<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Jól van Laci megadom magam szabad elvonulás feltétele mellett
.Tényleg létre jött egy új rendszer ,most ehhez nem is fűzök hozzá
semmit .</p>
<p>De ha már Napóleon ,most jelent meg a telefonomon egy cikk a
múlt--Kor (történelmi magazin ).ban az 1812 -s hadjáratról
ahol még mindig nem stimmel minden .</p>
<p>Úgy hogy akkor hamarosan következik : 1812 ,Borogyino és a
hómezők.</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2020.02.08. 18:46 keltezéssel, László
Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CAKHZGKw5c3xO34ysx2emCkupF_k7VaoHTzh_9n1rG-mp=1w-KA@mail.gmail.com">
<div dir="ltr">Kedves Egon! Jól látod, hogy a francia államcsőd
veszélye kulcskérdés. Az államcsőd azonban a francia állam
politikai és gazdasági szerkezetének, azaz a rendszer
elavultságának az egyenes következménye. Igazad van, abban, hogy
a rossz rendszeren belül már megvoltak a feltételei egy
korszerűbb rendszernek is, ezek azonban még nem tudtak
érvényesülni. Az érvényesülésükhöz forradalom kellett, azaz el
kellett takarítani nemcsak az új rendszer korlátait, de a régi
elitet is. Napoleon már egy új társadalmi, politikai rendszer,
illetve egy új, illetve "helyzetbe hozott" gazdasági elit
diktátora volt. </div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a
href="mailto:reinisch@t-online.hu" moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. febr. 7., P, 23:06):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div>
<p>Kedves Laci !</p>
<p>Igen szerintem,de azért nem baj ,hogy ezúttal más
véleményen vagyunk.A francia társadalom és a földbirtok
rendszer valamint az abszolutizmus 1789-ben már teljesen
más volt mint ami a hasonló időszakban nálunk
létezik.Franciaországban már volt nem nemesi sőt paraszti
korlátozott tulajdonú földbirtok is ,amivel a parasztok
szabadon rendelkezhettek csak feudális járadékok
terhelték.Egy emléken szerint de lehet tévedek a nemesi
birtokok már az ország termő területének csak az
egyharmadát tették ki.</p>
<p>Viszont egy dolognak most utána néztem a 1789-s
államadósságnak Legalább is Hahner Péter szerint ez. :1250
millió livre volt a Francia állam rendes kiadásai 587
millió livret tettek ki és az állami kiadások 475 millió
livret értek el.Ezt már nehéz volt teljes bedőlés vagy
forradalom nélkül túlélni.De az egész XVIII. század egy
államcsőd volt,kisebb szünetekkel.<br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.02.07. 22:49 keltezéssel, László Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Szerinted.</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon <<a
href="mailto:reinisch@t-online.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. febr. 7., P, 22:18):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div>
<p>Kedves Laci !</p>
<p>Tényleg ez volt a hagyományos felfogás a francia
forradalomról de szerintem ez ma már nem tartható
.</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.02.07. 21:55 keltezéssel, László Baják
írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Egon! Ne felejtsd el, hogy
1789 előtt Franciaországban abszolutizmus van,
azaz a nagypolgárság közül is csak az
érvényesülhetett akinek a királyi udvar ezt
megengedte. (Ahogy helyesen utaltál rá az
abszolutizmust csak addig türte a nagypolgárság
amig az nem okozott gazdasági csődöt.) A
francia forradalom lényege eredetileg az
abszolutizmus megszüntetése és a rendi
kormányzás visszaállítása volt. A rendi
parlamentnek pedig meghatározó része a 3. rend,
azaz a polgárság. Ez a 3. rend azután át is
vette a hatalmat, felszámolta az összes feudális
kiváltságot, leszámolt az arisztokráciával, azaz
megteremtette a szabad verseny feltételeit.
