<div dir="ltr"><div>színezés helyesbítés:</div><div><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Német történészek szerint</b></span><br></div></div><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr">On Sat, Mar 14, 2020 at 8:38 PM Emoke Greschik <<a href="mailto:greschem@gmail.com">greschem@gmail.com</a>> wrote:<br></div><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><div dir="ltr">
<div>
<h1>Bolsevik reneszánsz Németországban</h1>
</div>
<div>
Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog, avagy támad a feltámasztott panoptikum </div>
<div>
<div>
<div>
Fricz Tamás <br></div><div><a href="https://magyarnemzet.hu/velemeny/bolsevik-reneszansz-nemetorszagban-7865267/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202003" target="_blank">https://magyarnemzet.hu/velemeny/bolsevik-reneszansz-nemetorszagban-7865267/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202003</a></div>
</div>
</div>
<div>
<div id="gmail-m_-6548005988338341805gmail-fb-root">
<div><span style="vertical-align:bottom;width:626px;height:28px"></span></div>
</div>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ma ismét Lenin-szobrot avatnak, méghozzá </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a polgári demokrácia </b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egyik mintaállamában, Németországban, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">d</span></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>e hogy még szebb legyen a dolog,</b></span>
nem a kommunista múltú Kelet-Németországban (a valahai NDK-ban), hanem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a
háború</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>után mindig is demokráciában élő<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span></span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Nyugat-Németország városában, a
Ruhr-vidéki Gelsenkirchen</span>ben.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Igen, igen, azok a szép kommunista hagyományok! Az a csodás
osztályharc, amikor a nemes cél <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a burzsoázia, a „gazdagok” </span>
meggyilkolása volt. </b><b>Hiszen már maga Karl Marx, a kommunizmus alapító
atyja is<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> kifejtette </span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A gothai program kritikájában</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy a csodálatos
kommunizmus eljövetelét diktatúra előzi meg, s ez alapot adott minden
kommunista terrorhoz és tömeggyilkossághoz. </b><b>Lenin pedig</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> az Állam és
forradalom című munkájában leszögezte,</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> hogy a világforradalmat nem lehet
erőszak nélkül megvalósítani.</b></span> De a legnagyobb elvtárs nem állt meg
félúton. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A Kommün tanulságai című munkájában<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> azt </span>írta, </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy „vannak
idők, amikor a proletariátus érdeke az ellenségeinek legkegyetlenebb
megsemmisítését követeli nyílt fegyveres összecsapásokban”.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>2018-ban Trierben, Marx szülőhelyén Marx-szobrot avattak</b></span>, ott maga
Jean-Claude Juncker tartott beszédet, méltatva a kitűnő gondolkodót.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>2020. március 14-én pedig egy 2,5 méter magas Lenin-szobrot avatnak
Gelsenkirchenben</b></span>, hiába tiltakozott a városvezetés Németország
Marxista–Leninista Pártja kezdeményezése ellen – a bíróság a kommunisták
mellé állt. Hiszen diktatúra és terror csak a jobboldalon van. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
baloldalon csak nemes célok vannak, aminek eléréséhez nélkülözhetetlen
eszköz a tömeggyilkosság</b></span>. De fel kell tennünk a kérdést: vajon mi a
különbség az osztályalapú erőszak és népirtás, illetve az etnikai,
fajelméletre épülő erőszak és népirtás, tehát a kommunizmus és a
nácizmus között?</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A nyugati balliberális fősodor már évtizedek óta azzal<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> védi </span>a
marxista–leninista tanokat, a kommunista eszmét, <span style="background-color:rgb(208,224,227)">hogy</span> az valójában
társadalmi igazságosságot, egyenlőséget akart elérni, azt, hogy
megszűnjön az emberek kizsákmányolása, a tőke és a munka ellentéte, s
létrejöjjön az osztály nélküli boldog társadalom, ahol mindenki a
szükségletei, igényei, képességei szerint részesül a közös vagyonból és
lehetőségekből.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Tehát </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a célok nemesek voltak, s bár a végrehajtásban
voltak hibák, milliók szenvedése és elpusztítása, népirtások, az eszme
nem kifogásolható a mai napig sem</b></span>.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Ezzel szemben </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a fasizmus, különösen a
