<div><div>Megfejtés: FAUST (a második kötet), a DÍSZKERT jelenet, amiben Mefisztó bevezeti a papírpénzt. Előzménye a CSÁSZÁRI PALOTA - TRÓNTEREM jelenet.</div><div> </div><div><a href="http://mek.niif.hu/00300/00389/00389.htm#34">A teljes mű ITT</a></div><div><br /><b><span style="font-size:large">DÍSZKERT jelenet</span></b></div><div><p><b>UDVARNAGY</b><br /><i>(sietve érkezik)</i><br />Még álmodni se mertem volna, felség,<br />hogy én adom hírül a nagy szerencsét,<br />melytől keblem csak úgy dagad,<br />mely színed előtt elragad:<br />számláink mind rendezve vannak,<br />uzsorás karma nem sanyargat,<br />pokoli kínom véget ért;<br />nem adnám ezt a mennyekért.</p><p><b>HADSZERNAGY</b><br /><i>(sietve követi)</i><br />A zsold felpénzzel megfejelve,<br />újra felcsapott a had erre,<br />a zsoldos kedve ragyogó,<br />fölpendül kocsmáros, lotyó.</p><p><b>CSÁSZÁR</b><br />Kebletek mily repesve tágul!<br />A ráncos orcákon sugár gyúl!<br />Hogy siettek mindannyian!</p><p><b>KINCSTÁRNOK</b><br /><i>(most jelenik meg)</i><br />Az ő művük, tőlük kérdezd, uram.</p><p><b>FAUST</b><br />Úgy illik, hogy a kancellár jelentse.</p><p><b>KANCELLÁR</b><br /><i>(lassan közelít)</i><br />Vén napjaimra ér ez a szerencse. -<br />Lássuk s halljuk a sorsdöntő lapot,<br />mely minden bajt jóra változtatott.<br /><i>(Olvas)</i> "Akit illet, mindenki tudja meg:<br />ezer korona értékű e jegy.<br />Érte biztos zálog szavatol, a<br />császári föld mélyének vagyona,<br />melyet kiásatunk, s ha megkerül<br />a dús kincs, szolgáljon fedezetül."</p><p><b>CSÁSZÁR</b><br />Gaztettet, rút csalást kell sejtenem!<br />Ki hamisította rá kézjegyem?<br />Nincs megtorolva e bűn vas-eréllyel?</p><p><b>KINCSTÁRNOK</b><br />Emlékezz! Te írtad alá az éjjel.<br />Mint a nagy Pán álltál ott, mi eléd<br />járultunk, s a kancellár így beszélt:<br />"Tedd a magad nemes öröme végett<br />egy tollvonással boldoggá a népet."<br />Reggelre már az ezermesterek<br />ezerszerezték tiszta kézjegyed.<br />S hogy tüstént ki-ki élvezze a nagy jót,<br />sorozatszámra nyomattuk a bankót,<br />van tízes, húszas, százas, ötvenes.<br />Hidd el, hogy ez a népnek kellemes.<br />Nézd városod, a félhalál penészét<br />feledve mint dőzsöl, nyüzsög a népség!<br />Bár rég a világ öröme neved,<br />sosem keltett még ilyen örömet.<br />Gazdagabb lett az ábécé jeleddel,<br />e jelben boldogabb lesz minden ember.</p><p><b>CSÁSZÁR</b><br />S a nép arany gyanánt fogadja el?<br />Udvarnak, hadnak ily zsold megfelel?<br />Bárhogy ámulok, meggyőznek a tények.</p><p><b>UDVARNAGY</b><br />Be nem keríthetők a gyors szökevények;<br />a bankó szétrepült azóta már.<br />Minden pénzváltó bódé nyitva áll:<br />ott bármely bankót ezüst- és arany-<br />pénzre váltanak, rabatt persze van.<br />Zsúfolt a hússzék, a pékbolt, a csapszék;<br />a fél világ csak ehetnék, ihatnék,<br />másik felén divatos öltözet.<br />A rőfös vág, a szabó öltöget.<br />Kocsmákban "éljen!" s rá neved dörög föl,<br />míg sütnek-főznek és tányér csörömpöl.