<div><span style="font-size:14px">Egy tanulságos, és alapos gondolkodást igénylő interjú.</span></div><div><span style="font-size:14px">Szeretettel:</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Levente</span></div><div> </div><div><span style="font-size:18px">Trianon nem csupán az első világháború következménye!</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Andrásfalvy Bertalan </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="background-color:#f1c40f">Hazánk évszázadok óta a gyökeres ellentétek országa, ezen kell változtatni </span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">– mondta a néprajzkutató.  </span></div><div><span style="font-size:18px"><span style="background-color:#f1c40f">Mindannyiunk felelőssége és munkája kell ahhoz, hogy Magyarország ne legyen a gyökeres ellentétek országa</span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">– nyilatkozta lapunknak Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató, az Antall-kormány kultuszminisztere, akivel a trianoni tragédiához vezető utakról, a rendi nemesség önzőségéről és a néphagyományok ma is hasznosítható funkcióiról beszélgettünk.  </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">– Trianon századik évfordulójához közeledve mit tudunk mondani, mi vezetett Magyarország széteséséhez? </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">–<span style="background-color:#f1c40f"> Trianon nem csupán az első világháború következménye, hanem egy sok évszázados elhibázott, a magyar arisztokrácia érdekeit kiszolgáló politika része, melyben a népet, a magyar parasztságot folyamatosan megfosztották életterétől és lehetőségeitől</span>. A hódoltság után a bécsi udvarnak egyszerűbb volt a magyar arisztokraták igényeit kielégíteni, mint nagy társadalmi, szociális változásokat és földosztást végrehajtani. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Az első világháború lezárása során Magyarország ellenségei azzal érveltek, amit sok száz esztendővel azelőtt a magyarok is írtak magukról: Werbőczy István 1514-ben megjelent Tripartitumában ugyanis kimondja, hogy      a honfoglalók utódai csak a magyar nemesek. Tehát az egész magyar parasztságot, a népet kitagadta a nemzet tagjai közül!   Ez a gondolat Trianonkor, a Beneš-dekrétumok esetében is megjelent: azaz, hogy nincs magyar nép, csak magyar urak vannak és más ajkú, elnyomott szolganépek.</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="background-color:#f1c40f">Az első világháború után szomszédjaink egyetértettek abban, hogy a magyar urak nagy földbirtokait fel kell osztani az országból megkapott részeken, és azt betelepíteni saját embereikkel. </span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">A francia küldött a békediktátum megfogalmazásakor így érvelt: </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">„Nem kell meghagyni a trianoni kis Magyarországot sem, mert nincs magyar nép, csak magyar urak vannak. A nép szlovák, román, szerb vagy éppen német”.  Ezzel az érveléssel még az 1980-as években is találkoztam a szlovákok között. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">– A középkori Magyar Királyság csúcsán kezdődött meg a nemesek és a parasztok konfliktusa?  </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">– Nem, már jóval előbb. Sajnos elmondható, hogy a történelmünket a magyar nemesek tették tönkre. 1222-ben a sokak által felmagasztalt Aranybulla nem más, mint a nép mellé állt király hatalmának a csökkentése, de úgy is mondhatnám, hogy az      a nemesi nemzet önző kapzsiságát kiszolgáló irat.  </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Az 13. században meginduló marhaexport volt az, ami komoly érdekellentéteket teremtett a nemesség és a parasztság között. A nagyállattartáshoz legelők kellettek, melynek következtében pusztává tették az Alföldet. A történelemkönyvek ma is azt írják, hogy azért jöttek a honfoglaló magyarok a Kárpát-medencébe, mert itt az Alföldön a nagyállattartó életmódhoz szükséges szteppék voltak. Ez azonban nem igaz.    </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">  A magyar urak változtatták legelővé a tájon addig sokoldalúan gazdálkodó, vízgazdálkodásban is jártas magyar falvak tömegeit.  Erőszakkal elvették a földjeiket, hogy azon legelőket létesítsenek, hiszen a magyar marha kelendő lett egész Európában. Felnevelték a szarvasmarhákat, majd saját lábukon vezették őket nyugatra. A nemesek anyagi haszonszerzése vezetett oda, hogy Debrecen határában 30, Kiskunfélegyháza körül legalább 15 falu is elpusztult! Tudjuk a neveiket, a régészek többüknek ismerik helyüket is.    </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">  A magyarság példátlan önpusztítása a már 13-14. századtól megkezdődött, a magyar nemesség kizsákmányoló szemlélete pedig a hódoltság után sem változott meg.</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">– Mi történt a török kiűzése után?  </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">– A magyar nemesség mohósága továbbra is megmaradt. <span style="background-color:#f1c40f">A 18. század elejétől a magyar földesurak elkergetik a jól dolgozó, de öntudatos magyarokat és székelyeket, s helyükre románokat telepítenek be. Ők olcsóbban dolgoznak és a könnyen pénzzé tehető állatállománnyal érkeznek a korábban a színmagyar lakta vidékekre.</span>      </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="background-color:#2ecc71">Wass Albert is megírta, hogy saját ősei is elűzték magyar parasztjaikat! </span> </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Ismerünk 17-18. századi levelezéseket, feljegyzéseket melyek beszámolnak arról, hogy volt olyan falu, ahol azelőtt egyetlen egy román sem volt, de húsz-harminc év múlva már román többségű lett! Trianon tehát nem az első világháború elvesztésével kezdődött, hanem jóval korábban.</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">  – A bécsi udvarnak milyen szerepe volt abban, hogy a magyar parasztság ne tudjon megerősödni? </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">– Mária Terézia szétverte a paraszti közösségeket, és a földesuraknak kedvező politikát folytatott. Hol van még egy olyan erőszakos európai uralkodó, mint ő? 1764-ben a határőrszervezések miatt tárgyalni összejövő, tiltakozó székelyeket lemészárolták, gyerekekkel, asszonyokkal együtt. Hol volt még egy ilyen eset?     </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Ezt Európában az ellenségével sem tette meg egy uralkodó, mert az olyan elítélést váltott ki, de Magyarországon a magyar királyné, akit ma is „kegyes királynéként” említünk, megtette ezt Madéfalván a székelyekkel. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Akkor székely családok ezrei hagyták el Erdélyt.</span></div><div> </div><div><b><span style="font-size:18px"><span style="background-color:#f1c40f">Volt még egy nagyon jelentős kivándorlásuk – melyet a történetíróink gyakorta meg sem említenek – az 1870-es években.</span></span></b><span style="font-size:14px"> </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Addigra teljesen kisemmizték a székelyeket, pont akkor, amikor a románok a térségben erőre kaptak. Egy példát említek csak: a 19. században megalakult az Erdélyi Románok Szövetsége. Ehhez csatlakozott majd a bukaresti ifjúság, az értelmiség is. Létrehoztak egy nagy pénzalapot, egy bankot ez volt az Albina Bank.     </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Az Albina pedig minden románnak, aki magyar házat vagy földet vett, annak kamatmentes kölcsönt adott! Fölvásárolták az eladósodott magyarok és székelyek birtokait, akik nem bírták a rájuk nehezedett terheket megfizetni.  </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Több mint százezer székelyt üldöztek el Erdélyből a 19. század végére. A magyar bankok megbízásából magyar csendőrök kergették ki házaikból, lakásából az eladósodott székelyeket. Ezek a székelyek fogták a kis holmijukat, és kimentek Moldvába vagy Bukarestbe. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">    </span><span style="font-size:18px"><span style="background-color:#f1c40f"> Akkor lett Bukarest a második legnagyobb magyar város. Több magyar élt akkor ott, mint Szegeden!</span></span><span style="font-size:14px">  </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">A román fővárosban már nem tudtak földet kapni, így ipari munkások lettek, majd asszimilálódtak.  A századfordulóra a hatalom birtokosai megszégyenítették, ellehetetlenítették a magyar parasztokat, székelyeket, ezért elmenekültek az országból. Másfél millió ember hagyta el Magyarországot. Ha ők itthon maradnak, akkor sok minden egészen másképpen alakult volna 1918-ban is!     </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">A magyarság másik nagy problémája az egykézés volt, mely, ha nem így alakul, akkor ma a Kárpát-medence nagy részén magyar többség lenne.  Az egykézés nagyobb kárt okozott, mint a két világháború összesen. Nem szoktunk beszélni arról sem, hogy Magyarország lélekszámához képest a legtöbb katonát veszítette az első világháborúban. Magyarország adta a legnagyobb véráldozatot, és hogyan jöttünk ki a háborúból? Hogy még Ausztria is kap egy darabot Magyarországból!  T</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Mert 1867-ben a földesurak érdekében hitbizományi törvényt hoztunk, lemondtunk minden földreform lehetőségéről, átadtuk a pénzügyet, a hadügyet, a külügyet az osztrák kormányzónak, és ezért keveredtünk bele az első világháborúba. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">– A békediktátum után mi jelentette a legnagyobb problémát Magyarországon?  </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">– <span style="background-color:#f1c40f">Az, hogy nem került sor a földosztásra. Magyarország megtartotta azt a torz birtokstruktúrát, ami Mária Terézia idején kialakult.