<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">A betegek szentsége nem utolsó kenet – Az élni akarás szentsége</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont">Nézőpont</a> – 2020. február 11., kedd | 12:05</div><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-betegek-szentsege-nem-utolso-kenet-az-elni-akaras-szentsege">https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-betegek-szentsege-nem-utolso-kenet-az-elni-akaras-szentsege</a><div class="gmail-ikonok"> <br> </div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g103456']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=103456&v=0&img=c_124.jpg" style="margin-right: 0px;" width="485" height="322"><span class="gmail-galcount" title="1 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> 1</span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><font size="4">A
Lourdes-i Szűzanya napján, február 11-én </font></span>tartja az Egyház <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a betegek
világnapjá</span>t. Ebből az alkalomból a naphoz köthetően a templomokban
együtt imádkozunk a betegekkel, és a papok kiszolgáltatják a betegek
szentségét. Bognár Istvánnak, a győri szeminárium spirituálisának írását
adjuk közre. </h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A betegség és a szenvedés
embersorsunk kikerülhetetlen velejárói, életünk legsúlyosabb
megpróbáltatásai</b></span>. Még akkor is, ha jó egészségnek örvendünk, megvan a
lehetőségünk arra, hogy megbetegedjünk, mert mindnyájan magunkban
hordjuk valamilyen közeli vagy távoli betegség csíráját vagy veszélyét. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
szenvedések elől senki sem futhat el, a betegség soha nem kér
bebocsátást: leggyakrabban váratlanul és felkészületlenül ér bennünket.</b></span></p>
<p>Az evangéliumok tanúsága szerint<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> az Úr Jézus – amerre csak járt –
mindenhol jót tett, meggyógyított minden betegséget és minden
bajt.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Különös szeretettel fordult feléjük, idejének nagy részét a
betegekre szánta. Az Egyház Jézustól kapott és kiemelten fontos
küldetése ma is, hogy ápolja, gyógyítsa és megerősítse a betegeket.</b></span> <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
betegek szentségé</b></span></u>nek kiszolgáltatásával a szenvedő ember betegségét
Isten előtt éli meg. <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az a cél, hogy értelmet adjon a betegségnek, hogy
azt az üdvösség pozitív tapasztalatává alakítsa át, enyhülést
adjon, kieszközölje a gyógyulást és felajánlja a bocsánatot.</b></span></u></p>
<p>Amikor a beteg elhagyatva érzi magát, s talán úgy gondolja, hogy
még az Isten is elhagyta őt, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a pap Krisztus és Egyházának
képviseletében kifejezi, hogy Isten soha, de soha nem hagy el bennünket.</b></span>
Látogatása Isten szerető gondoskodásának kifejeződése. A látogatás
alkalmával – <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szent Jakab apostol utasítását követve – a beteget megkenik
olajjal (vö. Jak 5,14–16). A gyógyulást célzó és jelző megkenést kíséri
az Egyház imája, könyörgése a beteg felgyógyulásáért.</b></span></p>
<blockquote>
<p>A betegek szentségének célja az egész ember gyógyítása,
talpra állítása. Persze ez nem jelenti azt, hogy úgy hat, mint a testi
orvosság, és azt sem, hogy csodás, azonnal észlelhető hatása van.</p>
</blockquote>
<p>A betegek kenetének <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szentségi hatásá</b></span>ról van szó, mely <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>megadja az
erőt, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">egy súlyos betegség</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kísértéseit </span>leküzdjük, de erősíti bennünk
a gyógyulás reményét is</b></span>. Ez a kegyelmi megerősítés talpra állítja a
hívő embert, ami akár a testi egészség visszaállításában is
jelentkezhet. Ha a beteg meggyógyul, ez a gyógyulás jele lesz annak a
gyógyulásnak és talpra állításnak, amiben része lesz majd halála után a
feltámadásban.</p>
<p>Végezetül fontosnak látjuk külön hangsúlyozni, hogy a
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>betegek szentsége <u>nem</u> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">utolsó kenet,</span> nem csupán a haldoklók
megerősítésére szolgál: az élők szentsége, az élni akarás szentsége,
mely a többi szentséghez hasonlóan a földi zarándokútját járó ember
életét, életkedvét erősíti</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A kenetet hozó pap pedig</b></span> nem a halál
angyala, hanem Jézusnak, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Betegek Orvosának követe, aki a
Szentlélek kegyelmét közli, hogy a kegyelem szabadítsa meg a beteget
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">bűnei</span>től, üdvözítse és erősítse meg jóságosan.</b></span></p>
<p>Álljon itt befejezésül mindannyiunk megerősítésére az a pár sor,
amit Teilhard de Chardin jezsuita tudós írt évekig ágyhoz kötötten
szenvedő nővérének: „Margit nővérem! Miközben én átadtam magam a
világmindenség pozitív erőinek, te mozdulatlanul, ágyhoz
szegezve, lelked mélyén nagy-nagy csöndben alakítod át fénnyé a
világ legszörnyűbb árnyait. Mondd csak, mit gondolhat Teremtő
Istenünk: kettőnk közül melyiknek jutott nagyszerűbb szerep?”</p>
<p><strong>Forrá</strong></p></div>
</div>