<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Kedves Lista !</p>
<p>A magyar ipar teljesítményeinél fel lettek sorolva a tengeri hadi
egységek bár ezek nem lettek kiemelve (tengeralattjáró
,gyorsnaszád ,romboló,gyors-cirkáló )de kimaradt a legnagyobb
teljesítmény a 22 000 tonnás Szent-István csatahajó és a folyami
hadihajók amelyek között voltak monitorok és folyami őrnaszádok ,a
K. u K. monarchia Európa legerősebb folyami hadiflottájával
rendelkezett.</p>
<p>Az viszont egy igen jó megjegyzés volt ,hogy a közös monarchia
idején a Magyar Királyságnak nem látszat függetlensége volt
,hanem szuverenitás többlete volt ahogy a cikkíró fogalmazott.Ez
azt jelenti ,hogy közjogi értelemben 50%-s hatáskörrel
beleszólásunk volt egy Európai sőt bizonyos értelemben
világtényezőjű (Bár időnként kicsit gyengélkedő ) nagyhatalom
sorsába.Úgy hogy a közös kasszába csak 30% -t (később 37 %)
kellett befizetni .A belpolitikai függetlenségünk teljes volt ,ezt
Ferenc Jóska csak mint király vagy is államfőként korlátozhatta
más eszköze erre nem volt (Ferenc Jóskának ugyan egy mai nem
prezidenciális államfőhöz képest többlet jogosítványai voltak de
ez megfelelt a kor szokásainak ).</p>
<p>Ha éppen volt egy erős emberünk a politikában lásd Andrássy Gyula
külügyminiszter (1878 Berlini kongresszus,az újra fel állított
lovasszobrának talpazatán az egyik oldalon látható egy dombormű a
berlini kongresszusról ) vagy Tisza István miniszterelnök akkor a
politika csinálás magyar túlsúllyal működött.</p>
<p>Egyetlen egy dolgot nem lett volna szabad csinálni :hadat üzenni
Szerbiának 1914-ben függetlenül attól ,hogy ezt a szerb kormány
megérdemelte-e vagy sem ! ! ! <br>
</p>
<p>Üdv. Egon<br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2020.01.19. 9:20 keltezéssel, Emoke
Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CALP0BwMb1FzCNbsTRK7YjNcZq2n+uUi_1t9nj9Mt97Eg24eorA@mail.gmail.com">
<div dir="ltr">
<div class="gmail-cim"><b>Trianon-ügyben fellángolt a kultúrharc</b></div>
<div class="gmail-lead"><span class="gmail-text"><br>
</span></div>
<div class="gmail-lead"><span class="gmail-text"><a
href="https://gondola.hu/cikkek/115364-Trianon-ugyben_fellangolt_a_kulturharc.html"
moz-do-not-send="true">https://gondola.hu/cikkek/115364-Trianon-ugyben_fellangolt_a_kulturharc.html</a></span></div>
<div class="gmail-lead"><span class="gmail-text"><span><b>Úgy
tűnik, <span>Trianon</span>-ügyben <span>fellángolt a
kultúrharc</span></b><b>, amit </b></span><span><b>még
az elején jó lenne szolid mederbe terelni</b></span>.
