<div dir="ltr">
<h1>Szépre festett lélekkel – Tóni atya Székely János püspökkel beszélgetett</h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szepre-festett-lelekkel-toni-atya-szekely-janos-puspokkel-beszelgetett" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szepre-festett-lelekkel-toni-atya-szekely-janos-puspokkel-beszelgetett</a><div> <br> </div></div><div><a rel="lightbox['g103150']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=103150&v=1&img=c_IMG_3948.jpg" style="margin-right:0px" width="188" height="125"><span title="19 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> 19</span></a></div><h3>Michels Antal plébános <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><i>Kávéházi beszélgetések Tóni atyával</i>
sorozata keretében Budapesten, a Shalom közösség HungaRio kávéházában
január 27-én Székely János szombathelyi megyéspüspököt, az MKPK
Cigánypasztorációs Bizottságának vezetőjét, a Caritas in Veritate
Bizottság, valamint a Magyarországi Keresztények és Zsidók Tanácsának
elnökét kérdezte életéről, hivatásáról, munkájáról</span>.</h3><div><p>Már
a beszélgetés kezdete előtt látszott, hogy telt ház lesz; egymás után
kellett székeket hordani minden apró, szabadon maradt helyre, miközben a
Shalom közösség tagjai zenéltek a színpadon.</p>
<p></p>
<p>Michels Antal – Tóni atya, a beszélgetés kezdetén a püspökhöz
fordulva mosolyogva jegyezte meg, hogy senkinek nem kell őt bemutatni,
de azért feltette a kérdést: „Ki vagy te?”</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az 1964-ben született püspök beszélt gyermekkorának szépségéről.
Kiemelte, hogy szülei milyen harmóniában éltek, mennyire boldog és szép
gyermekkort biztosítottak neki és két bátyjának, illetve a húgának is</b></span>.
Visszaemlékezett <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>arra a naponta ismétlődő pillanatra, amikor édesapja a
munkából hazatért, s a szülők minden alkalommal átölelték egymást. </b></span>Mint
mondta, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>édesanyjának <span style="background-color:rgb(255,242,204)">mély hite</span>, édesapjának <span style="background-color:rgb(255,242,204)">tiszta lelke</span> példa volt
számukra.</b></span></p>
<p>Székely püspök szólt hivatásának alakulásáról is. Mint mondta,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">már
kisgyerekként</span> megszületett benne az elhatározás, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">életét Istennek
szenteli</span></b></span>. Visszaemlékezett, egyszer, még kicsi korában egy távoli rokon
lánnyal játszott, amikor az kérdéssel fordult hozzá: Feleségül veszel
majd? Ő csupán annyit felelt: Nem, mert pap leszek.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ezt az elhatározást erősítette benne a Tövis utcai templom papja, aki
egész életében segíteni, szolgálni akart; a kántornő, aki titokban
fogadalmas nővér volt; valamint a sekrestyés, a „kereten kívüli”
ferences, aki a civil világban szabóként kereste kenyerét</b><b>. A budai
országúti ferencesek gitáros miséi, hittanórái </b></span>erősítették benne az
elhatározást. Hasonlóan hatottak rá <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a hittanórák a felsőkrisztinavárosi
plébánián, illetve a Rókus-kápolnában, ahol Kállay Emil foglalkozott
velük. </b></span>Gimnáziumi tanulmányait <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a szentendrei ferencesek</b></span>nél végezte, ahol
szintén <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>talált példaképül szolgáló tanárokat…</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g103150']"><img style="display:block;margin:auto 0px auto auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=103150&v=1&p=1&img=c_IMG_3989.jpg" alt="" width="188" height="125" border="0"></a></p>
<p>Hallgatva a püspök szavait Michels Antal megjegyezte: „Isten igazán
szépre festette ki a lelkedet”, melyre Székely János azt válaszolta:
„<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>hálás vagyok, mert csodákkal töltötték teli az életemet”.</b></span></p>
