<div>Felmentették Ausztráliában a pedofilívál vádolt Pell bíborost.</div><div> </div><div>Majd írok róla, de addig a félelemkeltés pszichológiájáról:</div><div> </div><div> </div><div> </div><div><p>Azt például már korán felismerte, hogy az emberek leginkább olyan dolgoktól félnek, mint a drogok, a bűnözés vagy (a sajátjuktól eltérő) bőrszín. Finkelstein úgy gondolta, hogy a legjobb eredményt a választók egymás ellen fordításával tudja elérni, méghozzá a félelem segítségével.</p><blockquote><p>Olyan témákat kell felhozni, amelyektől félnek az emberek, és ezt úgy tálalni, hogy úgy tűnjön, hogy a veszély a baloldalról jön</p></blockquote><p>– írta Finkelstein <b>Richard Nixon</b> amerikai elnöknek 1972-ben.</p><div><div> </div></div><p>A kampányszakértő azt is felismerte, hogy milyen erős hatása lehet a negatív kampánynak, vagyis annak, amikor a jelölt ahelyett, hogy a saját programját népszerűsítené, folyamatosan az ellenfelet támadja. Finkelstein úgy vélte, hogy</p><p><span class="highlight-block-small">minden választás már a szavazás előtt eldől, a legtöbb ember ugyanis már a kezdetektől fogva tudja, hogy kire fog szavazni és nagyon nehéz őket eltántorítani a döntésüktől. Ezért inkább demotiválni kell a választókat.</span></p><p>Ezt hívják a szavazók elnyomásának (<i>voter supression</i>) és a modern jobboldali populisták előszeretettel használják ezt a módszert, elemei jól felismerhetők  az elmúlt évtizedek kampányaiban Magyarországtól az Egyesült Államokig.</p><p>A fentiek kombinációjából alakított ki aztán Finkelstein a negatív kampány egy hatásos módszerét, az úgynevezett elutasító szavazást (<i>rejectionist voting</i>), amelynek során</p><p> </p><p><i><b><span class="highlight-block-small">kijelölnek a kampányban egy ellenséget, akit folyamatosan támadni lehet, és akire minden, a választók által rossznak vélt dolgot ki lehet vetíteni, hogy aztán elveszítse a választói bizalmát. </span></b></i></p><p> </p><p>Finkelstein azzal számolt, hogy az ellenfél megpróbál majd ezekre a támadásokra reagálni, amivel viszont csak azt éri el, hogy a választók fejében a személye összekapcsolódik az ellene felhozott vádakkal. Az a legjobb, ha ezek a vádak minél meglepőbbek és sokkolóbbak, hiszen ez esetben sokkal inkább lehet arra számítani, hogy a média felkapja azokat és elkezdi terjeszteni.</p></div>