Tekintettel arra, hogy <span><b>az idén lesz <span>a
trianoni békediktátum </span>centenáriuma.</b></span></span></div>
<div class="gmail-utolsomod"> </div>
<div class="gmail-megjelenes"> 2020. január 18. 17:29
</div>
<div class="gmail-szoveg">
<div class="gmail-ikonok">
<div class="gmail-addthis_toolbox
gmail-addthis_default_style"> <a
class="gmail-addthis_button_email gmail-at300b"
title="E-mail" target="_blank"
href="https://gondola.hu/cikkek/115364-Trianon-ugyben_fellangolt_a_kulturharc.html#"
moz-do-not-send="true"><span
class="gmail-at-icon-wrapper"></span></a></div>
</div>
</div>
<a class="gmail-addthis_button_print gmail-at300b"
title="Nyomtat"
href="https://gondola.hu/cikkek/115364-Trianon-ugyben_fellangolt_a_kulturharc.html#"
moz-do-not-send="true"><span class="gmail-at-icon-wrapper"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_twitter gmail-at300b"
title="Twitter"
href="https://gondola.hu/cikkek/115364-Trianon-ugyben_fellangolt_a_kulturharc.html#"
moz-do-not-send="true"><span class="gmail-at-icon-wrapper"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_gmail gmail-at300b" title="Gmail"
target="_blank"
href="https://gondola.hu/cikkek/115364-Trianon-ugyben_fellangolt_a_kulturharc.html#"
moz-do-not-send="true"><span class="gmail-at-icon-wrapper"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_google_plusone" title="Google+"
moz-do-not-send="true"> </a><a
class="gmail-addthis_button_pinterest_share gmail-at300b"
title="Pinterest" target="_blank"
href="https://gondola.hu/cikkek/115364-Trianon-ugyben_fellangolt_a_kulturharc.html#"
moz-do-not-send="true"><span class="gmail-at-icon-wrapper"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_myspace gmail-at300b"
title="MySpace" target="_blank"
href="https://gondola.hu/cikkek/115364-Trianon-ugyben_fellangolt_a_kulturharc.html#"
moz-do-not-send="true"><span class="gmail-at-icon-wrapper"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_favorites gmail-at300b"
title="Kedvencek/Könyvjelzők"
href="https://gondola.hu/cikkek/115364-Trianon-ugyben_fellangolt_a_kulturharc.html#"
moz-do-not-send="true"><span class="gmail-at-icon-wrapper"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_expanded gmail-at300m" title="Még
több..."
href="https://gondola.hu/cikkek/115364-Trianon-ugyben_fellangolt_a_kulturharc.html#"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><span
class="gmail-at-icon-wrapper"></span></a>
<div class="gmail-ikonok">
<div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
</div>
<div class="gmail-fb-share-button gmail-fb_iframe_widget"><span></span></div>
</div>
<div class="gmail-leadkepblokk"><img alt="" class="gmail-kep
gmail-leadkep" moz-do-not-send="true" width="188"
height="106"></div>
<p> Úgy tűnik, Trianon-ügyben fellángolt a kultúrharc, amit még
az elején jó lenne szolid mederbe terelni. Tekintettel arra,
hogy az idén lesz a trianoni békediktátum centenáriuma, <span><b>arra
szeretném felhívni a történészeket és a médiában
megnyilatkozókat, <span>hogy kétszer is gondolják át,</span>
amit e kényes témában leírnak.</b></span></p>
<p> <span><b>Számomra érzelmileg mit jelent<span> Trianon</span>?
</b></span><span><b>Odalett </b></span><span><b>a Kárpátok
hatalmas <span>védőkaréja,</span> erdeink <span>84
százaléka</span>;<span> Pozsony</span>, első magyar
nyelvemlékünk, a Halotti beszéd lelőhelye, a
koronázóváros, ahol a reformkorban a magyar nyelvért folyt
a küzdelem; <span>Kassa</span>, ahová a méltóságos
fejedelem, Rákóczi Ferenc a száműzetésből tért haza végső
nyughelyére; <span>Munkács, </span>ahol Zrínyi Ilona – a
hároméves osztrák ostrom alatt – a várfalon kézen fogva
sétált gyermek fiával, ezzel mutatva meg elszántságát a
császári sereg felé; kincses<span> Kolozsvár,</span>
Mátyás király szülővárosa; <span>Vajdahunyad</span>, a
Hunyadiak fészke; <span>Gyulafehérvár</span>, ahol az
Árpád-korban alapított püspökségek legépebben megmaradt
székesegyháza áll; <span>Brassó</span>, Európa
legkeletibb gótikus katedrálisával; <span>Nagyvárad</span>,
Szent László király és Ady városa;<span> Nagyenyed</span>,
az erdélyi magyar oktatás fellegvára;<span> Arad,</span> a
