<div dir="ltr">
<div class="gmail-container"><div class="gmail-row"><div class="gmail-topbar"><div class="gmail-collapse gmail-navbar-collapse" id="gmail-menu"><br>
    </div>
                </div>
                <div class="gmail-rsidebar">
                    <div id="gmail-toplogin">
                            <div style="float:right">
    <div>
                <span style="margin:34px 0px"></span>
        <span style="margin:34px 0px"></span>
                <span></span>
        <span></span>
        <span></span>
                    <span></span>
            </div>

    </div>


                    </div>
                    
                    <div id="gmail-dialogs">
                        


                        

                    </div>
                    
                </div>
                                                                
        </div>
    </div>



        <div id="gmail-headerBanner">
                        

                

            </div>
                <div class="gmail-container">
            <div class="gmail-row">
                <div id="gmail-article" class="gmail-content">
                        
                                    <div class="gmail-top">

                                            <div class="gmail-img">
                                                        <span>
                                                                                                <img src="https://mandiner.hu/attachment/0367/366853_szekely_janos.jpg" title="" style="margin-right: 0px;" width="188" height="105">
                            </span>
                                                                            </div>
                                        <div class="gmail-articletext">

                        <h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200410_szekely_janos_interju">Az idei húsvét is igazi lesz! – Székely János püspök a Mandinernek</a></h1>
                                                    <div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2020. április 10. 8:01</div>
                                                                            <div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><b>Írta:                                     <a href="https://mandiner.hu/szerzo/veszpremy_laszlo_bernat">Veszprémy László Bernát</a>                                </b></div>
                            
                        

                        <div class="gmail-info">
                            <div>
                                                            </div>
                            
                        </div>


                        
                        <div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
    „<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A járvány megállította a világot, elgondolkodtat sokakat. 
Elgondolkodtat az emberi élet sebezhetőségéről, és arról, hogy mi a 
létünk végső értelme. Egy különleges lelkigyakorlatként élem meg.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>” 
Székely János szombathelyi megyéspüspök</b></span>öt kérdeztük hitről, 
hitvallásról, a járvány és a karantén tanulságairól az idei, különös 
húsvét alkalmából.</div>

                

        

<div class="gmail-text">
                                        <p><strong>Ezekben a napokban 
Krisztus kereszthaláláról, majd feltámadásáról emlékezik meg a 
keresztény világ, ám közben<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> globális karanténban élünk, rengeteg a 
szenvedés és az áldozat. Kevéssé látni a fényt az alagút végén.</span></strong></p>

<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Igazi reménye annak van, aki tudja, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Isten tenyerén van a világ 
és az életünk, Őtőle jöttünk és Hozzá térünk majd haza. Ezért az idei 
húsvét is igazi lesz.</span> </b></span>A húsvét a legnagyobb, az örök történetről szól. 
Arról a történetről, hogy a Teremtő szeretetből alkotott, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Krisztus 
keresztje és feltámadása által fölemelt, és hazavár mindannyiunkat</b></span>. Egy 
édesapa ezt a rövid imát imádkozta esténként a gyermekeivel: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„Létezik az
 Isten, szeret az Isten, közénk jött az Isten, megbocsát az Isten, 
hazavár az Isten.</b></span>” Ez a nagy történet. Ennek a része a mi kis 
történetünk, az életünk, benne ez a járvány is. Húsvétkor újra 
átélhetjük a Nagy Történetet, az Élet jelenlétét ebben a múlandó, 
sebezhető világban, átéljük Isten ölelését. Akinek nincs ilyen erős 
hite, annak számára azt tanácsolom, hogy az esetleges félelem helyett 
figyeljen a családjára, a szeretteire és segítsen, ahol csak tud.</p>

<div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A szeretet átvezet az élet nehéz szakaszain. A szeretet mögött is ott rejtőzik a mélyben az Isten. A Biblia így mondja: <span style="background-color:rgb(255,242,204)">„Isten szeretet. Aki szeretetben él, Istenben él.”</span></b></span></div>

<p><strong>Hogyan éljék, élhetik meg hitéletüket a hívek a zárt templomok korában? </strong></p>

