<div dir="ltr">Nem azt írtam, hogy nemzetiségi jellege volt. Csak arra utaltam, hogy innét ÉK felől, orosz csapatok által behurcolva jött a járvány és itt az ország talán legelmaradottabb részén főleg ruszinok és tótok laktak. </div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. máj. 12., K, 22:19):<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">
<div>
<p>Abban igazad van Laci ,hogy főleg az észak keleti vármegyékben
tört ki a felkelés így ruszin és tót parasztok vettek benne java
részt ,de általában azt írják erről a szaktörténészek,hogy nem
volt különösebb nemzetiségi jellege a felkelésnek,hanem
kifejezetten a társadalmi rétegek közötti bizalmatlanság okozta a
lázadást.</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.05.12. 22:04 keltezéssel, László
Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Egon! Talán annyiban árnyalnám, a
mondandódat, hogy a 1831-es kolerafelkelés csak kisebb részben
szólt a parasztok és az urak ellentétéről, sokkal inkább a
ruszin, és tót parasztok mélységes tudatlanságról, babonás
világlátásukról és az ebből fakadó félelemről és
bizalmatlanságról. Érthető, ha a korabeli emberek nem voltak
fegyelmezettek. A járványokhoz hozzászokhattak, az életük,
fizikai létük viszont alapvetően függött pl. a napszámos
munkától, vándoriparosságtól, a piacra járástól. Hittek benne,
hogy Isten megvédi őket ha akarja, ha nem, akkor amúgy is
haszontalanok a vesztegzárak. Fatalistábbak és
kiszolgáltatottabbak és egyben tudatlanabbak is voltak. Üdv </div>
<div id="gmail-m_3741389418145297449DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table>
<tbody>
<tr>
<td><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img alt="" width="46" height="29"></a></td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank">www.avast.com</a>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. máj. 12., K, 21:05):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div>
<p>Nahát Lacival ,pont egyszerre írtuk a választ az
Andrásfalvy cikkre .</p>
<p>Ne feledkezzünk meg ha már az 1830-s évekről beszélünk a
nagy magyarországi kolera parasztfelkelésről .Lám- lám a
régiek sokkal fegyelmezetlenebbek volta járvány esetén
mint korunk embere .</p>
<p>A parasztok azt hitték a bizmut porra amivel a kutakat
fertőtlenítették hogy a parasztokat megakarják ölni az
urak és egy kb. 45 000 fős felkelés lett belőle .Bár a
parasztok csak kb. másfél tucat urat öltek meg de a
statáriális megtorlás során 100-s nagyságrendű volt a
kivégzettek száma.<br>
</p>
<p>Ez mutatta hogy úr és paraszt között ekkor már nagyon
rossz volt a viszony ez is hatott a reformkor elitjére .</p>
<p>A városi lakosság sem volt hajlandó betartani a kordont
a diákokba és a pesti csőcselékbe még bele is kartácsolt a
karhatalom.</p>
<p>Erről megint az jut eszembe ,hogy folyton a saját
korunkat szidjuk gonosz világnak nevezzük de fentiekből
látni a régi világ gyakran rosszabb volt ,és az emberek
gyakran fegyelmezetlenebbek voltak mint ma , pedig még nem
rontották meg őket az új világ új eszméi .<br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.05.12. 20:41 keltezéssel, László Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Levente! Szerintem az Andrásfalvy
cikk lényegileg hamis. A késő középkori és kora újkori
magyar parasztság európai viszonylatban is igen jó
helyzetben volt. A földesurak a háború és a
munkaerőhiány miatt inkább kedvezményekkel igyekeztek
elcsábítani a parasztokat, semmint kizsákmányolni.
Szabadon költözködhettek, de bármikor szabad
státusba helyezhették magukat, ha elmentek végvári
katonának, hajdúnak, ha beköltöztek a városokba, a
mezővárosokba, ha értelmiségi vagy papi hivatást
választottak, Nem érvényesült az augsburgi vallásbéke
sem, ugyanis.nemigen lehetett tömeges
vallásváltoztatásra kényszeríteni parasztokat stb. A
16-17. században Hatalmas mértékben megnőtt a szabad
elemek száma, joggal vagy anélkül, de a nemesek száma
is. Ennek következtében ez az időszak az ún hungarus
nemzettudat megszületésének és megerősödésének kora is.
A Rákóczi szabadságharcot lezáró kompromisszumos béke
viszont arról szólt, hogy a magyar nemesség elfogadja a
Habsburg uralmat, ha a Habsburgok elismerik a
parasztjaik fölötti hatalmukat.Itt veszett tehát el a
parasztság szabadsága. A XVIII. század lopakodó
abszolutizmusa viszont fokozatosan visszavette a
nemességnek tett engedményeket. (Erdély ekkor nem része
Magyarországnak, hanem egy külön Habsburg tartomány.) A
reformkor politikai gondolkodásának valóban fontos
ösztönzői voltak a lengyel felkelések (1830-tól) ugyanis
a lengyel nemesség azért szenved folyton vereséget, mert
nem hajlandó nyitni a parasztok felé. Ebből okulva a
magyar reformellenzék meghirdeti az érdekegyeztetési
politikáját, azaz a parasztság fokozatos beemelését a
magyar nemzet, illetve "jog sáncai közé". Nem elsősorban
a nemesi eliten múlik, hogy ez csak 1848-ban sikerül
elérni. A magyar parasztság relatíve jó helyzetét nagyon
jól mutatja, hogy keletről, délről tömegesen költöznek
be ruszin, oláh, rác parasztok az országba. Meglepőnek
tűnhet, de a magyar paraszt helyzete gyakorta jobb, mint
a forradalom előtti francia paraszté. Magyarországon a
jobbágyfelszabadítást, de az egész polgári átalakulást
(pl jogegyenlőséget) a magyar nemesség hajtja végre!