Tévedés, hogy a jakobinus diktatúra, vagy
Napoleon megakasztotta volna ezt a folyamatot,
Ellenkezőleg, az előbbi, bár durva erőszakkal
megteremtette a kapitalizmushoz elengedhetetlen
egységes nemzeti piacot, Napoleon pedig a hódító
hadjárataival nemzetközileg érvényesítette a
francia nagypolgári tőke érdekeit. (Napoleon
ezen kívül a kontinentális zárlat kísérletével
megkísérelte kiiktatni a konkurens angolokat
is.9 Ha Napoleon nem képviselte volna a francia
nagytőke érdekeit, úgy aligha jutott volna ilyen
magasra és ilyen népszerűségre. Persze azért nem
akarom azt állítani, hogy a folyamat
zökkenőmentes volt. Ugyanakkor az angolok nem
tudhatták, hogy mennyire lesz sikeres a francia
forradalom, másrészt nagy nehezen, de végül
mégis felülkerekedtek., és megakadályozták, hogy
Franciország a fejükre nőjön. </div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch Egon
<<a href="mailto:reinisch@t-online.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. febr. 7., P, 21:17):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div>
<p>Kedves Laci !</p>
<p>Ez így van ahogy mondod,de én egy kicsit
vicceltem a háttérhatalom cikk belső
logikájával.Az angol francia ellentét
teljesen rendbe van ahogy leírtad.<br>
</p>
<p>Viszont ami már nem vicc ,a francia
forradalom mai kutatások fényében már nem
írható le úgy a,hogy a kereskedő
nagypolgárság akart hatalomra jutni
1789-ben mert már régen meg volt a
lehetősége a vállalkozásra és a hatalom
közelében volt. A francia arisztokrácia
felső rétege is bekapcsolódott a
nagyipari és kereskedelmei vállalkozásokba
sőt a bank szektorba is ez a társadalmi
légkör már elmosta a határokat a
nagypolgárság és az arisztokrácia között
ráadásul ekkor a nemesi cím korlátlanul
megvásárolható volt ,több mint negyven
ezer polgár vásárolt nemesi címet magának
a XVIII. században,tehát nem kellett
forradalom ahhoz hogy be jussanak a
hatalomba.A polgárság már nem is
tekintette elkülönült osztálynak magát
mert a forradalom előtt is megvolt a
lehetősége arra a legfelsőbb társadalmi
osztály szintre jusson.A feudális
abszolutizmus már szinte semmit sem
akadályozott .</p>
<p>Sőt a forradalom évtizedekkel
visszavetette Franciaországban magának a
kapitalizmusnak és a parlamentáris
alkotmányos monarchiának kialakulást azzal
hogy diktatúrát ,háborút majd Napóleon
zabolázatlan ambícióit hozta
el.Pillanatnyi rossz politikai döntések
egy izgága értelmiségi , meg nem
emésztett elvek alapján kormányzó
kisebbséget juttatott a végrehajtó hatalom
birtokába , a rosszul megszervezett rendi
országgyűlés összehívásával és azzal hogy
az ebben az évben már éhező párizsi
nincstelenek bármire rávehetőek voltak.<br>
</p>
<p>A feszültség ekkor két éve zajlott mert a
király és kabinetjének rossz előérzete
volt (utólag tudjuk helyesen ) a rendi o.
gy. összehívásával kapcsolatban.Így a
totális államcsőd állapotában először a
arisztokrata legfeslőbb tanáccsal majd kis
parlamentként működő legfelsőbb
bíróságokkal (ne felejtsük emiatt tört ki
a FRONDE ) majd a tartományi gyűlésekkel
akarta a királyi kabinet lenyeletni az adó
emelést a teljes pénzügyi és közigazgatási
reformot .Azonban mindegyik testület
kihátrált a jóváhagyás alól és azt mondták
erre csak a rendi országgyűlés jogosult
,amit ha jól emlékszem 1625-óta nem hívtak
össze.Adó emelését a rendi országgyűlések
között időszakban a legfelsőbb bíróságok
voltak jogosultak jóváhagy (ismét lásd.