<p>E mondat után adódott a kérdés: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>hogyan élte meg a Székely család az
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">egyház</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellenes szocializmus</span> légkörét? </b><b>Székely János édesapja magas
beosztásban dolgozott a Ganz Villamossági Művekben, de <span style="background-color:rgb(255,242,204)">soha nem </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">lépett
be a pártba</span>, főnökei elismerték tudását, tehetségét. Azt is tudomásul
vették, hogy egyházi iskolába jár a gyermeke…</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Kispapként, amikor behívták<span style="color:rgb(194,123,160)"> <span style="color:rgb(0,0,0)">katonának azonban <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nehezebb volt</span></span></span><span style="color:rgb(0,0,0)"> </span>a
helyzete. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Bolondnak nézték </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">azt, aki hisz Istenben</span>, bár idővel a
papnövendékek tiszteletet tudtak kivívni maguknak békéjükkel, csöndes
elfogadásukkal. </b><b>Volt például egy katonatársuk, aki<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a legválogatottabb
trágárságokat mondta,</b></span> szidva mindenki édesanyját, beleértve a sajátját
is. Utóbb derült ki, hogy anyja a kórház lépcsőjén hagyta őt, a fiú nem
ismerte szüleit, nevüket sem tudta – az állam nevelte így-úgy fel.
Persze <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>karácsonykor </b></span>sem volt hova mennie. A kispapokat meg nem engedték
haza, ezért a laktanyában együtt üldögéltek és énekeltek<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Hívták ezt a
társukat is.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Volt néhány narancsuk, amiket végül neki adtak. A fiú
elsírta magát. Mint mondta, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">még soha nem</span> kapott szeretetből ajándékot, a
nevelőintézetben is<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> csak „egységcsomagot” </span>adtak.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A vad, csak
trágárságokat kiabáló </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">kiskatona</span> ettől kezdve <span style="background-color:rgb(255,242,204)">egészen másként</span> viselkedett
velük.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g103150']"><img style="display:block;margin:auto 0px auto auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=103150&v=1&p=1&img=c_IMG_4032.jpg" alt="" width="188" height="125" border="0"></a></p>
<p>Tóni atya azt is megkérdezte, megingott-e valaha a papi hivatás
iránti elkötelezettség? Székely János mosolyogva jegyezte meg: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a
gimnáziumban nagyon tetszett neki egy lány, a katonaságnál is néha nehéz
volt a döntés súlya, de mindig rájött: <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Isten őt papnak teremtette, </span>
hiszen <span style="background-color:rgb(255,242,204)">szinte fizikai egységet érzett vele</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span></p>
<p>A leszerelés után az <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>esztergomi szeminárium</b></span>ba került, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>majd Pestre,
Központi Papnevelő Intézetbe </b></span>– utóbb döbbent rá, sok olyan oktatója
volt, aki a világon bárhol megállta volna a helyét. Gyürki László
segítségével<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a Szentföldön, Betlehemben folytathatta tanulmányait</b></span>.
1991-ben<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> diakónussá is Jeruzsálemben szentelték. </b></span>Ugyanabban az évben
pappá szentelték, majd <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>káplán lett Érsekvadkerten</b></span>. Két év elteltével a
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Pápai Magyar Intézet növendéke</b></span> lett és a Pápai Gergely Egyetem mellett
működő Pápai Biblikus Intézetben szerzett licenciátust.