Üdv </div>
<div id="gmail-m_3741389418145297449gmail-m_-1737607917929674146DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table>
<tbody>
<tr>
<td><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img alt="" width="46" height="29"></a></td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank">www.avast.com</a>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Sziklay Levente <<a href="mailto:lsziklay@freemail.hu" target="_blank">lsziklay@freemail.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. máj. 12., K, 18:58):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div>
<div>Kedves Mőci, Trixi, Egon, Laci, többiek!</div>
<div> </div>
<div>Fontosnak tartottam a cikket,</div>
<div>
<div>noha egyetértek, hogy a Mária Terézia korát
illető tévedéseiben. Az úrbéri rendezés célja a
parasztvédelem volt (az adófizető, a katonaanyag
védelme) (nem említve Magyarországra rendkívül
káros vámrendeletét) - a királyi Magyarországon
- de nem történt meg Erdélyben.</div>
<div> </div>
<div>A cikk lényegi mondanivalója viszont
ténylegesen áll!</div>
<div> </div>
<div>Társadalmi osztályok, kulturális és tudati,
szolidaritási és termelési, jogi szinten viszont
ténylegesen léteztek.</div>
<div> </div>
<div>Ugyanúgy megvolt a nemesi nemzet, és az egész
társadalmat magába foglaló nemzet koncepciójának
és ideológiájának léte is.</div>
<div> </div>
<div>Ez nem csak nálunk, hanem Franciaországban
is, annyira, hogy voltak olyan elképzelések mind
bal-, mind jobboldalon ami a társadalmi
konfliktusokat a hódító frank, meghódított gall
ellentétre vezeti vissza. (Gobineau, Thierry,
Guizot)</div>
<div>Magyarorsazágon is nagy morális sokkot
jelentett az 1846-os lengyel felkelés, ahol a
nemzeti felkelőkre az osztrák kormányzat által
fellázított parasztok támadtak rá, véres
mészárlásokba is eljutva. (az osztrák hatóságok
fizettek a parasztoknak a nemesek fejéért.
(Érdemes - nem csak ezért - megnézni Wajdának, a
Mennyegző c. filmjét (Wyspiansky darabjából),
ahol a látható ez a jelenet.</div>
<div> </div>
<div>Az Andrásfalvy cikk a levél végén van,
éredemes újra átolvasni - szerintem sok
tanulsággal szolgál a mára!</div>
<div> </div>
<div>Szeretettel:</div>
<div>Levente<br>
"Romhányi Beatrix" <<a href="mailto:t.romhanyi@gmail.com" target="_blank">t.romhanyi@gmail.com</a>>
írta:</div>
<blockquote>
<div dir="ltr">
<div>Egy másik fórumon az interjú egyes
részeire már reagáltam, most ide másolom:</div>
<div><span dir="ltr"><span><span><span>Andrásfalvy
egy kiváló néprajzos. Amit a
fokgazdálkodásról írt, azt a mai
napig használjuk. Azt sem szabad
elfelejteni, hogy nem kis személyes
bátorsággal akkor kereste fel a
csángókat (éjjel gyalog átkelve a
Kárpátokon), amikor ezt a román </span></span><span><span><span>hatóságok
finoman szólva nem támogatták.
Viszont a történelemről, különösen
a középkori történelemről alkotott
képe évtizedekkel ezelőtti, mára
teljesen elavult. Ezt
természetesen rajta nem kérjük
számon, az életkora alapján már
bőven túl van az aktív kutatói
időszakán, de ezekben a dolgokban
nem őt kellene megkérdezni.</span><br>
<span>Túl a kissé marxista felhangú
társadalomképén az egyik
legproblematikusabb kijelentése az
Alföld középkori átalakulását
érinti. Az a terület valójában
sohasem volt sűrűn lakott. Hiába
van sok 11-13. századi lelőhely,
az ismert Árpád-kori falvak
egyikében sem került elő
megújított ház. Márpedig egy olyan
földbe mélyített építmény, mint
ami abban az időben jellemző volt,
40-50 évnél többet nem bír ki
megújítás nélkül. Ma már az újabb
kutatások alapján azt is tudjuk,
hogy a 13. században több helyen
jelentős homokmozgás volt a
területen, a futóhomok helyenként
méteres rétegekben rakódott le.
Emiatt az Alföld középső részének
a kiürülése már a tatárjárás előtt
elkezdődött, 1241 után pedig
teljesen természetes reakció volt
a legeltető állattartás
megjelenése (egyes részeken
valószínűleg már a tatárjárás
előtt is jelen volt). Az Alföldön
a bronzkor kezdete óta máig
összességében jóval hosszabb ideig
volt jellemző a legeltető
nagyállat-tartás, mint a
földművelés, a terület egyfajta
pulzálást mutat, ami kihat a
népességmegtartó képességére is.</span><br>
<span>Az persze igaz, hogy egyes
főurak a 15-16. századra nagyon
meggazdagodtak a
marhakereskedelemből, de azért azt
se felejtsük el, hogy az összes
alföldi mezőváros (Kecskemét,
Nagykörös, Mezőtúr, Debrecen,
stb.) mind ebből épült és
gazdagodott. És persze ez volt az
egyik olyan ágazat, a rézbányászat
mellett, aminek a hasznából több
mint 100 évig, sőt, bizonyos
mértékig még tovább, finanszírozni
lehetett a déli végvárrendszer
fenntartását és az Oszmán
Birodalommal szembeni védekezést.