magyar Golgota; az aracsi pusztatemplom, <span>a Mohács</span>
előtti Délvidék magyarságának monumentális emléke; és <span>Fiume</span>,
Magyarország kapuja a tengerre. Fiumét Mária Terézia nem <span>ajándékba
adta </span>Magyarországnak Horvátország testéből,
hanem a magyar lakosság<span>át a török háborúk alatt
elvesztő </span>Szerémségért cserébe kaptuk.</b></span></p>
<p> <span><b>A kis halászfaluból pedig mi, magyarok építettük
ki <span>az első világháború</span>ig Adria negyedik
legnagyobb kikötőjét.</b></span> <span><b>Az elszakított
</b></span><span><b>magyarságnak</b></span> <span><b>el
kell viselnie<span> </span></b></span><span><b>a
másodrendű állampolgárságot; <span>a korábbi magyar
többségű</span> városok etnikai összetételének erőszakos
és radikális megváltoztatását;<span> a település- és
közterületneveknek</span> idegenné torzítását, még <span>a
magyar többségű</span> vidékeken is; <span>köztéri
szobraink</span> lecserélését helyhez nem kötődő
személyek szobraira; <span>történelmünk </span>meghamisítását
és <span>műemlékeink </span>kisajátítását; valamint <span>magyar
iskolahálózatunk </span>szétzúzását.</b></span></p>
<div id="gmail-billboardbanner"><span class="gmail-banner
gmail-banner-">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p> <span><b>Erdély<span> </span></b></span><span><b>vizuális
leigázása, a hagymakupolás honfoglalás pedig nagy ütemben
folyik állami támogatással.</b></span> Napjainkra pedig a
nyáját vesztett templomok és elvadult temetők százai
bizonyítják a magyar lét megállíthatatlan visszaszorulását a
Kárpát-medencében.</p>
<p> <span><b>A Kárpát-medence tökéletes gazdasági egység volt,
a Monarchia pedig óriási piac</b></span>.<span> <b>A
feldolgozóipar zöme az ország közepére összpontosult, az
alapanyagok pedig a peremvidéken voltak fellelhetők</b>.</span><span><b>
Trianon </b></span><span><b>ezt a csodálatos gazdasági
szövetet<span> </span></b></span><span><b>tépte szét,</b></span>
egyúttal megsemmisítve az óriási belső piacot is. Az angol
gazdaságkutató, Angus Maddison szerint 1870–1913 között
Magyarország gazdasági növekedését Európában csak Németország,
Dánia és Svájc haladta meg.</p>
<p> <span><b>Néhány kiragadott példa a magyar iparból:</b></span>
a századfordulón <span><b>Kispesten épült fel a Monarchia
legnagyobb mezőgazdasági gépgyára</b></span>, az osztrák
Hoffer-Schranz leányvállalataként; <span><b>az óbudai
hajógyár Közép-Európa legnagyobb folyamihajó-építő üzeme
volt</b></span>; <span><b>a Ganz Danubius Fiumében</b><span>
tengerjárókat, torpedónaszádokat, torpedórombolókat,
tengeralattjárókat és gyorscirkálókat épített;</span></span>
<span><b>a 100 km/óra sebességre képes MÁVAG mozdony </b><span>1900-ban
Párisban elnyerte a világkiállítás nagydíját;</span></span>
<span><b>a Ganz erősáramú elektrotechnika </b></span>a
századfordulón a világ élvonalát jelentette, világhírűek
voltak<span><b> a Kandó mozdonyok</b></span>,<span><b>
turbinák és világítástechnikai berendezések; a Tungsram</b></span>
a XX. század elején elkezdte <span><b>a volframszálas izzók</b></span>
gyártását; Budapest a századfordulón Európa <span><b>malomipari
központ</b></span>ja volt, a világon Minneapolis után a
második legnagyobb; 1881-ben <span><b>államilag támogatott
iparpolitika </b></span>lépett hatályba, <span><b>az
adókedvezményben részesülő gyárak munkájukhoz kötelesek
voltak hazai terméket vásárolni.</b></span></p>
<p> <span><b>Komoly megrendelő volt a hadsereg</b></span>.
Kiemelendő, hogy <span><b>a külföldi befektetők ekkor nem</b></span><span><b>
úgy viselkedtek, mint a mai multik! </b></span>Ugyancsak
Maddison szerint 1910-ben Magyarország egy lakosra jutó GDP-je
az osztráknak 77, a legfejlettebb 12 nyugati ország átlagának
pedig 1913-ban az 57 százaléka volt. E mutatók 2001-ben 37
százalékra zuhantak.<span><b> Magyarország 1913-ban állt
legközelebb a fejlett <span>Nyugat</span>hoz.</b></span></p>
<p> <span><b>Trianon <span>ezt az ígéretes gazdasági
felzárkózási folyamatunk</span>at zúzta szét!</b></span></p>
<p> <span><b><span>A Monarchia részeként nagyhatalmi státusunk
volt,</span><span> </span></b><b>így szuverenitásunk
sokkal nagyobb volt, mint <span>manapság</span></b></span>.
