<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Cserháti Ferenc mutatott be szentmisét Budapesten Esterházy János boldoggá avatásáért</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/cserhati-ferenc-mutatott-be-szentmiset-budapesten-esterhazy-janos-boldogga-avatasaert">https://www.magyarkurir.hu/hirek/cserhati-ferenc-mutatott-be-szentmiset-budapesten-esterhazy-janos-boldogga-avatasaert</a><div class="gmail-ikonok"> <br> </div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g104105']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=104105&v=0&img=c_IMG_2677.jpg" style="margin-right: 0px;" width="188" height="125"><span class="gmail-galcount" title="24 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> 24</span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
magyar apától és lengyel anyától származó Esterházy János </span>a magyar
történelem két világháború közötti időszakának kimagasló alakja.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> 1901.
március 14-én született Nyitraújlakon, és 1975. március 8-án hunyt el a
morvaországi Mirovban,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a politikai foglyok börtönében</span>.</span> Március 7-én
délután a pesti ferences templomban koncelebrált szentmisén imádkoztak
boldoggá avatásáért.</h3><div class="gmail-contentsav"><p>A szentmise
főcelebránsa Cserháti Ferenc, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
(MKPK) külföldi magyar lelkipásztori szolgálatért felelős püspöke volt.</p>
<p>Bevezetőjében kiemelte:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> fejet hajtunk egy igazi nemes lélek előtt. A
keresztény helytállás és emberszeretet hős példáját tiszteljük benne,
akinek Isten megengedte, hogy a szenvedő és végsőkig szerető Krisztus
képét öltse magára, és vele együtt győzedelmeskedjék <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az emberi
gyűlölködés és az alvilági gonoszság </span>felett. Istenben bízott, és ez az
istenhit túlvilági fénybe emelte. Esterházy János embertársai, és akik
őt valóban ismerték, egyhangúan szentnek kiáltották ki. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Halála után egy
nagyszombati pap nem tudta kiejteni a nevét az érte bemutatott szentmise
mementójában, mert rendkívüli módon úgy érezte, hogy inkább az
ártatlanul megkínzott és agyongyötört halott közbenjárását kellene
kérnie, mintsem, hogy érte imádkozzon.</span></span></p>
<p></p>
<p>Homíliájában Cserháti Ferenc püspök<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> a szentleckét elemezve
kifejtette: hallhattuk, hogy Ábrahám, a zsidó nép ősatyja minden
feltétel nélkül és rendíthetetlen bizalommal hagyatkozott az életünket
kormányzó gondviselő Istenre. Parancsára azonnal és bátran vállalta a
teljes ismeretlenségbe és bizonytalanságba vezető utat. Ez neki sem
mehetett könnyen, hiszen a Szentírásból tudjuk, hogy előkelő, gazdag
ember hírében állt, és mindene megvolt, széles legelő, nagy juhnyáj.
Házában sok szolgát foglalkoztatott. Bizakodva és nyugodtan várhatta a
békés jövendőt. Ekkor éri a váratlan hír. Isten teljesen új jövőt,
ismeretlen és idegen földet ígér neki. Kiszólítja hazájából és teljesen
új utakra tereli. Ábrahám nem tétovázik, azonnal cselekszik,
engedelmeskedik Istennek. Felkerekedik egész házanépével, és bizalommal
követi az isteni Gondviselés kifürkészhetetlennek tűnő, titokzatos és
ismeretlenbe vezető útját.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><blockquote><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Isten szólította, és Ábrahám engedelmeskedett. Nem törődött
önmagával, sem ismeretlen jövője bizonytalanságával. Istenre
hagyatkozott és követte utasításait.</span></p>
</blockquote>
<p>A szentmise szónoka rámutatott: ugyanígy az Istenbe vetett
rendíthetetlen bizalom példaképeivel találkoztunk a mai szentmise
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>evangéliumában is. Péter, Jakab és János Urunk közelében oly szilárd
hitre tett szert, amelyet többé sem Jézus csúfos halála, sem a kegyetlen
üldöztetések nem tudtak megingatni bennük. Urunk színeváltozása a
Tábor-hegyen, majd megdicsőülése Jeruzsálemben olyan erőt adott nekik,
amellyel később készségesen vállalták a szenvedéseket Krisztusért, az
üldöztetések ellenére is hirdettékés életük árán is tanúsították a
feltámadás örömhírét a föld végső határáig.</b></span></p>
<p></p>
<p>Ábrahám óta eltelt több ezer év. Az apostolok tanúsága is mintegy
kétezer esztendős. Történetüket mégis okulásunkra írták meg, azok
tanítása mindmáig időszerű, Isten igéje ismételten visszhangra talál az
emberi szívekben – hangsúlyozta Cserháti Ferenc. – Így <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>volt ez Esterházy
János életében is.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A rettenetes megpróbáltatások között</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> is felismerte
Isten akaratát, Istenre hagyatkozott, kezébe tette sorsát, és mindvégig
követte isteni Mesterét. Levelek, feljegyzések és szemtanúk sokasága
tanúsítja rendíthetetlen hitét és bizalmát Istenben. Hitvallásá</b></span>t már a
második világháború kitörésének idején megfogalmazta, amikor utolsó
üzenetét küldte szülőföldje népéhez, a felvidéki magyaroknak:</p>
<blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„Egyet kérek tőletek: szívünk, lelkünk nagy kincsét, nemzeti
öntudatunkat és Krisztus Urunkba vetett hitünket ne tévesszük szem elől
egy pillanatra sem. Ápoljuk, őrizzük ezt, mert ez az egyetlen pozitív
érték, amelyet senki el nem vehet, és amelynek varázslatos ereje átsegít
a legnehezebb megpróbáltatásokon is.”</b></span></p>
</blockquote>
<p>Akkor talán még <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>alig sejthette, hogy éppen neki lesz legnagyobb
szüksége a krisztusi hit varázslatos erejére a rá</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> váró legnehezebb
megpróbáltatásokban. Néhány év múlva mindenétől megfosztották, koholt
vádak alapján <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ártatlanul</span> elítélték és elhurcolták.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Hitét azonban </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
szovjet Gulag poklaiban is </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>megőrizte, sőt még itt is annyit imádkozott,
hogy még orosz őrei is papnak, bátyuskának tartották, mert nem tudták
megérteni, hogy valaki ennyit imádkozzon, ha nem pa</b></span>p. Hazatérve, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az
itthoni kommunista diktátorok börtöneiben folytatódott iszonyatos
kálváriája. A pozsonyi járványkórházbó</b></span>l <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>írta Lujza nővérének: „A háború
vége felé, körülbelül amikor a pesti ostrom kezdődött, akkor kezdtem
imádkozni azért, hogy a jó Isten engedje meg, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szenvedések és
nélkülözések</span> árán méltóvá váljak arra, hogy Őt megtisztulva követhessem.