Szemérmesen hallgatni szokás ennek
az anyagi vonzatairól, de egy
talpas zsoldos egyheti zsoldja 0,5
forint. A királyi kincstár teljes
éves bevétele Mátyás korában a
csúcsidőszakban 650.000
aranyforint. Ez azt is jelenti,
hogy azok a kétségkívül nem finom
lelkű főurak a saját birtokaik
jövedelméből is igen sokat
költöttek el a déli határon
védelemre, részben azért, mert
birtokaik voltak ott, részben
azért, mert a hivatali
kötelezettségeik miatt ezt
elvárták tőlük. Nem kell őket
ártatlan angyaloknak látni, egy
háborúban edződött katonai elitről
beszélünk, akik hozzászoktak, hogy
a konfliktusokat röviden intézzék
el. De az ország érdekét nagyon is
szem előtt tartották, és döntő
többségük tehetsége szerint
szolgálta is.</span></span></span></span></span></div>
<div><span dir="ltr"><span><span><span><span>Üdvözlettel</span></span></span></span></span></div>
<div><span dir="ltr"><span><span><span><span>Trixi</span></span></span></span></span></div>
</div>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">László Baják
<<a>laszlo.bajak@gmail.com</a>>
ezt írta (időpont: 2020. máj. 9., Szo,
22:10):</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div dir="ltr">Kedves Levente! Andrásfalvy
Bertalan egy jószándékú dilettáns, aki
történetietlen szempontokat és
naív téveszméket képvisel. Ha nem róla
lenne szó azt mondtam volna, hogy
szemlélete majdnem marxista
osztályszemléletű.Ha lesz időm részletesen
cáfolatot is irok, egyelőre azt
javasolnám, hogy ne vegyük túl komolyan.
Nem tükrözi a valós összefüggéseket.
Egonnak teljesen igaza van pl. Mária
Teréziával kapcsolatban, aki erőteljesen
korlátozta a feudális nemesség
törekvéseit.Üdv </div>
<div id="gmail-m_3741389418145297449gmail-m_-1737607917929674146gmail-m_-3751634172456795984gmail-m_4091143094666045885DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2">
<table>
<tbody>
<tr>
<td><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img alt="" width="46" height="29"></a></td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank">www.avast.com</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Sziklay
Levente <<a>lsziklay@freemail.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. máj. 9., Szo,
13:29):</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div><span>Egy tanulságos, és alapos
gondolkodást igénylő interjú.</span></div>
<div><span>Szeretettel:</span></div>
<div> </div>
<div><span>Levente</span></div>
<div> </div>
<div><span>Trianon nem csupán az első
világháború következménye!</span></div>
<div> </div>
<div><span>Andrásfalvy Bertalan </span></div>
<div> </div>
<div><span><span>Hazánk évszázadok óta a
gyökeres ellentétek országa, ezen
kell változtatni </span></span></div>
<div> </div>
<div><span>– mondta a néprajzkutató. </span></div>
<div><span><span>Mindannyiunk
felelőssége és munkája kell ahhoz,
hogy Magyarország ne legyen a
gyökeres ellentétek országa</span></span></div>
<div> </div>
<div><span>– nyilatkozta lapunknak
Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas
néprajzkutató, az Antall-kormány
kultuszminisztere, akivel a trianoni
tragédiához vezető utakról, a rendi
nemesség önzőségéről és a
néphagyományok ma is hasznosítható
funkcióiról beszélgettünk. </span></div>
<div> </div>
<div><span>– Trianon századik
évfordulójához közeledve mit tudunk
mondani, mi vezetett Magyarország
széteséséhez? </span></div>
<div> </div>
<div><span>–<span> Trianon nem csupán az
első világháború következménye,
hanem egy sok évszázados
elhibázott, a magyar arisztokrácia
érdekeit kiszolgáló politika
része, melyben a népet, a magyar
parasztságot folyamatosan
megfosztották életterétől és
lehetőségeitől</span>. </span></div>
<div> </div>
<div><span>A hódoltság után a bécsi
udvarnak egyszerűbb volt a magyar
arisztokraták igényeit kielégíteni,
mint nagy társadalmi, szociális
változásokat és földosztást
végrehajtani. </span></div>
<div> </div>
<div><span>Az első világháború lezárása
során Magyarország ellenségei azzal
érveltek, amit sok száz esztendővel
azelőtt a magyarok is írtak
magukról: Werbőczy István 1514-ben
megjelent Tripartitumában ugyanis
kimondja, hogy a honfoglalók
utódai csak a magyar nemesek. Tehát
az egész magyar parasztságot, a
népet kitagadta a nemzet tagjai
közül! Ez a gondolat Trianonkor, a
Beneš-dekrétumok esetében is
megjelent: azaz, hogy nincs magyar
nép, csak magyar urak vannak és más
ajkú, elnyomott szolganépek.</span></div>
<div> </div>
<div><span><span>Az első világháború
után szomszédjaink egyetértettek
abban, hogy a magyar urak nagy
földbirtokait fel kell osztani az
országból megkapott részeken, és
azt betelepíteni saját
embereikkel. </span></span></div>
<div> </div>
<div><span>A francia küldött a
békediktátum megfogalmazásakor így
érvelt: </span></div>
<div> </div>
<div><span>„Nem kell meghagyni a
trianoni kis Magyarországot sem,
mert nincs magyar nép, csak magyar
urak vannak. A nép szlovák, román,
szerb vagy éppen német”. Ezzel az
érveléssel még az 1980-as években is
találkoztam a szlovákok között. </span></div>
<div> </div>
<div><span>– A középkori Magyar
Királyság csúcsán kezdődött meg a
nemesek és a parasztok konfliktusa?
</span></div>
<div> </div>
<div><span>– Nem, már jóval előbb.
Sajnos elmondható, hogy a
történelmünket a magyar nemesek
tették tönkre. 1222-ben a sokak
által felmagasztalt Aranybulla nem
más, mint a nép mellé állt király
hatalmának a csökkentése, de úgy is
mondhatnám, hogy az a nemesi
nemzet önző kapzsiságát kiszolgáló
irat. </span></div>
<div> </div>
<div><span>Az 13. században meginduló
marhaexport volt az, ami komoly
érdekellentéteket teremtett a
nemesség és a parasztság között. A
nagyállattartáshoz legelők
kellettek, melynek következtében
pusztává tették az Alföldet. A
történelemkönyvek ma is azt írják,
hogy azért jöttek a honfoglaló
magyarok a Kárpát-medencébe, mert
itt az Alföldön a nagyállattartó
életmódhoz szükséges szteppék
voltak. Ez azonban nem igaz. </span></div>
<div> </div>
<div><span> A magyar urak változtatták
legelővé a tájon addig sokoldalúan
gazdálkodó, vízgazdálkodásban is
jártas magyar falvak tömegeit.
