Andrásfalvy Bertalan </span></div>
<div> </div>
<div><span><span>Hazánk évszázadok óta a
gyökeres ellentétek országa, ezen kell
változtatni </span></span></div>
<div> </div>
<div><span>– mondta a néprajzkutató. </span></div>
<div><span><span>Mindannyiunk felelőssége és
munkája kell ahhoz, hogy Magyarország ne
legyen a gyökeres ellentétek országa</span></span></div>
<div> </div>
<div><span>– nyilatkozta lapunknak Andrásfalvy
Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató, az
Antall-kormány kultuszminisztere, akivel a
trianoni tragédiához vezető utakról, a rendi
nemesség önzőségéről és a néphagyományok ma
is hasznosítható funkcióiról beszélgettünk.
</span></div>
<div> </div>
<div><span>– Trianon századik évfordulójához
közeledve mit tudunk mondani, mi vezetett
Magyarország széteséséhez? </span></div>
<div> </div>
<div><span>–<span> Trianon nem csupán az első
világháború következménye, hanem egy sok
évszázados elhibázott, a magyar
arisztokrácia érdekeit kiszolgáló politika
része, melyben a népet, a magyar
parasztságot folyamatosan megfosztották
életterétől és lehetőségeitől</span>. </span></div>
<div> </div>
<div><span>A hódoltság után a bécsi udvarnak
egyszerűbb volt a magyar arisztokraták
igényeit kielégíteni, mint nagy társadalmi,
szociális változásokat és földosztást
végrehajtani. </span></div>
<div> </div>
<div><span>Az első világháború lezárása során
Magyarország ellenségei azzal érveltek, amit
sok száz esztendővel azelőtt a magyarok is
írtak magukról: Werbőczy István 1514-ben
megjelent Tripartitumában ugyanis kimondja,
hogy a honfoglalók utódai csak a magyar
nemesek. Tehát az egész magyar parasztságot,
a népet kitagadta a nemzet tagjai közül!
Ez a gondolat Trianonkor, a Beneš-dekrétumok
esetében is megjelent: azaz, hogy nincs
magyar nép, csak magyar urak vannak és más
ajkú, elnyomott szolganépek.</span></div>
<div> </div>
<div><span><span>Az első világháború után
szomszédjaink egyetértettek abban, hogy a
magyar urak nagy földbirtokait fel kell
osztani az országból megkapott részeken,
és azt betelepíteni saját embereikkel. </span></span></div>
<div> </div>
<div><span>A francia küldött a békediktátum
megfogalmazásakor így érvelt: </span></div>
<div> </div>
<div><span>„Nem kell meghagyni a trianoni kis
Magyarországot sem, mert nincs magyar nép,
csak magyar urak vannak. A nép szlovák,
román, szerb vagy éppen német”. Ezzel az
érveléssel még az 1980-as években is
találkoztam a szlovákok között. </span></div>
<div> </div>
<div><span>– A középkori Magyar Királyság
csúcsán kezdődött meg a nemesek és a
parasztok konfliktusa? </span></div>
<div> </div>
<div><span>– Nem, már jóval előbb. Sajnos
elmondható, hogy a történelmünket a magyar
nemesek tették tönkre. 1222-ben a sokak
által felmagasztalt Aranybulla nem más, mint
a nép mellé állt király hatalmának a
csökkentése, de úgy is mondhatnám, hogy
az a nemesi nemzet önző kapzsiságát
kiszolgáló irat. </span></div>
<div> </div>
<div><span>Az 13. században meginduló
marhaexport volt az, ami komoly
érdekellentéteket teremtett a nemesség és a
parasztság között. A nagyállattartáshoz
legelők kellettek, melynek következtében
pusztává tették az Alföldet. A
történelemkönyvek ma is azt írják, hogy
azért jöttek a honfoglaló magyarok a
Kárpát-medencébe, mert itt az Alföldön a
nagyállattartó életmódhoz szükséges szteppék
voltak. Ez azonban nem igaz. </span></div>
<div> </div>
<div><span> A magyar urak változtatták legelővé
a tájon addig sokoldalúan gazdálkodó,
vízgazdálkodásban is jártas magyar falvak
tömegeit. Erőszakkal elvették a földjeiket,
hogy azon legelőket létesítsenek, hiszen a
magyar marha kelendő lett egész Európában.
