<div dir="ltr"><div>További meglátások:</div><div>
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200206_nyiro_gyulatol_a_fasiszta_csonka_gulaig_a_nagy_nat_alvita">Nyírő Gyulától a fasiszta csonka gúláig – A nagy NAT-álvita</a></h1>
                                                    <div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2020. február 7. 9:25</div><div class="gmail-info" style="margin:10px 0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200206_nyiro_gyulatol_a_fasiszta_csonka_gulaig_a_nagy_nat_alvita">https://mandiner.hu/cikk/20200206_nyiro_gyulatol_a_fasiszta_csonka_gulaig_a_nagy_nat_alvita</a></div>
                                                                            <div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto">
                                                                    <img src="https://mandiner.hu/attachment/0332/331766_untitled_23.jpg" style="width: 120px; margin-right: 15px; border: 4px solid rgb(224, 224, 217);">                                    <br>
                                                                <span style="text-transform:uppercase;font-weight:700">Constantinovits Milán</span>
                                                                
                                <br><span><a class="gmail-count">Mandiner</a></span></div>

                            
                        

                        <div class="gmail-info">
                            <div>
                                                            </div>
                            
                        </div>


                        
                        <div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
    Amíg az Y, majd lassan Z generáció érdeklődési igényei és a 
pedagógusok konzerválódott tanítási módszerei között fényévnyi távolság 
feszül, sokkal inkább  módszertani megújulásra van szükség, kevésbé az 
ideologikus buborékhámozásra.</div>

                

        

<div class="gmail-text">
                                        <p>Pedagógusi és ellenzéki 
körökből általános és különösen turbulens felhördülés övezte az 
újraszabott Nemzeti Alaptanterv megszületését. A szakmai, ki tudja, 
mennyire reprezentatív érdekképviseleti szervek egymás után <a target="_blank" href="https://pestisracok.hu/a-tortenelemtanarok-egyletenek-elnoke-szerint-baj-hogy-a-magyar-katonakat-hoskent-emliti-a-nat/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202002">adták ki</a> <a target="_blank" href="https://merce.hu/2020/02/02/gyerekellenes-es-elfogult-a-modositott-nat-a-magyartanarok-egyesulete-szerint/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202002">közleményeiket</a>,
 megtelt a net dühödt kirohanásokkal, és ahogy minden valamirevaló 
földcsuszamlás esetén, most is burjánzani kezdett egy új hashtag, a 
#nonat.</p>

<p>Csakhogy a bírálatok többsége erősen félrehord, és roppant 
szubjektív, átpolitizált ideológiai terepre tereli a vitát. Lehet 
ugyanis támadni a NAT-ot, ám nagyon nem azért, amiért most teszik.</p>

<p>Először is: az előkészítés transzparenciájának vagy a széleskörű 
egyeztetéseknek a hiánya miatt jogos kritika illethetné a dokumentumot.</p>

<p>A mostani leghangosabb vagdalkozások azonban nem erről szólnak.</p>

<p>Sokkal inkább arról, hogy a NAT „<em>hazafias szemléletű</em>”, „<em>fasiszta</em>” írókat felvonultató, „<em>korszerűtlen</em>”, „<em>elfogult</em>”, és így tovább. Mármint a magyar nyelv és irodalom része, ugyanis</p>

<div class="gmail-keretes">a ferde hajítás vagy a csonka gúla térfogata egyelőre a progresszívek szerint sem fasisztoid.</div>

<p>Mivel a legnagyobb felzúdulást az irodalmat érintő módosítások okozták (feltehetően a nagyközönséget könnyebben felajzza, hogy <a target="_blank" href="https://mandiner.hu/cikk/20200205_kunhalmi_tiltakozik_a_naci_nyiro_gyula_ellen?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202002">„Nyírő Gyula” nyilas</a>,
 mint a fénymikroszkóp használata), ezért és pedagógusi tapasztalatom 
nyomán most az alaptanterv magyar nyelv és irodalom részét érő 
bírálatokat járom körül.</p>

<p>Először is közhelynek hat, de igaz: a diák azt fogja leszűrni, 
megtanulni, amit átadnak neki. Lehet morálteológiai vitákat folytatni 
egy-egy szerzőről, de amíg az Y, majd lassan Z generáció érdeklődési 
igénye, impulzusorientáltsága és a pedagógustársadalom konzerválódott 
tanítási módszerei között fényévnyi távolság feszül, sokkal inkább</p>

<div class="gmail-keretes">módszertani megújulásra van szükség, kevésbé az ideologikus buborékhámozásra.</div>

<p>Amíg a pedagógustársadalom egy része elutasítja az IKT-eszközök 
használatát, nem képes elszakadni a frontális, kronologikus és lexikális
 ismeretekre hangsúlyt helyező tanítási modelltől, amíg nem képes 
megérteni azt a technikai-szociokulturális közeget, amiben tanítványai 
mozognak, addig teljesen felesleges a NAT ilyennek vagy olyannak vélt 
eszmeiségéről vitatkozni.</p>

<p>A fenti hiányosságokról, a tanári pálya továbbra is szomorú 
alulfizetettségéről, az osztálytermi agresszióról kellene vitázni, de 
most nekünk a #nonat jutott.</p>

