<div dir="ltr"><div class="gmail-sav gmail-savterkoznagy">
<div class="gmail-wrapper">
<div class="gmail-row"><div class="gmail-h23k gmail-terkozjobb" style="float:left"><div class="gmail-behuzas"><h1 class="gmail-cim">Újabb dokumentumok igazolják, hogy a Szentszék aktívan közreműködött a zsidók megmentésében</h1><h1 class="gmail-cim"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g103995']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=103995&v=0&img=c_2.jpg" style="margin-right: 0px;" width="188" height="106"><span class="gmail-galcount" title="1 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"><br></span></a></h1><h3 class="gmail-lead"><font size="2"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/ujabb-dokumentumok-igazoljak-hogy-szentszek-aktivan-kozremukodott-zsidok-megmenteseben">https://www.magyarkurir.hu/hirek/ujabb-dokumentumok-igazoljak-hogy-szentszek-aktivan-kozremukodott-zsidok-megmenteseben</a></font></h3><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Matteo
Luigi Napolitano történész a XII. Piusz pápaságát érintő archívum
megnyitása első napjának tapasztalatáról beszélt </span>március 2-án a Vatikáni
Rádióban: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a dokumentumok azt igazolják, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Szentszék odafigyelt a
zsidókra</span>, egyúttal feltárják <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a nácik tevékenységét, ahogy lehallgatták
és ellenőrizték</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a Vatikán kommunikációját.</span></span></h3><div class="gmail-contentsav"><p>A
soá közeli emléknapja alkalmából az ENSZ első alkalommal tartott a New
York-i üvegpalotában megemlékezést, ez a Szentszék állandó
ENSZ-képviseletének kifejezett kívánságára valósult meg január 27-én. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A
felszólalók között volt Matteo Luigi Napolitano olasz történész,
egyetemi tanár, a Pápai Történettudományi Bizottság tagja. A történész
az elsők között tanulmányozta a vatikáni archívumot, a Vatikáni Rádióban
beszámolt tapasztalatairól.</b></span></p>
<p>Elmondta, hogy nagy lelkesedés és öröm tapasztalható <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a történészek
körében, amiért közvetlenül kutathatják a vatikáni levéltár idevonatkozó
anyagait</span>. </b></span>Jóllehet a Szentszék döntései XII. Piusz pápasága alatt
1939-től 1958-ig már ismertek, mégis a történész számára az archívumban
végzett kutatás során bizonyos összefüggések és folyamatok feltárása
mindenképpen nagyon fontos. A megnyitott vatikáni archívum sajátossága,
hogy a kutatók egyidejűleg tanulmányozhatnak minden dokumentumot, aminek
követeztében senkinek sem kell várakoznia. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A számítógépes rendszer
lehetővé teszi, hogy a XII. Piuszról szóló dokumentumok egyes
sorozatait, osztályait és alosztályait lehívják, ami valódi digitális
levéltári demokrácia</span>.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A dokumentumok tanúsága szerint </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Vatikán állandóan figyelemmel kísérte a zsidók sorsát. </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><em>A fajuk és vallásuk miatt üldözöttek segítése és támogatása</em>
című anyag az 1938 és 1946 közötti időszakot öleli fel. Eszerint <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nincs
egyenetlenség vagy folytonossági hiány XI. Piusz és XII. Piusz pápasága
között. Mindkét időszakban segítették a kivándorlást, és <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a második
világháború alatt </span>segítséget nyújtottak a semleges országok vízumainak
megszerzésében</span>.</b><b> Dokumentumok igazolják</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>amerikai állampolgárok, sőt az
amerikai kormány háláját mindazért, amit a Szentszék a zsidókért tett,
továbbá azt, hogy szilárd kapcsolatrendszereken keresztül támogatták az
üldözött zsidók megmentését mindkét pápaság alatt.</b></span> Mindez
létfontosságúvá lett a második világháború kitörésekor, amikor Hitler
nekifogott az európai zsidóság módszeres kiirtásához.</p>
<p>A dokumentumok rávilágítanak arra, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a náci titkosszolgálat
rendkívüli ellenőrzése alatt tartotta </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a Vatikánt és a berlini
nunciatúrát, vagyis a Szentszék és a nunciatúra kapcsolatát</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ennek
igazolására szolgálnak XII. Piusz úgynevezett „fehér dobozai”, amiket a
dolgozószobájában őriztek szigorúan bizalmas módon. Ezek között van egy
füzet, melyet 1941-ben így címkéztek föl: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">„A németországi apostoli
nuncius által küldött vatikáni postai küldemények, melyeket a náci
hatóság nem hamisított meg”</span>.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A nuncius</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>feltört pecséteket</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>küldött <span style="background-color:rgb(234,209,220)">annak
</span>bizonyítására,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy a nácik módszeresen feltartóztatták és ellenőrizték<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a
küldeményeket.</span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Vannak, akik éppen most, az archívum megnyitásakor arról beszélnek,
hogy XII. Piusz nem mentette a zsidókat. Napolitano döbbenten állapítja
meg, hogy bizonyos új történetírói irányzat már azelőtt meghatározta a
tényeket, hogy a levéltár megnyílt volna. De </span>egyébként is, mit kellene
akkor gondolnunk azokról a már eddig is ismert jelentésekről, melyeket
XII. Piusznak küldtek arról, amit a zsidók mentése érdekében tettek? <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ott
van például a Szent Péter-bazilika kanonokjának a jelentése, mely
leírja az egyházi intézményekben, köztük Castel Gandolfóban, a pápa
nyári rezidenciáján megmentett zsidók névsorát. A Szentszéknél egyes
emberekről is tároltak mappákat, figyelemmel kísérték az európai zsidók
sorsát, és segítséget kértek egyes emberek, családok részére a
nemzetközi szervezetektől. </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A dokumentumok tanulmányozása hosszú időt
igényel, </b></span>ám Napolitano biztos abban, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> egyre tisztábban lesz látható a
Szentszék szerepe</b></span>. Végül megjegyzi, hogy a hallgatás ténye abban a
korban további magyarázatot igényel<span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> XII. Piusz csendjét </span>illetően
felvetik, hogy cselekvő csend volt-e. </b></span>Gondoljunk például <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>azokra a bencés
apátságokra, amelyek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a háború idején </span>hamis iratokat gyártottak az
ellenállók számára Olaszországban és másutt is. Ezek az apátságok
csendben, de hatékonyan dolgoztak </b></span>– hangsúlyozta a történész.</p></div></div></div></div></div></div>
</div>