Felnevelték a szarvasmarhákat, majd saját
lábukon vezették őket nyugatra. A nemesek
anyagi haszonszerzése vezetett oda, hogy
Debrecen határában 30, Kiskunfélegyháza
körül legalább 15 falu is elpusztult! Tudjuk
a neveiket, a régészek többüknek ismerik
helyüket is. </span></div>
<div> </div>
<div><span> A magyarság példátlan önpusztítása
a már 13-14. századtól megkezdődött, a
magyar nemesség kizsákmányoló szemlélete
pedig a hódoltság után sem változott meg.</span></div>
<div> </div>
<div><span>– Mi történt a török kiűzése után? </span></div>
<div> </div>
<div><span>– A magyar nemesség mohósága továbbra
is megmaradt. <span>A 18. század elejétől a
magyar földesurak elkergetik a jól
dolgozó, de öntudatos magyarokat és
székelyeket, s helyükre románokat
telepítenek be. Ők olcsóbban dolgoznak és
a könnyen pénzzé tehető állatállománnyal
érkeznek a korábban a színmagyar lakta
vidékekre.</span> </span></div>
<div> </div>
<div><span><span>Wass Albert is megírta, hogy
saját ősei is elűzték magyar
parasztjaikat! </span> </span></div>
<div> </div>
<div><span>Ismerünk 17-18. századi
levelezéseket, feljegyzéseket melyek
beszámolnak arról, hogy volt olyan falu,
ahol azelőtt egyetlen egy román sem volt, de
húsz-harminc év múlva már román többségű
lett! Trianon tehát nem az első világháború
elvesztésével kezdődött, hanem jóval
korábban.</span></div>
<div> </div>
<div><span> – A bécsi udvarnak milyen szerepe
volt abban, hogy a magyar parasztság ne
tudjon megerősödni? </span></div>
<div> </div>
<div><span>– Mária Terézia szétverte a paraszti
közösségeket, és a földesuraknak kedvező
politikát folytatott. Hol van még egy olyan
erőszakos európai uralkodó, mint ő? 1764-ben
a határőrszervezések miatt tárgyalni
összejövő, tiltakozó székelyeket
lemészárolták, gyerekekkel, asszonyokkal
együtt. Hol volt még egy ilyen eset? </span></div>
<div> </div>
<div><span>Ezt Európában az ellenségével sem
tette meg egy uralkodó, mert az olyan
elítélést váltott ki, de Magyarországon a
magyar királyné, akit ma is „kegyes
királynéként” említünk, megtette ezt
Madéfalván a székelyekkel. </span></div>
<div> </div>
<div><span>Akkor székely családok ezrei hagyták
el Erdélyt.</span></div>
<div> </div>
<div><b><span><span>Volt még egy nagyon jelentős
kivándorlásuk – melyet a történetíróink
gyakorta meg sem említenek – az 1870-es
években.</span></span></b><span> </span></div>
<div> </div>
<div><span>Addigra teljesen kisemmizték a
székelyeket, pont akkor, amikor a románok a
térségben erőre kaptak. Egy példát említek
csak: a 19. században megalakult az Erdélyi
Románok Szövetsége. Ehhez csatlakozott majd
a bukaresti ifjúság, az értelmiség is.