</span> </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Ráadásul a megcsonkított országban az aránytalanságok tovább folytatódtak. A Horthy-korszak idején egy arisztokrata kevesebb adót fizetett egy hold föld után, mint a három-négy holdas törpebirtokos! Nem vagyok Horthy-ellenes, de nyíltan kell beszélni ezekről a konfliktusokról, mert ezek nagyban hozzájárultak az ország és társadalmának széteséséhez. </span></div><div><span style="font-size:18px"><span style="background-color:#f1c40f">Óriási ellentétek teremtődtek Magyarországon a második világháború után is. Egész Európában a legmegosztottabb társadalommá vált a magyar.</span></span><span style="font-size:14px"> </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Feljelentések, koncepciós perek tízezrei is példa nélküliek még a vasfüggöny keleti oldalán is</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">.</span><span style="font-size:18px"><span style="background-color:#f1c40f"> Az állandó ellenségkeresés talán annak is az oka, hogy nem tudjuk egymást eléggé megbecsülni, szeretni.      </span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Az Andrássy út 60-ban és a recski kényszermunkatáborban nem oroszok verik és kínozzák meg a magyarokat, hanem magyarok!  Az, hogy mindez megtörténhetett, nagyon mély társadalmi okokra vezethetők vissza.  </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">  Ennél az örökös ellenségkeresésnél visszautalnék egyetemi tanáromra, I. Tóth Zoltán történészre, akit 1956 októberében agyonlőttek. Néprajz–román szakos hallgató voltam, és ő tanította nekünk a román történelmet. Tudtam, hogy az 1848-49-es szabadságharc leveréséből a románok is bőségesen kivették részüket, azt viszont tőle tudtam meg, hogy volt egy román értelmiségi réteg, aki a magyar forradalommal és annak eszméivel szimpatizált. Kérdeztük I. Tóth Zoltántól, hogy a magyar szabadságharc leverése után mit csináltak azokkal a románokkal, akik támogatták a magyar szabadságharcot. Elmondta, hogy nem csináltak velük semmit, hiszen ugyanolyan románok voltak, mint ők.      </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">A románok érdeke volt, hogy ne bántsák, hanem minden körülmények között segítsék egymást.  Ez a szemlélet sajnálatosan kevésbé van meg bennünk magyarokban, számos történelmi és társadalmi válság ennek is köszönthető.</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"> </span><span style="font-size:18px"><span style="background-color:#f1c40f"> – Mit tehetünk ma a trianoni sebek gyógyulása érdekében? </span></span><span style="font-size:14px"> </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">– <span style="background-color:#f1c40f">Elsőnek is a magyar történelemről nyíltan és a lehető legteljesebben kell beszélnünk, azokról az eseményekről is, amelyek fájók vagy éppen nincsenek megírva, túlhangsúlyozva a történelemkönyveinkben! </span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="background-color:#2ecc71">Továbbá a magyarságnak mindent meg kell tennie ahhoz, hogy közösségeket hozzon létre. </span></span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">Kopp Mária a rendszerváltoztatás után nem sokkal megírta, hogy a magyar nép azért beteg, mert alig vannak társadalmi kapcsolatai.     </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">A legkisebb közösség a család, de idehaza minden második házasság felbomlik, a gyermekek száma nem éri el átlagban az 1,5-öt sem!  Egy német átlagosan három-négy csoportnak, közösségnek a tagja: egy horgásztársaságnak, egy teniszklubnak, egy kórusnak, egy egyházi felekezetnek, egy pártnak stb.     </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><span style="background-color:#2ecc71">Magyarországon pedig elmagányosodott emberek milliói élnek.  </span>Az emberi kapcsolatok felvételének egyik módja a művészet, a szépség megalkotása és annak befogadása. A kellő művészeti, esztétikai nevelést kell az iskoláknak előtérbe helyezniük, hiszen a lényeg végül is az, hogy egymásnak örömet okozó tagjai legyenek. Így alakulhatnak ki tartós közösségek is. Akár ének-, akár tánccsoportba jár valaki, az létfontosságú, hiszen ezek alkotják meg az emberi kapcsolatokat.      </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">A közösség élménye pedig nagyobb, mint a versenyé.  Nyáregyháza szüreti bál. </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">A versenyben a cél az, hogy legyőzzük a másikat. A néphagyomány azért tudott valamennyi magyar népet megtartani a Kárpát-medencében, mert következetesen minden versenyt kiirtott.      <span style="background-color:#f1c40f">A népi játékokban nincs első, második, harmadik, csak szerepcsere!</span> Így mindenki mindig boldognak érezheti önmagát.</span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px">  </span><span style="font-size:18px"><span style="background-color:#f1c40f">Hazánk évszázadok óta a gyökeres ellentétek országa. Ezen kell változtatni mindannyiunknak! A kárpát-medencei magyarság jövője olyan lesz, amilyenné tagjai egymáshoz fűződő kötelékei, szeretetkapcsolatai alakítják. </span></span><span style="font-size:14px"> </span></div><div> </div><div><span style="font-size:14px"><a href="https://vasarnap.hu/2020/03/30/andrasfalvy-trianon-nem-csupan-az-elso-vilaghaboru-kovetkezmenye/">Tóth Gábor interjúja</a></span></div>