<span><b>Trianonnal Hitler és Sztálin játékszerévé váltunk </b></span>az
utódállamokkal együtt: <span><b>jött a második világháború, a
fasizmus és a bolsevizmus.</b></span></p>
<p> <span><b>A Monarchia szétzúzásának egyetlen igazi győztese
van, az ügyes és szerencsés Ausztria</b></span>. <span><b>Magyarország
és az utódállamok <span>gazdaságilag és politikailag </span><span>mind
rosszul jártak</span>, <span>de messze a legrosszabbul
</span>Magyarország.</b></span></p>
<p> <span><b>A második világháború utáni közel fél évszázadban</b></span>
<span><b>nemzeti jövedelmünknek</b></span><span><b>
aránytalanul magas részét fordítottuk </b></span><span><b>iparfejlesztésre</b></span>,
<span><b><span>
valamint </span>mezőgazdasági<span> nagyüzemek
létesítésére</span></b></span>, és ez az óriási összeg a
rendszerváltás és a vámhatárok leomlása után<span><b> szinte
teljes mértékben kidobott pénznek minősült.</b></span><span><b>
Iparunk</b></span> <span><b>szinte teljesen megsemmisült
</b><b>és<span> a </span></b></span><span><b>mezőgazdasági
</b></span><span><b>nagyüzemi infrastruktúra jó része is
ebek harmincadjára jutott.</b></span></p>
<p> <span><b>Ez a mi igazi problémánk, a Kádár-kortól
megörökölt államadósság </b></span>
mellett! Mennyivel jobban jártunk volna, <span><b>ha nincs <span>Trianon,
</span></b><span>és </span><b>a szóban forgó hatalmas
összeget a periféria felzárkóztatására fordítottuk volna.</b></span></p>
<p> <span><b>A Monarchiát <span>tizenkét nemzetiség</span><span>
</span></b></span><span><b>nacionalizmusa bomlasztotta</b></span>,
<b><span>mert a nemzetiségi kérdés</span></b><span> </span><span><b>valóban
megoldatlan volt</b></span>.<span><b> De felteszem a
költői kérdést:</b></span> <span><b>az utódállamok
megadták</b></span> <span><b>azt a jogot a magyarságnak,
amit</b></span><span><b> ők </b><b>a XX. század elején
maguknak követeltek?</b></span></p>
<p> <span><b>A magyar történészeknek</b></span><span><b> több
empátiával kellene</b></span><span><b> megközelíteniük </b></span><span><b>a
Mohács utáni második legnagyobb <span>nemzeti</span>
tragédiánkat</b></span>. Végül nem mehetünk el szó nélkül
<span><b>az elcsatolt <span>részek magyarságá</span>nak
vészes fogyatkozása </b><span>mellett.</span></span></p>
<p> Az egyre gyorsuló asszimiláció legfőbb oka az, hog<span><b>y
e nemzettudatá<span>ban</span></b></span><span><b>
megalázott</b></span> <span><b>népesség</b></span> <span><b>lelkileg
</b></span><span><b>belefáradni látszik<span> </span></b></span><span><b>a
magyar létért<span> </span></b></span><span><b>való
küzdelembe</b></span>. Mindezek alapján, <span><b>a
Trianonnal<span> </span></b></span><span><b>kapcsolatban
megnyilatkozók <span>felelőssége igen nagy. </span></b></span><span><b><span>Elszakított<u>
</u></span><u>testvéreink magyar identitásának </u><span><u>r</u>ombolása
</span>helyett <u>azt inkább erősíteni kellene!</u></b></span></p>
<p> <em>Bartha Pál </em></p>
<p> <em>A szerző nyugalmazott erdőmérnök</em></p>
<div class="et_pb_row et_pb_row_0">
<div class="et_pb_column et_pb_column_4_4 et_pb_column_0
et_pb_css_mix_blend_mode_passthrough et-last-child"> <br>
</div>
</div>
<div class="gmail-szerzo">Magyar Nemzet</div>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>