Létrehoztak egy nagy pénzalapot, egy bankot
ez volt az Albina Bank. </span></div>
<div> </div>
<div><span>Az Albina pedig minden románnak, aki
magyar házat vagy földet vett, annak
kamatmentes kölcsönt adott! Fölvásárolták az
eladósodott magyarok és székelyek birtokait,
akik nem bírták a rájuk nehezedett terheket
megfizetni. </span></div>
<div> </div>
<div><span>Több mint százezer székelyt üldöztek
el Erdélyből a 19. század végére. A magyar
bankok megbízásából magyar csendőrök
kergették ki házaikból, lakásából az
eladósodott székelyeket. Ezek a székelyek
fogták a kis holmijukat, és kimentek
Moldvába vagy Bukarestbe. </span></div>
<div> </div>
<div><span> </span><span><span> Akkor lett
Bukarest a második legnagyobb magyar
város. Több magyar élt akkor ott, mint
Szegeden!</span></span><span> </span></div>
<div> </div>
<div><span>A román fővárosban már nem tudtak
földet kapni, így ipari munkások lettek,
majd asszimilálódtak. A századfordulóra a
hatalom birtokosai megszégyenítették,
ellehetetlenítették a magyar parasztokat,
székelyeket, ezért elmenekültek az
országból. Másfél millió ember hagyta el
Magyarországot. Ha ők itthon maradnak, akkor
sok minden egészen másképpen alakult volna
1918-ban is! </span></div>
<div> </div>
<div><span>A magyarság másik nagy problémája az
egykézés volt, mely, ha nem így alakul,
akkor ma a Kárpát-medence nagy részén magyar
többség lenne. Az egykézés nagyobb kárt
okozott, mint a két világháború összesen.
Nem szoktunk beszélni arról sem, hogy
Magyarország lélekszámához képest a legtöbb
katonát veszítette az első világháborúban.
Magyarország adta a legnagyobb véráldozatot,
és hogyan jöttünk ki a háborúból? Hogy még
Ausztria is kap egy darabot
Magyarországból! T</span></div>
<div> </div>
<div><span>Mert 1867-ben a földesurak érdekében
hitbizományi törvényt hoztunk, lemondtunk
minden földreform lehetőségéről, átadtuk a
pénzügyet, a hadügyet, a külügyet az osztrák
kormányzónak, és ezért keveredtünk bele az
első világháborúba. </span></div>
<div> </div>
<div><span>– A békediktátum után mi jelentette a
legnagyobb problémát Magyarországon? </span></div>
<div> </div>
<div><span>– <span>Az, hogy nem került sor a
földosztásra. Magyarország megtartotta azt
a torz birtokstruktúrát, ami Mária Terézia
idején kialakult.</span> </span></div>
<div> </div>
<div><span>Ráadásul a megcsonkított országban az
aránytalanságok tovább folytatódtak. A
Horthy-korszak idején egy arisztokrata
kevesebb adót fizetett egy hold föld után,
mint a három-négy holdas törpebirtokos! Nem
vagyok Horthy-ellenes, de nyíltan kell
beszélni ezekről a konfliktusokról, mert
ezek nagyban hozzájárultak az ország és
társadalmának széteséséhez. </span></div>
<div><span><span>Óriási ellentétek teremtődtek
Magyarországon a második világháború után
is. Egész Európában a legmegosztottabb
társadalommá vált a magyar.</span></span><span>
</span></div>
<div> </div>
<div><span>Feljelentések, koncepciós perek
tízezrei is példa nélküliek még a vasfüggöny
keleti oldalán is</span></div>
<div> </div>
<div><span>.</span><span><span> Az állandó
ellenségkeresés talán annak is az oka,
hogy nem tudjuk egymást eléggé
megbecsülni, szeretni. </span></span></div>
<div> </div>
<div><span>Az Andrássy út 60-ban és a recski
kényszermunkatáborban nem oroszok verik és
kínozzák meg a magyarokat, hanem magyarok!
Az, hogy mindez megtörténhetett, nagyon mély
társadalmi okokra vezethetők vissza. </span></div>
<div> </div>
<div><span> Ennél az örökös ellenségkeresésnél
visszautalnék egyetemi tanáromra, I. Tóth
Zoltán történészre, akit 1956 októberében
agyonlőttek. Néprajz–román szakos hallgató
voltam, és ő tanította nekünk a román
történelmet. Tudtam, hogy az 1848-49-es
szabadságharc leveréséből a románok is
bőségesen kivették részüket, azt viszont
tőle tudtam meg, hogy volt egy román
értelmiségi réteg, aki a magyar
forradalommal és annak eszméivel
szimpatizált. Kérdeztük I. Tóth Zoltántól,
hogy a magyar szabadságharc leverése után
mit csináltak azokkal a románokkal, akik
támogatták a magyar szabadságharcot.