német nácizmus az embereket származásuk, fajuk alapján eleve külön
kasztokba sorolta, s aki nem tiszta fajú árjának született, hanem
zsidónak, akkor pusztulnia kellett.</b></span></p>
<p>Nem kétséges, hogy a nácizmus eleve különbséget tett ember és ember
között, ennek alapján irtotta ki a zsidóság millióit, tehát tettük
örökre menthetetlen marad. Azonban feltenném a kérdést a fősodratú, a
szocializmus iránt még ma is nosztalgiát érző balliberálisoknak: Az nem
eleve különbségtétel ember és ember között, ha a tulajdonos polgárságot,
a vállalkozókat, a gazdag parasztságot (a „kulákokat”), illetve a
nemesi, arisztokrata származásúakat, a papokat és az egyházakat
üldözendő, kiirtandó embercsoportoknak jelöli meg egy eszme, nevezetesen
a marxizmus–leninizmus? Ez az osztályalapú rasszizmus és megbélyegzés
nincs tekintettel arra, hogy a „burzsoá” vagy az arisztokrata
beleszületett egy családba, és lehet, hogy kiváló erkölcsű emberről van
szó, aki a saját társadalmi pozíciójában erős szociális érzékenységgel
rendelkezik, és eszerint éli az életét. Nem, a kommunizmus és a nácizmus
is embertelen volt, hiszen nem nézte soha az egyént, egyformán
kiirtandó társadalmi csoportokat lát maga előtt, az egyik faji, a másik
pedig osztályalapon. Mi itt a különbség? Semmi.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Lenin, akinek most szobra lesz Gelsenkirchenben, halálig tartó
háborút hirdetett meg <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a gazdagok és hozzátartozóik </span>ellen, a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">burzsoázia</span>
ellen – erről számos helyen írt –, s tömegesen gyilkolták meg <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a papokat
és az apácákat </span>az eszme főhadiszállásán, a Szovjetunióban. Német
történészek szerint az 1917-es bolsevik hatalomátvétel után kezdetként
mintegy 280 ezer <span style="background-color:rgb(255,242,204)">embert </span>mészároltak le Lenin eszméinek égisze alatt.
Lenin egyik jeles követője, Kun Béla pedig arról beszélt 1919
áprilisában, a Tanácsköztársaság idején, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a burzsoázia</span> osztálylétét
kell megsemmisíteni ahhoz, hogy létrejöhessen a kommunisták célja, az
osztály nélküli társadalom. (A terror és a népirtás gyökerei egészen a
francia forradalomig nyúlnak vissza: a jakobinusok lényegében mindenkit
el akartak pusztítani, aki a régi rendhez tartozik – igaz, még nem a
kommunizmus, hanem a liberalizmus szellemében.)</b></span></p>
<p>Nem folytatom: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a kommunista eszme semmilyen módon nem menthető, nem
különböztethető meg a nácizmustól, mert ugyanúgy gyökereiben hordozza
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">bizonyos embercsoportok </span>kiirtásának célját, </b></span>mint a nácizmus. De erről
egészen másképp gondolkodnak Nyugat-Európában a zöldek, a liberálisok, a
szocialisták, és másként gondolkodik a magát kereszténydemokratának
nevező <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Juncker,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> az Európai Bizottság</span> volt elnöke is, aki említett
beszédében mentegette Karl Marxot és a marxizmust.</b></span></p>
<p>Csoda-e, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a nyugat-európai országok fősodratú vezetői az elmúlt
harminc évben szinte mindig összevesztek</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a kelet- és közép-európai
jobboldali, keresztény-konzervatív kormányokkal</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ezzel szemben a legtöbb
esetben nagyon jó viszonyt ápoltak a balliberális kormányokkal?</b></span> S
csoda-e, hogy csak akkor nincs baj ezen országok politikai
rendszereivel, demokráciáival, ha véletlenül éppen baloldali és
liberális pártok vannak hatalmon? Nem csoda. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">unió és a nyugati
államok </span>fősodratú politikusainak alapélménye a hatvanas évek baloldali,
balliberális romantikája, az 1968-as feeling, a forradalmiság, a
szocializmus, a maoizmus.</b></span> (Emlékezzünk jelszavukra: Marx, Mao, Marcuse.)
Azóta is őrzik-dédelgetik ezt az álmot, féltve, titokban, párna alatt,
és <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a mai napig nem akarják elismerni, hogy a kommunizmus leginkább a
földi pokolhoz hasonlítható.</b></span></p>
<p>De aki csak azt fogja fel, amit maga is átélt, s képtelen például a
kelet- és közép-európaiaknak a létező kommunizmussal kapcsolatos
tapasztalatait felfogni és megérteni, egyáltalán képtelen meghallgatni
minket, akik már megéltük a kommunizmust, azzal nem lehet mit kezdeni.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ez a nyugat-európai balliberális fősodor rosszabb, mint a Bourbonok
voltak: semmit sem tanultak, de ráadásul mindent elfelejtettek. Várjuk,
hogy legközelebb Sztálin-szobrot avassanak </b></span>mondjuk Berlinben, a nagy
honvédő háború legnagyobb hősének tiszteletére!</p>
<p><em>A szerző politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója</em></p></div>
</div>
</blockquote></div>