<div dir="ltr">
<div><div><h1>Egy biológia-tankönyv kálváriája</h1></div></div><a href="https://kepmas.hu/egy-biologia-tankonyv-kalvariaja?utm_source=52968-H%C3%ADrlev%C3%A9l%20lista%20%28K%C3%A9pm%C3%A1s%29&utm_campaign=641411-H%C3%ADrlev%C3%A9l%20024%20-%201&utm_medium=17665-email&utm_content=H%C3%ADrlev%C3%A9l%20024" target="_blank">https://kepmas.hu/egy-biologia-tankonyv-kalvariaja?utm_source=52968-H%C3%ADrlev%C3%A9l%20lista%20%28K%C3%A9pm%C3%A1s%29&utm_campaign=641411-H%C3%ADrlev%C3%A9l%20024%20-%201&utm_medium=17665-email&utm_content=H%C3%ADrlev%C3%A9l%20024</a><div><div><div><div><div><p><b>Napok
óta <span style="background-color:rgb(255,242,204)">egy tizenkettedik osztályos biológia-tankönyv<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">abortusszal
</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">kapcsolatos</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">néhány sorától<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hangos a média.</span> Szinte alig van olyan
internetes híroldal vagy blog, amely ne venné a szájára és ne <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kiabálna
<span style="background-color:rgb(208,224,227)">abortuszellenességet és nőhibáztatás</span>t.</span></b></p></div></div></div></div></div><div><div><div><div><div rel="og:image rdfs:seeAlso"></div></div></div></div></div><div><div> <div><div><div><p>Mintha
egész társadalmuk Csipkerózsika-álmát aludná, és nem akarna felébredni,
miközben néma önigazolásban és tagadásban tengeti mindennapjait: <i>„nem tudok róla, ezért nem fáj”</i>.
Ám most valaki megtörte a csendet: nem sok, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>csupán néhány mondat
erejéig meg merte említeni, hogy</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az abortusz esetén az „én testem, én
döntésem”-megközelítés</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>hibás</b></span> –<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> és máris hangosan, védekezően
felkiáltanak.</b></span></p><div><p style="background:rgba(191,41,92,0.1) none repeat scroll 0% 0%;border-left:5px solid rgb(191,41,92);margin-top:0px;padding:20px"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A</span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> tankönyv családtervezési része pontosan az alábbiakat írja:</span><br><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><i>„Sok
nő felfogása teljesen hibás a terhesség mesterséges megszakításával
kapcsolatban. Úgy vélik, hogy amikor elhatározzák a műtétet, akkor
»saját testükről« döntenek. Kétségkívül, a műtétet a nőnek kell
vállalnia. Szinte csak őt érinti minden ezzel kapcsolatos testi és lelki
probléma is. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a döntés
egy másik, leendő ember életéről is szól, amelyhez a nőt a lehető
legszorosabb kapcsolat fűzi, de etikai szempontból még ez sem jogosít
fel senkit egy leendő élet elpusztítására.”</i></span></span></b></p></div><blockquote><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A szerző, <i>Lénárt Gábor</i>,</b></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>végre ki merte mondani, hogy felelős döntést kell hozni, mert <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a lányok
</span>nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">csupán</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a maguk jövőjéről, </span>hanem egy emberi élet további sorsáról is
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">határoznak az abortusz kapcsán.</span></b></span></p></blockquote><p>Arról, hogy a méhükben megfogant gyermek élhet-e vagy meg kell halnia.<br>Nem mondott igazat a könyv szerzője? Dehogynem.<br>Akkor <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>miért ez a hangos ellenkezés?</b></span></p><p>Talán
egyrészt azért, <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">mert régen sikeresen elültették a fülekben és szívekben
női jogvédők az „embrió, magzat=sejtcsomó” elméletet</span></b>. Mára azonban a
tudomány olyan pontosan ismeri az emberi egyedfejlődést, hogy heti
lebontásban le tudja írni, mikor milyen fázisnál tart a méhmagzat. Mire
felfedezik a várandósságok nagy részét, a kis ember már elmúlt 5 hetes.