<p>A járvány napjaiban a családok annyit vannak együtt, mint nagyon 
ritkán, talán még soha. Ez egy nagy lehetőség is. Tanácsolom, hogy 
esténként üljenek össze, beszélgessenek, játsszanak együtt, sétáljanak 
együtt az erdőben. Nyissák ki a Bibliát, énekeljenek, imádkozzanak 
együtt. Így igazi kinccsé, igazi ünneppé válhat ez az első látásra nehéz
 Húsvét. Akinek pedig nincs családja, az is átélheti az ünnep igazi 
lényegét. Most minden sallang nélkül, a szív csendességében. Volt olyan 
hívő ember, aki azt mondta, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a tévé előtt végigélt <span style="background-color:rgb(255,242,204)">misének </span>vannak 
olyan pillanatai, amelyek szinte mélyebbek, mint amikor a templomban 
volt, sok ember, néha zavaró körülmények között.</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Isten mindenütt jelen van. Nem ismer zárakat és falakat.</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Kopogtat mindannyiunk szívének ajtaján, ezen az idei Húsvéton is.

</b></span></p><p><strong>Milyen leckéket tartogat számunkra a koronavírus-járvány? 
Lesz-e visszaút ahhoz, ahogy korábban működött a globális rendszer, és 
főleg, kell-e, hogy legyen visszaút, vagy valami új rendszerre van 
szükség?</strong></p>

<p>A járvány ideje alatt<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> sok minden felértékelődik: a család, az 
egymásnak való segítés, a helyi gazdaság, a szerénység és spórolás, a 
hit. </b></span>A járvány kapcsán az emberiség talán megtanulhatna egy két dolgot. 
Elindulhatna egy másfajta világ felé. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az egyre többet és többet termelni
 és fogyasztani akarás világából, amely nem utolsó sorban a nagytőke 
érdeke</b><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">, talán eljuthatnánk odáig, hogy az ember gátat vessen <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a vagyon 
</span></span>kevesek kezében való koncentrálódásának</b></span>. Nyilvánossá teszi majd a 
banktitkokat, felső korlátokat állít a birtokolható vagyon elé, és az 
óriásvagyonokra vonatkozóan olyan vagyonadókat vezet be, amelyeket nem 
egyes országok, hanem az emberiség közössége által létrehozott 
világtekintély szed be egységesen az egész Földön. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az ember számára, 
bízunk benne, már nem a GDP növelése <span style="background-color:rgb(255,242,204)">lesz a cél</span>, hanem a Földön – 
jelenleg és a jövőben – <span style="background-color:rgb(255,242,204)">élő összes ember boldogságának, emberhez méltó 
és szép életének a lehetővé tétele. A gazdaság olyan fajta 
ciklikusságban fog működni,</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>amely nem termel<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> szemete</span>t és nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">rombolja</span> a környezetet.</b></span></p>

<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Talán eljut odáig az emberiség, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a szellemi környezetszennyezést 
</span>is tiltani fogja. A szellemi közös áruház pultjaira, a világhálóra, nem 
tehet majd ki <span style="background-color:rgb(234,209,220)">akárki akármit,</span> c<span style="background-color:rgb(255,242,204)">sakis igazat, szépet, szentet és jót, </span>
mint egy normális áruház polcaira. </b></span>Talán oda is eljutunk,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> hogy 
mindenkinek lesz munkája. </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A munka</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>nem elsősorban a haszon termelését 
</b><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">f</span>ogja célozni, hanem emellett <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az ember kibontakozását, a világ 
szépítését</span>.</b></span> Talán eljutunk egy olyan korba, a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mikor az emberi élet újra 
szent lesz a fogantatástól a természetes halálig.</b></span> Elképzelhetetlen lesz 
az, hogy bárki egy másik emberi lény életét kioltsa. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az idősek nagyon 
fontos szereplői lesznek a társadalomnak</b><b>. A bölcsesség forrásai, az 
unokák nevelői, a derű és az imádság forrásai. Az emberiség a 
fenntarthatóságra, a javak igazságos megosztására és lehetőleg kevés 
fogyasztásra fog törekedni.<span style="background-color:rgb(56,118,29)"><span style="color:rgb(39,78,19)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Mennyiség</span> </span></span>helyett minőségre. </b><b>Rá fog jönni, 
hogy csak akkor lehet igazán boldog, ha a Földünkön sehol sincs <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nyomor, 
éhezés, elnyomás.</span> Természetessé fog válni az, hogy mindenki szívesen 
segít és ad, és öröm tölti el, ha adhatott. Újra érték lesz a család, a 
közösség, a kultúra, a minőség. Érték lesz a takarékosság és a 
szerénység, a dolgok megjavítása és újra felhasználása. Talán <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a járvány 
</span>ezekre a dolgokra is taníthatna minket.</b></span></p>

