<div dir="ltr">
<p><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-ozseb-aldozopap" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-ozseb-aldozopap</a></p><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Özséb</span> </b></span>Esztergomban <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>született 1200 körül. </b>
</span>Szüleit közelebbről nem ismerjük, a krónikás, Gyöngyösi Gergely pálos történetíró klasszikus tömörséggel csak annyit mond, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
híres magyar családból származott.
Gondos nevelésben részesült, a Szent István által alapított káptalani
iskolába járatták</b></span>. Életrajzírója <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>szerény, hallgatag, komoly fiú</b></span>ként
jellemzi: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>imádság, böjt, elmélkedés érlelték hivatását. </b></span>Szembetűnő
vonása volt <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a magány szeretete,</b></span> akkor érezte jól magát, ha félrevonulva
elmerülhetett tanulmányaiban. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Papként pedig „mindennap mély áhítattal
mutatta be a szentmisét”.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jövedelmét szétosztotta a szegények között, az olvasásnak,
tanulásnak, írásnak szentelte magát</b></span>. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Vágyódott a pilisi erdők vadonába,
de tervének megvalósítását az országra zúduló tatár betörés késleltette.</b></span>
Akkoriban sok remete élt Esztergom környékén, a hegyekben. Amikor a
városban jártak, hogy készítményeiket eladják, és azok árából
szükségleteikről gondoskodjanak, rendszerint Özséb házát is fölkeresték.
A velük való beszélgetés a magány felé hajtotta. Azonban az út a
szenvedések keresztútján át vezetett.</p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Feladatának a lelki élet megújítását tekintette.</b></span> Örömmel és
elismeréssel szemlélte a két kolduló rend, a domonkosok és ferencesek
munkáját, de nem csatlakozott hozzájuk. Úgy érezte, még több kell:
példaadás az engesztelésre és vezeklésre. Saját élete föláldozásával
mutatott utat és irányt. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Négy éven át részt vett <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a tatárdúlás</span> utáni
újjáépítésben, majd lemondott a kanonokságról, és Vancsai István érsek
engedélyével 1246-ban Szántó közelében a sziklás rengetegbe vonult.
Azért választotta a remeteéletet, hogy az ima, böjt és engesztelés által
esdjen kegyelmet mostoha sorsú nemzetének. </b></span>Ezzel érseke kívánságát is
teljesítette, aki imádságába ajánlotta megyéjét és az országot.
<p>A pilisi remete hármas barlangja alatt, a forrás mellé letűzte a keresztet, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>jelszava és meggyőződése szerint: <i>„In Cruce salus”</i> (Keresztben
az üdvösség).</b></span> Később az egyesült remeték templomát is a Szent Kereszt
tiszteletére szentelte. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A középkori és későbbi pálos templomokban a
főoltáron kívül a legszebb oltárt mindig a Szent Kereszt tiszteletére
szentelték</b></span>.</p>
<p>Özséb egy alkalommal <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>csodálatos látomás</b></span>ban részesült, amely döntő
hatással volt további életútjára. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Egy éjjel, ima közben, az erdő mélyén
sok apró lángot pillantott meg. A lángocskák egymás felé tartottak, s
végül tüzes fénynyalábbá egyesültek.</b></span> Özséb <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>úgy érezte, hogy ez a különös
tünemény égi jel, figyelmeztetés, hogy egyesítse a szétszórtan élő
remetéket.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1250-ben Pilisszántó közelében, a kesztölci völgy fölötti magaslaton
templomot építettek a Szent Kereszt megtalálásának emlékére, és ehhez
észak felől csatlakozott a monostor</b></span>.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Özséb aztán sorra járta az
országban a nagyobb remetetelepeket.</b></span> Először <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a Pécs melletti Szent
Jakab-hegyi remeték</b></span>hez érkezett, elkérte a Bertalan pécsi püspök által
készített szabályzatukat. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A két monostor egyesült, és Özsébet
választották első tartományfőnökké</b></span>. Özséb ezt követően Rómába indult
társaival, hogy megszerezze a Szentszék jóváhagyását és megerősítését.
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Sikerült megnyernie Aquinói Szent Tamás pártfogását IV. Orbán pápánál,
aki jóváhagyta a rendet.
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Özséb huszonnégy évet töltött a Pilisben, húsz éven át szervezte, irányította, kormányozta rendjét, </b></span>melyet <a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura/remete-szent-pal" target="_blank">Remete Szent Pál </a>oltalma
alá helyezett, hiszen első remeteként ő volt ennek az életformának az
elindítója. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Emellett szerénységében mintegy el akarta hárítani magától <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
rendalapítónak kijáró tiszteletet</span>, ezért Remete Szent Pál palástja alá
rejtőzött.</b></span></p>
<p><span style="text-align:justify">Az 1256. évi esztergomi zsinaton mint tartományfőnök vett részt. A zsinati jegyzőkönyvet így írta alá: </span><i style="text-align:justify">„Eusebius prior prov. Ord. S. Pauli Primi Eremitae”</i><span style="text-align:justify">
(Özséb, Első Remete Szent Pál rendjének provinciális perjele). Ebből a
hivatalos elnevezésből rövidült le és <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>lett a rend neve: pálosok</b></span>.</span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Özséb 1270. január 20-án halt meg Pilisszentkereszten. Halálos ágyán a
szabályok pontos megtartására, testvéri szeretetre és példaadásra
buzdította testvéreit</b></span>. Az általa alapított templom sírkamrájában
temették el. A végleges egyházi jóváhagyást 1308-ban kapta meg a rend.
Ekkor tértek át a Szent Ágoston szabályai szerint való életre.
<p><span style="text-align:justify">A pálosok ma négy házban élnek
Magyarországon, illetve egy házban Erdélyben. Emellett több száz pálos
szerzetes él szerte a világon, a legtöbben Lengyelországban. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A rend
életének középpontjában áll a Mária-tisztelet</b></span>. Ennek kifejezéseképpen <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
szerzetesek fehér ruhát hordanak, a rózsafüzért imádkozzák, kiemelt
buzgósággal ülik meg a Mária-ünnepeket és tartják meg a szombati böjtöt.
</b></span>A monostorok többsége Mária-kegyhelyeken épült fel. Az 1382-ben
alapított Jasna Góra-i kolostor első szerzetesei magyar földről érkezett
pálosok voltak, és ma is a pálosok a kegyhely őrei.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Częstochowa a rend
jelenlegi központja.</b></span></span></p>A Magyar Pálos Rend tagjai a kerek évforduló alkalmából <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a 2020-as
esztendőt a rendalapító emlékének szentelik</b></span>: számos eseménnyel, a rendet
bemutató nemzetközi kiállítással és más programokkal készülnek. <i>Beharangozó cikkünk <a href="https://www.magyarkurir.hu/megszentelt-elet/palosan-szep-az-elet-rendtorteneti-vandorkiallitas-is-hirdeti-boldog-ozseb-evet" target="_blank">ITT </a>olvasható.</i>
<p><i><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>Istenünk, te Boldog Özsébet az irántad való szeretetből a pilisi
remeteségbe hívtad, hogy ott életét engesztelésül áldozza népéért és a
szétszórtan élő remetéket összegyűjtse. Áldozatos életéért és közbenjáró
imádságára add, hogy magyar népünk hitben és szeretetben egyesüljön. A
mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben.</b><b><br></b></span></i></p><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><i>
Boldog Özséb könyörögj, kérünk, hazánk megtéréséért!<br></i></b></span></p>
</div>