Erőszakkal elvették a földjeiket,
hogy azon legelőket létesítsenek,
hiszen a magyar marha kelendő lett
egész Európában. Felnevelték a
szarvasmarhákat, majd saját lábukon
vezették őket nyugatra. A nemesek
anyagi haszonszerzése vezetett oda,
hogy Debrecen határában 30,
Kiskunfélegyháza körül legalább 15
falu is elpusztult! Tudjuk a
neveiket, a régészek többüknek
ismerik helyüket is. </span></div>
<div> </div>
<div><span> A magyarság példátlan
önpusztítása a már 13-14. századtól
megkezdődött, a magyar nemesség
kizsákmányoló szemlélete pedig a
hódoltság után sem változott meg.</span></div>
<div> </div>
<div><span>– Mi történt a török kiűzése
után? </span></div>
<div> </div>
<div><span>– A magyar nemesség mohósága
továbbra is megmaradt. <span>A 18.
század elejétől a magyar
földesurak elkergetik a jól
dolgozó, de öntudatos magyarokat
és székelyeket, s helyükre
románokat telepítenek be. Ők
olcsóbban dolgoznak és a könnyen
pénzzé tehető állatállománnyal
érkeznek a korábban a színmagyar
lakta vidékekre.</span> </span></div>
<div> </div>
<div><span><span>Wass Albert is megírta,
hogy saját ősei is elűzték magyar
parasztjaikat! </span> </span></div>
<div> </div>
<div><span>Ismerünk 17-18. századi
levelezéseket, feljegyzéseket melyek
beszámolnak arról, hogy volt olyan
falu, ahol azelőtt egyetlen egy
román sem volt, de húsz-harminc év
múlva már román többségű lett!
Trianon tehát nem az első
világháború elvesztésével kezdődött,
hanem jóval korábban.</span></div>
<div> </div>
<div><span> – A bécsi udvarnak milyen
szerepe volt abban, hogy a magyar
parasztság ne tudjon megerősödni? </span></div>
<div> </div>
<div><span>– Mária Terézia szétverte a
paraszti közösségeket, és a
földesuraknak kedvező politikát
folytatott. Hol van még egy olyan
erőszakos európai uralkodó, mint ő?
1764-ben a határőrszervezések miatt
tárgyalni összejövő, tiltakozó
székelyeket lemészárolták,
gyerekekkel, asszonyokkal együtt.
Hol volt még egy ilyen eset? </span></div>
<div> </div>
<div><span>Ezt Európában az ellenségével
sem tette meg egy uralkodó, mert az
olyan elítélést váltott ki, de
Magyarországon a magyar királyné,
akit ma is „kegyes királynéként”
említünk, megtette ezt Madéfalván a
székelyekkel. </span></div>
<div> </div>
<div><span>Akkor székely családok ezrei
hagyták el Erdélyt.</span></div>
<div> </div>
<div><b><span><span>Volt még egy nagyon
jelentős kivándorlásuk – melyet
a történetíróink gyakorta meg
sem említenek – az 1870-es
években.</span></span></b><span>
</span></div>
<div> </div>
<div><span>Addigra teljesen kisemmizték
a székelyeket, pont akkor, amikor a
románok a térségben erőre kaptak.
Egy példát említek csak: a 19.
században megalakult az Erdélyi
Románok Szövetsége. Ehhez
csatlakozott majd a bukaresti
ifjúság, az értelmiség is.
Létrehoztak egy nagy pénzalapot, egy
bankot ez volt az Albina Bank. </span></div>
<div> </div>
<div><span>Az Albina pedig minden
románnak, aki magyar házat vagy
földet vett, annak kamatmentes
kölcsönt adott! Fölvásárolták az
eladósodott magyarok és székelyek
birtokait, akik nem bírták a rájuk
nehezedett terheket megfizetni. </span></div>
<div> </div>
<div><span>Több mint százezer székelyt
üldöztek el Erdélyből a 19. század
végére. A magyar bankok megbízásából
magyar csendőrök kergették ki
házaikból, lakásából az eladósodott
székelyeket. Ezek a székelyek fogták
a kis holmijukat, és kimentek
Moldvába vagy Bukarestbe. </span></div>
<div> </div>
<div><span> </span><span><span> Akkor
lett Bukarest a második legnagyobb
magyar város. Több magyar élt
akkor ott, mint Szegeden!</span></span><span>
</span></div>
<div> </div>
<div><span>A román fővárosban már nem
tudtak földet kapni, így ipari
munkások lettek, majd
asszimilálódtak. A századfordulóra
a hatalom birtokosai
megszégyenítették,
ellehetetlenítették a magyar
parasztokat, székelyeket, ezért
elmenekültek az országból. Másfél
millió ember hagyta el
Magyarországot. Ha ők itthon
maradnak, akkor sok minden egészen
másképpen alakult volna 1918-ban
is! </span></div>
<div> </div>
<div><span>A magyarság másik nagy
problémája az egykézés volt, mely,
ha nem így alakul, akkor ma a
Kárpát-medence nagy részén magyar
többség lenne. Az egykézés nagyobb
kárt okozott, mint a két világháború
összesen. Nem szoktunk beszélni
arról sem, hogy Magyarország
lélekszámához képest a legtöbb
katonát veszítette az első
világháborúban. Magyarország adta a
legnagyobb véráldozatot, és hogyan