Elmondta, hogy nem csináltak velük semmit,
hiszen ugyanolyan románok voltak, mint
ők. </span></div>
<div> </div>
<div><span>A románok érdeke volt, hogy ne
bántsák, hanem minden körülmények között
segítsék egymást. Ez a szemlélet
sajnálatosan kevésbé van meg bennünk
magyarokban, számos történelmi és társadalmi
válság ennek is köszönthető.</span></div>
<div> </div>
<div><span> </span><span><span> – Mit tehetünk
ma a trianoni sebek gyógyulása érdekében? </span></span><span>
</span></div>
<div> </div>
<div><span>– <span>Elsőnek is a magyar
történelemről nyíltan és a lehető
legteljesebben kell beszélnünk, azokról az
eseményekről is, amelyek fájók vagy éppen
nincsenek megírva, túlhangsúlyozva a
történelemkönyveinkben! </span></span></div>
<div> </div>
<div><span><span>Továbbá a magyarságnak mindent
meg kell tennie ahhoz, hogy közösségeket
hozzon létre. </span></span></div>
<div> </div>
<div><span>Kopp Mária a rendszerváltoztatás után
nem sokkal megírta, hogy a magyar nép azért
beteg, mert alig vannak társadalmi
kapcsolatai. </span></div>
<div> </div>
<div><span>A legkisebb közösség a család, de
idehaza minden második házasság felbomlik, a
gyermekek száma nem éri el átlagban az
1,5-öt sem! Egy német átlagosan három-négy
csoportnak, közösségnek a tagja: egy
horgásztársaságnak, egy teniszklubnak, egy
kórusnak, egy egyházi felekezetnek, egy
pártnak stb. </span></div>
<div> </div>
<div><span><span>Magyarországon pedig
elmagányosodott emberek milliói élnek. </span>Az
emberi kapcsolatok felvételének egyik módja
a művészet, a szépség megalkotása és annak
befogadása. A kellő művészeti, esztétikai
nevelést kell az iskoláknak előtérbe
helyezniük, hiszen a lényeg végül is az,
hogy egymásnak örömet okozó tagjai legyenek.
Így alakulhatnak ki tartós közösségek is.
Akár ének-, akár tánccsoportba jár valaki,
az létfontosságú, hiszen ezek alkotják meg
az emberi kapcsolatokat. </span></div>
<div> </div>
<div><span>A közösség élménye pedig nagyobb,
mint a versenyé. Nyáregyháza szüreti bál. </span></div>
<div> </div>
<div><span>A versenyben a cél az, hogy legyőzzük
a másikat. A néphagyomány azért tudott
valamennyi magyar népet megtartani a
Kárpát-medencében, mert következetesen
minden versenyt kiirtott. <span>A népi
játékokban nincs első, második, harmadik,
csak szerepcsere!</span> Így mindenki
mindig boldognak érezheti önmagát.</span></div>
<div> </div>
<div><span> </span><span><span>Hazánk
évszázadok óta a gyökeres ellentétek
országa. Ezen kell változtatni
mindannyiunknak! A kárpát-medencei
magyarság jövője olyan lesz, amilyenné
tagjai egymáshoz fűződő kötelékei,
szeretetkapcsolatai alakítják. </span></span><span>
</span></div>
<div> </div>
<div><span><a
href="https://vasarnap.hu/2020/03/30/andrasfalvy-trianon-nem-csupan-az-elso-vilaghaboru-kovetkezmenye/"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Tóth
Gábor interjúja</a></span></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noreferrer"
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
<div
id="gmail-m_-3751634172456795984gmail-m_4091143094666045885DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2">
<table>
<tbody>
<tr>
<td><a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
alt="" moz-do-not-send="true"
width="46" height="29"></a></td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a
href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noreferrer"
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
Egy másik fórumon az interjú egyes részeire már reagáltam, most ide másolom:<br>
Andrásfalvy egy <br>
kiváló néprajzos. Amit a fokgazdálkodásról írt, azt a mai napig <br>
használjuk. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nem kis személyes <br>