fronde felkelés ). Ekkor már beindult egy
főúri szervezkedés XVI. Lajos ellen amit a
rokona az orléans-i herceg szervezett bár
elég bizonytalanul.<br>
</p>
<p>Az is érdekes egyébként hogy egy
hagyományos monarchia (ahogy a cikkíró
írta szakrális ) egy forradalmat támogat
,hiszen a pénzügyi összeomlást az amerikai
gyarmatok függetlenségi háborújának
támogatása miatt következett be ráadásul
az ott járt francia tisztek így hozták be
a hatalom megosztás példáját
Amerikából.Persze a franciák így álltak
bosszút Kanada elvesztésért de ez drága
buli lett.A háborút teljes mértékben
hitelekből finanszírozták mert a kincstár
a francia expedíciós flotta kihajózásakor
már üres volt.</p>
<p>Az viszont nagyon fontos amire rámutattál
Laci ,hogy az Egyesült királyság mindig az
európai hegemónia közelébe jutott hatalom
ellen operált.Ha már Churchillt emlegetted
ebbe bukott bele Adolf mert azt hitte
Angliával meg lehet egyezni pont akkor
mikor ő jutott az európai hegemónia
közelébe.</p>
<p>A francia társadalom közérzetében a XVII
században egy kettősség uralkodott ekkor
mert Franciaország hatalmasat fejlődött
ebben a században de a királyi kabinet
nagyhatalmi politikája vissza vissza
térően az államcsőd vitte az országot .Az
elszegényedési időszakokban a társadalom
15 -25 % szinte alig volt megélhetési
lehetősége voltak akik vándoroltak
országszerte.időnként elképesztő lett a
bűnözés volt olyan év a XVIII. században
amikor 2000-nél több halálos ítéletet
hajtottak végre ,aztán Franciaország
mindig talpra állt hogy belekezdjen a
kormány egy új kalandba ,így jött el 1789.<br>
</p>
<p><br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<p><br>
</p>
<p><br>
</p>
<div>2020.02.07. 19:50 keltezéssel, László
Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Egon! A leírt
ellentmondás elsőre teljesen logikusnak
tűnhet, de mégsem az. A történelem
ugyanis nem egysíkú, egyetlen
szemponból értékelhető dolog. Az angol
polgári forradalom megnyitotta az utat a
szabadversenyes kapitalizmus, a
gazdasági és kereskedelmi terjeszkedés
előtt (amit a feudális abszolutizmus
addig akadályozott) Angliár ettől
kezdve leginkább a kereskedelmi verseny
érdekelte, azaz, hogy egyetlen komoly
kontinentális politikai és kereskedelmi
vetélytárs se emelkedhessen ki. Anglia
ettől kezdve arra törekedett, hogy a
kontinensen erőegyensúly legyen. A
francia harmadik rend, azaz pl a
kereskedő polgárság hatalomra jutása
igencsak fenyegető volt az angol
gazdasági poziciókra, pl a gyarmatokon.
A franciák gazdasági megerősödése tehát
az angolok számára megakadályozandó
dolog volt, azaz összefogtak Európa
kontinentális és feudális hatalmaival,
hogy elejét vegyék a francia konkurenca
felemelkedésének. Anglia mindig
legerősebb kontinentális hatalom ellen
fogott össze az összes
többivel.Churchill mondta: Angliának
nincsenek se barátai se ellenségei csak
érdekei, azaz az angol külpolitikát nem
a szimpátia vagy más morális megfontolás
mozgatta, hanem a nyers érdek.
<div>t</div>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr" class="gmail_attr">Reinisch
Egon <<a
href="mailto:reinisch@t-online.hu"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. febr. 7., P,
8:58):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div>
<p>Kedves Lista !</p>
<p>Laci megjegyzése eszembe
juttatott még egy logikai
ellentmondást :a háttérhatalom
cikk szerint ugye 1642 -ben
megdöntik Angliában a szakrális
monarchiát tehát Angliát végleg
hatalmukba kerítik a sötét erők.</p>
<p>A francia forradalmi kormányzat
és Napóleon elleni háborúkat a
történet írás úgynevezett
koalíciós háborúkként tartja
számon amelyekben Európa
monarchiái összefogtak a fr.
forradalmárok ellen.A sötét erők
1642 és 1789 között 147 évig
dolgoztak azon rendíthetetlenül
,hogy Franciaországban is
megdöntsék a szakrális monarchiát
mikor ez sikerült magától
érthetőnek kellene lenni hogy a
City of London-i sötét erők a
de-szakrális párizsi
forradalmárokat támogatják .</p>
<p>Utána néztem mert nem emlékeztem
rá hány koalíciós háború volt : 7.
De egyetlen olyan tagja volt a
koalícióknak amelyik mindegyikben
részt vett Anglia, pontosabb nevén
az Egyesült Királyság,ráadásul a
koalíciók fő motorja is általában
az Egyesült Királyság volt és a az
E. K. volt az is amely
következesen megvalósította a
tengeri blokádot amely miatt
lassan elfogytak az európai
francia hegemónia kísérlet
erőforrásai .Akkor kérdezem ebben
mi a logika ?</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.02.06. 22:33 keltezéssel,
László Baják írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">Kedves Egon! Bár
sok rosszat el lehet mondani a
szocialista kori
történetírásról, de valójában
nem egyértelmű, hogy 1790 ki
ütött vissza először. II. Lipót
és a porosz király már 1790
augusztusában ultimátumot
küldött Franciaországnak, hogy
háborút indítanak, ha a franciák
megszüntetnék a király abszolút
és alkotmányos királyságot
vezetne be. A háborús
előkészületek meg is kezdődtek,
de különféle problémák miatt ez
kimerült a francia emigránsok
intenzív támogatásában. 1792-ben
a girondisták erre hivatkozva
küldtek hadüzenetet az időközben
meghalt II. Lipót helyett
Ferencnek. A porosz-osztrák
szövetségesek erre támadásba
lendültek. A támadó poroszok
1792 augusztus 19-én lépték át a
francia határt. Üdv</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr"
class="gmail_attr">Reinisch
Egon <<a
href="mailto:reinisch@t-online.hu"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont: 2020. febr.