<p><strong><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Hogyan segíthetünk </span>szeretteinknek, embertársainknak, <span style="background-color:rgb(208,224,227)">illetve 
meddig kell elmennünk anélkül, hogy magunkat vagy szeretteinket 
veszélyeztetjük?</span> Gondolok itt egy olyan lehetőségre például, hogy valaki
 önkénteskedni jár, de közben otthon is idősekkel él. Segítene másokon, 
de ezzel az otthoniakat is veszélyezteti.</strong></p>

<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Természetesen mindenki úgy segítsen, ahogyan az életkörülményei lehetővé teszik.</b></span></p>

<p>Aki idősekkel él, nagyon sokat tesz azzal, hogy őket segíti és óvja. 
Segíthet e mellett szervezéssel, háttérmunkával egyes jótékonysági célok
 érdekében. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A szeretet leleményes.</b></span></p>

<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Világszerte dilemmát jelent, hogy kevés a lélegeztetőgép, és 
néha dönteni kell egy idősebb, reménytelennek tűnő eset és egy fiatal, 
menthetőnek ítélt eset között. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Mint mond a katolikus teológia, hogyan 
döntsenek ilyenkor az orvosok</span>? Lehet bűntelen döntést hozni?</strong></span></p>

<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ez egy igen nehéz kérdés</b></span>. Mindenekelőtt szeretném az orvosokat 
bátorítani és megnyugtatni. A céljuk nyilvánvalóan a gyógyítás, az 
életmentés. Nem tudhatják, hogy melyik beteg esetében lesz hatékony a 
beavatkozás. Nem tudhatják, hogy ki az, aki lélegeztetőgép nélkül is 
túlélheti a krízist, hogy ki fog meggyógyulni, ha lélegeztetőgépre 
kötik, és ki nem. Mégis dönteniük kell. Ez az esetleges, sok 
bizonytalanság között meghozott döntés az orvosok részükről helyes és 
szükséges is. Ha valóban az a cél lebeg előttük, hogy gyógyítsanak és 
életet mentsenek, akkor, még ha egyes helyzeteket – ahogyan utólag 
kiderül – helytelenül ítéltek is meg, a döntésük miatt a lelkiismeretük 
tiszta lehet. Két szempont áll szemben a döntés meghozatalakor. Az egyik
 az, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>minél több életet mentsünk meg, és így a lélegeztetőgépeket 
azok számára tartsuk fenn, akik nagy eséllyel megmenthetőek</b></span>, ne 
„pazaroljuk” (nagyon csúnya szóval élve – azért fogalmaztam így, hogy 
megértsük az érvelés fonákságát) a legnehezebb esetekre. A másik elv az,
 hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>annak kell leginkább segíteni, aki <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a legnagyobb bajban van</span>.</b></span></p>

<p>Ha pusztán az első elvet követjük, akkor az igazán súlyos eseteknek 
nincs esélyük.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Az orvosnak kell eldöntenie, hiszen ő tudja hirtelen 
felmérni a túlélési esélyeket, hogy az életerős betegek között, akik 
nagy eséllyel meggyógyulnak, mikor adhat esélyt egy-egy nagyon súlyos 
állapotban levő betegnek, akinek kisebb az esélye a túlélésre.</b></span></p>

<p><strong>Hogyan érinti önt a járvány, milyen intézkedéseket követ, hogyan látja el szolgálatát?</strong></p>

<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A járvány </span>megállította a világot, elgondolkodtat sokakat. 
Elgondolkodtat az emberi élet sebezhetőségéről, és arról, hogy mi a 
létünk végső értelme. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">A járványt<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">egy különleges lelkigyakorlatként élem meg.</span></b></span></p>

<p>Sokat olvasok, gondolkodom, imádkozom, sétálok a hegyekben. Eközben 
pedig <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>írásokkal, a világhálón keresztül igyekszem útmutatást, lelki 
táplálékot, biztatást adni. Egy kicsit olyannak élem meg ezeket a 
heteket, mint amilyen az első keresztények ideje lehetett. Végtelen 
egyszerűségben, tömegrendezvények nélkül, a katakombák sötétjében, mégis
 nagy tűzzel és elevenséggel élték a hitüket.</b></span><br>
 </p>

                        </div></div></div></div></div></div></div>

</div>