bátorsággal akkor kereste fel a csángókat (éjjel gyalog átkelve a <br>
Kárpátokon), amikor ezt a román hatóságok<br>
finoman szólva nem támogatták. Viszont a történelemről, különösen a <br>
középkori történelemről alkotott képe évtizedekkel ezelőtti, mára <br>
teljesen elavult. Ezt természetesen rajta nem kérjük számon, az életkora<br>
alapján már bőven túl van az aktív kutatói időszakán, de ezekben a <br>
dolgokban nem őt kellene megkérdezni.Túl a kissé <br>
marxista felhangú társadalomképén az egyik legproblematikusabb <br>
kijelentése az Alföld középkori átalakulását érinti. Az a terület <br>
valójában sohasem volt sűrűn lakott. Hiába van sok 11-13. századi lelőhely, az ismert Árpád-kori falvak <br>
egyikében sem került elő megújított ház. Márpedig egy olyan földbe <br>
mélyített építmény, mint ami abban az időben jellemző volt, 40-50 évnél <br>
többet nem bír ki megújítás nélkül. Ma már az újabb kutatások alapján azt is tudjuk, hogy a 13. <br>
században több helyen jelentős homokmozgás volt a területen, a futóhomok<br>
helyenként méteres rétegekben rakódott le. Emiatt az Alföld középső <br>
részének a kiürülése már a tatárjárás előtt elkezdődött, 1241 után pedig<br>
teljesen természetes reakció volt a legeltető állattartás megjelenése <br>
(egyes részeken valószínűleg már a tatárjárás előtt is jelen volt). Az <br>
Alföldön a bronzkor kezdete óta máig összességében jóval hosszabb ideig <br>
volt jellemző a legeltető nagyállat-tartás, mint a földművelés, a <br>
terület egyfajta pulzálást mutat, ami kihat a népességmegtartó <br>
képességére is.Az persze igaz, hogy egyes főurak a <br>
15-16. századra nagyon meggazdagodtak a marhakereskedelemből, de azért <br>
azt se felejtsük el, hogy az összes alföldi mezőváros (Kecskemét, <br>
Nagykörös, Mezőtúr, Debrecen, stb.) mind ebből épült és gazdagodott. És <br>
persze ez volt az egyik olyan ágazat, a rézbányászat mellett, aminek a <br>
hasznából több mint 100 évig, sőt, bizonyos mértékig még tovább, <br>
finanszírozni lehetett a déli végvárrendszer fenntartását és az Oszmán Birodalommal szembeni védekezést. Szemérmesen <br>
hallgatni szokás ennek az anyagi vonzatairól, de egy talpas zsoldos <br>
egyheti zsoldja 0,5 forint. A királyi kincstár teljes éves bevétele <br>
Mátyás korában a csúcsidőszakban 650.000 aranyforint. Ez azt is jelenti,<br>
hogy azok a kétségkívül nem finom lelkű főurak a saját birtokaik <br>
jövedelméből is igen sokat költöttek el a déli határon védelemre, <br>
részben azért, mert birtokaik voltak ott, részben azért, mert a hivatali<br>
kötelezettségeik miatt ezt elvárták tőlük. Nem kell őket ártatlan <br>
angyaloknak látni, egy háborúban edződött katonai elitről beszélünk, <br>
akik hozzászoktak, hogy a konfliktusokat röviden intézzék el. De az <br>
ország érdekét nagyon is szem előtt tartották, és döntő többségük <br>
tehetsége szerint szolgálta is.ÜdvözlettelTrixi<br>
<br>
László Baják <a href="mailto:laszlo.bajak@gmail.com"
target="_blank" moz-do-not-send="true">laszlo.bajak@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2020. máj. 9., Szo, 22:10):Kedves Levente! Andrásfalvy Bertalan egy jószándékú dilettáns, aki történetietlen szempontokat és naív téveszméket képvisel. Ha nem róla lenne szó azt mondtam volna, hogy szemlélete majdnem marxista osztályszemléletű.Ha lesz időm részletesen cáfolatot is irok, egyelőre azt javasolnám, hogy ne vegyük túl komolyan. Nem tükrözi a valós összefüggéseket. Egonnak teljesen igaza van pl. Mária Teréziával kapcsolatban, aki erőteljesen korlátozta a feudális nemesség törekvéseit.Üdv <br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com"
target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> <br>
<br>
<br>