</p><p><b>MEFISZTÓ</b><br />Ki sétálgat s a teraszokra fölmegy,<br />lát drágaszép ruhájú, deli hölgyet,<br />fél szemét pávalegyező takarja,<br />s ránk mosolyog, ily cédulát kutatva;<br />ékes szó, tréfa nyomán ily hirtelen<br />szerelmi hajlandóság nem terem.<br />Nem kell ma már erszényt, zacskót cipelni,<br />a kis papír szívünk fölött pehelynyi,<br />szerelmes kis levél a párja ott.<br />Zsolozsmakönyvbe rejtik a papok,<br />s a zsoldos fürgébben fut el a harcból,<br />ha csípején megkönnyebbül a tarsoly.<br />Felséged megbocsátja, ha kicsinyben<br />nézem a nagy művet s színleg kicsinylem.</p><p><b>FAUST</b><br />A kincsek dermed garmadája, mely<br />országaidnak földjében hever,<br />meddő. Siralmas korlátként övezne<br />ily gazdagságot bármilyen nagy eszme;<br />a képzelet, mely felhők közt ivel,<br />bárhogy erőlködik, nem éri fel.<br />De ha mélyre látni méltó, a szellem<br />végtelenül bízik a végtelenben.</p><p><b>MEFISZTÓ</b><br />Aranynál, gyöngynél e kis cédulák<br />könnyebbek; mink van, tudjuk legalább;<br />nincs cserebere, alku, nyakra-főre<br />költhetjük mámorító borra, nőre.<br />Ha ércpénz kell, a pénzváltó segít,<br />s ha néki sincs, hát ásunk egy kicsit.<br />Majd dobra verjük a láncot, serleget,<br />a papiros máris törlesztetett,<br />s a gúnyos kétkedés szégyenbe fúl.<br />Nem kell a régi, megszokott az új.<br />Aranya, ékszere, papírja bőven<br />lesz a császárságnak minden időben.</p><p><b>CSÁSZÁR</b><br />Nektek hálás országunk mindezért;<br />a szolgálathoz kell szabnunk a bért.<br />Mit birodalmam földje-mélye rejt még,<br />rátok bízom, jobb őrpárt úgyse lelnék.<br />Nektek a zárt lelőhely nem titok,<br />tiétek lesz az ásatási jog.<br />Jöjjön létre a kincstárnok-szövetség,<br />magas tisztéért ki-ki lelkesedjék,<br />lássunk a felső- és az alvilág<br />között szívvidító harmóniát.</p><p><b>KINCSTÁRNOK</b><br />Viszálynak köztünk még árnyát se lássam,<br />a varázsló szeretett pályatársam.<br /><i>(El Fausttal együtt)</i></p><p><b>CSÁSZÁR</b><br />Jutalmat kap most minden emberem,<br />s hogy mit vesz érte, vallja meg nekem.</p><p><b>APRÓD</b><br /><i>(elfogadva a bankót)</i><br />Mulatok majd sokat, nagyot, vidámat.</p><p><b>MÁSIK</b><br /><i>(ugyanúgy)</i><br />Nyakláncot, gyűrűt veszek a babámnak.</p><p><b>KAMARÁS</b><br /><i>(átvéve a bankót)</i><br />Dupla butykossal iszom jobb borocskát.</p><p><b>MÁSIK</b><br /><i>(ugyanúgy)</i><br />Zsebemben máris viszketnek a kockák.</p><p><b>ZÁSZLÓSÚR</b><br /><i>(megfontoltan)</i><br />Kastélyom, földem tehermentesül.</p><p><b>MÁSIK</b><br /><i>(ugyanúgy) </i>Kincs ez, hát többi kincsemhez kerül.</p><p><b>CSÁSZÁR</b><br />Azt hittem, új tettekre lelkesedtek;<br />de ismervén titeket, ez se lep meg.<br />Látom: kapnátok bár kincsgarmadát,<br />a régi nótát fújnátok tovább.</p><p><b>BOLOND</b><br /><i>(most jön elő)</i> Légy a kegyben irántam is pazar!</p><p><b>CSÁSZÁR</b><br />Ha újra élsz, el is iszod hamar.</p><p><b>BOLOND</b><br />Bűvös papír! Nem értem jól, mi az?</p><p><b>CSÁSZÁR</b><br />Sejtem, hisz rosszra költöd el, te gaz.