jöttünk ki a háborúból? Hogy még
Ausztria is kap egy darabot
Magyarországból! T</span></div>
<div> </div>
<div><span>Mert 1867-ben a földesurak
érdekében hitbizományi törvényt
hoztunk, lemondtunk minden
földreform lehetőségéről, átadtuk a
pénzügyet, a hadügyet, a külügyet az
osztrák kormányzónak, és ezért
keveredtünk bele az első
világháborúba. </span></div>
<div> </div>
<div><span>– A békediktátum után mi
jelentette a legnagyobb problémát
Magyarországon? </span></div>
<div> </div>
<div><span>– <span>Az, hogy nem került
sor a földosztásra. Magyarország
megtartotta azt a torz
birtokstruktúrát, ami Mária
Terézia idején kialakult.</span> </span></div>
<div> </div>
<div><span>Ráadásul a megcsonkított
országban az aránytalanságok tovább
folytatódtak. A Horthy-korszak
idején egy arisztokrata kevesebb
adót fizetett egy hold föld után,
mint a három-négy holdas
törpebirtokos! Nem vagyok
Horthy-ellenes, de nyíltan kell
beszélni ezekről a konfliktusokról,
mert ezek nagyban hozzájárultak az
ország és társadalmának
széteséséhez. </span></div>
<div><span><span>Óriási ellentétek
teremtődtek Magyarországon a
második világháború után is. Egész
Európában a legmegosztottabb
társadalommá vált a magyar.</span></span><span>
</span></div>
<div> </div>
<div><span>Feljelentések, koncepciós
perek tízezrei is példa nélküliek
még a vasfüggöny keleti oldalán is</span></div>
<div> </div>
<div><span>.</span><span><span> Az
állandó ellenségkeresés talán
annak is az oka, hogy nem tudjuk
egymást eléggé megbecsülni,
szeretni. </span></span></div>
<div> </div>
<div><span>Az Andrássy út 60-ban és a
recski kényszermunkatáborban nem
oroszok verik és kínozzák meg a
magyarokat, hanem magyarok! Az,
hogy mindez megtörténhetett, nagyon
mély társadalmi okokra vezethetők
vissza. </span></div>
<div> </div>
<div><span> Ennél az örökös
ellenségkeresésnél visszautalnék
egyetemi tanáromra, I. Tóth Zoltán
történészre, akit 1956 októberében
agyonlőttek. Néprajz–román szakos
hallgató voltam, és ő tanította
nekünk a román történelmet. Tudtam,
hogy az 1848-49-es szabadságharc
leveréséből a románok is bőségesen
kivették részüket, azt viszont tőle
tudtam meg, hogy volt egy román
értelmiségi réteg, aki a magyar
forradalommal és annak eszméivel
szimpatizált. Kérdeztük I. Tóth
Zoltántól, hogy a magyar
szabadságharc leverése után mit
csináltak azokkal a románokkal, akik
támogatták a magyar szabadságharcot.
Elmondta, hogy nem csináltak velük
semmit, hiszen ugyanolyan románok
voltak, mint ők. </span></div>
<div> </div>
<div><span>A románok érdeke volt, hogy
ne bántsák, hanem minden körülmények
között segítsék egymást. Ez a
szemlélet sajnálatosan kevésbé van
meg bennünk magyarokban, számos
történelmi és társadalmi válság
ennek is köszönthető.</span></div>
<div> </div>
<div><span> </span><span><span> – Mit
tehetünk ma a trianoni sebek
gyógyulása érdekében? </span></span><span>
</span></div>
<div> </div>
<div><span>– <span>Elsőnek is a magyar
történelemről nyíltan és a lehető
legteljesebben kell beszélnünk,
azokról az eseményekről is,
amelyek fájók vagy éppen nincsenek
megírva, túlhangsúlyozva a
történelemkönyveinkben! </span></span></div>
<div> </div>
<div><span><span>Továbbá a magyarságnak
mindent meg kell tennie ahhoz,
hogy közösségeket hozzon létre. </span></span></div>
<div> </div>
<div><span>Kopp Mária a
rendszerváltoztatás után nem sokkal
megírta, hogy a magyar nép azért
beteg, mert alig vannak társadalmi
kapcsolatai. </span></div>
<div> </div>
<div><span>A legkisebb közösség a
család, de idehaza minden második
házasság felbomlik, a gyermekek
száma nem éri el átlagban az 1,5-öt
sem! Egy német átlagosan három-négy
csoportnak, közösségnek a tagja: egy
horgásztársaságnak, egy
teniszklubnak, egy kórusnak, egy
egyházi felekezetnek, egy pártnak
stb. </span></div>
<div> </div>
<div><span><span>Magyarországon pedig
elmagányosodott emberek milliói
élnek. </span>Az emberi
kapcsolatok felvételének egyik módja
a művészet, a szépség megalkotása és
annak befogadása. A kellő művészeti,
esztétikai nevelést kell az
iskoláknak előtérbe helyezniük,
hiszen a lényeg végül is az, hogy
egymásnak örömet okozó tagjai
legyenek. Így alakulhatnak ki tartós
közösségek is. Akár ének-, akár
tánccsoportba jár valaki, az
létfontosságú, hiszen ezek alkotják
meg az emberi kapcsolatokat. </span></div>
<div> </div>
<div><span>A közösség élménye pedig
nagyobb, mint a versenyé.
