<div><div>Pénz és kereskedelem a középkorban - vázlatpontok</div><div> </div><div>A középkori Európában nemesfémhiány volt. Európa kereskedelme deficites volt.</div><div>Oka főleg a keleti fűszerkereskedelem volt: bors, szegfűszeg stb. és kisebb mértékben más nagy értékű, de kis terjedelmű javak keletről jöttek nemesfém ellenében.</div><div>Arany- és ezüstbányák nálunk Magyarországon, Sziléziában, Tirolban és Csehországban voltak - mint a nemesfém forrása Amerika felfedezéséig.</div><div> </div><div><b>A tengerek nem elválasztanak - összekötnek!</b></div><div> </div><div>Két nagy kereskedelmi rendszer alakult ki Európában a kora középkorban - egyik a baltikumi (Hansa) másik a mediterrániumi (olasz városállamok). A 13.sz.-ban alakult ki az a nagy csatlakozási pont (champange-i vásárok) ahol a két nagy kereskedelmi rendszer találkozott és a ahol az akkori Európa kereskedői és árui találkoztak.</div><div> </div><div>Ezért szükség volt a pénznemek váltására, illetve arra, hogy a nemesfém helyett hitelleveleket vigyenek magukkal a kereskedők. Ezt a lombard - olasz - családi bankok, illetve a templomos lovagok biztosították.</div><div> </div><div><b>(évszázadok elteltek, amivel nem tudok foglalkozni..)</b></div><div> </div><div>Az 1400-as évek elejére a nagy olasz bankházak biztosították a pénzügyi rendszer működését, azzal megfejelve, hogy hitelezéssel is elkezdtek foglalkozni.</div><div> </div><div>A rendszer működése:</div><div>A. Termékek:</div><div>1.Baltikumból nyersanyag (fa, élelmiszer, prém)</div><div>2. Angliából és Hispániából gyapjú</div><div>3. Flandriában és Itáliában szövet és ruha készítése a behozott gyapjúból, amit eladnak Franciaországban, Németországban, Angliában</div><div>4. Távol-keletről érkező fűszer a Földközi-tenger keleti felére, ami olasz közvetítéssel jut el Európába</div><div> </div><div>B. Pénzáramlás</div><div>1. Nemesfém forrása: Közép-Európa</div><div>2.Anglia késztermékeket vásárolt - deficites volt</div><div>3.Egész Európából nemesfém áramlott ki Olaszország és kisebb mértékben Flandria felé a kereskedelmi deficit miatt.</div><div>4.Nemesfém áramlott ki az egyházi központ, Róma felé, több formában (zarándoklatok és utazások, egyházi adók vmnt. az a szokás, hogy a püspökök és apátságok a kinevezés után egy évi jövedelmet át kellett hogy engedjenek a Szentszéknek.</div><div> </div><div>Van tehát egy egyoldalú pénzáramlás Itália felé. Ahhoz, hogy működjön a rendszer, kell legyen ellenáramlás is. Az olasz bankok először kereskedőket finanszíroztak, akiket ismertek, meg tudták becsülni a kockázatot, majd el kezdtek kölcsönözni olyan egyházi és világi nagyuraknak, akik a kölcsönből luxuscikkeket vásároltak, háborúskodtak stb.</div><div> </div><div>Mi volt, ha nem fizettek?</div><div>Egy püspök vagy apát ellen panaszt lehetett tenni a pápai udvarban, aminek hatékony eszköz (kiközösítés a végső esetben) állt rendelkezésre az adósság behajtására, a fedezet megvolt. Cserébe ellenszolgáltatást kellett nyújtani, ami a legtöbb esetben kölcsön formáját öltötte.</div><div> </div><div>Egy helyi feudális úr jóval problémásabb eset volt, gyakran behajthatatlan volt a kölcsön, amin csak rendezett viszonyok között egy erős kezű uralkodó tudott csak segíteni - aki szintén nagy összegű kölcsönt kért cserébe.</div><div>pl. A Medici bank szabályzatában benne volt, hogy lengyeleknek semmi szín alatt nem lehet kölcsönt adni</div><div>Egy uralkodón lehetetlen volt behajtani a kölcsönt, ami a nagy olasz bankházak csődjéhez vezetett. pl. 1298, 1346 és végül a Mediciek is csődbe mentek.</div><div> </div><div>A Fuggerek ekkor léptek be a helyükbe...</div><div> </div><div> </div><div><br />KEA <kea@turul.banki.hu> írta:<blockquote style="border-left:3px solid lightGray;padding-left:3px;">> A Fuggerek Magyarországi ügyleteiről még kéne írnom.<br /><br />Tudomásom szerint a fukar szavunk a család nevéből ered.<br /><br />Üdvrivalgással:<br />KEA.<br /><br />_______________________________________________<br />Grem mailing list<br />Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</blockquote></div></div>