Dobog a szíve, a szervecskéi elkezdenek működni, rohamos léptékben
fejlődik az agya, az idegpályák folyamatosan épülnek. Egy 10–12 hetes
magzatgyermek pedig – Magyarországon alapvetően ez az abortusz végső
határideje – már igen fejlett.</p><blockquote><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Tehát a tankönyv
sorainak nem abortuszellenesség vagy nőhibáztatás volt a célja, hanem
elgondolkodtatás és a felelősség súlyának érzékeltetése.</span></p></blockquote><p>Annyit
érdemes itt pontosítani, hogy nem „leendő ember”, hanem magzati
életkorát élő ember, hiszen az is tudományos tény, hogy az ember méhen
belüli fejlődése folyamatos, és nincs olyan állomása, ahol élesen
elkülönülnének a fejlődési fázisok (még nem ember–már ember).</p><p>Tehát <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><b>a felelősség </b>megjelenése<span style="background-color:rgb(255,242,204)">
</span></b><b>az, ami</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sokak számára zavaró lehet,</b></span> mégis kívánatos, hogy a következő
generációnak előbb legyen kialakult véleménye és felelősségtudata, mint
ahogy várandós lenne és átesne az első abortuszán.</p><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Sajnos </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a szülői
háttérből </b></span>ez<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az információ, és úgy általában a szexuális felvilágosítás</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
is </b><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">s</span>zinte teljesen hiányzik</b></span>. Talán ez az egyik oka annak, hogy
megjelent a tananyagban is. Szintúgy hiányzik az abortusszal foglalkozó
szakirodalomból. Soha, s<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>emelyik klinika vagy kórház
abortusztájékoztatóján </b></span><a href="https://kepmas.hu/ha-a-mehben-fejlodo-baba-nem-egeszseges-mi-tortenhet" target="_blank"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem szerepe</b></span>l<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> </b></span></a><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ez
az információ.</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Azt már <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a tankönyv</span> sem említi, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a nőben</span> egészen
pontosan milyen nyomokat fog hagyni. </b></span>Pedig erről is
széleskörű pszichológiai információink vannak már.</p><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az abortusz nem
„csak” egy műtét, hanem olyan történés, amelynek tragédiája elkezdődik
már a műtőben, és </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">megfelelő szaksegítség nélkül </span><b><a href="https://kepmas.hu/az-igazi-vegleges-megkonnyebbules-vallomasok-az-abortuszrol" target="_blank">végig kísért akár egy egész életen át</a>.</b></span>
A poszt abortusz-szindróma tünetei elfojtás esetén is felszínre
törhetnek lelki eredetű meddőség, endokrinológiai problémák, depresszió,
méltatlan kapcsolatok, gyermekekkel szembeni ridegség vagy túlféltés,
alkoholizmus, drogok, öngyilkosság stb. képében. </p><blockquote><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Talán
épp azok az emberek háborognak a leghangosabban, akiknek korábban
abortusza volt, és a mai napig menekülnek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a felelős szembesítés </span>elől. </b></span>De
a többi ember tagadásra és hallgatásra kényszerítésével nem segítenek
sem a fiataloknak, sem önmaguknak.</p></blockquote><p>Hogy valóban egy másik ember életéről is szó van, arról kiváló genetikusunk <i>Czeizel Endre</i> is több ízben több médiában nyilatkozott. Íme, az egyik:</p><div><p style="background:rgba(191,41,92,0.1) none repeat scroll 0% 0%;border-left:5px solid rgb(191,41,92);margin-top:0px;padding:20px"><i>„Fiatal
orvosként, a János Kórházban még magam is csináltam
terhességmegszakítást, de az ember érettebb fejjel rájön, hogy az élet a
fogamzással kezdődik, és az egészséges magzatok megölése élet elleni
bűn. Az abortusz társadalmi kérdés: mindent meg kellene tennünk, hogy a
lehető legalacsonyabbra szorítsuk.”</i></p></div><p>Vajon nem azzal lenne kevesebb abortusz, ha a fiatalságot a tisztánlátás útján kísérnénk, és valós információkkal látnánk el?</p><blockquote><p>Most,
amikor egész társadalmunk szexualitáscentrikus, és a médiából is napi
szinten ez sugárzik, még elemibb fontosságú, hogy az együttlét előtt
kezdjenek el gondolkodni mindezen, ne pedig utána.</p></blockquote><p>Az
a nő pedig, aki e sorokat a saját abortusza után olvassa, rádöbbenhet
arra, hogy mi is történt vele és gyermekével, és megpróbálhatja a
párkapcsolatát, személyes jövőjét felelősebben tervezni.</p><p>Nem rossz dolog ez.</p><p style="background:rgba(191,41,92,0.1) none repeat scroll 0% 0%;border-left:5px solid rgb(191,41,92);margin-top:0px;padding:20px">Ráadásul ez
a 12-es biológia-tankönyv 2016 óta biztosan forgalomban van, több
gimnáziumban négy éve ebből tanítanak. Eddig vagy nem tűnt fel senkinek,
vagy nem találtak benne kivetnivalót. Jellemző, hogy az új NAT-ot
akarják ezzel az idézettel támadni, de ez a tankönyv még az előző NAT
alapján készült.</p></div></div></div> </div></div><div><div><div><div><div><div> <span><br></span></div></div></div></div></div></div>
</div>