6., Cs, 20:26):<br>
</div>
<blockquote class="gmail_quote">
<div>
<p> Kedves Lista !</p>
<p>Örülök az érdeklődésnek,a
válaszolók nagyon közel
jutottak a teljes
megoldáshoz ami a
következő:a francia
forradalmi csapatok
megszállták Kölnt,ha jól
emlékszem 1794-ben .a
polgárok egy része örömmel
üdvözölte őket,hogy
elhozták számukra a
világszabadságot ,ez
annyiban igaznak bizonyult
hogy eltörölték a feudális
törvényeket és
jogszokásokat de
képletesen szólva másnap
már kiderült hogy inkább
megszállók mint
felszabadítók :ehhez
kapcsolódik az 1789-s
szám.</p>
<p>Mikor adót(hadisarcot )és
egyéb beszolgáltatási
kötelezettségeket vezettek
be a kölniek érthetően
elkezdetek ellenállni és a
nyilvántartásukhoz és
ellenőrzésükhöz számozták
meg a francia tisztek a
házakat :ez a 4711
szám.Ebből következik
,hogy régen valószínűleg
nem voltak megszámozva a
házak de mindenki ismert
mindenkit igy találták meg
a címet a futárok azért
nem lehetett könnyű.<br>
</p>
<p>Az itteni francia
megszállás azért nem járt
olyan brutalitásokkal mint
mondjuk a spanyolországi,
itt nem kapcsolódtak hozzá
elviselhetetlen emlékek
,ezért a kölni víz gyártó
egy kicsit dacból is
megtartotta a kézzel írt
számot.Én még láttam olyan
régi kölnis üveget amin a
házszámot felíró
lovastiszt is ábrázolva
volt.</p>
<p>A szocializmus idején
természetesen azt
tanították a forradalmi
háborúkra azért került sor
mert a reakciós uralkodók
le akarták rohanni a
forradalom vívmányait de
valójában fordítva
történt. A francia Nemzeti
Konvent hirdette meg a
forradalom exportját , az
ancien régime uralkodói
szánalmasan majdnem semmit
sem tettek a rokonuk XVI.
Lajos megmentéséért.Bár ha
szervezetten megindultak
volna akkor valószínűleg
hamarabb kivégzik a
francia királyt.Ő
egyébként a szökést
elmaflázta, miért megy be
egy fogadó ebédelni egy
szökésben lévő király ?</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div>2020.02.06. 14:57
keltezéssel, Reinisch Egon
írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<p>Kedves Károly !</p>
<p>Egy nagyon jó képet
küldtél ,ebből rá lehet
jönni a megoldásra :Mit
látunk a képen ? Késő
rokokó divat szerinti
kölni hölgyek és urak
néznek kicsit
csodálkozva kicsit
mérgesen egy lovon ülő
dragonyos tisztet , ki
ő(akinek a bal lábán
becsúszott a kengyel a
sarkáig ,ami helytelen
de nyilván magasra
akarta írni a számot ) ?</p>
<p>E.<br>
</p>
<div>2020.02.06. 10:50
keltezéssel, Károly
Ambrus írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite">
<div dir="ltr">
<div>Esetleg: <a
href="https://perfumum.hu/a-fuston-at.../a-parfum-tornete-iii-resz"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">https://perfumum.hu/a-fuston-at.../a-parfum-tornete-iii-resz</a>
<br>
</div>
<div>???<br>
</div>
<div><br>
</div>
<div><br>
</div>
</div>
<br>
<div class="gmail_quote">
<div dir="ltr"
class="gmail_attr">Reinisch
Egon <<a
href="mailto:reinisch@t-online.hu"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">reinisch@t-online.hu</a>>
ezt írta (időpont:
2020. febr. 6., Cs,
8:30):<br>
</div>
<blockquote
class="gmail_quote">Kedves
Lista !<br>
<br>
A találós kérdés
:hogy kapcsolódik a
4711-s szám az
1789-s számhoz ?<br>
<br>
Üdv. Egon<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a
href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank"
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu"
target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a
href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank"
moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset></fieldset>
<pre>_______________________________________________
Grem mailing list
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank" moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank"
moz-do-not-send="true">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem"
rel="noreferrer" target="_blank" moz-do-not-send="true">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</blockquote>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>