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Plébánoshelyettes, majd plébános</b></span> lett, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>doktorátus</b></span>t szerzett, de volt <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a
Központi Papnevelő Intézet spirituálisa</b></span>, és <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>oktatott hittudományi
főiskolán is</b></span>. 2005 és 2006 között <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a budapesti Örökimádás templom
igazgatója</b></span> volt, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ahova meghívta a Nyolc Boldogság Közösséget, </b></span>hogy –
mint mondta – közösségben tudja a szolgálatát végezni, együtt tudják
hitüket megélni.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g103150']"><img style="display:block;margin:auto 0px auto auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=103150&v=1&p=1&img=c_IMG_4006.jpg" alt="" width="471" height="314" border="0"></a></p>
<p>A püspöki kinevezéssel kapcsolatban Székely János elmondta, soha nem
törekedett, nem is gondolt papi életének ilyen fordulatára. Hozzátette:
hiányzik neki sok egyszerű helyzet, például amikor korán reggel, csupán
8-10 ember részvételével mutatott be szentmisét. Kiemelte: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>szombathelyi
megyéspüspökként is arra törekszik, hogy „elérhető” püspök legyen.</b></span></p>
<p>Tóni atya arról is kérdezett, vajon egy püspökségen több probléma
van-e, mint egy plébánián… Székely János elmondta, a gondok mellett sok
öröm is van az egyházmegyében. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Nyugat-Magyarország hagyományosan
vallásos vidék, sokan járnak templomba, a falvakban is nagy létszámú
hittancsoportok működnek</b></span>. Beiktatása után <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>meglátogatta az egyházmegye
kilencvennél is több papját</b></span>, mindenkivel hosszabb időt töltött el,
megismerte őket, legtöbbjük őszintén, mélyen próbálja megélni a
papságot. Kiemelte<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>, nagy öröm számára egy-egy egyházmegyei ünnep, és
nagyon kedves a számára a jubiláns házaspárok megáldása, </b></span>melyen évente
körülbelül 500 pár szokott részt venni.</p>
<p>A kávéházi beszélgetésen persze<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a cigánypasztoráció i</b></span>s szóba került.
Székely János <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a cigánysággal papként Érsekvadkerten találkozott először</b></span>,
ahol elmondása szerint <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>körülbelül 300 roma élt,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> de nem jártak
</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">templomba</span>, gyerekeiket <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem járatták</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> hittanra</span></b></span>. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ő megtanulta a cigány
himnuszt, s lassan pár cigánygyerek révén közel került a falu szélén élő
nincstelen emberekhez. Programokat szervezett, például strandra vitte a
gyerekeiket, és maga ment el a házakhoz értük. Az első ilyen látogatás
alkalmával az utcában futótűzként terjedt a hír, hogy a pap eljön
közéjük, s hatalmas tömeg verődött össze, köszöntötték, táncoltak,
énekeltek örömükben. A cigányok megnyíltak, utóbb elmentek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a plébániára,
a misékre</span> is. Persze sok<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> előítéletet</span> is le kellett küzdeni…</b></span></p>
<p></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Gyöngyöspatáról </span>is beszélt Székely János. </b></span>Tizenöt éve jóval több
gyerek tanult az iskolában, mint most. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Fegyelmezési problémák miatt
sokszor lehetetlen volt tanítani, ezért voltak „pörgős” osztályok, ahol
haladtak az anyaggal, és voltak „gurulós” osztályok, amiket csak „tolni”
lehetett. A kettő között nem származási alapon, hanem teljesítmény
szerint tettek különbséget. Mivel a cigányok helyzete sokkal rosszabb
szinte mindenhol az országban, mint a többségi társadalom tagjainak, így
óhatatlanul, magától kialakult a szegregáció. </b></span>Székely János szerint<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> jó
megoldás lenne a problémára, ha a nehezebb körülmények közül érkezőket
mentorálnák, segítenék a beilleszkedésben</b></span>. Székely János hozzátette:
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ebben komoly szerepe lenne az államnak, de az egyházi iskoláknak is.</b></span></p>
<p>A HungaRio kávézóban megrendezett beszélgetés végén ki-ki még
odamehetett a főpásztorhoz, beszélgethetett vele, kérdéseket tehetett
fel neki. Közvetlen, valóban elérhető püspök volt most is.</p>
<p><b>Fotó: Lambert Attila</b></p>
<p><b>Bókay L</b></p></div>
</div>