Sziklay Levente <a href="mailto:lsziklay@freemail.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">lsziklay@freemail.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. máj. 9., Szo, 13:29):Egy tanulságos, és alapos gondolkodást igénylő interjú.Szeretettel: Levente Trianon nem csupán az első világháború következménye! Andrásfalvy Bertalan Hazánk évszázadok óta a gyökeres ellentétek országa, ezen kell változtatni – mondta a néprajzkutató. Mindannyiunk felelőssége és munkája kell ahhoz, hogy Magyarország ne legyen a gyökeres ellentétek országa – nyilatkozta lapunknak Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató, az Antall-kormány kultuszminisztere, akivel a trianoni tragédiához vezető utakról, a rendi nemesség önzőségéről és a néphagyományok ma is hasznosítható funkcióiról beszélgettünk. – Trianon századik évfordulójához közeledve mit tudunk mondani, mi vezetett Magyarország széteséséhez? – Trianon nem csupán az első világháború következménye, hanem egy sok évszázados elhibázott, a magyar arisztokrácia érdekeit kiszolgáló politika része, melyben a népet, a magyar parasztságot folyamatosan megfosztották életterétől és lehetőségeitől. A hódoltság után a bécsi udvarnak egyszerűbb volt a magyar arisztokraták igényeit kielégíteni, mint nagy társadalmi, szociális változásokat és földosztást végrehajtani. Az első világháború lezárása során Magyarország ellenségei azzal érveltek, amit sok száz esztendővel azelőtt a magyarok is írtak magukról: Werbőczy István 1514-ben megjelent Tripartitumában ugyanis kimondja, hogy a honfoglalók utódai csak a magyar nemesek. Tehát az egész magyar parasztságot, a népet kitagadta a nemzet tagjai közül! Ez a gondolat Trianonkor, a Beneš-dekrétumok esetében is megjelent: azaz, hogy nincs magyar nép, csak magyar urak vannak és más ajkú, elnyomott szolganépek. Az első világháború után szomszédjaink egyetértettek abban, hogy a magyar urak nagy földbirtokait fel kell osztani az országból megkapott részeken, és azt betelepíteni saját embereikkel. A francia küldött a békediktátum megfogalmazásakor így érvelt: „Nem kell meghagyni a trianoni kis Magyarországot sem, mert nincs magyar nép, csak magyar urak vannak. A nép szlovák, román, szerb vagy éppen német”. Ezzel az érveléssel még az 1980-as években is találkoztam a szlovákok között. – A középkori Magyar Királyság csúcsán kezdődött meg a nemesek és a parasztok konfliktusa? – Nem, már jóval előbb. Sajnos elmondható, hogy a történelmünket a magyar nemesek tették tönkre. 1222-ben a sokak által felmagasztalt Aranybulla nem más, mint a nép mellé állt király hatalmának a csökkentése, de úgy is mondhatnám, hogy az a nemesi nemzet önző kapzsiságát kiszolgáló irat. Az 13. században meginduló marhaexport volt az, ami komoly érdekellentéteket teremtett a nemesség és a parasztság között. A nagyállattartáshoz legelők kellettek, melynek következtében pusztává tették az Alföldet. A történelemkönyvek ma is azt írják, hogy azért jöttek a honfoglaló magyarok a Kárpát-medencébe, mert itt az Alföldön a nagyállattartó életmódhoz szükséges szteppék voltak. Ez azonban nem igaz. A magyar urak változtatták legelővé a tájon addig sokoldalúan gazdálkodó, vízgazdálkodásban is jártas magyar falvak tömegeit. Erőszakkal elvették a földjeiket, hogy azon legelőket létesítsenek, hiszen a magyar marha kelendő lett egész Európában. Felnevelték a szarvasmarhákat, majd saját lábukon vezették őket nyugatra. A nemesek anyagi haszonszerzése vezetett oda, hogy Debrecen határában 30, Kiskunfélegyháza körül legalább 15 falu is elpusztult! Tudjuk a neveiket, a régészek többüknek ismerik helyüket is. A magyarság példátlan önpusztítása a már 13-14. századtól megkezdődött, a magyar nemesség kizsákmányoló szemlélete pedig a hódoltság után sem változott meg. – Mi történt a