Nyáregyháza szüreti bál. </span></div>
<div> </div>
<div><span>A versenyben a cél az, hogy
legyőzzük a másikat. A néphagyomány
azért tudott valamennyi magyar népet
megtartani a Kárpát-medencében, mert
következetesen minden versenyt
kiirtott. <span>A népi
játékokban nincs első, második,
harmadik, csak szerepcsere!</span>
Így mindenki mindig boldognak
érezheti önmagát.</span></div>
<div> </div>
<div><span> </span><span><span>Hazánk
évszázadok óta a gyökeres
ellentétek országa. Ezen kell
változtatni mindannyiunknak! A
kárpát-medencei magyarság jövője
olyan lesz, amilyenné tagjai
egymáshoz fűződő kötelékei,
szeretetkapcsolatai alakítják. </span></span><span>
</span></div>
<div> </div>
<div><span><a href="https://vasarnap.hu/2020/03/30/andrasfalvy-trianon-nem-csupan-az-elso-vilaghaboru-kovetkezmenye/" target="_blank">Tóth Gábor
interjúja</a></span></div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
<div id="gmail-m_3741389418145297449gmail-m_-1737607917929674146gmail-m_-3751634172456795984gmail-m_4091143094666045885DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2">
<table>
<tbody>
<tr>
<td><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img alt="" width="46" height="29"></a></td>
<td>Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank">www.avast.com</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a>Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
Egy másik fórumon az interjú egyes részeire már reagáltam, most ide másolom:<br>
Andrásfalvy egy <br>
kiváló néprajzos. Amit a fokgazdálkodásról írt, azt a mai napig <br>
használjuk. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nem kis személyes <br>
bátorsággal akkor kereste fel a csángókat (éjjel gyalog átkelve a <br>
Kárpátokon), amikor ezt a román hatóságok<br>
finoman szólva nem támogatták. Viszont a történelemről, különösen a <br>
középkori történelemről alkotott képe évtizedekkel ezelőtti, mára <br>
teljesen elavult. Ezt természetesen rajta nem kérjük számon, az életkora<br>
alapján már bőven túl van az aktív kutatói időszakán, de ezekben a <br>
dolgokban nem őt kellene megkérdezni.Túl a kissé <br>
marxista felhangú társadalomképén az egyik legproblematikusabb <br>
kijelentése az Alföld középkori átalakulását érinti. Az a terület <br>
valójában sohasem volt sűrűn lakott. Hiába van sok 11-13. századi lelőhely, az ismert Árpád-kori falvak <br>
egyikében sem került elő megújított ház. Márpedig egy olyan földbe <br>
mélyített építmény, mint ami abban az időben jellemző volt, 40-50 évnél <br>
többet nem bír ki megújítás nélkül. Ma már az újabb kutatások alapján azt is tudjuk, hogy a 13. <br>
században több helyen jelentős homokmozgás volt a területen, a futóhomok<br>
helyenként méteres rétegekben rakódott le. Emiatt az Alföld középső <br>
részének a kiürülése már a tatárjárás előtt elkezdődött, 1241 után pedig<br>
teljesen természetes reakció volt a legeltető állattartás megjelenése <br>
(egyes részeken valószínűleg már a tatárjárás előtt is jelen volt). Az <br>
Alföldön a bronzkor kezdete óta máig összességében jóval hosszabb ideig <br>
volt jellemző a legeltető nagyállat-tartás, mint a földművelés, a <br>
terület egyfajta pulzálást mutat, ami kihat a népességmegtartó <br>
képességére is.Az persze igaz, hogy egyes főurak a <br>
15-16. századra nagyon meggazdagodtak a marhakereskedelemből, de azért <br>
azt se felejtsük el, hogy az összes alföldi mezőváros (Kecskemét, <br>
Nagykörös, Mezőtúr, Debrecen, stb.) mind ebből épült és gazdagodott. És <br>
persze ez volt az egyik olyan ágazat, a rézbányászat mellett, aminek a <br>
hasznából több mint 100 évig, sőt, bizonyos mértékig még tovább, <br>
finanszírozni lehetett a déli végvárrendszer fenntartását és az Oszmán Birodalommal szembeni védekezést. Szemérmesen <br>
hallgatni szokás ennek az anyagi vonzatairól, de egy talpas zsoldos <br>
egyheti zsoldja 0,5 forint. A királyi kincstár teljes éves bevétele <br>
Mátyás korában a csúcsidőszakban 650.000 aranyforint. Ez azt is jelenti,<br>
hogy azok a kétségkívül nem finom lelkű főurak a saját birtokaik <br>
jövedelméből is igen sokat költöttek el a déli határon védelemre, <br>
részben azért, mert birtokaik voltak ott, részben azért, mert a hivatali<br>
kötelezettségeik miatt ezt elvárták tőlük. Nem kell őket ártatlan <br>
angyaloknak látni, egy háborúban edződött katonai elitről beszélünk, <br>
akik hozzászoktak, hogy a konfliktusokat röviden intézzék el. De az <br>
ország érdekét nagyon is szem előtt tartották, és döntő többségük <br>
tehetsége szerint szolgálta is.ÜdvözlettelTrixi<br>
<br>
László Baják <a href="mailto:laszlo.bajak@gmail.com" target="_blank">laszlo.bajak@gmail.com</a>> ezt írta (időpont: 2020. máj. 9., Szo, 22:10):Kedves Levente! Andrásfalvy Bertalan egy jószándékú dilettáns, aki történetietlen szempontokat és naív téveszméket képvisel. Ha nem róla lenne szó azt mondtam volna, hogy szemlélete majdnem marxista osztályszemléletű.Ha lesz időm részletesen cáfolatot is irok, egyelőre azt javasolnám, hogy ne vegyük túl komolyan. Nem tükrözi a valós összefüggéseket. Egonnak teljesen igaza van pl. Mária Teréziával kapcsolatban, aki erőteljesen korlátozta a feudális nemesség törekvéseit.Üdv <br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a> <br>
<br>
<br>
