<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Pécsi Rita a derűs lelkületről</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont">Nézőpont</a> – 2020. február 19., szerda | 18:55<div class="gmail-ikonok"> <br> </div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g103666']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=103666&v=0&img=c_777.jpg" style="margin-right: 0px;" width="194" height="108"><span class="gmail-galcount" title="1 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> </span></a>Mi a farsangi idő üzenete? Erre is keresi a választ írásában Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató.</div><div class="gmail-contentsav"><p>A
lélek a fájdalomban erősödik, de az örömből táplálkozik. Mégis, gyakran
könnyebben megy a kesergés, sőt, még egy kicsit „ízlik” is! Jaj, ez a
világ! Jaj, ez az időjárás! Jaj, az emberek! És <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>noha keresztényként
hisszük, valljuk a megváltás nagy örömét, mégis mintha húsvét nélküli
nagyböjtben élnénk… </b></span>Nem segít persze az örömhajhászásra vagy a fájdalom
mindenáron való kerülésére ösztönző korszellem sem, és a
wellness-társadalom muszájöröme is inkább kiégést és csömört okoz végső
soron.</p>
<p>Úgy látszik, elfelejtettük, vagy nem vesszük komolyan, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az igazi
öröm komoly dolog, és tanulható is</b></span>.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Leghatékonyabb eszközünk az érzelmi
rugalmasság gyakorlása lehet, amely elvezet bennünket arra az egyszerű
tapasztalatra, hogy vanna<span style="background-color:rgb(234,209,220)">k krízisek, nehézségek, konfliktusok,
fájdalma</span>k, de visszatalálhatunk <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a belső békéhez. </span></b></span>Erre tanít minket
minden jó mese is. Ezek a történetek nem arról szólnak, hogy minden
rendben van, hanem arról, hogy minden rendbe hozható. Persze el kell
indulni, tűzön-vízen, veszedelmeken át, és legfőképpen magunkat kell
legyőznünk, még ha hétfejű sárkány képében jelentkeznek is a veszélyek.
Nyitott szemmel és szívvel kell figyelnünk, hol találhatunk segítőkre,
társakra. A fájdalom kontrasztja is fontos szerepet játszik mindebben.
Nagy lélektani törvény az is, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>minden élvezet a lemondásból
táplálkozik</b></span>.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Az ember ugyanis vágyakozó lény. A vágyakozás teremti meg
bennünk azt az űrt, szomjúságot, amit azután betölthet az öröm megannyi
formája.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Így találhatott rá például Olofsson Placid atya <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a Gulág embertelen
körülményei között</span> a túlélés egyik lényeges törvényére, mely szerint az
apró örömöt keresni kell</b></span>. Annyira fontosnak látta ezt, hogy örömolimpiát
rendezett a rabtársaival a munkatáborban. Egész nap figyelték, milyen
örömöt lehet találni az ottani siralmas körülmények között. Aztán este
mindig beszámoltak egymásnak, és az volt a győztes – az lett a Jani –,
aki több aznapi örömöt tudott felsorolni. Aztán jött a következő
forduló, és újra keresték az örömöket. Egyszer az egyik „versenyző”
arról számolt be, hogy nem tudott szenvedni, mivel tizenhét öröme volt,
és ezeket egész nap mondogatnia kellett magában, nehogy estére
elfelejtse.</p>
<p>Vannak napok, amikor mi is úgy érezzük, csak a túlélésre
számíthatunk. Ilyenkor vessük be Placid atya túlélőszabályát! <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Keressük
hétköznapjaink apró örömeit! Mik lehetnek ezek? Például a találkozások
öröme, az együvé tartozás különös ajándéka</b></span>. Egy tekintet, egy mosoly,
egy kézfogás vagy egy ölelés, és azok, akikkel a szívünkben találkozunk.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
Vannak váratlan örömeink is, amelyekben<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Isten szinte huncut mosollyal
kacsint felénk: itt vagyok ám! </span></b></span>Egy szép napfelkelte, a harsány madárdal,
egy különös kis virág vagy egy finom ebéd, egy levél, egy kedves üzenet
vagy meglepetés. És nem különben az, ha magányosságunk fájdalmában<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)">„csöndesen és váratlanul átölel az Isten”</span></b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>(Ady Endre)</b></span>. Különös
tapasztalatunk lehet a közösen viselt fájdalom könnyes öröme is. És a
csodálkozás is igazi öröm! Aki nem tud csodálkozni, örülni sem tud.
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Gyökössy Endre szerint „Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások
közömbösek, mert örömes lesz az életük”. </b></span>Izgalmas, eleven öröm
a megismerés öröme is. Amikor megértjük, megtapasztaljuk, hogyan működik
a világ, az ember, milyen különös törvények igazgatják a természetet,
miként lehet megszólaltatni egy hangszert vagy eljárni egy táncot.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A szépen, jól elvégzett munka öröme mély, csendes öröm</b></span>. Sokkal
gyakoribb és igazabb a zajos és felszínes sikereknél. Ismerjük az
előttünk álló kihívások feszültséggel teli örömét is. Az ember – a
keletiek bölcsessége szerint – az akadály gyermeke<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>. A nehézség lépcső,
amelyre ez van írva: „Gyere, fent találkozunk!”</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az apró örömök művészetéhez talán a gyermekek értenek a legjobban. Ha
biztonságban, szeretetben élnek, mindennek tudnak örülni:</b></span> állandóan
csodálkoznak, szenvedéllyel merülnek bele munkájukba: a játékba.
Szüntelenül keresik-kutatják a természetet, mindennél jobban értékelik a
kapcsolatot, és akárhányszor elesnek, bátran szaladnak tovább. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ilyeneké
a mennyek országa. Mi pedig az istengyermekség lelkét kaptuk.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Örömre kell berendezkedni. Nem szabad félni a teljes
örömtől.” (Pilinszky) </b></span>Ez lehet számunkra a farsangi idő üzenete is. Jó
volna a nagy zajban, a vidám mulatságban, a jóízű lakomában, a sok álarc
mögött is megtalálni az apró örömöket, és hálás szívvel megörvendezni,
szeretteinkkel megosztani őket, hogy az ebből fakadó belső derűt a böjti
időkben is megőrizzük, és erős vágyakozással, komoly igyekezettel
eljussunk a feltámadás örömébe.</p>
<p>„<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Isten ott szólít meg minket a legerősebben, ahol bensőleg az öröm
rezdülését érezzük” (Tilmann Beller</b></span>). Rajta hát! <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Akinek füle van,
hallja meg!” (Mt 13,9).</b></span></p>
<p><strong>Fotó: Pixabay</strong></p>
<p><strong>Magyar Kurír</strong></p>
<p><em>Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2020. február 16-i számában jelent meg. </em></p></div>
</div>