török kiűzése után? – A magyar nemesség mohósága továbbra is megmaradt. A 18. század elejétől a magyar földesurak elkergetik a jól dolgozó, de öntudatos magyarokat és székelyeket, s helyükre románokat telepítenek be. Ők olcsóbban dolgoznak és a könnyen pénzzé tehető állatállománnyal érkeznek a korábban a színmagyar lakta vidékekre. Wass Albert is megírta, hogy saját ősei is elűzték magyar parasztjaikat! Ismerünk 17-18. századi levelezéseket, feljegyzéseket melyek beszámolnak arról, hogy volt olyan falu, ahol azelőtt egyetlen egy román sem volt, de húsz-harminc év múlva már román többségű lett! Trianon tehát nem az első világháború elvesztésével kezdődött, hanem jóval korábban. – A bécsi udvarnak milyen szerepe volt abban, hogy a magyar parasztság ne tudjon megerősödni? – Mária Terézia szétverte a paraszti közösségeket, és a földesuraknak kedvező politikát folytatott. Hol van még egy olyan erőszakos európai uralkodó, mint ő? 1764-ben a határőrszervezések miatt tárgyalni összejövő, tiltakozó székelyeket lemészárolták, gyerekekkel, asszonyokkal együtt. Hol volt még egy ilyen eset? Ezt Európában az ellenségével sem tette meg egy uralkodó, mert az olyan elítélést váltott ki, de Magyarországon a magyar királyné, akit ma is „kegyes királynéként” említünk, megtette ezt Madéfalván a székelyekkel. Akkor székely családok ezrei hagyták el Erdélyt. Volt még egy nagyon jelentős kivándorlásuk – melyet a történetíróink gyakorta meg sem említenek – az 1870-es években. Addigra teljesen kisemmizték a székelyeket, pont akkor, amikor a románok a térségben erőre kaptak. Egy példát említek csak: a 19. században megalakult az Erdélyi Románok Szövetsége. Ehhez csatlakozott majd a bukaresti ifjúság, az értelmiség is. Létrehoztak egy nagy pénzalapot, egy bankot ez volt az Albina Bank. Az Albina pedig minden románnak, aki magyar házat vagy földet vett, annak kamatmentes kölcsönt adott! Fölvásárolták az eladósodott magyarok és székelyek birtokait, akik nem bírták a rájuk nehezedett terheket megfizetni. Több mint százezer székelyt üldöztek el Erdélyből a 19. század végére. A magyar bankok megbízásából magyar csendőrök kergették ki házaikból, lakásából az eladósodott székelyeket. Ezek a székelyek fogták a kis holmijukat, és kimentek Moldvába vagy Bukarestbe. Akkor lett Bukarest a második legnagyobb magyar város. Több magyar élt akkor ott, mint Szegeden! A román fővárosban már nem tudtak földet kapni, így ipari munkások lettek, majd asszimilálódtak. A századfordulóra a hatalom birtokosai megszégyenítették, ellehetetlenítették a magyar parasztokat, székelyeket, ezért elmenekültek az országból. Másfél millió ember hagyta el Magyarországot. Ha ők itthon maradnak, akkor sok minden egészen másképpen alakult volna 1918-ban is! A magyarság másik nagy problémája az egykézés volt, mely, ha nem így alakul, akkor ma a Kárpát-medence nagy részén magyar többség lenne. Az egykézés nagyobb kárt okozott, mint a két világháború összesen. Nem szoktunk beszélni arról sem, hogy Magyarország lélekszámához képest a legtöbb katonát veszítette az első világháborúban. Magyarország adta a legnagyobb véráldozatot, és hogyan jöttünk ki a háborúból? Hogy még Ausztria is kap egy darabot Magyarországból! T Mert 1867-ben a földesurak érdekében hitbizományi törvényt hoztunk, lemondtunk minden földreform lehetőségéről, átadtuk a pénzügyet, a hadügyet, a külügyet az osztrák kormányzónak, és ezért keveredtünk bele az első világháborúba. – A békediktátum után mi jelentette a legnagyobb problémát Magyarországon? – Az, hogy nem került sor a földosztásra. Magyarország megtartotta azt a torz birtokstruktúrát, ami Mária Terézia idején kialakult. Ráadásul a megcsonkított országban az aránytalanságok tovább folytatódtak. A