Sziklay Levente <a href="mailto:lsziklay@freemail.hu" target="_blank">lsziklay@freemail.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. máj. 9., Szo, 13:29):Egy tanulságos, és alapos gondolkodást igénylő interjú.Szeretettel: Levente Trianon nem csupán az első világháború következménye! Andrásfalvy Bertalan Hazánk évszázadok óta a gyökeres ellentétek országa, ezen kell változtatni – mondta a néprajzkutató. Mindannyiunk felelőssége és munkája kell ahhoz, hogy Magyarország ne legyen a gyökeres ellentétek országa – nyilatkozta lapunknak Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató, az Antall-kormány kultuszminisztere, akivel a trianoni tragédiához vezető utakról, a rendi nemesség önzőségéről és a néphagyományok ma is hasznosítható funkcióiról beszélgettünk. – Trianon századik évfordulójához közeledve mit tudunk mondani, mi vezetett Magyarország széteséséhez? – Trianon nem csupán az első világháború következménye, hanem egy sok évszázados elhibázott, a magyar arisztokrácia érdekeit kiszolgáló politika része, melyben a népet, a magyar parasztságot folyamatosan megfosztották életterétől és lehetőségeitől. A hódoltság után a bécsi udvarnak egyszerűbb volt a magyar arisztokraták igényeit kielégíteni, mint nagy társadalmi, szociális változásokat és földosztást végrehajtani. Az első világháború lezárása során Magyarország ellenségei azzal érveltek, amit sok száz esztendővel azelőtt a magyarok is írtak magukról: Werbőczy István 1514-ben megjelent Tripartitumában ugyanis kimondja, hogy a honfoglalók utódai csak a magyar nemesek. Tehát az egész magyar parasztságot, a népet kitagadta a nemzet tagjai közül! Ez a gondolat Trianonkor, a Beneš-dekrétumok esetében is megjelent: azaz, hogy nincs magyar nép, csak magyar urak vannak és más ajkú, elnyomott szolganépek. Az első világháború után szomszédjaink egyetértettek abban, hogy a magyar urak nagy földbirtokait fel kell osztani az országból megkapott részeken, és azt betelepíteni saját embereikkel. A francia küldött a békediktátum megfogalmazásakor így érvelt: „Nem kell meghagyni a trianoni kis Magyarországot sem, mert nincs magyar nép, csak magyar urak vannak. A nép szlovák, román, szerb vagy éppen német”. Ezzel az érveléssel még az 1980-as években is találkoztam a szlovákok között. – A középkori Magyar Királyság csúcsán kezdődött meg a nemesek és a parasztok konfliktusa? – Nem, már jóval előbb. Sajnos elmondható, hogy a történelmünket a magyar nemesek tették tönkre. 1222-ben a sokak által felmagasztalt Aranybulla nem más, mint a nép mellé állt király hatalmának a csökkentése, de úgy is mondhatnám, hogy az a nemesi nemzet önző kapzsiságát kiszolgáló irat. Az 13. században meginduló marhaexport volt az, ami komoly érdekellentéteket teremtett a nemesség és a parasztság között. A nagyállattartáshoz legelők kellettek, melynek következtében pusztává tették az Alföldet. A történelemkönyvek ma is azt írják, hogy azért jöttek a honfoglaló magyarok a Kárpát-medencébe, mert itt az Alföldön a nagyállattartó életmódhoz szükséges szteppék voltak. Ez azonban nem igaz. A magyar urak változtatták legelővé a tájon addig sokoldalúan gazdálkodó, vízgazdálkodásban is jártas magyar falvak tömegeit. Erőszakkal elvették a földjeiket, hogy azon legelőket létesítsenek, hiszen a magyar marha kelendő lett egész Európában. Felnevelték a szarvasmarhákat, majd saját lábukon vezették őket nyugatra. A nemesek anyagi haszonszerzése vezetett oda, hogy Debrecen határában 30, Kiskunfélegyháza körül legalább 15 falu is elpusztult! Tudjuk a neveiket, a régészek többüknek ismerik helyüket is. A magyarság példátlan önpusztítása a már 13-14. századtól megkezdődött, a magyar nemesség kizsákmányoló szemlélete pedig a hódoltság után sem változott meg. – Mi történt a török kiűzése után? – A magyar nemesség mohósága továbbra is megmaradt. A 18. század elejétől a magyar földesurak elkergetik a jól dolgozó, de öntudatos magyarokat és székelyeket, s helyükre románokat telepítenek be. Ők olcsóbban dolgoznak és a könnyen pénzzé tehető állatállománnyal érkeznek a korábban a színmagyar lakta vidékekre. Wass Albert is megírta, hogy saját ősei is elűzték magyar parasztjaikat! Ismerünk 17-18. századi levelezéseket, feljegyzéseket melyek beszámolnak arról, hogy volt olyan falu, ahol azelőtt egyetlen egy román sem volt, de húsz-harminc év múlva már román többségű lett! Trianon tehát nem az első világháború elvesztésével kezdődött, hanem jóval korábban. – A bécsi udvarnak milyen szerepe volt abban, hogy a magyar parasztság ne tudjon megerősödni? – Mária Terézia szétverte a paraszti közösségeket, és a földesuraknak kedvező politikát folytatott. Hol van még egy olyan erőszakos európai uralkodó, mint ő? 1764-ben a határőrszervezések miatt tárgyalni összejövő, tiltakozó székelyeket lemészárolták, gyerekekkel, asszonyokkal együtt. Hol volt még egy ilyen eset? Ezt Európában az ellenségével sem tette meg egy uralkodó, mert az olyan elítélést váltott ki, de Magyarországon a magyar királyné, akit ma is „kegyes királynéként” említünk, megtette ezt Madéfalván a székelyekkel. Akkor székely családok ezrei hagyták el Erdélyt. Volt még egy nagyon jelentős kivándorlásuk – melyet a történetíróink gyakorta meg sem említenek – az 1870-es években. Addigra teljesen kisemmizték a székelyeket, pont akkor, amikor a románok a térségben erőre kaptak. Egy példát említek csak: a 19. században megalakult az Erdélyi Románok Szövetsége. Ehhez csatlakozott majd a bukaresti ifjúság, az értelmiség is. Létrehoztak egy nagy pénzalapot, egy bankot ez volt az Albina Bank. Az Albina pedig minden románnak, aki magyar házat vagy földet vett, annak kamatmentes kölcsönt adott! Fölvásárolták az eladósodott magyarok és székelyek birtokait, akik nem bírták a rájuk nehezedett terheket