<p>Ha már eszmeiség. Súlyos vádpontként merült fel a NAT hazafiassága 
is, egyesek már erőltetett nacionalizmust emlegettek. Túl azon, hogy a 
pedagógus személye, attitűdje, értelmezési struktúrái eleve 
meghatározzák az értékközvetítést, miért is volna baj, ha valós 
értékeket lehetne leszűrni a választott kötelező olvasmányokból, előírt 
szövegrészletekből? A humanizmus, az árnyalt gondolkodás, a 
szabadságvágy pozitív értékek, a haza szeretete, a minket körülvevő 
kisebb és nagyobb közösségek védelme, megbecsülése miért ne volna az?</p>

<p>Ugyanígy kikezdhetetlen (kellene legyen) az is, miszerint teljesen 
jogosan pótol évtizedes mulasztást a NAT azzal, hogy hangsúlyt helyez a 
határon túli magyar irodalomra.</p>

<div class="gmail-keretes">Nehéz párbeszédet folytatni azokkal, akik Illyés Gyula ötágú sípjától fáznak.</div>

<p>Ha pedig az alkotókat vesszük, a felzúdulással ellentétben a NAT 
egyáltalán nem zárja ki Kertész Imre taníthatóságát, ám valóban 
szerencsétlen, hogy nincs név szerint említve. A <em>Sorstalanság</em> – ami az <a target="_blank" href="https://index.hu/belfold/2020/02/05/nemzeti_alaptanterv_iskola_magyar_irodalom_szerzok_kanon_wass_albert_nyiro_jozsef_tonke_dragt_herczeg_ferenc/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202002">Index állításával</a>
 ellentétben nem éppen könnyen befogadható mű – hozzátartozik a 
kánonhoz, ahogy egyébként a sokat kárhoztatott Herczeg Ferenc is. Az ő 
szerepeltetése kapcsán a hangsúlyokról érdemes vitatkozni, de arról nem,
 hogy hiányosságot pótol a NAT <em>Az Élet kapuja</em> beemelésével. </p>

<p>Kertész említése mellett egyébként nekem Szerb Antal hiányzik, ahogy sajnos Rejtő Jenő vagy a <em>Harry Potter</em>, esetleg Tolkien sincs konkrétan megnevezve – azonban, és ezt fontos látni,</p>

<div class="gmail-keretes">a NAT teret enged szabadon választott ifjúsági regényeknek,</div>

<p>úgyhogy az utóbbiak miatt felesleges az aggodalom.</p>

<p>Teljesen vakvágányon mozognak azok is, akik a „<em>fasiszta írók</em>”
 ellen tiltakoznak. Egyrészt nincs fasiszta író a felsoroltak között, 
másrészt rendkívül ingoványos talajra téved az, aki politikai 
meggyőződés alapján szelektálja az irodalmat, és nem pedig az esztétikai
 minőség mentén. Ennyi erővel számos olyan alkotót tiltólistára kellett 
volna eddig is tenni, aki bármelyik embertelen totalitárius rendszerrel 
kollaborált, vagy akár kifejezte szimpátiáját: Ezra Poundot, Adyt, 
Móriczot, Szabó Lőrincet vagy épp Babitsot ma antiszemitának ható 
szövegei miatt kellene kigyomlálni, míg</p>

<div class="gmail-keretes">Kosztolányi név nélkül írt szélsőjobboldali pamfletjeivel írhatná ki magát a kánonból.</div>

<p>Ide kapcsolódik az újra felhorgadó Wass-ellenesség is: egy sohasem 
bizonyított, román koncepciós perben megállapított bűncselekmény miatt 
stigmatizálják, miközben életműve jól válogatott darabjai bizonyítottan 
alkalmasak az olvasás megszerettetésére vagy épp a társadalmi-történelmi
 kontextus elemzésére (nata, pardon, nota bene: a kritikus 
szövegértésre). Az erdélyi írót körülvevő gyűlöletcunami azért is 
érthetetlen, mert Wass korábban is szerepelt a NAT-ban, a most kiemelt <em>Adjátok vissza a hegyeimet!</em> kisregénye pedig a kortörténeti háttér boncolgatására is kiváló.</p>

<p>A posztmodern hiányát is felrótták a kritikus hangok, hamisan 
szembeállítva a név szerint nem említett írókat (Nádas, Esterházy) a 
tantervben megjelenő Szabó Magdával. Mindeközben ott szerepel Nagy 
Gáspár vagy Kányádi Sándor, akinek a <a target="_blank" href="https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/KANYADI/kanyadi00603_kv.html?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202002"><em>Sörény és koponya</em></a> kötete tökéletes példa a posztmodern költészetre, vagy lehetne említeni Gabriel García Márquezt is, ha prózáról van szó.</p>

<p>De amíg érdemi kérdések helyett ideológiai álviták zajlanak, amíg a 
hazaszeretet értékét kérdőjelezik meg a régi kánonért kánonban sírók, 
addig marad számukra a száz év magány.</p>

                        </div></div>

</div><div><div><br></div></div></div>