Horthy-korszak idején egy arisztokrata kevesebb adót fizetett egy hold föld után, mint a három-négy holdas törpebirtokos! Nem vagyok Horthy-ellenes, de nyíltan kell beszélni ezekről a konfliktusokról, mert ezek nagyban hozzájárultak az ország és társadalmának széteséséhez. Óriási ellentétek teremtődtek Magyarországon a második világháború után is. Egész Európában a legmegosztottabb társadalommá vált a magyar. Feljelentések, koncepciós perek tízezrei is példa nélküliek még a vasfüggöny keleti oldalán is . Az állandó ellenségkeresés talán annak is az oka, hogy nem tudjuk egymást eléggé megbecsülni, szeretni. Az Andrássy út 60-ban és a recski kényszermunkatáborban nem oroszok verik és kínozzák meg a magyarokat, hanem magyarok! Az, hogy mindez megtörténhetett, nagyon mély társadalmi okokra vezethetők vissza. Ennél az örökös ellenségkeresésnél visszautalnék egyetemi tanáromra, I. Tóth Zoltán történészre, akit 1956 októberében agyonlőttek. Néprajz–román szakos hallgató voltam, és ő tanította nekünk a román történelmet. Tudtam, hogy az 1848-49-es szabadságharc leveréséből a románok is bőségesen kivették részüket, azt viszont tőle tudtam meg, hogy volt egy román értelmiségi réteg, aki a magyar forradalommal és annak eszméivel szimpatizált. Kérdeztük I. Tóth Zoltántól, hogy a magyar szabadságharc leverése után mit csináltak azokkal a románokkal, akik támogatták a magyar szabadságharcot. Elmondta, hogy nem csináltak velük semmit, hiszen ugyanolyan románok voltak, mint ők. A románok érdeke volt, hogy ne bántsák, hanem minden körülmények között segítsék egymást. Ez a szemlélet sajnálatosan kevésbé van meg bennünk magyarokban, számos történelmi és társadalmi válság ennek is köszönthető. – Mit tehetünk ma a trianoni sebek gyógyulása érdekében? – Elsőnek is a magyar történelemről nyíltan és a lehető legteljesebben kell beszélnünk, azokról az eseményekről is, amelyek fájók vagy éppen nincsenek megírva, túlhangsúlyozva a történelemkönyveinkben! Továbbá a magyarságnak mindent meg kell tennie ahhoz, hogy közösségeket hozzon létre. Kopp Mária a rendszerváltoztatás után nem sokkal megírta, hogy a magyar nép azért beteg, mert alig vannak társadalmi kapcsolatai. A legkisebb közösség a család, de idehaza minden második házasság felbomlik, a gyermekek száma nem éri el átlagban az 1,5-öt sem! Egy német átlagosan három-négy csoportnak, közösségnek a tagja: egy horgásztársaságnak, egy teniszklubnak, egy kórusnak, egy egyházi felekezetnek, egy pártnak stb. Magyarországon pedig elmagányosodott emberek milliói élnek. Az emberi kapcsolatok felvételének egyik módja a művészet, a szépség megalkotása és annak befogadása. A kellő művészeti, esztétikai nevelést kell az iskoláknak előtérbe helyezniük, hiszen a lényeg végül is az, hogy egymásnak örömet okozó tagjai legyenek. Így alakulhatnak ki tartós közösségek is. Akár ének-, akár tánccsoportba jár valaki, az létfontosságú, hiszen ezek alkotják meg az emberi kapcsolatokat. A közösség élménye pedig nagyobb, mint a versenyé. Nyáregyháza szüreti bál. A versenyben a cél az, hogy legyőzzük a másikat. A néphagyomány azért tudott valamennyi magyar népet megtartani a Kárpát-medencében, mert következetesen minden versenyt kiirtott. A népi játékokban nincs első, második, harmadik, csak szerepcsere! Így mindenki mindig boldognak érezheti önmagát. Hazánk évszázadok óta a gyökeres ellentétek országa. Ezen kell változtatni mindannyiunknak! A kárpát-medencei magyarság jövője olyan lesz, amilyenné tagjai egymáshoz fűződő kötelékei, szeretetkapcsolatai alakítják. Tóth Gábor interjúja_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com"
target="_blank" moz-do-not-send="true">www.avast.com</a> <br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>