megfizetni. Több mint százezer székelyt üldöztek el Erdélyből a 19. század végére. A magyar bankok megbízásából magyar csendőrök kergették ki házaikból, lakásából az eladósodott székelyeket. Ezek a székelyek fogták a kis holmijukat, és kimentek Moldvába vagy Bukarestbe. Akkor lett Bukarest a második legnagyobb magyar város. Több magyar élt akkor ott, mint Szegeden! A román fővárosban már nem tudtak földet kapni, így ipari munkások lettek, majd asszimilálódtak. A századfordulóra a hatalom birtokosai megszégyenítették, ellehetetlenítették a magyar parasztokat, székelyeket, ezért elmenekültek az országból. Másfél millió ember hagyta el Magyarországot. Ha ők itthon maradnak, akkor sok minden egészen másképpen alakult volna 1918-ban is! A magyarság másik nagy problémája az egykézés volt, mely, ha nem így alakul, akkor ma a Kárpát-medence nagy részén magyar többség lenne. Az egykézés nagyobb kárt okozott, mint a két világháború összesen. Nem szoktunk beszélni arról sem, hogy Magyarország lélekszámához képest a legtöbb katonát veszítette az első világháborúban. Magyarország adta a legnagyobb véráldozatot, és hogyan jöttünk ki a háborúból? Hogy még Ausztria is kap egy darabot Magyarországból! T Mert 1867-ben a földesurak érdekében hitbizományi törvényt hoztunk, lemondtunk minden földreform lehetőségéről, átadtuk a pénzügyet, a hadügyet, a külügyet az osztrák kormányzónak, és ezért keveredtünk bele az első világháborúba. – A békediktátum után mi jelentette a legnagyobb problémát Magyarországon? – Az, hogy nem került sor a földosztásra. Magyarország megtartotta azt a torz birtokstruktúrát, ami Mária Terézia idején kialakult. Ráadásul a megcsonkított országban az aránytalanságok tovább folytatódtak. A Horthy-korszak idején egy arisztokrata kevesebb adót fizetett egy hold föld után, mint a három-négy holdas törpebirtokos! Nem vagyok Horthy-ellenes, de nyíltan kell beszélni ezekről a konfliktusokról, mert ezek nagyban hozzájárultak az ország és társadalmának széteséséhez. Óriási ellentétek teremtődtek Magyarországon a második világháború után is. Egész Európában a legmegosztottabb társadalommá vált a magyar. Feljelentések, koncepciós perek tízezrei is példa nélküliek még a vasfüggöny keleti oldalán is . Az állandó ellenségkeresés talán annak is az oka, hogy nem tudjuk egymást eléggé megbecsülni, szeretni. Az Andrássy út 60-ban és a recski kényszermunkatáborban nem oroszok verik és kínozzák meg a magyarokat, hanem magyarok! Az, hogy mindez megtörténhetett, nagyon mély társadalmi okokra vezethetők vissza. Ennél az örökös ellenségkeresésnél visszautalnék egyetemi tanáromra, I. Tóth Zoltán történészre, akit 1956 októberében agyonlőttek. Néprajz–román szakos hallgató voltam, és ő tanította nekünk a román történelmet. Tudtam, hogy az 1848-49-es szabadságharc leveréséből a románok is bőségesen kivették részüket, azt viszont tőle tudtam meg, hogy volt egy román értelmiségi réteg, aki a magyar forradalommal és annak eszméivel szimpatizált. Kérdeztük I. Tóth Zoltántól, hogy a magyar szabadságharc leverése után mit csináltak azokkal a románokkal, akik támogatták a magyar szabadságharcot. Elmondta, hogy nem csináltak velük semmit, hiszen ugyanolyan románok voltak, mint ők. A románok érdeke volt, hogy ne bántsák, hanem minden körülmények között segítsék egymást. Ez a szemlélet sajnálatosan kevésbé van meg bennünk magyarokban, számos történelmi és társadalmi válság ennek is köszönthető. – Mit tehetünk ma a trianoni sebek gyógyulása érdekében? – Elsőnek is a magyar történelemről nyíltan és a lehető legteljesebben kell beszélnünk, azokról az eseményekről is, amelyek fájók vagy éppen nincsenek megírva, túlhangsúlyozva a történelemkönyveinkben! Továbbá a magyarságnak mindent meg kell tennie ahhoz, hogy közösségeket hozzon létre. Kopp Mária a rendszerváltoztatás után nem sokkal megírta, hogy a magyar nép azért beteg, mert alig vannak társadalmi kapcsolatai. A legkisebb közösség a család, de idehaza minden második házasság felbomlik, a gyermekek száma nem éri el átlagban az 1,5-öt sem! Egy német átlagosan három-négy csoportnak, közösségnek a tagja: egy horgásztársaságnak, egy teniszklubnak, egy kórusnak, egy egyházi felekezetnek, egy pártnak stb. Magyarországon pedig elmagányosodott emberek milliói élnek. Az emberi kapcsolatok felvételének egyik módja a művészet, a szépség megalkotása és annak befogadása. A kellő művészeti, esztétikai nevelést kell az iskoláknak előtérbe helyezniük, hiszen a lényeg végül is az, hogy egymásnak örömet okozó tagjai legyenek. Így alakulhatnak ki tartós közösségek is. Akár ének-, akár tánccsoportba jár valaki, az létfontosságú, hiszen ezek alkotják meg az emberi kapcsolatokat. A közösség élménye pedig nagyobb, mint a versenyé. Nyáregyháza szüreti bál. A versenyben a cél az, hogy legyőzzük a másikat. A néphagyomány azért tudott valamennyi magyar népet megtartani a Kárpát-medencében, mert következetesen minden versenyt kiirtott. A népi játékokban nincs első, második, harmadik, csak szerepcsere! Így mindenki mindig boldognak érezheti önmagát. Hazánk évszázadok óta a gyökeres ellentétek országa. Ezen kell változtatni mindannyiunknak! A kárpát-medencei magyarság jövője olyan lesz, amilyenné tagjai egymáshoz fűződő kötelékei, szeretetkapcsolatai alakítják. Tóth Gábor interjúja_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avast.com" target="_blank">www.avast.com</a> <br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote>
</div>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote></div>