</p><p><b>BOLOND</b><br />Még több hull. Mit cselekedjem? Nem tudom.</p><p><b>CSÁSZÁR</b><br />Csak szedd föl mind, hisz néked hullatom. <i>(El)</i></p><p><b>BOLOND</b><br />Öt ezres csak így az ölembe hullna?</p><p><b>MEFISZTÓ</b><br />Kétlábú tömlő, feltámadtál újra?</p><p><b>BOLOND</b><br />Mint gyakran, de ily jóra soha még.</p><p><b>MEFISZTÓ</b><br />Örömödben kiver a veriték.</p><p><b>BOLOND</b><br />De hát aranyat ér ez igazán?</p><p><b>MEFISZTÓ</b><br />Kapsz érte, mit csak szemed, szád kiván.</p><p><b>BOLOND</b><br />Kapható ház, szántóföld, állatok?</p><p><b>MEFISZTÓ</b><br />Hogyne! Csak bankót kínálj, s megkapod.</p><p><b>BOLOND</b><br />S kastély, vadaskert, halastó?</p><p><b>MEFISZTÓ</b><br />                          Na lám!<br />Nemzetes úrnak látlak majd talán!</p><p><b>BOLOND</b><br />Földbirtokos leszek estére még! - <i>(El)</i></p><p><b>MEFISZTÓ</b><br /><i>(solus)</i> Ki ne dicsérné bolondunk eszét!</p></div><div><br />Rita Kunsay-Sipos <ritakunsay@gmail.com> írta:<blockquote style="border-left:3px solid lightGray;padding-left:3px;"><div dir="auto">"Az ember egy napon rádöbben arra, hogy az életben igazán semmi sem fontos. Sem a pénz, sem a hatalom, sem az  előrejutás, csak az, hogy  valaki szeresse őt igazán. " </div> <div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a href="javascript:void();">reinisch@t-online.hu</a>> ezt írta (időpont: 2020. ápr. 18., Szo 13:02):</div><blockquote style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex" class="gmail_quote">Egyszer én is   próbálkozok egy megfejtéssel:<br /><br />Goethenek abban a mondatában van pénzről szó (persze talán több ilyen is<br />van )amelyik így kezdődik :AZ EMBER EGY NAPON RÁDÖBBEN ARRA ...........<br /><br />Üdv. Egon<br /><br /><br />--<br />Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br /><a target="_blank" rel="noreferrer noreferrer" href="https://www.avast.com/antivirus">https://www.avast.com/antivirus</a><br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br /><a target="_blank" rel="noreferrer" href="javascript:void();">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br /><a target="_blank" rel="noreferrer noreferrer" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a></blockquote></div>&quot;Az ember egy napon rádöbben arra, hogy az életben igazán semmi sem fontos. Sem a pénz, sem a hatalom, sem az  előrejutás, csak az, hogy  valaki szeresse őt igazán. &quot; Reinisch Egon reinisch@t-online.hu> ezt írta (időpont: 2020. ápr. 18., Szo 13:02):Egyszer én is   próbálkozok egy megfejtéssel:<br /><br />Goethenek abban a mondatában van pénzről szó (persze talán több ilyen is <br />van )amelyik így kezdődik :AZ EMBER EGY NAPON RÁDÖBBEN ARRA ...........<br /><br />Üdv. Egon<br /><br /><br />-- <br />Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.<br />https://www.avast.com/antivirus<br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem<br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</blockquote></div></div>