És mivel ezt kértem, ezért imádkoztam, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mikor az oroszok elszállítottak,
és aztán később is,</span> teljesen nyugodt voltam – és mikor már úgy éreztem,
hogy helyzetem nagyon nehéz – egyszerűen azt mondtam magamnak, hogy nem
szabad kétségbe esni, hanem örülni kell, mert az Úr Jézus meghallgatta
kérésemet.”</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g104105']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=104105&v=0&p=1&img=c_IMG_2730.jpg" alt="" width="188" height="125" border="0"></a></p>
<p>Cserháti Ferenc püspök leszögezte: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Esterházy János töretlen hitét és
hősies keresztény helytállását<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a rettenetes szenvedések között</span> is
megőrizte, és azt mindvégig <u>a „legjobb orvosságból”, a börtönbe
becsempészett „morzsák”-ból, az Eucharisztiából, a titokban végzett
szentáldozásokból erősítette és táplálta.</u> </b></span>„A budapesti Nemzetközi
Eucharisztikus Kongresszus előkészületeinek e napjaiban ki kell emelnem,
hogy</p>
<blockquote>
<p>Esterházy János a börtönben is az Oltáriszentség őre és hordozója, mondhatom: szentségtartója volt.</p>
</blockquote>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A helység plébánosától kapott Oltáriszentség morzsáit kétszersültbe
sütve csempészték be neki a börtönbe, hogy legnagyobb óhajának
megfelelően, ott is az Úrral lehessen és szentáldozáshoz járulhasson</b></span>” –
mondta Cserháti Ferenc. Idézett Molnár Imre <em>Kegyelem életfogytig</em>
című könyvéből:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> „A kenyérbe kevert ostyát állandóan magánál tartotta, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">s
ha a cellában társai trágárul beszéltek, </span>ha tehette, inkább kivonult
vele a folyosóra.”</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g104105']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=104105&v=0&p=1&img=c_IMG_2779.jpg" alt="" width="471" height="314" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Élete végéhez közeledve Esterházy János <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a lipótvári kommunista
börtönben, amelyet a foglyok egyszerűen a „pokol kapujának” neveztek,
</span>maga vallotta be nővérének: „Mindenkinek példát adok a reménységre, hisz
az orvostudomány vélekedése ellenére még mindig élek.” Utolsó napjainak
szemtanúja, egy orvos személyes tanúsága szerint: Esterházy János, aki
rabtársai szemében már a Gulagon „a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">magyarság </span></b><b>szenvedő Krisztusává
magasztosult,” amint életében, úgy most, halálos ágyán is teljesen
„átadta magát Isten akaratának”.</b></span></p>
<p>Végezetül Cserháti Ferenc kiemelte: nagyböjt a magunkba szállás szent
ideje. Arra bátorít, hogy merjünk Istenre hagyatkozni, merjünk Krisztus
Urunk szavára hallgatni, és merjünk az ő útjára lépni. Ezt tette
Ábrahám, ezt tették a tanítványok, és ezt tették a hithősök is a
kereszténység történelme sorá<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>n. Isten erejére támaszkodva vállalták a
szenvedéseket az evangéliumért, és meghozták a hit áldozatát, hogy aztán
felragyogjon számukra az új és örök élet Jézus Krisztusban </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">– utalt a
szentmise főcelebránsa Szent Pál apostol Timóteushoz írt második
levelére.</span></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><a title="" rel="lightbox['g104105']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=104105&v=0&p=1&img=c_IMG_2830.jpg" alt="" width="188" height="125" border="0"></a></b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A szentmise után az Esterházy János Emlékbizottság és a Rákóczi
Szövetség megkoszorúzta a mártírhalált halt politikus Szép utcai
emléktábláját.</b></span></p>
<p><strong>Fotó: Lambert Attila<br></strong></p>
<p><strong>Bodnár Dániel/Magyar Kurír</strong></p></div>
</div>